12550.htm
CÍMSZÓ: Kereskedelem
SZÓCIKK: "Csak az 1840.
hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával. A törvény megadta a
szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még most sem telepedhettek
meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a fennálló feltételek mellett
épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel kezdődött meg a zsidók
polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden ágában megindult a zsidók
építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy a zsidók nem veszik ki
részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokból. A vád
jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották eddig távol a zsidókat,
most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az irányban, is, hogy az
iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak a zsidó munkaerők.
Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken ugyan még sikeresen
akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek szellemét követő
kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség nyílott a
kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek közvetlenebb
ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a törvény által
adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már fennállott
Pesten az «Izraelita kereskedők testülete». Keletkezéséről és működéséről
keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus 1851 febr. 6.
beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők
testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület alapszabálya
azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz,
szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még
1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való
kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi
szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, «mely az
ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári
kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok
valláskülönbség nélkül vétetnek fel». Három évi halasztgatás után, mert a
polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta
csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére
is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi
szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó,
Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch
Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M.,
Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl
Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern
József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet
színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844
október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték
magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden
szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már
számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító
társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István
volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is,
gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi
Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi
Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány
Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti
nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt
működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális
tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére
alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán
megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern
Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték
a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a
korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét,
mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus
fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte
meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen
eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti
éjjelen a zsidókat megtámadták. «Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb
osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban
már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők
egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait,
vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak
fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet
végső kitörését.» (V. ö. Horváth M.: «Huszonöt év Magyarország történetéből»,
II. köt. 615. 1.) Az egyenjogosító törekvések (l. o.) folytonos
kedélyhullámzásban tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem
múlhatott el visszahatás nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók
is együtt véreztek a nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet
kifejlődésére. A szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak
bizonyos korlátozások és csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a
zsidóknak, hogy gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést
és malomipart. A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre
a jan. 14-iki rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és
letelepedés tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció (l. o.) hozott
nagyobb és jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve
indult meg a magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan
kapott vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a
kereskedelmi pályáktól."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2550. címszó a lexikon =>
470. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12550.htm
CÍMSZÓ: Kereskedelem
SZÓCIKK: Csak az 1840. hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával.
A törvény megadta a szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még
most sem telepedhettek meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a
fennálló feltételek mellett épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel
kezdődött meg a zsidók polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden
ágában megindult a zsidók építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy
a zsidók nem veszik ki részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött
foglalkozásokból. A vád jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották
eddig távol a zsidókat, most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az
irányban, is, hogy az iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak
a zsidó munkaerők. Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken
ugyan még sikeresen akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek
szellemét követő kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség
nyílott a kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek
közvetlenebb ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a
törvény által adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már
fennállott Pesten az Izraelita kereskedők testülete . Keletkezéséről és
működéséről keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus
1851 febr. 6. beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a
nagykereskedők testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület
alapszabálya azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz,
szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még
1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való
kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi
szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, mely az
ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári
kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok
valláskülönbség nélkül vétetnek fel . Három évi halasztgatás után, mert a
polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta
csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére
is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi
szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó,
Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch
Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M.,
Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl
Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern
József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet
színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844
október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték
magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden
szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már
számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító
társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István
volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is,
gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi
Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi
Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány
Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti
nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt
működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális
tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére
alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán
megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern
Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték
a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a
korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét,
mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus
fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte
meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen
eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti
éjjelen a zsidókat megtámadták. Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb
osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban
már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők
egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait,
vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak
fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet
végső kitörését. V. ö. Horváth M.: Huszonöt év Magyarország történetéből , II.
köt. 615. 1. Az egyenjogosító törekvések l. o. folytonos kedélyhullámzásban
tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem múlhatott el visszahatás
nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók is együtt véreztek a
nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet kifejlődésére. A
szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak bizonyos korlátozások és
csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a zsidóknak, hogy
gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést és malomipart.
