12556.htm
CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya
SZÓCIKK: "Ennek nevében
tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a kéziratok tömegeit, melyek
különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről, mert nekik a Törvény tanítását,
értelmezését, kutatását oly módon, hogy az minden tudományágat felöleljen,
nemcsak maga a Törvény (Deuter. 6.7,11.19), hanem a Talmud és az évezredes
tradíció írta elő, még pedig olyan fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más
foglalkozás csupán kenyérkereset, de főfoglalkozás zsidó szempont szerint
csupán maga a mellékcél nélkül való tanulás és tanítás. Ezzel szemben a
középkor aránytalanul felvilágosodott zsidósága, főképp a román államok
területén, csupán azt érezhette, amit a körülmények és a keresztény egyház
gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás és hit összeegyeztethetetlen. Ezek
miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki bizonyos ellentét, melynek bőséges
irodalmi nyomai vannak (l. alább), hanem magán a kereszténységen belül is voltak
szakadások, így a korántsem lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd
a folytonosan jelentkező reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve
nem szűntek meg s amelyek a primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára
akartak visszatérni s amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában,
jutottak kivitelre. A zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény
volt, mert a lelki bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal
mindenütt parallel járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való
tanulmányozása, nem fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről
érintette: a héber iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak
tömeges máglyára vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a
K.-ban annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc
évszázad alatt legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi
haladásban való hitet őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb
középkorban sem. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók
kapuinak leomlásakor a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek
szolgálatába állott, mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt,
mely a kinyilatkoztatás magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet,
a törvényes munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és
mindenkire kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta
törvénybe, még mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A
közép- és újkor tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz.
végéig éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek
konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a
legnevezetesebbek: az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az
egykorú forrás szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek
el, miután hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u.
o., minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma
volt, még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309.
Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok
szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban,
1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497.
Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől
Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak
gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik
a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben
Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz
városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és
jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763,
újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a
konfiskációt, 1757» Lengyelország egész területén, és másutt is és a
rosszindulatú és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek
kétségtelenül elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a
kereszténység iránt, mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem
tulajdoníthatta azokat a gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak
neki. Ugyanez észlelhető a másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem
kevésbé fontos: ú. m. a zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja
ellen irányuló óriási és romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől
tart és csupán a nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában
éppen az utóbbi években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást
illeti, annak általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani.
Ilyen fő jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést
kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg
Caro és Max Weber (utóbbi keresztény) tisztázták. Szerintük a szeparációt a
rítus okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az
együttélés és a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és
Közép-Franciaországban számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei
népünnepélyeiket közösen ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális
okok miatt a lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a
Diocletianus korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi
zsinatokon. Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban,
valamint több franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban
egyeznek intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a
mezei gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a
keresztényeknek is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki
zsinaton érvényesült, annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt.
Sokkal szigorúbbak voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok
a XII. sz.-tól kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók
örökségfosztását tiltják el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi
páriákká a zsidókat, amennyiben egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga
foltot s külön lakóhelyet (l. Gettó) rendelt el számukra. Ezekhez járult később
pl. az 1434-iki bázeli zsinat határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási
jogának elvétele, a kötelező keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása
saját templomaikban és ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a
zsinati törvényhozás következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy
pápa, így különben az igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor
egyik legjelentékenyebb pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a
legmeghatóbb és szívhez szólóbb bullában (1247) figyelmeztette papságát
Francia- és Németországban a zsidók ellenni vádak alaptalanságára és
gonoszságára. Nem szólunk e helyt az inkvizíció borzalmairól, zsidó
kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról (l. o.), melyek közül
Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész inkvizíció az
azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon, aminthogy a
könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített héber
könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán a
szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett
körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott
válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével,
s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban
elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az
egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen
fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai,
majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai,
továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes
röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető
Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s
igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében
élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita
iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos (Migne Patrologia
Latina 104 és 106 k.) és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból Castiliába
átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A zsidók sem
nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból nem maradt
fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról, hogy úgy a
szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot megőrizték a
későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és Joseph Kimchi
Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély filozófiai
tartalmukkal tűnnek ki (XII. sz.). A XIII. sz.-ban Raymund Martin spanyol
szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el s
közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso
de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok
és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait
nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves
barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és
főleg Pablo de Santa Maria (eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi) püspök
és kancellár és Geronimo de Santa Fé (Josua al-Lorqui) kitért zsidó egyházfiak
ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem
maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai
Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét
látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett
volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei
rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény
dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a
transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó
polemikus volt Simon ben Cemach Duran (XV. sz.), aki Ábót c. művében megismétli
Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni» s felsorolja
az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves
vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben
s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig
valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a.
hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII.
sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp
Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int
attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi
törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem
szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az
ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami
rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate (Amsterdam 1758) c.
művében úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a
pogányok közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a
legmagasabban fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával
kitűnik, kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes
polemikus irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb
európai nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási
hitét cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás
országa sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát,
szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a
gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti.
Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a
zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s
az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik
ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet
tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos
kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem
erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának,
az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a
férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a
megalázkodást és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas
színvonalra, míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás
lehetőségét, elnyomta a gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását
lehetetlenné tette s a tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését
megakadályozta. Ezért volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk
kivívásakor mindenütt félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s
megelégedtek Jézus tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és
erkölcstanával. A kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét
hidalására; a kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott
jogot és főleg nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. (L. még: Antiszemitizmus,
Vérvád, Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra,
Inkvizíció. Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers (1901); Chwolson.
Das letzte Passahmahl Christi (1892) ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme
(1883) ; u. a., L'Église Chrétienne (1879); u. a., Jézus élete; n. a.,
Saint-Paul; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (1902) ; L.
Phillippson, Haben die Juden Jesum gekreuzigt? (2. kiad. 1902) ; D. Strauss,
Die christliche Glaubenslehre (I.-II. 1840-41); Berner, Judentum und
Christentum (1891) ; Graetz, Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum
und seine Geschichte (1865) ; u. a.. Nachgelassene Schriften (I.-V.) ;
Güdemann, Das Judentum {1902) ; Toy, Judaism and Christianity (1890) ; Harnack,
Geschichte der Dogmen I.-V. ; Chwolson, Die Blutanklage und sonstige
mittelalterliche Beschuldigungen (1901) ; Lecky, History of European Morals
from Augustus to Charlemagne (I.-II. 1874) ; u. a., History of Rationalisme
(I.-II.); Lea, History of the Inquisition in the Middle Ages (I.-III. 1888) :
u. a., History of the Inquisition in Spain (I. -IV. 1906); L. Ziegler,
Geschichte der christlichen Ethik (1886) ; Daw. Einhorn, Unterscheidungslehre
zwischen Judentum und Christentum (1860-61); Abrahams, Jewish Life in the
Middle-Ages (1903) ; Hefele, Konciliengeschichte (I -X. 1890-3) ; Caro,
Wirtschaftsgeschichte der Juden I. (1908); Max Weber, Wirtschafts- u.
Socialgeschichte (1924); Schechter, Studies in Judaism (1896); M. Joseph,
Judaism as Creed and Life (1903); M. Friedländer, The Jewish Religion (1891) ;
J. Ziegler, Religiöse Disputationen im Mittel alter (1894); I. Loeb, La
Controverse réligion entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages
(1888)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2556. címszó a lexikon =>
474. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12556.htm
CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya
SZÓCIKK: Ennek nevében tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a
kéziratok tömegeit, melyek különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről,
mert nekik a Törvény tanítását, értelmezését, kutatását oly módon, hogy az
minden tudományágat felöleljen, nemcsak maga a Törvény Deuter. 6.7,11.19 ,
hanem a Talmud és az évezredes tradíció írta elő, még pedig olyan
fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más foglalkozás csupán kenyérkereset,
de főfoglalkozás zsidó szempont szerint csupán maga a mellékcél nélkül való
tanulás és tanítás. Ezzel szemben a középkor aránytalanul felvilágosodott
zsidósága, főképp a román államok területén, csupán azt érezhette, amit a
körülmények és a keresztény egyház gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás
és hit összeegyeztethetetlen. Ezek miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki
bizonyos ellentét, melynek bőséges irodalmi nyomai vannak l. alább , hanem
magán a kereszténységen belül is voltak szakadások, így a korántsem
lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd a folytonosan jelentkező
reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve nem szűntek meg s amelyek a
primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára akartak visszatérni s
amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában, jutottak kivitelre. A
zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény volt, mert a lelki
bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal mindenütt parallel
járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való tanulmányozása, nem
fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről érintette: a héber
iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak tömeges máglyára
vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a K.-ban annál kevésbé
hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc évszázad alatt
legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi haladásban való hitet
őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb középkorban sem. Ez
volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók kapuinak leomlásakor
a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek szolgálatába állott,
mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt, mely a kinyilatkoztatás
magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet, a törvényes
munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és mindenkire
kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta törvénybe, még
mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A közép- és újkor
tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz. végéig
éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek
konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a legnevezetesebbek:
az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az egykorú forrás
szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek el, miután
hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u. o.,
minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma volt,
még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309.
Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok
szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban,
1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497.
Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől
Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak
gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik
a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben
Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz
városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és
jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763,
újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a
konfiskációt, 1757 Lengyelország egész területén, és másutt is és a rosszindulatú
és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek kétségtelenül
elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a kereszténység iránt,
mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem tulajdoníthatta azokat a
gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak neki. Ugyanez észlelhető a
másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem kevésbé fontos: ú. m. a
zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja ellen irányuló óriási és
romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől tart és csupán a
nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában éppen az utóbbi
években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást illeti, annak
általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani. Ilyen fő
jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést
kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg
Caro és Max Weber utóbbi keresztény tisztázták. Szerintük a szeparációt a rítus
okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az együttélés és
a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és Közép-Franciaországban
számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei népünnepélyeiket közösen
ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális okok miatt a
lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a Diocletianus
korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi zsinatokon.
Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban, valamint több
franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban egyeznek
intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a mezei
gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a keresztényeknek
is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki zsinaton érvényesült,
annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt. Sokkal szigorúbbak
voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok a XII. sz.-tól
kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók örökségfosztását tiltják
el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi páriákká a zsidókat, amennyiben
egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga foltot s külön lakóhelyet l.
Gettó rendelt el számukra. Ezekhez járult később pl. az 1434-iki bázeli zsinat
határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási jogának elvétele, a kötelező
keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása saját templomaikban és
ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a zsinati törvényhozás
következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy pápa, így különben az
igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor egyik legjelentékenyebb
pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a legmeghatóbb és szívhez szólóbb
bullában 1247 figyelmeztette papságát Francia- és Németországban a zsidók
ellenni vádak alaptalanságára és gonoszságára. Nem szólunk e helyt az
inkvizíció borzalmairól, zsidó kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról l.
o. , melyek közül Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész
inkvizíció az azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon,
aminthogy a könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített
héber könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán
a szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett
körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott
válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével,
s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban
elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az
egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen
fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai,
majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai,
továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes
röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető
Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s
igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében
élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita
iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos Migne
Patrologia Latina 104 és 106 k. és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból
Castiliába átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A
zsidók sem nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból
nem maradt fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról,
hogy úgy a szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot
megőrizték a későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és
Joseph Kimchi Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély
filozófiai tartalmukkal tűnnek ki XII. sz. . A XIII. sz.-ban Raymund Martin
spanyol szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el
s közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso
de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok
és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait
nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves
barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és
főleg Pablo de Santa Maria eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi püspök és
kancellár és Geronimo de Santa Fé Josua al-Lorqui kitért zsidó egyházfiak
ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem
maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai
Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét
látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett
volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei
rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény
dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a
transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó
polemikus volt Simon ben Cemach Duran XV. sz. , aki Ábót c. művében megismétli
Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni s felsorolja
az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves
vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben
s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig
valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a.
hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII.
sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp
Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int
attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi
törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem
szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az
ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami
rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate Amsterdam 1758 c. művében
úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a pogányok
közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a legmagasabban
fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával kitűnik,
kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes polemikus
irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb európai
nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási hitét
cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás országa
sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát,
szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a
gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti.
Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a
zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s
az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik
ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet
tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos
kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem
erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának,
az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a
férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a megalázkodást
és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas színvonalra,
míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás lehetőségét, elnyomta a
gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását lehetetlenné tette s a
tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését megakadályozta. Ezért
volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk kivívásakor mindenütt
félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s megelégedtek Jézus
tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és erkölcstanával. A
kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét hidalására; a
kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott jogot és főleg
nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. L. még: Antiszemitizmus, Vérvád,
Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra, Inkvizíció.
Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers 1901 ; Chwolson. Das letzte
Passahmahl Christi 1892 ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme 1883 ; u. a.,
L'Église Chrétienne 1879 ; u. a., Jézus élete; n. a., Saint-Paul; Krausz
Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen 1902 ; L. Phillippson, Haben die
Juden Jesum gekreuzigt? 2. kiad. 1902 ; D. Strauss, Die christliche
Glaubenslehre I.-II. 1840-41 ; Berner, Judentum und Christentum 1891 ; Graetz,
Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum und seine Geschichte 1865 ;
u. a.. Nachgelassene Schriften I.-V. ; Güdemann, Das Judentum {1902 ; Toy,
Judaism and Christianity 1890 ; Harnack, Geschichte der Dogmen I.-V. ;
Chwolson, Die Blutanklage und sonstige mittelalterliche Beschuldigungen 1901 ;
Lecky, History of European Morals from Augustus to Charlemagne I.-II. 1874 ; u.
a., History of Rationalisme I.-II. ; Lea, History of the Inquisition in the
Middle Ages I.-III. 1888 : u. a., History of the Inquisition in Spain I. -IV.
1906 ; L. Ziegler, Geschichte der christlichen Ethik 1886 ; Daw. Einhorn,
Unterscheidungslehre zwischen Judentum und Christentum 1860-61 ; Abrahams,
Jewish Life in the Middle-Ages 1903 ; Hefele, Konciliengeschichte I -X. 1890-3
; Caro, Wirtschaftsgeschichte der Juden I. 1908 ; Max Weber, Wirtschafts- u.
Socialgeschichte 1924 ; Schechter, Studies in Judaism 1896 ; M. Joseph, Judaism
as Creed and Life 1903 ; M. Friedländer, The Jewish Religion 1891 ; J. Ziegler,
Religiöse Disputationen im Mittel alter 1894 ; I. Loeb, La Controverse réligion
entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages 1888 .
12556.ht
CÍMSZÓ Kereszténysé é zsidósá viszony
SZÓCIKK Enne nevébe tetté lehetetlenn kutatást vitté máglyár kézirato
tömegeit melye különöse zsidóságo érintetté legközelebbről mer neki Törvén
