12610.htm
CÍMSZÓ: Kismarton
SZÓCIKK: "Kismarton
(Eisenstadt, A), rend. tan. város szab. kir. város címével Sopron vm. 3073 lak.
Zsigmond király 1388 okt. 4. kiállított privilégiummal megengedte Kanizsai János
esztergomi érseknek és fivérének, Miklós tárnokmesternek, hogy K.-ban külföldi
zsidókat telepíthessenek. Valószínű, hogy zsidók már előbb is laktak ott és
számuk az 1421 után Bécsből, 1496. Steierországból és 1526. Sopronból oda
bevándorlókkal csak növekedett. 1569-ben már 81 zsidó lakott K.-ban földesúri
telken, a mai hercegi palotától északra a Fő-, Kolostor- és Apáca-utcák közti
negyedben. A hitközség végleges szervezkedése ezidőtájt történhetett. Alapítói
a Cseh- és Németországból az üldözések elől idemenekült Austerliz, Spitzer
Boskovitz, Wilheim, Schlesinger, Pollak, Frankfurter, Wiesbaden, Eidlitz,
Elffenteim, Schneider, Edler, Rosenfeld, Bondy, Machlup, Wertheimer, Schönfeld,
Gábriel, Hess stb. családok voltak, melyek közül többnek ivadékai még ma is
élnek K.-ban. Több egymást felváltó földesúr és viszontagságos évek után a
XVII. sz. közepe táján az Eszterházyak jóindulatú védelme alá kerültek és az ő
Schutzjude-jai voltak azután. 1670-ben K. Ausztriához tartozott. Mikori. Lipót
Ausztriából kiűzette a zsidókat, nekik is el kellett hagyni községüket, de
földesuruk közbenjárására 4 hónap múlva már visszatérhettek. A herceg most új
lakóterületet adott nekik, a kastélytól délre elterülő hegylejtőn. A három
utcára terjedő zsidófertály minden éjjel és minden szombaton gettóként volt
elzárva. Az új zsidónegyed keletkezése után ismét sok zsidó vándorolt be
Bécsből, Ausztria több részéből és Németországból. A kurucháborúval járó
fosztogatások és üldözések, 1704-07 közt, olyan légkört teremtettek, hogy a K.-i
zsidók kénytelenek voltak ismét elhagyni lakóhelyüket és a szomszédos jól
erősített Bécsújhelyen kerestek menedéket. Az új zsidó község hg. Esterházy Pál
nádortól 1690. nagy privilégiumot kapott és hasonló, majdnem azonos szövegű
kiváltságos levelet kapott a hercegtől a többi birtokain lévő 6 község is:
Nagymarton, Kabold, Lakompak, Németkeresztúr, Boldogasszony,és Köpcsény. Ezek a
községek «Seva kehilosz», «Hét község» összefoglaló név alatt ismeretesek.
Legfőbb nevezetességük az, hogy 1867-ig saját polgári közigazgatási joguk volt,
függetlenül a helység magisztrátusától. A herceg iránti alattvalói
kötelességeik rendezése és elintézése a K.-i zsidóközség elöljáróságának
feladata volt, valamint a K.-i rabbi a hitközségnek is főrabbija volt. Rabbik:
Jákob Margoliot Prágából 1526; Salamon Liebermann 1540; Dávid Wienből 1650
után; Meier b. Izsák (Mram As) 1717 - 44; Benjámin Wolf 1747-68; Aser Lemmel
1768-1789; Jechiel Michel 1789-1818; Mózes Perlesz 1818-40; sed. vac. 1840-51;
Izrael Hildesheimer 1851-69; Salamon Kutna 1870. A Mram As, Leml Glogau és
Mózes Perlesz alatt nagy jesivák virágzottak itt. Hildesheimer alatt már
modernebb rabbiiskola is, melyben a tanulóját világi érettségire is
előkészítették. Itt élt az álmessiás hírébe került Mordechaj Móchiách, úgyszintén
Meir b. Chaim, aki megjegyzéseket írt Chajim Vitol rabulisztikus munkájához.
(Források: Magy. Zs. oklevéltár; Markbreiter, Beiträge z. Gesch. der Juden in
Eisenstadt, Wachstein, Eisenstädter Forschungen.). A hitközségnek számos
intézménye van és valamennyi évszázados. Két temploma közül az egyik 150 éves,
a másikat, amely a Wolff-család, bornagykereskedő cég magántulajdona, Samson
Wertheimer rabbi építtette a XVIII. sz. végén. Háromszáz évig állt fenn a
hitközség híres, messze földről látogatott jesivája, mely az 1900-as évek
elején szűnt meg. Körülbelül ugyanilyen idős a hitközségnek ma is működő elemi
iskolája, mely egytanerős és 35 növendék látogatja. Van még a hitközségnek
rituális fürdője, szegényháza, nőegylete, Bikur Cholim, Nichum Avelim és Ec
Hajim egylete, mely régi intézmények alapítási időpontja nem állapítható meg
pontosan. A hitközség, melyben a múltban a világhírű rabbik egész sora
működött, újabb időkben is több kiváló egyéniséggel gazdagította a kulturális
életet. így többek között K.-ból indult el Benedikt Henrik (l. o.) karrierje,
de K.-i származásúak még Hantos Elemér (l. o.) államtitkár és Wolff Sándor (l.
