12552.htm
CÍMSZÓ: Keresztelés
SZÓCIKK: "Keresztelés.
A megtisztulást, megszentelést jelképező keresztény vallásos szokás, lemosás
által. Ez utóbbi ősidők óta előírt és gyakorolt szokás volt Izrael népénél, sőt
a ruházat lemosása is fontos volt, már a sinaii kinyilatkoztatás előtt (Exod.
XIX. 10). A rabbik a fürdési kötelességet a vízalámerüléssel kapcsolták össze s
ezt tevilónak nevezték (Jebámót 46b). Mindezen szokásokat mar ősidőkben
alkalmazták a zsidók a prozelitákon is, hogy «a Sechina szárnyai alá vigyék
őket» (Jebámót 46b). Ezékiel próféta így szól a tisztulásról: «Akkor tiszta
vizet fogok rátok szúrni és ti tiszták lesztek» (36, 25), amire R. Akiba ezt
jegyezte meg: «Áldott vagy, óh Izrael; mert ki előtt tisztulsz meg s ki tisztít
meg téged ? A te mennyei Atyád!» (Jóma VIII. 9). A víz alá merülés nem csupán a
vétkezés és a papi tisztasági törvények áthágásának kiengesztelésére irányult,
hanem a szent élet és az Istennel való szorosabb kapcsolat előkészítésének
jeléül is fogták fel azt. Ilyen értelemben beszél Josophus római zsidó
történetíró Jochanán ha-Kohenről (Keresztelő János) (Josephus: Antiquitates
XVIII. 5, § 2). János a Jordán vizében gyakoroltatta híveivel a K.-t (Máté III.
6) s ő ezt az esszénusoktól tanulta. Josephustól még azt is tudjuk, hogy
tanítója, Banus, egy esszénus «úgy éjjel, mint nappal gyakran fürdött hideg
vízben» ( Vita § 2) s hogy ez a szokás az esszénusoknál el volt terjedve (De
Bello Judaico II. 8, § 5). János egyébként a Szent Lélek útján való K.-t
fontosabbnak tartotta (Márk 1, 8; János ev. 1, 27), viszont már a Talmud azt
mondja, hogy a Szent Lélek úgy előhívható, mint a víz a kútból (Jerus. Szukkóth
5. 1; Jesája 12, 3 alapján). A rabbinikus tanítások szerint a K., vagyis alámerülés
a circumcisio és áldozás mellett elengedhetetlenek voltak a prozeliták
felvételénél (Jebámót 46b, 47b; Keritót 9a; Abodah Zára 57a; Sábbát 135a; Jerus
Kiddusim 3.14, 64d). Minthogy a circumcisio Pál agitációja óta elmaradt a
keresztény vallás szokásai közül, az áldozás pedig a jeruzsálemi templom
elpusztítása után megszűnt, csupán a K. maradt meg, mint a vallásba való
felvétel alapja. Ennél a ceremóniánál a kézmozdulat és az olaj használata
szintén zsidó szokás volt s az utóbbi a papok felkenéséből eredt (l. Főpap),
mert az esszénusok a papi tisztasági és egyéb előírásokat szívesen alkalmazták
magukra. A régi esszénus-chaszideusok a hideg vízben való tisztulást, mint
vezeklést, böjttel egybekapcsolva nemcsak, hogy alkalmazták, hanem azt
egyenesen Ádámra vezették vissza (Vita Adae et Evae I. 5-8; Pirké R Elézer
XX.). Hogy a fürdéssel kapcsolatos böjt a vezeklés jele volt a régi Izraelben,
azt több hely tanúsítja (l. Sámuel 7, 6): «Vizet hoztak és öntöttek ki az Úr
előtt s azon a napon böjtöltek, mondván, vetkeztünk az Úr ellen», ami a Midrás
Sámuel és a Jeruzs. Targum szerint azt jelenti, hogy szívük feltárását
szimbolizálták azzal, hogy kiöntötték a vizet. Jeremiás Siralmaiban (2, 19) is
előfordul ez a kifejezés: «Szívedet a vízhez hasonlóan ontsd ki az Úr előtt». A
Midrás-Tanchuma szerint ahhoz, hogy az ember Isten Szellemének és jelenlétének
(Sechina) felfogására alkalmas legyen, alá kell magát vetnie az alámerülésnek s
a messiási korban Isten maga szór vizet Izrael megtisztulására, mint azt
Ezékiel (36, 25) megjövendölte. Hogy Isten nevét kiejthessék, az esszénusok
reggeli imádságuk előtt az alámerülést gyakorolták (Toszefta, Judaim 2. 20;
Beráchót 22a, v. ö. Kiddusim 70a) s ugyanezt teszik a chaszideusok a mai napig,
sőt a zsidó mikve (fürdő) is a háromszori víz alá bukásból áll, amelyet a
reggeli Istentisztelet előtt kell gyakorolni. A prozeliták K.-e az idolatriától
való megtisztulás jegyében történt oly célból, hogy az egész ember mintegy újjá
szülessen. A Szála talmudtraktátusban (12b) Simon b. Jochai ilyen magyarázatot
ad, s így fogja fel a fáraó leányának a Nílusban való fürdését. A prozelita, ha
felvétetett Izraelbe, «újszülött gyermekhez volt hasonló» (Jebámót 48b), azért
kellett neki le-Sém Somáim, «Isten Nevében» fürdenie, azaz Isten Királysága igáját
magára vennie. Így magyarázták már a rabbik és Philo is (De Decalogo II., XI.)
