12571.htm

CÍMSZÓ: Keszler

SZEMÉLYNÉV: Keszler József

SZÓCIKK: "Keszler József, esztétikus és kritikus, szül. Pásztón 1846., megh. Budapesten 1927. A gimnáziumot Gyöngyösön, jogi tanulmányait Budapesten végezte, azután hírlapíró lett. A Pester Lloydba, a Magyarország és a Nagyvilág c. hetilapba és a Nemzeti Hírlapba dolgozott. Kritikai és bölcseleti tárcái magára vonták Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter figyelmét, aki Parisba küldte. K. a francia fővárosban több mint négy esztendőt töltött irodalmi, történeti és filozófiai tanulmányokkal, érintkezést tartva a francia szellemi élet kiválóságaival. Közben a magyar lapokban irodalmi, színházi és képzőművészeti Orcákat írt, amelyek népszerűvé tették. Miután visszatért a fővárosba, a budapesti tanárképző intézetben a francia nyelv és irodalomtanára lett. Tanári működése mellett állandóan megmaradt hírlapírónak is és előbb az Ellenőrnek, utóbb a félhivatalos Nemzetnek, 1908-tól kezdve pedig az Újságnak volt képzőművészeti és színházi bírálója. Mintaképe a híres Francisque Sarcey volt, akinek világos és elegáns modorát szerencsével és nagy sikerrel plántálta át a magyar hírlapirodalomba. Élete végén a betiltott Az Újságból alakult Újság c. napilap felelős szerkesztője is volt. Néhány évig politikai tudósításokat küldött a párisi Journal des Débats-nak. 1883-tól 1884-ig szerkesztője volt a Harmónia c. kritikai folyóiratnak. Önállóan megjelent munkái: Dante Galeottója (kép a romantikus költészet történetéből, 1890); Jellem a művészetben (kép a francia széptanból, 1890). Novellái még nincsenek kötetbe gyűjtve. E novellák között néhány megkapó zsidótárgyú genrekép is akad."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2571. címszó a lexikon => 477. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12571.htm

CÍMSZÓ: Keszler

SZEMÉLYNÉV: Keszler József

SZÓCIKK: Keszler József, esztétikus és kritikus, szül. Pásztón 1846., megh. Budapesten 1927. A gimnáziumot Gyöngyösön, jogi tanulmányait Budapesten végezte, azután hírlapíró lett. A Pester Lloydba, a Magyarország és a Nagyvilág c. hetilapba és a Nemzeti Hírlapba dolgozott. Kritikai és bölcseleti tárcái magára vonták Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter figyelmét, aki Parisba küldte. K. a francia fővárosban több mint négy esztendőt töltött irodalmi, történeti és filozófiai tanulmányokkal, érintkezést tartva a francia szellemi élet kiválóságaival. Közben a magyar lapokban irodalmi, színházi és képzőművészeti Orcákat írt, amelyek népszerűvé tették. Miután visszatért a fővárosba, a budapesti tanárképző intézetben a francia nyelv és irodalomtanára lett. Tanári működése mellett állandóan megmaradt hírlapírónak is és előbb az Ellenőrnek, utóbb a félhivatalos Nemzetnek, 1908-tól kezdve pedig az Újságnak volt képzőművészeti és színházi bírálója. Mintaképe a híres Francisque Sarcey volt, akinek világos és elegáns modorát szerencsével és nagy sikerrel plántálta át a magyar hírlapirodalomba. Élete végén a betiltott Az Újságból alakult Újság c. napilap felelős szerkesztője is volt. Néhány évig politikai tudósításokat küldött a párisi Journal des Débats-nak. 1883-tól 1884-ig szerkesztője volt a Harmónia c. kritikai folyóiratnak. Önállóan megjelent munkái: Dante Galeottója kép a romantikus költészet történetéből, 1890 ; Jellem a művészetben kép a francia széptanból, 1890 . Novellái még nincsenek kötetbe gyűjtve. E novellák között néhány megkapó zsidótárgyú genrekép is akad.

12571.ht

CÍMSZÓ Keszle

SZEMÉLYNÉV Keszle Józse

SZÓCIKK Keszle József esztétiku é kritikus szül Pásztó 1846. megh Budapeste 1927 gimnáziumo Gyöngyösön jog tanulmányai Budapeste végezte azutá hírlapír lett Peste Lloydba Magyarorszá é Nagyvilá c hetilapb é Nemzet Hírlapb dolgozott Kritika é bölcselet tárcá magár vontá Trefor Ágosto közoktatásügy miniszte figyelmét ak Parisb küldte K franci fővárosba töb min nég esztendő töltöt irodalmi történet é filozófia tanulmányokkal érintkezés tartv franci szellem éle kiválóságaival Közbe magya lapokba irodalmi színház é képzőművészet Orcáka írt amelye népszerűv tették Miutá visszatér fővárosba budapest tanárképz intézetbe franci nyel é irodalomtanár lett Tanár működés mellet állandóa megmarad hírlapíróna i é előb a Ellenőrnek utób félhivatalo Nemzetnek 1908-tó kezdv pedi a Újságna vol képzőművészet é színház bírálója Mintakép híre Francisqu Sarce volt akine világo é elegán modorá szerencséve é nag sikerre plántált á magya hírlapirodalomba Élet végé betiltot A Újságbó alakul Újsá c napila felelő szerkesztőj i volt Néhán évi politika tudósításoka küldöt páris Journa de Débats-nak 1883-tó 1884-i szerkesztőj vol Harmóni c kritika folyóiratnak Önállóa megjelen munkái Dant Galeottój ké romantiku költésze történetéből 189 Jelle művészetbe ké franci széptanból 189 Novellá mé nincsene kötetb gyűjtve novellá közöt néhán megkap zsidótárgy genreké i akad