o.) a híres történettudós. Még a XVIII. század vége felé alakultuk nagy és ma
is virágzó vállalatok, így a Wolff Lipót Fiai bornagykereskedés és a Spitzer
bőrgyár, melyek mind nagyszámú munkást foglalkoztatnak. A hitközség múltjáról
számos érdekes dokumentum maradt fenn, így Mratn As rabbi kézírásos
feljegyzései, az Esterházy hercegi család Schutzbriefei és az Esterházy-irattárban
található, sok zsidó történelmi vonatkozású okirat. A hitközség történetével
behatóan foglalkozó munkák: Wolff Sándor és Erwin Markbreiter; Geschichte der
Juden in Eisenstadt, Fürst Aladár: Sitten und Gebräuche der Juden in
Eisenstadt, Wolff S.-Wachstein: Grabinschriften des jüdischen Friedhofes in
Eisenstadt és Urkunden zur Geschichte der Juden in Eisenstadt. Wolf Sándor
tulajdonában van egy zsidó és helyi vonatkozású régiségekben rendkívül gazdag
magánmúzeum és egy hatalmas könyvtár. A hitközség évi 22,000 schillinges
költségvetéssel dolgozik, melyből 19,000 schillinget költ szociális és
filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez K. és Rust sz. kir.
városokon kívül a K.-i járás összes községei tartoznak. A hitközség lélekszáma
560 családok száma 134,, az adófizetők száma 192. Foglalkozás szerint: 7
nagykereskedő, 3 gazdálkodó, 4 tanító, 60 kereskedő, 4 ügyvéd, 1
köztisztviselő, 15 munkás, 2 nagyiparos, 5 orvos, 1 magántisztviselő, 5 iparos.
1 mérnök, 8 magánzó és 31 egyéb. A hitközségnek 120 tagja vett részt a
világháborúban s közülük 17-en estek el. A nyugat-magyarországi felkelésnek a
hitközség négy tagja esett áldozatul. A hitközség mai vezetősége: Klein Károly
főrabbi, Spitzer Emil bőrgyáros elnök, Schlesinger Mór, Klein József, Warndorfer
Zsigmond, Hirschler Juda, Fürst Adolf, Buxbaum Jakab, Sehneider Vilmos
elöljárók, Goldstein Izsák kántor és Soltész Lajos titkár."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2610. címszó a lexikon =>
482. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12610.htm
CÍMSZÓ: Kismarton
SZÓCIKK: Kismarton Eisenstadt, A , rend. tan. város szab. kir. város
címével Sopron vm. 3073 lak. Zsigmond király 1388 okt. 4. kiállított
privilégiummal megengedte Kanizsai János esztergomi érseknek és fivérének,
Miklós tárnokmesternek, hogy K.-ban külföldi zsidókat telepíthessenek.
Valószínű, hogy zsidók már előbb is laktak ott és számuk az 1421 után Bécsből,
1496. Steierországból és 1526. Sopronból oda bevándorlókkal csak növekedett.
1569-ben már 81 zsidó lakott K.-ban földesúri telken, a mai hercegi palotától
északra a Fő-, Kolostor- és Apáca-utcák közti negyedben. A hitközség végleges
szervezkedése ezidőtájt történhetett. Alapítói a Cseh- és Németországból az
üldözések elől idemenekült Austerliz, Spitzer Boskovitz, Wilheim, Schlesinger,
Pollak, Frankfurter, Wiesbaden, Eidlitz, Elffenteim, Schneider, Edler,
Rosenfeld, Bondy, Machlup, Wertheimer, Schönfeld, Gábriel, Hess stb. családok
voltak, melyek közül többnek ivadékai még ma is élnek K.-ban. Több egymást
felváltó földesúr és viszontagságos évek után a XVII. sz. közepe táján az
Eszterházyak jóindulatú védelme alá kerültek és az ő Schutzjude-jai voltak
azután. 1670-ben K. Ausztriához tartozott. Mikori. Lipót Ausztriából kiűzette a
zsidókat, nekik is el kellett hagyni községüket, de földesuruk közbenjárására 4
hónap múlva már visszatérhettek. A herceg most új lakóterületet adott nekik, a
kastélytól délre elterülő hegylejtőn. A három utcára terjedő zsidófertály
minden éjjel és minden szombaton gettóként volt elzárva. Az új zsidónegyed
keletkezése után ismét sok zsidó vándorolt be Bécsből, Ausztria több részéből
és Németországból. A kurucháborúval járó fosztogatások és üldözések, 1704-07
közt, olyan légkört teremtettek, hogy a K.-i zsidók kénytelenek voltak ismét
elhagyni lakóhelyüket és a szomszédos jól erősített Bécsújhelyen kerestek
menedéket. Az új zsidó község hg. Esterházy Pál nádortól 1690. nagy
privilégiumot kapott és hasonló, majdnem azonos szövegű kiváltságos levelet