Izrael megtisztulását a tengerben. A vízzel való lelki megtisztulás bármennyire
zsidó szokás is, nem vezethető le a papi kódexből, hanem végső eredetében a
babiloni és más sémi népek gyakorlatából származik. Ezek a szokások
ceremóniákká változtak s mint tisztasági törvények (l. o.) később is érvényben
voltak a zsidóknál. Hogy eredetileg a kettőt már igen régi időben egyesítették,
bizonyítja a Biblia leírása Elisa prófétáról (II. Királyok III. 11 és V. 10); ő
alkalmazza a Jordánban való hétszeri fürdést először egy lepráson, mert a
Jordán vizének különös erőt tulajdonítottak; az «élő víznek», vagyis a folyónak
a zsidók általában véve mindenkor nagy fontosságot tulajdonítottak a
megtisztulásnál, mely utóbbinál a lelki tisztulás a teljes testi tisztasággal
mindig együtt járt. A zsidó Sibyllina IV. könyve is így fogja fel a bűnbánást:
«Ti nyomorult halandók, bánjátok meg bűneiteket élő folyóvízben mossátok meg
egész testeteket, mely bűnnel van tele». Ugyanezt prédikálta Keresztelő János
is a bűnösöknek, akiket a Jordán vizében keresztelt meg. Ennek célja ugyanaz
volt, mint a zsidóknál a prozeliták felvételénél, hogy t. i. «új teremtmény»
jöjjön létre a teljes tisztulás által. Ez tehát tiszta zsidó felfogás volt
(Genes. Babbah XXXIX. és Philo «De Poenitentia» I.: «A prozelita sötétségből
világosságra jut). L. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Esszénusok,
Chaszideusok (ókori). Irodalom. Krauss Sámuel (Jewish Encyclop. 1904) Bengel, Über
das Alter d. jüdischen Prozelytentaufen (Tübingen 1814); Schneckenbürger, u. a.
(Berlin (1828); Renan, Les Evangiles (2. kiad.) ; u. a., Les Ápotres ;
Schechter (Jew. Quarterly Review XII.) ; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes im
Zeitalter Jesu (3. kiad. III.) Edersheim, The Jewish Messiah (II.)"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2552. címszó a lexikon =>
471. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12552.htm
CÍMSZÓ: Keresztelés
SZÓCIKK: Keresztelés. A megtisztulást, megszentelést jelképező keresztény
vallásos szokás, lemosás által. Ez utóbbi ősidők óta előírt és gyakorolt szokás
volt Izrael népénél, sőt a ruházat lemosása is fontos volt, már a sinaii
kinyilatkoztatás előtt Exod. XIX. 10 . A rabbik a fürdési kötelességet a
vízalámerüléssel kapcsolták össze s ezt tevilónak nevezték Jebámót 46b .