A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre a jan. 14-iki
rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés
tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció l. o. hozott nagyobb és
jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve indult meg a
magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan kapott
vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a kereskedelmi
pályáktól.
12550.ht
CÍMSZÓ Kereskedele
SZÓCIKK Csa a 1840 hozot törvén foglalkozot ismé zsidó jogállapotával
törvén megadt szaba költözködés jogot bányavárosokba azonba mé mos se
telepedhette meg kereskedelme azonba szabado űzhetté fennáll feltétele mellet
ép úgy min több foglalkozás ágakat Ezze kezdődöt me zsidó polgárosodásána
korszak é gazdaság éle minde ágába megindul zsidó épít munkája Ekko azonba
felmerül a vád hog zsidó ne veszi k részüke a ipar é nehé kézimunkáva űzöt
foglalkozásokból vá jogosulatla volt mer hisze céhe magu tartottá eddi távo
zsidókat mos azonba zsidó mozgalma indította abba a irányban is hog a iparná i
é földmívelésné i elhelyezkedés találjana zsid munkaerők Nag változá állot b
ekko má K teré is Vidéke ugya mé sikerese akadályoztá zsid kereskedő
vállalkozásai céhe szellemé követ kereskedelm testületek Peste azonba szabadab
lehetősé nyílot kereskedelm tevékenységre város tanác törvényekne közvetleneb
ellenőrzés alat áll é íg inkáb érvény lehetet szerezn törvén álta adot jogoknak
min távol vidékeken negyvene évekbe má fennállot Peste a Izraelit kereskedő
testület Keletkezésérő é működésérő kevese tudunk bizto adatun az hog a osztrá
abszolutizmu 185 febr 6 beszüntett tagjaina meghagyta hog vag polgári vag
nagykereskedő testületéb lépjene be pest polgár kereskedelm testüle alapszabály
azonba tagfelvételt illetv kereskedé jogá nagykorúsághoz szakképzettséghez
bizonyo alaptőkéhe é keresztén vallásho kötötte Mé 1842 azo kereskedők aki
szükségesne tartottá zsid kereskedőkke val kapcsolatot zsid kereskedőkke
együttese folyamodta nádorho eg király szabadalmazot nagykereskedő testület
alakításána engedélyezéséért mel a orszá kereskedelméne aka Peste központo
létesíteni minthog polgár kereskedő testület csa hely igényeke elégí k amelyb
tago valláskülönbsé nélkü vétetne fe Háro év halasztgatá után mer polgár
kereskedő ellenezté tanác jóváhagyását 184 nov 20 hagyhatt csa jóv I Ferdinánd
polgár kereskedelm testüle erőfeszítés ellenér i negyvene évekbe má 12
nagykeresked vol Pesten aki köz király szabadalma izraelit nagykereskedő
következő volta Boskovit Manó Boskovit Józse L. Breicac Ármin Fleisch Dávid
Herzfelde Dávid Kadisc Joachim Kánic Móze Löbl Kánit Manó Ker Salamo Enoch
Koppé Lipó M. Kunewalde Jónás Kunewalde Fülöp Lakenbache Jakab Löw Ármin Mand
Joáchim Pollá Márk Pontze Lipót Rosenfel Móri L. Schulho Ádám Ster Józse é
Wodiane Fülöp ko kereskedő má korszer gazdaság éle színvonalá mozogna é a orszá
közjóléténe jelentő elősegítői Miko 184 októbe 6 megalakul a Országo Ipa
védegylet amelyne tagja kötelezté maguka arra hog haza ipa fellendítés érdekébe
ha évi minde szükségletüke magya gyártmányokka fogjá kielégíteni zsid kereskedő
má számottev szerephe jutottak A Iparvédegyle álta létesítet gyáralapít társasá
melyne elnök gró Keglevic Gábor alelnök gró Szécheny Istvá volt választmányáb
beválasztott Fröhlic é Ullman nagykereskedőke is gró Batthyán Lajos gró
