12547.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: Kereskedelem. A K. történelme azon a területen, amely a későbbi Magyarország területét alkotta, még a római települések idejébe nyúlik vissza, amikor az római fennhatóság alatt állt Palesztina lakosai nagy számban követték a légiókat nemcsak mint harcosok, hanem, mint kereskedők és szállítók. Nyomát találni ennek Pannóniában és Dáciában is, bár Pannónia zsidó lakosságának létezését határozottan bizonyítani nem lehet és azt sem lehet kétségtelenül megállapítani, hogy ez a zsidóság a légiókkal együtt elhagyta-e az országot. Annyi azonban bizonyos, hogy a honfoglalást megelőző évtizedekben az ország különféle részein laktak zsidók, így a Szvatopluk birodalmához tartozó északnyugati részeken is. Közelfekvő feltevés, hogy ezek a zsidók K.-mel is foglalkoztak, erre vall legalább is Gyermek Lajosnak egy 899. kiadott rendelete, amely megköveteli, hogy a Németországba jövő «zsidóktól és egyéb kereskedők­től» a bajor határszélen vámot szedjenek. Szvatopluk nagy morva birodalmában lakó zsidók délről Stíriából, vagy nyugatról Németországból, főleg pedig Bajorországból vándoroltak ide és mint egykorú okmányokból kiderül, ez utóbbi országgal jelentős kereskedelmet folytattak. Egy 903 és 907 közt Raffelstettenben kelt vámszabályzat is a Morvaországgal folytatott K.-mel és az ezt közvetítő Dunahajózással foglalkozik és megállapítja a vámokat, melyeket azok tartoznak fizetni, akik hajón jönnek Morvaországból Bajorországba, vagy onnan a Dunán utaznak Morvaországba. A vámszabályzat utolsó pontja így végződik : «Zsidók és egyéb kereskedők bárhonnét jöjjenek ezen országból, vagy más országokból, rabszolgák és egyéb árucikkek után igazságos vámot fizessenek, amint az előbbi királyok idejében mindig szokásban volt.» Ezt az adatot kiegészítik és megerősítik azok a lengyel történelmi források is (Sternberg Herman, Versuch einer Gesch. d. Juden in Polen, Bécs 1860,1.11.1.), melyek szerint zsidó rabszolga kereskedők már a IX. sz.-ban eljártak Magyarországból Lengyelországba. Hasonló értelemben ír 973. arabnyelvű tudósításában a zsidó Ibrahim ibn Jakab, a kordovai kalifa Csehországban járt követe. Elmondja, hogy Magyarországból, ahogy az akkori arab és bizánci nyelvszokás szerint nevezték, «a turkok országából muzulmánok, zsidók és turkok (magyarok) Prágába jönnek árukkal és bizánci pénzneműekkel s ezekért rabszolgákat, hódbőröket és egyéb bőrneműeket visznek haza». (G. Jákob, Handelsartikel der Araber. Berlin 1891, 9. 1.; v. ö. Szabó Károly i. h. 135. 1. és Hunfalvy i. h. 216. 1.) A kazár zsidók a honfoglaló magyarokkal jöttek be és az ország meghódítása után is megmaradtak fegyvereseknek. A kereskedő zsidók az itt talált zsidó őslakók, illetve a bennszülött zsidók közül kerültek ki. A magyar zsidók történelmének első két százada olyan korszakot ölel fel, amikor a zsidók «a magyarok minden jogát, szabadságát élvezték s tőlük semmiben sem különböztek». (Kohn S., A zsidók története Magyarországon. Budapest 1884, 33.1.) Ez a megállapítás kétségessé teszi azt a feltevést, mintha kazár-zsidók lettek volna a későbbi idők kereskedői, mert a kereszténység terjedésekor a kazárok is elhagyták a zsidó hitet és azt az életmódot folytatták tovább is, mint a honfoglalók magyar leszármazottai. Azok, akik zsidóhiten maradtak meg, elvegyültek az egyébként nem keveredő bennszülött zsidók között, akik legnagyobbrészt K-mel foglalkoztak. A zsidók kereskedelmének kialakulására és arra, hogy a zsidók épp úgy, mint az izmaeliták az adás-vétel üzleti tevékenységét valósággal, mint számukra specializált foglalkozást űzték, legelsősorban az a körülmény volt hatással, amely az akkori korok állami és társadalmi berendezkedését jellemezte. Az államhatalom a honfoglalók kezében volt és a társadalmi berendezkedés az osztály-elhelyezkedést is abba az irányba alakította, amely a hatalmi érdekek gazdasági szempontjainak leginkább megfelelt. Az uralkodó osztályok így lettek a latifundiumok birtokosai, a leigázottakat azért vették rabszolgasorba, hogy legyen, aki a földjeiket megmívelje, a zsidókat pedig azért szorították a kalmárkodásra, mert kellettek olyanok is, akik a szükségletek kielégítéséről gondoskodtak. Az osztályuralom sosem látta szívesen azokat, akik osztálykereteiket túllépték és a földesurakká gazdagodott és átvedlett zsidókat mindig igyekeztek visszaszorítani arra a gazdasági bázisra, ahol néni jelentettek konkurenciát. A közhivatalokból is a hatalomféltés intrikái igyekeztek távol tartani a zsidókat és mindig a gazdasági kényszer, a létért való küzdelem sodorta a zsidót arra a megélhetési útra, amely még szabad volt és mely önként kínálta fel a lehetőségeket: az adásvételi, pénz-, hitel- és zálogüzletekre. A K. akkor kezdte meg tulajdonképpeni fejlődését, amikor a X. sz. vége felé már a magyarok rablókalandjai szűnőfélben voltak és a magyarországi zsidók kereskedelmi összeköttetésbe léptek a szomszéd országokkal és odautazásaikat rendszeresítették. A külföldi zsidó kereskedők azonban sokáig nem merészkedtek be az országba, épp úgy, mint a keresztény hittérítők, akik «majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a nálok oly kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz». (Horvát: A kereszténység első százada Magyarországon, 32. 1.) 1050 körül azonban már a tranzitó K. jelei mutatkoztak; bajor, főleg regensburgi zsidók, akik élénk kapcsolatot tartottak fenn Russziával, a későbbi Gácsországgal, árucikkeiket Magyarországon keresztül szállították haza teherszállító kocsikon. Karavánjaik Budát, vagy Esztergomot érintették, ahol a Dunán átkeltek. Az 1070 előtti időkben már gyakran keresik fel a magyar zsidók Németországot, különösen a rajnamelléki városokat. Ide rézműveket s aranyozott edényneműeket vittek piacra Magyarországból, visszatérésükkor pedig olyan árucikkeket hoztak be Magyarországba, ami iránt nagy kereslet mutatkozott. Ez időben a magyar-német zsidók kereskedelmi kapcsolata igen élénk lehetett és a kereskedők közül többen bejáratosak is voltak a királyi udvarhoz, ahol különféle kedvezményekben részesültek. Az egyik magyar királynő, valószínűleg Anasztázia, I. Endre felesége, aki 1063 körül az államügyekre erős befolyást gyakorolt, a kereskedők közül többeket bizalmas küldetésekre felhasznált és engedélyt adott arra, hogy a királyi pénzverőben a maguk számára bizonyos mennyiségű pénzt verhessenek, hogy értékesebbé tegyék nyers ezüstjüket. A zsidók kereskedelmét egy a kereszténység szempontjait követő rendelet igen hátrányosan befolyásolta. Ez a hetivásároknak vasárnapról, a tulajdonképpeni vásárnapról szombatra való áthelyezése volt. Állítólag ezt a rendeletet már a 997. meghalt Gejza fejedelem léptette életbe (Horvát: Az ipar s kereskedés története II 12. 1.) épp úgy, mint a legtöbb középkori keresztény állam, hogy a vasárnap megünneplését és az istentiszteletet semmi se zavarja. A rendelet valójában nem a zsidók ellen irányult, de hatásaiban csak a zsidók érdekeit érintette, mert nem csekély anyagi és erkölcsi hátrányokkal járt. A szombati hetivásárokról intézkedett I. Béla (1061-1063) és ez aztán a zsidóság amúgy is gyenge lábon álló vallásos életét még inkább megingatta, a szombatot nem tartották meg, mert a hetivásárokon kívül alig volt nagyobb forgalom és árucikkeiket csak ezen a napon értékesíthették. Az első olyan törvényes intézkedést, amely következményeivel a zsidóságot az adás-vevésre és a pénzkölcsönzésre utalta, Szt. László tette, aki 1092. a szabolcsi zsinaton határozatot hozatott, hogy a zsidók keresztény rabszolgákat nem tarthatnak. Mivel pogány rabszolgák ez időben már alig léteztek, a rendelet azt jelentette, hogy a zsidókat megfosztják azon munkaerőtől, amellyel a földjeiket megmívelhetik. Egyelőre hát bérbevettek rabszolgákat, de Kálmán király országlásának vége felé, az 1114. év elején tartott esztergomi zsinat a rabszolgák bérbentartását is megtiltotta és mivel most már a földmívelést lehetetlenné tették a zsidók számára - ily körülmények között hiába vásároltak birtokot - kénytelenek voltak a kisebb munkaerőt igénylő foglalkozási ágak felé terelődni, rákényszerültek az egyetlen kínálkozó keresetmódra, az adás-vevésre és pénzügyletekre. A zsidók társadalmi állása ezzel gyors hanyatlásnak is indult és a kalmárkodásra szorított zsidók a középkori megalázottság szánalmas állapotába jutottak. Az adás-vételt ekkor már királyi rendelet szabályozta; az 1101 és 1102. egybehívott országgyűlés szigorú rendeletet hozott, amely Kálmán király rendelete néven ismeretes. A negyedik pontja a rendeletnek így szól: Ha zsidó kereszténytől, vagy keresztény zsidótól valamit venni akar, alkalmas keresztény és zsidó tanuk előtt vegye meg az eladó árut; magát az árut s a tanuk neveit jegyeztesse fel írásban. Ezen az adó s a vevő pecsétjével ellátott írást magánál őrizze, hogyha e vételre nézve valamikor lopással vádoltatnék, a nála talált lopott jószág urát és a fennemlített tanukat előállíthassa és a vád alól felszabaduljon. A további három pont a kérdéssel kapcsolatos igazságszolgáltatással foglalkozik. Az 1222. II. Endre által kiadott aranybulla 24. cikkelye a zsidókat a közhivatali pályákról a szabad megélhetési lehetőségek felé szorította és az 1233. letett beregi eskü ugyancsak megerősítette azt a már többször megismételt határozatot, hogy zsidók és szaracénusok kamarai, pénz- vagy sóügyi, adószedői, vagy más közhivatalt továbbra sem viselhetnek. A rendelet következménye az lett, hogy Endre ugyan keresztényeket nevezett ki tisztviselőkké, de az általuk potom áron bérelt jövedelmeket most ők adták el a zsidóknak és izmaelitáknak, akik tisztviselőik, ügynökeik, vagy üzlettársaik gyanánt szerepeltek. IV. Béla 1251. kiadott zsidótörvénye érinti ismét főleg a zálogügyleteket igazságszolgáltatási vonatkozásokban. Fontos jelentőségű volt kereskedelmi szempontból a 12 pont, amely a szabad közlekedést biztosította a zsidók számára és az áruk után fizetendő vámpénz kérdésében a városi polgárokkal való egyenlő elbánást írja elő. A K. kialakulására nagy befolyással volt az első keresztes háború után (1274) a külföldi zsidók bevándorlása. Mivel ezek csak készpénzüket menthették át Magyarországra, rákényszerültek adásvételi és kölcsönügyletekre annál is inkább, mert a rabszolgák tartásának eltiltása visszariasztotta őket a földvásárlástól. A magyar-zsidók, akik ugyancsak ennek a rendeletnek a hatása következtében lassan-lassan kiszoríttattak a földmívelésből, a bevándorlottaktól eltanulták az üzleti élet különféle ágait és áttértek maguk is a K. re A középkorban Európa szerte elfogadott nézet is segítette ezt az átalakulási folyamatot, mert az egyház a legrégibb idők óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyereséggel járó adás-vételt is. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a középkori kereskedés majdnem kizárólag a zsidók kezére jutott. A keresztény polgárság a céhek alakulásakor kezdte meg terjeszkedését a K. terén. A minden idegen elemet kizáró és egyre erősbödő céhek versenytársat láttak a zsidókban és ez a körülmény végzetesen érlelte meg a közép, kor zsidógyűlöletét. A zsidók kiszorítása és letörése akkor kezdődött, amikor a céhek egész szervezkedése katolikus színezetet kapott és már ez a körülmény lehetetlenné tette a zsidók elhelyezkedését a céhek keretein belül. A kereskedők és iparosok testülete módját tudta ejteni annak, hogy a városi tanács az ő érdekeinek megfelelően hozza meg határozatát. Sopronban pl. már a XIV. sz.-ban olyan határozatot hoztak, amely megtiltja a zsidóknak a szabóipar űzését és hogy jobbminőségű posztóval és új ruhákkal kereskedjenek, aprójószágot, gabonát, lisztet vásároljanak a piacokon oly célból, hogy azt nyereséggel tovább adják. Az 1421. kiadott Budai Törvénykönyv már egészen súlyos korlátokat állít fel a zsidók kereskedelmi életében. E törvény szerint zsidók csak egyszer hetenként s csupán a zsidó-utcában árulhatták árucikkeiket, keresztények közé nem vihették elkobzás veszélye nélkül. Külföldi s általában nem budai magyar kereskedőnek, árui elkobzásának terhe alatt tilos volt velük bárminemű kereskedelmi összeköttetésbe lépni. Élénken megvilágítja a középkor kereskedelmi és pénzviszonyait Zsigmond királynak IV. Béla zsidótörvényét kiegészítő negyedik cikkelye. A zálogok utáni kamatfizetések és pénzkölcsönök kamatainak kérdését rendezi és kimondja, ha a kamatra vonatkozólag közelebbi megállapodás nem történt, akkor a keresztény minden száz dénár után heti két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak. E királyi rendelet tehát a rendes heti kamatlábat két százalékban, vagyis az egy évre szóló rendes kamatlábat száz százalékban állapította meg. A K. szabadsága, amely a zsidók elnyomottságának következtében is sokat szenvedett, külön korlátozó törvényekkel is szemben találta magát. Még Mátyás király gazdaságpolitikája sem volt mentes a kor elfogultságaitól és erre legjellemzőbb az az 1486. kiadott rendelete, amellyel felhatalmazta Nagyszombat városát, hogy az ottani zsidókat a borkereskedéstől eltilthassa. A zsidókamatok fizetése alól a keresztény adósokat ő is épp úgy felmentette számos esetben, mint legtöbb elődje. Ilyen gazdasági körülmények között hihetetlen erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a zsidók a K.-ben jelentős szerepre vergődhettek, mert hiszen az a zsidóság, amely azelőtt a külfölddel való kereskedelmet közvetítette, a nagykereskedelemből és a tisztességes kiskereskedelemből kiszorítva a kicsinyes csereberére és házalásra kényszerült. És hogy már nemcsak a mezőgazdaságból és közhivatalokból, hanem az iparból és K.-ből kiszorították, egyetlen megélhetési mód kínálkozott már csak számára, a pénzüzlet. Ez pedig akkori­ban többnyire azonos volt az uzsorával (l. Uzsora). A K.-ben való helyzetük annyira ki volt téve mindenféle megszorításoknak, hogy 1614. pl. a soproni városi tanács a pékek kérésére még a kenyérrel való házalástól is eltiltotta a zsidókat. A városi tanács olykor kénytelen volt a céhek túlkapásai ellen is fellépni, így már 1606. hivatalos árszabályt állapított meg az iparcikkekre, « mivel a kézművesek a polgársággal túlfizettetik az árut». 1623-ban pedig a pozsonyi tanács állapította meg a marhahús árát és értesítette a mészáros céhet, hogy ha három nap alatt nem alkalmazkodik az ármegállapításhoz, megfosztják a kiváltságától. A XVI. és XVII. sz.-ban Erdélyben az országgyűlés gyakran foglalkozik a nagy drágaság okaival, kiviteli tilalmat állít fel, majd behozatali könnyítéseket tesz és foglalkozik a szabadkereskedelem kérdéseivel. Mivel a kereskedők nem biztosították a drágaság enyhülését, megszüntették a szabadkereskedelmet. A kereskedelmi verseny, amely érdekeinek védelmét abban látta, ha a zsidót kiszorítja a versenyből, fékezhetetlenségében oda jutott, hogy a maga által felidézett korlátok közé került és ezzel a K szabad fejlődése is megállott. A céhek katolikus jellege nemcsak a zsidó kereskedőket szorította ki a K. területéről. A másvallású polgárok is félszeg helyzetbe kerültek olyan rendeletek miatt, mint a kolozsvári mészáros céh 1422-iki rendszabálya, amely kimondja, hogy a céh az istentisztelet emelése végett alakult, s a székesegyház számára templomi zászlókat, gyertyákat és ékítményeket fog szolgáltatni. (Szádeczky, Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon 1. 41.) A tagok kénytelenek voltak társaik temetésén részt venni, halotti misén megjelenni, a tagdíjat pedig sok helyen oltárgyertyákkal kellett megfizetni. Kolonics érsek az érdekek harcában érvényre juttatta azt az elvet, hogy «a céhek által is a katolikus vallást kell uralkodóvá tenni» (Szádeczky, 137. 1.). Ez aztán olyan következményekkel járt, hogy III. Károly 1729. elrendelte, hogy Selmecbányán, e túlnyomóan protestáns varosban, a céhbiztosok juttassák uralomra a katolikus vallást. Mária Terézia pedig 1754. már megköveteli a miskolci csizmadiáktól, hogy a parochiális templom oltárlámpáját a református és lutheránus céhtagok lássák el olajjal. A céhek azonban nemcsak a másvallásúak elnyomására törekedtek, de valósággal a magyarság üldözésére vitte őket az érdekharc. Már az 1729: X. t.-c. kénytelen volt emiatt a céheket kiváltságaik megvonásával megfenyegetni. Még a legújabb korban, 1826. is megtörtént az, hogy mikor egy magyar Kassán fűszerüzletet akart nyitni, letelepedési kérvényét avval utasították el, hogy «ha mind a hét millió magyar ide jönne, úgy hét millió koldus lenne itt; nincs ily üzletre szükség, van belőle elég». a dolgok még élénkebb megvilágításba a zsidó kereskedők helyzetét, mert hiszen ők voltak a legelnyomottabbak. E viszonyoknak az egész K. fejlődésére messze kiható következménye volt, amelynek visszamaradt kereteiből óriási erővel kellett kibontakozni az elkövetkező idők kereskedelmének, hogy felvehesse a versenyt a nyugat kereskedelmével. Egyelőre azonban még tartott a kíméletlen elnyomatás. A városokból kiszorították a zsidókat a falvakba és csak ideiglenes tartózkodással látogathatták a városokat. A bányavárosokat egyáltalában nem kereshették fel és 1582-től már fennállott az a rendelete a besztercebányai tanácsnak, hogy a város körzetében két mértföldnyi távolságban semmiféle kereskedő nem árulhat bort, marhát, vasat, gabonát. 