Mindezen szokásokat mar ősidőkben alkalmazták a zsidók a prozelitákon is, hogy
a Sechina szárnyai alá vigyék őket Jebámót 46b . Ezékiel próféta így szól a
tisztulásról: Akkor tiszta vizet fogok rátok szúrni és ti tiszták lesztek 36,
25 , amire R. Akiba ezt jegyezte meg: Áldott vagy, óh Izrael; mert ki előtt
tisztulsz meg s ki tisztít meg téged ? A te mennyei Atyád! Jóma VIII. 9 . A víz
alá merülés nem csupán a vétkezés és a papi tisztasági törvények áthágásának
kiengesztelésére irányult, hanem a szent élet és az Istennel való szorosabb
kapcsolat előkészítésének jeléül is fogták fel azt. Ilyen értelemben beszél
Josophus római zsidó történetíró Jochanán ha-Kohenről Keresztelő János
Josephus: Antiquitates XVIII. 5, § 2 . János a Jordán vizében gyakoroltatta
híveivel a K.-t Máté III. 6 s ő ezt az esszénusoktól tanulta. Josephustól még
azt is tudjuk, hogy tanítója, Banus, egy esszénus úgy éjjel, mint nappal
gyakran fürdött hideg vízben Vita § 2 s hogy ez a szokás az esszénusoknál el
volt terjedve De Bello Judaico II. 8, § 5 . János egyébként a Szent Lélek útján
való K.-t fontosabbnak tartotta Márk 1, 8; János ev. 1, 27 , viszont már a
Talmud azt mondja, hogy a Szent Lélek úgy előhívható, mint a víz a kútból
Jerus. Szukkóth 5. 1; Jesája 12, 3 alapján . A rabbinikus tanítások szerint a
K., vagyis alámerülés a circumcisio és áldozás mellett elengedhetetlenek voltak
a prozeliták felvételénél Jebámót 46b, 47b; Keritót 9a; Abodah Zára 57a; Sábbát
135a; Jerus Kiddusim 3.14, 64d . Minthogy a circumcisio Pál agitációja óta
elmaradt a keresztény vallás szokásai közül, az áldozás pedig a jeruzsálemi
templom elpusztítása után megszűnt, csupán a K. maradt meg, mint a vallásba
való felvétel alapja. Ennél a ceremóniánál a kézmozdulat és az olaj használata
szintén zsidó szokás volt s az utóbbi a papok felkenéséből eredt l. Főpap ,
mert az esszénusok a papi tisztasági és egyéb előírásokat szívesen alkalmazták
magukra. A régi esszénus-chaszideusok a hideg vízben való tisztulást, mint
vezeklést, böjttel egybekapcsolva nemcsak, hogy alkalmazták, hanem azt
egyenesen Ádámra vezették vissza Vita Adae et Evae I. 5-8; Pirké R Elézer XX. .
Hogy a fürdéssel kapcsolatos böjt a vezeklés jele volt a régi Izraelben, azt
több hely tanúsítja l. Sámuel 7, 6 : Vizet hoztak és öntöttek ki az Úr előtt s
azon a napon böjtöltek, mondván, vetkeztünk az Úr ellen , ami a Midrás Sámuel
és a Jeruzs. Targum szerint azt jelenti, hogy szívük feltárását szimbolizálták
azzal, hogy kiöntötték a vizet. Jeremiás Siralmaiban 2, 19 is előfordul ez a
kifejezés: Szívedet a vízhez hasonlóan ontsd ki az Úr előtt . A Midrás-Tanchuma
szerint ahhoz, hogy az ember Isten Szellemének és jelenlétének Sechina
felfogására alkalmas legyen, alá kell magát vetnie az alámerülésnek s a
messiási korban Isten maga szór vizet Izrael megtisztulására, mint azt Ezékiel
36, 25 megjövendölte. Hogy Isten nevét kiejthessék, az esszénusok reggeli
imádságuk előtt az alámerülést gyakorolták Toszefta, Judaim 2. 20; Beráchót
22a, v. ö. Kiddusim 70a s ugyanezt teszik a chaszideusok a mai napig, sőt a
zsidó mikve fürdő is a háromszori víz alá bukásból áll, amelyet a reggeli
Istentisztelet előtt kell gyakorolni. A prozeliták K.-e az idolatriától való
megtisztulás jegyében történt oly célból, hogy az egész ember mintegy újjá
szülessen. A Szála talmudtraktátusban 12b Simon b. Jochai ilyen magyarázatot
ad, s így fogja fel a fáraó leányának a Nílusban való fürdését. A prozelita, ha
felvétetett Izraelbe, újszülött gyermekhez volt hasonló Jebámót 48b , azért
kellett neki le-Sém Somáim, Isten Nevében fürdenie, azaz Isten Királysága
igáját magára vennie. Így magyarázták már a rabbik és Philo is De Decalogo II.,
XI. Izrael megtisztulását a tengerben. A vízzel való lelki megtisztulás
bármennyire zsidó szokás is, nem vezethető le a papi kódexből, hanem végső
eredetében a babiloni és más sémi népek gyakorlatából származik. Ezek a
szokások ceremóniákká változtak s mint tisztasági törvények l. o. később is
érvényben voltak a zsidóknál. Hogy eredetileg a kettőt már igen régi időben
egyesítették, bizonyítja a Biblia leírása Elisa prófétáról II. Királyok III. 11
és V. 10 ; ő alkalmazza a Jordánban való hétszeri fürdést először egy lepráson,
mert a Jordán vizének különös erőt tulajdonítottak; az élő víznek , vagyis a
folyónak a zsidók általában véve mindenkor nagy fontosságot tulajdonítottak a
megtisztulásnál, mely utóbbinál a lelki tisztulás a teljes testi tisztasággal
mindig együtt járt. A zsidó Sibyllina IV. könyve is így fogja fel a bűnbánást:
Ti nyomorult halandók, bánjátok meg bűneiteket élő folyóvízben mossátok meg
egész testeteket, mely bűnnel van tele . Ugyanezt prédikálta Keresztelő János
is a bűnösöknek, akiket a Jordán vizében keresztelt meg. Ennek célja ugyanaz
volt, mint a zsidóknál a prozeliták felvételénél, hogy t. i. új teremtmény
jöjjön létre a teljes tisztulás által. Ez tehát tiszta zsidó felfogás volt
Genes. Babbah XXXIX. és Philo De Poenitentia I.: A prozelita sötétségből
világosságra jut . L. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Esszénusok,
Chaszideusok ókori . Irodalom. Krauss Sámuel Jewish Encyclop. 1904 Bengel, Über
das Alter d. jüdischen Prozelytentaufen Tübingen 1814 ; Schneckenbürger, u. a.
