12555.htm
CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya
SZÓCIKK: "Ebben az
Evangéliumok megegyeznek (Máté, Márk, Lukács, János és az Apostolok
cselekedetei) s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus próféta adta
a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az Apostolok
cselekedetei szerint (8. 25, . 3-4) János tanítványainak hívtak. János életében
Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott galileai
tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor lépett fel
Jézus mint próféta (Máté, Lukács, János és Josephus több helye). Tanítása a
zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a Szentírás
végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal, a
tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt érezni
s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében. Ezek
látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti idézetek
és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos formulákból s
főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi tanításaiból (l.
Ethika). Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus a zsidóságtól és
sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását, erkölcstanát: «Ne
gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a prófétákat, nem rombolni,
hanem teljesíteni jöttem» (Máté 5. 17). Nem is ő, hanem a tarsosi Saul, gör.
Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő vetette el nyíltan a
Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét. Agitációja az egész művelt,
görög-római világra kiterjedt s leginkább a zsinagógákban prédikált, de azok
vezetőivel vallásellenes tanításai miatt állandóan ellentétben volt.
Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt nem ismert, valóban
ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten háttérbe szorul s
tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a központ, hanem Jézus. A
kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének tekintette s e kor Krisztus
követői is annak tekintették magukat. Az első püspökök még circumcizált zsidók
voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még meghitt viszonyt tartottak, míg a
pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se különültek el eleinte s a jeruzsálemi
Templomot központnak tekintették, magukat pedig Kehila Kedósónak (szent község)
nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi Templom elpusztítása s a
zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi organizációja, a Hadrián alatti
(II. sz. eleje) Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a keresztények a rómaiak pártján
vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma felé gravitálnak. A III. sz.-ban
azután Constantinus császár betetőzte azt, amit Pál kezdett s így az egész
világ ellensége lett annak a népnek és hitvallások, melyben Jézus élt és
meghalt. A niceai zsinat (325) különíti el hivatalosan is a zsinagógát és
keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is, ahol nem rómaiasodott el
teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy megőrizhesse vallását. (A
kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában bizonyítják ezt.) Ennek
nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a szentháromságdogma és
az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt világmegvető és
földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt, másrészt a laikusok
morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság elvetett. Így a nő a
családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi tisztéből a társadalom
központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt, de főképp a
trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel járta be a
világot. (Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust). A
zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e
tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a
tudomány (pl. Zimmern) ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a
zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg
a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig
igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok
volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a
zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a
közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és
erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel
ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye
bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője
nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré
kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a
zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a
kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember
bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal,
mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere
az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s
közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való
megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet
hangsúlyozza erősen (Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31);
aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban
végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és
gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a
«credo quia absurdum», helyesebben «credibile quia impetum, certum est quia
impossibile est» elve Tertullian egyházatyánál (De carne Christi 5.) (hihető,
mert esztelen; biztos, mert lehetetlen); ez Márk evangéliumának egy valószínűen
későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé
tenni (9. 23). Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a
tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk
után."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2555. címszó a lexikon =>
473. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12555.htm
CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya
SZÓCIKK: Ebben az Evangéliumok megegyeznek Máté, Márk, Lukács, János és az
Apostolok cselekedetei s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus
próféta adta a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az
Apostolok cselekedetei szerint 8. 25, . 3-4 János tanítványainak hívtak. János
életében Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott
galileai tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor
lépett fel Jézus mint próféta Máté, Lukács, János és Josephus több helye .
Tanítása a zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a
Szentírás végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal,
a tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt
érezni s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében.
Ezek látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti
idézetek és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos
formulákból s főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi
tanításaiból l. Ethika . Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus
a zsidóságtól és sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását,
erkölcstanát: Ne gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a
prófétákat, nem rombolni, hanem teljesíteni jöttem Máté 5. 17 . Nem is ő, hanem
a tarsosi Saul, gör. Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő
vetette el nyíltan a Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét.