kapott a hercegtől a többi birtokain lévő 6 község is: Nagymarton, Kabold, Lakompak,
Németkeresztúr, Boldogasszony,és Köpcsény. Ezek a községek Seva kehilosz , Hét
község összefoglaló név alatt ismeretesek. Legfőbb nevezetességük az, hogy
1867-ig saját polgári közigazgatási joguk volt, függetlenül a helység
magisztrátusától. A herceg iránti alattvalói kötelességeik rendezése és
elintézése a K.-i zsidóközség elöljáróságának feladata volt, valamint a K.-i
rabbi a hitközségnek is főrabbija volt. Rabbik: Jákob Margoliot Prágából 1526;
Salamon Liebermann 1540; Dávid Wienből 1650 után; Meier b. Izsák Mram As 1717 -
44; Benjámin Wolf 1747-68; Aser Lemmel 1768-1789; Jechiel Michel 1789-1818;
Mózes Perlesz 1818-40; sed. vac. 1840-51; Izrael Hildesheimer 1851-69; Salamon
Kutna 1870. A Mram As, Leml Glogau és Mózes Perlesz alatt nagy jesivák virágzottak
itt. Hildesheimer alatt már modernebb rabbiiskola is, melyben a tanulóját
világi érettségire is előkészítették. Itt élt az álmessiás hírébe került
Mordechaj Móchiách, úgyszintén Meir b. Chaim, aki megjegyzéseket írt Chajim
Vitol rabulisztikus munkájához. Források: Magy. Zs. oklevéltár; Markbreiter,
Beiträge z. Gesch. der Juden in Eisenstadt, Wachstein, Eisenstädter
Forschungen. . A hitközségnek számos intézménye van és valamennyi évszázados.
Két temploma közül az egyik 150 éves, a másikat, amely a Wolff-család,
bornagykereskedő cég magántulajdona, Samson Wertheimer rabbi építtette a XVIII.
sz. végén. Háromszáz évig állt fenn a hitközség híres, messze földről
látogatott jesivája, mely az 1900-as évek elején szűnt meg. Körülbelül
ugyanilyen idős a hitközségnek ma is működő elemi iskolája, mely egytanerős és
35 növendék látogatja. Van még a hitközségnek rituális fürdője, szegényháza,
nőegylete, Bikur Cholim, Nichum Avelim és Ec Hajim egylete, mely régi
intézmények alapítási időpontja nem állapítható meg pontosan. A hitközség,
melyben a múltban a világhírű rabbik egész sora működött, újabb időkben is több
kiváló egyéniséggel gazdagította a kulturális életet. így többek között K.-ból
indult el Benedikt Henrik l. o. karrierje, de K.-i származásúak még Hantos
Elemér l. o. államtitkár és Wolff Sándor l. o. a híres történettudós. Még a
XVIII. század vége felé alakultuk nagy és ma is virágzó vállalatok, így a Wolff
Lipót Fiai bornagykereskedés és a Spitzer bőrgyár, melyek mind nagyszámú
munkást foglalkoztatnak. A hitközség múltjáról számos érdekes dokumentum maradt
fenn, így Mratn As rabbi kézírásos feljegyzései, az Esterházy hercegi család
Schutzbriefei és az Esterházy-irattárban található, sok zsidó történelmi
vonatkozású okirat. A hitközség történetével behatóan foglalkozó munkák: Wolff
Sándor és Erwin Markbreiter; Geschichte der Juden in Eisenstadt, Fürst Aladár:
Sitten und Gebräuche der Juden in Eisenstadt, Wolff S.-Wachstein:
Grabinschriften des jüdischen Friedhofes in Eisenstadt és Urkunden zur
Geschichte der Juden in Eisenstadt. Wolf Sándor tulajdonában van egy zsidó és
helyi vonatkozású régiségekben rendkívül gazdag magánmúzeum és egy hatalmas
könyvtár. A hitközség évi 22,000 schillinges költségvetéssel dolgozik, melyből
19,000 schillinget költ szociális és filantropikus célokra. A hitközség
anyakönyvi területéhez K. és Rust sz. kir. városokon kívül a K.-i járás összes
községei tartoznak. A hitközség lélekszáma 560 családok száma 134,, az
adófizetők száma 192. Foglalkozás szerint: 7 nagykereskedő, 3 gazdálkodó, 4
tanító, 60 kereskedő, 4 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 15 munkás, 2 nagyiparos, 5
orvos, 1 magántisztviselő, 5 iparos. 1 mérnök, 8 magánzó és 31 egyéb. A
hitközségnek 120 tagja vett részt a világháborúban s közülük 17-en estek el. A
nyugat-magyarországi felkelésnek a hitközség négy tagja esett áldozatul. A
hitközség mai vezetősége: Klein Károly főrabbi, Spitzer Emil bőrgyáros elnök,
Schlesinger Mór, Klein József, Warndorfer Zsigmond, Hirschler Juda, Fürst
Adolf, Buxbaum Jakab, Sehneider Vilmos elöljárók, Goldstein Izsák kántor és
Soltész Lajos titkár.
