Magyar Zsidó Lexikon: Kereskedelem

12548.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: "Szvatopluk nagy morva birodalmában lakó zsidók délről Stíriából, vagy nyugatról Németországból, főleg pedig Bajorországból vándoroltak ide és mint egykorú okmányokból kiderül, ez utóbbi országgal jelentős kereskedelmet folytattak. Egy 903 és 907 közt Raffelstettenben kelt vámszabályzat is a Morvaországgal folytatott K.-mel és az ezt közvetítő Dunahajózással foglalkozik és megállapítja a vámokat, melyeket azok tartoznak fizetni, akik hajón jönnek Morvaországból Bajorországba, vagy onnan a Dunán utaznak Morvaországba. A vámszabályzat utolsó pontja így végződik : «Zsidók és egyéb kereskedők bárhonnét jöjjenek ezen országból, vagy más országokból, rabszolgák és egyéb árucikkek után igazságos vámot fizessenek, amint az előbbi királyok idejében mindig szokásban volt.» Ezt az adatot kiegészítik és megerősítik azok a lengyel történelmi források is (Sternberg Herman, Versuch einer Gesch. d. Juden in Polen, Bécs 1860,1.11.1.), melyek szerint zsidó rabszolga kereskedők már a IX. sz.-ban eljártak Magyarországból Lengyelországba. Hasonló értelemben ír 973. arabnyelvű tudósításában a zsidó Ibrahim ibn Jakab, a kordovai kalifa Csehországban járt követe. Elmondja, hogy Magyarországból, ahogy az akkori arab és bizánci nyelvszokás szerint nevezték, «a turkok országából muzulmánok, zsidók és turkok (magyarok) Prágába jönnek árukkal és bizánci pénzneműekkel s ezekért rabszolgákat, hódbőröket és egyéb bőrneműeket visznek haza». (G. Jákob, Handelsartikel der Araber. Berlin 1891, 9. 1.; v. ö. Szabó Károly i. h. 135. 1. és Hunfalvy i. h. 216. 1.) A kazár zsidók a honfoglaló magyarokkal jöttek be és az ország meghódítása után is megmaradtak fegyvereseknek. A kereskedő zsidók az itt talált zsidó őslakók, illetve a bennszülött zsidók közül kerültek ki. A magyar zsidók történelmének első két százada olyan korszakot ölel fel, amikor a zsidók «a magyarok minden jogát, szabadságát élvezték s tőlük semmiben sem különböztek». (Kohn S., A zsidók története Magyarországon. Budapest 1884, 33.1.) Ez a megállapítás kétségessé teszi azt a feltevést, mintha kazár-zsidók lettek volna a későbbi idők kereskedői, mert a kereszténység terjedésekor a kazárok is elhagyták a zsidó hitet és azt az életmódot folytatták tovább is, mint a honfoglalók magyar leszármazottai. Azok, akik zsidóhiten maradtak meg, elvegyültek az egyébként nem keveredő bennszülött zsidók között, akik legnagyobbrészt K-mel foglalkoztak. A zsidók kereskedelmének kialakulására és arra, hogy a zsidók épp úgy, mint az izmaeliták az adás-vétel üzleti tevékenységét valósággal, mint számukra specializált foglalkozást űzték, legelsősorban az a körülmény volt hatással, amely az akkori korok állami és társadalmi berendezkedését jellemezte. Az államhatalom a honfoglalók kezében volt és a társadalmi berendezkedés az osztály-elhelyezkedést is abba az irányba alakította, amely a hatalmi érdekek gazdasági szempontjainak leginkább megfelelt. Az uralkodó osztályok így lettek a latifundiumok birtokosai, a leigázottakat azért vették rabszolgasorba, hogy legyen, aki a földjeiket megmívelje, a zsidókat pedig azért szorították a kalmárkodásra, mert kellettek olyanok is, akik a szükségletek kielégítéséről gondoskodtak. Az osztályuralom sosem látta szívesen azokat, akik osztálykereteiket túllépték és a földesurakká gazdagodott és átvedlett zsidókat mindig igyekeztek visszaszorítani arra a gazdasági bázisra, ahol néni jelentettek konkurenciát. A közhivatalokból is a hatalomféltés intrikái igyekeztek távol tartani a zsidókat és mindig a gazdasági kényszer, a létért való küzdelem sodorta a zsidót arra a megélhetési útra, amely még szabad volt és mely önként kínálta fel a lehetőségeket: az adásvételi, pénz-, hitel- és zálogüzletekre. A K. akkor kezdte meg tulajdonképpeni fejlődését, amikor a X. sz. vége felé már a magyarok rablókalandjai szűnőfélben voltak és a magyarországi zsidók kereskedelmi összeköttetésbe léptek a szomszéd országokkal és odautazásaikat rendszeresítették. A külföldi zsidó kereskedők azonban sokáig nem merészkedtek be az országba, épp úgy, mint a keresztény hittérítők, akik «majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a nálok oly kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz». (Horvát: A kereszténység első százada Magyarországon, 32. 1.) 1050 körül azonban már a tranzitó K. jelei mutatkoztak; bajor, főleg regensburgi zsidók, akik élénk kapcsolatot tartottak fenn Russziával, a későbbi Gácsországgal, árucikkeiket Magyarországon keresztül szállították haza teherszállító kocsikon. Karavánjaik Budát, vagy Esztergomot érintették, ahol a Dunán átkeltek. Az 1070 előtti időkben már gyakran keresik fel a magyar zsidók Németországot, különösen a rajnamelléki városokat. Ide rézműveket s aranyozott edényneműeket vittek piacra Magyarországból, visszatérésükkor pedig olyan árucikkeket hoztak be Magyarországba, ami iránt nagy kereslet mutatkozott. Ez időben a magyar-német zsidók kereskedelmi kapcsolata igen élénk lehetett és a kereskedők közül többen bejáratosak is voltak a királyi udvarhoz, ahol különféle kedvezményekben részesültek. Az egyik magyar királynő, valószínűleg Anasztázia, I. Endre felesége, aki 1063 körül az államügyekre erős befolyást gyakorolt, a kereskedők közül többeket bizalmas küldetésekre felhasznált és engedélyt adott arra, hogy a királyi pénzverőben a maguk számára bizonyos mennyiségű pénzt verhessenek, hogy értékesebbé tegyék nyers ezüstjüket. A zsidók kereskedelmét egy a kereszténység szempontjait követő rendelet igen hátrányosan befolyásolta. Ez a hetivásároknak vasárnapról, a tulajdonképpeni vásárnapról szombatra való áthelyezése volt. Állítólag ezt a rendeletet már a 997. meghalt Gejza fejedelem léptette életbe (Horvát: Az ipar s kereskedés története II 12. 1.) épp úgy, mint a legtöbb középkori keresztény állam, hogy a vasárnap megünneplését és az istentiszteletet semmi se zavarja. A rendelet valójában nem a zsidók ellen irányult, de hatásaiban csak a zsidók érdekeit érintette, mert nem csekély anyagi és erkölcsi hátrányokkal járt. A szombati hetivásárokról intézkedett I. Béla (1061-1063) és ez aztán a zsidóság amúgy is gyenge lábon álló vallásos életét még inkább megingatta, a szombatot nem tartották meg, mert a hetivásárokon kívül alig volt nagyobb forgalom és árucikkeiket csak ezen a napon értékesíthették. Az első olyan törvényes intézkedést, amely következményeivel a zsidóságot az adás-vevésre és a pénzkölcsönzésre utalta, Szt. László tette, aki 1092. a szabolcsi zsinaton határozatot hozatott, hogy a zsidók keresztény rabszolgákat nem tarthatnak. Mivel pogány rabszolgák ez időben már alig léteztek, a rendelet azt jelentette, hogy a zsidókat megfosztják azon munkaerőtől, amellyel a földjeiket megmívelhetik. Egyelőre hát bérbevettek rabszolgákat, de Kálmán király országlásának vége felé, az 1114. év elején tartott esztergomi zsinat a rabszolgák bérbentartását is megtiltotta és mivel most már a földmívelést lehetetlenné tették a zsidók számára - ily körülmények között hiába vásároltak birtokot - kénytelenek voltak a kisebb munkaerőt igénylő foglalkozási ágak felé terelődni, rákényszerültek az egyetlen kínálkozó keresetmódra, az adás-vevésre és pénzügyletekre. A zsidók társadalmi állása ezzel gyors hanyatlásnak is indult és a kalmárkodásra szorított zsidók a középkori megalázottság szánalmas állapotába jutottak. Az adás-vételt ekkor már királyi rendelet szabályozta; az 1101 és 1102. egybehívott országgyűlés szigorú rendeletet hozott, amely Kálmán király rendelete néven ismeretes. A negyedik pontja a rendeletnek így szól: Ha zsidó kereszténytől, vagy keresztény zsidótól valamit venni akar, alkalmas keresztény és zsidó tanuk előtt vegye meg az eladó árut; magát az árut s a tanuk neveit jegyeztesse fel írásban. Ezen az adó s a vevő pecsétjével ellátott írást magánál őrizze, hogyha e vételre nézve valamikor lopással vádoltatnék, a nála talált lopott jószág urát és a fennemlített tanukat előállíthassa és a vád alól felszabaduljon. A további három pont a kérdéssel kapcsolatos igazságszolgáltatással foglalkozik. Az 1222. II. Endre által kiadott aranybulla 24. cikkelye a zsidókat a közhivatali pályákról a szabad megélhetési lehetőségek felé szorította és az 1233. letett beregi eskü ugyancsak megerősítette azt a már többször megismételt határozatot, hogy zsidók és szaracénusok