tanítását értelmezését kutatásá ol módon hog a minde tudományága felöleljen
nemcsa mag Törvén Deuter 6.7,11.1 hane Talmu é a évezrede tradíci írt elő mé
pedi olya fogalmazásban hog ahho képes minde má foglalkozá csupá kenyérkereset
d főfoglalkozá zsid szempon szerin csupá mag mellékcé nélkü val tanulá é
tanítás Ezze szembe középko aránytalanu felvilágosodot zsidósága főkép romá
államo területén csupá az érezhette ami körülménye é keresztén egyhá gyakorlat
nyilvánvalóv tett hog tudá é hi összeegyeztethetetlen Eze miat nemcsa zsidósá
részérő alakul k bizonyo ellentét melyne bősége irodalm nyoma vanna l aláb hane
magá kereszténysége belü i volta szakadások íg korántse lekicsinyelhet
képrombol mozgalo Bizáncban maj folytonosa jelentkez reformáció mozgalmak melye
XIV sz.-tó kezdv ne szűnte me amelye primitiv ecclesia-ra a eredet egyhá
formájár akarta visszatérn amelye reformációban anna számo szektaalakulásában
jutotta kivitelre zsidósá számár e feltétlenü óriás méret eredmén volt mer lelk
bilincseke vett e l ról minthog protestantizmussa mindenüt paralle jár Bibli é
zsid irato eredet nyelve val tanulmányozása ne fenyegett több a szörny veszély
amel legközelebbrő érintette hébe iratoknak főkép Talmudnak Kommentátoro
irataina tömege máglyár vitele lelk bilincse aló val felszabadulá vágy K.-ba
anná kevésb hagyhat figyelme kívül mer e bilinc tizennyol évszáza alat
legsúlyosabba érintett zsidóságo is mel szellem haladásba val hite őseitő
örökölte az soh fe ne adt legsötéteb középkorba sem E vol a ok annak hog
zsidósá nagyob rész gettó kapuina leomlásako liberalizmu világnézeténe é
politika szervezeteine szolgálatáb állott mer e liberalizmu mindenko a övé az
nép volt mel kinyilatkoztatá magaszto hitét megértő általáno emberszeretetet
törvénye munkaszünete kötelez istenfélele mellet a általáno é mindenkir kivéte
nélkü kiterjed polgár szabadságo előszö iktatt törvénybe mé mielőt
államterületé vag államformájá megalkott volna közép é újko tudatlanságábó ered
intoleranciájá főkép XIII.-XVIII sz végéi éreztett gyakor é sokszo óriás méret
tisztá tudományo könyve konfiskálásánál számo esetbe tömege elégetésénél Eze
közü legnevezetesebbek a 1233-ik Montpellierben a 1234-ik Parisban aho a egykor
forrá szerin 12,00 elkobzot Talmud é má hébe kézirato égette el miutá hossz
idei társzekére hordták azoka össze 1239-be é 1244 u o. minthog Franciaorszá a
időbe zsid tudományossá legfőb centrum volt mé nagyob mennyiségbe égetté e hébe
könyveket 1299 é 1309 Barcelonában Tarragonába é újbó Parisban mindi keresztén
teológuso szakvélemény alapján volta Talmudégetése nemkülönbe 12l9.Toulouseban
1220 Bourgesban 1322 Rómában 1409 Provenceba töb helyt 1497 Portugáliában XVI
sz elejé tömegese Castiliában 1509-10 Kölntő Mainzi 1553 Rómába é a egés
Egyházi-Államban tovább Velencében anna gyarmatai é Ferrarában Padovában
1554-be tiltot könyve indexér teszi Talmudo hivatalosa trident zsina határozata
értelmében 1559-be Milanóba Gonzal d Cerdov 12,000-e ége e 1601 Rómába é számo
olas városban 156 Prágában 1702 Fürthbe ké utóbb hely dominikánu é jezsuit
szerzetese buzgalm következtében 1728 Anconában 178 1763 újbó a
Egyházi-Államban aho dominikánu szerzetese hajtjá végr konfiskációt 175
Lengyelorszá egés területén é másut i é rosszindulat é céltala zaklatásna csa
Napóleo ve véget Mindeze kétségtelenü elhidegülés okozta világtó elzár zsidósá
körébe kereszténysé iránt mer se népnek se világ uralomna ne tulajdoníthatt
azoka gyötrelmeket amelyeke egyház intézkedése okozta neki Ugyane észlelhet
mási ké dolognál mel K.-na megismeréséné ne kevésb fontos ú m zsinat
törvényhozásokná é zsidósá hit é faj elle irányul óriás é rombol hatás
röpirat-irodalomnál mel legrégib időtő tar é csupá nyugat államokba szűn meg d
Közép é Kelet-európába éppe a utóbb évekbe megemelked számo mutat Am zsinat
törvényhozás illeti anna általáno jellemz vonása vannak melyeke me lehe
állapítani Ilye f jellemz vonás hog zsidósá é kereszténysé között elkülönítés
kötelezőv tette Enne oká moder történelemtudomán ké kiválósága Geor Car é Ma
Webe utóbb keresztén tisztázták Szerintü szeparáció rítu okozta A els
századokba később romá államo területé a együttélé é harmóni teljes Hispániában
Dél-Itáliában Dél é Közép-Franciaországba számo ada szerin kölcsönöse vendégeskednek
meze népünnepélyeike közöse üli stb panas akko merü fel amiko zsidó rituáli oko
miat lakomáko ne eszne minde étel e ju kifejezésr má Diocletianu korabel elvira
zsinaton d főkép III é IV sz.- orleans zsinatokon Úg ezek min 1 toledó zsina a
els ké évszázadban valamin töb franciaország zsina zsidókr vonatkozóa főkép
abba egyezne intézkedéseikben hog n élhessene együt keresztényekke hog meze
gazdálkodástól vegye házasságoktó eltiltsá tilalma keresztényekne i kötelezőv
tegyék Magyarországo e utóbb 1092-ik zsinato érvényesült anna jeléül hog
kölcsönö együttélé it i megvolt Sokka szigorúbba volta azonba Európa-szert
később zsinat határozmányo XII sz.-tó kezdve Eze templomo építésé é kitér zsidó
örökségfosztásá tiltjá el mí negyedi laterán zsina tett valód páriákk zsidókat
amennyibe egyház tizedet húsvét külö fejadó é sárg folto külö lakóhelye l Gett
rendel e számukra Ezekhe járul későb pl a 1434-ik bázel zsina határozata zsidó
törvén előtt tanúzás jogána elvétele kötelez keresztén templom hitszónokla meghallgatás
sajá templomaikba é ghettóikban Mindeze é má súlyo intézkedése zsinat
törvényhozá következtébe végi menne egés Európán bá ne eg pápa íg különbe a ige
vész hoz időkbe uralkod IV Ince középko egyi legjelentékenyeb pápája ak éppe
túlbuzgalmáró nevezetes legmeghatób é szívhe szólób bullába 124 figyelmeztett
papságá Francia é Németországba zsidó ellenn váda alaptalanságár é gonoszságára
Ne szólun hely a inkvizíci borzalmairól zsid kiűzésekről kútmérgezésekről
vérvádakró l o melye közü Magyarországo csupá utóbb kett kísértett d pl a egés
inkvizíci a azza jár judaizálás vá nyomtalanu múl e Magyarországon aminthog
könyvégeté helyet i csa Habsburgo álta rendszeresítet hébe könyvcenzúr vol me
XIX száza közepéig mí má tekintetbe csupá szokáso jogfosztá vol me nálun hossz
századoko át mási említet körülmén zsidó ellen vitairatok valamin a ezekr zsid
részrő adot válaszok melye szinté egyidőse kereszténysé é zsidósá
elkülönülésével íg keresztén időszámítássa is Eze vitairato má a els századokba
elterjedne minthog a előzőkbő többnyir merítette későbbiek a egysze lefektetet
rágalma minde később korba i hitelr találtak Ilye fonto vitairato alexandria
Clemen Origene legrégib egyházatyá iratai maj Claudiu Apollinarius Tertullia é
Cypria Aevertu Judaeo c iratai tovább Eusebius Chrysostomu János Syrusé
Epiphaniu zsidóellene röpiratai valamenny mé a alexandria korból Európa talajo
magvet Isidorus híre sevilla püspö vol a V sz.-ban műv Contr Judaeo c ige nag
hatás vol későbbiekre Nag fontosságúa IX sz els felébe él Agobar lyons püspökne
é tanítványának Amulona valód antiszemit iratai előbbi D insolenti Judaeorum
utóbbi Contr Judaeo Mign Patrologi Latin 10 é 10 k é XII sz.-ba Petru Alphonsi
Marokkóbó Castiliáb átszármazot kitér zsidóé ak eredet nevé Mose Szefard volt
zsidó se nézté tétlenü folytono támadásoka bá a els századokbó ne marad fen
ellenirat Talmu é Midráso számo hely tanúskodi arról hog úg szó min írásbel vit
megvol enne formáját dialógo megőrizté később koro is Ilyenne tekinthet Jud
Halév Kuzarij é Josep Kimch Széfe Haberisze melye ige előkel hangnemükke mél
filozófia tartalmukka tűnne k XII sz XIII sz.-ba Raymun Marti spanyo szerzete
Pugi fide é Capistru Judaeoru c röpirata terjedte e közülü a els let európa
hírű Ezt valamin a ugyancsa XV sz.- Alfons d Spin álta ír hírhed Fortaliciu
fideit a össze később szennyirato é rágalmazáso ősé reformáci korába i sokszo
kinyomtatták Állításai ne kiseb embe cáfolt rögtön min R Selom be Aderesz
hírneve barcelona rabbi XIV. XV sz.-ba Alfons d Valladolid Astruc Raimuc é főle
Pabl d Sant Mari eredetile R Selom Halév burgos rabb püspö é kancellá é Geronim
d Sant F Josu al-Lorqu kitér zsid egyházfia ártotta soka rágalmaz irataikkal
melyekne azonba erélye cáfolat ne marad el zsidórészrő adot válaszo közü
legnevezetesebbe Chasda Cresca toledó rabbié akiben min vallásbölcsészben
Spinoz egyi elődjé látj tudomány A Tradad c műv 1396. pogromo évébe valód
hőstet volt Egyidejűle héberü i elterjedt Ebbe részletese megcáfolj ellensége
rágalmait d többe i a ennél mer részletese bizonyítj keresztén dogmák
bűnbeesésnek szentháromságnak a inkarnációnak transszubsztanciációna é a
istenanya-hitne irracionalizmusát Mási zsid polemiku vol Simo be Cemac Dura XV
sz ak Ábó c művébe megismétl Jézu szavait Ne eltöröln jötte Törvényt hane
megőrizn felsorolj a Új Testamentu ellenmondásait Joszé Alb toledó rabbi
hírneve vallásbölcsés Ikari c művébe fogla állásponto kereszténységge szembe
ugyanaz fejt ki ami Szaádjátó kezdv Maimonidese á Mendelssohni valamenny zsid
vallásbölcsés vallott hog csodá sohase bizonyíthatjá a hi igazságát mer minde
hi önmagába é önmagáér van XVI.-XVIII sz.-ba legnevezetesebbe Elieze Askenázi
Jaco Emden Lippman é főkép Isaa Trok polemiku iratai Jose Caro Sulchan-Áruc
kodifikátor óv in attól hog keresztén hi szimbólumaiba idolatriá lássanak Askenáz
törökország szefár rabb Maász ha-Sé c művébe figyelmezte arra hog ne szaba
korholn kereszténységet h egyese bántalmazna bennünket mer a ugyanolya bűn
minth testvérünket vag fiunka megátkoznánk mer valam rossza cselekedtek J Emde
altona rabb Rós Mat Amsterda 175 c művébe úg fogj fe kereszténységet min
zsidósá eg hajtását mel pogányo köz misszió teljesített Alapítója Jézus a
erkölcs törvény legmagasabba fogt fe bá számo keresztén van ak erkölcs
tisztaságáva kitűnik kívánja hog mindegyi Jézu tanítása értelmébe éljen Érdeke
polemiku ira Isaa Trok lengye rabb Chizu Emun c műve melye legtöb európa
nyelvre mé spanyolr i lefordítottak kereszténysé messiás hité cáfolja
bizonyítva hog abbó soh semm ne valósul me Messiá ország sohase létezett mer a
telje békét a embere közt harmóniát szeretetet kölcsönö bizalma é zavartala
boldogsá országát úgyszinté gyűlölség babonák gonoszságo é idolatri abbahagyásá
jelenti Mindezekér a Egyhá szerint semmi se tett hane ellenkezőle növelt zavar
megoszlás hívőkr é hitetlenekre poko é mennyorszá lakóir a isten keg osztogatás
mellet gyűlölete hintet el Ezekbe csúcsosodi k zsid felfogá azo része melye
idege hatástó mentesne lehe tekinteni zsid felfogá középkorba má úg látt
hivatalo kereszténységet min föld józa élettő eltávolodot hitet mel ne
erősített család éle é ottho szentségét d éppol kevéss munkának a iparna é
kereskedelemne tisztességé sem ső ez megvetette ellenbe férfia kitartá helyet
csupá femini erényeket nő kultuszt megalázkodás é a esztétika hajlamoka
fejlesztett juttatt valóba maga színvonalra mí ugyanakko tűzze akadályozt me
szaba kutatá lehetőségét elnyomt gondolkodá szabadságát a intellektu
kialakulásá lehetetlenn tett tudásba val hite é a embere szabadságr törekvésé
megakadályozta Ezér vol az hog a öntudatr ébred népe szabadságu kivívásako
mindenüt félretoltá a egyház előítéleteke é megkötöttsége megelégedte Jézu
tanításaiva é a eredet Bibli Egy Iste hitéve é erkölcstanával kultúr előhaladás
hivatot maj kéteze éve ellentété hidalására kereszténysé ne zárhatj e senk elő se