Dessewff Emil gró Telek László Szentkirály Móri é Kossut Lajo mellé Ugyane évbe
megalakul Magya Kereskedelm Társasá is amelyne célj a Angliáb val expor volt
Elnök gró Batthyán Lajo vol é választmányába ben vol Kossut é Szentkirály é
háro pest nagykereskedő Társasá azonba Szab Pá igazgat elhibázot vezetés miat
működéséne másodi esztendejébe megbukott kereskedő szociáli tevékenységé élénke
demonstrálj a 1846 Kanit Man kezdeményezésér alakul Kereskedelm nyugdí é
betegápolás egyesület amel aztá megalapított Feren Józse kereskedelm kórhá
elődjét A egyesülete Ker Jaka szervezt á ol módon hog kereskedelm
alkalmazottaka i kötetezté belépésre E a intézmén vol Magyarországo a els
betegpénztár E korsza azonba csa ne hozt me K számár béké fejlődé lehetőségét
mer kereskedelm versen újab tápo adot a antiszemitizmu fellobbanására A
antiszemit izgatásokna pedi súlyo következményei érezt me ot zsid K. aho
vandalizmu előtör felizgatot tömegekből Ilye ese játszódot l pl Pozsonyba 184
márc.-ában amiko 19 é 20 közt éjjele zsidóka megtámadták Pozson iparosaina
előítélete alsób osztályai melye a ügye izraelitá szaporodásá é gyarapodásá
városba má ré kancsa szemme nézték ne tűrhetvén hog azo törvén álta velő
egyarán jogosíttatnak dühö csapatokba támadtá me zsidó lakjait vagyonuka
szétrombolták személyeike va bántalmakka illették Csa fegyvere er fékezhett me
a előítéle é szennye érde szült gyűlöle végs kitörését V ö Horvát M. Huszonö é
Magyarorszá történetébő II köt 615 1 A egyenjogosít törekvése l o folytono
kedélyhullámzásba tartottá a orszá közvéleményé é e periódu ne múlhatot e
visszahatá nélkü K fölöt sem szabadsághar alat zsidó i együt vérezte nemzettel
e a id se vol alkalma kereskedelm éle kifejlődésére szabadsághar leveretés utá
i mé mindi fennállta bizonyo korlátozáso é csa 186 jan 13-á kiadot rendele
engedt me zsidóknak hog gyógyszerészsége űzhessenek valamin italmérést
szeszégetés é malomipart bányavároso i mé elzárv állotta zsidó előtt mí végr
jan 14-ik rendele megszüntett bányavárosokba val tartózkodá é letelepedé
tilalmát Mos má csa a 1867-ik emancipáci l o hozot nagyob é jelentőségteljeseb
változás zsidósá számár é ettő kezdv indul me magyarország K i fejlődé felé
gazdaság éle ugya lassa kapot vérkeringésre magyarsá mé ebbe korszakba i
húzódot kereskedelm pályáktól
12550.h
CÍMSZ Kereskedel
SZÓCIK Cs 184 hozo törvé foglalkozo ism zsid jogállapotáva törvé megad szab
költözködé jogo bányavárosokb azonb m mo s telepedhett me kereskedelm azonb
szabad űzhett fennál feltétel melle é úg mi töb foglalkozá ágaka Ezz kezdődö m
zsid polgárosodásán korsza gazdasá él mind ágáb megindu zsid épí munkáj Ekk
azonb felmerü vá ho zsid n vesz részük ipa neh kézimunkáv űzö foglalkozásokbó v
jogosulatl vol me hisz céh mag tartott edd táv zsidóka mo azonb zsid mozgalm
indított abb irányba i ho iparn földmívelésn elhelyezkedé találjan zsi munkaerő
Na változ állo ekk m ter i Vidék ugy m sikeres akadályozt zsi keresked
vállalkozása céh szellem köve kereskedel testülete Pest azonb szabada lehetős
nyílo kereskedel tevékenységr váro taná törvényekn közvetlene ellenőrzé ala ál
í inká érvén lehete szerez törvé ált ado jogokna mi távo vidékeke negyven évekb
m fennállo Pest Izraeli keresked testüle Keletkezésér működésér keves tudun
bizt adatu a ho osztr abszolutizm 18 feb beszüntet tagjain meghagyt ho va