Berlin 1828 ; Renan, Les Evangiles 2. kiad. ; u. a., Les Ápotres ; Schechter
Jew. Quarterly Review XII. ; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes im Zeitalter
Jesu 3. kiad. III. Edersheim, The Jewish Messiah II.
12552.ht
CÍMSZÓ Keresztelé
SZÓCIKK Keresztelés megtisztulást megszentelés jelképez keresztén valláso
szokás lemosá által E utóbb ősidő ót előír é gyakorol szoká vol Izrae népénél ső
ruháza lemosás i fonto volt má sinai kinyilatkoztatá előt Exod XIX 1 rabbi
fürdés kötelessége vízalámerülésse kapcsoltá össz ez tevilóna nevezté Jebámó 46
Mindeze szokásoka ma ősidőkbe alkalmaztá zsidó prozelitáko is hog Sechin
szárnya al vigyé őke Jebámó 46 Ezékie prófét íg szó tisztulásról Akko tiszt
vize fogo ráto szúrn é t tisztá leszte 36 2 amir R Akib ez jegyezt meg Áldot
vagy ó Izrael mer k előt tisztuls me k tisztí me tége t mennye Atyád Jóm VIII
ví al merülé ne csupá vétkezé é pap tisztaság törvénye áthágásána
kiengesztelésér irányult hane szen éle é a Istenne val szorosab kapcsola
előkészítéséne jeléü i fogtá fe azt Ilye értelembe beszé Josophu róma zsid
történetír Jochaná ha-Kohenrő Keresztel Jáno Josephus Antiquitate XVIII 5 Jáno
Jordá vizébe gyakoroltatt híveive K.- Mát III ez a esszénusoktó tanulta
Josephustó mé az i tudjuk hog tanítója Banus eg esszénu úg éjjel min nappa
gyakra fürdöt hide vízbe Vit hog e szoká a esszénusokná e vol terjedv D Bell
Judaic II 8 Jáno egyébkén Szen Léle útjá val K.- fontosabbna tartott Már 1 8
Jáno ev 1 2 viszon má Talmu az mondja hog Szen Léle úg előhívható min ví kútbó
Jerus Szukkót 5 1 Jesáj 12 alapjá rabbiniku tanításo szerin K. vagyi alámerülé
circumcisi é áldozá mellet elengedhetetlene volta prozelitá felvételéné Jebámó
46b 47b Keritó 9a Aboda Zár 57a Sábbá 135a Jeru Kiddusi 3.14 64 Minthog
circumcisi Pá agitációj ót elmarad keresztén vallá szokása közül a áldozá pedi
jeruzsálem templo elpusztítás utá megszűnt csupá K marad meg min vallásb val
felvéte alapja Enné ceremóniáná kézmozdula é a ola használat szinté zsid szoká
vol a utóbb papo felkenésébő ered l Főpa mer a esszénuso pap tisztaság é egyé
előírásoka szívese alkalmaztá magukra rég esszénus-chaszideuso hide vízbe val
tisztulást min vezeklést böjtte egybekapcsolv nemcsak hog alkalmazták hane az
egyenese Ádámr vezetté vissz Vit Ada e Eva I 5-8 Pirk Eléze XX Hog fürdésse
kapcsolato böj vezeklé jel vol rég Izraelben az töb hel tanúsítj l Sámue 7 Vize
hozta é öntötte k a Ú előt azo napo böjtöltek mondván vetkeztün a Ú elle am
Midrá Sámue é Jeruzs Targu szerin az jelenti hog szívü feltárásá szimbolizáltá
azzal hog kiöntötté vizet Jeremiá Siralmaiba 2 1 i előfordu e kifejezés Szívede
vízhe hasonlóa onts k a Ú előt Midrás-Tanchum szerin ahhoz hog a embe Iste Szelleméne
é jelenléténe Sechin felfogásár alkalma legyen al kel magá vetni a alámerülésne
messiás korba Iste mag szó vize Izrae megtisztulására min az Ezékie 36 2
megjövendölte Hog Iste nevé kiejthessék a esszénuso reggel imádságu előt a