kamarai, pénz- vagy sóügyi, adószedői, vagy más közhivatalt továbbra sem viselhetnek. A rendelet következménye az lett, hogy Endre ugyan keresztényeket nevezett ki tisztviselőkké, de az általuk potom áron bérelt jövedelmeket most ők adták el a zsidóknak és izmaelitáknak, akik tisztviselőik, ügynökeik, vagy üzlettársaik gyanánt szerepeltek. IV. Béla 1251. kiadott zsidótörvénye érinti ismét főleg a zálogügyleteket igazságszolgáltatási vonatkozásokban. Fontos jelentőségű volt kereskedelmi szempontból a 12 pont, amely a szabad közlekedést biztosította a zsidók számára és az áruk után fizetendő vámpénz kérdésében a városi polgárokkal való egyenlő elbánást írja elő. A K. kialakulására nagy befolyással volt az első keresztes háború után (1274) a külföldi zsidók bevándorlása. Mivel ezek csak készpénzüket menthették át Magyarországra, rákényszerültek adásvételi és kölcsönügyletekre annál is inkább, mert a rabszolgák tartásának eltiltása visszariasztotta őket a földvásárlástól. A magyar-zsidók, akik ugyancsak ennek a rendeletnek a hatása következtében lassan-lassan kiszoríttattak a földmívelésből, a bevándorlottaktól eltanulták az üzleti élet különféle ágait és áttértek maguk is a K. re A középkorban Európa szerte elfogadott nézet is segítette ezt az átalakulási folyamatot, mert az egyház a legrégibb idők óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyereséggel járó adás-vételt is. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a középkori kereskedés majdnem kizárólag a zsidók kezére jutott. A keresztény polgárság a céhek alakulásakor kezdte meg terjeszkedését a K. terén. A minden idegen elemet kizáró és egyre erősbödő céhek versenytársat láttak a zsidókban és ez a körülmény végzetesen érlelte meg a közép, kor zsidógyűlöletét. A zsidók kiszorítása és letörése akkor kezdődött, amikor a céhek egész szervezkedése katolikus színezetet kapott és már ez a körülmény lehetetlenné tette a zsidók elhelyezkedését a céhek keretein belül. A kereskedők és iparosok testülete módját tudta ejteni annak, hogy a városi tanács az ő érdekeinek megfelelően hozza meg határozatát. Sopronban pl. már a XIV. sz.-ban olyan határozatot hoztak, amely megtiltja a zsidóknak a szabóipar űzését és hogy jobbminőségű posztóval és új ruhákkal kereskedjenek, aprójószágot, gabonát, lisztet vásároljanak a piacokon oly célból, hogy azt nyereséggel tovább adják. Az 1421. kiadott Budai Törvénykönyv már egészen súlyos korlátokat állít fel a zsidók kereskedelmi életében. E törvény szerint zsidók csak egyszer hetenként s csupán a zsidó-utcában árulhatták árucikkeiket, keresztények közé nem vihették elkobzás veszélye nélkül. Külföldi s általában nem budai magyar kereskedőnek, árui elkobzásának terhe alatt tilos volt velük bárminemű kereskedelmi összeköttetésbe lépni. Élénken megvilágítja a középkor kereskedelmi és pénzviszonyait Zsigmond királynak IV. Béla zsidótörvényét kiegészítő negyedik cikkelye. A zálogok utáni kamatfizetések és pénzkölcsönök kamatainak kérdését rendezi és kimondja, ha a kamatra vonatkozólag közelebbi megállapodás nem történt, akkor a keresztény minden száz dénár után heti két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak. E királyi rendelet tehát a rendes heti kamatlábat két százalékban, vagyis az egy évre szóló rendes kamatlábat száz százalékban állapította meg. A K. szabadsága, amely a zsidók elnyomottságának következtében is sokat szenvedett, külön korlátozó törvényekkel is szemben találta magát. Még Mátyás király gazdaságpolitikája sem volt mentes a kor elfogultságaitól és erre legjellemzőbb az az 1486. kiadott rendelete, amellyel felhatalmazta Nagyszombat városát, hogy az ottani zsidókat a borkereskedéstől eltilthassa. A zsidókamatok fizetése alól a keresztény adósokat ő is épp úgy felmentette számos esetben, mint legtöbb elődje. Ilyen gazdasági körülmények között hihetetlen erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a zsidók a K.-ben jelentős szerepre vergődhettek, mert hiszen az a zsidóság, amely azelőtt a külfölddel való kereskedelmet közvetítette, a nagykereskedelemből és a tisztességes kiskereskedelemből kiszorítva a kicsinyes csereberére és házalásra kényszerült."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2548. címszó a lexikon => 468. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12548.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: Szvatopluk nagy morva birodalmában lakó zsidók délről Stíriából, vagy nyugatról Németországból, főleg pedig Bajorországból vándoroltak ide és mint egykorú okmányokból kiderül, ez utóbbi országgal jelentős kereskedelmet folytattak. Egy 903 és 907 közt Raffelstettenben kelt vámszabályzat is a Morvaországgal folytatott K.-mel és az ezt közvetítő Dunahajózással foglalkozik és megállapítja a vámokat, melyeket azok tartoznak fizetni, akik hajón jönnek Morvaországból Bajorországba, vagy onnan a Dunán utaznak Morvaországba. A vámszabályzat utolsó pontja így végződik : Zsidók és egyéb kereskedők bárhonnét jöjjenek ezen országból, vagy más országokból, rabszolgák és egyéb árucikkek után igazságos vámot fizessenek, amint az előbbi királyok idejében mindig szokásban volt. Ezt az adatot kiegészítik és megerősítik azok a lengyel történelmi források is Sternberg Herman, Versuch einer Gesch. d. Juden in Polen, Bécs 1860,1.11.1. , melyek szerint zsidó rabszolga kereskedők már a IX. sz.-ban eljártak Magyarországból Lengyelországba. Hasonló értelemben ír 973. arabnyelvű tudósításában a zsidó Ibrahim ibn Jakab, a kordovai kalifa Csehországban járt követe. Elmondja, hogy Magyarországból, ahogy az akkori arab és bizánci nyelvszokás szerint nevezték, a turkok országából muzulmánok, zsidók és turkok magyarok Prágába jönnek árukkal és bizánci pénzneműekkel s ezekért rabszolgákat, hódbőröket és egyéb bőrneműeket visznek haza . G. Jákob, Handelsartikel der Araber. Berlin 1891, 9. 1.; v. ö. Szabó Károly i. h. 135. 1. és Hunfalvy i. h. 216. 1. A kazár zsidók a honfoglaló magyarokkal jöttek be és az ország meghódítása után is megmaradtak fegyvereseknek. A kereskedő zsidók az itt talált zsidó őslakók, illetve a bennszülött zsidók közül kerültek ki. A magyar zsidók történelmének első két százada olyan korszakot ölel fel, amikor a zsidók a magyarok minden jogát, szabadságát élvezték s tőlük semmiben sem különböztek . Kohn S., A zsidók története Magyarországon. Budapest 1884, 33.1. Ez a megállapítás kétségessé teszi azt a feltevést, mintha kazár-zsidók lettek volna a későbbi idők kereskedői, mert a kereszténység terjedésekor a kazárok is elhagyták a zsidó hitet és azt az életmódot folytatták tovább is, mint a honfoglalók magyar leszármazottai. Azok, akik zsidóhiten maradtak meg, elvegyültek az egyébként nem keveredő bennszülött zsidók között, akik legnagyobbrészt K-mel foglalkoztak. A zsidók kereskedelmének kialakulására és arra, hogy a zsidók épp úgy, mint az izmaeliták az adás-vétel üzleti tevékenységét valósággal, mint számukra specializált foglalkozást űzték, legelsősorban az a körülmény volt hatással, amely az akkori korok állami és társadalmi berendezkedését jellemezte. Az államhatalom a honfoglalók kezében volt és a társadalmi berendezkedés az osztály-elhelyezkedést is abba az irányba alakította, amely a hatalmi érdekek gazdasági szempontjainak leginkább megfelelt. Az uralkodó osztályok így lettek a latifundiumok birtokosai, a leigázottakat azért vették rabszolgasorba, hogy legyen, aki a földjeiket megmívelje, a zsidókat pedig azért szorították a kalmárkodásra, mert kellettek olyanok is, akik a szükségletek kielégítéséről gondoskodtak. Az osztályuralom sosem látta szívesen azokat, akik osztálykereteiket túllépték és a földesurakká gazdagodott és átvedlett zsidókat mindig igyekeztek visszaszorítani arra a gazdasági bázisra, ahol néni jelentettek konkurenciát. A közhivatalokból is a hatalomféltés intrikái igyekeztek távol tartani a zsidókat és mindig a gazdasági kényszer, a létért való küzdelem sodorta a zsidót arra a megélhetési útra, amely még szabad volt és mely önként kínálta fel a lehetőségeket: az adásvételi, pénz-, hitel- és zálogüzletekre. A K. akkor kezdte meg tulajdonképpeni fejlődését, amikor a X. sz. vége felé már a magyarok rablókalandjai szűnőfélben voltak és a magyarországi zsidók kereskedelmi összeköttetésbe léptek a szomszéd országokkal és odautazásaikat rendszeresítették. A külföldi zsidó kereskedők azonban sokáig nem merészkedtek be az országba, épp úgy, mint a keresztény hittérítők, akik majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a nálok oly kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz . Horvát: A kereszténység első százada Magyarországon, 32. 