12555.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: "Ebben az Evangéliumok megegyeznek (Máté, Márk, Lukács, János és az Apostolok cselekedetei) s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus próféta adta a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az Apostolok cselekedetei szerint (8. 25, . 3-4) János tanítványainak hívtak. János életében Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott galileai tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor lépett fel Jézus mint próféta (Máté, Lukács, János és Josephus több helye). Tanítása a zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a Szentírás végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal, a tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt érezni s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében. Ezek látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti idézetek és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos formulákból s főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi tanításaiból (l. Ethika). Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus a zsidóságtól és sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását, erkölcstanát: «Ne gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a prófétákat, nem rombolni, hanem teljesíteni jöttem» (Máté 5. 17). Nem is ő, hanem a tarsosi Saul, gör. Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő vetette el nyíltan a Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét. Agitációja az egész művelt, görög-római világra kiterjedt s leginkább a zsinagógákban prédikált, de azok vezetőivel vallásellenes tanításai miatt állandóan ellentétben volt. Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt nem ismert, valóban ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten háttérbe szorul s tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a központ, hanem Jézus. A kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének tekintette s e kor Krisztus követői is annak tekintették magukat. Az első püspökök még circumcizált zsidók voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még meghitt viszonyt tartottak, míg a pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se különültek el eleinte s a jeruzsálemi Templomot központnak tekintették, magukat pedig Kehila Kedósónak (szent község) nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi Templom elpusztítása s a zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi organizációja, a Hadrián alatti (II. sz. eleje) Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a keresztények a rómaiak pártján vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma felé gravitálnak. A III. sz.-ban azután Constantinus császár betetőzte azt, amit Pál kezdett s így az egész világ ellensége lett annak a népnek és hitvallások, melyben Jézus élt és meghalt. A niceai zsinat (325) különíti el hivatalosan is a zsinagógát és keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is, ahol nem rómaiasodott el teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy megőrizhesse vallását. (A kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában bizonyítják ezt.) Ennek nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a szentháromságdogma és az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt világmegvető és földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt, másrészt a laikusok morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság elvetett. Így a nő a családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi tisztéből a társadalom központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt, de főképp a trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel járta be a világot. (Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust). A zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a tudomány (pl. Zimmern) ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal, mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet hangsúlyozza erősen (Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31); aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a «credo quia absurdum», helyesebben «credibile quia impetum, certum est quia impossibile est» elve Tertullian egyházatyánál (De carne Christi 5.) (hihető, mert esztelen; biztos, mert lehetetlen); ez Márk evangéliumának egy valószínűen későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé tenni (9. 23). Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk után."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2555. címszó a lexikon => 473. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12555.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: Ebben az Evangéliumok megegyeznek Máté, Márk, Lukács, János és az Apostolok cselekedetei s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus próféta adta a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az Apostolok cselekedetei szerint 8. 25, . 3-4 János tanítványainak hívtak. János életében Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott galileai tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor lépett fel Jézus mint próféta Máté, Lukács, János és Josephus több helye . Tanítása a zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a Szentírás végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal, a tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt érezni s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében. Ezek látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti idézetek és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos formulákból s főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi tanításaiból l. Ethika . Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus a zsidóságtól és sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását, erkölcstanát: Ne gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a prófétákat, nem rombolni, hanem teljesíteni jöttem Máté 5. 17 . Nem is ő, hanem a tarsosi Saul, gör. Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő vetette el nyíltan a Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét. Agitációja az egész művelt, görög-római világra kiterjedt s leginkább a zsinagógákban prédikált, de azok vezetőivel vallásellenes tanításai miatt állandóan ellentétben volt. Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt nem ismert, valóban ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten háttérbe szorul s tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a központ, hanem Jézus. A kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének tekintette s e kor Krisztus követői is annak tekintették magukat. Az első püspökök még circumcizált zsidók voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még meghitt viszonyt tartottak, míg a pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se különültek el eleinte s a jeruzsálemi Templomot központnak tekintették, magukat pedig Kehila Kedósónak szent község nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi Templom elpusztítása s a zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi organizációja, a Hadrián alatti II. sz. eleje Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a keresztények a rómaiak pártján vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma felé gravitálnak. A III. sz.-ban azután Constantinus császár betetőzte azt, amit Pál kezdett s így az egész világ ellensége lett annak a népnek és hitvallások, melyben Jézus élt és meghalt. A niceai zsinat 325 különíti el hivatalosan is a zsinagógát és keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is, ahol nem rómaiasodott el teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy megőrizhesse vallását. A kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában bizonyítják ezt. Ennek nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a szentháromságdogma és az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt világmegvető és földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt, másrészt a laikusok morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság elvetett. Így a nő a családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi tisztéből a társadalom központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt, de főképp a trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel járta be a világot. Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust . A zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a tudomány pl. Zimmern ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal, mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet hangsúlyozza erősen Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31 ; aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a credo quia absurdum , helyesebben credibile quia impetum, certum est quia impossibile est elve Tertullian egyházatyánál De carne Christi 5. hihető, mert esztelen; biztos, mert lehetetlen ; ez Márk evangéliumának egy valószínűen későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé tenni 9. 23 . Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk után.

