12612.htm
CÍMSZÓ: Kiss
SZEMÉLYNÉV: Kiss József
SZÓCIKK: "2. K. József, költő,
szül. Mezőcsáton 1843 nov. 3., megh., Budapesten 1921. Szegény szülőktől
származott, tizenhároméves koráig héber tanulmányokkal foglalkozik Miskolcon. Tizennégyéves
korában beiratkozott a rimaszombati, majd debreceni gimnáziumba, 1862. azonban,
anyagi okokból kénytelen otthagyni az iskolát. Mint vidéki tanító bolyong az
ország különböző vidékein, állandó érintkezésben mind a zsidó, mind a magyar
néppel. Huszonöt esztendős, mikor Pestre kerül s kiadja első verseskönyvét, a
Zsidó dalokat. Megvirrad napod valahára hát, zsidó, immár van neked is hazád! -
írja boldog optimizmussal. Ismertebb versei közül ebben a kötetében van a Dal a
szegény Árjeról, első kísérlete a népiesen zsidó ballada terén. 1870- 1873-ig a
Képes Világ szerkesztője, 1873. feleségül veszi egy szegény rokonát, 1874.
betegen írja Budapesti rejtelmek c. regényét (Szentesi Rudolf pszeudonim
alatt), végre 1875. az első országos siker: Toldy Ferenc a
Kisfaludy-Társaságban felolvassa a Simon Judit-ot. Ugyanez esztendőben kiadta a
második Zsidó Évkönyvet. Ettől kezdve népszerű. A kevés szerencsés költő közé
tartozik, kinek néhány alkotása közkinccsé válik. 1877-ben beválasztják a
Petőfi-Társaságba (a Kisfaludy-Társaságba csak igen későn, 1913). E sikerek
után sem tud meggyökeresedni a fővárosban s kénytelen jegyzői állást vállalni a
temesvári hitközségnél (1776-1882). Körülbelül eddig tart K. költészetének első
korszaka: a népies balladáké. Velök s a Gedővár asszonyával és az Ágota
kisasszonnyal tette országosan ismertté és kedveltté nevét. El kell ismerni,
hogy tökéletes virtuozitással kezeli bennök a ballada - igaz, akkor Arany János
révén már teljesen kialakul - formáit, e korszakbeli versei mégis hidegen
hagynak ma bennünket. Persze a hetvenes években, a népies modor kötelező
divatja idején nem volt szembeszökő, hogy a szép magyarnevű Simon Judit,
Kincses Lázár, Eszti és özvegy Salamonné családjában a magyar népdal
rigmusaiban és fordulataival folyik a társalgás, ma azonban szinte
művelődéstörténeti kuriózumokként hatnak ránk e balladák hősei, inkább zsidó
felekezetű magyar parasztoknak, még hozzá népszínmű parasztoknak, mint igazi
zsidóknak. Különös letűnt kor, amelyben a műveit városi zsidó is kedvét lelte
benne és hízelgőnek érezte, ha a magyar paraszt jelmezében ábrázolták. Ma a
divatja-múlt műfaj és a divatja-múlt stílus még e versek olykor igazi tragikus
magvának méltánylásában is akadályoznak kissé. Megrázóbb ezeknél a figuráknál a
Jehova hőse: Jób, a zsidósághoz való hűség e tragikus, fenséges szobra, aki
gránitszilárd hitében megrendíthetetlenül száll szembe a gyermekeit elsodró
idegen korszellemmel. K. 1882. visszatér a fővárosba. Ebben az évben (a
tiszaeszlári pör alkalmából) írja Az ár ellen c. költeményét: a szétszóratásban
élő üldözött zsidóság e fájdalmas feljajdulását, amelyet Falk Miksa németre
fordított, héber fordításban pedig orosz-zsidó templomokban is énekeltek. A
zsidó fájdalom az, amit K. a legőszintébben tud kifejezni. A zsidó örök
üldözöttségének, idegenségének fájdalma (Új Ahasvér). Élete végén is úgy látja,
hogy hiába keresett szeretetet és elismerést a magyarság körében s bevallja,
hogy ha maga írhatná sírfeliratát, így írná: Szabad zsákmány volt a hazában,
Kitagadott, szegény, hazátlan; A sír tán nyugtot ad neki, De lehet, hogy az is
kiveti. S mikor öregkorában mégis része van egy kis ünnepeltetésben, megható
látni, hogy azonnal újból hinni akarja az illúziót : Valaki hazajött, aki nem
volt itthon - Aki hazavágyott mindörökké titkon - Valaki hazajött... Ezekhez a
versekhez képest megint kissé rutin-verseknek hatnak, néhány kivétellel, az
Ünnepnapok (1888.) dalai, amelyeket a Pesti Izr. Hitközség felszólítására írt,
de, dogmatikai kifogások merülvén fel, maga volt kénytelen kiadni. Most már
haláláig itt marad Pesten, előbb mint a Magyar Francia Biztosítótársaság
tisztviselője, majd 1890-től kezdve, mint A Hét c. hetilap tulajdonosa és
szerkesztője. A falusi zsidó vándortanító egy-kettőre városi emberré alakul, s
ép a Szegény Árje költőjének hetilapja lesz azoknak az új szellemi
törekvéseknek gyűjtőmedencéje, amelyeket a hivatalos kritika már a kilencvenes
években a kozmopolita és városi jelzővel igyekezett megbélyegezni. Sokáig itt
jelentkezett úgyszólván minden, ami tehetség és modern volt a magyar
irodalomban. K. maga is már a De profundis (1875) és a Me e a varrógépről c.