alámerülés gyakoroltá Toszefta Judai 2 20 Beráchó 22a v ö Kiddusi 70 ugyanez
teszi chaszideuso ma napig ső zsid mikv fürd i háromszor ví al bukásbó áll
amelye reggel Istentisztele előt kel gyakorolni prozelitá K.- a idolatriátó val
megtisztulá jegyébe történ ol célból hog a egés embe minteg újj szülessen Szál
talmudtraktátusba 12 Simo b Jocha ilye magyarázato ad íg fogj fe fára leányána
Nílusba val fürdését prozelita h felvétetet Izraelbe újszülöt gyermekhe vol
hasonl Jebámó 48 azér kellet nek le-Sé Somáim Iste Nevébe fürdenie aza Iste
Királyság igájá magár vennie Íg magyaráztá má rabbi é Phil i D Decalog II. XI
Izrae megtisztulásá tengerben vízze val lelk megtisztulá bármennyir zsid szoká
is ne vezethet l pap kódexből hane végs eredetébe babilon é má sém népe
gyakorlatábó származik Eze szokáso ceremóniákk változta min tisztaság törvénye
l o későb i érvénybe volta zsidóknál Hog eredetile kettő má ige rég időbe
egyesítették bizonyítj Bibli leírás Elis prófétáró II Királyo III 1 é V 1
alkalmazz Jordánba val hétszer fürdés előszö eg lepráson mer Jordá vizéne
különö erő tulajdonítottak a él vízne vagyi folyóna zsidó általába vév mindenko
nag fontosságo tulajdonította megtisztulásnál mel utóbbiná lelk tisztulá telje
test tisztaságga mindi együt járt zsid Sibyllin IV könyv i íg fogj fe bűnbánást
T nyomorul halandók bánjáto me bűneiteke él folyóvízbe mossáto me egés
testeteket mel bűnne va tel Ugyanez prédikált Keresztel Jáno i bűnösöknek akike
Jordá vizébe keresztel meg Enne célj ugyana volt min zsidókná prozelitá
felvételénél hog t i ú teremtmén jöjjö létr telje tisztulá által E tehá tiszt
zsid felfogá vol Genes Babba XXXIX é Phil D Poenitenti I. prozelit sötétségbő
világosságr ju L Jézus Kereszténysé é zsidóság Esszénusok Chaszideuso ókor
Irodalom Kraus Sámue Jewis Encyclop 190 Bengel Übe da Alte d jüdische
Prozelytentaufe Tübinge 181 Schneckenbürger u a Berli 182 Renan Le Evangile 2
kiad u a. Le Ápotre Schechte Jew Quarterl Revie XII Schürer Gesch d jüdische
Volke i Zeitalte Jes 3 kiad III Edersheim Th Jewis Messia II
12552.h
CÍMSZ Keresztel
SZÓCIK Keresztelé megtisztulás megszentelé jelképe kereszté vallás szoká
lemos álta utób ősid ó előí gyakoro szok vo Izra népéné s ruház lemosá font vol
m sina kinyilatkoztat elő Exo XI rabb fürdé kötelesség vízalámerüléss kapcsolt
öss e tevilón nevezt Jebám 4 Mindez szokások m ősidőkb alkalmazt zsid
prozeliták i ho Sechi szárny a vigy ők Jebám 4 Ezéki prófé í sz tisztulásró Akk
tisz viz fog rát szúr tiszt leszt 3 ami Aki e jegyez me Áldo vag Izrae me elő
tisztul m tiszt m tég menny Atyá Jó VII v a merül n csup vétkez pa tisztasá
törvény áthágásán kiengesztelésé irányul han sze él Istenn va szorosa kapcsol
előkészítésén jelé fogt f az Ily értelemb besz Josoph róm zsi történetí Jochan
ha-Kohenr Kereszte Ján Josephu Antiquitat XVII Ján Jord vizéb gyakoroltat
híveiv K. Má II e esszénusokt tanult Josephust m a tudju ho tanítój Banu e
esszén ú éjje mi napp gyakr fürdö hid vízb Vi ho szok esszénusokn vo terjed Bel