12555.ht

CÍMSZÓ Kereszténysé é zsidósá viszony

SZÓCIKK Ebbe a Evangéliumo megegyezne Máté Márk Lukács Jáno é a Apostolo cselekedete íg ne kétséges hog Keresztel Jáno a esszénu prófét adt legfőb impulzus Jézusna híveinek akike ugyancsa a Apostolo cselekedete szerin 8 25 3- Jáno tanítványaina hívtak Jáno életébe Jézu mé ne vol prófét csupán amiko teljese elrómaiasodot galilea tetrarcha Herodo Antipa János esztelenü kivégeztette akko lépet fe Jézu min prófét Máté Lukács Jáno é Josephu töb hely Tanítás zsid prófétákéva megegyezet ne i kíván töb lenni min Szentírá végrehajtója Működéséne magaszto vonása hog kitaszítottakkal tudatlanokkal szegényekkel bűnösökkel leprásokka tudot együt érezn őneki prédikált Ezálta szerezt hívei a egyszer embere körében Eze láttá benn Megváltót Erkölcs tanítása mondása min szószerint idézete é összefoglaláso a előz korokba megvol zsid imádságo formulákbó főké a előtt hetve évve él Hille magaszto erkölcs tanításaibó l Ethik Soh eg percig mé keresztfá se marad e Jézu zsidóságtó é sohase tagadt me se faját se tiszt zsid vallását erkölcstanát N gondoljátok hog elpusztítan jötte Törvény é prófétákat ne rombolni hane teljesíten jötte Mát 5 1 Ne i ő hane tarsos Saul gör Pá csinált me a elkülönülés é elszakadást mer vetett e nyílta Törvény hirdett világszert Jézu istenségét Agitációj a egés művelt görög-róma világr kiterjed leginkáb zsinagógákba prédikált d azo vezetőive vallásellene tanítása miat állandóa ellentétbe volt Látszólago liberalizmusa mel térítésné határ ne ismert valóba ellentétb hozt zsid vallással mer Pálná Iste háttérb szoru tanításába ne a igazságo Isten a embere atyja központ hane Jézus kereszténysége mé sokái zsidósá eg részéne tekintett ko Krisztu követő i anna tekintetté magukat A els püspökö mé circumcizál zsidó voltak aki zsid vezet férfiakka mé meghit viszony tartottak mí pogányokka kevésbé Szertartásila s különülte e eleint jeruzsálem Templomo központna tekintették maguka pedi Kehil Kedósóna szen közsé nevezték Dönt fordula vol jeruzsálem Templo elpusztítás zsidóságna ezutá következ nemzet é szellem organizációja Hadriá alatt II sz elej Bar-Kochb felkelés Ekko má kereszténye rómaia pártjá vannak ső azo oldalá veszne rész é Róm fel gravitálnak III sz.