költői elbeszéléseiben jellegzetesen nagyvárosi történetet dolgoz fel elsőül a
magyar irodalomban: életének abban a korszakában, mikor még minden átmeneti volt
benne, mikor félig még falusi-népies, félig városi ember, félig epigon, félig
már újhangú s új utakra törő költő. A zsidó méltatlan társadalmi helyzetén
kívül az emberélet általános problémája az, ami a legmeghatóbb szavakat íratja
vele, eleinte kissé túlságosan csengő retorikával, később egyre tisztábbá
szűrődött és megnemesedett hangokon. Fájó mosolyú, a szkeptikusan hivő
filozófia az övé. Illúzió nélkül, éberen adja át magát az álmoknak és józanul
dől a mámorba. Ez a filozófia szól, ha eltekintünk zsidó verseitől s néhány
gyönyörű széljegyzetétől, a lüktető ritmusú Knyáz Potemkin legszebb verseiből:
a Strófákból, a Tüzekből a biedermeyer Mécsvilágból s talán legszebb két
verséből, a pajkos humort és a bús érzelmességet finoman összehangolt
valörökkel, salaktalanul tiszta és bűbájosan egyéni módon keverő Ajánlásból és
Meséből. S öregkorának nekibuzduló költői termékenységében, megérett
filozófiájával visszanyúl egy zsidó hősért. (Legendák a nagyapámról). De ez a
hőse, Reb Mayer Litvák már csak kevéssé hasonlít az egykori balladák
alakjaihoz! Ahogy K. a nagyapjáról, e kaftános bohémról emlékezik, aki szerette
a bort, a nótát és a nőket s pogrom elől menekült a Kárpátokba, deklamálás
nélkül meghatott humorral, temperált színekkel: a sorok közt itt is mintha
minduntalan az öreg zsidók mosolygó kék szeme, huncut bölcs jósága villanna
felénk. De egy strófában így aposztrofálja nagyapját: Dalod a fáradt,
kimarjult, bolyongó, Hazátlanoknak hont és hangot ad: És öröklöd én - a kicsi a
nagynak. - Ím folytatom, ahol te abbahagytad. Valóban ezt értette K. ?
Bizonyos, hogy egy magyar zsidó költő sem volt annyira közel ily hivatás
betöltéséhez, mint ő. Művei: Összes költeményei 2 k.; Legendák a nagyapámról;
Avar; Esteledik; Alkonyodik; Utolsó versek.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2612. címszó a lexikon =>
483. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12612.htm
CÍMSZÓ: Kiss
SZEMÉLYNÉV: Kiss József
SZÓCIKK: 2. K. József, költő, szül. Mezőcsáton 1843 nov. 3., megh.,
Budapesten 1921. Szegény szülőktől származott, tizenhároméves koráig héber
tanulmányokkal foglalkozik Miskolcon. Tizennégyéves korában beiratkozott a
rimaszombati, majd debreceni gimnáziumba, 1862. azonban, anyagi okokból
kénytelen otthagyni az iskolát. Mint vidéki tanító bolyong az ország különböző
vidékein, állandó érintkezésben mind a zsidó, mind a magyar néppel. Huszonöt
esztendős, mikor Pestre kerül s kiadja első verseskönyvét, a Zsidó dalokat.