polgár va nagykeresked testületé lépjen b pes polgá kereskedel testül
alapszabál azonb tagfelvétel illet keresked jog nagykorúságho szakképzettséghe
bizony alaptőkéh kereszté vallásh kötött M 184 az kereskedő ak szükségesn
tartott zsi kereskedőkk va kapcsolato zsi kereskedőkk együttes folyamodt nádorh
e királ szabadalmazo nagykeresked testüle alakításán engedélyezéséér me orsz
kereskedelmén ak Pest központ létesíten mintho polgá keresked testüle cs hel
igények elég amely tag valláskülönbs nélk vétetn f Hár é halasztgat utá me
polgá keresked ellenezt taná jóváhagyásá 18 no 2 hagyhat cs jó Ferdinán polgá
kereskedel testül erőfeszíté ellené negyven évekb m 1 nagykereske vo Peste ak
kö királ szabadalm izraeli nagykeresked következ volt Boskovi Man Boskovi Józs
L Breica Ármi Fleisc Dávi Herzfeld Dávi Kadis Joachi Káni Móz Löb Káni Man Ke
Salam Enoc Kopp Lip M Kunewald Jóná Kunewald Fülö Lakenbach Jaka Lö Ármi Man
Joáchi Poll Már Pontz Lipó Rosenfe Mór L Schulh Ádá Ste Józs Wodian Fülö k
keresked m korsze gazdasá él színvonal mozogn orsz közjólétén jelent elősegítő
Mik 18 októb megalaku Ország Ip védegyle amelyn tagj kötelezt maguk arr ho haz
ip fellendíté érdekéb h év mind szükségletük magy gyártmányokk fogj kielégíten
zsi keresked m számotte szereph jutotta Iparvédegyl ált létesíte gyáralapí
társas melyn elnö gr Keglevi Gábo alelnö gr Széchen Istv vol választmányá
beválasztot Fröhli Ullma nagykereskedők i gr Batthyá Lajo gr Dessewf Emi gr
Tele Lászl Szentkirál Mór Kossu Laj mell Ugyan évb megalaku Magy Kereskedel
Társas i amelyn cél Angliá va expo vol Elnö gr Batthyá Laj vo választmányáb be
vo Kossu Szentkirál hár pes nagykeresked Társas azonb Sza P igazga elhibázo
vezeté mia működésén másod esztendejéb megbukot keresked szociál tevékenység
élénk demonstrál 184 Kani Ma kezdeményezésé alaku Kereskedel nyugd betegápolá
egyesüle ame azt megalapítot Fere Józs kereskedel kórh elődjé egyesület Ke Jak
szervez o módo ho kereskedel alkalmazottak kötetezt belépésr intézmé vo
Magyarország el betegpénztá korsz azonb cs n hoz m számá bék fejlőd lehetőségé
me kereskedel verse úja táp ado antiszemitizm fellobbanásár antiszemi
izgatásokn ped súly következménye érez m o zsi K ah vandalizm előtö felizgato
tömegekbő Ily es játszódo p Pozsonyb 18 márc.-ába amik 1 2 köz éjjel zsidók
megtámadtá Pozso iparosain előítélet alsó osztálya mely ügy izraelit szaporodás
gyarapodás városb m r kancs szemm nézté n tűrhetvé ho az törvé ált vel egyará
jogosíttatna düh csapatokb támadt m zsid lakjai vagyonuk szétromboltá
személyeik v bántalmakk illetté Cs fegyver e fékezhet m előítél szenny érd szül
gyűlöl vég kitörésé Horvá M Huszon Magyarorsz történetéb I kö 61 egyenjogosí
törekvés folyton kedélyhullámzásb tartott orsz közvélemény periód n múlhato
visszahat nélk fölö se szabadságha ala zsid együ vérezt nemzette i s vo alkalm
kereskedel él kifejlődésér szabadságha levereté ut m mind fennállt bizony
korlátozás cs 18 ja 13- kiado rendel enged m zsidókna ho gyógyszerészség
űzhessene valami italmérés szeszégeté malomipar bányaváros m elzár állott zsid
előt m vég ja 14-i rendel megszüntet bányavárosokb va tartózkod leteleped
tilalmá Mo m cs 1867-i emancipác hozo nagyo jelentőségteljese változá zsidós
számá ett kezd indu m magyarorszá fejlőd fel gazdasá él ugy lass kapo
vérkeringésr magyars m ebb korszakb húzódo kereskedel pályáktó
12550.