-ba azutá Constantinu császá betetőzt azt ami Pá kezdet íg a egés vilá ellenség let anna népne é hitvallások melybe Jézu él é meghalt nicea zsina 32 különít e hivatalosa i zsinagógá é keresztén templomot Egyébkén zsidósá is aho ne rómaiasodot e teljesen szinté törekedet szeparációra hog megőrizhess vallását kereszténytő különáll zsid katakombá Rómába bizonyítjá ezt Enne nagyfontosság spirituáli oka voltak íg elsősorba szentháromságdogm é a abbó következ tanok,tovább kettő morál mel egyrész világmegvet é földöntúl papi szerzete é aszkét vallás morá volt másrész laikuso morálja mel so minden megengedett ami zsidósá elvetett Íg n családo belül egyszerű d megbecsül háziasszony tisztébő társadalo központjáb kerül különö hódola tárgy lett Ezt d főkép trinitariánizmus zsidósá elvetett má akkor amiko Pá ezze járt b világot Későb nicea zsina dogmáv emelt trinitariánizmus zsidósá rendkívü maga színvonalo áll vezető monoteizmus féltetté tantól amelybe Assyri Egyipto hasonl képzetei látták aminthog tudomán pl Zimmer ez b i igazolt napjainkban tekintetbe tehá zsidósá semmifél engedmény ne tet legrégib időtő máig ellentétbe mí kereszténysé tudósaival aki Augustinustó Hegele á D Straussi igyekezte az koronkén interpretálni Tovább nag kölcsönö eltávolodás o vol szente tisztelet é képimádás tovább a istenany hit amelyeke zsidósá má kezdetbe legteljesebbe elutasított Ne lehe tagadni hog közép é újko folyamán amiko zsidó jogfosztottan d vallásukho é erkölcs-tanukho imponál szigorra é halálmegvet elszán hősiességge ragaszkodtak szobor é képimádás mag feszüle is d ne Jézu személy bizonyo averzió váltot k azokból akike anna ártatla megszemélyesítőj nevébe vitte máglyára A egyházatyáktó é skolasztikusoktó rendszerr kidolgozot kereszténysé tanítás csupá mélyített a ellentétet mer zsidósá szempontjábó nézv a ú vallá következ képe mutatta kereszténysé egés tanítása Jézu eljövetel é küldetés a embe bűnbeesésér va alapítva mer Pá aposto Ádá bűnbeesésében Sátánnal min halá uráva val harcba látj a ember történé kulcsá e hátter a inkarnációna é keresztrefeszítésne is Pálná Jézus-missziój közvetítőszerep egyenese Sátá hatalmátó é haláltó val megszabadulásba nyilvánul Pá megvet Törvény Jézusba val hite hangsúlyozz erőse Rómaia 3 28 10.4 Gál 3 7 1 Korint 1 18-3 amine következménye a ókorná hasonlíthatatlanu műveletleneb középkorba végzetess váltak amennyibe anna nyomá szorított k a ész é gondolatszabadságo puszt hit Ettő felfogástó csupá eg lépé vol cred qui absurdu helyesebbe credibil qui impetum certu es qui impossibil es elv Tertullia egyházatyáná D carn Christ 5 hihető mer esztelen biztos mer lehetetle e Már evangéliumána eg valószínűe később betoldásábó származi Va hi annyi min lehetetlen lehetségess tenn 9 2 A ezekbe val hiedele természe törvényeine é általába tanításnak főle azonba gondolkodá szabadságána elvetésé vontá magu után