1. 1050 körül azonban már a tranzitó K. jelei mutatkoztak; bajor, főleg regensburgi zsidók, akik élénk kapcsolatot tartottak fenn Russziával, a későbbi Gácsországgal, árucikkeiket Magyarországon keresztül szállították haza teherszállító kocsikon. Karavánjaik Budát, vagy Esztergomot érintették, ahol a Dunán átkeltek. Az 1070 előtti időkben már gyakran keresik fel a magyar zsidók Németországot, különösen a rajnamelléki városokat. Ide rézműveket s aranyozott edényneműeket vittek piacra Magyarországból, visszatérésükkor pedig olyan árucikkeket hoztak be Magyarországba, ami iránt nagy kereslet mutatkozott. Ez időben a magyar-német zsidók kereskedelmi kapcsolata igen élénk lehetett és a kereskedők közül többen bejáratosak is voltak a királyi udvarhoz, ahol különféle kedvezményekben részesültek. Az egyik magyar királynő, valószínűleg Anasztázia, I. Endre felesége, aki 1063 körül az államügyekre erős befolyást gyakorolt, a kereskedők közül többeket bizalmas küldetésekre felhasznált és engedélyt adott arra, hogy a királyi pénzverőben a maguk számára bizonyos mennyiségű pénzt verhessenek, hogy értékesebbé tegyék nyers ezüstjüket. A zsidók kereskedelmét egy a kereszténység szempontjait követő rendelet igen hátrányosan befolyásolta. Ez a hetivásároknak vasárnapról, a tulajdonképpeni vásárnapról szombatra való áthelyezése volt. Állítólag ezt a rendeletet már a 997. meghalt Gejza fejedelem léptette életbe Horvát: Az ipar s kereskedés története II 12. 1. épp úgy, mint a legtöbb középkori keresztény állam, hogy a vasárnap megünneplését és az istentiszteletet semmi se zavarja. A rendelet valójában nem a zsidók ellen irányult, de hatásaiban csak a zsidók érdekeit érintette, mert nem csekély anyagi és erkölcsi hátrányokkal járt. A szombati hetivásárokról intézkedett I. Béla 1061-1063 és ez aztán a zsidóság amúgy is gyenge lábon álló vallásos életét még inkább megingatta, a szombatot nem tartották meg, mert a hetivásárokon kívül alig volt nagyobb forgalom és árucikkeiket csak ezen a napon értékesíthették. Az első olyan törvényes intézkedést, amely következményeivel a zsidóságot az adás-vevésre és a pénzkölcsönzésre utalta, Szt. László tette, aki 1092. a szabolcsi zsinaton határozatot hozatott, hogy a zsidók keresztény rabszolgákat nem tarthatnak. Mivel pogány rabszolgák ez időben már alig léteztek, a rendelet azt jelentette, hogy a zsidókat megfosztják azon munkaerőtől, amellyel a földjeiket megmívelhetik. Egyelőre hát bérbevettek rabszolgákat, de Kálmán király országlásának vége felé, az 1114. év elején tartott esztergomi zsinat a rabszolgák bérbentartását is megtiltotta és mivel most már a földmívelést lehetetlenné tették a zsidók számára - ily körülmények között hiába vásároltak birtokot - kénytelenek voltak a kisebb munkaerőt igénylő foglalkozási ágak felé terelődni, rákényszerültek az egyetlen kínálkozó keresetmódra, az adás-vevésre és pénzügyletekre. A zsidók társadalmi állása ezzel gyors hanyatlásnak is indult és a kalmárkodásra szorított zsidók a középkori megalázottság szánalmas állapotába jutottak. Az adás-vételt ekkor már királyi rendelet szabályozta; az 1101 és 1102. egybehívott országgyűlés szigorú rendeletet hozott, amely Kálmán király rendelete néven ismeretes. A negyedik pontja a rendeletnek így szól: Ha zsidó kereszténytől, vagy keresztény zsidótól valamit venni akar, alkalmas keresztény és zsidó tanuk előtt vegye meg az eladó árut; magát az árut s a tanuk neveit jegyeztesse fel írásban. Ezen az adó s a vevő pecsétjével ellátott írást magánál őrizze, hogyha e vételre nézve valamikor lopással vádoltatnék, a nála talált lopott jószág urát és a fennemlített tanukat előállíthassa és a vád alól felszabaduljon. A további három pont a kérdéssel kapcsolatos igazságszolgáltatással foglalkozik. Az 1222. II. Endre által kiadott aranybulla 24. cikkelye a zsidókat a közhivatali pályákról a szabad megélhetési lehetőségek felé szorította és az 1233. letett beregi eskü ugyancsak megerősítette azt a már többször megismételt határozatot, hogy zsidók és szaracénusok kamarai, pénz- vagy sóügyi, adószedői, vagy más közhivatalt továbbra sem viselhetnek. A rendelet következménye az lett, hogy Endre ugyan keresztényeket nevezett ki tisztviselőkké, de az általuk potom áron bérelt jövedelmeket most ők adták el a zsidóknak és izmaelitáknak, akik tisztviselőik, ügynökeik, vagy üzlettársaik gyanánt szerepeltek. IV. Béla 1251. kiadott zsidótörvénye érinti ismét főleg a zálogügyleteket igazságszolgáltatási vonatkozásokban. Fontos jelentőségű volt kereskedelmi szempontból a 12 pont, amely a szabad közlekedést biztosította a zsidók számára és az áruk után fizetendő vámpénz kérdésében a városi polgárokkal való egyenlő elbánást írja elő. A K. kialakulására nagy befolyással volt az első keresztes háború után 1274 a külföldi zsidók bevándorlása. Mivel ezek csak készpénzüket menthették át Magyarországra, rákényszerültek adásvételi és kölcsönügyletekre annál is inkább, mert a rabszolgák tartásának eltiltása visszariasztotta őket a földvásárlástól. A magyar-zsidók, akik ugyancsak ennek a rendeletnek a hatása következtében lassan-lassan kiszoríttattak a földmívelésből, a bevándorlottaktól eltanulták az üzleti élet különféle ágait és áttértek maguk is a K. re A középkorban Európa szerte elfogadott nézet is segítette ezt az átalakulási folyamatot, mert az egyház a legrégibb idők óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyereséggel járó adás-vételt is. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a középkori kereskedés majdnem kizárólag a zsidók kezére jutott. A keresztény polgárság a céhek alakulásakor kezdte meg terjeszkedését a K. terén. A minden idegen elemet kizáró és egyre erősbödő céhek versenytársat láttak a zsidókban és ez a körülmény végzetesen érlelte meg a közép, kor zsidógyűlöletét. A zsidók kiszorítása és letörése akkor kezdődött, amikor a céhek egész szervezkedése katolikus színezetet kapott és már ez a körülmény lehetetlenné tette a zsidók elhelyezkedését a céhek keretein belül. A kereskedők és iparosok testülete módját tudta ejteni annak, hogy a városi tanács az ő érdekeinek megfelelően hozza meg határozatát. Sopronban pl. már a XIV. sz.-ban olyan határozatot hoztak, amely megtiltja a zsidóknak a szabóipar űzését és hogy jobbminőségű posztóval és új ruhákkal kereskedjenek, aprójószágot, gabonát, lisztet vásároljanak a piacokon oly célból, hogy azt nyereséggel tovább adják. Az 1421. kiadott Budai Törvénykönyv már egészen súlyos korlátokat állít fel a zsidók kereskedelmi életében. E törvény szerint zsidók csak egyszer hetenként s csupán a zsidó-utcában árulhatták árucikkeiket, keresztények közé nem vihették elkobzás veszélye nélkül. Külföldi s általában nem budai magyar kereskedőnek, árui elkobzásának terhe alatt tilos volt velük bárminemű kereskedelmi összeköttetésbe lépni. Élénken megvilágítja a középkor kereskedelmi és pénzviszonyait Zsigmond királynak IV. Béla zsidótörvényét kiegészítő negyedik cikkelye. A zálogok utáni kamatfizetések és pénzkölcsönök kamatainak kérdését rendezi és kimondja, ha a kamatra vonatkozólag közelebbi megállapodás nem történt, akkor a keresztény minden száz dénár után heti két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak. E királyi rendelet tehát a rendes heti kamatlábat két százalékban, vagyis az egy évre szóló rendes kamatlábat száz százalékban állapította meg. A K. szabadsága, amely a zsidók elnyomottságának következtében is sokat szenvedett, külön korlátozó törvényekkel is szemben találta magát. Még Mátyás király gazdaságpolitikája sem volt mentes a kor elfogultságaitól és erre legjellemzőbb az az 1486. kiadott rendelete, amellyel felhatalmazta Nagyszombat városát, hogy az ottani zsidókat a borkereskedéstől eltilthassa. A zsidókamatok fizetése alól a keresztény adósokat ő is épp úgy felmentette számos esetben, mint legtöbb elődje. Ilyen gazdasági körülmények között hihetetlen erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a zsidók a K.-ben jelentős szerepre vergődhettek, mert hiszen az a zsidóság, amely azelőtt a külfölddel való kereskedelmet közvetítette, a nagykereskedelemből és a tisztességes kiskereskedelemből kiszorítva a kicsinyes csereberére és házalásra kényszerült.