1693-ban I. Lipót zsidókra vonatkozólag hét mértföldnyi távolságra terjesztette ki a tilalmat. A magyarországi ipar és K. történetének lapjai szomorú adatokat tartalmaznak az idegenből idetelepült városi elem szűkkeblűségéről, mellyel a zsidókat igyekeztek megélhetési lehetőségeiktől megfosztani. Főleg «Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületeinek mindig fájt a házalók és vásárosok keserű kenyere». (V. ö. Venetianer: «A magyar zsidóság története», Budapest 1922.). 1761-ben a pesti kereskedelmi testület azzal folyamodott Mária Teréziához, hogy szüntesse be a kicsinyben való árusítás engedélyezését török, görög, örmény, szerb és zsidók részére. 1796-ban pedig ugyancsak a pesti kereskedelmi polgári testület felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. Csak II. József uralkodása alatt következett be a K. felszabadulása, mikor 1781, a zsidókat kiemelte a jognélküliség állapotából (l. Egyenjogúsító törekvés). «Hogy az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása miatt.» A zsidók előtt újra megnyíltak a városok kapui, kivévén a bányavárosokat és ezzel gyors lendületnek indult a magyar-zsidók kereskedelmi aktivitása. Egy 1803-iki lajstrom szerint már a következő nagykereskedők voltak Pesten: Bauer Sámuel lenáru, Beck Löbl vászon és kendő, Boskovitsch Hirsch lenáru, Brüll Ádám musselin, Goldberger Joél posztó, Kanitzer Dávid Lőbl norinbergi áru, Löwy Herman vászon, Offenheimer Izsák posztó, Pinkesz Elkán vászon és kendő, Sax Simon vászon és kendő, Selbe Abelles vászon nagykereskedők. II. József 1790. bekövetkezett halála után a zsidóság helyzetében ismét rosszabbodás állott be úgy, hogy a zsidók kérvényt nyújtottak be az országgyűléshez, amelyben a polgári jogaik megadását sürgették. Az országgyűlés azonban csak a II. József alatt fennállott jogállapotokat állította vissza és a bányavárosok hetivásárai továbbra is zárva maradtak előttük. Ez az állapot maradt fenn változatlanul egészen 1840-ig, ahogy azt az 1790: XXXVIII. t.-c. szabályozta (l. De judaeis). Bizonyos periódusokban azonban kedvező hangulat alakult ki a zsidók mellett, úgy hogy a pesti kereskedők köre attól tartva, hogy a zsidók kedvezményekhez jutnak és ez káros lehet a polgári kereskedőkre, 1829. medárdvásárra gyűlésbe hívta össze az ország összes kereskedőtestületeit. A gyűlésen memorandumot fogadtak el, amelyben elpanaszolják a zsidók nagymérvű szaporodását s kérik a házalás megszorítását és a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel azonban az emlékirat benyújtásának költségeihez szükséges 3000 pengő forintot előteremteni nem tudták, az akció megfeneklett. Csak az 1840. hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával. A törvény megadta a szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még most sem telepedhettek meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a fennálló feltételek mellett épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel kezdődött meg a zsidók polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden ágában megindult a zsidók építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy a zsidók nem veszik ki részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokból. A vád jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották eddig távol a zsidókat, most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az irányban, is, hogy az iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak a zsidó munkaerők. Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken ugyan még sikeresen akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek szellemét követő kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség nyílott a kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek közvetlenebb ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a törvény által adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már fennállott Pesten az «Izraelita kereskedők testülete». Keletkezéséről és működéséről keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus 1851 febr. 6. beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület alapszabálya azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz, szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még 1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, «mely az ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok valláskülönbség nélkül vétetnek fel». Három évi halasztgatás után, mert a polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó, Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M., Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844 október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is, gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét, mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti éjjelen a zsidókat megtámadták. «Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait, vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet végső kitörését.» (V. ö. Horváth M.: «Huszonöt év Magyarország történetéből», II. köt. 615. 1.) Az egyenjogosító törekvések (l. o.) folytonos kedélyhullámzásban tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem múlhatott el visszahatás nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók is együtt véreztek a nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet kifejlődésére. A szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak bizonyos korlátozások és csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a zsidóknak, hogy gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést és malomipart. A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre a jan. 14-iki rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció (l. o.) hozott nagyobb és jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve indult meg a magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan kapott vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a kereskedelmi pályáktól. Most már azonban a zsidók építőmunkáját mi sem gátolhatja és a hetvenes évek antiszemita izgatásait is (l. Antiszemitizmus) nagyobb rázkódtatások nélkül heverte ki. A zsidó K. ekkor már egyre nagyobb jelentőséget ért el az ország közgazdasági életében és az utolsó félszázad alatt Magyarország közgazdasági felépítését nagymértékben vitte előre. A világháború alatt óriási lendületre kapott a K. és a hadseregszállításokkal kapcsolatban az antiszemitizmus számos vádat igyekezett kovácsolni a zsidó K. ellen. Az anomáliák azonban, amelyekre hivatkoztak, épp úgy fennállottak azokban a háborút viselt országokban, ahol a zsidóság nem vett részt, vagy pedig csak kismértékben volt részese a hadseregszállításoknak. A K.-re azonban még súlyos megpróbáltatások vártak. Az 1919-iki proletárdiktatúra teljesen megbénította a gazdasági forgalmat és a kereskedelmet a centralizálási, szövetkezeti, áruelosztási alapon igyekezett berendezni. A nagy kereskedelmi vállalatok szocializálása, de legelsősorban a kapitalizmus teljes letörése megakadályozta a magántőkék vállalkozását és a kommün fennállása alatt a K.-ben, mint a gazdasági élet minden ágában teljes volt a stagnáció. Az elkövetkező esztendők is súlyos nehézségek elé állították a kereskedelmet és az ország gazdasági leromlását a K. szenvedte meg legelsősorban. A gazdasági viszonyok stabilizációjával azonban újra visszanyerte szilárd és fejlődésképes bázisát. Az Országos Statisztikai Hivatal 1910-iki évről kiadott hivatalos kimutatása szerint a K. terén 98,150 önálló kereskedő közül 59,832 volt zsidó, 37,312 tisztviselői összlétszámból 20,475 zsidó és 89,426 segédszemélyzeti összlétszámból 29,637 volt zsidó. Az 1920 évi statisztika szerint kereskedelemmel és hitellel foglalkozik Magyarországon összesen 175,348 (75,148 önálló, 47,608 tisztviselő, 52,592 egyéb személyzet), ebből a zsidó felekezethez tartozik 81,263, vagyis 45.1 % az összességhez viszonyítva.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2547. címszó a lexikon => 466. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12547.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: Kereskedelem. A K. történelme azon a területen, amely a későbbi Magyarország területét alkotta, még a római települések idejébe nyúlik vissza, amikor az római fennhatóság alatt állt Palesztina lakosai nagy számban követték a légiókat nemcsak mint harcosok, hanem, mint kereskedők és szállítók. Nyomát találni ennek Pannóniában és Dáciában is, bár Pannónia zsidó lakosságának létezését határozottan bizonyítani nem lehet és azt sem lehet kétségtelenül megállapítani, hogy ez a zsidóság a légiókkal együtt elhagyta-e az országot. Annyi azonban bizonyos, hogy a honfoglalást megelőző évtizedekben az ország különféle részein laktak zsidók, így a Szvatopluk birodalmához tartozó északnyugati részeken is. Közelfekvő feltevés, hogy ezek a zsidók K.-mel is foglalkoztak, erre vall legalább is Gyermek Lajosnak egy 899. kiadott rendelete, amely megköveteli, hogy a Németországba jövő zsidóktól és egyéb kereskedők­től a bajor határszélen vámot szedjenek. Szvatopluk nagy morva birodalmában lakó zsidók délről Stíriából, vagy nyugatról Németországból, főleg pedig Bajorországból vándoroltak ide és mint egykorú okmányokból kiderül, ez utóbbi országgal jelentős kereskedelmet folytattak. Egy 903 és 907 közt Raffelstettenben kelt vámszabályzat is a Morvaországgal folytatott K.-mel és az ezt közvetítő Dunahajózással foglalkozik és megállapítja a vámokat, melyeket azok tartoznak fizetni, akik hajón jönnek Morvaországból Bajorországba, vagy onnan a Dunán utaznak Morvaországba. A vámszabályzat utolsó pontja így végződik : Zsidók és egyéb kereskedők bárhonnét jöjjenek ezen országból, vagy más országokból, rabszolgák és egyéb árucikkek után igazságos vámot fizessenek, amint az előbbi királyok idejében mindig szokásban volt. Ezt az adatot kiegészítik és megerősítik azok a lengyel történelmi források is Sternberg Herman, Versuch einer Gesch. d. Juden in Polen, Bécs 1860,1.11.1. , melyek szerint zsidó rabszolga kereskedők már a IX. sz.-ban eljártak Magyarországból Lengyelországba. Hasonló értelemben ír 973. arabnyelvű tudósításában a zsidó Ibrahim ibn Jakab, a kordovai kalifa Csehországban járt követe. Elmondja, hogy Magyarországból, ahogy az akkori arab és bizánci nyelvszokás szerint nevezték, a turkok országából muzulmánok, zsidók és turkok magyarok Prágába jönnek árukkal és bizánci pénzneműekkel s ezekért rabszolgákat, hódbőröket és egyéb bőrneműeket visznek haza . G. Jákob, Handelsartikel der Araber. Berlin 1891, 9. 1.; v. ö. Szabó Károly i. h. 135. 1. és Hunfalvy i. h. 216. 1. A kazár zsidók a honfoglaló magyarokkal jöttek be és az ország meghódítása után is megmaradtak fegyvereseknek. A kereskedő zsidók az itt talált zsidó őslakók, illetve a bennszülött zsidók közül kerültek ki. A magyar zsidók történelmének első két százada olyan korszakot ölel fel, amikor a zsidók a magyarok minden jogát, szabadságát élvezték s tőlük semmiben sem különböztek . Kohn S., A zsidók története Magyarországon. Budapest 1884, 33.1. Ez a megállapítás kétségessé teszi azt a feltevést, mintha kazár-zsidók lettek volna a későbbi idők kereskedői, mert a kereszténység terjedésekor a kazárok is elhagyták a zsidó hitet és azt az életmódot folytatták tovább is, mint a honfoglalók magyar leszármazottai. Azok, akik zsidóhiten maradtak meg, elvegyültek az egyébként nem keveredő bennszülött zsidók között, akik legnagyobbrészt K-mel foglalkoztak. A zsidók kereskedelmének kialakulására és arra, hogy a zsidók épp úgy, mint az izmaeliták az adás-vétel üzleti tevékenységét valósággal, mint számukra specializált foglalkozást űzték, legelsősorban az a körülmény volt hatással, amely az akkori korok állami és társadalmi berendezkedését jellemezte. Az államhatalom a honfoglalók kezében volt és a társadalmi berendezkedés az osztály-elhelyezkedést is abba az irányba alakította, amely a hatalmi érdekek gazdasági szempontjainak leginkább megfelelt. Az uralkodó osztályok így lettek a latifundiumok birtokosai, a leigázottakat azért vették rabszolgasorba, hogy legyen, aki a földjeiket megmívelje, a zsidókat pedig azért szorították a kalmárkodásra, mert kellettek olyanok is, akik a szükségletek kielégítéséről gondoskodtak. Az osztályuralom sosem látta szívesen azokat, akik osztálykereteiket túllépték és a földesurakká gazdagodott és átvedlett zsidókat mindig igyekeztek visszaszorítani arra a gazdasági bázisra, ahol néni jelentettek konkurenciát. A közhivatalokból is a hatalomféltés intrikái igyekeztek távol tartani a zsidókat és mindig a gazdasági kényszer, a létért való küzdelem sodorta a zsidót arra a megélhetési útra, amely még szabad volt és mely önként kínálta fel a lehetőségeket: az adásvételi, pénz-, hitel- és zálogüzletekre. A K. akkor kezdte meg tulajdonképpeni fejlődését, amikor a X. sz. vége felé már a magyarok rablókalandjai szűnőfélben voltak és a magyarországi zsidók kereskedelmi összeköttetésbe léptek a szomszéd országokkal és odautazásaikat rendszeresítették. A külföldi zsidó kereskedők azonban sokáig nem merészkedtek be az országba, épp úgy, mint a keresztény hittérítők, akik majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a nálok oly kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz . Horvát: A kereszténység első százada Magyarországon, 32. 1. 1050 körül azonban már a tranzitó K. jelei mutatkoztak; bajor, főleg regensburgi zsidók, akik élénk kapcsolatot tartottak fenn Russziával, a későbbi Gácsországgal, árucikkeiket Magyarországon keresztül szállították haza teherszállító kocsikon. Karavánjaik Budát, vagy Esztergomot érintették, ahol a Dunán átkeltek. Az 1070 előtti időkben már gyakran keresik fel a magyar zsidók Németországot, különösen a rajnamelléki városokat. Ide rézműveket s aranyozott edényneműeket vittek piacra Magyarországból, visszatérésükkor pedig olyan árucikkeket hoztak be Magyarországba, ami iránt nagy kereslet mutatkozott. Ez időben a magyar-német zsidók kereskedelmi kapcsolata igen élénk lehetett és a kereskedők közül többen bejáratosak is voltak a királyi udvarhoz, ahol különféle kedvezményekben részesültek. Az egyik magyar királynő, valószínűleg Anasztázia, I. Endre felesége, aki 1063 körül az államügyekre erős befolyást gyakorolt, a kereskedők közül többeket bizalmas küldetésekre felhasznált és engedélyt adott arra, hogy a királyi pénzverőben a maguk számára bizonyos mennyiségű pénzt verhessenek, hogy értékesebbé tegyék nyers ezüstjüket. A zsidók kereskedelmét egy a kereszténység szempontjait követő rendelet igen hátrányosan befolyásolta. Ez a hetivásároknak vasárnapról, a tulajdonképpeni vásárnapról szombatra való áthelyezése volt. Állítólag ezt a rendeletet már a 997. meghalt Gejza fejedelem léptette életbe Horvát: Az ipar s kereskedés története II 12. 