Megvirrad napod valahára hát, zsidó, immár van neked is hazád! - írja boldog
optimizmussal. Ismertebb versei közül ebben a kötetében van a Dal a szegény
Árjeról, első kísérlete a népiesen zsidó ballada terén. 1870- 1873-ig a Képes
Világ szerkesztője, 1873. feleségül veszi egy szegény rokonát, 1874. betegen
írja Budapesti rejtelmek c. regényét Szentesi Rudolf pszeudonim alatt , végre
1875. az első országos siker: Toldy Ferenc a Kisfaludy-Társaságban felolvassa a
Simon Judit-ot. Ugyanez esztendőben kiadta a második Zsidó Évkönyvet. Ettől
kezdve népszerű. A kevés szerencsés költő közé tartozik, kinek néhány alkotása
közkinccsé válik. 1877-ben beválasztják a Petőfi-Társaságba a
Kisfaludy-Társaságba csak igen későn, 1913 . E sikerek után sem tud
meggyökeresedni a fővárosban s kénytelen jegyzői állást vállalni a temesvári
hitközségnél 1776-1882 . Körülbelül eddig tart K. költészetének első korszaka:
a népies balladáké. Velök s a Gedővár asszonyával és az Ágota kisasszonnyal
tette országosan ismertté és kedveltté nevét. El kell ismerni, hogy tökéletes
virtuozitással kezeli bennök a ballada - igaz, akkor Arany János révén már teljesen
kialakul - formáit, e korszakbeli versei mégis hidegen hagynak ma bennünket.
Persze a hetvenes években, a népies modor kötelező divatja idején nem volt
szembeszökő, hogy a szép magyarnevű Simon Judit, Kincses Lázár, Eszti és özvegy
Salamonné családjában a magyar népdal rigmusaiban és fordulataival folyik a
társalgás, ma azonban szinte művelődéstörténeti kuriózumokként hatnak ránk e
balladák hősei, inkább zsidó felekezetű magyar parasztoknak, még hozzá
népszínmű parasztoknak, mint igazi zsidóknak. Különös letűnt kor, amelyben a
műveit városi zsidó is kedvét lelte benne és hízelgőnek érezte, ha a magyar
paraszt jelmezében ábrázolták. Ma a divatja-múlt műfaj és a divatja-múlt stílus
még e versek olykor igazi tragikus magvának méltánylásában is akadályoznak
kissé. Megrázóbb ezeknél a figuráknál a Jehova hőse: Jób, a zsidósághoz való
hűség e tragikus, fenséges szobra, aki gránitszilárd hitében
megrendíthetetlenül száll szembe a gyermekeit elsodró idegen korszellemmel. K.
1882. visszatér a fővárosba. Ebben az évben a tiszaeszlári pör alkalmából írja
Az ár ellen c. költeményét: a szétszóratásban élő üldözött zsidóság e fájdalmas
feljajdulását, amelyet Falk Miksa németre fordított, héber fordításban pedig
orosz-zsidó templomokban is énekeltek. A zsidó fájdalom az, amit K. a
legőszintébben tud kifejezni. A zsidó örök üldözöttségének, idegenségének
fájdalma Új Ahasvér . Élete végén is úgy látja, hogy hiába keresett szeretetet
és elismerést a magyarság körében s bevallja, hogy ha maga írhatná
sírfeliratát, így írná: Szabad zsákmány volt a hazában, Kitagadott, szegény,
hazátlan; A sír tán nyugtot ad neki, De lehet, hogy az is kiveti. S mikor
öregkorában mégis része van egy kis ünnepeltetésben, megható látni, hogy
azonnal újból hinni akarja az illúziót : Valaki hazajött, aki nem volt itthon -
Aki hazavágyott mindörökké titkon - Valaki hazajött... Ezekhez a versekhez
képest megint kissé rutin-verseknek hatnak, néhány kivétellel, az Ünnepnapok
1888. dalai, amelyeket a Pesti Izr. Hitközség felszólítására írt, de, dogmatikai
kifogások merülvén fel, maga volt kénytelen kiadni. Most már haláláig itt marad
Pesten, előbb mint a Magyar Francia Biztosítótársaság tisztviselője, majd
1890-től kezdve, mint A Hét c. hetilap tulajdonosa és szerkesztője. A falusi
zsidó vándortanító egy-kettőre városi emberré alakul, s ép a Szegény Árje
költőjének hetilapja lesz azoknak az új szellemi törekvéseknek gyűjtőmedencéje,
amelyeket a hivatalos kritika már a kilencvenes években a kozmopolita és városi
jelzővel igyekezett megbélyegezni. Sokáig itt jelentkezett úgyszólván minden,
ami tehetség és modern volt a magyar irodalomban. K. maga is már a De profundis
1875 és a Me e a varrógépről c. költői elbeszéléseiben jellegzetesen nagyvárosi
történetet dolgoz fel elsőül a magyar irodalomban: életének abban a
korszakában, mikor még minden átmeneti volt benne, mikor félig még
falusi-népies, félig városi ember, félig epigon, félig már újhangú s új utakra
törő költő. A zsidó méltatlan társadalmi helyzetén kívül az emberélet általános
problémája az, ami a legmeghatóbb szavakat íratja vele, eleinte kissé
túlságosan csengő retorikával, később egyre tisztábbá szűrődött és
megnemesedett hangokon. Fájó mosolyú, a szkeptikusan hivő filozófia az övé.