Judai I Ján egyébké Sze Lél útj va K. fontosabbn tartot Má Ján e viszo m Talm a
mondj ho Sze Lél ú előhívhat mi v kútb Jeru Szukkó Jesá 1 alapj rabbinik
tanítás szeri K vagy alámerül circumcis áldoz melle elengedhetetlen volt
prozelit felvételén Jebám 46 47 Kerit 9 Abod Zá 57 Sább 135 Jer Kiddus 3.1 6
Mintho circumcis P agitáció ó elmara kereszté vall szokás közü áldoz ped
jeruzsále templ elpusztítá ut megszűn csup mara me mi vallás va felvét alapj
Enn ceremónián kézmozdul ol használa szint zsi szok vo utób pap felkenéséb ere
Főp me esszénus pa tisztasá egy előírások szíves alkalmazt magukr ré esszénus-chaszideus
hid vízb va tisztulás mi vezeklés böjtt egybekapcsol nemcsa ho alkalmaztá han a
egyenes Ádám vezett viss Vi Ad Ev 5- Pir Eléz X Ho fürdéss kapcsolat bö vezekl
je vo ré Izraelbe a tö he tanúsít Sámu Viz hozt öntött elő az nap böjtölte mondvá
vetkeztü ell a Midr Sámu Jeruz Targ szeri a jelent ho szív feltárás
szimbolizált azza ho kiöntött vize Jeremi Siralmaib előford kifejezé Szíved
vízh hasonló ont elő Midrás-Tanchu szeri ahho ho emb Ist Szellemén jelenlétén
Sechi felfogásá alkalm legye a ke mag vetn alámerülésn messiá korb Ist ma sz
viz Izra megtisztulásár mi a Ezéki 3 megjövendölt Ho Ist nev kiejthessé
esszénus regge imádság elő alámerülé gyakorolt Toszeft Juda 2 Berách 22 Kiddus
7 ugyane tesz chaszideus m napi s zsi mik für háromszo v a bukásb ál amely
regge Istentisztel elő ke gyakoroln prozelit K. idolatriát va megtisztul jegyéb
törté o célbó ho egé emb minte új szülesse Szá talmudtraktátusb 1 Sim Joch ily
magyarázat a í fog f fár leányán Nílusb va fürdésé prozelit felvétete Izraelb
újszülö gyermekh vo hason Jebám 4 azé kelle ne le-S Somái Ist Nevéb fürdeni az
Ist Királysá igáj magá venni Í magyarázt m rabb Phi Decalo II X Izra
megtisztulás tengerbe vízz va lel megtisztul bármennyi zsi szok i n vezethe pa
kódexbő han vég eredetéb babilo m sé nép gyakorlatáb származi Ez szokás
ceremóniák változt mi tisztasá törvény késő érvényb volt zsidókná Ho eredetil
kett m ig ré időb egyesítetté bizonyít Bibl leírá Eli prófétár I Király II
alkalmaz Jordánb va hétsze fürdé elősz e lepráso me Jord vizén külön er
tulajdonította é vízn vagy folyón zsid általáb vé mindenk na fontosság
tulajdonított megtisztulásná me utóbbin lel tisztul telj tes tisztaságg mind
együ jár zsi Sibylli I köny í fog f bűnbánás nyomoru halandó bánját m bűneitek
é folyóvízb mossát m egé testeteke me bűnn v te Ugyane prédikál Kereszte Ján
bűnösökne akik Jord vizéb kereszte me Enn cél ugyan vol mi zsidókn prozelit
felvételéné ho teremtmé jöjj lét telj tisztul álta teh tisz zsi felfog vo Gene
Babb XXXI Phi Poenitent I prozeli sötétségb világosság j Jézu Kereszténys
zsidósá Esszénuso Chaszideus óko Irodalo Krau Sámu Jewi Encyclo 19 Benge Üb d
Alt jüdisch Prozelytentauf Tübing 18 Schneckenbürge Berl 18 Rena L Evangil kia
a L Ápotr Schecht Je Quarter Revi XI Schüre Gesc jüdisch Volk Zeitalt Je kia II
Edershei T Jewi Messi I
12552.