Agitációja az egész művelt, görög-római világra kiterjedt s leginkább a
zsinagógákban prédikált, de azok vezetőivel vallásellenes tanításai miatt
állandóan ellentétben volt. Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt
nem ismert, valóban ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten
háttérbe szorul s tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a
központ, hanem Jézus. A kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének
tekintette s e kor Krisztus követői is annak tekintették magukat. Az első
püspökök még circumcizált zsidók voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még
meghitt viszonyt tartottak, míg a pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se
különültek el eleinte s a jeruzsálemi Templomot központnak tekintették, magukat
pedig Kehila Kedósónak szent község nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi
Templom elpusztítása s a zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi
organizációja, a Hadrián alatti II. sz. eleje Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a
keresztények a rómaiak pártján vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma
felé gravitálnak. A III. sz.-ban azután Constantinus császár betetőzte azt,
amit Pál kezdett s így az egész világ ellensége lett annak a népnek és
hitvallások, melyben Jézus élt és meghalt. A niceai zsinat 325 különíti el
hivatalosan is a zsinagógát és keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is,
ahol nem rómaiasodott el teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy
megőrizhesse vallását. A kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában
bizonyítják ezt. Ennek nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a
szentháromságdogma és az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt
világmegvető és földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt,
másrészt a laikusok morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság
elvetett. Így a nő a családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi
tisztéből a társadalom központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt,
de főképp a trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel
járta be a világot. Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust .
A zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e
tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a
tudomány pl. Zimmern ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a
zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg
a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig
igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok
volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a
zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a
közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és
erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel
ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye
bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője
nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré
kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a
zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a
kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember
bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal,
mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere
az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s
közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való
megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet
hangsúlyozza erősen Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31 ;
aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban
végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és
gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a
credo quia absurdum , helyesebben credibile quia impetum, certum est quia
impossibile est elve Tertullian egyházatyánál De carne Christi 5. hihető, mert
esztelen; biztos, mert lehetetlen ; ez Márk evangéliumának egy valószínűen
későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé
tenni 9. 23 . Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a
tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk után.
12555.ht
CÍMSZÓ Kereszténysé é zsidósá viszony
SZÓCIKK Ebbe a Evangéliumo megegyezne Máté Márk Lukács Jáno é a Apostolo
cselekedete íg ne kétséges hog Keresztel Jáno a esszénu prófét adt legfőb
impulzus Jézusna híveinek akike ugyancsa a Apostolo cselekedete szerin 8 25 3-
Jáno tanítványaina hívtak Jáno életébe Jézu mé ne vol prófét csupán amiko
teljese elrómaiasodot galilea tetrarcha Herodo Antipa János esztelenü
kivégeztette akko lépet fe Jézu min prófét Máté Lukács Jáno é Josephu töb hely
Tanítás zsid prófétákéva megegyezet ne i kíván töb lenni min Szentírá
végrehajtója Működéséne magaszto vonása hog kitaszítottakkal tudatlanokkal
szegényekkel bűnösökkel leprásokka tudot együt érezn őneki prédikált Ezálta
szerezt hívei a egyszer embere körében Eze láttá benn Megváltót Erkölcs
tanítása mondása min szószerint idézete é összefoglaláso a előz korokba megvol
zsid imádságo formulákbó főké a előtt hetve évve él Hille magaszto erkölcs
tanításaibó l Ethik Soh eg percig mé keresztfá se marad e Jézu zsidóságtó é
sohase tagadt me se faját se tiszt zsid vallását erkölcstanát N gondoljátok hog
elpusztítan jötte Törvény é prófétákat ne rombolni hane teljesíten jötte Mát 5
1 Ne i ő hane tarsos Saul gör Pá csinált me a elkülönülés é elszakadást mer
vetett e nyílta Törvény hirdett világszert Jézu istenségét Agitációj a egés
művelt görög-róma világr kiterjed leginkáb zsinagógákba prédikált d azo
vezetőive vallásellene tanítása miat állandóa ellentétbe volt Látszólago
liberalizmusa mel térítésné határ ne ismert valóba ellentétb hozt zsid
vallással mer Pálná Iste háttérb szoru tanításába ne a igazságo Isten a embere
atyja központ hane Jézus kereszténysége mé sokái zsidósá eg részéne tekintett
ko Krisztu követő i anna tekintetté magukat A els püspökö mé circumcizál zsidó
voltak aki zsid vezet férfiakka mé meghit viszony tartottak mí pogányokka
kevésbé Szertartásila s különülte e eleint jeruzsálem Templomo központna
tekintették maguka pedi Kehil Kedósóna szen közsé nevezték Dönt fordula vol
jeruzsálem Templo elpusztítás zsidóságna ezutá következ nemzet é szellem
organizációja Hadriá alatt II sz elej Bar-Kochb felkelés Ekko má kereszténye
rómaia pártjá vannak ső azo oldalá veszne rész é Róm fel gravitálnak III sz.-ba
azutá Constantinu császá betetőzt azt ami Pá kezdet íg a egés vilá ellenség let
anna népne é hitvallások melybe Jézu él é meghalt nicea zsina 32 különít e
hivatalosa i zsinagógá é keresztén templomot Egyébkén zsidósá is aho ne
rómaiasodot e teljesen szinté törekedet szeparációra hog megőrizhess vallását
kereszténytő különáll zsid katakombá Rómába bizonyítjá ezt Enne nagyfontosság
spirituáli oka voltak íg elsősorba szentháromságdogm é a abbó következ
tanok,tovább kettő morál mel egyrész világmegvet é földöntúl papi szerzete é
aszkét vallás morá volt másrész laikuso morálja mel so minden megengedett ami
zsidósá elvetett Íg n családo belül egyszerű d megbecsül háziasszony tisztébő
társadalo központjáb kerül különö hódola tárgy lett Ezt d főkép
trinitariánizmus zsidósá elvetett má akkor amiko Pá ezze járt b világot Későb nicea
zsina dogmáv emelt trinitariánizmus zsidósá rendkívü maga színvonalo áll vezető
monoteizmus féltetté tantól amelybe Assyri Egyipto hasonl képzetei látták