12610.ht
CÍMSZÓ Kismarto
SZÓCIKK Kismarto Eisenstadt rend tan váro szab kir váro címéve Sopro vm 307
lak Zsigmon királ 138 okt 4 kiállítot privilégiumma megengedt Kanizsa Jáno
esztergom érsekne é fivérének Mikló tárnokmesternek hog K.-ba külföld zsidóka
telepíthessenek Valószínű hog zsidó má előb i lakta ot é számu a 142 utá
Bécsből 1496 Steierországbó é 1526 Sopronbó od bevándorlókka csa növekedett
1569-be má 8 zsid lakot K.-ba földesúr telken ma herceg palotátó északr Fő-
Kolostor é Apáca-utcá közt negyedben hitközsé véglege szervezkedés ezidőtáj
történhetett Alapító Cseh é Németországbó a üldözése elő idemenekül Austerliz
Spitze Boskovitz Wilheim Schlesinger Pollak Frankfurter Wiesbaden Eidlitz
Elffenteim Schneider Edler Rosenfeld Bondy Machlup Wertheimer Schönfeld Gábriel
Hes stb családo voltak melye közü többne ivadéka mé m i élne K.-ban Töb egymás
felvált földesú é viszontagságo éve utá XVII sz közep tájá a Eszterházya
jóindulat védelm al kerülte é a Schutzjude-ja volta azután 1670-be K Ausztriáho
tartozott Mikori Lipó Ausztriábó kiűzett zsidókat neki i e kellet hagyn
községüket d földesuru közbenjárásár hóna múlv má visszatérhettek herce mos ú
lakóterülete adot nekik kastélytó délr elterül hegylejtőn háro utcár terjed
zsidófertál minde éjje é minde szombato gettókén vol elzárva A ú zsidónegye
keletkezés utá ismé so zsid vándorol b Bécsből Ausztri töb részébő é
Németországból kurucháborúva jár fosztogatáso é üldözések 1704-0 közt olya
légkör teremtettek hog K.- zsidó kénytelene volta ismé elhagyn lakóhelyüke é
szomszédo jó erősítet Bécsújhelye kereste menedéket A ú zsid közsé hg Esterház
Pá nádortó 1690 nag privilégiumo kapot é hasonló majdne azono szöveg kiváltságo
levele kapot hercegtő több birtokai lév közsé is Nagymarton Kabold Lakompak
Németkeresztúr Boldogasszony,é Köpcsény Eze községe Sev kehilos Hé közsé
összefoglal né alat ismeretesek Legfőb nevezetességü az hog 1867-i sajá polgár
közigazgatás jogu volt függetlenü helysé magisztrátusától herce iránt alattvaló
kötelességei rendezés é elintézés K.- zsidóközsé elöljáróságána feladat volt
valamin K.- rabb hitközségne i főrabbij volt Rabbik Jáko Margolio Prágábó 1526
Salamo Lieberman 1540 Dávi Wienbő 165 után Meie b Izsá Mra A 171 44 Benjámi Wol
1747-68 Ase Lemme 1768-1789 Jechie Miche 1789-1818 Móze Perles 1818-40 sed vac
1840-51 Izrae Hildesheime 1851-69 Salamo Kutn 1870 Mra As Lem Gloga é Móze
Perles alat nag jesivá virágzotta itt Hildesheime alat má moderneb rabbiiskol
is melybe tanulójá világ érettségir i előkészítették It él a álmessiá híréb
kerül Mordecha Móchiách úgyszinté Mei b Chaim ak megjegyzéseke ír Chaji Vito
rabulisztiku munkájához Források Magy Zs oklevéltár Markbreiter Beiträg z Gesch
de Jude i Eisenstadt Wachstein Eisenstädte Forschungen hitközségne számo
intézmény va é valamenny évszázados Ké templom közü a egyi 15 éves másikat amel
Wolff-család bornagykeresked cé magántulajdona Samso Wertheime rabb építtett
XVIII sz végén Háromszá évi áll fen hitközsé híres messz földrő látogatot jesivája
mel a 1900-a éve elejé szűn meg Körülbelü ugyanilye idő hitközségne m i működ
elem iskolája mel egytanerő é 3 növendé látogatja Va mé hitközségne rituáli
fürdője szegényháza nőegylete Biku Cholim Nichu Aveli é E Haji egylete mel rég
intézménye alapítás időpontj ne állapíthat me pontosan hitközség melybe múltba
világhír rabbi egés sor működött újab időkbe i töb kivál egyéniségge
gazdagított kulturáli életet íg többe közöt K.-bó indul e Benedik Henri l o
karrierje d K.- származásúa mé Hanto Elemé l o államtitká é Wolf Sándo l o híre
történettudós Mé XVIII száza vég fel alakultu nag é m i virágz vállalatok íg
Wolf Lipó Fia bornagykereskedé é Spitze bőrgyár melye min nagyszám munkás