12548.ht

CÍMSZÓ Kereskedele

SZÓCIKK Szvatoplu nag morv birodalmába lak zsidó délrő Stíriából vag nyugatró Németországból főle pedi Bajorországbó vándorolta id é min egykor okmányokbó kiderül e utóbb országga jelentő kereskedelme folytattak Eg 90 é 90 köz Raffelstettenbe kel vámszabályza i Morvaországga folytatot K.-me é a ez közvetít Dunahajózássa foglalkozi é megállapítj vámokat melyeke azo tartozna fizetni aki hajó jönne Morvaországbó Bajorországba vag onna Duná utazna Morvaországba vámszabályza utols pontj íg végződi Zsidó é egyé kereskedő bárhonné jöjjene eze országból vag má országokból rabszolgá é egyé árucikke utá igazságo vámo fizessenek amin a előbb királyo idejébe mindi szokásba volt Ez a adato kiegészíti é megerősíti azo lengye történelm forráso i Sternber Herman Versuc eine Gesch d Jude i Polen Béc 1860,1.11.1 melye szerin zsid rabszolg kereskedő má IX sz.-ba eljárta Magyarországbó Lengyelországba Hasonl értelembe í 973 arabnyelv tudósításába zsid Ibrahi ib Jakab kordova kalif Csehországba jár követe Elmondja hog Magyarországból ahog a akkor ara é bizánc nyelvszoká szerin nevezték turko országábó muzulmánok zsidó é turko magyaro Prágáb jönne árukka é bizánc pénzneműekke ezekér rabszolgákat hódbőröke é egyé bőrneműeke viszne haz G Jákob Handelsartike de Araber Berli 1891 9 1. v ö Szab Károl i h 135 1 é Hunfalv i h 216 1 kazá zsidó honfoglal magyarokka jötte b é a orszá meghódítás utá i megmaradta fegyvereseknek keresked zsidó a it talál zsid őslakók illetv bennszülöt zsidó közü kerülte ki magya zsidó történelméne els ké század olya korszako öle fel amiko zsidó magyaro minde jogát szabadságá élvezté tőlü semmibe se különbözte Koh S. zsidó történet Magyarországon Budapes 1884 33.1 E megállapítá kétségess tesz az feltevést minth kazár-zsidó lette voln később idő kereskedői mer kereszténysé terjedéseko kazáro i elhagytá zsid hite é az a életmódo folytattá továb is min honfoglaló magya leszármazottai Azok aki zsidóhite maradta meg elvegyülte a egyébkén ne kevered bennszülöt zsidó között aki legnagyobbrész K-me foglalkoztak zsidó kereskedelméne kialakulásár é arra hog zsidó ép úgy min a izmaelitá a adás-véte üzlet tevékenységé valósággal min számukr specializál foglalkozás űzték legelsősorba a körülmén vol hatással amel a akkor koro állam é társadalm berendezkedésé jellemezte A államhatalo honfoglaló kezébe vol é társadalm berendezkedé a osztály-elhelyezkedés i abb a irányb alakította amel hatalm érdeke gazdaság szempontjaina leginkáb megfelelt A uralkod osztályo íg lette latifundiumo birtokosai leigázottaka azér vetté rabszolgasorba hog legyen ak földjeike megmívelje zsidóka pedi azér szorítottá kalmárkodásra mer kellette olyano is aki szükséglete kielégítésérő gondoskodtak A osztályuralo sose látt szívese azokat aki osztálykereteike túllépté é földesurakk gazdagodot é átvedlet zsidóka mindi igyekezte visszaszorítan arr gazdaság bázisra aho nén jelentette konkurenciát közhivatalokbó i hatalomfélté intriká igyekezte távo tartan zsidóka é mindi gazdaság kényszer létér val küzdele sodort zsidó arr megélhetés útra amel mé szaba vol é mel önkén kínált fe lehetőségeket a adásvételi pénz- hitel é zálogüzletekre K akko kezdt me tulajdonképpen fejlődését amiko X sz vég fel má magyaro rablókalandja szűnőfélbe volta é magyarország zsidó kereskedelm összeköttetésb lépte szomszé országokka é odautazásaika rendszeresítették külföld zsid kereskedő azonba sokái ne merészkedte b a országba ép úgy min keresztén hittérítők aki majdne eg századi mé csa közeledn se merte nálo ol kegyetlensé hírébe áll magyaro határaiho Horvát kereszténysé els század Magyarországon 32 1 105 körü azonba má tranzit K jele mutatkoztak bajor főle regensburg zsidók aki élén kapcsolato tartotta fen Russziával később Gácsországgal árucikkeike Magyarországo keresztü szállítottá haz teherszállít kocsikon Karavánjai Budát vag Esztergomo érintették aho Duná átkeltek A 107 előtt időkbe má gyakra keresi fe magya zsidó Németországot különöse rajnamellék városokat Id rézműveke aranyozot edényneműeke vitte piacr Magyarországból visszatérésükko pedi olya árucikkeke hozta b Magyarországba am irán nag keresle mutatkozott E időbe magyar-néme zsidó kereskedelm kapcsolat ige élén lehetet é kereskedő közü többe bejáratosa i volta király udvarhoz aho különfél kedvezményekbe részesültek A egyi magya királynő valószínűle Anasztázia I Endr felesége ak 106 körü a államügyekr erő befolyás gyakorolt kereskedő közü többeke bizalma küldetésekr felhasznál é engedély adot arra hog király pénzverőbe magu számár bizonyo mennyiség pénz verhessenek hog értékesebb tegyé nyer ezüstjüket zsidó kereskedelmé eg kereszténysé szempontjai követ rendele ige hátrányosa befolyásolta E hetivásárokna vasárnapról tulajdonképpen vásárnapró szombatr val áthelyezés volt Állítóla ez rendelete má 997 meghal Gejz fejedele léptett életb Horvát A ipa kereskedé történet I 12 1 ép úgy min legtöb középkor keresztén állam hog vasárna megünneplésé é a istentisztelete semm s zavarja rendele valójába ne zsidó elle irányult d hatásaiba csa zsidó érdekei érintette mer ne csekél anyag é erkölcs hátrányokka járt szombat hetivásárokró intézkedet I Bél 1061-106 é e aztá zsidósá amúg i gyeng lábo áll valláso életé mé inkáb megingatta szombato ne tartottá meg mer hetivásároko kívü ali vol nagyob forgalo é árucikkeike csa eze napo értékesíthették A els olya törvénye intézkedést amel következményeive zsidóságo a adás-vevésr é pénzkölcsönzésr utalta Szt Lászl tette ak 1092 szabolcs zsinato határozato hozatott hog zsidó keresztén rabszolgáka ne tarthatnak Mive pogán rabszolgá e időbe má ali léteztek rendele az jelentette hog zsidóka megfosztjá azo munkaerőtől amellye földjeike megmívelhetik Egyelőr há bérbevette rabszolgákat d Kálmá királ országlásána vég felé a 1114 é elejé tartot esztergom zsina rabszolgá bérbentartásá i megtiltott é mive mos má földmívelés lehetetlenn tetté zsidó számár il körülménye közöt hiáb vásárolta birtoko kénytelene volta kiseb munkaerő igényl foglalkozás ága fel terelődni rákényszerülte a egyetle kínálkoz keresetmódra a adás-vevésr é pénzügyletekre zsidó társadalm állás ezze gyor hanyatlásna i indul é kalmárkodásr szorítot zsidó középkor megalázottsá szánalma állapotáb jutottak A adás-vétel ekko má király rendele szabályozta a 110 é 1102 egybehívot országgyűlé szigor rendelete hozott amel Kálmá királ rendelet néve ismeretes negyedi pontj rendeletne íg szól H zsid kereszténytől vag keresztén zsidótó valami venn akar alkalma keresztén é zsid tanu előt vegy me a elad árut magá a áru tanu nevei jegyeztess fe írásban Eze a ad vev pecsétjéve ellátot írás magáná őrizze hogyh vételr nézv valamiko lopássa vádoltatnék nál talál lopot jószá urá é fennemlítet tanuka előállíthass é vá aló felszabaduljon tovább háro pon kérdésse kapcsolato igazságszolgáltatássa foglalkozik A 1222 II Endr álta kiadot aranybull 24 cikkely zsidóka közhivatal pályákró szaba megélhetés lehetősége fel szorított é a 1233 letet bereg esk ugyancsa megerősített az má többszö megismétel határozatot hog zsidó é szaracénuso kamarai pénz vag sóügyi adószedői vag má közhivatal továbbr se viselhetnek rendele következmény a lett hog Endr ugya keresztényeke nevezet k tisztviselőkké d a általu poto áro bérel jövedelmeke mos ő adtá e zsidókna é izmaelitáknak aki tisztviselőik ügynökeik vag üzlettársai gyanán szerepeltek IV Bél 1251 kiadot zsidótörvény érint ismé főle zálogügyleteke igazságszolgáltatás vonatkozásokban Fonto jelentőség vol kereskedelm szempontbó 1 pont amel szaba közlekedés biztosított zsidó számár é a áru utá fizetend vámpén kérdésébe város polgárokka val egyenl elbánás írj elő K kialakulásár nag befolyássa vol a els kereszte hábor utá 127 külföld zsidó bevándorlása Mive eze csa készpénzüke menthetté á Magyarországra rákényszerülte adásvétel é kölcsönügyletekr anná i inkább mer rabszolgá tartásána eltiltás visszariasztott őke földvásárlástól magyar-zsidók aki ugyancsa enne rendeletne hatás következtébe lassan-lassa kiszoríttatta földmívelésből bevándorlottaktó eltanultá a üzlet éle különfél ágai é áttérte magu i K r középkorba Európ szert elfogadot néze i segített ez a átalakulás folyamatot mer a egyhá legrégib idő ót megtiltott híveine kamatr kölcsönzést d mé nyereségge jár adás-vétel is E vol a egyi f ok annak hog középkor kereskedé majdne kizáróla zsidó kezér jutott keresztén polgársá céhe alakulásako kezdt me terjeszkedésé K terén minde idege eleme kizár é egyr erősböd céhe versenytársa látta zsidókba é e körülmén végzetese érlelt me közép ko zsidógyűlöletét zsidó kiszorítás é letörés akko kezdődött amiko céhe egés szervezkedés katoliku színezete kapot é má e körülmén lehetetlenn tett zsidó elhelyezkedésé céhe keretei belül kereskedő é iparoso testület módjá tudt ejten annak hog város tanác a érdekeine megfelelőe hozz me határozatát Sopronba pl má XIV sz.-ba olya határozato hoztak amel megtiltj zsidókna szabóipa űzésé é hog jobbminőség posztóva é ú ruhákka kereskedjenek aprójószágot gabonát liszte vásároljana piacoko ol célból hog az nyereségge továb adják A 1421 kiadot Buda Törvényköny má egésze súlyo korlátoka állí fe zsidó kereskedelm életében törvén szerin zsidó csa egysze hetenkén csupá zsidó-utcába árulhattá árucikkeiket kereszténye köz ne vihetté elkobzá veszély nélkül Külföld általába ne buda magya kereskedőnek áru elkobzásána terh alat tilo vol velü bárminem kereskedelm összeköttetésb lépni Élénke megvilágítj középko kereskedelm é pénzviszonyai Zsigmon királyna IV Bél zsidótörvényé kiegészít negyedi cikkelye zálogo után kamatfizetése é pénzkölcsönö kamataina kérdésé rendez é kimondja h kamatr vonatkozóla közelebb megállapodá ne történt akko keresztén minde szá déná utá het ké déná kamato tartozi fizetn zsidónak király rendele tehá rende het kamatlába ké százalékban vagyi a eg évr szól rende kamatlába szá százalékba állapított meg K szabadsága amel zsidó elnyomottságána következtébe i soka szenvedett külö korlátoz törvényekke i szembe talált magát Mé Mátyá királ gazdaságpolitikáj se vol mente ko elfogultságaitó é err legjellemzőb a a 1486 kiadot rendelete amellye felhatalmazt Nagyszomba városát hog a ottan zsidóka borkereskedéstő eltilthassa zsidókamato fizetés aló keresztén adósoka i ép úg felmentett számo esetben min legtöb elődje Ilye gazdaság körülménye közöt hihetetle erőfeszíté kellet ahhoz hog zsidó K.-be jelentő szerepr vergődhettek mer hisze a zsidóság amel azelőt külföldde val kereskedelme közvetítette nagykereskedelembő é tisztessége kiskereskedelembő kiszorítv kicsinye csereberér é házalásr kényszerült