aminthog tudomán pl Zimmer ez b i igazolt napjainkban tekintetbe tehá zsidósá
semmifél engedmény ne tet legrégib időtő máig ellentétbe mí kereszténysé
tudósaival aki Augustinustó Hegele á D Straussi igyekezte az koronkén
interpretálni Tovább nag kölcsönö eltávolodás o vol szente tisztelet é
képimádás tovább a istenany hit amelyeke zsidósá má kezdetbe legteljesebbe
elutasított Ne lehe tagadni hog közép é újko folyamán amiko zsidó jogfosztottan
d vallásukho é erkölcs-tanukho imponál szigorra é halálmegvet elszán
hősiességge ragaszkodtak szobor é képimádás mag feszüle is d ne Jézu személy
bizonyo averzió váltot k azokból akike anna ártatla megszemélyesítőj nevébe
vitte máglyára A egyházatyáktó é skolasztikusoktó rendszerr kidolgozot
kereszténysé tanítás csupá mélyített a ellentétet mer zsidósá szempontjábó nézv
a ú vallá következ képe mutatta kereszténysé egés tanítása Jézu eljövetel é
küldetés a embe bűnbeesésér va alapítva mer Pá aposto Ádá bűnbeesésében
Sátánnal min halá uráva val harcba látj a ember történé kulcsá e hátter a
inkarnációna é keresztrefeszítésne is Pálná Jézus-missziój közvetítőszerep egyenese
Sátá hatalmátó é haláltó val megszabadulásba nyilvánul Pá megvet Törvény
Jézusba val hite hangsúlyozz erőse Rómaia 3 28 10.4 Gál 3 7 1 Korint 1 18-3
amine következménye a ókorná hasonlíthatatlanu műveletleneb középkorba
végzetess váltak amennyibe anna nyomá szorított k a ész é gondolatszabadságo
puszt hit Ettő felfogástó csupá eg lépé vol cred qui absurdu helyesebbe
credibil qui impetum certu es qui impossibil es elv Tertullia egyházatyáná D
carn Christ 5 hihető mer esztelen biztos mer lehetetle e Már evangéliumána eg
valószínűe később betoldásábó származi Va hi annyi min lehetetlen lehetségess
tenn 9 2 A ezekbe val hiedele természe törvényeine é általába tanításnak főle
azonba gondolkodá szabadságána elvetésé vontá magu után
12555.h
CÍMSZ Kereszténys zsidós viszon
SZÓCIK Ebb Evangélium megegyezn Mát Már Lukác Ján Apostol cselekedet í n
kétsége ho Kereszte Ján esszén prófé ad legfő impulzu Jézusn híveine akik
ugyancs Apostol cselekedet szeri 2 3 Ján tanítványain hívta Ján életéb Jéz m n
vo prófé csupá amik teljes elrómaiasodo galile tetrarch Herod Antip Jáno
esztelen kivégeztett akk lépe f Jéz mi prófé Mát Lukác Ján Joseph tö hel Tanítá
zsi prófétákév megegyeze n kívá tö lenn mi Szentír végrehajtój Működésén
magaszt vonás ho kitaszítottakka tudatlanokka szegényekke bűnösökke leprásokk
tudo együ érez őnek prédikál Ezált szerez híve egysze ember körébe Ez látt ben
Megváltó Erkölc tanítás mondás mi szószerin idézet összefoglalás elő korokb
megvo zsi imádság formulákb fők előt hetv évv é Hill magaszt erkölc tanításaib
Ethi So e perci m keresztf s mara Jéz zsidóságt sohas tagad m s fajá s tisz zsi
vallásá erkölcstaná gondoljáto ho elpusztíta jött Törvén prófétáka n romboln
han teljesíte jött Má N han tarso Sau gö P csinál m elkülönülé elszakadás me
vetet nyílt Törvén hirdet világszer Jéz istenségé Agitáció egé művel görög-róm
világ kiterje leginká zsinagógákb prédikál az vezetőiv vallásellen tanítás mia
állandó ellentétb vol Látszólag liberalizmus me térítésn hatá n ismer valób
ellentét hoz zsi vallássa me Páln Ist háttér szor tanításáb n igazság Iste
ember atyj közpon han Jézu kereszténység m soká zsidós e részén tekintet k
Kriszt követ ann tekintett maguka el püspök m circumcizá zsid volta ak zsi veze
férfiakk m meghi viszon tartotta m pogányokk kevésb Szertartásil különült elein
jeruzsále Templom központn tekintetté maguk ped Kehi Kedósón sze közs nevezté
Dön fordul vo jeruzsále Templ elpusztítá zsidóságn ezut követke nemze szelle
organizációj Hadri alat I s ele Bar-Koch felkelé Ekk m keresztény római pártj vanna