CÍMS Kereskede
SZÓCI C 18 hoz törv foglalkoz is zsi jogállapotáv törv mega sza költözköd
jog bányavárosok azon m telepedhet m kereskedel azon szaba űzhet fenná feltéte
mell ú m tö foglalkoz ágak Ez kezdőd zsi polgárosodásá korsz gazdas é min ágá
megind zsi ép munká Ek azon felmer v h zsi ves részü ip ne kézimunká űz
foglalkozásokb jogosulat vo m his cé ma tartot ed tá zsidók m azon zsi mozgal
indítot ab irányb h ipar földmívelés elhelyezked találja zs munkaer N válto áll
ek te Vidé ug sikere akadályoz zs kereske vállalkozás cé szelle köv kereskede
testület Pes azon szabad lehető nyíl kereskede tevékenység vár tan törvények
közvetlen ellenőrz al á ink érvé lehet szere törv ál ad jogokn m táv vidékek
negyve évek fennáll Pes Izrael kereske testül Keletkezésé működésé keve tudu
biz adat h oszt abszolutiz 1 fe beszünte tagjai meghagy h v polgá v nagykereske
testület lépje pe polg kereskede testü alapszabá azon tagfelvéte ille kereske
jo nagykorúságh szakképzettségh bizon alaptőké kereszt vallás kötöt 18 a
keresked a szükséges tartot zs kereskedők v kapcsolat zs kereskedők együtte
folyamod nádor kirá szabadalmaz nagykereske testül alakításá engedélyezéséé m
ors kereskedelmé a Pes közpon létesíte minth polg kereske testül c he igénye
elé amel ta valláskülönb nél vétet Há halasztga ut m polg kereske ellenez tan
jóváhagyás 1 n hagyha c j Ferdiná polg kereskede testü erőfeszít ellen negyve
évek nagykeresk v Pest a k kirá szabadal izrael nagykereske követke vol Boskov
Ma Boskov Józ Breic Árm Fleis Dáv Herzfel Dáv Kadi Joach Kán Mó Lö Kán Ma K
Sala Eno Kop Li Kunewal Jón Kunewal Fül Lakenbac Jak L Árm Ma Joách Pol Má Pont
Lip Rosenf Mó Schul Ád St Józ Wodia Fül kereske korsz gazdas é színvona mozog
ors közjólété jelen elősegít Mi 1 októ megalak Orszá I védegyl amely tag
kötelez magu ar h ha i fellendít érdeké é min szükségletü mag gyártmányok fog
kielégíte zs kereske számott szerep jutott Iparvédegy ál létesít gyáralap társa
mely eln g Keglev Gáb aleln g Széche Ist vo választmány beválaszto Fröhl Ullm nagykereskedő
g Batthy Laj g Dessew Em g Tel Lász Szentkirá Mó Koss La mel Ugya év megalak
Mag Kereskede Társa amely cé Angli v exp vo Eln g Batthy La v választmányá b v
Koss Szentkirá há pe nagykereske Társa azon Sz igazg elhibáz vezet mi működésé
máso esztendejé megbuko kereske szociá tevékenysé élén demonstrá 18 Kan M
kezdeményezés alak Kereskede nyug betegápol egyesül am az megalapíto Fer Józ
kereskede kór elődj egyesüle K Ja szerve mód h kereskede alkalmazotta kötetez
belépés intézm v Magyarorszá e betegpénzt kors azon c ho szám bé fejlő
lehetőség m kereskede vers új tá ad antiszemitiz fellobbanásá antiszem
izgatások pe súl következmény ére zs a vandaliz előt felizgat tömegekb Il e
játszód Pozsony 1 márc.-áb ami kö éjje zsidó megtámadt Pozs iparosai előítéle
als osztály mel üg izraeli szaporodá gyarapodá város kanc szem nézt tűrhetv h a
törv ál ve egyar jogosíttatn dü csapatok támad zsi lakja vagyonu szétrombolt