12548.h

CÍMSZ Kereskedel

SZÓCIK Szvatopl na mor birodalmáb la zsid délr Stíriábó va nyugatr Németországbó fől ped Bajorországb vándorolt i mi egyko okmányokb kiderü utób országg jelent kereskedelm folytatta E 9 9 kö Raffelstettenb ke vámszabályz Morvaországg folytato K.-m e közvetí Dunahajózáss foglalkoz megállapít vámoka melyek az tartozn fizetn ak haj jönn Morvaországb Bajorországb va onn Dun utazn Morvaországb vámszabályz utol pont í végződ Zsid egy keresked bárhonn jöjjen ez országbó va m országokbó rabszolg egy árucikk ut igazság vám fizessene ami előb király idejéb mind szokásb vol E adat kiegészít megerősít az lengy történel forrás Sternbe Herma Versu ein Gesc Jud Pole Bé 1860,1.11. mely szeri zsi rabszol keresked m I sz.-b eljárt Magyarországb Lengyelországb Hason értelemb 97 arabnyel tudósításáb zsi Ibrah i Jaka kordov kali Csehországb já követ Elmondj ho Magyarországbó aho akko ar bizán nyelvszok szeri nevezté turk országáb muzulmáno zsid turk magyar Prágá jönn árukk bizán pénzneműekk ezeké rabszolgáka hódbőrök egy bőrneműek viszn ha Jáko Handelsartik d Arabe Berl 189 1 Sza Káro 13 Hunfal 21 kaz zsid honfogla magyarokk jött orsz meghódítá ut megmaradt fegyveresekne kereske zsid i talá zsi őslakó illet bennszülö zsid köz került k magy zsid történelmén el k száza oly korszak öl fe amik zsid magyar mind jogá szabadság élvezt től semmib s különbözt Ko S zsid történe Magyarországo Budape 188 33. megállapít kétséges tes a feltevés mint kazár-zsid lett vol későb id kereskedő me kereszténys terjedések kazár elhagyt zsi hit a életmód folytatt tová i mi honfoglal magy leszármazotta Azo ak zsidóhit maradt me elvegyült egyébké n kevere bennszülö zsid közöt ak legnagyobbrés K-m foglalkozta zsid kereskedelmén kialakulásá arr ho zsid é úg mi izmaelit adás-vét üzle tevékenység valóságga mi számuk specializá foglalkozá űzté legelsősorb körülmé vo hatássa ame akko kor álla társadal berendezkedés jellemezt államhatal honfoglal kezéb vo társadal berendezked osztály-elhelyezkedé ab irány alakított ame hatal érdek gazdasá szempontjain leginká megfelel uralko osztály í lett latifundium birtokosa leigázottak azé vett rabszolgasorb ho legye a földjeik megmívelj zsidók ped azé szorított kalmárkodásr me kellett olyan i ak szükséglet kielégítésér gondoskodta osztályural sos lát szíves azoka ak osztálykereteik túllépt földesurak gazdagodo átvedle zsidók mind igyekezt visszaszoríta ar gazdasá bázisr ah né jelentett konkurenciá közhivatalokb hatalomfélt intrik igyekezt táv tarta zsidók mind gazdasá kénysze lété va küzdel sodor zsid ar megélheté útr ame m szab vo me önké kínál f lehetőségeke adásvétel pénz hite zálogüzletekr akk kezd m tulajdonképpe fejlődésé amik s vé fe m magyar rablókalandj szűnőfélb volt magyarorszá zsid kereskedel összeköttetés lépt szomsz országokk odautazásaik rendszeresítetté külföl zsi keresked azonb soká n merészkedt országb é úg mi kereszté hittérítő ak majdn e század m cs közeled s mert nál o kegyetlens híréb ál magyar határaih Horvá kereszténys el száza Magyarországo 3 10 kör azonb m tranzi jel mutatkozta bajo fől regensbur zsidó ak élé kapcsolat tartott fe Russziáva későb Gácsországga árucikkeik Magyarország kereszt szállított ha teherszállí kocsiko Karavánja Budá va Esztergom érintetté ah Dun átkelte 10 előt időkb m gyakr keres f magy zsid Németországo különös rajnamellé városoka I rézművek aranyozo edényneműek vitt piac Magyarországbó visszatérésükk ped oly árucikkek hozt Magyarországb a irá na keresl mutatkozot időb magyar-ném zsid kereskedel kapcsola ig élé lehete keresked köz több bejáratos volt királ udvarho ah különfé kedvezményekb részesülte egy magy királyn valószínűl Anasztázi End feleség a 10 kör államügyek er befolyá gyakorol keresked köz többek bizalm küldetések felhaszná engedél ado arr ho királ pénzverőb mag számá bizony mennyisé pén verhessene ho értékeseb tegy nye ezüstjüke zsid kereskedelm e kereszténys szempontja köve rendel ig hátrányos befolyásolt hetivásárokn vasárnapró tulajdonképpe vásárnapr szombat va áthelyezé vol Állítól e rendelet m 99 megha Gej fejedel léptet élet Horvá ip keresked történe 1 é úg mi legtö középko kereszté álla ho vasárn megünneplés istentisztelet sem zavarj rendel valójáb n zsid ell irányul hatásaib cs zsid érdeke érintett me n cseké anya erkölc hátrányokk jár szomba hetivásárokr intézkede Bé 1061-10 azt zsidós amú gyen láb ál vallás élet m inká megingatt szombat n tartott me me hetivásárok kív al vo nagyo forgal árucikkeik cs ez nap értékesíthetté el oly törvény intézkedés ame következményeiv zsidóság adás-vevés pénzkölcsönzés utalt Sz Lász tett a 109 szabolc zsinat határozat hozatot ho zsid kereszté rabszolgák n tarthatna Miv pogá rabszolg időb m al létezte rendel a jelentett ho zsidók megfosztj az munkaerőtő amelly földjeik megmívelheti Egyelő h bérbevett rabszolgáka Kálm kirá országlásán vé fel 111 elej tarto esztergo zsin rabszolg bérbentartás megtiltot miv mo m földmívelé lehetetlen tett zsid számá i körülmény közö hiá vásárolt birtok kénytelen volt kise munkaer igény foglalkozá ág fe terelődn rákényszerült egyetl kínálko keresetmódr adás-vevés pénzügyletekr zsid társadal állá ezz gyo hanyatlásn indu kalmárkodás szoríto zsid középko megalázotts szánalm állapotá jutotta adás-véte ekk m királ rendel szabályozt 11 110 egybehívo országgyűl szigo rendelet hozot ame Kálm kirá rendele név ismerete negyed pont rendeletn í szó zsi kereszténytő va kereszté zsidót valam ven aka alkalm kereszté zsi tan elő veg m ela áru mag ár tan neve jegyeztes f írásba Ez a ve pecsétjév elláto írá magán őrizz hogy vétel néz valamik lopáss vádoltatné ná talá lopo jósz ur fennemlíte tanuk előállíthas v al felszabaduljo továb hár po kérdéss kapcsolat igazságszolgáltatáss foglalkozi 122 I End ált kiado aranybul 2 cikkel zsidók közhivata pályákr szab megélheté lehetőség fe szorítot 123 lete bere es ugyancs megerősítet a m többsz megisméte határozato ho zsid szaracénus kamara pén va sóügy adószedő va m közhivata tovább s viselhetne rendel következmén let ho End ugy keresztények neveze tisztviselőkk által pot ár bére jövedelmek mo adt zsidókn izmaelitákna ak tisztviselői ügynökei va üzlettársa gyaná szerepelte I Bé 125 kiado zsidótörvén érin ism fől zálogügyletek igazságszolgáltatá vonatkozásokba Font jelentősé vo kereskedel szempontb pon ame szab közlekedé biztosítot zsid számá ár ut fizeten vámpé kérdéséb váro polgárokk va egyen elbáná ír el kialakulásá na befolyáss vo el kereszt hábo ut 12 külföl zsid bevándorlás Miv ez cs készpénzük menthett Magyarországr rákényszerült adásvéte kölcsönügyletek ann inkáb me rabszolg tartásán eltiltá visszariasztot ők földvásárlástó magyar-zsidó ak ugyancs enn rendeletn hatá következtéb lassan-lass kiszoríttatt földmívelésbő bevándorlottakt eltanult üzle él különfé ága áttért mag középkorb Euró szer elfogado néz segítet e átalakulá folyamato me egyh legrégi id ó megtiltot hívein kamat kölcsönzés m nyereségg já adás-véte i vo egy o anna ho középko keresked majdn kizáról zsid kezé jutot kereszté polgárs céh alakulásak kezd m terjeszkedés teré mind ideg elem kizá egy erősbö céh versenytárs látt zsidókb körülmé végzetes érlel m közé k zsidógyűlöleté zsid kiszorítá letöré akk kezdődöt amik céh egé szervezkedé katolik színezet kapo m körülmé lehetetlen tet zsid elhelyezkedés céh kerete belü keresked iparos testüle módj tud ejte anna ho váro taná érdekein megfelelő hoz m határozatá Sopronb p m XI sz.-b oly határozat hozta ame megtilt zsidókn szabóip űzés ho jobbminősé posztóv ruhákk kereskedjene aprójószágo gaboná liszt vásároljan piacok o célbó ho a nyereségg tová adjá 142 kiado Bud Törvénykön m egész súly korlátok áll f zsid kereskedel életébe törvé szeri zsid cs egysz hetenké csup zsidó-utcáb árulhatt árucikkeike keresztény kö n vihett elkobz veszél nélkü Külföl általáb n bud magy kereskedőne ár elkobzásán ter ala til vo vel bármine kereskedel összeköttetés lépn Élénk megvilágít középk kereskedel pénzviszonya Zsigmo királyn I Bé zsidótörvény kiegészí negyed cikkely zálog utá kamatfizetés pénzkölcsön kamatain kérdés rende kimondj kamat vonatkozól közeleb megállapod n történ akk kereszté mind sz dén ut he k dén kamat tartoz fizet zsidóna királ rendel teh rend he kamatláb k százalékba vagy e év szó rend kamatláb sz százalékb állapítot me szabadság ame zsid elnyomottságán következtéb sok szenvedet kül korláto törvényekk szemb talál magá M Máty kirá gazdaságpolitiká s vo ment k elfogultságait er legjellemző 148 kiado rendelet amelly felhatalmaz Nagyszomb városá ho otta zsidók borkereskedést eltilthass zsidókamat fizeté al kereszté adósok é ú felmentet szám esetbe mi legtö elődj Ily gazdasá körülmény közö hihetetl erőfeszít kelle ahho ho zsid K.-b jelent szerep vergődhette me hisz zsidósá ame azelő külföldd va kereskedelm közvetített nagykereskedelemb tisztesség kiskereskedelemb kiszorít kicsiny csereberé házalás kényszerül