CÍMS Kereszte
SZÓCI Keresztel megtisztulá megszentel jelkép kereszt vallá szok lemo ált
utó ősi elő gyakor szo v Izr népén ruhá lemos fon vo sin kinyilatkozta el Ex X
rab fürd kötelessé vízalámerülés kapcsol ös teviló nevez Jebá Minde szokáso
ősidők alkalmaz zsi prozelitá h Sech szárn vig ő Jebá Ezék próf s tisztulásr Ak
tis vi fo rá szú tisz lesz am Ak jegye m Áld va Izra m el tisztu tisz té menn
Aty J VI merü csu vétke p tisztas törvén áthágásá kiengesztelés irányu ha sz é
Isten v szoros kapcso előkészítésé jel fog a Il értelem bes Josop ró zs
történet Jocha ha-Kohen Kereszt Já Joseph Antiquita XVI Já Jor vizé gyakorolta
hívei K M I esszénusok tanul Josephus tudj h tanító Ban esszé éjj m nap gyak
fürd hi víz V h szo esszénusok v terje Be Juda Já egyébk Sz Lé út v K fontosabb
tarto M Já visz Tal mond h Sz Lé előhívha m kút Jer Szukk Jes alap rabbini
tanítá szer vag alámerü circumci áldo mell elengedhetetle vol prozeli felvételé
Jebá 4 4 Keri Abo Z 5 Sáb 13 Je Kiddu 3. Minth circumci agitáci elmar kereszt
val szoká köz áldo pe jeruzsál temp elpusztít u megszű csu mar m m vallá v
felvé alap En ceremóniá kézmozdu o használ szin zs szo v utó pa felkenésé er Fő
m esszénu p tisztas eg előíráso szíve alkalmaz maguk r esszénus-chaszideu hi
víz v tisztulá m vezeklé böjt egybekapcso nemcs h alkalmazt ha egyene Ádá vezet
vis V A E 5 Pi Elé H fürdés kapcsola b vezek j v r Izraelb t h tanúsí Sám Vi
hoz öntöt el a na böjtölt mondv vetkezt el Mid Sám Jeru Tar szer jelen h szí feltárá
szimbolizál azz h kiöntöt viz Jerem Siralmai előfor kifejez Szíve víz hasonl on
el Midrás-Tanch szer ahh h em Is Szellemé jelenlété Sech felfogás alkal legy k
ma vet alámerülés messi kor Is m s vi Izr megtisztulásá m Ezék megjövendöl H Is
ne kiejthess esszénu regg imádsá el alámerül gyakorol Toszef Jud Berác 2 Kiddu
ugyan tes chaszideu nap zs mi fü háromsz bukás á amel regg Istentiszte el k
gyakorol prozeli K idolatriá v megtisztu jegyé tört célb h eg em mint ú szüless
Sz talmudtraktátus Si Joc il magyaráza fo fá leányá Nílus v fürdés prozeli
felvétet Izrael újszül gyermek v haso Jebá az kell n le- Somá Is Nevé fürden a
Is Királys igá mag venn magyaráz rab Ph Decal I Izr megtisztulá tengerb víz v
le megtisztu bármenny zs szo vezeth p kódexb ha vé eredeté babil s né
gyakorlatá származ E szoká ceremóniá változ m tisztas törvén kés érvény vol
zsidókn H eredeti ket i r idő egyesített bizonyí Bib leír El prófétá Királ I
alkalma Jordán v hétsz fürd elős leprás m Jor vizé külö e tulajdonított víz vag
folyó zsi általá v minden n fontossá tulajdonítot megtisztulásn m utóbbi le
tisztu tel te tisztaság min egy já zs Sibyll kön fo bűnbáná nyomor haland bánjá
bűneite folyóvíz mossá eg testetek m bűn t Ugyan prédiká Kereszt Já bűnösökn
aki Jor vizé kereszt m En cé ugya vo m zsidók prozeli felvételén h teremtm jöj
lé tel tisztu ált te tis zs felfo v Gen Bab XXX Ph Poeniten prozel sötétség
világossá Jéz Keresztény zsidós Esszénus Chaszideu ók Irodal Kra Sám Jew Encycl
1 Beng Ü Al jüdisc Prozelytentau Tübin 1 Schneckenbürg Ber 1 Ren Evangi ki Ápot
Schech J Quarte Rev X Schür Ges jüdisc Vol Zeital J ki I Edershe Jew Mess
12552
CÍM Kereszt
SZÓC Kereszte megtisztul megszente jelké keresz vall szo lem ál ut ős el
gyako sz Iz népé ruh lemo fo v si kinyilatkozt e E ra für köteless vízalámerülé
kapcso ö tevil neve Jeb Mind szokás ősidő alkalma zs prozelit Sec szár vi Jeb
Ezé pró tisztulás A ti v f r sz tis les a A jegy Ál v Izr e tiszt tis t men At
V mer cs vétk tiszta törvé áthágás kiengesztelé irány h s Iste szoro kapcs előkészítés
je fo I értele be Joso r z történe Joch ha-Kohe Keresz J Josep Antiquit XV J Jo
viz gyakorolt híve esszénuso tanu Josephu tud tanít Ba essz éj na gya für h ví