1. épp úgy, mint a legtöbb középkori keresztény állam, hogy a vasárnap megünneplését és az istentiszteletet semmi se zavarja. A rendelet valójában nem a zsidók ellen irányult, de hatásaiban csak a zsidók érdekeit érintette, mert nem csekély anyagi és erkölcsi hátrányokkal járt. A szombati hetivásárokról intézkedett I. Béla 1061-1063 és ez aztán a zsidóság amúgy is gyenge lábon álló vallásos életét még inkább megingatta, a szombatot nem tartották meg, mert a hetivásárokon kívül alig volt nagyobb forgalom és árucikkeiket csak ezen a napon értékesíthették. Az első olyan törvényes intézkedést, amely következményeivel a zsidóságot az adás-vevésre és a pénzkölcsönzésre utalta, Szt. László tette, aki 1092. a szabolcsi zsinaton határozatot hozatott, hogy a zsidók keresztény rabszolgákat nem tarthatnak. Mivel pogány rabszolgák ez időben már alig léteztek, a rendelet azt jelentette, hogy a zsidókat megfosztják azon munkaerőtől, amellyel a földjeiket megmívelhetik. Egyelőre hát bérbevettek rabszolgákat, de Kálmán király országlásának vége felé, az 1114. év elején tartott esztergomi zsinat a rabszolgák bérbentartását is megtiltotta és mivel most már a földmívelést lehetetlenné tették a zsidók számára - ily körülmények között hiába vásároltak birtokot - kénytelenek voltak a kisebb munkaerőt igénylő foglalkozási ágak felé terelődni, rákényszerültek az egyetlen kínálkozó keresetmódra, az adás-vevésre és pénzügyletekre. A zsidók társadalmi állása ezzel gyors hanyatlásnak is indult és a kalmárkodásra szorított zsidók a középkori megalázottság szánalmas állapotába jutottak. Az adás-vételt ekkor már királyi rendelet szabályozta; az 1101 és 1102. egybehívott országgyűlés szigorú rendeletet hozott, amely Kálmán király rendelete néven ismeretes. A negyedik pontja a rendeletnek így szól: Ha zsidó kereszténytől, vagy keresztény zsidótól valamit venni akar, alkalmas keresztény és zsidó tanuk előtt vegye meg az eladó árut; magát az árut s a tanuk neveit jegyeztesse fel írásban. Ezen az adó s a vevő pecsétjével ellátott írást magánál őrizze, hogyha e vételre nézve valamikor lopással vádoltatnék, a nála talált lopott jószág urát és a fennemlített tanukat előállíthassa és a vád alól felszabaduljon. A további három pont a kérdéssel kapcsolatos igazságszolgáltatással foglalkozik. Az 1222. II. Endre által kiadott aranybulla 24. cikkelye a zsidókat a közhivatali pályákról a szabad megélhetési lehetőségek felé szorította és az 1233. letett beregi eskü ugyancsak megerősítette azt a már többször megismételt határozatot, hogy zsidók és szaracénusok kamarai, pénz- vagy sóügyi, adószedői, vagy más közhivatalt továbbra sem viselhetnek. A rendelet következménye az lett, hogy Endre ugyan keresztényeket nevezett ki tisztviselőkké, de az általuk potom áron bérelt jövedelmeket most ők adták el a zsidóknak és izmaelitáknak, akik tisztviselőik, ügynökeik, vagy üzlettársaik gyanánt szerepeltek. IV. Béla 1251. kiadott zsidótörvénye érinti ismét főleg a zálogügyleteket igazságszolgáltatási vonatkozásokban. Fontos jelentőségű volt kereskedelmi szempontból a 12 pont, amely a szabad közlekedést biztosította a zsidók számára és az áruk után fizetendő vámpénz kérdésében a városi polgárokkal való egyenlő elbánást írja elő. A K. kialakulására nagy befolyással volt az első keresztes háború után 1274 a külföldi zsidók bevándorlása. Mivel ezek csak készpénzüket menthették át Magyarországra, rákényszerültek adásvételi és kölcsönügyletekre annál is inkább, mert a rabszolgák tartásának eltiltása visszariasztotta őket a földvásárlástól. A magyar-zsidók, akik ugyancsak ennek a rendeletnek a hatása következtében lassan-lassan kiszoríttattak a földmívelésből, a bevándorlottaktól eltanulták az üzleti élet különféle ágait és áttértek maguk is a K. re A középkorban Európa szerte elfogadott nézet is segítette ezt az átalakulási folyamatot, mert az egyház a legrégibb idők óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyereséggel járó adás-vételt is. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a középkori kereskedés majdnem kizárólag a zsidók kezére jutott. A keresztény polgárság a céhek alakulásakor kezdte meg terjeszkedését a K. terén. A minden idegen elemet kizáró és egyre erősbödő céhek versenytársat láttak a zsidókban és ez a körülmény végzetesen érlelte meg a közép, kor zsidógyűlöletét. A zsidók kiszorítása és letörése akkor kezdődött, amikor a céhek egész szervezkedése katolikus színezetet kapott és már ez a körülmény lehetetlenné tette a zsidók elhelyezkedését a céhek keretein belül. A kereskedők és iparosok testülete módját tudta ejteni annak, hogy a városi tanács az ő érdekeinek megfelelően hozza meg határozatát. Sopronban pl. már a XIV. sz.-ban olyan határozatot hoztak, amely megtiltja a zsidóknak a szabóipar űzését és hogy jobbminőségű posztóval és új ruhákkal kereskedjenek, aprójószágot, gabonát, lisztet vásároljanak a piacokon oly célból, hogy azt nyereséggel tovább adják. Az 1421. kiadott Budai Törvénykönyv már egészen súlyos korlátokat állít fel a zsidók kereskedelmi életében. E törvény szerint zsidók csak egyszer hetenként s csupán a zsidó-utcában árulhatták árucikkeiket, keresztények közé nem vihették elkobzás veszélye nélkül. Külföldi s általában nem budai magyar kereskedőnek, árui elkobzásának terhe alatt tilos volt velük bárminemű kereskedelmi összeköttetésbe lépni. Élénken megvilágítja a középkor kereskedelmi és pénzviszonyait Zsigmond királynak IV. Béla zsidótörvényét kiegészítő negyedik cikkelye. A zálogok utáni kamatfizetések és pénzkölcsönök kamatainak kérdését rendezi és kimondja, ha a kamatra vonatkozólag közelebbi megállapodás nem történt, akkor a keresztény minden száz dénár után heti két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak. E királyi rendelet tehát a rendes heti kamatlábat két százalékban, vagyis az egy évre szóló rendes kamatlábat száz százalékban állapította meg. A K. szabadsága, amely a zsidók elnyomottságának következtében is sokat szenvedett, külön korlátozó törvényekkel is szemben találta magát. Még Mátyás király gazdaságpolitikája sem volt mentes a kor elfogultságaitól és erre legjellemzőbb az az 1486. kiadott rendelete, amellyel felhatalmazta Nagyszombat városát, hogy az ottani zsidókat a borkereskedéstől eltilthassa. A zsidókamatok fizetése alól a keresztény adósokat ő is épp úgy felmentette számos esetben, mint legtöbb elődje. Ilyen gazdasági körülmények között hihetetlen erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a zsidók a K.-ben jelentős szerepre vergődhettek, mert hiszen az a zsidóság, amely azelőtt a külfölddel való kereskedelmet közvetítette, a nagykereskedelemből és a tisztességes kiskereskedelemből kiszorítva a kicsinyes csereberére és házalásra kényszerült. És hogy már nemcsak a mezőgazdaságból és közhivatalokból, hanem az iparból és K.-ből kiszorították, egyetlen megélhetési mód kínálkozott már csak számára, a pénzüzlet. Ez pedig akkori­ban többnyire azonos volt az uzsorával l. Uzsora . A K.-ben való helyzetük annyira ki volt téve mindenféle megszorításoknak, hogy 1614. pl. a soproni városi tanács a pékek kérésére még a kenyérrel való házalástól is eltiltotta a zsidókat. A városi tanács olykor kénytelen volt a céhek túlkapásai ellen is fellépni, így már 1606. hivatalos árszabályt állapított meg az iparcikkekre, mivel a kézművesek a polgársággal túlfizettetik az árut . 1623-ban pedig a pozsonyi tanács állapította meg a marhahús árát és értesítette a mészáros céhet, hogy ha három nap alatt nem alkalmazkodik az ármegállapításhoz, megfosztják a kiváltságától. A XVI. és XVII. sz.-ban Erdélyben az országgyűlés gyakran foglalkozik a nagy drágaság okaival, kiviteli tilalmat állít fel, majd behozatali könnyítéseket tesz és foglalkozik a szabadkereskedelem kérdéseivel. Mivel a kereskedők nem biztosították a drágaság enyhülését, megszüntették a szabadkereskedelmet. A kereskedelmi verseny, amely érdekeinek védelmét abban látta, ha a zsidót kiszorítja a versenyből, fékezhetetlenségében oda jutott, hogy a maga által felidézett korlátok közé került és ezzel a K szabad fejlődése is megállott. A céhek katolikus jellege nemcsak a zsidó kereskedőket szorította ki a K. területéről. A másvallású polgárok is félszeg helyzetbe kerültek olyan rendeletek miatt, mint a kolozsvári mészáros céh 1422-iki rendszabálya, amely kimondja, hogy a céh az istentisztelet emelése végett alakult, s a székesegyház számára templomi zászlókat, gyertyákat és ékítményeket fog szolgáltatni. Szádeczky, Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon 1. 41. A tagok kénytelenek voltak társaik temetésén részt venni, halotti misén megjelenni, a tagdíjat pedig sok helyen oltárgyertyákkal kellett megfizetni. Kolonics érsek az érdekek harcában érvényre juttatta azt az elvet, hogy a céhek által is a katolikus vallást kell uralkodóvá tenni Szádeczky, 137. 1. . Ez aztán olyan következményekkel járt, hogy III. Károly 1729. elrendelte, hogy Selmecbányán, e túlnyomóan protestáns varosban, a céhbiztosok juttassák uralomra a katolikus vallást. Mária Terézia pedig 1754. már megköveteli a miskolci csizmadiáktól, hogy a parochiális templom oltárlámpáját a református és lutheránus céhtagok lássák el olajjal. A céhek azonban nemcsak a másvallásúak elnyomására törekedtek, de valósággal a magyarság üldözésére vitte őket az érdekharc. Már az 1729: X. t.-c. kénytelen volt emiatt a céheket kiváltságaik megvonásával megfenyegetni. Még a legújabb korban, 1826. is megtörtént az, hogy mikor egy magyar Kassán fűszerüzletet akart nyitni, letelepedési kérvényét avval utasították el, hogy ha mind a hét millió magyar ide jönne, úgy hét millió koldus lenne itt; nincs ily üzletre szükség, van belőle elég . a dolgok még élénkebb megvilágításba a zsidó kereskedők helyzetét, mert hiszen ők voltak a legelnyomottabbak. E viszonyoknak az egész K. fejlődésére messze kiható következménye volt, amelynek visszamaradt kereteiből óriási erővel kellett kibontakozni az elkövetkező idők kereskedelmének, hogy felvehesse a versenyt a nyugat kereskedelmével. Egyelőre azonban még tartott a kíméletlen elnyomatás. A városokból kiszorították a zsidókat a falvakba és csak ideiglenes tartózkodással látogathatták a városokat. A bányavárosokat egyáltalában nem kereshették fel és 1582-től már fennállott az a rendelete a besztercebányai tanácsnak, hogy a város körzetében két mértföldnyi távolságban semmiféle kereskedő nem árulhat bort, marhát, vasat, gabonát. 1693-ban I. Lipót zsidókra vonatkozólag hét mértföldnyi távolságra terjesztette ki a tilalmat. A magyarországi ipar és K. történetének lapjai szomorú adatokat tartalmaznak az idegenből idetelepült városi elem szűkkeblűségéről, mellyel a zsidókat igyekeztek megélhetési lehetőségeiktől megfosztani. Főleg Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületeinek mindig fájt a házalók és vásárosok keserű kenyere . V. ö. Venetianer: A magyar zsidóság története , Budapest 1922. . 1761-ben a pesti kereskedelmi testület azzal folyamodott Mária Teréziához, hogy szüntesse be a kicsinyben való árusítás engedélyezését török, görög, örmény, szerb és zsidók részére. 1796-ban pedig ugyancsak a pesti kereskedelmi polgári testület felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. Csak II. József uralkodása alatt következett be a K. felszabadulása, mikor 1781, a zsidókat kiemelte a jognélküliség állapotából l. Egyenjogúsító törekvés . Hogy az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása miatt. A zsidók előtt újra megnyíltak a városok kapui, kivévén a bányavárosokat és ezzel gyors lendületnek indult a magyar-zsidók kereskedelmi aktivitása. Egy 1803-iki lajstrom szerint már a következő nagykereskedők voltak Pesten: Bauer Sámuel lenáru, Beck Löbl vászon és kendő, Boskovitsch Hirsch lenáru, Brüll Ádám musselin, Goldberger Joél posztó, Kanitzer Dávid Lőbl norinbergi áru, Löwy Herman vászon, Offenheimer Izsák posztó, Pinkesz Elkán vászon és kendő, Sax Simon vászon és kendő, Selbe Abelles vászon nagykereskedők. II. József 1790. bekövetkezett halála után a zsidóság helyzetében ismét rosszabbodás állott be úgy, hogy a zsidók kérvényt nyújtottak be az országgyűléshez, amelyben a polgári jogaik megadását sürgették. Az országgyűlés azonban csak a II. József alatt fennállott jogállapotokat állította vissza és a bányavárosok hetivásárai továbbra is zárva maradtak előttük. Ez az állapot maradt fenn változatlanul egészen 1840-ig, ahogy azt az 1790: XXXVIII. t.-c. szabályozta l. De judaeis . Bizonyos periódusokban azonban kedvező hangulat alakult ki a zsidók mellett, úgy hogy a pesti kereskedők köre attól tartva, hogy a zsidók kedvezményekhez jutnak és ez káros lehet a polgári kereskedőkre, 1829. medárdvásárra gyűlésbe hívta össze az ország összes kereskedőtestületeit. A gyűlésen memorandumot fogadtak el, amelyben elpanaszolják a zsidók nagymérvű szaporodását s kérik a házalás megszorítását és a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel azonban az emlékirat benyújtásának költségeihez szükséges 3000 pengő forintot előteremteni nem tudták, az akció megfeneklett. Csak az 1840. hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával. A törvény megadta a szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még most sem telepedhettek meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a fennálló feltételek mellett épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel kezdődött meg a zsidók polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden ágában megindult a zsidók építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy a zsidók nem veszik ki részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokból. A vád jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották eddig távol a zsidókat, most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az irányban, is, hogy az iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak a zsidó munkaerők. Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken ugyan még sikeresen akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek szellemét követő kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség nyílott a kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek közvetlenebb ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a törvény által adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már fennállott Pesten az Izraelita kereskedők testülete . Keletkezéséről és működéséről keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus 1851 febr. 6. beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület alapszabálya azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz, szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még 1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, mely az ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok valláskülönbség nélkül vétetnek fel . Három évi halasztgatás után, mert a polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó, Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M., Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844 október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is, gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét, mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti éjjelen a zsidókat megtámadták. Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait, vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet végső kitörését. V. ö. Horváth M.: Huszonöt év Magyarország történetéből , II. köt. 615. 1. Az egyenjogosító törekvések l. o. folytonos kedélyhullámzásban tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem múlhatott el visszahatás nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók is együtt véreztek a nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet kifejlődésére. A szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak bizonyos korlátozások és csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a zsidóknak, hogy gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést és malomipart. A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre a jan. 14-iki rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció l. o. hozott nagyobb és jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve indult meg a magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan kapott vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a kereskedelmi pályáktól. Most már azonban a zsidók építőmunkáját mi sem gátolhatja és a hetvenes évek antiszemita izgatásait is l. Antiszemitizmus nagyobb rázkódtatások nélkül heverte ki. A zsidó K. ekkor már egyre nagyobb jelentőséget ért el az ország közgazdasági életében és az utolsó félszázad alatt Magyarország közgazdasági felépítését nagymértékben vitte előre. A világháború alatt óriási lendületre kapott a K. és a hadseregszállításokkal kapcsolatban az antiszemitizmus számos vádat igyekezett kovácsolni a zsidó K. ellen. Az anomáliák azonban, amelyekre hivatkoztak, épp úgy fennállottak azokban a háborút viselt országokban, ahol a zsidóság nem vett részt, vagy pedig csak kismértékben volt részese a hadseregszállításoknak. A K.-re azonban még súlyos megpróbáltatások vártak. Az 1919-iki proletárdiktatúra teljesen megbénította a gazdasági forgalmat és a kereskedelmet a centralizálási, szövetkezeti, áruelosztási alapon igyekezett berendezni. A nagy kereskedelmi vállalatok szocializálása, de legelsősorban a kapitalizmus teljes letörése megakadályozta a magántőkék vállalkozását és a kommün fennállása alatt a K.-ben, mint a gazdasági élet minden ágában teljes volt a stagnáció. Az elkövetkező esztendők is súlyos nehézségek elé állították a kereskedelmet és az ország gazdasági leromlását a K. szenvedte meg legelsősorban. A gazdasági viszonyok stabilizációjával azonban újra visszanyerte szilárd és fejlődésképes bázisát. Az Országos Statisztikai Hivatal 1910-iki évről kiadott hivatalos kimutatása szerint a K. terén 98,150 önálló kereskedő közül 59,832 volt zsidó, 37,312 tisztviselői összlétszámból 20,475 zsidó és 89,426 segédszemélyzeti összlétszámból 29,637 volt zsidó. Az 1920 évi statisztika szerint kereskedelemmel és hitellel foglalkozik Magyarországon összesen 175,348 75,148 önálló, 47,608 tisztviselő, 52,592 egyéb személyzet , ebből a zsidó felekezethez tartozik 81,263, vagyis 45.1 % az összességhez viszonyítva.