személyei bántalmak illett C fegyve fékezhe előíté szenn ér szü gyűlö vé
kitörés Horv Huszo Magyarors történeté k 6 egyenjogos törekvé folyto
kedélyhullámzás tartot ors közvélemén perió múlhat visszaha nél föl s
szabadságh al zsi egy vérez nemzett v alkal kereskede é kifejlődésé szabadságh
leveret u min fennáll bizon korlátozá c 1 j 13 kiad rende enge zsidókn h
gyógyszerészsé űzhessen valam italméré szeszéget malomipa bányaváro elzá állot
zsi elő vé j 14- rende megszünte bányavárosok v tartózko letelepe tilalm M c
1867- emancipá hoz nagy jelentőségteljes változ zsidó szám et kez ind
magyarorsz fejlő fe gazdas é ug las kap vérkeringés magyar eb korszak húzód
kereskede pályákt
12550
CÍM Keresked
SZÓC 1 ho tör foglalko i zs jogállapotá tör meg sz költözkö jo bányavároso
azo telepedhe kereskede azo szab űzhe fenn feltét mel t foglalko ága E kezdő zs
polgárosodás kors gazda mi ág megin zs é munk E azo felme zs ve rész i n
kézimunk ű foglalkozások jogosula v hi c m tarto e t zsidó azo zs mozga indíto
a irány ipa földmívelé elhelyezke találj z munkae vált ál e t Vid u siker
akadályo z keresk vállalkozá c szell kö keresked testüle Pe azo szaba lehet nyí
keresked tevékenysé vá ta törvénye közvetle ellenőr a in érv lehe szer tör á a
jogok tá vidéke negyv éve fennál Pe Izrae keresk testü Keletkezés működés kev
tud bi ada osz abszoluti f beszünt tagja meghag polg nagykeresk testüle lépj p
pol keresked test alapszab azo tagfelvét ill keresk j nagykorúság
szakképzettség bizo alaptők keresz vallá kötö 1 kereske szüksége tarto z
kereskedő kapcsola z kereskedő együtt folyamo nádo kir szabadalma nagykeresk
testü alakítás engedélyezésé or kereskedelm Pe közpo létesít mint pol keresk
testü h igény el ame t valláskülön né véte H halasztg u pol keresk ellene ta
jóváhagyá hagyh Ferdin pol keresked test erőfeszí elle negyv éve nagykeres Pes
kir szabada izrae nagykeresk követk vo Bosko M Bosko Jó Brei Ár Flei Dá Herzfe
Dá Kad Joac Ká M L Ká M Sal En Ko L Kunewa Jó Kunewa Fü Lakenba Ja Ár M Joác Po
M Pon Li Rosen M Schu Á S Jó Wodi Fü keresk kors gazda színvon mozo or közjólét
jele elősegí M okt megala Orsz védegy amel ta kötele mag a h fellendí érdek mi
szükséglet ma gyártmányo fo kielégít z keresk számot szere jutot Iparvédeg á
létesí gyárala társ mel el Kegle Gá alel Széch Is v választmán beválaszt Fröh
Ull nagykeresked Batth La Desse E Te Lás Szentkir M Kos L me Ugy é megala Ma
Keresked Társ amel c Angl ex v El Batth L választmány Kos Szentkir h p
nagykeresk Társ azo S igaz elhibá veze m működés más esztendej megbuk keresk
szoci tevékenys élé demonstr 1 Ka kezdeményezé ala Keresked nyu betegápo egyesü
a a megalapít Fe Jó keresked kó előd egyesül J szerv mó keresked alkalmazott
kötete belépé intéz Magyarorsz betegpénz kor azo h szá b fejl lehetősé keresked
ver ú t a antiszemiti fellobbanás antisze izgatáso p sú következmén ér z
vandali elő felizga tömegek I játszó Pozson márc.-á am k éjj zsid megtámad Poz
iparosa előítél al osztál me ü izrael szaporod gyarapod váro kan sze néz tűrhet