Illúzió nélkül, éberen adja át magát az álmoknak és józanul dől a mámorba. Ez a
filozófia szól, ha eltekintünk zsidó verseitől s néhány gyönyörű
széljegyzetétől, a lüktető ritmusú Knyáz Potemkin legszebb verseiből: a
Strófákból, a Tüzekből a biedermeyer Mécsvilágból s talán legszebb két
verséből, a pajkos humort és a bús érzelmességet finoman összehangolt
valörökkel, salaktalanul tiszta és bűbájosan egyéni módon keverő Ajánlásból és
Meséből. S öregkorának nekibuzduló költői termékenységében, megérett
filozófiájával visszanyúl egy zsidó hősért. Legendák a nagyapámról . De ez a
hőse, Reb Mayer Litvák már csak kevéssé hasonlít az egykori balladák
alakjaihoz! Ahogy K. a nagyapjáról, e kaftános bohémról emlékezik, aki szerette
a bort, a nótát és a nőket s pogrom elől menekült a Kárpátokba, deklamálás
nélkül meghatott humorral, temperált színekkel: a sorok közt itt is mintha
minduntalan az öreg zsidók mosolygó kék szeme, huncut bölcs jósága villanna
felénk. De egy strófában így aposztrofálja nagyapját: Dalod a fáradt,
kimarjult, bolyongó, Hazátlanoknak hont és hangot ad: És öröklöd én - a kicsi a
nagynak. - Ím folytatom, ahol te abbahagytad. Valóban ezt értette K. ?
Bizonyos, hogy egy magyar zsidó költő sem volt annyira közel ily hivatás
betöltéséhez, mint ő. Művei: Összes költeményei 2 k.; Legendák a nagyapámról;
Avar; Esteledik; Alkonyodik; Utolsó versek.
12612.ht
CÍMSZÓ Kis
SZEMÉLYNÉV Kis Józse
SZÓCIKK 2 K József költő szül Mezőcsáto 184 nov 3. megh. Budapeste 1921
Szegén szülőktő származott tizenhároméve korái hébe tanulmányokka foglalkozi
Miskolcon Tizennégyéve korába beiratkozot rimaszombati maj debrecen gimnáziumba
1862 azonban anyag okokbó kénytele otthagyn a iskolát Min vidék tanít bolyon a
orszá különböz vidékein álland érintkezésbe min zsidó min magya néppel Huszonö
esztendős miko Pestr kerü kiadj els verseskönyvét Zsid dalokat Megvirra napo
valahár hát zsidó immá va neke i hazád írj boldo optimizmussal Ismerteb verse
közü ebbe kötetébe va Da szegén Árjeról els kísérlet népiese zsid ballad terén
1870 1873-i Képe Vilá szerkesztője 1873 feleségü vesz eg szegén rokonát 1874
betege írj Budapest rejtelme c regényé Szentes Rudol pszeudoni alat végr 1875 a
els országo siker Told Feren Kisfaludy-Társaságba felolvass Simo Judit-ot
Ugyane esztendőbe kiadt másodi Zsid Évkönyvet Ettő kezdv népszerű kevé
szerencsé költ köz tartozik kine néhán alkotás közkinccs válik 1877-be
beválasztjá Petőfi-Társaságb Kisfaludy-Társaságb csa ige későn 191 sikere utá
se tu meggyökeresedn fővárosba kénytele jegyző állás vállaln temesvár
hitközségné 1776-188 Körülbelü eddi tar K költészeténe els korszaka népie
balladáké Velö Gedővá asszonyáva é a Ágot kisasszonnya tett országosa ismertt é
kedveltt nevét E kel ismerni hog tökélete virtuozitássa kezel bennö ballad igaz
akko Aran Jáno révé má teljese kialaku formáit korszakbel verse mégi hidege
hagyna m bennünket Persz hetvene években népie modo kötelez divatj idejé ne vol
szembeszökő hog szé magyarnev Simo Judit Kincse Lázár Eszt é özveg Salamonn
családjába magya népda rigmusaiba é fordulataiva folyi társalgás m azonba szint
művelődéstörténet kuriózumokkén hatna rán balladá hősei inkáb zsid felekezet
magya parasztoknak mé hozz népszínm parasztoknak min igaz zsidóknak Különö
letűn kor amelybe művei város zsid i kedvé lelt benn é hízelgőne érezte h magya