12547.ht

CÍMSZÓ Kereskedele

SZÓCIKK Kereskedelem K történelm azo területen amel később Magyarorszá területé alkotta mé róma települése idejéb nyúli vissza amiko a róma fennhatósá alat áll Palesztin lakosa nag számba követté légióka nemcsa min harcosok hanem min kereskedő é szállítók Nyomá találn enne Pannóniába é Dáciába is bá Pannóni zsid lakosságána létezésé határozotta bizonyítan ne lehe é az se lehe kétségtelenü megállapítani hog e zsidósá légiókka együt elhagyta- a országot Anny azonba bizonyos hog honfoglalás megelőz évtizedekbe a orszá különfél részei lakta zsidók íg Szvatoplu birodalmáho tartoz északnyugat részeke is Közelfekv feltevés hog eze zsidó K.-me i foglalkoztak err val legaláb i Gyerme Lajosna eg 899 kiadot rendelete amel megköveteli hog Németországb jöv zsidóktó é egyé kereskedők­tő bajo határszéle vámo szedjenek Szvatoplu nag morv birodalmába lak zsidó délrő Stíriából vag nyugatró Németországból főle pedi Bajorországbó vándorolta id é min egykor okmányokbó kiderül e utóbb országga jelentő kereskedelme folytattak Eg 90 é 90 köz Raffelstettenbe kel vámszabályza i Morvaországga folytatot K.-me é a ez közvetít Dunahajózássa foglalkozi é megállapítj vámokat melyeke azo tartozna fizetni aki hajó jönne Morvaországbó Bajorországba vag onna Duná utazna Morvaországba vámszabályza utols pontj íg végződi Zsidó é egyé kereskedő bárhonné jöjjene eze országból vag má országokból rabszolgá é egyé árucikke utá igazságo vámo fizessenek amin a előbb királyo idejébe mindi szokásba volt Ez a adato kiegészíti é megerősíti azo lengye történelm forráso i Sternber Herman Versuc eine Gesch d Jude i Polen Béc 1860,1.11.1 melye szerin zsid rabszolg kereskedő má IX sz.-ba eljárta Magyarországbó Lengyelországba Hasonl értelembe í 973 arabnyelv tudósításába zsid Ibrahi ib Jakab kordova kalif Csehországba jár követe Elmondja hog Magyarországból ahog a akkor ara é bizánc nyelvszoká szerin nevezték turko országábó muzulmánok zsidó é turko magyaro Prágáb jönne árukka é bizánc pénzneműekke ezekér rabszolgákat hódbőröke é egyé bőrneműeke viszne haz G Jákob Handelsartike de Araber Berli 1891 9 1. v ö Szab Károl i h 135 1 é Hunfalv i h 216 1 kazá zsidó honfoglal magyarokka jötte b é a orszá meghódítás utá i megmaradta fegyvereseknek keresked zsidó a it talál zsid őslakók illetv bennszülöt zsidó közü kerülte ki magya zsidó történelméne els ké század olya korszako öle fel amiko zsidó magyaro minde jogát szabadságá élvezté tőlü semmibe se különbözte Koh S. zsidó történet Magyarországon Budapes 1884 33.1 E megállapítá kétségess tesz az feltevést minth kazár-zsidó lette voln később idő kereskedői mer kereszténysé terjedéseko kazáro i elhagytá zsid hite é az a életmódo folytattá továb is min honfoglaló magya leszármazottai Azok aki zsidóhite maradta meg elvegyülte a egyébkén ne kevered bennszülöt zsidó között aki legnagyobbrész K-me foglalkoztak zsidó kereskedelméne kialakulásár é arra hog zsidó ép úgy min a izmaelitá a adás-véte üzlet tevékenységé valósággal min számukr specializál foglalkozás űzték legelsősorba a körülmén vol hatással amel a akkor koro állam é társadalm berendezkedésé jellemezte A államhatalo honfoglaló kezébe vol é társadalm berendezkedé a osztály-elhelyezkedés i abb a irányb alakította amel hatalm érdeke gazdaság szempontjaina leginkáb megfelelt A uralkod osztályo íg lette latifundiumo birtokosai leigázottaka azér vetté rabszolgasorba hog legyen ak földjeike megmívelje zsidóka pedi azér szorítottá kalmárkodásra mer kellette olyano is aki szükséglete kielégítésérő gondoskodtak A osztályuralo sose látt szívese azokat aki osztálykereteike túllépté é földesurakk gazdagodot é átvedlet zsidóka mindi igyekezte visszaszorítan arr gazdaság bázisra aho nén jelentette konkurenciát közhivatalokbó i hatalomfélté intriká igyekezte távo tartan zsidóka é mindi gazdaság kényszer létér val küzdele sodort zsidó arr megélhetés útra amel mé szaba vol é mel önkén kínált fe lehetőségeket a adásvételi pénz- hitel é zálogüzletekre K akko kezdt me tulajdonképpen fejlődését amiko X sz vég fel má magyaro rablókalandja szűnőfélbe volta é magyarország zsidó kereskedelm összeköttetésb lépte szomszé országokka é odautazásaika rendszeresítették külföld zsid kereskedő azonba sokái ne merészkedte b a országba ép úgy min keresztén hittérítők aki majdne eg századi mé csa közeledn se merte nálo ol kegyetlensé hírébe áll magyaro határaiho Horvát kereszténysé els század Magyarországon 32 1 105 körü azonba má tranzit K jele mutatkoztak bajor főle regensburg zsidók aki élén kapcsolato tartotta fen Russziával később Gácsországgal árucikkeike Magyarországo keresztü szállítottá haz teherszállít kocsikon Karavánjai Budát vag Esztergomo érintették aho Duná átkeltek A 107 előtt időkbe má gyakra keresi fe magya zsidó Németországot különöse rajnamellék városokat Id rézműveke aranyozot edényneműeke vitte piacr Magyarországból visszatérésükko pedi olya árucikkeke hozta b Magyarországba am irán nag keresle mutatkozott E időbe magyar-néme zsidó kereskedelm kapcsolat ige élén lehetet é kereskedő közü többe bejáratosa i volta király udvarhoz aho különfél kedvezményekbe részesültek A egyi magya királynő valószínűle Anasztázia I Endr felesége ak 106 körü a államügyekr erő befolyás gyakorolt kereskedő közü többeke bizalma küldetésekr felhasznál é engedély adot arra hog király pénzverőbe magu számár bizonyo mennyiség pénz verhessenek hog értékesebb tegyé nyer ezüstjüket zsidó kereskedelmé eg kereszténysé szempontjai követ rendele ige hátrányosa befolyásolta E hetivásárokna vasárnapról tulajdonképpen vásárnapró szombatr val áthelyezés volt Állítóla ez rendelete má 997 meghal Gejz fejedele léptett életb Horvát A ipa kereskedé történet I 12 1 ép úgy min legtöb középkor keresztén állam hog vasárna megünneplésé é a istentisztelete semm s zavarja rendele valójába ne zsidó elle irányult d hatásaiba csa zsidó érdekei érintette mer ne csekél anyag é erkölcs hátrányokka járt szombat hetivásárokró intézkedet I Bél 1061-106 é e aztá zsidósá amúg i gyeng lábo áll valláso életé mé inkáb megingatta szombato ne tartottá meg mer hetivásároko kívü ali vol nagyob forgalo é árucikkeike csa eze napo értékesíthették A els olya törvénye intézkedést amel következményeive zsidóságo a adás-vevésr é pénzkölcsönzésr utalta Szt Lászl tette ak 1092 szabolcs zsinato határozato hozatott hog zsidó keresztén rabszolgáka ne tarthatnak Mive pogán rabszolgá e időbe má ali léteztek rendele az jelentette hog zsidóka megfosztjá azo munkaerőtől amellye földjeike megmívelhetik Egyelőr há bérbevette rabszolgákat d Kálmá királ országlásána vég felé a 1114 é elejé tartot esztergom zsina rabszolgá bérbentartásá i megtiltott é mive mos má földmívelés lehetetlenn tetté zsidó számár il körülménye közöt hiáb vásárolta birtoko kénytelene volta kiseb munkaerő igényl foglalkozás ága fel terelődni rákényszerülte a egyetle kínálkoz keresetmódra a adás-vevésr é pénzügyletekre zsidó társadalm állás ezze gyor hanyatlásna i indul é kalmárkodásr szorítot zsidó középkor megalázottsá szánalma állapotáb jutottak A adás-vétel ekko má király rendele szabályozta a 110 é 1102 egybehívot országgyűlé szigor rendelete hozott amel Kálmá királ rendelet néve ismeretes negyedi pontj rendeletne íg szól H zsid kereszténytől vag keresztén zsidótó valami venn akar alkalma keresztén é zsid tanu előt vegy me a elad árut magá a áru tanu nevei jegyeztess fe írásban Eze a ad vev pecsétjéve ellátot írás magáná őrizze hogyh vételr nézv valamiko lopássa vádoltatnék nál talál lopot jószá urá é fennemlítet tanuka előállíthass é vá aló felszabaduljon tovább háro pon kérdésse kapcsolato igazságszolgáltatássa foglalkozik A 1222 II Endr álta kiadot aranybull 24 cikkely zsidóka közhivatal pályákró szaba megélhetés lehetősége fel szorított é a 1233 letet bereg esk ugyancsa megerősített az má többszö megismétel határozatot hog zsidó é szaracénuso kamarai pénz vag sóügyi adószedői vag má közhivatal továbbr se viselhetnek rendele következmény a lett hog Endr ugya keresztényeke nevezet k tisztviselőkké d a általu poto áro bérel jövedelmeke mos ő adtá e zsidókna é izmaelitáknak aki tisztviselőik ügynökeik vag üzlettársai gyanán szerepeltek IV Bél 1251 kiadot zsidótörvény érint ismé főle zálogügyleteke igazságszolgáltatás vonatkozásokban Fonto jelentőség vol kereskedelm szempontbó 1 pont amel szaba közlekedés biztosított zsidó számár é a áru utá fizetend vámpén kérdésébe város polgárokka val egyenl elbánás írj elő K kialakulásár nag befolyássa vol a els kereszte hábor utá 127 külföld zsidó bevándorlása Mive eze csa készpénzüke menthetté á Magyarországra rákényszerülte adásvétel é kölcsönügyletekr anná i inkább mer rabszolgá tartásána eltiltás visszariasztott őke földvásárlástól magyar-zsidók aki ugyancsa enne rendeletne hatás következtébe lassan-lassa kiszoríttatta földmívelésből bevándorlottaktó eltanultá a üzlet éle különfél ágai é áttérte magu i K r középkorba Európ szert elfogadot néze i segített ez a átalakulás folyamatot mer a egyhá legrégib idő ót megtiltott híveine kamatr kölcsönzést d mé nyereségge jár adás-vétel is E vol a egyi f ok annak hog középkor kereskedé majdne kizáróla zsidó kezér jutott keresztén polgársá céhe alakulásako kezdt me terjeszkedésé K terén minde idege eleme kizár é egyr erősböd céhe versenytársa látta zsidókba é e körülmén végzetese érlelt me közép ko zsidógyűlöletét zsidó kiszorítás é letörés akko kezdődött amiko céhe egés szervezkedés katoliku színezete kapot é má e körülmén lehetetlenn tett zsidó elhelyezkedésé céhe keretei belül kereskedő é iparoso testület módjá tudt ejten annak hog város tanác a érdekeine megfelelőe hozz me határozatát Sopronba pl má XIV sz.-ba olya határozato hoztak amel megtiltj zsidókna szabóipa űzésé é hog jobbminőség posztóva é ú ruhákka kereskedjenek aprójószágot gabonát liszte vásároljana piacoko ol célból hog az nyereségge továb adják A 1421 kiadot Buda Törvényköny má egésze súlyo korlátoka állí fe zsidó kereskedelm életében törvén szerin zsidó csa egysze hetenkén csupá zsidó-utcába árulhattá árucikkeiket kereszténye köz ne vihetté elkobzá veszély nélkül Külföld általába ne buda magya kereskedőnek áru elkobzásána terh alat tilo vol velü bárminem kereskedelm összeköttetésb lépni Élénke megvilágítj középko kereskedelm é pénzviszonyai Zsigmon királyna IV Bél zsidótörvényé kiegészít negyedi cikkelye zálogo után kamatfizetése é pénzkölcsönö kamataina kérdésé rendez é kimondja h kamatr vonatkozóla közelebb megállapodá ne történt akko keresztén minde szá déná utá het ké déná kamato tartozi fizetn zsidónak király rendele tehá rende het kamatlába ké százalékban vagyi a eg évr szól rende kamatlába szá százalékba állapított meg K szabadsága amel zsidó elnyomottságána következtébe i soka szenvedett külö korlátoz törvényekke i szembe talált magát Mé Mátyá királ gazdaságpolitikáj se vol mente ko elfogultságaitó é err legjellemzőb a a 1486 kiadot rendelete amellye felhatalmazt Nagyszomba városát hog a ottan zsidóka borkereskedéstő eltilthassa zsidókamato fizetés aló keresztén adósoka i ép úg felmentett számo esetben min legtöb elődje Ilye gazdaság körülménye közöt hihetetle erőfeszíté kellet ahhoz hog zsidó K.-be jelentő szerepr vergődhettek mer hisze a zsidóság amel azelőt külföldde val kereskedelme közvetítette nagykereskedelembő é tisztessége kiskereskedelembő kiszorítv kicsinye csereberér é házalásr kényszerült É hog má nemcsa mezőgazdaságbó é közhivatalokból hane a iparbó é K.-bő kiszorították egyetle megélhetés mó kínálkozot má csa számára pénzüzlet E pedi akkori­ba többnyir azono vol a uzsoráva l Uzsor K.-be val helyzetü annyir k vol tév mindenfél megszorításoknak hog 1614 pl sopron város tanác péke kérésér mé kenyérre val házalástó i eltiltott zsidókat város tanác olyko kénytele vol céhe túlkapása elle i fellépni íg má 1606 hivatalo árszabály állapítot me a iparcikkekre mive kézművese polgárságga túlfizetteti a áru 1623-ba pedi pozsony tanác állapított me marhahú árá é értesített mészáro céhet hog h háro na alat ne alkalmazkodi a ármegállapításhoz megfosztjá kiváltságától XVI é XVII sz.-ba Erdélybe a országgyűlé gyakra foglalkozi nag drágasá okaival kivitel tilalma állí fel maj behozatal könnyítéseke tes é foglalkozi szabadkereskedele kérdéseivel Mive kereskedő ne biztosítottá drágasá enyhülését megszüntetté szabadkereskedelmet kereskedelm verseny amel érdekeine védelmé abba látta h zsidó kiszorítj versenyből fékezhetetlenségébe od jutott hog mag álta felidézet korláto köz kerül é ezze szaba fejlődés i megállott céhe katoliku jelleg nemcsa zsid kereskedőke szorított k K területéről másvallás polgáro i félsze helyzetb kerülte olya rendelete miatt min kolozsvár mészáro cé 1422-ik rendszabálya amel kimondja hog cé a istentisztele emelés véget alakult székesegyhá számár templom zászlókat gyertyáka é ékítményeke fo szolgáltatni Szádeczky Iparfejlődé é céhe történet Magyarországo 1 41 tago kénytelene volta társai temetésé rész venni halott misé megjelenni tagdíja pedi so helye oltárgyertyákka kellet megfizetni Kolonic érse a érdeke harcába érvényr juttatt az a elvet hog céhe álta i katoliku vallás kel uralkodóv tenn Szádeczky 137 1 E aztá olya következményekke járt hog III Károl 1729 elrendelte hog Selmecbányán túlnyomóa protestán varosban céhbiztoso juttassá uralomr katoliku vallást Mári Terézi pedi 1754 má megkövetel miskolc csizmadiáktól hog parochiáli templo oltárlámpájá reformátu é lutheránu céhtago lássá e olajjal céhe azonba nemcsa másvallásúa elnyomásár törekedtek d valóságga magyarsá üldözésér vitt őke a érdekharc Má a 1729 X t.-c kénytele vol emiat céheke kiváltságai megvonásáva megfenyegetni Mé legújab korban 1826 i megtörtén az hog miko eg magya Kassá fűszerüzlete akar nyitni letelepedés kérvényé avva utasítottá el hog h min hé milli magya id jönne úg hé milli koldu lenn itt ninc il üzletr szükség va belől elé dolgo mé élénkeb megvilágításb zsid kereskedő helyzetét mer hisze ő volta legelnyomottabbak viszonyokna a egés K fejlődésér messz kihat következmény volt amelyne visszamarad kereteibő óriás erőve kellet kibontakozn a elkövetkez idő kereskedelmének hog felvehess verseny nyuga kereskedelmével Egyelőr azonba mé tartot kíméletle elnyomatás városokbó kiszorítottá zsidóka falvakb é csa ideiglene tartózkodássa látogathattá városokat bányavárosoka egyáltalába ne kereshetté fe é 1582-tő má fennállot a rendelet besztercebánya tanácsnak hog váro körzetébe ké mértföldny távolságba semmifél keresked ne árulha bort marhát vasat gabonát 1693-ba I Lipó zsidókr vonatkozóla hé mértföldny távolságr terjesztett k tilalmat magyarország ipa é K történeténe lapja szomor adatoka tartalmazna a idegenbő idetelepül város ele szűkkeblűségéről mellye zsidóka igyekezte megélhetés lehetőségeiktő megfosztani Főle Kassa Debrecen Pozsony Győ é Pes kereskedelm testületeine mindi fáj házaló é vásároso keser kenyer V ö Venetianer magya zsidósá történet Budapes 1922 1761-be pest kereskedelm testüle azza folyamodot Mári Teréziához hog szüntess b kicsinybe val árusítá engedélyezésé török görög örmény szer é zsidó részére 1796-ba pedi ugyancsa pest kereskedelm polgár testüle felségfolyamodványba kért házaló kitiltását Csa II Józse uralkodás alat következet b K felszabadulása miko 1781 zsidóka kiemelt jognélkülisé állapotábó l Egyenjogúsít törekvé Hog a orszá nagyob hasznár váljék min eddi vol korlátol kereskedés é felvilágosodás miatt zsidó előt újr megnyílta városo kapui kivévé bányavárosoka é ezze gyor lendületne indul magyar-zsidó kereskedelm aktivitása Eg 1803-ik lajstro szerin má következ nagykereskedő volta Pesten Baue Sámue lenáru Bec Löb vászo é kendő Boskovitsc Hirsc lenáru Brül Ádá musselin Goldberge Joé posztó Kanitze Dávi Lőb norinberg áru Löw Herma vászon Offenheime Izsá posztó Pinkes Elká vászo é kendő Sa Simo vászo é kendő Selb Abelle vászo nagykereskedők II Józse 1790 bekövetkezet halál utá zsidósá helyzetébe ismé rosszabbodá állot b úgy hog zsidó kérvény nyújtotta b a országgyűléshez amelybe polgár jogai megadásá sürgették A országgyűlé azonba csa II Józse alat fennállot jogállapotoka állított vissz é bányavároso hetivására továbbr i zárv maradta előttük E a állapo marad fen változatlanu egésze 1840-ig ahog az a 1790 XXXVIII t.-c szabályozt l D judaei Bizonyo periódusokba azonba kedvez hangula alakul k zsidó mellett úg hog pest kereskedő kör attó tartva hog zsidó kedvezményekhe jutna é e káro lehe polgár kereskedőkre 1829 medárdvásárr gyűlésb hívt össz a orszá össze kereskedőtestületeit gyűlése memorandumo fogadta el amelybe elpanaszoljá zsidó nagymérv szaporodásá kéri házalá megszorításá é birtokszerzés tilalo kimondását Mive azonba a emlékira benyújtásána költségeihe szüksége 300 peng forinto előteremten ne tudták a akci megfeneklett Csa a 1840 hozot törvén foglalkozot ismé zsidó jogállapotával törvén megadt szaba költözködés jogot bányavárosokba azonba mé mos se telepedhette meg kereskedelme azonba szabado űzhetté fennáll feltétele mellet ép úgy min több foglalkozás ágakat Ezze kezdődöt me zsidó polgárosodásána korszak é gazdaság éle minde ágába megindul zsidó épít munkája Ekko azonba felmerül a vád hog zsidó ne veszi k részüke a ipar é nehé kézimunkáva űzöt foglalkozásokból vá jogosulatla volt mer hisze céhe magu tartottá eddi távo zsidókat mos azonba zsidó mozgalma indította abba a irányban is hog a iparná i é földmívelésné i elhelyezkedés találjana zsid munkaerők Nag változá állot b ekko má K teré is Vidéke ugya mé sikerese akadályoztá zsid kereskedő vállalkozásai céhe szellemé követ kereskedelm testületek Peste azonba szabadab lehetősé nyílot kereskedelm tevékenységre város tanác törvényekne közvetleneb ellenőrzés alat áll é íg inkáb érvény lehetet szerezn törvén álta adot jogoknak min távol vidékeken negyvene évekbe má fennállot Peste a Izraelit kereskedő testület Keletkezésérő é működésérő kevese tudunk bizto adatun az hog a osztrá abszolutizmu 185 febr 6 beszüntett tagjaina meghagyta hog vag polgári vag nagykereskedő testületéb lépjene be pest polgár kereskedelm testüle alapszabály azonba tagfelvételt illetv kereskedé jogá nagykorúsághoz szakképzettséghez bizonyo alaptőkéhe é keresztén vallásho kötötte Mé 1842 azo kereskedők aki szükségesne tartottá zsid kereskedőkke val kapcsolatot zsid kereskedőkke együttese folyamodta nádorho eg király szabadalmazot nagykereskedő testület alakításána engedélyezéséért mel a orszá kereskedelméne aka Peste központo létesíteni minthog polgár kereskedő testület csa hely igényeke elégí k amelyb tago valláskülönbsé nélkü vétetne fe Háro év halasztgatá után mer polgár kereskedő ellenezté tanác jóváhagyását 184 nov 20 hagyhatt csa jóv I Ferdinánd polgár kereskedelm testüle erőfeszítés ellenér i negyvene évekbe má 12 nagykeresked vol Pesten aki köz király szabadalma izraelit nagykereskedő következő volta Boskovit Manó Boskovit Józse L. Breicac Ármin Fleisch Dávid Herzfelde Dávid Kadisc Joachim Kánic Móze Löbl Kánit Manó Ker Salamo Enoch Koppé Lipó M. Kunewalde Jónás Kunewalde Fülöp Lakenbache Jakab Löw Ármin Mand Joáchim Pollá Márk Pontze Lipót Rosenfel Móri L. Schulho Ádám Ster Józse é Wodiane Fülöp ko kereskedő má korszer gazdaság éle színvonalá mozogna é a orszá közjóléténe jelentő elősegítői Miko 184 októbe 6 megalakul a Országo Ipa védegylet amelyne tagja kötelezté maguka arra hog haza ipa fellendítés érdekébe ha évi minde szükségletüke magya gyártmányokka fogjá kielégíteni zsid kereskedő má számottev szerephe jutottak A Iparvédegyle álta létesítet gyáralapít társasá melyne elnök gró Keglevic Gábor alelnök gró Szécheny Istvá volt választmányáb beválasztott Fröhlic é Ullman nagykereskedőke is gró Batthyán Lajos gró Dessewff Emil gró Telek László Szentkirály Móri é Kossut Lajo mellé Ugyane évbe megalakul Magya Kereskedelm Társasá is amelyne célj a Angliáb val expor volt Elnök gró Batthyán Lajo vol é választmányába ben vol Kossut é Szentkirály é háro pest nagykereskedő Társasá azonba Szab Pá igazgat elhibázot vezetés miat működéséne másodi esztendejébe megbukott kereskedő szociáli tevékenységé élénke demonstrálj a 1846 Kanit Man kezdeményezésér alakul Kereskedelm nyugdí é betegápolás egyesület amel aztá megalapított Feren Józse kereskedelm kórhá elődjét A egyesülete Ker Jaka szervezt á ol módon hog kereskedelm alkalmazottaka i kötetezté belépésre E a intézmén vol Magyarországo a els betegpénztár E korsza azonba csa ne hozt me K számár béké fejlődé lehetőségét mer kereskedelm versen újab tápo adot a antiszemitizmu fellobbanására A antiszemit izgatásokna pedi súlyo következményei érezt me ot zsid K. aho vandalizmu előtör felizgatot tömegekből Ilye ese játszódot l pl Pozsonyba 184 márc.-ában amiko 19 é 20 közt éjjele zsidóka megtámadták Pozson iparosaina előítélete alsób osztályai melye a ügye izraelitá szaporodásá é gyarapodásá városba má ré kancsa szemme nézték ne tűrhetvén hog azo törvén álta velő egyarán jogosíttatnak dühö csapatokba támadtá me zsidó lakjait vagyonuka szétrombolták személyeike va bántalmakka illették Csa fegyvere er fékezhett me a előítéle é szennye érde szült gyűlöle végs kitörését V ö Horvát M. Huszonö é Magyarorszá történetébő II köt 615 1 A egyenjogosít törekvése l o folytono kedélyhullámzásba tartottá a orszá közvéleményé é e periódu ne múlhatot e visszahatá nélkü K fölöt sem szabadsághar alat zsidó i együt vérezte nemzettel e a id se vol alkalma kereskedelm éle kifejlődésére szabadsághar leveretés utá i mé mindi fennállta bizonyo korlátozáso é csa 186 jan 13-á kiadot rendele engedt me zsidóknak hog gyógyszerészsége űzhessenek valamin italmérést szeszégetés é malomipart bányavároso i mé elzárv állotta zsidó előtt mí végr jan 14-ik rendele megszüntett bányavárosokba val tartózkodá é letelepedé tilalmát Mos má csa a 1867-ik emancipáci l o hozot nagyob é jelentőségteljeseb változás zsidósá számár é ettő kezdv indul me magyarország K i fejlődé felé gazdaság éle ugya lassa kapot vérkeringésre magyarsá mé ebbe korszakba i húzódot kereskedelm pályáktól Mos má azonba zsidó építőmunkájá m se gátolhatj é hetvene éve antiszemit izgatásai i l Antiszemitizmu nagyob rázkódtatáso nélkü hevert ki zsid K ekko má egyr nagyob jelentősége ér e a orszá közgazdaság életébe é a utols félszáza alat Magyarorszá közgazdaság felépítésé nagymértékbe vitt előre világhábor alat óriás lendületr kapot K é hadseregszállításokka kapcsolatba a antiszemitizmu számo váda igyekezet kovácsoln zsid K ellen A anomáliá azonban amelyekr hivatkoztak ép úg fennállotta azokba háború visel országokban aho zsidósá ne vet részt vag pedi csa kismértékbe vol részes hadseregszállításoknak K.-r azonba mé súlyo megpróbáltatáso vártak A 1919-ik proletárdiktatúr teljese megbénított gazdaság forgalma é kereskedelme centralizálási szövetkezeti áruelosztás alapo igyekezet berendezni nag kereskedelm vállalato szocializálása d legelsősorba kapitalizmu telje letörés megakadályozt magántőké vállalkozásá é kommü fennállás alat K.-ben min gazdaság éle minde ágába telje vol stagnáció A elkövetkez esztendő i súlyo nehézsége el állítottá kereskedelme é a orszá gazdaság leromlásá K szenvedt me legelsősorban gazdaság viszonyo stabilizációjáva azonba újr visszanyert szilár é fejlődésképe bázisát A Országo Statisztika Hivata 1910-ik évrő kiadot hivatalo kimutatás szerin K teré 98,15 önáll keresked közü 59,83 vol zsidó 37,31 tisztviselő összlétszámbó 20,47 zsid é 89,42 segédszemélyzet összlétszámbó 29,63 vol zsidó A 192 év statisztik szerin kereskedelemme é hitelle foglalkozi Magyarországo összese 175,34 75,14 önálló 47,60 tisztviselő 52,59 egyé személyze ebbő zsid felekezethe tartozi 81,263 vagyi 45. a összességhe viszonyítva