s az oldal veszn rés Ró fe gravitálna II sz.-b azut Constantin csász betetőz az
am P kezde í egé vil ellensé le ann népn hitvalláso melyb Jéz é meghal nice
zsin 3 különí hivatalos zsinagóg kereszté templomo Egyébké zsidós i ah n
rómaiasodo teljese szint törekede szeparációr ho megőrizhes vallásá keresztényt
különál zsi katakomb Rómáb bizonyítj ez Enn nagyfontossá spirituál ok volta í
elsősorb szentháromságdog abb követke tanok,továb kett morá me egyrés
világmegve földöntú pap szerzet aszké vallá mor vol másrés laikus morálj me s
minde megengedet am zsidós elvetet Í család belü egyszer megbecsü háziasszon
tisztéb társadal központjá kerü külön hódol tárg let Ez főké trinitariánizmu
zsidós elvetet m akko amik P ezz jár világo Késő nice zsin dogmá emel trinitariánizmu
zsidós rendkív mag színvonal ál vezet monoteizmu féltett tantó amelyb Assyr
Egyipt hason képzete láttá amintho tudomá p Zimme e igazol napjainkba tekintetb
teh zsidós semmifé engedmén n te legrégi időt mái ellentétb m kereszténys
tudósaiva ak Augustinust Hegel Strauss igyekezt a koronké interpretáln Továb na
kölcsön eltávolodá vo szent tisztele képimádá továb istenan hi amelyek zsidós m
kezdetb legteljesebb elutasítot N leh tagadn ho közé újk folyamá amik zsid
jogfosztotta vallásukh erkölcs-tanukh imponá szigorr halálmegve elszá
hősiességg ragaszkodta szobo képimádá ma feszül i n Jéz személ bizony averzi
válto azokbó akik ann ártatl megszemélyesítő nevéb vitt máglyár egyházatyákt
skolasztikusokt rendszer kidolgozo kereszténys tanítá csup mélyítet ellentéte
me zsidós szempontjáb néz vall követke kép mutatt kereszténys egé tanítás Jéz
eljövete küldeté emb bűnbeesésé v alapítv me P apost Ád bűnbeesésébe Sátánna mi
hal uráv va harcb lát embe történ kulcs hátte inkarnáción keresztrefeszítésn i
Páln Jézus-misszió közvetítőszere egyenes Sát hatalmát halált va megszabadulásb
nyilvánu P megve Törvén Jézusb va hit hangsúlyoz erős Római 2 10. Gá Korin 18-
amin következmény ókorn hasonlíthatatlan műveletlene középkorb végzetes válta
amennyib ann nyom szorítot és gondolatszabadság pusz hi Ett felfogást csup e
lép vo cre qu absurd helyesebb credibi qu impetu cert e qu impossibi e el
Tertulli egyházatyán car Chris hihet me esztele bizto me lehetetl Má
evangéliumán e valószínű későb betoldásáb származ V h anny mi lehetetle
lehetséges ten ezekb va hiedel termész törvényein általáb tanításna fől azonb
gondolkod szabadságán elvetés vont mag utá
12555.
CÍMS Keresztény zsidó viszo
SZÓCI Eb Evangéliu megegyez Má Má Luká Já Aposto cselekede kétség h Kereszt
Já esszé próf a legf impulz Jézus hívein aki ugyanc Aposto cselekede szer Já
tanítványai hívt Já életé Jé v próf csup ami telje elrómaiasod galil tetrarc
Hero Anti Ján esztele kivégeztet ak lép Jé m próf Má Luká Já Josep t he Tanít
zs prófétáké megegyez kív t len m Szentí végrehajtó Működésé magasz voná h
kitaszítottakk tudatlanokk szegényekk bűnösökk leprások tud egy ére őne prédiká
Ezál szere hív egysz embe köréb E lát be Megvált Erköl tanítá mondá m szószeri
idéze összefoglalá el korok megv zs imádsá formulák fő elő het év Hil magasz
erköl tanításai Eth S perc kereszt mar Jé zsidóság soha taga faj tis zs vallás
erkölcstan gondolját h elpusztít jöt Törvé próféták rombol ha teljesít jöt M ha
tars Sa g csiná elkülönül elszakadá m vete nyíl Törvé hirde világsze Jé istenség
Agitáci eg műve görög-ró vilá kiterj legink zsinagógák prédiká a vezetői
valláselle tanítá mi álland ellentét vo Látszóla liberalizmu m térítés hat isme
való ellenté ho zs valláss m Pál Is hátté szo tanításá igazsá Ist embe aty
közpo ha Jéz kereszténysé sok zsidó részé tekinte Krisz köve an tekintet maguk
e püspö circumciz zsi volt a zs vez férfiak megh viszo tartott pogányok kevés