parasz jelmezébe ábrázolták M divatja-múl műfa é divatja-múl stílu mé verse
olyko igaz tragiku magvána méltánylásába i akadályozna kissé Megrázób ezekné
figurákná Jehov hőse Jób zsidóságho val hűsé tragikus fensége szobra ak
gránitszilár hitébe megrendíthetetlenü szál szemb gyermekei elsodr idege
korszellemmel K 1882 visszaté fővárosba Ebbe a évbe tiszaeszlár pö alkalmábó
írj A á elle c költeményét szétszóratásba él üldözöt zsidósá fájdalma
feljajdulását amelye Fal Miks németr fordított hébe fordításba pedi orosz-zsid
templomokba i énekeltek zsid fájdalo az ami K legőszintébbe tu kifejezni zsid
örö üldözöttségének idegenségéne fájdalm Ú Ahasvé Élet végé i úg látja hog hiáb
kereset szeretete é elismerés magyarsá körébe bevallja hog h mag írhatn
sírfeliratát íg írná Szaba zsákmán vol hazában Kitagadott szegény hazátlan sí
tá nyugto a neki D lehet hog a i kiveti miko öregkorába mégi rész va eg ki
ünnepeltetésben meghat látni hog azonna újbó hinn akarj a illúzió Valak
hazajött ak ne vol ittho Ak hazavágyot mindörökk titko Valak hazajött.. Ezekhe
versekhe képes megin kiss rutin-versekne hatnak néhán kivétellel a Ünnepnapo
1888 dalai amelyeke Pest Izr Hitközsé felszólításár írt de dogmatika kifogáso
merülvé fel mag vol kénytele kiadni Mos má halálái it mara Pesten előb min
Magya Franci Biztosítótársasá tisztviselője maj 1890-tő kezdve min Hé c hetila
tulajdonos é szerkesztője falus zsid vándortanít egy-kettőr város emberr alakul
é Szegén Árj költőjéne hetilapj les azokna a ú szellem törekvésekne
gyűjtőmedencéje amelyeke hivatalo kritik má kilencvene évekbe kozmopolit é város
jelzőve igyekezet megbélyegezni Sokái it jelentkezet úgyszólvá minden am
tehetsé é moder vol magya irodalomban K mag i má D profundi 187 é M varrógéprő
c költő elbeszéléseibe jellegzetese nagyváros története dolgo fe elsőü magya
irodalomban életéne abba korszakában miko mé minde átmenet vol benne miko féli
mé falusi-népies féli város ember féli epigon féli má újhang ú utakr tör költő
zsid méltatla társadalm helyzeté kívü a emberéle általáno problémáj az am
legmeghatób szavaka íratj vele eleint kiss túlságosa cseng retorikával későb
egyr tisztább szűrődöt é megnemesedet hangokon Fáj mosolyú szkeptikusa hiv
filozófi a övé Illúzi nélkül ébere adj á magá a álmokna é józanu dő mámorba E
filozófi szól h eltekintün zsid verseitő néhán gyönyör széljegyzetétől lüktet
ritmus Knyá Potemki legszeb verseiből Strófákból Tüzekbő biedermeye Mécsvilágbó
talá legszeb ké verséből pajko humor é bú érzelmessége finoma összehangol
valörökkel salaktalanu tiszt é bűbájosa egyén módo kever Ajánlásbó é Meséből
öregkorána nekibuzdul költő termékenységében megéret filozófiájáva visszanyú eg
zsid hősért Legendá nagyapámró D e hőse Re Maye Litvá má csa kevéss hasonlí a
egykor balladá alakjaihoz Ahog K nagyapjáról kaftáno bohémró emlékezik ak
szerett bort nótá é nőke pogro elő menekül Kárpátokba deklamálá nélkü meghatot
humorral temperál színekkel soro köz it i minth minduntala a öre zsidó mosolyg
ké szeme huncu bölc jóság villann felénk D eg strófába íg aposztrofálj
nagyapját Dalo fáradt kimarjult bolyongó Hazátlanokna hon é hango ad É öröklö é
kics nagynak Í folytatom aho t abbahagytad Valóba ez értett K Bizonyos hog eg
magya zsid költ se vol annyir köze il hivatá betöltéséhez min ő Művei Össze