12547.h

CÍMSZ Kereskedel

SZÓCIK Kereskedele történel az területe ame későb Magyarorsz terület alkott m róm település idejé nyúl vissz amik róm fennhatós ala ál Paleszti lakos na számb követt légiók nemcs mi harcoso hane mi keresked szállító Nyom talál enn Pannóniáb Dáciáb i b Pannón zsi lakosságán létezés határozott bizonyíta n leh a s leh kétségtelen megállapítan ho zsidós légiókk együ elhagyta országo Ann azonb bizonyo ho honfoglalá megelő évtizedekb orsz különfé része lakt zsidó í Szvatopl birodalmáh tarto északnyuga részek i Közelfek feltevé ho ez zsid K.-m foglalkozta er va legalá Gyerm Lajosn e 89 kiado rendelet ame megkövetel ho Németország jö zsidókt egy kereskedők­t baj határszél vám szedjene Szvatopl na mor birodalmáb la zsid délr Stíriábó va nyugatr Németországbó fől ped Bajorországb vándorolt i mi egyko okmányokb kiderü utób országg jelent kereskedelm folytatta E 9 9 kö Raffelstettenb ke vámszabályz Morvaországg folytato K.-m e közvetí Dunahajózáss foglalkoz megállapít vámoka melyek az tartozn fizetn ak haj jönn Morvaországb Bajorországb va onn Dun utazn Morvaországb vámszabályz utol pont í végződ Zsid egy keresked bárhonn jöjjen ez országbó va m országokbó rabszolg egy árucikk ut igazság vám fizessene ami előb király idejéb mind szokásb vol E adat kiegészít megerősít az lengy történel forrás Sternbe Herma Versu ein Gesc Jud Pole Bé 1860,1.11. mely szeri zsi rabszol keresked m I sz.-b eljárt Magyarországb Lengyelországb Hason értelemb 97 arabnyel tudósításáb zsi Ibrah i Jaka kordov kali Csehországb já követ Elmondj ho Magyarországbó aho akko ar bizán nyelvszok szeri nevezté turk országáb muzulmáno zsid turk magyar Prágá jönn árukk bizán pénzneműekk ezeké rabszolgáka hódbőrök egy bőrneműek viszn ha Jáko Handelsartik d Arabe Berl 189 1 Sza Káro 13 Hunfal 21 kaz zsid honfogla magyarokk jött orsz meghódítá ut megmaradt fegyveresekne kereske zsid i talá zsi őslakó illet bennszülö zsid köz került k magy zsid történelmén el k száza oly korszak öl fe amik zsid magyar mind jogá szabadság élvezt től semmib s különbözt Ko S zsid történe Magyarországo Budape 188 33. megállapít kétséges tes a feltevés mint kazár-zsid lett vol későb id kereskedő me kereszténys terjedések kazár elhagyt zsi hit a életmód folytatt tová i mi honfoglal magy leszármazotta Azo ak zsidóhit maradt me elvegyült egyébké n kevere bennszülö zsid közöt ak legnagyobbrés K-m foglalkozta zsid kereskedelmén kialakulásá arr ho zsid é úg mi izmaelit adás-vét üzle tevékenység valóságga mi számuk specializá foglalkozá űzté legelsősorb körülmé vo hatássa ame akko kor álla társadal berendezkedés jellemezt államhatal honfoglal kezéb vo társadal berendezked osztály-elhelyezkedé ab irány alakított ame hatal érdek gazdasá szempontjain leginká megfelel uralko osztály í lett latifundium birtokosa leigázottak azé vett rabszolgasorb ho legye a földjeik megmívelj zsidók ped azé szorított kalmárkodásr me kellett olyan i ak szükséglet kielégítésér gondoskodta osztályural sos lát szíves azoka ak osztálykereteik túllépt földesurak gazdagodo átvedle zsidók mind igyekezt visszaszoríta ar gazdasá bázisr ah né jelentett konkurenciá közhivatalokb hatalomfélt intrik igyekezt táv tarta zsidók mind gazdasá kénysze lété va küzdel sodor zsid ar megélheté útr ame m szab vo me önké kínál f lehetőségeke adásvétel pénz hite zálogüzletekr akk kezd m tulajdonképpe fejlődésé amik s vé fe m magyar rablókalandj szűnőfélb volt magyarorszá zsid kereskedel összeköttetés lépt szomsz országokk odautazásaik rendszeresítetté külföl zsi keresked azonb soká n merészkedt országb é úg mi kereszté hittérítő ak majdn e század m cs közeled s mert nál o kegyetlens híréb ál magyar határaih Horvá kereszténys el száza Magyarországo 3 10 kör azonb m tranzi jel mutatkozta bajo fől regensbur zsidó ak élé kapcsolat tartott fe Russziáva későb Gácsországga árucikkeik Magyarország kereszt szállított ha teherszállí kocsiko Karavánja Budá va Esztergom érintetté ah Dun átkelte 10 előt időkb m gyakr keres f magy zsid Németországo különös rajnamellé városoka I rézművek aranyozo edényneműek vitt piac Magyarországbó visszatérésükk ped oly árucikkek hozt Magyarországb a irá na keresl mutatkozot időb magyar-ném zsid kereskedel kapcsola ig élé lehete keresked köz több bejáratos volt királ udvarho ah különfé kedvezményekb részesülte egy magy királyn valószínűl Anasztázi End feleség a 10 kör államügyek er befolyá gyakorol keresked köz többek bizalm küldetések felhaszná engedél ado arr ho királ pénzverőb mag számá bizony mennyisé pén verhessene ho értékeseb tegy nye ezüstjüke zsid kereskedelm e kereszténys szempontja köve rendel ig hátrányos befolyásolt hetivásárokn vasárnapró tulajdonképpe vásárnapr szombat va áthelyezé vol Állítól e rendelet m 99 megha Gej fejedel léptet élet Horvá ip keresked történe 1 é úg mi legtö középko kereszté álla ho vasárn megünneplés istentisztelet sem zavarj rendel valójáb n zsid ell irányul hatásaib cs zsid érdeke érintett me n cseké anya erkölc hátrányokk jár szomba hetivásárokr intézkede Bé 1061-10 azt zsidós amú gyen láb ál vallás élet m inká megingatt szombat n tartott me me hetivásárok kív al vo nagyo forgal árucikkeik cs ez nap értékesíthetté el oly törvény intézkedés ame következményeiv zsidóság adás-vevés pénzkölcsönzés utalt Sz Lász tett a 109 szabolc zsinat határozat hozatot ho zsid kereszté rabszolgák n tarthatna Miv pogá rabszolg időb m al létezte rendel a jelentett ho zsidók megfosztj az munkaerőtő amelly földjeik megmívelheti Egyelő h bérbevett rabszolgáka Kálm kirá országlásán vé fel 111 elej tarto esztergo zsin rabszolg bérbentartás megtiltot miv mo m földmívelé lehetetlen tett zsid számá i körülmény közö hiá vásárolt birtok kénytelen volt kise munkaer igény foglalkozá ág fe terelődn rákényszerült egyetl kínálko keresetmódr adás-vevés pénzügyletekr zsid társadal állá ezz gyo hanyatlásn indu kalmárkodás szoríto zsid középko megalázotts szánalm állapotá jutotta adás-véte ekk m királ rendel szabályozt 11 110 egybehívo országgyűl szigo rendelet hozot ame Kálm kirá rendele név ismerete negyed pont rendeletn í szó zsi kereszténytő va kereszté zsidót valam ven aka alkalm kereszté zsi tan elő veg m ela áru mag ár tan neve jegyeztes f írásba Ez a ve pecsétjév elláto írá magán őrizz hogy vétel néz valamik lopáss vádoltatné ná talá lopo jósz ur fennemlíte tanuk előállíthas v al felszabaduljo továb hár po kérdéss kapcsolat igazságszolgáltatáss foglalkozi 122 I End ált kiado aranybul 2 cikkel zsidók közhivata pályákr szab megélheté lehetőség fe szorítot 123 lete bere es ugyancs megerősítet a m többsz megisméte határozato ho zsid szaracénus kamara pén va sóügy adószedő va m közhivata tovább s viselhetne rendel következmén let ho End ugy keresztények neveze tisztviselőkk által pot ár bére jövedelmek mo adt zsidókn izmaelitákna ak tisztviselői ügynökei va üzlettársa gyaná szerepelte I Bé 125 kiado zsidótörvén érin ism fől zálogügyletek igazságszolgáltatá vonatkozásokba Font jelentősé vo kereskedel szempontb pon ame szab közlekedé biztosítot zsid számá ár ut fizeten vámpé kérdéséb váro polgárokk va egyen elbáná ír el kialakulásá na befolyáss vo el kereszt hábo ut 12 külföl zsid bevándorlás Miv ez cs készpénzük menthett Magyarországr rákényszerült adásvéte kölcsönügyletek ann inkáb me rabszolg tartásán eltiltá visszariasztot ők földvásárlástó magyar-zsidó ak ugyancs enn rendeletn hatá következtéb lassan-lass kiszoríttatt földmívelésbő bevándorlottakt eltanult üzle él különfé ága áttért mag középkorb Euró szer elfogado néz segítet e átalakulá folyamato me egyh legrégi id ó megtiltot hívein kamat kölcsönzés m nyereségg já adás-véte i vo egy o anna ho középko keresked majdn kizáról zsid kezé jutot kereszté polgárs céh alakulásak kezd m terjeszkedés teré mind ideg elem kizá egy erősbö céh versenytárs látt zsidókb körülmé végzetes érlel m közé k zsidógyűlöleté zsid kiszorítá letöré akk kezdődöt amik céh egé szervezkedé katolik színezet kapo m körülmé lehetetlen tet zsid elhelyezkedés céh kerete belü keresked iparos testüle módj tud ejte anna ho váro taná érdekein megfelelő hoz m határozatá Sopronb p m XI sz.-b oly határozat hozta ame megtilt zsidókn szabóip űzés ho jobbminősé posztóv ruhákk kereskedjene aprójószágo gaboná liszt vásároljan piacok o célbó ho a nyereségg tová adjá 142 kiado Bud Törvénykön m egész súly korlátok áll f zsid kereskedel életébe törvé szeri zsid cs egysz hetenké csup zsidó-utcáb árulhatt árucikkeike keresztény kö n vihett elkobz veszél nélkü Külföl általáb n bud magy kereskedőne ár elkobzásán ter ala til vo vel bármine kereskedel összeköttetés lépn Élénk megvilágít középk kereskedel pénzviszonya Zsigmo királyn I Bé zsidótörvény kiegészí negyed cikkely zálog utá kamatfizetés pénzkölcsön kamatain kérdés rende kimondj kamat vonatkozól közeleb megállapod n történ akk kereszté mind sz dén ut he k dén kamat tartoz fizet zsidóna királ rendel teh rend he kamatláb k százalékba vagy e év szó rend kamatláb sz százalékb állapítot me szabadság ame zsid elnyomottságán következtéb sok szenvedet kül korláto törvényekk szemb talál magá M Máty kirá gazdaságpolitiká s vo ment k elfogultságait er legjellemző 148 kiado rendelet amelly felhatalmaz Nagyszomb városá ho otta zsidók borkereskedést eltilthass zsidókamat fizeté al kereszté adósok é ú felmentet szám esetbe mi legtö elődj Ily gazdasá körülmény közö hihetetl erőfeszít kelle ahho ho zsid K.-b jelent szerep vergődhette me hisz zsidósá ame azelő külföldd va kereskedelm közvetített nagykereskedelemb tisztesség kiskereskedelemb kiszorít kicsiny csereberé házalás kényszerül ho m nemcs mezőgazdaságb közhivatalokbó han iparb K.-b kiszorítottá egyetl megélheté m kínálkozo m cs számár pénzüzle ped akkori­b többnyi azon vo uzsoráv Uzso K.-b va helyzet annyi vo té mindenfé megszorításokna ho 161 p sopro váro taná pék kérésé m kenyérr va házalást eltiltot zsidóka váro taná olyk kénytel vo céh túlkapás ell fellépn í m 160 hivatal árszabál állapíto m iparcikkekr miv kézműves polgárságg túlfizettet ár 1623-b ped pozson taná állapítot m marhah ár értesítet mészár céhe ho hár n ala n alkalmazkod ármegállapításho megfosztj kiváltságátó XV XVI sz.-b Erdélyb országgyűl gyakr foglalkoz na drágas okaiva kivite tilalm áll fe ma behozata könnyítések te foglalkoz szabadkereskedel kérdéseive Miv keresked n biztosított drágas enyhülésé megszüntett szabadkereskedelme kereskedel versen ame érdekein védelm abb látt zsid kiszorít versenybő fékezhetetlenségéb o jutot ho ma ált felidéze korlát kö kerü ezz szab fejlődé megállot céh katolik jelle nemcs zsi kereskedők szorítot területérő másvallá polgár félsz helyzet került oly rendelet miat mi kolozsvá mészár c 1422-i rendszabály ame kimondj ho c istentisztel emelé vége alakul székesegyh számá templo zászlóka gyertyák ékítmények f szolgáltatn Szádeczk Iparfejlőd céh történe Magyarország 4 tag kénytelen volt társa temetés rés venn halot mis megjelenn tagdíj ped s hely oltárgyertyákk kelle megfizetn Koloni érs érdek harcáb érvény juttat a elve ho céh ált katolik vallá ke uralkodó ten Szádeczk 13 azt oly következményekk jár ho II Káro 172 elrendelt ho Selmecbányá túlnyomó protestá varosba céhbiztos juttass uralom katolik vallás Már Teréz ped 175 m megkövete miskol csizmadiáktó ho parochiál templ oltárlámpáj reformát lutherán céhtag láss olajja céh azonb nemcs másvallású elnyomásá törekedte valóságg magyars üldözésé vit ők érdekhar M 172 t.- kénytel vo emia céhek kiváltsága megvonásáv megfenyegetn M legúja korba 182 megtörté a ho mik e magy Kass fűszerüzlet aka nyitn letelepedé kérvény avv utasított e ho mi h mill magy i jönn ú h mill kold len it nin i üzlet szüksé v belő el dolg m élénke megvilágítás zsi keresked helyzeté me hisz volt legelnyomottabba viszonyokn egé fejlődésé mess kiha következmén vol amelyn visszamara kereteib óriá erőv kelle kibontakoz elkövetke id kereskedelméne ho felvehes versen nyug kereskedelméve Egyelő azonb m tarto kíméletl elnyomatá városokb kiszorított zsidók falvak cs ideiglen tartózkodáss látogathatt városoka bányavárosok egyáltaláb n kereshett f 1582-t m fennállo rendele besztercebány tanácsna ho vár körzetéb k mértföldn távolságb semmifé kereske n árulh bor marhá vasa gaboná 1693-b Lip zsidók vonatkozól h mértföldn távolság terjesztet tilalma magyarorszá ip történetén lapj szomo adatok tartalmazn idegenb idetelepü váro el szűkkeblűségérő melly zsidók igyekezt megélheté lehetőségeikt megfosztan Fől Kass Debrece Pozson Gy Pe kereskedel testületein mind fá házal vásáros kese kenye Venetiane magy zsidós történe Budape 192 1761-b pes kereskedel testül azz folyamodo Már Teréziáho ho szüntes kicsinyb va árusít engedélyezés törö görö örmén sze zsid részér 1796-b ped ugyancs pes kereskedel polgá testül felségfolyamodványb kér házal kitiltásá Cs I Józs uralkodá ala következe felszabadulás mik 178 zsidók kiemel jognélkülis állapotáb Egyenjogúsí törekv Ho orsz nagyo haszná váljé mi edd vo korláto kereskedé felvilágosodá miat zsid elő új megnyílt város kapu kivév bányavárosok ezz gyo lendületn indu magyar-zsid kereskedel aktivitás E 1803-i lajstr szeri m követke nagykeresked volt Peste Bau Sámu lenár Be Lö vász kend Boskovits Hirs lenár Brü Ád musseli Goldberg Jo poszt Kanitz Dáv Lő norinber ár Lö Herm vászo Offenheim Izs poszt Pinke Elk vász kend S Sim vász kend Sel Abell vász nagykereskedő I Józs 179 bekövetkeze halá ut zsidós helyzetéb ism rosszabbod állo úg ho zsid kérvén nyújtott országgyűléshe amelyb polgá joga megadás sürgetté országgyűl azonb cs I Józs ala fennállo jogállapotok állítot viss bányaváros hetivásár tovább zár maradt előttü állap mara fe változatlan egész 1840-i aho a 179 XXXVII t.- szabályoz judae Bizony periódusokb azonb kedve hangul alaku zsid mellet ú ho pes keresked kö att tartv ho zsid kedvezményekh jutn kár leh polgá kereskedőkr 182 medárdvásár gyűlés hív öss orsz össz kereskedőtestületei gyűlés memorandum fogadt e amelyb elpanaszolj zsid nagymér szaporodás kér házal megszorítás birtokszerzé tilal kimondásá Miv azonb emlékir benyújtásán költségeih szükség 30 pen forint előteremte n tudtá akc megfeneklet Cs 184 hozo törvé foglalkozo ism zsid jogállapotáva törvé megad szab költözködé jogo bányavárosokb azonb m mo s telepedhett me kereskedelm azonb szabad űzhett fennál feltétel melle é úg mi töb foglalkozá ágaka Ezz kezdődö m zsid polgárosodásán korsza gazdasá él mind ágáb megindu zsid épí munkáj Ekk azonb felmerü vá ho zsid n vesz részük ipa neh kézimunkáv űzö foglalkozásokbó v jogosulatl vol me hisz céh mag tartott edd táv zsidóka mo azonb zsid mozgalm indított abb irányba i ho iparn földmívelésn elhelyezkedé találjan zsi munkaerő Na változ állo ekk m ter i Vidék ugy m sikeres akadályozt zsi keresked vállalkozása céh szellem köve kereskedel testülete Pest azonb szabada lehetős nyílo kereskedel tevékenységr váro taná törvényekn közvetlene ellenőrzé ala ál í inká érvén lehete szerez törvé ált ado jogokna mi távo vidékeke negyven évekb m fennállo Pest Izraeli keresked testüle Keletkezésér működésér keves tudun bizt adatu a ho osztr abszolutizm 18 feb beszüntet tagjain meghagyt ho va polgár va nagykeresked testületé lépjen b pes polgá kereskedel testül alapszabál azonb tagfelvétel illet keresked jog nagykorúságho szakképzettséghe bizony alaptőkéh kereszté vallásh kötött M 184 az kereskedő ak szükségesn tartott zsi kereskedőkk va kapcsolato zsi kereskedőkk együttes folyamodt nádorh e királ szabadalmazo nagykeresked testüle alakításán engedélyezéséér me orsz kereskedelmén ak Pest központ létesíten mintho polgá keresked testüle cs hel igények elég amely tag valláskülönbs nélk vétetn f Hár é halasztgat utá me polgá keresked ellenezt taná jóváhagyásá 18 no 2 hagyhat cs jó Ferdinán polgá kereskedel testül erőfeszíté ellené negyven évekb m 1 nagykereske vo Peste ak kö királ szabadalm izraeli nagykeresked következ volt Boskovi Man Boskovi Józs L Breica Ármi Fleisc Dávi Herzfeld Dávi Kadis Joachi Káni Móz Löb Káni Man Ke Salam Enoc Kopp Lip M Kunewald Jóná Kunewald Fülö Lakenbach Jaka Lö Ármi Man Joáchi Poll Már Pontz Lipó Rosenfe Mór L Schulh Ádá Ste Józs Wodian Fülö k keresked m korsze gazdasá él színvonal mozogn orsz közjólétén jelent elősegítő Mik 18 októb megalaku Ország Ip védegyle amelyn tagj kötelezt maguk arr ho haz ip fellendíté érdekéb h év mind szükségletük magy gyártmányokk fogj kielégíten zsi keresked m számotte szereph jutotta Iparvédegyl ált létesíte gyáralapí társas melyn elnö gr Keglevi Gábo alelnö gr Széchen Istv vol választmányá beválasztot Fröhli Ullma nagykereskedők i gr Batthyá Lajo gr Dessewf Emi gr Tele Lászl Szentkirál Mór Kossu Laj mell Ugyan évb megalaku Magy Kereskedel Társas i amelyn cél Angliá va expo vol Elnö gr Batthyá Laj vo választmányáb be vo Kossu Szentkirál hár pes nagykeresked Társas azonb Sza P igazga elhibázo vezeté mia működésén másod esztendejéb megbukot keresked szociál tevékenység élénk demonstrál 184 Kani Ma kezdeményezésé alaku Kereskedel nyugd betegápolá egyesüle ame azt megalapítot Fere Józs kereskedel kórh elődjé egyesület Ke Jak szervez o módo ho kereskedel alkalmazottak kötetezt belépésr intézmé vo Magyarország el betegpénztá korsz azonb cs n hoz m számá bék fejlőd lehetőségé me kereskedel verse úja táp ado antiszemitizm fellobbanásár antiszemi izgatásokn ped súly következménye érez m o zsi K ah vandalizm előtö felizgato tömegekbő Ily es játszódo p Pozsonyb 18 márc.-ába amik 1 2 köz éjjel zsidók megtámadtá Pozso iparosain előítélet alsó osztálya mely ügy izraelit szaporodás gyarapodás városb m r kancs szemm nézté n tűrhetvé ho az törvé ált vel egyará jogosíttatna düh csapatokb támadt m zsid lakjai vagyonuk szétromboltá személyeik v bántalmakk illetté Cs fegyver e fékezhet m előítél szenny érd szül gyűlöl vég kitörésé Horvá M Huszon Magyarorsz történetéb I kö 61 egyenjogosí törekvés folyton kedélyhullámzásb tartott orsz közvélemény periód n múlhato visszahat nélk fölö se szabadságha ala zsid együ vérezt nemzette i s vo alkalm kereskedel él kifejlődésér szabadságha levereté ut m mind fennállt bizony korlátozás cs 18 ja 13- kiado rendel enged m zsidókna ho gyógyszerészség űzhessene valami italmérés szeszégeté malomipar bányaváros m elzár állott zsid előt m vég ja 14-i rendel megszüntet bányavárosokb va tartózkod leteleped tilalmá Mo m cs 1867-i emancipác hozo nagyo jelentőségteljese változá zsidós számá ett kezd indu m magyarorszá fejlőd fel gazdasá él ugy lass kapo vérkeringésr magyars m ebb korszakb húzódo kereskedel pályáktó Mo m azonb zsid építőmunkáj s gátolhat hetven év antiszemi izgatása Antiszemitizm nagyo rázkódtatás nélk hever k zsi ekk m egy nagyo jelentőség é orsz közgazdasá életéb utol félszáz ala Magyarorsz közgazdasá felépítés nagymértékb vit előr világhábo ala óriá lendület kapo hadseregszállításokk kapcsolatb antiszemitizm szám vád igyekeze kovácsol zsi elle anomáli azonba amelyek hivatkozta é ú fennállott azokb hábor vise országokba ah zsidós n ve rész va ped cs kismértékb vo része hadseregszállításokna K.- azonb m súly megpróbáltatás várta 1919-i proletárdiktatú teljes megbénítot gazdasá forgalm kereskedelm centralizálás szövetkezet áruelosztá alap igyekeze berendezn na kereskedel vállalat szocializálás legelsősorb kapitalizm telj letöré megakadályoz magántők vállalkozás komm fennállá ala K.-be mi gazdasá él mind ágáb telj vo stagnáci elkövetke esztend súly nehézség e állított kereskedelm orsz gazdasá leromlás szenved m legelsősorba gazdasá viszony stabilizációjáv azonb új visszanyer szilá fejlődéskép bázisá Ország Statisztik Hivat 1910-i évr kiado hivatal kimutatá szeri ter 98,1 önál kereske köz 59,8 vo zsid 37,3 tisztvisel összlétszámb 20,4 zsi 89,4 segédszemélyze összlétszámb 29,6 vo zsid 19 é statiszti szeri kereskedelemm hitell foglalkoz Magyarország összes 175,3 75,1 önáll 47,6 tisztvisel 52,5 egy személyz ebb zsi felekezeth tartoz 81,26 vagy 45 összességh viszonyítv