Szertartási különül elei jeruzsál Templo központ tekintett magu pe Keh Kedósó
sz köz nevezt Dö fordu v jeruzsál Temp elpusztít zsidóság ezu követk nemz szell
organizáció Hadr ala el Bar-Koc felkel Ek keresztén róma párt vann a olda vesz
ré R f gravitáln I sz.- azu Constanti csás betető a a kezd eg vi ellens l an
nép hitvallás mely Jé megha nic zsi külön hivatalo zsinagó kereszt templom
Egyébk zsidó a rómaiasod teljes szin töreked szeparáció h megőrizhe vallás
keresztény különá zs katakom Rómá bizonyít e En nagyfontoss spirituá o volt
elsősor szentháromságdo ab követk tanok,tová ket mor m egyré világmegv földönt
pa szerze aszk vall mo vo másré laiku morál m mind megengede a zsidó elvete
csalá bel egysze megbecs háziasszo tiszté társada központj ker külö hódo tár le
E fők trinitariánizm zsidó elvete akk ami ez já világ Kés nic zsi dogm eme
trinitariánizm zsidó rendkí ma színvona á veze monoteizm féltet tant amely Assy
Egyip haso képzet látt aminth tudom Zimm igazo napjainkb tekintet te zsidó
semmif engedmé t legrég idő má ellentét keresztény tudósaiv a Augustinus Hege
Straus igyekez koronk interpretál Tová n kölcsö eltávolod v szen tisztel
képimád tová istena h amelye zsidó kezdet legteljeseb elutasíto le tagad h köz
új folyam ami zsi jogfosztott vallásuk erkölcs-tanuk impon szigor halálmegv
elsz hősiesség ragaszkodt szob képimád m feszü Jé szemé bizon averz vált azokb
aki an ártat megszemélyesít nevé vit máglyá egyházatyák skolasztikusok rendsze
kidolgoz keresztény tanít csu mélyíte ellentét m zsidó szempontjá né val követk
ké mutat keresztény eg tanítá Jé eljövet küldet em bűnbeesés alapít m apos Á
bűnbeeséséb Sátánn m ha urá v harc lá emb törté kulc hátt inkarnáció
keresztrefeszítés Pál Jézus-misszi közvetítőszer egyene Sá hatalmá halál v
megszabadulás nyilván megv Törvé Jézus v hi hangsúlyo erő Róma 10 G Kori 18 ami
következmén ókor hasonlíthatatla műveletlen középkor végzete vált amennyi an
nyo szoríto é gondolatszabadsá pus h Et felfogás csu lé v cr q absur helyeseb
credib q impet cer q impossib e Tertull egyházatyá ca Chri hihe m esztel bizt m
lehetet M evangéliumá valószín késő betoldásá szárma ann m lehetetl lehetsége
te ezek v hiede termés törvényei általá tanításn fő azon gondolko szabadságá
elveté von ma ut
12555
CÍM Keresztén zsid visz
SZÓC E Evangéli megegye M M Luk J Apost cseleked kétsé Keresz J essz pró
leg impul Jézu hívei ak ugyan Apost cseleked sze J tanítványa hív J élet J pró
csu am telj elrómaiaso gali tetrar Her Ant Já esztel kivégezte a lé J pró M Luk
J Jose h Taní z próféták megegye kí le Szent végrehajt Működés magas von
kitaszítottak tudatlanok szegények bűnösök lepráso tu eg ér őn prédik Ezá szer
hí egys emb köré lá b Megvál Erkö tanít mond szószer idéz összefoglal e koro
meg z imáds formulá f el he é Hi magas erkö tanítása Et per keresz ma J zsidósá
soh tag fa ti z vallá erkölcsta gondoljá elpusztí jö Törv prófétá rombo h
teljesí jö h tar S csin elkülönü elszakad vet nyí Törv hird világsz J istensé
Agitác e műv görög-r vil kiter legin zsinagógá prédik vezető vallásell tanít m
állan ellenté v Látszól liberalizm téríté ha ism val ellent h z vallás Pá I
hátt sz tanítás igazs Is emb at közp h Jé kereszténys so zsid rész tekint Kris
köv a tekinte magu püsp circumci zs vol z ve férfia meg visz tartot pogányo
kevé Szertartás különü ele jeruzsá Templ közpon tekintet mag p Ke Kedós s kö
nevez D ford jeruzsá Tem elpusztí zsidósá ez követ nem szel organizáci Had al e
Bar-Ko felke E kereszté róm pár van old ves r gravitál sz. az Constant csá
betet kez e v ellen a né hitvallá mel J megh ni zs külö hivatal zsinag keresz
templo Egyéb zsid rómaiaso telje szi töreke szeparáci megőrizh vallá keresztén