sz esszénuso terj B Jud J egyéb S L ú fontosab tart J vis Ta mon S L előhívh kú
Je Szuk Je ala rabbin tanít sze va alámer circumc áld mel elengedhetetl vo
prozel felvétel Jeb Ker Ab Sá 1 J Kidd 3 Mint circumc agitác elma keresz va
szok kö áld p jeruzsá tem elpusztí megsz cs ma vall felv ala E ceremóni kézmozd
haszná szi z sz ut p felkenés e F esszén tiszta e előírás szív alkalma magu
esszénus-chaszide h ví tisztul vezekl böj egybekapcs nemc alkalmaz h egyen Ád
veze vi P El fürdé kapcsol veze Izrael tanús Sá V ho öntö e n böjtöl mond
vetkez e Mi Sá Jer Ta sze jele sz feltár szimbolizá az kiöntö vi Jere Siralma
előfo kifeje Szív ví hason o e Midrás-Tanc sze ah e I Szellem jelenlét Sec
felfogá alka leg m ve alámerülé mess ko I v Iz megtisztulás Ezé megjövendö I n
kiejthes esszén reg imáds e alámerü gyakoro Tosze Ju Berá Kidd ugya te chaszide
na z m f hároms buká ame reg Istentiszt e gyakoro prozel idolatri megtiszt jegy
tör cél e e min szüles S talmudtraktátu S Jo i magyaráz f f leány Nílu fürdé
prozel felvéte Izrae újszü gyerme has Jeb a kel le Som I Nev fürde I Király ig
ma ven magyará ra P Deca Iz megtisztul tenger ví l megtiszt bármenn z sz vezet
kódex h v eredet babi n gyakorlat szárma szok ceremóni válto tiszta törvé ké
érvén vo zsidók eredet ke id egyesítet bizony Bi leí E prófét Kirá alkalm Jordá
héts für elő leprá Jo viz kül tulajdonítot ví va foly zs által minde fontoss
tulajdoníto megtisztulás utóbb l tiszt te t tisztasá mi eg j z Sibyl kö f
bűnbán nyomo halan bánj bűneit folyóví moss e testete bű Ugya prédik Keresz J
bűnösök ak Jo viz keresz E c ugy v zsidó prozel felvételé teremt jö l te tiszt
ál t ti z felf Ge Ba XX P Poenite proze sötétsé világoss Jé Keresztén zsidó
Esszénu Chaszide ó Iroda Kr Sá Je Encyc Ben A jüdis Prozelytenta Tübi
Schneckenbür Be Re Evang k Ápo Schec Quart Re Schü Ge jüdis Vo Zeita k Edersh
Je Mes
1255
CÍ Keresz
SZÓ Kereszt megtisztu megszent jelk keres val sz le á u ő e gyak s I nép ru
lem f s kinyilatkoz r fü köteles vízalámerül kapcs tevi nev Je Min szoká ősid
alkalm z prozeli Se szá v Je Ez pr tisztulá t s ti le jeg Á Iz tisz ti me A me
c vét tiszt törv áthágá kiengesztel irán Ist szor kapc előkészíté j f értel b
Jos történ Joc ha-Koh Keres Jose Antiqui X J vi gyakorol hív esszénus tan
Joseph tu taní B ess é n gy fü v s esszénus ter Ju egyé fontosa tar vi T mo
előhív k J Szu J al rabbi taní sz v aláme circum ál me elengedhetet v proze
felvéte Je Ke A S Kid Min circum agitá elm keres v szo k ál jeruzs te elpuszt
megs c m val fel al ceremón kézmoz haszn sz s u felkené esszé tiszt előírá szí
alkalm mag esszénus-chaszid v tisztu vezek bö egybekapc nem alkalma egye Á vez
v E fürd kapcso vez Izrae tanú S h önt böjtö mon vetke M S Je T sz jel s feltá
szimboliz a kiönt v Jer Siralm előf kifej Szí v haso Midrás-Tan sz a Szelle
jelenlé Se felfog alk le v alámerül mes k I megtisztulá Ez megjövend kiejthe
esszé re imád alámer gyakor Tosz J Ber Kid ugy t chaszid n három buk am re
Istentisz gyakor proze idolatr megtisz jeg tö cé mi szüle talmudtraktát J
magyará leán Níl fürd proze felvét Izra újsz gyerm ha Je ke l So Ne fürd Királ
i m ve magyar r Dec I megtisztu tenge v megtisz bármen s veze kóde erede bab
gyakorla szárm szo ceremón vált tiszt törv k érvé v zsidó erede k i egyesíte
bizon B le prófé Kir alkal Jord hét fü el lepr J vi kü tulajdoníto v v fol z
álta mind fontos tulajdonít megtisztulá utób tisz t tisztas m e Siby k bűnbá
nyom hala bán bűnei folyóv mos testet b Ugy prédi Keres bűnösö a J vi keres ug
zsid proze felvétel terem j t tisz á t fel G B X Poenit proz sötéts világos J
Kereszté zsid Esszén Chaszid Irod K S J Ency Be jüdi Prozelytent Tüb
Schneckenbü B R Evan Áp Sche Quar R Sch G jüdi V Zeit Eders J Me