a élethe adot jogo é főle ne zárhatj e az szülője zsidósá elől L még
Antiszemitizmus Vérvád Keresztelés Jézus Etika Farizeusok Esszénusok Uzsora
Cenzúra Inkvizíció Irodalom Taylor Saying o th Jewis Father 190 Chwolson Da
letzt Passahmah Christ 189 Renan L Judaism e l Christianism 188 u a. L'Églis
Chrétienn 187 u a. Jézu élete n a. Saint-Paul Kraus Sámuel Da Lebe Jes nac
jüdische Quelle 190 L Phillippson Habe di Jude Jesu gekreuzigt 2 kiad 190 D
Strauss Di christlich Glaubenslehr I.-II 1840-4 Berner Judentu un Christentu
189 Graetz Gesch de Jude II.-XI A Geiger Da Judentu un sein Geschicht 186 u a.
Nachgelassen Schrifte I.-V Güdemann Da Judentu {190 Toy Judais an Christianit
189 Harnack Geschicht de Dogme I.-V Chwolson Di Blutanklag un sonstig
mittelalterlich Beschuldigunge 190 Lecky Histor o Europea Moral fro Augustu t
Charlemagn I.-II 187 u a. Histor o Rationalism I.-II Lea Histor o th Inquisitio
i th Middl Age I.-III 188 u a. Histor o th Inquisitio i Spai I -IV 190 L
Ziegler Geschicht de christliche Ethi 188 Daw Einhorn Unterscheidungslehr
zwische Judentu un Christentu 1860-6 Abrahams Jewis Lif i th Middle-Age 190
Hefele Konciliengeschicht -X 1890- Caro Wirtschaftsgeschicht de Jude I 190 Ma
Weber Wirtschafts u Socialgeschicht 192 Schechter Studie i Judais 189 M Joseph
Judais a Cree an Lif 190 M Friedländer Th Jewis Religio 189 J Ziegler Religiös
Disputatione i Mitte alte 189 I Loeb L Controvers réligio entr le Chrétien e le
Juive d l Moye Age 188
12556.h
CÍMSZ Kereszténys zsidós viszon
SZÓCIK Enn nevéb tett lehetetlen kutatás vitt máglyá kézirat tömegei mely
különös zsidóság érintett legközelebbrő me nek Törvé tanításá értelmezésé
kutatás o módo ho mind tudományág felölelje nemcs ma Törvé Deute 6.7,11. han
Talm évezred tradíc ír el m ped oly fogalmazásba ho ahh képe mind m foglalkoz
csup kenyérkerese főfoglalkoz zsi szempo szeri csup ma mellékc nélk va tanul
tanítá Ezz szemb középk aránytalan felvilágosodo zsidóság főké rom állam
területé csup a érezhett am körülmény kereszté egyh gyakorla nyilvánvaló tet ho
tud h összeegyeztethetetle Ez mia nemcs zsidós részér alaku bizony ellenté
melyn bőség irodal nyom vann alá han mag kereszténység bel volt szakadáso í
koránts lekicsinyelhe képrombo mozgal Bizáncba ma folytonos jelentke reformáci
mozgalma mely XI sz.-t kezd n szűnt m amely primiti ecclesia-r erede egyh
formájá akart visszatér amely reformációba ann szám szektaalakulásába jutott
kivitelr zsidós számá feltétlen óriá mére eredmé vol me lel bilincsek vet ró
mintho protestantizmuss mindenü parall já Bibl zsi irat erede nyelv va
tanulmányozás n fenyeget töb szörn veszél ame legközelebbr érintett héb
iratokna főké Talmudna Kommentátor iratain tömeg máglyá vitel lel bilincs al va
felszabadul vág K.-b ann kevés hagyha figyelm kívü me bilin tizennyo évszáz ala
legsúlyosabb érintet zsidóság i me szelle haladásb va hit őseit örökölt a so f
n ad legsötéte középkorb se vo o anna ho zsidós nagyo rés gett kapuin leomlásak
liberalizm világnézetén politik szervezetein szolgálatá állot me liberalizm
mindenk öv a né vol me kinyilatkoztat magaszt hité megért általán
emberszeretete törvény munkaszünet kötele istenfélel melle általán mindenki
kivét nélk kiterje polgá szabadság elősz iktat törvényb m mielő államterület va
államformáj megalkot voln közé újk tudatlanságáb ere intoleranciáj főké
XIII.-XVII s végé éreztet gyako soksz óriá mére tiszt tudomány könyv
konfiskálásáná szám esetb tömeg elégetéséné Ez köz legnevezetesebbe 1233-i
Montpellierbe 1234-i Parisba ah egyko forr szeri 12,0 elkobzo Talmu m héb
kézirat égett e miut hoss ide társzekér hordtá azok össz 1239-b 124 o mintho
Franciaorsz időb zsi tudományoss legfő centru vol m nagyo mennyiségb égett héb
könyveke 129 130 Barcelonába Tarragonáb újb Parisba mind kereszté teológus
szakvélemén alapjá volt Talmudégetés nemkülönb 12l9.Toulouseba 122 Bourgesba
132 Rómába 140 Provenceb tö hely 149 Portugáliába XV s elej tömeges Castiliába
1509-1 Kölnt Mainz 155 Rómáb egé Egyházi-Államba továb Velencébe ann gyarmata
Ferrarába Padovába 1554-b tilto könyv indexé tesz Talmud hivatalos triden zsin
határozat értelmébe 1559-b Milanób Gonza Cerdo 12,000- ég 160 Rómáb szám ola
városba 15 Prágába 170 Fürthb k utób hel dominikán jezsui szerzetes buzgal
következtébe 172 Anconába 17 176 újb Egyházi-Államba ah dominikán szerzetes
hajtj vég konfiskáció 17 Lengyelorsz egé területé másu rosszindula céltal
zaklatásn cs Napóle v vége Mindez kétségtelen elhidegülé okozt világt elzá
zsidós köréb kereszténys irán me s népne s vilá uralomn n tulajdoníthat azok
gyötrelmeke amelyek egyhá intézkedés okozt nek Ugyan észlelhe más k dologná me
K.-n megismerésén n kevés fonto zsina törvényhozásokn zsidós hi fa ell irányu
óriá rombo hatá röpirat-irodalomná me legrégi időt ta csup nyuga államokb szű
me Közé Kelet-európáb épp utób évekb megemelke szám muta A zsina törvényhozá
illet ann általán jellem vonás vanna melyek m leh állapítan Ily jellem voná ho
zsidós kereszténys közöt elkülöníté kötelező tett Enn ok mode történelemtudomá
k kiválóság Geo Ca M Web utób kereszté tisztáztá Szerint szeparáci rít okozt el
századokb későb rom állam terület együttél harmón telje Hispániába Dél-Itáliába
Dé Közép-Franciaországb szám ad szeri kölcsönös vendégeskedne mez
népünnepélyeik közös ül st pana akk mer fe amik zsid rituál ok mia lakomák n
eszn mind éte j kifejezés m Diocletian korabe elvir zsinato főké II I sz.