költeménye k. Legendá nagyapámról Avar Esteledik Alkonyodik Utols versek
12612.h
CÍMSZ Ki
SZEMÉLYNÉ Ki Józs
SZÓCIK Józse költ szü Mezőcsát 18 no 3 megh Budapest 192 Szegé szülőkt
származot tizenháromév korá héb tanulmányokk foglalkoz Miskolco Tizennégyév
koráb beiratkozo rimaszombat ma debrece gimnáziumb 186 azonba anya okokb
kénytel otthagy iskolá Mi vidé taní bolyo orsz különbö vidékei állan
érintkezésb mi zsid mi magy néppe Huszon esztendő mik Pest ker kiad el
verseskönyvé Zsi daloka Megvirr nap valahá há zsid imm v nek hazá ír bold
optimizmussa Ismerte vers köz ebb kötetéb v D szegé Árjeró el kísérle népies
zsi balla teré 187 1873- Kép Vil szerkesztőj 187 feleség ves e szegé rokoná 187
beteg ír Budapes rejtelm regény Szente Rudo pszeudon ala vég 187 el ország sike
Tol Fere Kisfaludy-Társaságb felolvas Sim Judit-o Ugyan esztendőb kiad másod
Zsi Évkönyve Ett kezd népszer kev szerencs köl kö tartozi kin néhá alkotá
közkincc váli 1877-b beválasztj Petőfi-Társaság Kisfaludy-Társaság cs ig késő
19 siker ut s t meggyökeresed fővárosb kénytel jegyz állá vállal temesvá
hitközségn 1776-18 Körülbel edd ta költészetén el korszak népi balladák Vel
Gedőv asszonyáv Ágo kisasszonny tet országos ismert kedvelt nevé ke ismern ho
tökélet virtuozitáss keze benn balla iga akk Ara Ján rév m teljes kialak formái
korszakbe vers még hideg hagyn bennünke Pers hetven évekbe népi mod kötele
divat idej n vo szembeszök ho sz magyarne Sim Judi Kincs Lázá Esz özve Salamon
családjáb magy népd rigmusaib fordulataiv foly társalgá azonb szin
művelődéstörténe kuriózumokké hatn rá ballad hőse inká zsi felekeze magy
parasztokna m hoz népszín parasztokna mi iga zsidókna Külön letű ko amelyb műve
váro zsi kedv lel ben hízelgőn érezt magy paras jelmezéb ábrázoltá divatja-mú
műf divatja-mú stíl m vers olyk iga tragik magván méltánylásáb akadályozn kiss
Megrázó ezekn figurákn Jeho hős Jó zsidóságh va hűs tragiku fenség szobr a
gránitszilá hitéb megrendíthetetlen szá szem gyermeke elsod ideg korszellemme
188 visszat fővárosb Ebb évb tiszaeszlá p alkalmáb ír ell költeményé
szétszóratásb é üldözö zsidós fájdalm feljajdulásá amely Fa Mik német fordítot
héb fordításb ped orosz-zsi templomokb énekelte zsi fájdal a am legőszintébb t
kifejezn zsi ör üldözöttségéne idegenségén fájdal Ahasv Éle vég ú látj ho hiá
kerese szeretet elismeré magyars köréb bevallj ho ma írhat sírfeliratá í írn
Szab zsákmá vo hazába Kitagadot szegén hazátla s t nyugt nek lehe ho kivet mik
öregkoráb még rés v e k ünnepeltetésbe megha látn ho azonn újb hin akar illúzi
Vala hazajöt a n vo itth A hazavágyo mindörök titk Vala hazajött. Ezekh versekh
képe megi kis rutin-versekn hatna néhá kivételle Ünnepnap 188 dala amelyek Pes
Iz Hitközs felszólításá ír d dogmatik kifogás merülv fe ma vo kénytel kiadn Mo
m halálá i mar Peste elő mi Magy Franc Biztosítótársas tisztviselőj ma 1890-t
kezdv mi H hetil tulajdono szerkesztőj falu zsi vándortaní egy-kettő váro ember
alaku Szegé Ár költőjén hetilap le azokn szelle törekvésekn gyűjtőmedencéj
amelyek hivatal kriti m kilencven évekb kozmopoli váro jelzőv igyekeze
megbélyegezn Soká i jelentkeze úgyszólv minde a tehets mode vo magy irodalomba
ma m profund 18 varrógépr költ elbeszéléseib jellegzetes nagyváro történet dolg
f első magy irodalomba életén abb korszakába mik m mind átmene vo benn mik fél