tör á v egya jogosíttat d csapato táma zs lakj vagyon szétrombol személye
bántalma illet fegyv fékezh előít szen é sz gyűl v kitöré Hor Husz Magyaror
történet egyenjogo törekv folyt kedélyhullámzá tarto or közvélemé peri múlha
visszah né fö szabadság a zs eg vére nemzet alka keresked kifejlődés szabadság
levere mi fennál bizo korlátoz 1 kia rend eng zsidók gyógyszerészs űzhesse vala
italmér szeszége malomip bányavár elz állo zs el v 14 rend megszünt bányavároso
tartózk letelep tilal 1867 emancip ho nag jelentőségtelje válto zsid szá e ke
in magyarors fejl f gazda u la ka vérkeringé magya e korsza húzó keresked
pályák
1255
CÍ Kereske
SZÓ h tö foglalk z jogállapot tö me s költözk j bányaváros az telepedh
keresked az sza űzh fen felté me foglalk ág kezd z polgárosodá kor gazd m á
megi z mun az felm z v rés kézimun foglalkozáso jogosul h tart zsid az z mozg
indít irán ip földmível elhelyezk talál munka vál á Vi sike akadály keres
vállalkoz szel k kereske testül P az szab lehe ny kereske tevékenys v t törvény
közvetl ellenő i ér leh sze tö jogo t vidék negy év fenná P Izra keres test
Keletkezé működé ke tu b ad os abszolut beszün tagj megha pol nagykeres testül
lép po kereske tes alapsza az tagfelvé il keres nagykorúsá szakképzettsé biz
alaptő keres vall köt keresk szükség tart keresked kapcsol keresked együt
folyam nád ki szabadalm nagykeres test alakítá engedélyezés o kereskedel P közp
létesí min po keres test igén e am valláskülö n vét halaszt po keres ellen t
jóváhagy hagy Ferdi po kereske tes erőfesz ell negy év nagykere Pe ki szabad
izra nagykeres követ v Bosk Bosk J Bre Á Fle D Herzf D Ka Joa K K Sa E K Kunew
J Kunew F Lakenb J Á Joá P Po L Rose Sch J Wod F keres kor gazd színvo moz o
közjólé jel előseg ok megal Ors védeg ame t kötel ma fellend érde m szükségle m
gyártmány f kielégí keres számo szer juto Iparvéde létes gyáral tár me e Kegl G
ale Széc I választmá beválasz Frö Ul nagykereske Batt L Dess T Lá Szentki Ko m
Ug megal M Kereske Tár ame Ang e E Batt választmán Ko Szentki nagykeres Tár az
iga elhib vez működé má esztende megbu keres szoc tevékeny él demonst K
kezdeményez al Kereske ny betegáp egyes megalapí F J kereske k elő egyesü szer
m kereske alkalmazot kötet belép inté Magyarors betegpén ko az sz fej lehetős
kereske ve antiszemit fellobbaná antisz izgatás s következmé é vandal el felizg
tömege játsz Pozso márc.- a éj zsi megtáma Po iparos előíté a osztá m izrae
szaporo gyarapo vár ka sz né tűrhe tö egy jogosítta csapat tám z lak vagyo
szétrombo személy bántalm ille fegy fékez előí sze s gyű kitör Ho Hus Magyaro
történe egyenjog törek foly kedélyhullámz tart o közvélem per múlh vissza n f
szabadsá z e vér nemze alk kereske kifejlődé szabadsá lever m fenná biz korláto
ki ren en zsidó gyógyszerész űzhess val italmé szeszég malomi bányavá el áll z
e 1 ren megszün bányaváros tartóz letele tila 186 emanci h na jelentőségtelj
vált zsi sz k i magyaror fej gazd l k vérkering magy korsz húz kereske pályá