orlean zsinatoko Ú eze mi toled zsin el k évszázadba valami tö franciaorszá
zsin zsidók vonatkozó főké abb egyezn intézkedéseikbe ho élhessen együ
keresztényekk ho mez gazdálkodástó vegy házasságokt eltilts tilalm keresztényekn
kötelező tegyé Magyarország utób 1092-i zsinat érvényesül ann jeléü ho kölcsön
együttél i megvol Sokk szigorúbb volt azonb Európa-szer későb zsina határozmány
XI sz.-t kezdv Ez templom építés kité zsid örökségfosztás tiltj e m negyed
laterá zsin tet való páriák zsidóka amennyib egyhá tizede húsvé kül fejad sár
folt kül lakóhely Get rende számukr Ezekh járu késő p 1434-i báze zsin
határozat zsid törvé előt tanúzá jogán elvétel kötele kereszté templo
hitszónokl meghallgatá saj templomaikb ghettóikba Mindez m súly intézkedés
zsina törvényhoz következtéb vég menn egé Európá b n e páp í különb ig vés ho
időkb uralko I Inc középk egy legjelentékenye pápáj a épp túlbuzgalmár nevezete
legmegható szívh szóló bulláb 12 figyelmeztet papság Franci Németországb zsid ellen
vád alaptalanságá gonoszságár N szólu hel inkvizíc borzalmairó zsi kiűzésekrő
kútmérgezésekrő vérvádakr mely köz Magyarország csup utób ket kísértet p egé
inkvizíc azz já judaizálá v nyomtalan mú Magyarországo amintho könyvéget helye
cs Habsburg ált rendszeresíte héb könyvcenzú vo m XI száz közepéi m m tekintetb
csup szokás jogfoszt vo m nálu hoss századok á más említe körülmé zsid elle
vitairato valami ezek zsi részr ado válaszo mely szint egyidős kereszténys
zsidós elkülönüléséve í kereszté időszámításs i Ez vitairat m el századokb
elterjedn mintho előzőkb többnyi merített későbbie egysz lefektete rágalm mind
későb korb hitel találta Ily font vitairat alexandri Cleme Origen legrégi
egyházaty irata ma Claudi Apollinariu Tertulli Cypri Aevert Judae irata továb
Eusebiu Chrysostom Jáno Syrus Epiphani zsidóellen röpirata valamenn m alexandri
korbó Európ talaj magve Isidoru hír sevill püsp vo sz.-ba mű Cont Judae ig na
hatá vo későbbiekr Na fontosságú I s el feléb é Agoba lyon püspökn tanítványána
Amulon való antiszemi irata előbb insolent Judaeoru utóbb Cont Judae Mig
Patrolog Lati 1 1 XI sz.-b Petr Alphons Marokkób Castiliá átszármazo kité zsidó
a erede nev Mos Szefar vol zsid s nézt tétlen folyton támadások b el századokb
n mara fe ellenira Talm Midrás szám hel tanúskod arró ho ú sz mi írásbe vi
megvo enn formájá dialóg megőrizt későb kor i Ilyenn tekinthe Ju Halé Kuzari
Jose Kimc Széf Haberisz mely ig előke hangnemükk mé filozófi tartalmukk tűnn XI
s XII sz.-b Raymu Mart spany szerzet Pug fid Capistr Judaeor röpirat terjedt
közül el le európ hír Ez valami ugyancs X sz. Alfon Spi ált í hírhe Fortalici
fidei össz későb szennyirat rágalmazás ős reformác koráb soksz kinyomtattá
Állítása n kise emb cáfol rögtö mi Selo b Aderes hírnev barcelon rabb XIV X
sz.-b Alfon Valladoli Astru Raimu fől Pab San Mar eredetil Selo Halé burgo rab
püsp kancell Geroni San Jos al-Lorq kité zsi egyházfi ártott sok rágalma
irataikka melyekn azonb erély cáfola n mara e zsidórészr ado válasz köz
legnevezetesebb Chasd Cresc toled rabbi akibe mi vallásbölcsészbe Spino egy
elődj lát tudomán Trada mű 1396 pogrom évéb való hőste vol Egyidejűl héber
elterjed Ebb részletes megcáfol ellenség rágalmai több enné me részletes
bizonyít kereszté dogmá bűnbeesésne szentháromságna inkarnációna transszubsztanciáción
istenanya-hitn irracionalizmusá Más zsi polemik vo Sim b Cema Dur X s a Áb
művéb megismét Jéz szavai N eltöröl jött Törvény han megőriz felsorol Ú
Testament ellenmondásai Josz Al toled rabb hírnev vallásbölcsé Ikar művéb fogl
álláspont kereszténységg szemb ugyana fej k am Szaádját kezd Maimonides
Mendelssohn valamenn zsi vallásbölcsé vallot ho csod sohas bizonyíthatj h
igazságá me mind h önmagáb önmagáé va XVI.-XVII sz.-b legnevezetesebb Eliez
Askenáz Jac Emde Lippma főké Isa Tro polemik irata Jos Car Sulchan-Áru
kodifikáto ó i attó ho kereszté h szimbólumaib idolatri lássana Askená
törökorszá szefá rab Maás ha-S művéb figyelmezt arr ho n szab korhol
kereszténysége egyes bántalmazn bennünke me ugyanoly bű mint testvérünke va
fiunk megátkoznán me vala rossz cselekedte Emd alton rab Ró Ma Amsterd 17 művéb
ú fog f kereszténysége mi zsidós e hajtásá me pogány kö misszi teljesítet
Alapítój Jézu erkölc törvén legmagasabb fog f b szám kereszté va a erkölc
tisztaságáv kitűni kívánj ho mindegy Jéz tanítás értelméb élje Érdek polemik ir
Isa Tro lengy rab Chiz Emu műv mely legtö európ nyelvr m spanyol lefordította
kereszténys messiá hit cáfolj bizonyítv ho abb so sem n valósu m Messi orszá
sohas létezet me telj béké ember köz harmóniá szeretete kölcsön bizalm zavartal
boldogs országá úgyszint gyűlölsé baboná gonoszság idolatr abbahagyás jelent
Mindezeké Egyh szerin semm s tet han ellenkezől növel zava megoszlá hívők
hitetlenekr pok mennyorsz lakói iste ke osztogatá melle gyűlölet hinte e Ezekb
csúcsosod zsi felfog az rész mely ideg hatást mentesn leh tekinten zsi felfog
középkorb m ú lát hivatal kereszténysége mi föl józ élett eltávolodo hite me n
erősítet csalá él otth szentségé éppo kevés munkána iparn kereskedelemn
tisztesség se s e megvetett ellenb férfi kitart helye csup femin erényeke n
kultusz megalázkodá esztétik hajlamok fejlesztet juttat valób mag színvonalr m
ugyanakk tűzz akadályoz m szab kutat lehetőségé elnyom gondolkod szabadságá
intellekt kialakulás lehetetlen tet tudásb va hit ember szabadság törekvés
megakadályozt Ezé vo a ho öntudat ébre nép szabadság kivívásak mindenü
félretolt egyhá előítéletek megkötöttség megelégedt Jéz tanításaiv erede Bibl
Eg Ist hitév erkölcstanáva kultú előhaladá hivato ma kétez év ellentét
hidalásár kereszténys n zárhat sen el s életh ado jog fől n zárhat a szülőj
zsidós elő mé Antiszemitizmu Vérvá Keresztelé Jézu Etik Farizeuso Esszénuso
Uzsor Cenzúr Inkvizíci Irodalo Taylo Sayin t Jewi Fathe 19 Chwolso D letz
Passahma Chris 18 Rena Judais Christianis 18 a L'Égli Chrétien 18 a Jéz élet a
Saint-Pau Krau Sámue D Leb Je na jüdisch Quell 19 Phillippso Hab d Jud Jes
gekreuzig kia 19 Straus D christlic Glaubensleh I.-I 1840- Berne Judent u
Christent 18 Graet Gesc d Jud II.-X Geige D Judent u sei Geschich 18 a
Nachgelasse Schrift I.- Güdeman D Judent {19 To Judai a Christiani 18 Harnac
Geschich d Dogm I.- Chwolso D Blutankla u sonsti mittelalterlic Beschuldigung
19 Leck Histo Europe Mora fr August Charlemag I.-I 18 a Histo Rationalis I.-I
Le Histo t Inquisiti t Midd Ag I.-II 18 a Histo t Inquisiti Spa -I 19 Ziegle
Geschich d christlich Eth 18 Da Einhor Unterscheidungsleh zwisch Judent u
Christent 1860- Abraham Jewi Li t Middle-Ag 19 Hefel Konciliengeschich - 1890
Car Wirtschaftsgeschich d Jud
12556.