12547.

CÍMS Kereskede

SZÓCI Kereskedel történe a terület am késő Magyarors terüle alkot ró települé idej nyú viss ami ró fennható al á Paleszt lako n szám követ légió nemc m harcos han m kereske szállít Nyo talá en Pannóniá Dáciá Pannó zs lakosságá létezé határozot bizonyít le le kétségtele megállapíta h zsidó légiók egy elhagyt ország An azon bizony h honfoglal megel évtizedek ors különf rész lak zsid Szvatop birodalmá tart északnyug része Közelfe feltev h e zsi K.- foglalkozt e v legal Gyer Lajos 8 kiad rendele am megkövete h Németorszá j zsidók eg kereskedők­ ba határszé vá szedjen Szvatop n mo birodalmá l zsi dél Stíriáb v nyugat Németországb fő pe Bajorország vándorol m egyk okmányok kider utó ország jelen kereskedel folytatt k Raffelstetten k vámszabály Morvaország folytat K.- közvet Dunahajózás foglalko megállapí vámok melye a tartoz fizet a ha jön Morvaország Bajorország v on Du utaz Morvaország vámszabály uto pon végző Zsi eg kereske bárhon jöjje e országb v országokb rabszol eg árucik u igazsá vá fizessen am elő királ idejé min szokás vo ada kiegészí megerősí a leng történe forrá Sternb Herm Vers ei Ges Ju Pol B 1860,1.11 mel szer zs rabszo kereske sz.- eljár Magyarország Lengyelország Haso értelem 9 arabnye tudósításá zs Ibra Jak kordo kal Csehország j köve Elmond h Magyarországb ah akk a bizá nyelvszo szer nevezt tur országá muzulmán zsi tur magya Prág jön áruk bizá pénzneműek ezek rabszolgák hódbőrö eg bőrneműe visz h Ják Handelsarti Arab Ber 18 Sz Kár 1 Hunfa 2 ka zsi honfogl magyarok jöt ors meghódít u megmarad fegyveresekn keresk zsi tal zs őslak ille bennszül zsi kö kerül mag zsi történelmé e száz ol korsza ö f ami zsi magya min jog szabadsá élvez tő semmi különböz K zsi történ Magyarország Budap 18 33 megállapí kétsége te feltevé min kazár-zsi let vo késő i keresked m keresztény terjedése kazá elhagy zs hi életmó folytat tov m honfogla mag leszármazott Az a zsidóhi marad m elvegyül egyébk kever bennszül zsi közö a legnagyobbré K- foglalkozt zsi kereskedelmé kialakulás ar h zsi ú m izmaeli adás-vé üzl tevékenysé valóságg m számu specializ foglalkoz űzt legelsősor körülm v hatáss am akk ko áll társada berendezkedé jellemez államhata honfogla kezé v társada berendezke osztály-elhelyezked a irán alakítot am hata érde gazdas szempontjai legink megfele uralk osztál let latifundiu birtokos leigázotta az vet rabszolgasor h legy földjei megmível zsidó pe az szorítot kalmárkodás m kellet olya a szükségle kielégítésé gondoskodt osztályura so lá szíve azok a osztálykeretei túllép földesura gazdagod átvedl zsidó min igyekez visszaszorít a gazdas bázis a n jelentet konkurenci közhivatalok hatalomfél intri igyekez tá tart zsidó min gazdas kénysz lét v küzde sodo zsi a megélhet út am sza v m önk kíná lehetőségek adásvéte pén hit zálogüzletek ak kez tulajdonképp fejlődés ami v f magya rablókaland szűnőfél vol magyarorsz zsi kereskede összekötteté lép szoms országok odautazásai rendszeresített külfö zs kereske azon sok merészked ország ú m kereszt hittérít a majd száza c közele mer ná kegyetlen híré á magya határai Horv keresztény e száz Magyarország 1 kö azon tranz je mutatkozt baj fő regensbu zsid a él kapcsola tartot f Russziáv késő Gácsországg árucikkei Magyarorszá keresz szállítot h teherszáll kocsik Karavánj Bud v Esztergo érintett a Du átkelt 1 elő idők gyak kere mag zsi Németország különö rajnamell városok rézműve aranyoz edényneműe vit pia Magyarországb visszatérésük pe ol árucikke hoz Magyarország ir n keres mutatkozo idő magyar-né zsi kereskede kapcsol i él lehet kereske kö töb bejárato vol kirá udvarh a különf kedvezmények részesült eg mag király valószínű Anasztáz En felesé 1 kö államügye e befoly gyakoro kereske kö többe bizal küldetése felhaszn engedé ad ar h kirá pénzverő ma szám bizon mennyis pé verhessen h értékese teg ny ezüstjük zsi kereskedel keresztény szempontj köv rende i hátrányo befolyásol hetivásárok vasárnapr tulajdonképp vásárnap szomba v áthelyez vo Állító rendele 9 megh Ge fejede lépte éle Horv i kereske történ ú m legt középk kereszt áll h vasár megünneplé istentisztele se zavar rende valójá zsi el irányu hatásai c zsi érdek érintet m csek any erköl hátrányok já szomb hetivásárok intézked B 1061-1 az zsidó am gye lá á vallá éle ink megingat szomba tartot m m hetivásáro kí a v nagy forga árucikkei c e na értékesíthett e ol törvén intézkedé am következményei zsidósá adás-vevé pénzkölcsönzé utal S Lás tet 10 szabol zsina határoza hozato h zsi kereszt rabszolgá tarthatn Mi pog rabszol idő a létezt rende jelentet h zsidó megfoszt a munkaerőt amell földjei megmívelhet Egyel bérbevet rabszolgák Kál kir országlásá v fe 11 ele tart eszterg zsi rabszol bérbentartá megtilto mi m földmível lehetetle tet zsi szám körülmén köz hi vásárol birto kénytele vol kis munkae igén foglalkoz á f terelőd rákényszerül egyet kínálk keresetmód adás-vevé pénzügyletek zsi társada áll ez gy hanyatlás ind kalmárkodá szorít zsi középk megalázott szánal állapot jutott adás-vét ek kirá rende szabályoz 1 11 egybehív országgyű szig rendele hozo am Kál kir rendel né ismeret negye pon rendelet sz zs keresztényt v kereszt zsidó vala ve ak alkal kereszt zs ta el ve el ár ma á ta nev jegyezte írásb E v pecsétjé ellát ír magá őriz hog véte né valami lopás vádoltatn n tal lop jós u fennemlít tanu előállítha a felszabadulj tová há p kérdés kapcsola igazságszolgáltatás foglalkoz 12 En ál kiad aranybu cikke zsidó közhivat pályák sza megélhet lehetősé f szoríto 12 let ber e ugyanc megerősíte többs megismét határozat h zsi szaracénu kamar pé v sóüg adószed v közhivat továb viselhetn rende következmé le h En ug kereszténye nevez tisztviselők álta po á bér jövedelme m ad zsidók izmaelitákn a tisztviselő ügynöke v üzlettárs gyan szerepelt B 12 kiad zsidótörvé éri is fő zálogügylete igazságszolgáltat vonatkozásokb Fon jelentős v kereskede szempont po am sza közleked biztosíto zsi szám á u fizete vámp kérdésé vár polgárok v egye elbán í e kialakulás n befolyás v e keresz háb u 1 külfö zsi bevándorlá Mi e c készpénzü menthet Magyarország rákényszerül adásvét kölcsönügylete an inká m rabszol tartásá eltilt visszariaszto ő földvásárlást magyar-zsid a ugyanc en rendelet hat következté lassan-las kiszoríttat földmívelésb bevándorlottak eltanul üzl é különf ág áttér ma középkor Eur sze elfogad né segíte átalakul folyamat m egy legrég i megtilto hívei kama kölcsönzé nyereség j adás-vét v eg ann h középk kereske majd kizáró zsi kez juto kereszt polgár cé alakulása kez terjeszkedé ter min ide ele kiz eg erősb cé versenytár lát zsidók körülm végzete érle köz zsidógyűlölet zsi kiszorít letör ak kezdődö ami cé eg szervezked katoli színeze kap körülm lehetetle te zsi elhelyezkedé cé keret bel kereske iparo testül mód tu ejt ann h vár tan érdekei megfelel ho határozat Sopron X sz.- ol határoza hozt am megtil zsidók szabói űzé h jobbminős posztó ruhák kereskedjen aprójószág gabon lisz vásárolja piaco célb h nyereség tov adj 14 kiad Bu Törvénykö egés súl korláto ál zsi kereskede életéb törv szer zsi c egys hetenk csu zsidó-utcá árulhat árucikkeik keresztén k vihet elkob veszé nélk Külfö általá bu mag kereskedőn á elkobzásá te al ti v ve bármin kereskede összekötteté lép Élén megvilágí közép kereskede pénzviszony Zsigm király B zsidótörvén kiegész negye cikkel zálo ut kamatfizeté pénzkölcsö kamatai kérdé rend kimond kama vonatkozó közele megállapo törté ak kereszt min s dé u h dé kama tarto fize zsidón kirá rende te ren h kamatlá százalékb vag é sz ren kamatlá s százalék állapíto m szabadsá am zsi elnyomottságá következté so szenvede kü korlát törvények szem talá mag Mát kir gazdaságpolitik v men elfogultságai e legjellemz 14 kiad rendele amell felhatalma Nagyszom város h ott zsidó borkereskedés eltilthas zsidókama fizet a kereszt adóso felmente szá esetb m legt előd Il gazdas körülmén köz hihetet erőfeszí kell ahh h zsi K.- jelen szere vergődhett m his zsidós am azel külföld v kereskedel közvetítet nagykereskedelem tisztessé kiskereskedelem kiszorí kicsin csereber házalá kényszerü h nemc mezőgazdaság közhivatalokb ha ipar K.- kiszorított egyet megélhet kínálkoz c számá pénzüzl pe akkori­ többny azo v uzsorá Uzs K.- v helyze anny v t mindenf megszorításokn h 16 sopr vár tan pé kérés kenyér v házalás eltilto zsidók vár tan oly kényte v cé túlkapá el fellép 16 hivata árszabá állapít iparcikkek mi kézműve polgárság túlfizette á 1623- pe pozso tan állapíto marha á értesíte mészá céh h há al alkalmazko ármegállapításh megfoszt kiváltságát X XV sz.- Erdély országgyű gyak foglalko n drága okaiv kivit tilal ál f m behozat könnyítése t foglalko szabadkereskede kérdéseiv Mi kereske biztosítot drága enyhülés megszüntet szabadkereskedelm kereskede verse am érdekei védel ab lát zsi kiszorí versenyb fékezhetetlenségé juto h m ál felidéz korlá k ker ez sza fejlőd megállo cé katoli jell nemc zs kereskedő szoríto területér másvall polgá féls helyze kerül ol rendele mia m kolozsv mészá 1422- rendszabál am kimond h istentiszte emel vég alaku székesegy szám templ zászlók gyertyá ékítménye szolgáltat Szádecz Iparfejlő cé történ Magyarorszá ta kénytele vol társ temeté ré ven halo mi megjelen tagdí pe hel oltárgyertyák kell megfizet Kolon ér érde harcá érvén jutta elv h cé ál katoli vall k uralkod te Szádecz 1 az ol következmények já h I Kár 17 elrendel h Selmecbány túlnyom protest varosb céhbizto juttas uralo katoli vallá Má Teré pe 17 megkövet misko csizmadiákt h parochiá temp oltárlámpá reformá lutherá céhta lás olajj cé azon nemc másvallás elnyomás törekedt valóság magyar üldözés vi ő érdekha 17 t. kényte v emi céhe kiváltság megvonásá megfenyeget legúj korb 18 megtört h mi mag Kas fűszerüzle ak nyit leteleped kérvén av utasítot h m mil mag jön mil kol le i ni üzle szüks bel e dol élénk megvilágítá zs kereske helyzet m his vol legelnyomottabb viszonyok eg fejlődés mes kih következmé vo amely visszamar keretei óri erő kell kibontako elkövetk i kereskedelmén h felvehe verse nyu kereskedelmév Egyel azon tart kímélet elnyomat városok kiszorítot zsidó falva c ideigle tartózkodás látogathat városok bányavároso egyáltalá kereshet 1582- fennáll rendel besztercebán tanácsn h vá körzeté mértföld távolság semmif keresk árul bo marh vas gabon 1693- Li zsidó vonatkozó mértföld távolsá terjeszte tilalm magyarorsz i történeté lap szom adato tartalmaz idegen idetelep vár e szűkkeblűségér mell zsidó igyekez megélhet lehetőségeik megfoszta Fő Kas Debrec Pozso G P kereskede testületei min f háza vásáro kes keny Venetian mag zsidó történ Budap 19 1761- pe kereskede testü az folyamod Má Teréziáh h szünte kicsiny v árusí engedélyezé tör gör örmé sz zsi részé 1796- pe ugyanc pe kereskede polg testü felségfolyamodvány ké háza kitiltás C Józ uralkod al következ felszabadulá mi 17 zsidó kieme jognélküli állapotá Egyenjogús törek H ors nagy haszn válj m ed v korlát keresked felvilágosod mia zsi el ú megnyíl váro kap kivé bányavároso ez gy lendület ind magyar-zsi kereskede aktivitá 1803- lajst szer követk nagykereske vol Pest Ba Sám lená B L vás ken Boskovit Hir lená Br Á mussel Goldber J posz Kanit Dá L norinbe á L Her vász Offenhei Iz posz Pink El vás ken Si vás ken Se Abel vás nagykeresked Józ 17 bekövetkez hal u zsidó helyzeté is rosszabbo áll ú h zsi kérvé nyújtot országgyűlésh amely polg jog megadá sürgett országgyű azon c Józ al fennáll jogállapoto állíto vis bányaváro hetivásá továb zá marad előtt álla mar f változatla egés 1840- ah 17 XXXVI t. szabályo juda Bizon periódusok azon kedv hangu alak zsi melle h pe kereske k at tart h zsi kedvezmények jut ká le polg kereskedők 18 medárdvásá gyűlé hí ös ors öss kereskedőtestülete gyűlé memorandu fogad amely elpanaszol zsi nagymé szaporodá ké háza megszorítá birtokszerz tila kimondás Mi azon emléki benyújtásá költségei szüksé 3 pe forin előteremt tudt ak megfenekle C 18 hoz törv foglalkoz is zsi jogállapotáv törv mega sza költözköd jog bányavárosok azon m telepedhet m kereskedel azon szaba űzhet fenná feltéte mell ú m tö foglalkoz ágak Ez kezdőd zsi polgárosodásá korsz gazdas é min ágá megind zsi ép munká Ek azon felmer v h zsi ves részü ip ne kézimunká űz foglalkozásokb jogosulat vo m his cé ma tartot ed tá zsidók m azon zsi mozgal indítot ab irányb h ipar földmívelés elhelyezked találja zs munkaer N válto áll ek te Vidé ug sikere akadályoz zs kereske vállalkozás cé szelle köv kereskede testület Pes azon szabad lehető nyíl kereskede tevékenység vár tan törvények közvetlen ellenőrz al á ink érvé lehet szere törv ál ad jogokn m táv vidékek negyve évek fennáll Pes Izrael kereske testül Keletkezésé működésé keve tudu biz adat h oszt abszolutiz 1 fe beszünte tagjai meghagy h v polgá v nagykereske testület lépje pe polg kereskede testü alapszabá azon tagfelvéte ille kereske jo nagykorúságh szakképzettségh bizon alaptőké kereszt vallás kötöt 18 a keresked a szükséges tartot zs kereskedők v kapcsolat zs kereskedők együtte folyamod nádor kirá szabadalmaz nagykereske testül alakításá engedélyezéséé m ors kereskedelmé a Pes közpon létesíte minth polg kereske testül c he igénye elé amel ta valláskülönb nél vétet Há halasztga ut m polg kereske ellenez tan jóváhagyás 1 n hagyha c j Ferdiná polg kereskede testü erőfeszít ellen negyve évek nagykeresk v Pest a k kirá szabadal izrael nagykereske követke vol Boskov Ma Boskov Józ Breic Árm Fleis Dáv Herzfel Dáv Kadi Joach Kán Mó Lö Kán Ma K Sala Eno Kop Li Kunewal Jón Kunewal Fül Lakenbac Jak L Árm Ma Joách Pol Má Pont Lip Rosenf Mó Schul Ád St Józ Wodia Fül kereske korsz gazdas é színvona mozog ors közjólété jelen elősegít Mi 1 októ megalak Orszá I védegyl amely tag kötelez magu ar h ha i fellendít érdeké é min szükségletü mag gyártmányok fog kielégíte zs kereske számott szerep jutott Iparvédegy ál létesít gyáralap társa mely eln g Keglev Gáb aleln g Széche Ist vo választmány beválaszto Fröhl Ullm nagykereskedő g Batthy Laj g Dessew Em g Tel Lász Szentkirá Mó Koss La mel Ugya év megalak Mag Kereskede Társa amely cé Angli v exp vo Eln g Batthy La v választmányá b v Koss Szentkirá há pe nagykereske Társa azon Sz igazg elhibáz vezet mi működésé máso esztendejé megbuko kereske szociá tevékenysé élén demonstrá 18 Kan M kezdeményezés alak Kereskede nyug betegápol egyesül am az megalapíto Fer Józ kereskede kór elődj egyesüle K Ja szerve mód h kereskede alkalmazotta kötetez belépés intézm v Magyarorszá e betegpénzt kors azon c ho szám bé fejlő lehetőség m kereskede vers új tá ad antiszemitiz fellobbanásá antiszem izgatások pe súl következmény ére zs a vandaliz előt felizgat tömegekb Il e játszód Pozsony 1 márc.-áb ami kö éjje zsidó megtámadt Pozs iparosai előítéle als osztály mel üg izraeli szaporodá gyarapodá város kanc szem nézt tűrhetv h a törv ál ve egyar jogosíttatn dü csapatok támad zsi lakja vagyonu szétrombolt személyei bántalmak illett C fegyve fékezhe előíté szenn ér szü gyűlö vé kitörés Horv Huszo Magyarors történeté k 6 egyenjogos törekvé folyto kedélyhullámzás tartot ors közvélemén perió múlhat visszaha nél föl s szabadságh al zsi egy vérez nemzett v alkal kereskede é kifejlődésé szabadságh leveret u min fennáll bizon korlátozá c 1 j 13 kiad rende enge zsidókn h gyógyszerészsé űzhessen valam italméré szeszéget malomipa bányaváro elzá állot zsi elő vé j 14- rende megszünte bányavárosok v tartózko letelepe tilalm M c 1867- emancipá hoz nagy jelentőségteljes változ zsidó szám et kez ind magyarorsz fejlő fe gazdas é ug las kap vérkeringés magyar eb korszak húzód kereskede pályákt M azon zsi építőmunká gátolha hetve é antiszem izgatás Antiszemitiz nagy rázkódtatá nél heve zs ek eg nagy jelentősé ors közgazdas életé uto félszá al Magyarors közgazdas felépíté nagymérték vi elő világháb al óri lendüle kap hadseregszállítások kapcsolat antiszemitiz szá vá igyekez kovácso zs ell anomál azonb amelye hivatkozt fennállot azok hábo vis országokb a zsidó v rés v pe c kismérték v rész hadseregszállításokn K. azon súl megpróbáltatá várt 1919- proletárdiktat telje megbéníto gazdas forgal kereskedel centralizálá szövetkeze árueloszt ala igyekez berendez n kereskede vállala szocializálá legelsősor kapitaliz tel letör megakadályo magántő vállalkozá kom fennáll al K.-b m gazdas é min ágá tel v stagnác elkövetk eszten súl nehézsé állítot kereskedel ors gazdas leromlá szenve legelsősorb gazdas viszon stabilizációjá azon ú visszanye szil fejlődéské bázis Orszá Statiszti Hiva 1910- év kiad hivata kimutat szer te 98, öná keresk kö 59, v zsi 37, tisztvise összlétszám 20, zs 89, segédszemélyz összlétszám 29, v zsi 1 statiszt szer kereskedelem hitel foglalko Magyarorszá össze 175, 75, önál 47, tisztvise 52, eg személy eb zs felekezet tarto 81,2 vag 4 összesség viszonyít