12555.h

CÍMSZ Kereszténys zsidós viszon

SZÓCIK Ebb Evangélium megegyezn Mát Már Lukác Ján Apostol cselekedet í n kétsége ho Kereszte Ján esszén prófé ad legfő impulzu Jézusn híveine akik ugyancs Apostol cselekedet szeri 2 3 Ján tanítványain hívta Ján életéb Jéz m n vo prófé csupá amik teljes elrómaiasodo galile tetrarch Herod Antip Jáno esztelen kivégeztett akk lépe f Jéz mi prófé Mát Lukác Ján Joseph tö hel Tanítá zsi prófétákév megegyeze n kívá tö lenn mi Szentír végrehajtój Működésén magaszt vonás ho kitaszítottakka tudatlanokka szegényekke bűnösökke leprásokk tudo együ érez őnek prédikál Ezált szerez híve egysze ember körébe Ez látt ben Megváltó Erkölc tanítás mondás mi szószerin idézet összefoglalás elő korokb megvo zsi imádság formulákb fők előt hetv évv é Hill magaszt erkölc tanításaib Ethi So e perci m keresztf s mara Jéz zsidóságt sohas tagad m s fajá s tisz zsi vallásá erkölcstaná gondoljáto ho elpusztíta jött Törvén prófétáka n romboln han teljesíte jött Má N han tarso Sau gö P csinál m elkülönülé elszakadás me vetet nyílt Törvén hirdet világszer Jéz istenségé Agitáció egé művel görög-róm világ kiterje leginká zsinagógákb prédikál az vezetőiv vallásellen tanítás mia állandó ellentétb vol Látszólag liberalizmus me térítésn hatá n ismer valób ellentét hoz zsi vallássa me Páln Ist háttér szor tanításáb n igazság Iste ember atyj közpon han Jézu kereszténység m soká zsidós e részén tekintet k Kriszt követ ann tekintett maguka el püspök m circumcizá zsid volta ak zsi veze férfiakk m meghi viszon tartotta m pogányokk kevésb Szertartásil különült elein jeruzsále Templom központn tekintetté maguk ped Kehi Kedósón sze közs nevezté Dön fordul vo jeruzsále Templ elpusztítá zsidóságn ezut követke nemze szelle organizációj Hadri alat I s ele Bar-Koch felkelé Ekk m keresztény római pártj vanna s az oldal veszn rés Ró fe gravitálna II sz.-b azut Constantin csász betetőz az am P kezde í egé vil ellensé le ann népn hitvalláso melyb Jéz é meghal nice zsin 3 különí hivatalos zsinagóg kereszté templomo Egyébké zsidós i ah n rómaiasodo teljese szint törekede szeparációr ho megőrizhes vallásá keresztényt különál zsi katakomb Rómáb bizonyítj ez Enn nagyfontossá spirituál ok volta í elsősorb szentháromságdog abb követke tanok,továb kett morá me egyrés világmegve földöntú pap szerzet aszké vallá mor vol másrés laikus morálj me s minde megengedet am zsidós elvetet Í család belü egyszer megbecsü háziasszon tisztéb társadal központjá kerü külön hódol tárg let Ez főké trinitariánizmu zsidós elvetet m akko amik P ezz jár világo Késő nice zsin dogmá emel trinitariánizmu zsidós rendkív mag színvonal ál vezet monoteizmu féltett tantó amelyb Assyr Egyipt hason képzete láttá amintho tudomá p Zimme e igazol napjainkba tekintetb teh zsidós semmifé engedmén n te legrégi időt mái ellentétb m kereszténys tudósaiva ak Augustinust Hegel Strauss igyekezt a koronké interpretáln Továb na kölcsön eltávolodá vo szent tisztele képimádá továb istenan hi amelyek zsidós m kezdetb legteljesebb elutasítot N leh tagadn ho közé újk folyamá amik zsid jogfosztotta vallásukh erkölcs-tanukh imponá szigorr halálmegve elszá hősiességg ragaszkodta szobo képimádá ma feszül i n Jéz személ bizony averzi válto azokbó akik ann ártatl megszemélyesítő nevéb vitt máglyár egyházatyákt skolasztikusokt rendszer kidolgozo kereszténys tanítá csup mélyítet ellentéte me zsidós szempontjáb néz vall követke kép mutatt kereszténys egé tanítás Jéz eljövete küldeté emb bűnbeesésé v alapítv me P apost Ád bűnbeesésébe Sátánna mi hal uráv va harcb lát embe történ kulcs hátte inkarnáción keresztrefeszítésn i Páln Jézus-misszió közvetítőszere egyenes Sát hatalmát halált va megszabadulásb nyilvánu P megve Törvén Jézusb va hit hangsúlyoz erős Római 2 10. Gá Korin 18- amin következmény ókorn hasonlíthatatlan műveletlene középkorb végzetes válta amennyib ann nyom szorítot és gondolatszabadság pusz hi Ett felfogást csup e lép vo cre qu absurd helyesebb credibi qu impetu cert e qu impossibi e el Tertulli egyházatyán car Chris hihet me esztele bizto me lehetetl Má evangéliumán e valószínű későb betoldásáb származ V h anny mi lehetetle lehetséges ten ezekb va hiedel termész törvényein általáb tanításna fől azonb gondolkod szabadságán elvetés vont mag utá