CÍMS Keresztény zsidó viszo
SZÓCI En nevé tet lehetetle kutatá vit mágly kézira tömege mel különö
zsidósá érintet legközelebbr m ne Törv tanítás értelmezés kutatá mód h min
tudományá felölelj nemc m Törv Deut 6.7,11 ha Tal évezre tradí í e pe ol
fogalmazásb h ah kép min foglalko csu kenyérkeres főfoglalko zs szemp szer csu
m mellék nél v tanu tanít Ez szem közép aránytala felvilágosod zsidósá fők ro
álla terület csu érezhet a körülmén kereszt egy gyakorl nyilvánval te h tu
összeegyeztethetetl E mi nemc zsidó részé alak bizon ellent mely bősé iroda nyo
van al ha ma kereszténysé be vol szakadás koránt lekicsinyelh képromb mozga
Bizáncb m folytono jelentk reformác mozgalm mel X sz.- kez szűn amel primit
ecclesia- ered egy formáj akar visszaté amel reformációb an szá
szektaalakulásáb jutot kivitel zsidó szám feltétle óri mér eredm vo m le
bilincse ve r minth protestantizmus minden paral j Bib zs ira ered nyel v
tanulmányozá fenyege tö ször veszé am legközelebb érintet hé iratokn fők
Talmudn Kommentáto iratai töme mágly vite le bilinc a v felszabadu vá K.- an
kevé hagyh figyel kív m bili tizenny évszá al legsúlyosab érinte zsidósá m
szell haladás v hi ősei örököl s a legsötét középkor s v ann h zsidó nagy ré
get kapui leomlása liberaliz világnézeté politi szervezetei szolgálat állo m
liberaliz minden ö n vo m kinyilatkozta magasz hit megér általá emberszeretet
törvén munkaszüne kötel istenféle mell általá mindenk kivé nél kiterj polg
szabadsá elős ikta törvény miel államterüle v államformá megalko vol köz új
tudatlanságá er intoleranciá fők XIII.-XVI vég érezte gyak soks óri mér tisz tudomán
köny konfiskálásán szá eset töme elégetésén E kö legnevezetesebb 1233-
Montpellierb 1234- Parisb a egyk for szer 12, elkobz Talm hé kézira éget miu
hos id társzeké hordt azo öss 1239- 12 minth Franciaors idő zs tudományos legf
centr vo nagy mennyiség éget hé könyvek 12 13 Barcelonáb Tarragoná új Parisb
min kereszt teológu szakvélemé alapj vol Talmudégeté nemkülön 12l9.Toulouseb 12
Bourgesb 13 Rómáb 14 Provence t hel 14 Portugáliáb X ele tömege Castiliáb 1509-
Köln Main 15 Rómá eg Egyházi-Államb tová Velencéb an gyarmat Ferraráb Padováb
1554- tilt köny index tes Talmu hivatalo tride zsi határoza értelméb 1559-
Milanó Gonz Cerd 12,000 é 16 Rómá szá ol városb 1 Prágáb 17 Fürth utó he
dominiká jezsu szerzete buzga következtéb 17 Anconáb 1 17 új Egyházi-Államb a
dominiká szerzete hajt vé konfiskáci 1 Lengyelors eg terület más rosszindul
célta zaklatás c Napól vég Minde kétségtele elhidegül okoz világ elz zsidó köré
keresztény irá m népn vil uralom tulajdonítha azo gyötrelmek amelye egyh
intézkedé okoz ne Ugya észlelh má dologn m K.- megismerésé kevé font zsin
törvényhozások zsidó h f el irány óri romb hat röpirat-irodalomn m legrég idő t
csu nyug államok sz m Köz Kelet-európá ép utó évek megemelk szá mut zsin
törvényhoz ille an általá jelle voná vann melye le állapíta Il jelle von h
zsidó keresztény közö elkülönít kötelez tet En o mod történelemtudom kiválósá
Ge C We utó kereszt tisztázt Szerin szeparác rí okoz e századok késő ro álla
terüle együtté harmó telj Hispániáb Dél-Itáliáb D Közép-Franciaország szá a szer
kölcsönö vendégeskedn me népünnepélyei közö ü s pan ak me f ami zsi rituá o mi
lakomá esz min ét kifejezé Diocletia korab elvi zsinat fők I sz orlea zsinatok
ez m tole zsi e évszázadb valam t franciaorsz zsi zsidó vonatkoz fők ab egyez
intézkedéseikb h élhesse egy keresztények h me gazdálkodást veg házasságok
eltilt tilal keresztények kötelez tegy Magyarorszá utó 1092- zsina érvényesü an
jelé h kölcsö együtté megvo Sok szigorúb vol azon Európa-sze késő zsin
határozmán X sz.- kezd E templo építé kit zsi örökségfosztá tilt negye later
zsi te val páriá zsidók amennyi egyh tized húsv kü feja sá fol kü lakóhel Ge
rend számuk Ezek jár kés 1434- báz zsi határoza zsi törv elő tanúz jogá elvéte
kötel kereszt templ hitszónok meghallgat sa templomaik ghettóikb Minde súl
intézkedé zsin törvényho következté vé men eg Európ pá külön i vé h idők uralk
In közép eg legjelentékeny pápá ép túlbuzgalmá nevezet legmeghat szív szól
bullá 1 figyelmezte papsá Franc Németország zsi elle vá alaptalanság gonoszságá
szól he inkvizí borzalmair zs kiűzésekr kútmérgezésekr vérvádak mel kö
Magyarorszá csu utó ke kísérte eg inkvizí az j judaizál nyomtala m Magyarország
aminth könyvége hely c Habsbur ál rendszeresít hé könyvcenz v X szá közepé
tekintet csu szoká jogfosz v nál hos százado má említ körülm zsi ell vitairat
valam eze zs rész ad válasz mel szin egyidő keresztény zsidó elkülönülésév
kereszt időszámítás E vitaira e századok elterjed minth előzők többny merítet
későbbi egys lefektet rágal min késő kor hite talált Il fon vitaira alexandr
Clem Orige legrég egyházat irat m Claud Apollinari Tertull Cypr Aever Juda irat
tová Eusebi Chrysosto Ján Syru Epiphan zsidóelle röpirat valamen alexandr korb
Euró tala magv Isidor hí sevil püs v sz.-b m Con Juda i n hat v későbbiek N
fontosság e felé Agob lyo püspök tanítványán Amulo val antiszem irat előb
insolen Judaeor utób Con Juda Mi Patrolo Lat X sz.- Pet Alphon Marokkó Castili
átszármaz kit zsid ered ne Mo Szefa vo zsi néz tétle folyto támadáso e századok
mar f ellenir Tal Midrá szá he tanúsko arr h s m írásb v megv en formáj dialó
megőriz késő ko Ilyen tekinth J Hal Kuzar Jos Kim Szé Haberis mel i elők
hangnemük m filozóf tartalmuk tűn X XI sz.- Raym Mar span szerze Pu fi Capist
Judaeo röpira terjed közü e l euró hí E valam ugyanc sz Alfo Sp ál hírh
Fortalic fide öss késő szennyira rágalmazá ő reformá korá soks kinyomtatt
Állítás kis em cáfo rögt m Sel Adere hírne barcelo rab XI sz.- Alfo Valladol
Astr Raim fő Pa Sa Ma eredeti Sel Hal burg ra püs kancel Geron Sa Jo al-Lor kit
zs egyházf ártot so rágalm irataikk melyek azon erél cáfol mar zsidórész ad
válas kö legnevezeteseb Chas Cres tole rabb akib m vallásbölcsészb Spin eg előd
lá tudomá Trad m 139 pogro évé val hőst vo Egyidejű hébe elterje Eb részlete
megcáfo ellensé rágalma töb enn m részlete bizonyí kereszt dogm bűnbeesésn
szentháromságn inkarnáción transszubsztanciáció istenanya-hit irracionalizmus
Má zs polemi v Si Cem Du Á művé megismé Jé szava eltörö jöt Törvén ha megőri
felsoro Testamen ellenmondása Jos A tole rab hírne vallásbölcs Ika művé fog
álláspon kereszténység szem ugyan fe a Szaádjá kez Maimonide Mendelssoh valamen
zs vallásbölcs vallo h cso soha bizonyíthat igazság m min önmagá önmagá v
XVI.-XVI sz.- legnevezeteseb Elie Askená Ja Emd Lippm fők Is Tr polemi irat Jo
Ca Sulchan-Ár kodifikát att h kereszt szimbólumai idolatr lássan Asken
törökorsz szef ra Maá ha- művé figyelmez ar h sza korho kereszténység egye
bántalmaz bennünk m ugyanol b min testvérünk v fiun megátkozná m val ross
cselekedt Em alto ra R M Amster 1 művé fo kereszténység m zsidó hajtás m pogán
k missz teljesíte Alapító Jéz erköl törvé legmagasab fo szá kereszt v erköl
tisztaságá kitűn kíván h mindeg Jé tanítá értelmé élj Érde polemi i Is Tr leng
ra Chi Em mű mel legt euró nyelv spanyo lefordított keresztény messi hi cáfol
bizonyít h ab s se valós Mess orsz soha léteze m tel bék embe kö harmóni
szeretet kölcsö bizal zavarta boldog ország úgyszin gyűlöls babon gonoszsá
idolat abbahagyá jelen Mindezek Egy szeri sem te ha ellenkező növe zav megoszl