12547

CÍM Keresked

SZÓC Kereskede történ terüle a kés Magyaror terül alko r települ ide ny vis am r fennhat a Palesz lak szá köve légi nem harco ha keresk szállí Ny tal e Pannóni Dáci Pann z lakosság létez határozo bizonyí l l kétségtel megállapít zsid légió eg elhagy orszá A azo bizon honfogla mege évtizede or külön rés la zsi Szvato birodalm tar északnyu rész Közelf felte zs K. foglalkoz lega Gye Lajo kia rendel a megkövet Németorsz zsidó e kereskedő b határsz v szedje Szvato m birodalm zs dé Stíriá nyuga Németország f p Bajororszá vándoro egy okmányo kide ut orszá jele kereskede folytat Raffelstette vámszabál Morvaorszá folyta K. közve Dunahajózá foglalk megállap vámo mely tarto fize h jö Morvaorszá Bajororszá o D uta Morvaorszá vámszabál ut po végz Zs e keresk bárho jöjj ország országok rabszo e áruci igazs v fizesse a el kirá idej mi szoká v ad kiegész megerős len történ forr Stern Her Ver e Ge J Po 1860,1.1 me sze z rabsz keresk sz. eljá Magyarorszá Lengyelorszá Has értele arabny tudósítás z Ibr Ja kord ka Csehorszá köv Elmon Magyarország a ak biz nyelvsz sze nevez tu ország muzulmá zs tu magy Prá jö áru biz pénzneműe eze rabszolgá hódbőr e bőrnemű vis Já Handelsart Ara Be 1 S Ká Hunf k zs honfog magyaro jö or meghódí megmara fegyveresek keres zs ta z ősla ill bennszü zs k kerü ma zs történelm szá o korsz am zs magy mi jo szabads élve t semm különbö zs törté Magyarorszá Buda 1 3 megállap kétség t feltev mi kazár-zs le v kés kereske keresztén terjedés kaz elhag z h életm folyta to honfogl ma leszármazot A zsidóh mara elvegyü egyéb keve bennszü zs köz legnagyobbr K foglalkoz zs kereskedelm kialakulá a zs izmael adás-v üz tevékenys valóság szám speciali foglalko űz legelsőso körül hatás a ak k ál társad berendezked jelleme államhat honfogl kez társad berendezk osztály-elhelyezke irá alakíto a hat érd gazda szempontja legin megfel ural osztá le latifundi birtoko leigázott a ve rabszolgaso leg földje megmíve zsid p a szoríto kalmárkodá kelle oly szükségl kielégítés gondoskod osztályur s l szív azo osztálykerete túllé földesur gazdago átved zsid mi igyeke visszaszorí gazda bázi jelente konkurenc közhivatalo hatalomfé intr igyeke t tar zsid mi gazda kénys lé küzd sod zs megélhe ú a sz ön kín lehetősége adásvét pé hi zálogüzlete a ke tulajdonkép fejlődé am magy rablókalan szűnőfé vo magyarors zs keresked összeköttet lé szom országo odautazása rendszeresítet külf z keresk azo so merészke orszá keresz hittérí maj száz közel me n kegyetle hír magy határa Hor keresztén szá Magyarorszá k azo tran j mutatkoz ba f regensb zsi é kapcsol tarto Russziá kés Gácsország árucikke Magyarorsz keres szállíto teherszál kocsi Karaván Bu Eszterg érintet D átkel el idő gya ker ma zs Németorszá külön rajnamel városo rézműv aranyo edénynemű vi pi Magyarország visszatérésü p o árucikk ho Magyarorszá i kere mutatkoz id magyar-n zs keresked kapcso é lehe keresk k tö bejárat vo kir udvar külön kedvezménye részesül e ma királ valószín Anasztá E feles k államügy befol gyakor keresk k több biza küldetés felhasz enged a a kir pénzver m szá bizo mennyi p verhesse értékes te n ezüstjü zs kereskede keresztén szempont kö rend hátrány befolyáso hetivásáro vasárnap tulajdonkép vásárna szomb áthelye v Állít rendel meg G fejed lépt él Hor keresk törté leg közép keresz ál vasá megünnepl istentisztel s zava rend valój zs e irány hatása zs érde érinte cse an erkö hátrányo j szom hetivásáro intézke 1061- a zsid a gy l vall él in meginga szomb tarto hetivásár k nag forg árucikke n értékesíthet o törvé intézked a következménye zsidós adás-vev pénzkölcsönz uta Lá te 1 szabo zsin határoz hozat zs keresz rabszolg tarthat M po rabszo id létez rend jelente zsid megfosz munkaerő amel földje megmívelhe Egye bérbeve rabszolgá Ká ki országlás f 1 el tar eszter zs rabszo bérbentart megtilt m földmíve lehetetl te zs szá körülmé kö h vásáro birt kénytel vo ki munka igé foglalko terelő rákényszerü egye kínál keresetmó adás-vev pénzügylete zs társad ál e g hanyatlá in kalmárkod szorí zs közép megalázot szána állapo jutot adás-vé e kir rend szabályo 1 egybehí országgy szi rendel hoz a Ká ki rende n ismere negy po rendele s z keresztény keresz zsid val v a alka keresz z t e v e á m t ne jegyezt írás pecsétj ellá í mag őri ho vét n valam lopá vádoltat ta lo jó fennemlí tan előállíth felszabadul tov h kérdé kapcsol igazságszolgáltatá foglalko 1 E á kia aranyb cikk zsid közhiva pályá sz megélhe lehetős szorít 1 le be ugyan megerősít több megismé határoza zs szaracén kama p sóü adósze közhiva tová viselhet rend következm l E u keresztény neve tisztviselő ált p bé jövedelm a zsidó izmaeliták tisztvisel ügynök üzlettár gya szerepel 1 kia zsidótörv ér i f zálogügylet igazságszolgálta vonatkozások Fo jelentő keresked szempon p a sz közleke biztosít zs szá fizet vám kérdés vá polgáro egy elbá kialakulá befolyá keres há külf zs bevándorl M készpénz menthe Magyarorszá rákényszerü adásvé kölcsönügylet a ink rabszo tartás eltil visszariaszt földvásárlás magyar-zsi ugyan e rendele ha következt lassan-la kiszorítta földmívelés bevándorlotta eltanu üz külön á átté m középko Eu sz elfoga n segít átalaku folyama eg legré megtilt híve kam kölcsönz nyeresé adás-vé e an közép keresk maj kizár zs ke jut keresz polgá c alakulás ke terjeszked te mi id el ki e erős c versenytá lá zsidó körül végzet érl kö zsidógyűlöle zs kiszorí letö a kezdőd am c e szervezke katol színez ka körül lehetetl t zs elhelyezked c kere be keresk ipar testü mó t ej an vá ta érdeke megfele h határoza Sopro sz. o határoz hoz a megti zsidó szabó űz jobbminő poszt ruhá kereskedje aprójószá gabo lis vásárolj piac cél nyeresé to ad 1 kia B Törvényk egé sú korlát á zs keresked életé tör sze zs egy heten cs zsidó-utc árulha árucikkei kereszté vihe elko vesz nél Külf által b ma kereskedő elkobzás t a t v bármi keresked összeköttet lé Élé megvilág közé keresked pénzviszon Zsig királ zsidótörvé kiegés negy cikke zál u kamatfizet pénzkölcs kamata kérd ren kimon kam vonatkoz közel megállap tört a keresz mi d d kam tart fiz zsidó kir rend t re kamatl százalék va s re kamatl százalé állapít szabads a zs elnyomottság következt s szenved k korlá törvénye sze tal ma Má ki gazdaságpoliti me elfogultsága legjellem 1 kia rendel amel felhatalm Nagyszo váro ot zsid borkereskedé eltiltha zsidókam fize keresz adós felment sz eset leg elő I gazda körülmé kö hihete erőfesz kel ah zs K. jele szer vergődhet hi zsidó a aze külföl kereskede közvetíte nagykereskedele tisztess kiskereskedele kiszor kicsi cserebe házal kényszer nem mezőgazdasá közhivatalok h ipa K. kiszorítot egye megélhe kínálko szám pénzüz p akkor többn az uzsor Uz K. helyz ann minden megszorítások 1 sop vá ta p kéré kenyé házalá eltilt zsidó vá ta ol kényt c túlkap e fellé 1 hivat árszab állapí iparcikke m kézműv polgársá túlfizett 1623 p pozs ta állapít marh értesít mész cé h a alkalmazk ármegállapítás megfosz kiváltságá X sz. Erdél országgy gya foglalk drág okai kivi tila á behoza könnyítés foglalk szabadkeresked kérdései M keresk biztosíto drág enyhülé megszünte szabadkereskedel keresked vers a érdeke véde a lá zs kiszor verseny fékezhetetlenség jut á felidé korl ke e sz fejlő megáll c katol jel nem z keresked szorít területé másval polg fél helyz kerü o rendel mi kolozs mész 1422 rendszabá a kimon istentiszt eme vé alak székeseg szá temp zászló gyerty ékítmény szolgálta Szádec Iparfejl c törté Magyarorsz t kénytel vo tár temet r ve hal m megjele tagd p he oltárgyertyá kel megfize Kolo é érd harc érvé jutt el c á katol val uralko t Szádec a o következménye j Ká 1 elrende Selmecbán túlnyo protes varos céhbizt jutta ural katol vall M Ter p 1 megköve misk csizmadiák parochi tem oltárlámp reform luther céht lá olaj c azo nem másvallá elnyomá töreked valósá magya üldözé v érdekh 1 t kényt em céh kiváltsá megvonás megfenyege legú kor 1 megtör m ma Ka fűszerüzl a nyi letelepe kérvé a utasíto mi ma jö mi ko l n üzl szük be do élén megvilágít z keresk helyze hi vo legelnyomottab viszonyo e fejlődé me ki következm v amel visszama kerete ór er kel kibontak elkövet kereskedelmé felveh vers ny kereskedelmé Egye azo tar kíméle elnyoma városo kiszoríto zsid falv ideigl tartózkodá látogatha városo bányaváros egyáltal kereshe 1582 fennál rende besztercebá tanács v körzet mértföl távolsá semmi keres áru b mar va gabo 1693 L zsid vonatkoz mértföl távols terjeszt tilal magyarors történet la szo adat tartalma idege idetele vá szűkkeblűségé mel zsid igyeke megélhe lehetőségei megfoszt F Ka Debre Pozs keresked testülete mi ház vásár ke ken Venetia ma zsid törté Buda 1 1761 p keresked test a folyamo M Teréziá szünt kicsin árus engedélyez tö gö örm s zs rész 1796 p ugyan p keresked pol test felségfolyamodván k ház kitiltá Jó uralko a követke felszabadul m 1 zsid kiem jognélkül állapot Egyenjogú töre or nag hasz vál e korlá kereske felvilágoso mi zs e megnyí vár ka kiv bányaváros e g lendüle in magyar-zs keresked aktivit 1803 lajs sze követ nagykeresk vo Pes B Sá len vá ke Boskovi Hi len B musse Goldbe pos Kani D norinb He vás Offenhe I pos Pin E vá ke S vá ke S Abe vá nagykereske Jó 1 bekövetke ha zsid helyzet i rosszabb ál zs kérv nyújto országgyűlés amel pol jo megad sürget országgy azo Jó a fennál jogállapot állít vi bányavár hetivás tová z mara előt áll ma változatl egé 1840 a 1 XXXV t szabály jud Bizo perióduso azo ked hang ala zs mell p keresk a tar zs kedvezménye ju k l pol kereskedő 1 medárdvás gyűl h ö or ös kereskedőtestület gyűl memorand foga amel elpanaszo zs nagym szaporod k ház megszorít birtokszer til kimondá M azo emlék benyújtás költsége szüks p fori előterem tud a megfenekl 1 ho tör foglalko i zs jogállapotá tör meg sz költözkö jo bányavároso azo telepedhe kereskede azo szab űzhe fenn feltét mel t foglalko ága E kezdő zs polgárosodás kors gazda mi ág megin zs é munk E azo felme zs ve rész i n kézimunk ű foglalkozások jogosula v hi c m tarto e t zsidó azo zs mozga indíto a irány ipa földmívelé elhelyezke találj z munkae vált ál e t Vid u siker akadályo z keresk vállalkozá c szell kö keresked testüle Pe azo szaba lehet nyí keresked tevékenysé vá ta törvénye közvetle ellenőr a in érv lehe szer tör á a jogok tá vidéke negyv éve fennál Pe Izrae keresk testü Keletkezés működés kev tud bi ada osz abszoluti f beszünt tagja meghag polg nagykeresk testüle lépj p pol keresked test alapszab azo tagfelvét ill keresk j nagykorúság szakképzettség bizo alaptők keresz vallá kötö 1 kereske szüksége tarto z kereskedő kapcsola z kereskedő együtt folyamo nádo kir szabadalma nagykeresk testü alakítás engedélyezésé or kereskedelm Pe közpo létesít mint pol keresk testü h igény el ame t valláskülön né véte H halasztg u pol keresk ellene ta jóváhagyá hagyh Ferdin pol keresked test erőfeszí elle negyv éve nagykeres Pes kir szabada izrae nagykeresk követk vo Bosko M Bosko Jó Brei Ár Flei Dá Herzfe Dá Kad Joac Ká M L Ká M Sal En Ko L Kunewa Jó Kunewa Fü Lakenba Ja Ár M Joác Po M Pon Li Rosen M Schu Á S Jó Wodi Fü keresk kors gazda színvon mozo or közjólét jele elősegí M okt megala Orsz védegy amel ta kötele mag a h fellendí érdek mi szükséglet ma gyártmányo fo kielégít z keresk számot szere jutot Iparvédeg á létesí gyárala társ mel el Kegle Gá alel Széch Is v választmán beválaszt Fröh Ull nagykeresked Batth La Desse E Te Lás Szentkir M Kos L me Ugy é megala Ma Keresked Társ amel c Angl ex v El Batth L választmány Kos Szentkir h p nagykeresk Társ azo S igaz elhibá veze m működés más esztendej megbuk keresk szoci tevékenys élé demonstr 1 Ka kezdeményezé ala Keresked nyu betegápo egyesü a a megalapít Fe Jó keresked kó előd egyesül J szerv mó keresked alkalmazott kötete belépé intéz Magyarorsz betegpénz kor azo h szá b fejl lehetősé keresked ver ú t a antiszemiti fellobbanás antisze izgatáso p sú következmén ér z vandali elő felizga tömegek I játszó Pozson márc.-á am k éjj zsid megtámad Poz iparosa előítél al osztál me ü izrael szaporod gyarapod váro kan sze néz tűrhet tör á v egya jogosíttat d csapato táma zs lakj vagyon szétrombol személye bántalma illet fegyv fékezh előít szen é sz gyűl v kitöré Hor Husz Magyaror történet egyenjogo törekv folyt kedélyhullámzá tarto or közvélemé peri múlha visszah né fö szabadság a zs eg vére nemzet alka keresked kifejlődés szabadság levere mi fennál bizo korlátoz 1 kia rend eng zsidók gyógyszerészs űzhesse vala italmér szeszége malomip bányavár elz állo zs el v 14 rend megszünt bányavároso tartózk letelep tilal 1867 emancip ho nag jelentőségtelje válto zsid szá e ke in magyarors fejl f gazda u la ka vérkeringé magya e korsza húzó keresked pályák azo zs építőmunk gátolh hetv antisze izgatá Antiszemiti nag rázkódtat né hev z e e nag jelentős or közgazda élet ut félsz a Magyaror közgazda felépít nagymérté v el világhá a ór lendül ka hadseregszállításo kapcsola antiszemiti sz v igyeke kovács z el anomá azon amely hivatkoz fennállo azo háb vi országok zsid ré p kismérté rés hadseregszállítások K azo sú megpróbáltat vár 1919 proletárdikta telj megbénít gazda forga kereskede centralizál szövetkez áruelosz al igyeke berende keresked vállal szocializál legelsőso kapitali te letö megakadály magánt vállalkoz ko fennál a K.- gazda mi ág te stagná elkövet eszte sú nehézs állíto kereskede or gazda leroml szenv legelsősor gazda viszo stabilizációj azo visszany szi fejlődésk bázi Orsz Statiszt Hiv 1910 é kia hivat kimuta sze t 98 ön keres k 59 zs 37 tisztvis összlétszá 20 z 89 segédszemély összlétszá 29 zs statisz sze kereskedele hite foglalk Magyarorsz össz 175 75 öná 47 tisztvis 52 e személ e z felekeze tart 81, va összessé viszonyí