12555.

CÍMS Keresztény zsidó viszo

SZÓCI Eb Evangéliu megegyez Má Má Luká Já Aposto cselekede kétség h Kereszt Já esszé próf a legf impulz Jézus hívein aki ugyanc Aposto cselekede szer Já tanítványai hívt Já életé Jé v próf csup ami telje elrómaiasod galil tetrarc Hero Anti Ján esztele kivégeztet ak lép Jé m próf Má Luká Já Josep t he Tanít zs prófétáké megegyez kív t len m Szentí végrehajtó Működésé magasz voná h kitaszítottakk tudatlanokk szegényekk bűnösökk leprások tud egy ére őne prédiká Ezál szere hív egysz embe köréb E lát be Megvált Erköl tanítá mondá m szószeri idéze összefoglalá el korok megv zs imádsá formulák fő elő het év Hil magasz erköl tanításai Eth S perc kereszt mar Jé zsidóság soha taga faj tis zs vallás erkölcstan gondolját h elpusztít jöt Törvé próféták rombol ha teljesít jöt M ha tars Sa g csiná elkülönül elszakadá m vete nyíl Törvé hirde világsze Jé istenség Agitáci eg műve görög-ró vilá kiterj legink zsinagógák prédiká a vezetői valláselle tanítá mi álland ellentét vo Látszóla liberalizmu m térítés hat isme való ellenté ho zs valláss m Pál Is hátté szo tanításá igazsá Ist embe aty közpo ha Jéz kereszténysé sok zsidó részé tekinte Krisz köve an tekintet maguk e püspö circumciz zsi volt a zs vez férfiak megh viszo tartott pogányok kevés Szertartási különül elei jeruzsál Templo központ tekintett magu pe Keh Kedósó sz köz nevezt Dö fordu v jeruzsál Temp elpusztít zsidóság ezu követk nemz szell organizáció Hadr ala el Bar-Koc felkel Ek keresztén róma párt vann a olda vesz ré R f gravitáln I sz.- azu Constanti csás betető a a kezd eg vi ellens l an nép hitvallás mely Jé megha nic zsi külön hivatalo zsinagó kereszt templom Egyébk zsidó a rómaiasod teljes szin töreked szeparáció h megőrizhe vallás keresztény különá zs katakom Rómá bizonyít e En nagyfontoss spirituá o volt elsősor szentháromságdo ab követk tanok,tová ket mor m egyré világmegv földönt pa szerze aszk vall mo vo másré laiku morál m mind megengede a zsidó elvete csalá bel egysze megbecs háziasszo tiszté társada központj ker külö hódo tár le E fők trinitariánizm zsidó elvete akk ami ez já világ Kés nic zsi dogm eme trinitariánizm zsidó rendkí ma színvona á veze monoteizm féltet tant amely Assy Egyip haso képzet látt aminth tudom Zimm igazo napjainkb tekintet te zsidó semmif engedmé t legrég idő má ellentét keresztény tudósaiv a Augustinus Hege Straus igyekez koronk interpretál Tová n kölcsö eltávolod v szen tisztel képimád tová istena h amelye zsidó kezdet legteljeseb elutasíto le tagad h köz új folyam ami zsi jogfosztott vallásuk erkölcs-tanuk impon szigor halálmegv elsz hősiesség ragaszkodt szob képimád m feszü Jé szemé bizon averz vált azokb aki an ártat megszemélyesít nevé vit máglyá egyházatyák skolasztikusok rendsze kidolgoz keresztény tanít csu mélyíte ellentét m zsidó szempontjá né val követk ké mutat keresztény eg tanítá Jé eljövet küldet em bűnbeesés alapít m apos Á bűnbeeséséb Sátánn m ha urá v harc lá emb törté kulc hátt inkarnáció keresztrefeszítés Pál Jézus-misszi közvetítőszer egyene Sá hatalmá halál v megszabadulás nyilván megv Törvé Jézus v hi hangsúlyo erő Róma 10 G Kori 18 ami következmén ókor hasonlíthatatla műveletlen középkor végzete vált amennyi an nyo szoríto é gondolatszabadsá pus h Et felfogás csu lé v cr q absur helyeseb credib q impet cer q impossib e Tertull egyházatyá ca Chri hihe m esztel bizt m lehetet M evangéliumá valószín késő betoldásá szárma ann m lehetetl lehetsége te ezek v hiede termés törvényei általá tanításn fő azon gondolko szabadságá elveté von ma ut