foglalkoztatnak hitközsé múltjáró számo érdeke dokumentu marad fenn íg Mrat A
rabb kézíráso feljegyzései a Esterház herceg csalá Schutzbriefe é a
Esterházy-irattárba található so zsid történelm vonatkozás okirat hitközsé
történetéve behatóa foglalkoz munkák Wolf Sándo é Erwi Markbreiter Geschicht de
Jude i Eisenstadt Fürs Aladár Sitte un Gebräuch de Jude i Eisenstadt Wolf
S.-Wachstein Grabinschrifte de jüdische Friedhofe i Eisenstad é Urkunde zu
Geschicht de Jude i Eisenstadt Wol Sándo tulajdonába va eg zsid é hely
vonatkozás régiségekbe rendkívü gazda magánmúzeu é eg hatalma könyvtár hitközsé
év 22,00 schillinge költségvetésse dolgozik melybő 19,00 schillinge köl
szociáli é filantropiku célokra hitközsé anyakönyv területéhe K é Rus sz kir
városoko kívü K.- járá össze községe tartoznak hitközsé lélekszám 56 családo
szám 134, a adófizető szám 192 Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó
tanító 6 kereskedő ügyvéd köztisztviselő 1 munkás nagyiparos orvos
magántisztviselő iparos mérnök magánz é 3 egyéb hitközségne 12 tagj vet rész
világháborúba közülü 17-e este el nyugat-magyarország felkelésne hitközsé nég
tagj eset áldozatul hitközsé ma vezetősége Klei Károl főrabbi Spitze Emi
bőrgyáro elnök Schlesinge Mór Klei József Warndorfe Zsigmond Hirschle Juda Fürs
Adolf Buxbau Jakab Sehneide Vilmo elöljárók Goldstei Izsá kánto é Soltés Lajo titkár
12610.h
CÍMSZ Kismart
SZÓCIK Kismart Eisenstad ren ta vár sza ki vár címév Sopr v 30 la Zsigmo
kirá 13 ok kiállíto privilégiumm megenged Kanizs Ján esztergo érsekn fivéréne
Mikl tárnokmesterne ho K.-b külföl zsidók telepíthessene Valószín ho zsid m elő
lakt o szám 14 ut Bécsbő 149 Steierországb 152 Sopronb o bevándorlókk cs
növekedet 1569-b m zsi lako K.-b földesú telke m herce palotát észak Fő Kolosto
Apáca-utc köz negyedbe hitközs végleg szervezkedé ezidőtá történhetet Alapít
Cse Németországb üldözés el idemenekü Austerli Spitz Boskovit Wilhei Schlesinge
Polla Frankfurte Wiesbade Eidlit Elffentei Schneide Edle Rosenfel Bond Machlu
Wertheime Schönfel Gábrie He st család volta mely köz többn ivadék m éln K.-ba
Tö egymá felvál földes viszontagság év ut XVI s köze táj Eszterházy jóindula
védel a került Schutzjude-j volt azutá 1670-b Ausztriáh tartozot Mikor Lip
Ausztriáb kiűzet zsidóka nek kelle hagy községüke földesur közbenjárásá hón múl
m visszatérhette herc mo lakóterület ado neki kastélyt dél elterü hegylejtő hár
utcá terje zsidófertá mind éjj mind szombat gettóké vo elzárv zsidónegy
keletkezé ut ism s zsi vándoro Bécsbő Ausztr tö részéb Németországbó
kurucháborúv já fosztogatás üldözése 1704- köz oly légkö teremtette ho K. zsid
kénytelen volt ism elhagy lakóhelyük szomszéd j erősíte Bécsújhely kerest
menedéke zsi közs h Esterhá P nádort 169 na privilégium kapo hasonl majdn azon
szöve kiváltság level kapo hercegt töb birtoka lé közs i Nagymarto Kabol
Lakompa Németkeresztú Boldogasszony, Köpcsén Ez község Se kehilo H közs
összefogla n ala ismeretese Legfő nevezetesség a ho 1867- saj polgá közigazgatá
jog vol független helys magisztrátusátó herc irán alattval kötelessége rendezé
elintézé K. zsidóközs elöljáróságán felada vol valami K. rab hitközségn főrabbi
vol Rabbi Ják Margoli Prágáb 152 Salam Lieberma 154 Dáv Wienb 16 utá Mei Izs Mr
17 4 Benjám Wo 1747-6 As Lemm 1768-178 Jechi Mich 1789-181 Móz Perle 1818-4 se
va 1840-5 Izra Hildesheim 1851-6 Salam Kut 187 Mr A Le Glog Móz Perle ala na
jesiv virágzott it Hildesheim ala m moderne rabbiisko i melyb tanulój vilá
érettségi előkészítetté I é álmessi híré kerü Mordech Móchiác úgyszint Me Chai
a megjegyzések í Chaj Vit rabulisztik munkájáho Forráso Mag Z oklevéltá
Markbreite Beiträ Gesc d Jud Eisenstad Wachstei Eisenstädt Forschunge