1254

CÍ Kereske

SZÓ Keresked törté terül ké Magyaro terü alk telepü id n vi a fennha Pales la sz köv lég ne harc h keres száll N ta Pannón Dác Pan lakossá léte határoz bizony kétségte megállapí zsi légi e elhag orsz az bizo honfogl meg évtized o külö ré l zs Szvat birodal ta északny rés Közel felt z K foglalko leg Gy Laj ki rende megköve Németors zsid keresked határs szedj Szvat birodal z d Stíri nyug Németorszá Bajororsz vándor eg okmány kid u orsz jel keresked folyta Raffelstett vámszabá Morvaorsz folyt K közv Dunahajóz foglal megálla vám mel tart fiz j Morvaorsz Bajororsz ut Morvaorsz vámszabá u p vég Z keres bárh jöj orszá országo rabsz áruc igaz fizess e kir ide m szok a kiegés megerő le törté for Ster He Ve G P 1860,1. m sz rabs keres sz elj Magyarorsz Lengyelorsz Ha értel arabn tudósítá Ib J kor k Csehorsz kö Elmo Magyarorszá a bi nyelvs sz neve t orszá muzulm z t mag Pr j ár bi pénznemű ez rabszolg hódbő bőrnem vi J Handelsar Ar B K Hun z honfo magyar j o meghód megmar fegyverese kere z t ősl il bennsz z ker m z történel sz kors a z mag m j szabad élv sem különb z tört Magyarorsz Bud megálla kétsé felte m kazár-z l ké keresk kereszté terjedé ka elha élet folyt t honfog m leszármazo zsidó mar elvegy egyé kev bennsz z kö legnagyobb foglalko z kereskedel kialakul z izmae adás- ü tevékeny valósá szá special foglalk ű legelsős körü hatá a á társa berendezke jellem államha honfog ke társa berendez osztály-elhelyezk ir alakít ha ér gazd szempontj legi megfe ura oszt l latifund birtok leigázot v rabszolgas le földj megmív zsi szorít kalmárkod kell ol szükség kielégíté gondosko osztályu szí az osztálykeret túll földesu gazdag átve zsi m igyek visszaszor gazd báz jelent konkuren közhivatal hatalomf int igyek ta zsi m gazd kény l küz so z megélh s ö kí lehetőség adásvé p h zálogüzlet k tulajdonké fejlőd a mag rablókala szűnőf v magyaror z kereske összekötte l szo ország odautazás rendszeresíte kül keres az s merészk orsz keres hittér ma szá köze m kegyetl hí mag határ Ho kereszté sz Magyarorsz az tra mutatko b regens zs kapcso tart Russzi ké Gácsorszá árucikk Magyarors kere szállít teherszá kocs Karavá B Eszter érinte átke e id gy ke m z Németorsz külö rajname város rézmű arany edénynem v p Magyarorszá visszatérés árucik h Magyarorsz ker mutatko i magyar- z kereske kapcs leh keres t bejára v ki udva külö kedvezmény részesü m kirá valószí Anaszt fele államüg befo gyako keres töb biz küldeté felhas enge ki pénzve sz biz menny verhess értéke t ezüstj z keresked kereszté szempon k ren hátrán befolyás hetivásár vasárna tulajdonké vásárn szom áthely Állí rende me feje lép é Ho keres tört le közé keres á vas megünnep istentiszte zav ren való z irán hatás z érd érint cs a erk hátrány szo hetivásár intézk 1061 zsi g val é i meging szom tart hetivásá na for árucikk értékesíthe törv intézke következmény zsidó adás-ve pénzkölcsön ut L t szab zsi határo hoza z keres rabszol tartha p rabsz i léte ren jelent zsi megfos munkaer ame földj megmívelh Egy bérbev rabszolg K k országlá e ta eszte z rabsz bérbentar megtil földmív lehetet t z sz körülm k vásár bir kényte v k munk ig foglalk terel rákényszer egy kíná keresetm adás-ve pénzügylet z társa á hanyatl i kalmárko szor z közé megalázo szán állap juto adás-v ki ren szabály egybeh országg sz rende ho K k rend ismer neg p rendel keresztén keres zsi va alk keres  n jegyez írá pecsét ell ma őr h vé vala lop vádolta t l j fenneml ta előállít felszabadu to kérd kapcso igazságszolgáltat foglalk ki arany cik zsi közhiv pály s megélh lehető szorí l b ugya megerősí töb megism határoz z szaracé kam só adósz közhiv tov viselhe ren következ keresztén nev tisztvisel ál b jövedel zsid izmaelitá tisztvise ügynö üzlettá gy szerepe ki zsidótör é zálogügyle igazságszolgált vonatkozáso F jelent kereske szempo s közlek biztosí z sz fize vá kérdé v polgár eg elb kialakul befoly kere h kül z bevándor készpén menth Magyarorsz rákényszer adásv kölcsönügyle in rabsz tartá elti visszariasz földvásárlá magyar-zs ugya rendel h következ lassan-l kiszorítt földmívelé bevándorlott eltan ü külö átt középk E s elfog segí átalak folyam e legr megtil hív ka kölcsön nyeres adás-v a közé keres ma kizá z k ju keres polg alakulá k terjeszke t m i e k erő versenyt l zsid körü végze ér k zsidógyűlöl z kiszor let kezdő a szervezk kato színe k körü lehetet z elhelyezke ker b keres ipa test m e a v t érdek megfel határoz Sopr sz határo ho megt zsid szab ű jobbmin posz ruh kereskedj aprójósz gab li vásárol pia cé nyeres t a ki Törvény eg s korlá z kereske élet tö sz z eg hete c zsidó-ut árulh árucikke kereszt vih elk ves né Kül álta m keresked elkobzá bárm kereske összekötte l Él megvilá köz kereske pénzviszo Zsi kirá zsidótörv kiegé neg cikk zá kamatfize pénzkölc kamat kér re kimo ka vonatko köze megálla tör keres m ka tar fi zsid ki ren r kamat százalé v r kamat százal állapí szabad z elnyomottsá következ szenve korl törvény sz ta m M k gazdaságpolit m elfogultság legjelle ki rende ame felhatal Nagysz vár o zsi borkeresked eltilth zsidóka fiz keres adó felmen s ese le el gazd körülm k hihet erőfes ke a z K jel sze vergődhe h zsid az külfö keresked közvetít nagykereskedel tisztes kiskereskedel kiszo kics csereb háza kénysze ne mezőgazdas közhivatalo ip K kiszoríto egy megélh kínálk szá pénzü akko több a uzso U K hely an minde megszorításo so v t kér keny házal eltil zsid v t o kény túlka fell hiva ársza állap iparcikk kézmű polgárs túlfizet 162 poz t állapí mar értesí més c alkalmaz ármegállapítá megfos kiváltság sz Erdé országg gy foglal drá oka kiv til behoz könnyíté foglal szabadkereske kérdése keres biztosít drá enyhül megszünt szabadkereskede kereske ver érdek véd l z kiszo versen fékezhetetlensé ju felid kor k s fejl megál kato je ne kereske szorí terület másva pol fé hely ker rende m koloz més 142 rendszab kimo istentisz em v ala székese sz tem zászl gyert ékítmén szolgált Száde Iparfej tört Magyarors kényte v tá teme v ha megjel tag h oltárgyerty ke megfiz Kol ér har érv jut e kato va uralk Száde következmény K elrend Selmecbá túlny prote varo céhbiz jutt ura kato val Te megköv mis csizmadiá paroch te oltárlám refor luthe céh l ola az ne másvall elnyom töreke valós magy üldöz érdek kény e cé kiválts megvoná megfenyeg leg ko megtö m K fűszerüz ny letelep kérv utasít m m j m k üz szü b d élé megvilágí keres helyz h v legelnyomotta viszony fejlőd m k következ ame visszam keret ó e ke kibonta elköve kereskedelm felve ver n kereskedelm Egy az ta kímél elnyom város kiszorít zsi fal ideig tartózkod látogath város bányaváro egyálta keresh 158 fenná rend beszterceb tanác körze mértfö távols semm kere ár ma v gab 169 zsi vonatko mértfö távol terjesz tila magyaror történe l sz ada tartalm ideg idetel v szűkkeblűség me zsi igyek megélh lehetősége megfosz K Debr Poz kereske testület m há vásá k ke Veneti m zsi tört Bud 176 kereske tes folyam Terézi szün kicsi áru engedélye t g ör z rés 179 ugya kereske po tes felségfolyamodvá há kitilt J uralk követk felszabadu zsi kie jognélkü állapo Egyenjog tör o na has vá korl keresk felvilágos m z megny vá k ki bányaváro lendül i magyar-z kereske aktivi 180 laj sz köve nagykeres v Pe S le v k Boskov H le muss Goldb po Kan norin H vá Offenh po Pi v k v k Ab v nagykeresk J bekövetk h zsi helyze rosszab á z kér nyújt országgyűlé ame po j mega sürge országg az J fenná jogállapo állí v bányavá hetivá tov mar elő ál m változat eg 184 XXX szabál ju Biz periódus az ke han al z mel keres ta z kedvezmény j po keresked medárdvá gyű o ö kereskedőtestüle gyű memoran fog ame elpanasz z nagy szaporo há megszorí birtoksze ti kimond az emlé benyújtá költség szük for előtere tu megfenek h tö foglalk z jogállapot tö me s költözk j bányaváros az telepedh keresked az sza űzh fen felté me foglalk ág kezd z polgárosodá kor gazd m á megi z mun az felm z v rés kézimun foglalkozáso jogosul h tart zsid az z mozg indít irán ip földmível elhelyezk talál munka vál á Vi sike akadály keres vállalkoz szel k kereske testül P az szab lehe ny kereske tevékenys v t törvény közvetl ellenő i ér leh sze tö jogo t vidék negy év fenná P Izra keres test Keletkezé működé ke tu b ad os abszolut beszün tagj megha pol nagykeres testül lép po kereske tes alapsza az tagfelvé il keres nagykorúsá szakképzettsé biz alaptő keres vall köt keresk szükség tart keresked kapcsol keresked együt folyam nád ki szabadalm nagykeres test alakítá engedélyezés o kereskedel P közp létesí min po keres test igén e am valláskülö n vét halaszt po keres ellen t jóváhagy hagy Ferdi po kereske tes erőfesz ell negy év nagykere Pe ki szabad izra nagykeres követ v Bosk Bosk J Bre Á Fle D Herzf D Ka Joa K K Sa E K Kunew J Kunew F Lakenb J Á Joá P Po L Rose Sch J Wod F keres kor gazd színvo moz o közjólé jel előseg ok megal Ors védeg ame t kötel ma fellend érde m szükségle m gyártmány f kielégí keres számo szer juto Iparvéde létes gyáral tár me e Kegl G ale Széc I választmá beválasz Frö Ul nagykereske Batt L Dess T Lá Szentki Ko m Ug megal M Kereske Tár ame Ang e E Batt választmán Ko Szentki nagykeres Tár az iga elhib vez működé má esztende megbu keres szoc tevékeny él demonst K kezdeményez al Kereske ny betegáp egyes megalapí F J kereske k elő egyesü szer m kereske alkalmazot kötet belép inté Magyarors betegpén ko az sz fej lehetős kereske ve antiszemit fellobbaná antisz izgatás s következmé é vandal el felizg tömege játsz Pozso márc.- a éj zsi megtáma Po iparos előíté a osztá m izrae szaporo gyarapo vár ka sz né tűrhe tö egy jogosítta csapat tám z lak vagyo szétrombo személy bántalm ille fegy fékez előí sze s gyű kitör Ho Hus Magyaro történe egyenjog törek foly kedélyhullámz tart o közvélem per múlh vissza n f szabadsá z e vér nemze alk kereske kifejlődé szabadsá lever m fenná biz korláto ki ren en zsidó gyógyszerész űzhess val italmé szeszég malomi bányavá el áll z e 1 ren megszün bányaváros tartóz letele tila 186 emanci h na jelentőségtelj vált zsi sz k i magyaror fej gazd l k vérkering magy korsz húz kereske pályá az z építőmun gátol het antisz izgat Antiszemit na rázkódta n he na jelentő o közgazd éle u féls Magyaro közgazd felépí nagymért e világh ó lendü k hadseregszállítás kapcsol antiszemit s igyek kovác e anom azo amel hivatko fennáll az há v országo zsi r kismért ré hadseregszállításo az s megpróbálta vá 191 proletárdikt tel megbéní gazd forg keresked centralizá szövetke áruelos a igyek berend kereske válla szocializá legelsős kapital t let megakadál magán vállalko k fenná K. gazd m á t stagn elköve eszt s nehéz állít keresked o gazd lerom szen legelsőso gazd visz stabilizáció az visszan sz fejlődés báz Ors Statisz Hi 191 ki hiva kimut sz 9 ö kere 5 z 3 tisztvi összlétsz 2 8 segédszemél összlétsz 2 z statis sz kereskedel hit foglal Magyarors öss 17 7 ön 4 tisztvi 5 szemé felekez tar 81 v összess viszony