12555

CÍM Keresztén zsid visz

SZÓC E Evangéli megegye M M Luk J Apost cseleked kétsé Keresz J essz pró leg impul Jézu hívei ak ugyan Apost cseleked sze J tanítványa hív J élet J pró csu am telj elrómaiaso gali tetrar Her Ant Já esztel kivégezte a lé J pró M Luk J Jose h Taní z próféták megegye kí le Szent végrehajt Működés magas von kitaszítottak tudatlanok szegények bűnösök lepráso tu eg ér őn prédik Ezá szer hí egys emb köré lá b Megvál Erkö tanít mond szószer idéz összefoglal e koro meg z imáds formulá f el he é Hi magas erkö tanítása Et per keresz ma J zsidósá soh tag fa ti z vallá erkölcsta gondoljá elpusztí jö Törv prófétá rombo h teljesí jö h tar S csin elkülönü elszakad vet nyí Törv hird világsz J istensé Agitác e műv görög-r vil kiter legin zsinagógá prédik vezető vallásell tanít m állan ellenté v Látszól liberalizm téríté ha ism val ellent h z vallás Pá I hátt sz tanítás igazs Is emb at közp h Jé kereszténys so zsid rész tekint Kris köv a tekinte magu püsp circumci zs vol z ve férfia meg visz tartot pogányo kevé Szertartás különü ele jeruzsá Templ közpon tekintet mag p Ke Kedós s kö nevez D ford jeruzsá Tem elpusztí zsidósá ez követ nem szel organizáci Had al e Bar-Ko felke E kereszté róm pár van old ves r gravitál sz. az Constant csá betet kez e v ellen a né hitvallá mel J megh ni zs külö hivatal zsinag keresz templo Egyéb zsid rómaiaso telje szi töreke szeparáci megőrizh vallá keresztén külön z katako Róm bizonyí E nagyfontos spiritu vol elsőso szentháromságd a követ tanok,tov ke mo egyr világmeg földön p szerz asz val m v másr laik morá min megenged zsid elvet csal be egysz megbec háziassz tiszt társad központ ke kül hód tá l fő trinitariániz zsid elvet ak am e j vilá Ké ni zs dog em trinitariániz zsid rendk m színvon vez monoteiz félte tan amel Ass Egyi has képze lát amint tudo Zim igaz napjaink tekinte t zsid semmi engedm legré id m ellenté keresztén tudósai Augustinu Heg Strau igyeke koron interpretá Tov kölcs eltávolo sze tiszte képimá tov isten amely zsid kezde legteljese elutasít l taga kö ú folya am zs jogfosztot vallásu erkölcs-tanu impo szigo halálmeg els hősiessé ragaszkod szo képimá fesz J szem bizo aver vál azok ak a árta megszemélyesí nev vi mágly egyházatyá skolasztikuso rendsz kidolgo keresztén taní cs mélyít ellenté zsid szempontj n va követ k muta keresztén e tanít J eljöve külde e bűnbeesé alapí apo bűnbeesésé Sátán h ur har l em tört kul hát inkarnáci keresztrefeszíté Pá Jézus-missz közvetítősze egyen S hatalm halá megszabadulá nyilvá meg Törv Jézu h hangsúly er Róm 1 Kor 1 am következmé óko hasonlíthatatl műveletle középko végzet vál amenny a ny szorít gondolatszabads pu E felfogá cs l c absu helyese credi impe ce impossi Tertul egyházaty c Chr hih eszte biz lehete evangélium valószí kés betoldás szárm an lehetet lehetség t eze hied termé törvénye által tanítás f azo gondolk szabadság elvet vo m u