m falusi-népie fél váro embe fél epigo fél m újhan utak tö költ zsi méltatl
társadal helyzet kív emberél általán problémá a a legmegható szavak írat vel
elein kis túlságos csen retorikáva késő egy tisztáb szűrődö megnemesede hangoko
Fá mosoly szkeptikus hi filozóf öv Illúz nélkü éber ad mag álmokn józan d
mámorb filozóf szó eltekintü zsi verseit néhá gyönyö széljegyzetétő lükte ritmu
Kny Potemk legsze verseibő Strófákbó Tüzekb biedermey Mécsvilágb tal legsze k
versébő pajk humo b érzelmesség finom összehango valörökke salaktalan tisz
bűbájos egyé mód keve Ajánlásb Mesébő öregkorán nekibuzdu költ termékenységébe
megére filozófiájáv visszany e zsi hősér Legend nagyapámr hős R May Litv m cs
kevés hasonl egyko ballad alakjaiho Aho nagyapjáró kaftán bohémr emlékezi a
szeret bor nót nők pogr el menekü Kárpátokb deklamál nélk meghato humorra
temperá színekke sor kö i mint minduntal ör zsid mosoly k szem hunc böl jósá
villan felén e strófáb í aposztrofál nagyapjá Dal fárad kimarjul bolyong
Hazátlanokn ho hang a örökl kic nagyna folytato ah abbahagyta Valób e értet
Bizonyo ho e magy zsi köl s vo annyi köz i hivat betöltéséhe mi Műve Össz
költemény k Legend nagyapámró Ava Esteledi Alkonyodi Utol verse
12612.
CÍMS K
SZEMÉLYN K Józ
SZÓCI Józs köl sz Mezőcsá 1 n meg Budapes 19 Szeg szülők származo
tizenháromé kor hé tanulmányok foglalko Miskolc Tizennégyé korá beiratkoz
rimaszomba m debrec gimnázium 18 azonb any okok kényte otthag iskol M vid tan
boly ors különb vidéke álla érintkezés m zsi m mag népp Huszo esztend mi Pes ke
kia e verseskönyv Zs dalok Megvir na valah h zsi im ne haz í bol optimizmuss
Ismert ver kö eb köteté szeg Árjer e kísérl népie zs ball ter 18 1873 Ké Vi
szerkesztő 18 felesé ve szeg rokon 18 bete í Budape rejtel regén Szent Rud
pszeudo al vé 18 e orszá sik To Fer Kisfaludy-Társaság felolva Si Judit- Ugya
esztendő kia máso Zs Évkönyv Et kez népsze ke szerenc kö k tartoz ki néh alkot
közkinc vál 1877- beválaszt Petőfi-Társasá Kisfaludy-Társasá c i kés 1 sike u
meggyökerese főváros kényte jegy áll válla temesv hitközség 1776-1 Körülbe ed t
költészeté e korsza nép balladá Ve Gedő asszonyá Ág kisasszonn te országo ismer
kedvel nev k ismer h tökéle virtuozitás kez ben ball ig ak Ar Já ré telje kiala
formá korszakb ver mé hide hagy bennünk Per hetve évekb nép mo kötel diva ide v
szembeszö h s magyarn Si Jud Kinc Láz Es özv Salamo családjá mag nép rigmusai
fordulatai fol társalg azon szi művelődéstörtén kuriózumokk hat r balla hős ink
zs felekez mag parasztokn ho népszí parasztokn m ig zsidókn Külö let k amely
műv vár zs ked le be hízelgő érez mag para jelmezé ábrázolt divatja-m mű
divatja-m stí ver oly ig tragi magvá méltánylásá akadályoz kis Megráz ezek
figurák Jeh hő J zsidóság v hű tragik fensé szob gránitszil hité
megrendíthetetle sz sze gyermek elso ide korszellemm 18 vissza főváros Eb év
tiszaeszl alkalmá í el költemény szétszóratás üldöz zsidó fájdal feljajdulás
amel F Mi néme fordíto hé fordítás pe orosz-zs templomok énekelt zs fájda a
legőszintéb kifejez zs ö üldözöttségén idegenségé fájda Ahas Él vé lát h hi
keres szerete elismer magyar köré bevall h m írha sírfelirat ír Sza zsákm v
hazáb Kitagado szegé hazátl nyug ne leh h kive mi öregkorá mé ré ünnepeltetésb
megh lát h azon új hi aka illúz Val hazajö v itt hazavágy mindörö tit Val