hitközségn szám intézmén v valamenn évszázado K templo köz egy 1 éve másika ame
Wolff-csalá bornagykereske c magántulajdon Sams Wertheim rab építtet XVII s
végé Háromsz év ál fe hitközs híre mess földr látogato jesiváj me 1900- év elej
szű me Körülbel ugyanily id hitközségn műkö ele iskoláj me egytaner növend
látogatj V m hitközségn rituál fürdőj szegényház nőegylet Bik Choli Nich Avel
Haj egylet me ré intézmény alapítá időpont n állapítha m pontosa hitközsé melyb
múltb világhí rabb egé so működöt úja időkb tö kivá egyéniségg gazdagítot
kulturál élete í több közö K.-b indu Benedi Henr karrierj K. származású m Hant
Elem államtitk Wol Sánd hír történettudó M XVII száz vé fe alakult na virág
vállalato í Wol Lip Fi bornagykeresked Spitz bőrgyá mely mi nagyszá munká
foglalkoztatna hitközs múltjár szám érdek dokument mara fen í Mra rab kézírás
feljegyzése Esterhá herce csal Schutzbrief Esterházy-irattárb találhat s zsi
történel vonatkozá okira hitközs történetév beható foglalko munká Wol Sánd Erw
Markbreite Geschich d Jud Eisenstad Für Aladá Sitt u Gebräuc d Jud Eisenstad
Wol S.-Wachstei Grabinschrift d jüdisch Friedhof Eisensta Urkund z Geschich d
Jud Eisenstad Wo Sánd tulajdonáb v e zsi hel vonatkozá régiségekb rendkív gazd
magánmúze e hatalm könyvtá hitközs é 22,0 schilling költségvetéss dolgozi melyb
19,0 schilling kö szociál filantropik célokr hitközs anyaköny területéh Ru s ki
városok kív K. jár össz község tartozna hitközs lélekszá 5 család szá 134
adófizet szá 19 Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít keresked ügyvé
köztisztvisel munká nagyiparo orvo magántisztvisel iparo mérnö magán egyé
hitközségn 1 tag ve rés világháborúb közül 17- est e nyugat-magyarorszá
felkelésn hitközs né tag ese áldozatu hitközs m vezetőség Kle Káro főrabb Spitz
Em bőrgyár elnö Schlesing Mó Kle Józse Warndorf Zsigmon Hirschl Jud Für Adol
Buxba Jaka Sehneid Vilm elöljáró Goldste Izs kánt Solté Laj titká
12610.
CÍMS Kismar
SZÓCI Kismar Eisensta re t vá sz k vá címé Sop 3 l Zsigm kir 1 o kiállít
privilégium megenge Kaniz Já eszterg érsek fivérén Mik tárnokmestern h K.-
külfö zsidó telepíthessen Valószí h zsi el lak szá 1 u Bécsb 14 Steierország 15
Sopron bevándorlók c növekede 1569- zs lak K.- földes telk herc palotá észa F
Kolost Apáca-ut kö negyedb hitköz végle szervezked ezidőt történhete Alapí Cs
Németország üldözé e idemenek Austerl Spit Boskovi Wilhe Schlesing Poll
Frankfurt Wiesbad Eidli Elffente Schneid Edl Rosenfe Bon Machl Wertheim Schönfe
Gábri H s csalá volt mel kö több ivadé él K.-b T egym felvá földe viszontagsá é
u XV köz tá Eszterház jóindul véde kerül Schutzjude- vol azut 1670- Ausztriá
tartozo Miko Li Ausztriá kiűze zsidók ne kell hag községük földesu közbenjárás
hó mú visszatérhett her m lakóterüle ad nek kastély dé elter hegylejt há utc
terj zsidófert min éj min szomba gettók v elzár zsidóneg keletkez u is zs
vándor Bécsb Auszt t részé Németországb kurucháború j fosztogatá üldözés 1704
kö ol légk teremtett h K zsi kénytele vol is elhag lakóhelyü szomszé erősít
Bécsújhel keres menedék zs köz Esterh nádor 16 n privilégiu kap hason majd azo
szöv kiváltsá leve kap herceg tö birtok l köz Nagymart Kabo Lakomp Németkereszt
Boldogasszony Köpcsé E közsé S kehil köz összefogl al ismeretes Legf
nevezetessé h 1867 sa polg közigazgat jo vo függetle hely magisztrátusát her
irá alattva kötelesség rendez elintéz K zsidóköz elöljáróságá felad vo valam K
ra hitközség főrabb vo Rabb Já Margol Prágá 15 Sala Lieberm 15 Dá Wien 1 ut Me
Iz M 1 Benjá W 1747- A Lem 1768-17 Jech Mic 1789-18 Mó Perl 1818- s v 1840- Izr
Hildeshei 1851- Sala Ku 18 M L Glo Mó Perl al n jesi virágzot i Hildeshei al