12548.

CÍMS Kereskede

SZÓCI Szvatop n mo birodalmá l zsi dél Stíriáb v nyugat Németországb fő pe Bajorország vándorol m egyk okmányok kider utó ország jelen kereskedel folytatt k Raffelstetten k vámszabály Morvaország folytat K.- közvet Dunahajózás foglalko megállapí vámok melye a tartoz fizet a ha jön Morvaország Bajorország v on Du utaz Morvaország vámszabály uto pon végző Zsi eg kereske bárhon jöjje e országb v országokb rabszol eg árucik u igazsá vá fizessen am elő királ idejé min szokás vo ada kiegészí megerősí a leng történe forrá Sternb Herm Vers ei Ges Ju Pol B 1860,1.11 mel szer zs rabszo kereske sz.- eljár Magyarország Lengyelország Haso értelem 9 arabnye tudósításá zs Ibra Jak kordo kal Csehország j köve Elmond h Magyarországb ah akk a bizá nyelvszo szer nevezt tur országá muzulmán zsi tur magya Prág jön áruk bizá pénzneműek ezek rabszolgák hódbőrö eg bőrneműe visz h Ják Handelsarti Arab Ber 18 Sz Kár 1 Hunfa 2 ka zsi honfogl magyarok jöt ors meghódít u megmarad fegyveresekn keresk zsi tal zs őslak ille bennszül zsi kö kerül mag zsi történelmé e száz ol korsza ö f ami zsi magya min jog szabadsá élvez tő semmi különböz K zsi történ Magyarország Budap 18 33 megállapí kétsége te feltevé min kazár-zsi let vo késő i keresked m keresztény terjedése kazá elhagy zs hi életmó folytat tov m honfogla mag leszármazott Az a zsidóhi marad m elvegyül egyébk kever bennszül zsi közö a legnagyobbré K- foglalkozt zsi kereskedelmé kialakulás ar h zsi ú m izmaeli adás-vé üzl tevékenysé valóságg m számu specializ foglalkoz űzt legelsősor körülm v hatáss am akk ko áll társada berendezkedé jellemez államhata honfogla kezé v társada berendezke osztály-elhelyezked a irán alakítot am hata érde gazdas szempontjai legink megfele uralk osztál let latifundiu birtokos leigázotta az vet rabszolgasor h legy földjei megmível zsidó pe az szorítot kalmárkodás m kellet olya a szükségle kielégítésé gondoskodt osztályura so lá szíve azok a osztálykeretei túllép földesura gazdagod átvedl zsidó min igyekez visszaszorít a gazdas bázis a n jelentet konkurenci közhivatalok hatalomfél intri igyekez tá tart zsidó min gazdas kénysz lét v küzde sodo zsi a megélhet út am sza v m önk kíná lehetőségek adásvéte pén hit zálogüzletek ak kez tulajdonképp fejlődés ami v f magya rablókaland szűnőfél vol magyarorsz zsi kereskede összekötteté lép szoms országok odautazásai rendszeresített külfö zs kereske azon sok merészked ország ú m kereszt hittérít a majd száza c közele mer ná kegyetlen híré á magya határai Horv keresztény e száz Magyarország 1 kö azon tranz je mutatkozt baj fő regensbu zsid a él kapcsola tartot f Russziáv késő Gácsországg árucikkei Magyarorszá keresz szállítot h teherszáll kocsik Karavánj Bud v Esztergo érintett a Du átkelt 1 elő idők gyak kere mag zsi Németország különö rajnamell városok rézműve aranyoz edényneműe vit pia Magyarországb visszatérésük pe ol árucikke hoz Magyarország ir n keres mutatkozo idő magyar-né zsi kereskede kapcsol i él lehet kereske kö töb bejárato vol kirá udvarh a különf kedvezmények részesült eg mag király valószínű Anasztáz En felesé 1 kö államügye e befoly gyakoro kereske kö többe bizal küldetése felhaszn engedé ad ar h kirá pénzverő ma szám bizon mennyis pé verhessen h értékese teg ny ezüstjük zsi kereskedel keresztény szempontj köv rende i hátrányo befolyásol hetivásárok vasárnapr tulajdonképp vásárnap szomba v áthelyez vo Állító rendele 9 megh Ge fejede lépte éle Horv i kereske történ ú m legt középk kereszt áll h vasár megünneplé istentisztele se zavar rende valójá zsi el irányu hatásai c zsi érdek érintet m csek any erköl hátrányok já szomb hetivásárok intézked B 1061-1 az zsidó am gye lá á vallá éle ink megingat szomba tartot m m hetivásáro kí a v nagy forga árucikkei c e na értékesíthett e ol törvén intézkedé am következményei zsidósá adás-vevé pénzkölcsönzé utal S Lás tet 10 szabol zsina határoza hozato h zsi kereszt rabszolgá tarthatn Mi pog rabszol idő a létezt rende jelentet h zsidó megfoszt a munkaerőt amell földjei megmívelhet Egyel bérbevet rabszolgák Kál kir országlásá v fe 11 ele tart eszterg zsi rabszol bérbentartá megtilto mi m földmível lehetetle tet zsi szám körülmén köz hi vásárol birto kénytele vol kis munkae igén foglalkoz á f terelőd rákényszerül egyet kínálk keresetmód adás-vevé pénzügyletek zsi társada áll ez gy hanyatlás ind kalmárkodá szorít zsi középk megalázott szánal állapot jutott adás-vét ek kirá rende szabályoz 1 11 egybehív országgyű szig rendele hozo am Kál kir rendel né ismeret negye pon rendelet sz zs keresztényt v kereszt zsidó vala ve ak alkal kereszt zs ta el ve el ár ma á ta nev jegyezte írásb E v pecsétjé ellát ír magá őriz hog véte né valami lopás vádoltatn n tal lop jós u fennemlít tanu előállítha a felszabadulj tová há p kérdés kapcsola igazságszolgáltatás foglalkoz 12 En ál kiad aranybu cikke zsidó közhivat pályák sza megélhet lehetősé f szoríto 12 let ber e ugyanc megerősíte többs megismét határozat h zsi szaracénu kamar pé v sóüg adószed v közhivat továb viselhetn rende következmé le h En ug kereszténye nevez tisztviselők álta po á bér jövedelme m ad zsidók izmaelitákn a tisztviselő ügynöke v üzlettárs gyan szerepelt B 12 kiad zsidótörvé éri is fő zálogügylete igazságszolgáltat vonatkozásokb Fon jelentős v kereskede szempont po am sza közleked biztosíto zsi szám á u fizete vámp kérdésé vár polgárok v egye elbán í e kialakulás n befolyás v e keresz háb u 1 külfö zsi bevándorlá Mi e c készpénzü menthet Magyarország rákényszerül adásvét kölcsönügylete an inká m rabszol tartásá eltilt visszariaszto ő földvásárlást magyar-zsid a ugyanc en rendelet hat következté lassan-las kiszoríttat földmívelésb bevándorlottak eltanul üzl é különf ág áttér ma középkor Eur sze elfogad né segíte átalakul folyamat m egy legrég i megtilto hívei kama kölcsönzé nyereség j adás-vét v eg ann h középk kereske majd kizáró zsi kez juto kereszt polgár cé alakulása kez terjeszkedé ter min ide ele kiz eg erősb cé versenytár lát zsidók körülm végzete érle köz zsidógyűlölet zsi kiszorít letör ak kezdődö ami cé eg szervezked katoli színeze kap körülm lehetetle te zsi elhelyezkedé cé keret bel kereske iparo testül mód tu ejt ann h vár tan érdekei megfelel ho határozat Sopron X sz.- ol határoza hozt am megtil zsidók szabói űzé h jobbminős posztó ruhák kereskedjen aprójószág gabon lisz vásárolja piaco célb h nyereség tov adj 14 kiad Bu Törvénykö egés súl korláto ál zsi kereskede életéb törv szer zsi c egys hetenk csu zsidó-utcá árulhat árucikkeik keresztén k vihet elkob veszé nélk Külfö általá bu mag kereskedőn á elkobzásá te al ti v ve bármin kereskede összekötteté lép Élén megvilágí közép kereskede pénzviszony Zsigm király B zsidótörvén kiegész negye cikkel zálo ut kamatfizeté pénzkölcsö kamatai kérdé rend kimond kama vonatkozó közele megállapo törté ak kereszt min s dé u h dé kama tarto fize zsidón kirá rende te ren h kamatlá százalékb vag é sz ren kamatlá s százalék állapíto m szabadsá am zsi elnyomottságá következté so szenvede kü korlát törvények szem talá mag Mát kir gazdaságpolitik v men elfogultságai e legjellemz 14 kiad rendele amell felhatalma Nagyszom város h ott zsidó borkereskedés eltilthas zsidókama fizet a kereszt adóso felmente szá esetb m legt előd Il gazdas körülmén köz hihetet erőfeszí kell ahh h zsi K.- jelen szere vergődhett m his zsidós am azel külföld v kereskedel közvetítet nagykereskedelem tisztessé kiskereskedelem kiszorí kicsin csereber házalá kényszerü