hívő hitetlenek po mennyors lakó ist k osztogat mell gyűlöle hint Ezek csúcsoso
zs felfo a rés mel ide hatás mentes le tekinte zs felfo középkor lá hivata
kereszténység m fö jó élet eltávolod hit m erősíte csal é ott szentség épp kevé
munkán ipar kereskedelem tisztessé s megvetet ellen férf kitar hely csu femi
erények kultus megalázkod esztéti hajlamo fejleszte jutta való ma színvonal
ugyanak tűz akadályo sza kuta lehetőség elnyo gondolko szabadság intellek
kialakulá lehetetle te tudás v hi embe szabadsá törekvé megakadályoz Ez v h
öntuda ébr né szabadsá kivívása minden félretol egyh előítélete megkötöttsé
megeléged Jé tanításai ered Bib E Is hité erkölcstanáv kult előhalad hivat m
kéte é ellenté hidalásá keresztény zárha se e élet ad jo fő zárha szülő zsidó
el m Antiszemitizm Vérv Keresztel Jéz Eti Farizeus Esszénus Uzso Cenzú Inkvizíc
Irodal Tayl Sayi Jew Fath 1 Chwols let Passahm Chri 1 Ren Judai Christiani 1
L'Égl Chrétie 1 Jé éle Saint-Pa Kra Sámu Le J n jüdisc Quel 1 Phillipps Ha Ju
Je gekreuzi ki 1 Strau christli Glaubensle I.- 1840 Bern Juden Christen 1 Grae
Ges Ju II.- Geig Juden se Geschic 1 Nachgelass Schrif I. Güdema Juden {1 T Juda
Christian 1 Harna Geschic Dog I. Chwols Blutankl sonst mittelalterli
Beschuldigun 1 Lec Hist Europ Mor f Augus Charlema I.- 1 Hist Rationali I.- L
Hist Inquisit Mid A I.-I 1 Hist Inquisit Sp - 1 Ziegl Geschic christlic Et 1 D
Einho Unterscheidungsle zwisc Juden Christen 1860 Abraha Jew L Middle-A 1 Hefe
Konciliengeschic 189 Ca Wirtschaftsgeschic Ju 1 Web Wirtschaf Socialgeschic 1
Schecht Stud Juda 1 Jose Juda Cr L 1 Friedländ Jew Relig 1 Ziegl Religi
Disputatio Mit al 1 Lo Controve rélig en Chréti Jui Mo A 1
12556
CÍM Keresztén zsid visz
SZÓC E nev te lehetetl kutat vi mágl kézir tömeg me külön zsidós érinte
legközelebb n Tör tanítá értelmezé kutat mó mi tudomány felölel nem Tör Deu
6.7,1 h Ta évezr trad p o fogalmazás a ké mi foglalk cs kenyérkere főfoglalk z
szem sze cs mellé né tan taní E sze közé aránytal felvilágoso zsidós fő r áll
terüle cs érezhe körülmé keresz eg gyakor nyilvánva t t összeegyeztethetet m
nem zsid rész ala bizo ellen mel bős irod ny va a h m kereszténys b vo szakadá
korán lekicsinyel képrom mozg Bizánc folyton jelent reformá mozgal me sz. ke
szű ame primi ecclesia ere eg formá aka visszat ame reformáció a sz szektaalakulásá
juto kivite zsid szá feltétl ór mé ered v l bilincs v mint protestantizmu minde
para Bi z ir ere nye tanulmányoz fenyeg t szö vesz a legközeleb érinte h iratok
fő Talmud Kommentát irata töm mágl vit l bilin felszabad v K. a kev hagy figye
kí bil tizenn évsz a legsúlyosa érint zsidós szel haladá h őse örökö legsöté
középko an zsid nag r ge kapu leomlás liberali világnézet polit szervezete
szolgála áll liberali minde v kinyilatkozt magas hi megé által emberszerete
törvé munkaszün köte istenfél mel által minden kiv né kiter pol szabads elő ikt
törvén mie államterül államform megalk vo kö ú tudatlanság e intoleranci fő
XIII.-XV vé érezt gya sok ór mé tis tudomá kön konfiskálásá sz ese töm
elégetésé k legnevezeteseb 1233 Montpellier 1234 Paris egy fo sze 12 elkob Tal
h kézir ége mi ho i társzek hord az ös 1239 1 mint Franciaor id z tudományo leg
cent v nag mennyisé ége h könyve 1 1 Barceloná Tarragon ú Paris mi keresz
teológ szakvélem alap vo Talmudéget nemkülö 12l9.Toulouse 1 Bourges 1 Rómá 1
Provenc he 1 Portugáliá el tömeg Castiliá 1509 Köl Mai 1 Róm e Egyházi-Állam
tov Velencé a gyarma Ferrará Padová 1554 til kön inde te Talm hivatal trid zs
határoz értelmé 1559 Milan Gon Cer 12,00 1 Róm sz o város Prágá 1 Fürt ut h
dominik jezs szerzet buzg következté 1 Anconá 1 ú Egyházi-Állam dominik szerzet
haj v konfiskác Lengyelor e terüle má rosszindu célt zaklatá Napó vé Mind
kétségtel elhidegü oko vilá el zsid kör keresztén ir nép vi uralo tulajdoníth
az gyötrelme amely egy intézked oko n Ugy észlel m dolog K. megismerés kev fon
zsi törvényhozáso zsid e irán ór rom ha röpirat-irodalom legré id cs nyu államo
s Kö Kelet-európ é ut éve megemel sz mu zsi törvényho ill a által jell von van
mely l állapít I jell vo zsid keresztén köz elkülöní kötele te E mo történelemtudo
kiválós G W ut keresz tisztáz Szeri szepará r oko százado kés r áll terül
együtt harm tel Hispániá Dél-Itáliá Közép-Franciaorszá sz sze kölcsön
vendégesked m népünnepélye köz pa a m am zs ritu m lakom es mi é kifejez
Diocleti kora elv zsina fő s orle zsinato e tol zs évszázad vala franciaors zs
zsid vonatko fő a egye intézkedéseik élhess eg kereszténye m gazdálkodás ve
házasságo eltil tila kereszténye kötele teg Magyarorsz ut 1092 zsin érvényes a
jel kölcs együtt megv So szigorú vo azo Európa-sz kés zsi határozmá sz. kez
templ épít ki zs örökségfoszt til negy late zs t va pári zsidó amenny egy tize
hús k fej s fo k lakóhe G ren számu Eze já ké 1434 bá zs határoz zs tör el tanú
jog elvét köte keresz temp hitszóno meghallga s templomai ghettóik Mind sú intézked
zsi törvényh következt v me e Euró p külö v idő ural I közé e legjelentéken páp
é túlbuzgalm neveze legmegha szí szó bull figyelmezt paps Fran Németorszá zs
ell v alaptalansá gonoszság szó h inkviz borzalmai z kiűzések kútmérgezések
vérváda me k Magyarorsz cs ut k kísért e inkviz a judaizá nyomtal Magyarorszá
amint könyvég hel Habsbu á rendszeresí h könyvcen sz közep tekinte cs szok
jogfos ná ho század m emlí körül zs el vitaira vala ez z rés a válas me szi
egyid keresztén zsid elkülönülésé keresz időszámítá vitair százado elterje mint
előző többn meríte később egy lefekte rága mi kés ko hit talál I fo vitair
alexand Cle Orig legré egyháza ira Clau Apollinar Tertul Cyp Aeve Jud ira tov
Euseb Chrysost Já Syr Epipha zsidóell röpira valame alexand kor Eur tal mag
Isido h sevi pü sz.- Co Jud ha későbbie fontossá fel Ago ly püspö tanítványá
Amul va antisze ira elő insole Judaeo utó Co Jud M Patrol La sz. Pe Alpho
Marokk Castil átszárma ki zsi ere n M Szef v zs né tétl folyt támadás százado
ma elleni Ta Midr sz h tanúsk ar írás meg e formá dial megőri kés k Ilye tekint
Ha Kuza Jo Ki Sz Haberi me elő hangnemü filozó tartalmu tű X sz. Ray Ma spa
szerz P f Capis Judae röpir terje köz eur h vala ugyan s Alf S á hír Fortali
fid ös kés szennyir rágalmaz reform kor sok kinyomtat Állítá ki e cáf rög Se
Ader hírn barcel ra X sz. Alf Vallado Ast Rai f P S M eredet Se Ha bur r pü
kance Gero S J al-Lo ki z egyház árto s rágal irataik melye azo eré cáfo ma
zsidórés a vála k legnevezetese Cha Cre tol rab aki vallásbölcsész Spi e elő l
tudom Tra 13 pogr év va hős v Egyidej héb elterj E részlet megcáf ellens rágalm
tö en részlet bizony keresz dog bűnbeesés szentháromság inkarnáció
transszubsztanciáci istenanya-hi irracionalizmu M z polem S Ce D műv megism J
szav eltör jö Törvé h megőr felsor Testame ellenmondás Jo tol ra hírn
vallásbölc Ik műv fo álláspo kereszténysé sze ugya f Szaádj ke Maimonid
Mendelsso valame z vallásbölc vall cs soh bizonyítha igazsá mi önmag önmag
XVI.-XV sz. legnevezetese Eli Asken J Em Lipp fő I T polem ira J C Sulchan-Á
kodifiká at keresz szimbóluma idolat lássa Aske törökors sze r Ma ha műv
figyelme a sz korh kereszténysé egy bántalma bennün ugyano mi testvérün fiu
megátkozn va ros cseleked E alt r Amste műv f kereszténysé zsid hajtá pogá miss
teljesít Alapít Jé erkö törv legmagasa f sz keresz erkö tisztaság kitű kívá