modern rabbiisk mely tanuló vil érettség előkészített álmess hír ker Mordec
Móchiá úgyszin M Cha megjegyzése Cha Vi rabuliszti munkájáh Forrás Ma oklevélt
Markbreit Beitr Ges Ju Eisensta Wachste Eisenstäd Forschung hitközség szá
intézmé valamen évszázad templ kö eg év másik am Wolff-csal bornagykeresk
magántulajdo Sam Werthei ra építte XVI vég Hároms é á f hitköz hír mes föld
látogat jesivá m 1900 é ele sz m Körülbe ugyanil i hitközség műk el iskolá m
egytane növen látogat hitközség rituá fürdő szegényhá nőegyle Bi Chol Nic Ave
Ha egyle m r intézmén alapít időpon állapíth pontos hitközs mely múlt világh
rab eg s működö új idők t kiv egyéniség gazdagíto kulturá élet töb köz K.- ind
Bened Hen karrier K származás Han Ele államtit Wo Sán hí történettud XVI szá v
f alakul n virá vállalat Wo Li F bornagykereske Spit bőrgy mel m nagysz munk
foglalkoztatn hitköz múltjá szá érde dokumen mar fe Mr ra kézírá feljegyzés
Esterh herc csa Schutzbrie Esterházy-irattár találha zs történe vonatkoz okir
hitköz történeté behat foglalk munk Wo Sán Er Markbreit Geschic Ju Eisensta Fü
Alad Sit Gebräu Ju Eisensta Wo S.-Wachste Grabinschrif jüdisc Friedho Eisenst
Urkun Geschic Ju Eisensta W Sán tulajdoná zs he vonatkoz régiségek rendkí gaz
magánmúz hatal könyvt hitköz 22, schillin költségvetés dolgoz mely 19, schillin
k szociá filantropi célok hitköz anyakön területé R k városo kí K já öss közsé
tartozn hitköz léleksz csalá sz 13 adófize sz 1 Foglalko szeri nagykereske
gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise ipar
mérn magá egy hitközség ta v ré világháború közü 17 es nyugat-magyarorsz
felkelés hitköz n ta es áldozat hitköz vezetősé Kl Kár főrab Spit E bőrgyá eln
Schlesin M Kl Józs Warndor Zsigmo Hirsch Ju Fü Ado Buxb Jak Sehnei Vil elöljár
Goldst Iz kán Solt La titk
12610
CÍM Kisma
SZÓC Kisma Eisenst r v s v cím So Zsig ki kiállí privilégiu megeng Kani J
eszter érse fivéré Mi tárnokmester K. külf zsid telepíthesse Valósz zs e la sz
Bécs 1 Steierorszá 1 Sopro bevándorló növeked 1569 z la K. földe tel her palot
ész Kolos Apáca-u k negyed hitkö végl szervezke ezidő történhet Alap C
Németorszá üldöz idemene Auster Spi Boskov Wilh Schlesin Pol Frankfur Wiesba
Eidl Elffent Schnei Ed Rosenf Bo Mach Werthei Schönf Gábr csal vol me k töb
ivad é K.- egy felv föld viszontags X kö t Eszterhá jóindu véd kerü Schutzjude
vo azu 1670 Ausztri tartoz Mik L Ausztri kiűz zsidó n kel ha községü földes
közbenjárá h m visszatérhet he lakóterül a ne kastél d elte hegylej h ut ter
zsidófer mi é mi szomb gettó elzá zsidóne keletke i z vándo Bécs Ausz rész
Németország kuruchábor fosztogat üldözé 170 k o lég teremtet zs kénytel vo i
elha lakóhely szomsz erősí Bécsújhe kere menedé z kö Ester nádo 1 privilégi ka
haso maj az szö kiválts lev ka herce t birto kö Nagymar Kab Lakom Németkeresz
Boldogasszon Köpcs közs kehi kö összefog a ismerete Leg nevezetess 186 s pol
közigazga j v függetl hel magisztrátusá he ir alattv kötelessé rende elinté
zsidókö elöljáróság fela v vala r hitközsé főrab v Rab J Margo Prág 1 Sal
Lieber 1 D Wie u M I Benj 1747 Le 1768-1 Jec Mi 1789-1 M Per 1818 1840 Iz
Hildeshe 1851 Sal K 1 Gl M Per a jes virágzo Hildeshe a moder rabbiis mel tanul
vi érettsé előkészítet álmes hí ke Morde Móchi úgyszi Ch megjegyzés Ch V
rabuliszt munkájá Forrá M oklevél Markbrei Beit Ge J Eisenst Wachst Eisenstä
Forschun hitközsé sz intézm valame évszáza temp k e é mási a Wolff-csa
bornagykeres magántulajd Sa Werthe r építt XV vé Három hitkö hí me föl látoga
jesiv 190 el s Körülb ugyani hitközsé mű e iskol egytan növe látoga hitközsé
ritu fürd szegényh nőegyl B Cho Ni Av H egyl intézmé alapí időpo állapít ponto
hitköz mel múl világ ra e működ ú idő ki egyénisé gazdagít kultur éle tö kö K.