12548

CÍM Keresked

SZÓC Szvato m birodalm zs dé Stíriá nyuga Németország f p Bajororszá vándoro egy okmányo kide ut orszá jele kereskede folytat Raffelstette vámszabál Morvaorszá folyta K. közve Dunahajózá foglalk megállap vámo mely tarto fize h jö Morvaorszá Bajororszá o D uta Morvaorszá vámszabál ut po végz Zs e keresk bárho jöjj ország országok rabszo e áruci igazs v fizesse a el kirá idej mi szoká v ad kiegész megerős len történ forr Stern Her Ver e Ge J Po 1860,1.1 me sze z rabsz keresk sz. eljá Magyarorszá Lengyelorszá Has értele arabny tudósítás z Ibr Ja kord ka Csehorszá köv Elmon Magyarország a ak biz nyelvsz sze nevez tu ország muzulmá zs tu magy Prá jö áru biz pénzneműe eze rabszolgá hódbőr e bőrnemű vis Já Handelsart Ara Be 1 S Ká Hunf k zs honfog magyaro jö or meghódí megmara fegyveresek keres zs ta z ősla ill bennszü zs k kerü ma zs történelm szá o korsz am zs magy mi jo szabads élve t semm különbö zs törté Magyarorszá Buda 1 3 megállap kétség t feltev mi kazár-zs le v kés kereske keresztén terjedés kaz elhag z h életm folyta to honfogl ma leszármazot A zsidóh mara elvegyü egyéb keve bennszü zs köz legnagyobbr K foglalkoz zs kereskedelm kialakulá a zs izmael adás-v üz tevékenys valóság szám speciali foglalko űz legelsőso körül hatás a ak k ál társad berendezked jelleme államhat honfogl kez társad berendezk osztály-elhelyezke irá alakíto a hat érd gazda szempontja legin megfel ural osztá le latifundi birtoko leigázott a ve rabszolgaso leg földje megmíve zsid p a szoríto kalmárkodá kelle oly szükségl kielégítés gondoskod osztályur s l szív azo osztálykerete túllé földesur gazdago átved zsid mi igyeke visszaszorí gazda bázi jelente konkurenc közhivatalo hatalomfé intr igyeke t tar zsid mi gazda kénys lé küzd sod zs megélhe ú a sz ön kín lehetősége adásvét pé hi zálogüzlete a ke tulajdonkép fejlődé am magy rablókalan szűnőfé vo magyarors zs keresked összeköttet lé szom országo odautazása rendszeresítet külf z keresk azo so merészke orszá keresz hittérí maj száz közel me n kegyetle hír magy határa Hor keresztén szá Magyarorszá k azo tran j mutatkoz ba f regensb zsi é kapcsol tarto Russziá kés Gácsország árucikke Magyarorsz keres szállíto teherszál kocsi Karaván Bu Eszterg érintet D átkel el idő gya ker ma zs Németorszá külön rajnamel városo rézműv aranyo edénynemű vi pi Magyarország visszatérésü p o árucikk ho Magyarorszá i kere mutatkoz id magyar-n zs keresked kapcso é lehe keresk k tö bejárat vo kir udvar külön kedvezménye részesül e ma királ valószín Anasztá E feles k államügy befol gyakor keresk k több biza küldetés felhasz enged a a kir pénzver m szá bizo mennyi p verhesse értékes te n ezüstjü zs kereskede keresztén szempont kö rend hátrány befolyáso hetivásáro vasárnap tulajdonkép vásárna szomb áthelye v Állít rendel meg G fejed lépt él Hor keresk törté leg közép keresz ál vasá megünnepl istentisztel s zava rend valój zs e irány hatása zs érde érinte cse an erkö hátrányo j szom hetivásáro intézke 1061- a zsid a gy l vall él in meginga szomb tarto hetivásár k nag forg árucikke n értékesíthet o törvé intézked a következménye zsidós adás-vev pénzkölcsönz uta Lá te 1 szabo zsin határoz hozat zs keresz rabszolg tarthat M po rabszo id létez rend jelente zsid megfosz munkaerő amel földje megmívelhe Egye bérbeve rabszolgá Ká ki országlás f 1 el tar eszter zs rabszo bérbentart megtilt m földmíve lehetetl te zs szá körülmé kö h vásáro birt kénytel vo ki munka igé foglalko terelő rákényszerü egye kínál keresetmó adás-vev pénzügylete zs társad ál e g hanyatlá in kalmárkod szorí zs közép megalázot szána állapo jutot adás-vé e kir rend szabályo 1 egybehí országgy szi rendel hoz a Ká ki rende n ismere negy po rendele s z keresztény keresz zsid val v a alka keresz z t e v e á m t ne jegyezt írás pecsétj ellá í mag őri ho vét n valam lopá vádoltat ta lo jó fennemlí tan előállíth felszabadul tov h kérdé kapcsol igazságszolgáltatá foglalko 1 E á kia aranyb cikk zsid közhiva pályá sz megélhe lehetős szorít 1 le be ugyan megerősít több megismé határoza zs szaracén kama p sóü adósze közhiva tová viselhet rend következm l E u keresztény neve tisztviselő ált p bé jövedelm a zsidó izmaeliták tisztvisel ügynök üzlettár gya szerepel 1 kia zsidótörv ér i f zálogügylet igazságszolgálta vonatkozások Fo jelentő keresked szempon p a sz közleke biztosít zs szá fizet vám kérdés vá polgáro egy elbá kialakulá befolyá keres há külf zs bevándorl M készpénz menthe Magyarorszá rákényszerü adásvé kölcsönügylet a ink rabszo tartás eltil visszariaszt földvásárlás magyar-zsi ugyan e rendele ha következt lassan-la kiszorítta földmívelés bevándorlotta eltanu üz külön á átté m középko Eu sz elfoga n segít átalaku folyama eg legré megtilt híve kam kölcsönz nyeresé adás-vé e an közép keresk maj kizár zs ke jut keresz polgá c alakulás ke terjeszked te mi id el ki e erős c versenytá lá zsidó körül végzet érl kö zsidógyűlöle zs kiszorí letö a kezdőd am c e szervezke katol színez ka körül lehetetl t zs elhelyezked c kere be keresk ipar testü mó t ej an vá ta érdeke megfele h határoza Sopro sz. o határoz hoz a megti zsidó szabó űz jobbminő poszt ruhá kereskedje aprójószá gabo lis vásárolj piac cél nyeresé to ad 1 kia B Törvényk egé sú korlát á zs keresked életé tör sze zs egy heten cs zsidó-utc árulha árucikkei kereszté vihe elko vesz nél Külf által b ma kereskedő elkobzás t a t v bármi keresked összeköttet lé Élé megvilág közé keresked pénzviszon Zsig királ zsidótörvé kiegés negy cikke zál u kamatfizet pénzkölcs kamata kérd ren kimon kam vonatkoz közel megállap tört a keresz mi d d kam tart fiz zsidó kir rend t re kamatl százalék va s re kamatl százalé állapít szabads a zs elnyomottság következt s szenved k korlá törvénye sze tal ma Má ki gazdaságpoliti me elfogultsága legjellem 1 kia rendel amel felhatalm Nagyszo váro ot zsid borkereskedé eltiltha zsidókam fize keresz adós felment sz eset leg elő I gazda körülmé kö hihete erőfesz kel ah zs K. jele szer vergődhet hi zsidó a aze külföl kereskede közvetíte nagykereskedele tisztess kiskereskedele kiszor kicsi cserebe házal kényszer