12571.h

CÍMSZ Keszl

SZEMÉLYNÉ Keszl Józs

SZÓCIK Keszl Józse esztétik kritiku szü Pászt 1846 meg Budapest 192 gimnázium Gyöngyösö jo tanulmánya Budapest végezt azut hírlapí let Pest Lloydb Magyarorsz Nagyvil hetilap Nemze Hírlap dolgozot Kritik bölcsele tárc magá vont Trefo Ágost közoktatásüg miniszt figyelmé a Paris küldt franc fővárosb tö mi né esztend töltö irodalm történe filozófi tanulmányokka érintkezé tart franc szelle él kiválóságaiva Közb magy lapokb irodalm színhá képzőművésze Orcák ír amely népszerű tetté Miut visszaté fővárosb budapes tanárkép intézetb franc nye irodalomtaná let Taná működé melle állandó megmara hírlapírón elő Ellenőrne utó félhivatal Nemzetne 1908-t kezd ped Újságn vo képzőművésze színhá bírálój Mintaké hír Francisq Sarc vol akin világ elegá modor szerencsév na sikerr plántál magy hírlapirodalomb Éle vég betilto Újságb alaku Újs napil felel szerkesztő vol Néhá év politik tudósítások küldö pári Journ d Débats-na 1883-t 1884- szerkesztő vo Harmón kritik folyóiratna Önálló megjele munká Dan Galeottó k romantik költész történetébő 18 Jell művészetb k franc széptanbó 18 Novell m nincsen kötet gyűjtv novell közö néhá megka zsidótárg genrek aka

12571.

CÍMS Kesz

SZEMÉLYN Kesz Józ

SZÓCI Kesz Józs esztéti kritik sz Pász 184 me Budapes 19 gimnáziu Gyöngyös j tanulmány Budapes végez azu hírlap le Pes Lloyd Magyarors Nagyvi hetila Nemz Hírla dolgozo Kriti bölcsel tár mag von Tref Ágos közoktatásü minisz figyelm Pari küld fran főváros t m n eszten tölt irodal történ filozóf tanulmányokk érintkez tar fran szell é kiválóságaiv Köz mag lapok irodal szính képzőművész Orcá í amel népszer tett Miu visszat főváros budape tanárké intézet fran ny irodalomtan le Tan működ mell álland megmar hírlapíró el Ellenőrn ut félhivata Nemzetn 1908- kez pe Újság v képzőművész szính bíráló Mintak hí Francis Sar vo aki vilá eleg modo szerencsé n siker plántá mag hírlapirodalom Él vé betilt Újság alak Új napi fele szerkeszt vo Néh é politi tudósításo küld pár Jour Débats-n 1883- 1884 szerkeszt v Harmó kriti folyóiratn Önáll megjel munk Da Galeott romanti költés történetéb 1 Jel művészet fran széptanb 1 Novel nincse köte gyűjt novel köz néh megk zsidótár genre ak

12571

CÍM Kes

SZEMÉLY Kes Jó

SZÓC Kes Józ esztét kriti s Pás 18 m Budape 1 gimnázi Gyöngyö tanulmán Budape vége az hírla l Pe Lloy Magyaror Nagyv hetil Nem Hírl dolgoz Krit bölcse tá ma vo Tre Ágo közoktatás minis figyel Par kül fra főváro eszte töl iroda törté filozó tanulmányok érintke ta fra szel kiválóságai Kö ma lapo iroda szín képzőművés Orc ame népsze tet Mi vissza főváro budap tanárk intéze fra n irodalomta l Ta műkö mel állan megma hírlapír e Ellenőr u félhivat Nemzet 1908 ke p Újsá képzőművés szín bírál Minta h Franci Sa v ak vil ele mod szerencs sike plánt ma hírlapirodalo É v betil Újsá ala Ú nap fel szerkesz v Né polit tudósítás kül pá Jou Débats- 1883 188 szerkesz Harm krit folyóirat Önál megje mun D Galeot romant költé történeté Je művésze fra széptan Nove nincs köt gyűj nove kö né meg zsidótá genr a

1257

CÍ Ke

SZEMÉL Ke J

SZÓ Ke Jó eszté krit Pá 1 Budap gimnáz Gyöngy tanulmá Budap vég a hírl P Llo Magyaro Nagy heti Ne Hír dolgo Kri bölcs t m v Tr Ág közoktatá mini figye Pa kü fr fővár eszt tö irod tört filoz tanulmányo érintk t fr sze kiválósága K m lap irod szí képzőművé Or am népsz te M vissz fővár buda tanár intéz fr irodalomt T műk me álla megm hírlapí Ellenő félhiva Nemze 190 k Újs képzőművé szí bírá Mint Franc S a vi el mo szerenc sik plán m hírlapirodal beti Újs al na fe szerkes N poli tudósítá kü p Jo Débats 188 18 szerkes Har kri folyóira Öná megj mu Galeo roman költ történet J művész fr szépta Nov ninc kö gyű nov k n me zsidót gen