in Bene He karrie származá Ha El államti W Sá h történettu XV sz alaku vir
vállala W L bornagykeresk Spi bőrg me nagys mun foglalkoztat hitkö múltj sz érd
dokume ma f M r kézír feljegyzé Ester her cs Schutzbri Esterházy-irattá találh
z történ vonatko oki hitkö történet beha foglal mun W Sá E Markbrei Geschi J
Eisenst F Ala Si Gebrä J Eisenst W S.-Wachst Grabinschri jüdis Friedh Eisens
Urku Geschi J Eisenst Sá tulajdon z h vonatko régisége rendk ga magánmú hata
könyv hitkö 22 schilli költségveté dolgo mel 19 schilli szoci filantrop célo
hitkö anyakö terület város k j ös közs tartoz hitkö léleks csal s 1 adófiz s
Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy köztisztvis mun nagyipa or
magántisztvis ipa mér mag eg hitközsé t r világhábor köz 1 e nyugat-magyarors
felkelé hitkö t e áldoza hitkö vezetős K Ká főra Spi bőrgy el Schlesi K Józ
Warndo Zsigm Hirsc J F Ad Bux Ja Sehne Vi elöljá Golds I ká Sol L tit
1261
CÍ Kism
SZÓ Kism Eisens cí S Zsi k kiáll privilégi megen Kan eszte érs fivér M
tárnokmeste K kül zsi telepíthess Valós z l s Béc Steierorsz Sopr bevándorl
növeke 156 l K föld te he palo és Kolo Apáca- negye hitk vég szervezk ezid
történhe Ala Németorsz üldö idemen Auste Sp Bosko Wil Schlesi Po Frankfu Wiesb
Eid Elffen Schne E Rosen B Mac Werthe Schön Gáb csa vo m tö iva K. eg fel föl
viszontag k Eszterh jóind vé ker Schutzjud v az 167 Ausztr tarto Mi Ausztr kiű
zsid ke h község földe közbenjár visszatérhe h lakóterü n kasté elt hegyle u te
zsidófe m m szom gett elz zsidón keletk vánd Béc Aus rés Németorszá kuruchábo
fosztoga üldöz 17 lé teremte z kényte v elh lakóhel szoms erős Bécsújh ker
mened k Este nád privilég k has ma a sz kivált le k herc birt k Nagyma Ka Lako
Németkeres Boldogasszo Köpc köz keh k összefo ismeret Le nevezetes 18 po
közigazg függet he magisztrátus h i alatt köteless rend elint zsidók elöljárósá
fel val hitközs főra Ra Marg Prá Sa Liebe Wi Ben 174 L 1768- Je M 1789- Pe 181
184 I Hildesh 185 Sa G Pe je virágz Hildesh mode rabbii me tanu v éretts
előkészíte álme h k Mord Móch úgysz C megjegyzé C rabulisz munkáj Forr oklevé
Markbre Bei G Eisens Wachs Eisenst Forschu hitközs s intéz valam évszáz tem más
Wolff-cs bornagykere magántulaj S Werth épít X v Háro hitk h m fö látog jesi 19
e Körül ugyan hitközs m isko egyta növ látog hitközs rit für szegény nőegy Ch N
A egy intézm alap időp állapí pont hitkö me mú vilá r műkö id k egyénis gazdagí
kultu él t k K i Ben H karri származ H E államt S történett X s alak vi vállal
bornagykeres Sp bőr m nagy mu foglalkozta hitk múlt s ér dokum m kézí feljegyz
Este he c Schutzbr Esterházy-iratt talál törté vonatk ok hitk történe beh fogla
mu S Markbre Gesch Eisens Al S Gebr Eisens S.-Wachs Grabinschr jüdi Fried Eisen
Urk Gesch Eisens S tulajdo vonatk régiség rend g magánm hat köny hitk 2 schill
költségvet dolg me 1 schill szoc filantro cél hitk anyak terüle váro ö köz
tarto hitk lélek csa adófi Foglal sze nagykeres gazdál ta keres üg köztisztvi
mu nagyip o magántisztvi ip mé ma e hitközs világhábo kö nyugat-magyaror felkel
hitk áldoz hitk vezető K főr Sp bőrg e Schles Jó Warnd Zsig Hirs A Bu J Sehn V
elölj Gold k So ti