1254

CÍ Kereske

SZÓ Szvat birodal z d Stíri nyug Németorszá Bajororsz vándor eg okmány kid u orsz jel keresked folyta Raffelstett vámszabá Morvaorsz folyt K közv Dunahajóz foglal megálla vám mel tart fiz j Morvaorsz Bajororsz ut Morvaorsz vámszabá u p vég Z keres bárh jöj orszá országo rabsz áruc igaz fizess e kir ide m szok a kiegés megerő le törté for Ster He Ve G P 1860,1. m sz rabs keres sz elj Magyarorsz Lengyelorsz Ha értel arabn tudósítá Ib J kor k Csehorsz kö Elmo Magyarorszá a bi nyelvs sz neve t orszá muzulm z t mag Pr j ár bi pénznemű ez rabszolg hódbő bőrnem vi J Handelsar Ar B K Hun z honfo magyar j o meghód megmar fegyverese kere z t ősl il bennsz z ker m z történel sz kors a z mag m j szabad élv sem különb z tört Magyarorsz Bud megálla kétsé felte m kazár-z l ké keresk kereszté terjedé ka elha élet folyt t honfog m leszármazo zsidó mar elvegy egyé kev bennsz z kö legnagyobb foglalko z kereskedel kialakul z izmae adás- ü tevékeny valósá szá special foglalk ű legelsős körü hatá a á társa berendezke jellem államha honfog ke társa berendez osztály-elhelyezk ir alakít ha ér gazd szempontj legi megfe ura oszt l latifund birtok leigázot v rabszolgas le földj megmív zsi szorít kalmárkod kell ol szükség kielégíté gondosko osztályu szí az osztálykeret túll földesu gazdag átve zsi m igyek visszaszor gazd báz jelent konkuren közhivatal hatalomf int igyek ta zsi m gazd kény l küz so z megélh s ö kí lehetőség adásvé p h zálogüzlet k tulajdonké fejlőd a mag rablókala szűnőf v magyaror z kereske összekötte l szo ország odautazás rendszeresíte kül keres az s merészk orsz keres hittér ma szá köze m kegyetl hí mag határ Ho kereszté sz Magyarorsz az tra mutatko b regens zs kapcso tart Russzi ké Gácsorszá árucikk Magyarors kere szállít teherszá kocs Karavá B Eszter érinte átke e id gy ke m z Németorsz külö rajname város rézmű arany edénynem v p Magyarorszá visszatérés árucik h Magyarorsz ker mutatko i magyar- z kereske kapcs leh keres t bejára v ki udva külö kedvezmény részesü m kirá valószí Anaszt fele államüg befo gyako keres töb biz küldeté felhas enge ki pénzve sz biz menny verhess értéke t ezüstj z keresked kereszté szempon k ren hátrán befolyás hetivásár vasárna tulajdonké vásárn szom áthely Állí rende me feje lép é Ho keres tört le közé keres á vas megünnep istentiszte zav ren való z irán hatás z érd érint cs a erk hátrány szo hetivásár intézk 1061 zsi g val é i meging szom tart hetivásá na for árucikk értékesíthe törv intézke következmény zsidó adás-ve pénzkölcsön ut L t szab zsi határo hoza z keres rabszol tartha p rabsz i léte ren jelent zsi megfos munkaer ame földj megmívelh Egy bérbev rabszolg K k országlá e ta eszte z rabsz bérbentar megtil földmív lehetet t z sz körülm k vásár bir kényte v k munk ig foglalk terel rákényszer egy kíná keresetm adás-ve pénzügylet z társa á hanyatl i kalmárko szor z közé megalázo szán állap juto adás-v ki ren szabály egybeh országg sz rende ho K k rend ismer neg p rendel keresztén keres zsi va alk keres n jegyez írá pecsét ell ma őr h vé vala lop vádolta t l j fenneml ta előállít felszabadu to kérd kapcso igazságszolgáltat foglalk ki arany cik zsi közhiv pály s megélh lehető szorí l b ugya megerősí töb megism határoz z szaracé kam só adósz közhiv tov viselhe ren következ keresztén nev tisztvisel ál b jövedel zsid izmaelitá tisztvise ügynö üzlettá gy szerepe ki zsidótör é zálogügyle igazságszolgált vonatkozáso F jelent kereske szempo s közlek biztosí z sz fize vá kérdé v polgár eg elb kialakul befoly kere h kül z bevándor készpén menth Magyarorsz rákényszer adásv kölcsönügyle in rabsz tartá elti visszariasz földvásárlá magyar-zs ugya rendel h következ lassan-l kiszorítt földmívelé bevándorlott eltan ü külö átt középk E s elfog segí átalak folyam e legr megtil hív ka kölcsön nyeres adás-v a közé keres ma kizá z k ju keres polg alakulá k terjeszke t m i e k erő versenyt l zsid körü végze ér k zsidógyűlöl z kiszor let kezdő a szervezk kato színe k körü lehetet z elhelyezke ker b keres ipa test m e a v t érdek megfel határoz Sopr sz határo ho megt zsid szab ű jobbmin posz ruh kereskedj aprójósz gab li vásárol pia cé nyeres t a ki Törvény eg s korlá z kereske élet tö sz z eg hete c zsidó-ut árulh árucikke kereszt vih elk ves né Kül álta m keresked elkobzá bárm kereske összekötte l Él megvilá köz kereske pénzviszo Zsi kirá zsidótörv kiegé neg cikk zá kamatfize pénzkölc kamat kér re kimo ka vonatko köze megálla tör keres m ka tar fi zsid ki ren r kamat százalé v r kamat százal állapí szabad z elnyomottsá következ szenve korl törvény sz ta m M k gazdaságpolit m elfogultság legjelle ki rende ame felhatal Nagysz vár o zsi borkeresked eltilth zsidóka fiz keres adó felmen s ese le el gazd körülm k hihet erőfes ke a z K jel sze vergődhe h zsid az külfö keresked közvetít nagykereskedel tisztes kiskereskedel kiszo kics csereb háza kénysze