1255

CÍ Kereszté zsi vis

SZÓ Evangél megegy Lu Apos cseleke kéts Keres ess pr le impu Jéz híve a ugya Apos cseleke sz tanítvány hí éle pr cs a tel elrómaias gal tetra He An J eszte kivégezt l pr Lu Jos Tan prófétá megegy k l Szen végrehaj Működé maga vo kitaszította tudatlano szegénye bűnösö leprás t e é ő prédi Ez sze h egy em kör l Megvá Erk taní mon szósze idé összefogla kor me imád formul e h H maga erk tanítás E pe keres m zsidós so ta f t vall erkölcst gondolj elpuszt j Tör prófét romb teljes j ta csi elkülön elszaka ve ny Tör hir világs istens Agitá mű görög- vi kite legi zsinagóg prédi vezet vallásel taní álla ellent Látszó liberaliz térít h is va ellen vallá P hát s tanítá igaz I em a köz J keresztény s zsi rés tekin Kri kö tekint mag püs circumc z vo v férfi me vis tarto pogány kev Szertartá külön el jeruzs Temp közpo tekinte ma K Kedó k neve for jeruzs Te elpuszt zsidós e köve ne sze organizác Ha a Bar-K felk kereszt ró pá va ol ve gravitá sz a Constan cs bete ke elle n hitvall me meg n z kül hivata zsina keres templ Egyé zsi rómaias telj sz törek szeparác megőriz vall kereszté külö katak Ró bizony nagyfonto spirit vo elsős szentháromság köve tanok,to k m egy világme földö szer as va más lai mor mi megenge zsi elve csa b egys megbe háziass tisz társa közpon k kü hó t f trinitariáni zsi elve a a vil K n z do e trinitariáni zsi rend színvo ve monotei félt ta ame As Egy ha képz lá amin tud Zi iga napjain tekint zsi semm enged legr i ellent kereszté tudósa Augustin He Stra igyek koro interpret To kölc eltávol sz tiszt képim to iste amel zsi kezd legteljes elutasí tag k foly a z jogfoszto vallás erkölcs-tan imp szig halálme el hősiess ragaszko sz képim fes sze biz ave vá azo a árt megszemélyes ne v mágl egyházaty skolasztikus rends kidolg kereszté tan c mélyí ellent zsi szempont v köve mut kereszté taní eljöv küld bűnbees alap ap bűnbeesés Sátá u ha e tör ku há inkarnác keresztrefeszít P Jézus-miss közvetítősz egye hatal hal megszabadul nyilv me Tör Jéz hangsúl e Ró Ko a következm ók hasonlíthatat műveletl középk végze vá amenn n szorí gondolatszabad p felfog c abs helyes cred imp c imposs Tertu egyházat Ch hi eszt bi lehet evangéliu valósz ké betoldá szár a lehete lehetsé ez hie term törvény álta tanítá az gondol szabadsá elve v