minde J tanít értelm él Érd polem I T len r Ch E m me leg eur nyel spany
lefordítot keresztén mess h cáfo bizonyí a s való Mes ors soh létez te bé emb k
harmón szerete kölcs biza zavart boldo orszá úgyszi gyűlöl babo gonoszs idola
abbahagy jele Mindeze Eg szer se t h ellenkez növ za megosz hív hitetlene p
mennyor lak is osztoga mel gyűlöl hin Eze csúcsos z felf ré me id hatá mente l
tekint z felf középko l hivat kereszténysé f j éle eltávolo hi erősít csa ot
szentsé ép kev munká ipa kereskedele tisztess megvete elle fér kita hel cs fem
erénye kultu megalázko esztét hajlam fejleszt jutt val m színvona ugyana tű
akadály sz kut lehetősé elny gondolk szabadsá intelle kialakul lehetetl t tudá
h emb szabads törekv megakadályo E öntud éb n szabads kivívás minde félreto egy
előítélet megkötötts megelége J tanítása ere Bi I hit erkölcstaná kul előhala
hiva két ellent hidalás keresztén zárh s éle a j f zárh szül zsid e
Antiszemitiz Vér Kereszte Jé Et Farizeu Esszénu Uzs Cenz Inkvizí Iroda Tay Say
Je Fat Chwol le Passah Chr Re Juda Christian L'Ég Chréti J él Saint-P Kr Sám L
jüdis Que Phillipp H J J gekreuz k Stra christl Glaubensl I. 184 Ber Jude
Christe Gra Ge J II. Gei Jude s Geschi Nachgelas Schri I Güdem Jude { Jud
Christia Harn Geschi Do I Chwol Blutank sons mittelalterl Beschuldigu Le His
Euro Mo Augu Charlem I. His Rational I. His Inquisi Mi I.- His Inquisi S Zieg
Geschi christli E Einh Unterscheidungsl zwis Jude Christe 186 Abrah Je Middle-
Hef Konciliengeschi 18 C Wirtschaftsgeschi J We Wirtscha Socialgeschi Schech
Stu Jud Jos Jud C Friedlän Je Reli Zieg Relig Disputati Mi a L Controv réli e
Chrét Ju M
1255
CÍ Kereszté zsi vis
SZÓ ne t lehetet kuta v mág kézi töme m külö zsidó érint legközeleb Tö
tanít értelmez kuta m m tudomán felöle ne Tö De 6.7, T évez tra fogalmazá k m
foglal c kenyérker főfoglal sze sz c mell n ta tan sz köz arányta felvilágos
zsidó f ál terül c érezh körülm keres e gyako nyilvánv összeegyeztethete ne zsi
rés al biz elle me bő iro n v keresztény v szakad korá lekicsinye képro moz
Bizán folyto jelen reform mozga m sz k sz am prim ecclesi er e form ak vissza
am reformáci s szektaalakulás jut kivit zsi sz feltét ó m ere bilinc min
protestantizm mind par B i er ny tanulmányo fenye sz ves legközele érint irato
f Talmu Kommentá irat tö mág vi bili felszaba K ke hag figy k bi tizen évs
legsúlyos érin zsidó sze halad ős örök legsöt középk a zsi na g kap leomlá
liberal világnéze poli szervezet szolgál ál liberal mind kinyilatkoz maga h meg
álta emberszeret törv munkaszü köt istenfé me álta minde ki n kite po szabad el
ik törvé mi államterü államfor megal v k tudatlansá intoleranc f XIII.-X v érez
gy so ó m ti tudom kö konfiskálás s es tö elégetés legnevezetese 123 Montpellie
123 Pari eg f sz 1 elko Ta kézi ég m h társze hor a ö 123 min Franciao i
tudomány le cen na mennyis ég könyv Barcelon Tarrago Pari m keres teoló
szakvéle ala v Talmudége nemkül 12l9.Toulous Bourge Róm Proven h Portugáli e
töme Castili 150 Kö Ma Ró Egyházi-Álla to Velenc gyarm Ferrar Padov 155 ti kö
ind t Tal hivata tri z határo értelm 155 Mila Go Ce 12,0 Ró s váro Prág Für u
domini jez szerze buz következt Ancon Egyházi-Álla domini szerze ha konfiská
Lengyelo terül m rosszind cél zaklat Nap v Min kétségte elhideg ok vil e zsi kö
kereszté i né v ural tulajdonít a gyötrelm amel eg intézke ok Ug észle dolo K
megismeré ke fo zs törvényhozás zsi irá ó ro h röpirat-irodalo legr i c ny
állam K Kelet-euró u év megeme s m zs törvényh il álta jel vo va mel állapí jel
v zsi kereszté kö elkülön kötel t m történelemtud kiváló u keres tisztá Szer
szepar ok század ké ál terü együt har te Hispáni Dél-Itáli Közép-Franciaorsz s
sz kölcsö vendégeske népünnepély kö p a z rit lako e m kifeje Dioclet kor el
zsin f orl zsinat to z évszáza val franciaor z zsi vonatk f egy intézkedései
élhes e keresztény gazdálkodá v házasság elti til keresztény kötel te Magyarors
u 109 zsi érvénye je kölc együt meg S szigor v az Európa-s ké zs határozm sz ke
temp épí k z örökségfosz ti neg lat z v pár zsid amenn eg tiz hú fe f lakóh re
szám Ez j k 143 b z határo z tö e tan jo elvé köt keres tem hitszón meghallg
temploma ghettói Min s intézke zs törvény következ m Eur kül id ura köz
legjelentéke pá túlbuzgal nevez legmegh sz sz bul figyelmez pap Fra Németorsz z
el alaptalans gonoszsá sz inkvi borzalma kiűzése kútmérgezése vérvád m
Magyarors c u kísér inkvi judaiz nyomta Magyarorsz amin könyvé he Habsb
rendszeres könyvce s köze tekint c szo jogfo n h száza eml körü z e vitair val
e ré vála m sz egyi kereszté zsi elkülönülés keres időszámít vitai század
elterj min előz több merít későb eg lefekt rág m ké k hi talá f vitai alexan Cl
Ori legr egyház ir Cla Apollina Tertu Cy Aev Ju ir to Euse Chrysos J Sy Epiph
zsidóel röpir valam alexan ko Eu ta ma Isid sev p sz. C Ju h későbbi fontoss fe
Ag l püsp tanítvány Amu v antisz ir el insol Judae ut C Ju Patro L sz P Alph
Marok Casti átszárm k zs er Sze z n tét foly támadá század m ellen T Mid s
tanús a írá me form dia megőr ké Ily tekin H Kuz J K S Haber m el hangnem filoz
tartalm t sz Ra M sp szer Capi Juda röpi terj kö eu val ugya Al hí Fortal fi ö
ké szennyi rágalma refor ko so kinyomta Állít k cá rö S Ade hír barce r sz Al
Vallad As Ra erede S H bu p kanc Ger al-L k egyhá árt rága iratai mely az er
cáf m zsidóré vál legnevezetes Ch Cr to ra ak vallásbölcsés Sp el tudo Tr 1 pog
é v hő Egyide hé elter részle megcá ellen rágal t e részle bizon keres do
bűnbeesé szentháromsá inkarnáci transszubsztanciác istenanya-h irracionalizm
pole C mű megis sza eltö j Törv megő felso Testam ellenmondá J to r hír
vallásböl I mű f állásp kereszténys sz ugy Szaád k Maimoni Mendelss valam
vallásböl val c so bizonyíth igazs m önma önma XVI.-X sz legnevezetes El Aske E
Lip f pole ir Sulchan- kodifik a keres szimbólum idola láss Ask törökor sz M h
mű figyelm s kor kereszténys eg bántalm bennü ugyan m testvérü fi megátkoz v ro
cseleke al Amst mű kereszténys zsi hajt pog mis teljesí Alapí J erk tör
legmagas s keres erk tisztasá kit kív mind taní értel é Ér pole le C m le eu
nye span lefordíto kereszté mes cáf bizony val Me or so léte t b em harmó
szeret kölc biz zavar bold orsz úgysz gyűlö bab gonosz idol abbahag jel Mindez
E sze s ellenke nö z megos hí hitetlen mennyo la i osztog me gyűlö hi Ez csúcso
fel r m i hat ment tekin fel középk hiva kereszténys él eltávol h erősí cs o
szents é ke munk ip kereskedel tisztes megvet ell fé kit he c fe erény kult
megalázk eszté hajla fejlesz jut va színvon ugyan t akadál s ku lehetős eln
gondol szabads intell kialaku lehetet tud em szabad törek megakadály öntu é szabad
kivívá mind félret eg előítéle megkötött megelég tanítás er B hi erkölcstan ku
előhal hiv ké ellen hidalá kereszté zár él zár szü zsi Antiszemiti Vé Kereszt J
E Farize Esszén Uz Cen Inkviz Irod Ta Sa J Fa Chwo l Passa Ch R Jud Christia
L'É Chrét é Saint- K Sá jüdi Qu Phillip gekreu Str christ Glaubens I 18 Be Jud
Christ Gr G II Ge Jud Gesch Nachgela Schr Güde Jud Ju Christi Har Gesch D Chwo
Blutan son mittelalter Beschuldig L Hi Eur M Aug Charle I Hi Rationa I Hi
Inquis M I. Hi Inquis Zie Gesch christl Ein Unterscheidungs zwi Jud Christ 18
Abra J Middle He Konciliengesch 1 Wirtschaftsgesch W Wirtsch Socialgesch Schec
St Ju Jo Ju Friedlä J Rel Zie Reli Disputat M Contro rél Chré J