külön z katako Róm bizonyí E nagyfontos spiritu vol elsőso szentháromságd a
követ tanok,tov ke mo egyr világmeg földön p szerz asz val m v másr laik morá
min megenged zsid elvet csal be egysz megbec háziassz tiszt társad központ ke
kül hód tá l fő trinitariániz zsid elvet ak am e j vilá Ké ni zs dog em
trinitariániz zsid rendk m színvon vez monoteiz félte tan amel Ass Egyi has
képze lát amint tudo Zim igaz napjaink tekinte t zsid semmi engedm legré id m
ellenté keresztén tudósai Augustinu Heg Strau igyeke koron interpretá Tov kölcs
eltávolo sze tiszte képimá tov isten amely zsid kezde legteljese elutasít l
taga kö ú folya am zs jogfosztot vallásu erkölcs-tanu impo szigo halálmeg els
hősiessé ragaszkod szo képimá fesz J szem bizo aver vál azok ak a árta
megszemélyesí nev vi mágly egyházatyá skolasztikuso rendsz kidolgo keresztén
taní cs mélyít ellenté zsid szempontj n va követ k muta keresztén e tanít J
eljöve külde e bűnbeesé alapí apo bűnbeesésé Sátán h ur har l em tört kul hát
inkarnáci keresztrefeszíté Pá Jézus-missz közvetítősze egyen S hatalm halá
megszabadulá nyilvá meg Törv Jézu h hangsúly er Róm 1 Kor 1 am következmé óko
hasonlíthatatl műveletle középko végzet vál amenny a ny szorít gondolatszabads
pu E felfogá cs l c absu helyese credi impe ce impossi Tertul egyházaty c Chr
hih eszte biz lehete evangélium valószí kés betoldás szárm an lehetet lehetség
t eze hied termé törvénye által tanítás f azo gondolk szabadság elvet vo m u
1255
CÍ Kereszté zsi vis
SZÓ Evangél megegy Lu Apos cseleke kéts Keres ess pr le impu Jéz híve a
ugya Apos cseleke sz tanítvány hí éle pr cs a tel elrómaias gal tetra He An J
eszte kivégezt l pr Lu Jos Tan prófétá megegy k l Szen végrehaj Működé maga vo
kitaszította tudatlano szegénye bűnösö leprás t e é ő prédi Ez sze h egy em kör
l Megvá Erk taní mon szósze idé összefogla kor me imád formul e h H maga erk
tanítás E pe keres m zsidós so ta f t vall erkölcst gondolj elpuszt j Tör
prófét romb teljes j ta csi elkülön elszaka ve ny Tör hir világs istens Agitá
mű görög- vi kite legi zsinagóg prédi vezet vallásel taní álla ellent Látszó
liberaliz térít h is va ellen vallá P hát s tanítá igaz I em a köz J keresztény
s zsi rés tekin Kri kö tekint mag püs circumc z vo v férfi me vis tarto pogány
kev Szertartá külön el jeruzs Temp közpo tekinte ma K Kedó k neve for jeruzs Te
elpuszt zsidós e köve ne sze organizác Ha a Bar-K felk kereszt ró pá va ol ve
gravitá sz a Constan cs bete ke elle n hitvall me meg n z kül hivata zsina
keres templ Egyé zsi rómaias telj sz törek szeparác megőriz vall kereszté külö
katak Ró bizony nagyfonto spirit vo elsős szentháromság köve tanok,to k m egy
világme földö szer as va más lai mor mi megenge zsi elve csa b egys megbe
háziass tisz társa közpon k kü hó t f trinitariáni zsi elve a a vil K n z do e
trinitariáni zsi rend színvo ve monotei félt ta ame As Egy ha képz lá amin tud
Zi iga napjain tekint zsi semm enged legr i ellent kereszté tudósa Augustin He
Stra igyek koro interpret To kölc eltávol sz tiszt képim to iste amel zsi kezd
legteljes elutasí tag k foly a z jogfoszto vallás erkölcs-tan imp szig halálme
el hősiess ragaszko sz képim fes sze biz ave vá azo a árt megszemélyes ne v
mágl egyházaty skolasztikus rends kidolg kereszté tan c mélyí ellent zsi
szempont v köve mut kereszté taní eljöv küld bűnbees alap ap bűnbeesés Sátá u ha
e tör ku há inkarnác keresztrefeszít P Jézus-miss közvetítősz egye hatal hal
megszabadul nyilv me Tör Jéz hangsúl e Ró Ko a következm ók hasonlíthatat
műveletl középk végze vá amenn n szorí gondolatszabad p felfog c abs helyes
cred imp c imposs Tertu egyházat Ch hi eszt bi lehet evangéliu valósz ké
betoldá szár a lehete lehetsé ez hie term törvény álta tanítá az gondol
szabadsá elve v