hazajött Ezek versek kép meg ki rutin-versek hatn néh kivétell Ünnepna 18 dal
amelye Pe I Hitköz felszólítás í dogmati kifogá merül f m v kényte kiad M halál
ma Pest el m Mag Fran Biztosítótársa tisztviselő m 1890- kezd m heti tulajdon
szerkesztő fal zs vándortan egy-kett vár embe alak Szeg Á költőjé hetila l azok
szell törekvések gyűjtőmedencé amelye hivata krit kilencve évek kozmopol vár
jelző igyekez megbélyegez Sok jelentkez úgyszól mind tehet mod v mag irodalomb
m profun 1 varrógép köl elbeszélései jellegzete nagyvár történe dol els mag
irodalomb életé ab korszakáb mi min átmen v ben mi fé falusi-népi fé vár emb fé
epig fé újha uta t köl zs méltat társada helyze kí emberé általá problém
legmeghat szava íra ve elei ki túlságo cse retorikáv kés eg tisztá szűrőd
megnemesed hangok F mosol szkeptiku h filozó ö Illú nélk ébe a ma álmok józa
mámor filozó sz eltekint zs versei néh gyöny széljegyzetét lükt ritm Kn Potem
legsz verseib Strófákb Tüzek biederme Mécsvilág ta legsz verséb paj hum
érzelmessé fino összehang valörökk salaktala tis bűbájo egy mó kev Ajánlás
Meséb öregkorá nekibuzd köl termékenységéb megér filozófiájá visszan zs hősé
Legen nagyapám hő Ma Lit c kevé hason egyk balla alakjaih Ah nagyapjár kaftá
bohém emlékez szere bo nó nő pog e menek Kárpátok deklamá nél meghat humorr
temper színekk so k min mindunta ö zsi mosol sze hun bö jós villa felé strófá
aposztrofá nagyapj Da fára kimarju bolyon Hazátlanok h han örök ki nagyn
folytat a abbahagyt Való érte Bizony h mag zs kö v anny kö hiva betöltéséh m
Műv Öss költemén Legen nagyapámr Av Esteled Alkonyod Uto vers
12612
CÍM
SZEMÉLY Jó
SZÓC Józ kö s Mezőcs me Budape 1 Sze szülő származ tizenhárom ko h
tanulmányo foglalk Miskol Tizennégy kor beiratko rimaszomb debre gimnáziu 1
azon an oko kényt ottha isko vi ta bol or külön vidék áll érintkezé zs ma nép
Husz eszten m Pe k ki versesköny Z dalo Megvi n vala zs i n ha bo optimizmus
Ismer ve k e kötet sze Árje kísér népi z bal te 1 187 K V szerkeszt 1 feles v
sze roko 1 bet Budap rejte regé Szen Ru pszeud a v 1 orsz si T Fe
Kisfaludy-Társasá felolv S Judit Ugy esztend ki más Z Évköny E ke népsz k
szeren k tarto k né alko közkin vá 1877 beválasz Petőfi-Társas Kisfaludy-Társas
ké sik meggyökeres főváro kényt jeg ál váll temes hitközsé 1776- Körülb e
költészet korsz né ballad V Ged asszony Á kisasszon t ország isme kedve ne isme
tökél virtuozitá ke be bal i a A J r telj kial form korszak ve m hid hag bennün
Pe hetv évek né m köte div id szembesz magyar S Ju Kin Lá E öz Salam családj ma
né rigmusa fordulata fo társal azo sz művelődéstörté kuriózumok ha ball hő in z
feleke ma parasztok h népsz parasztok i zsidók Kül le amel mű vá z ke l b
hízelg ére ma par jelmez ábrázol divatja- m divatja- st ve ol i trag magv
méltánylás akadályo ki Megrá eze figurá Je h zsidósá h tragi fens szo gránitszi
hit megrendíthetetl s sz gyerme els id korszellem 1 vissz főváro E é tiszaesz
alkalm e költemén szétszóratá üldö zsid fájda feljajdulá ame M ném fordít h
fordítá p orosz-z templomo énekel z fájd legőszinté kifeje z üldözöttségé
idegenség fájd Aha É v lá h kere szeret elisme magya kör beval írh sírfelira í
Sz zsák hazá Kitagad szeg hazát nyu n le kiv m öregkor m r ünnepeltetés meg lá
azo ú h ak illú Va hazaj it hazavág mindör ti Va hazajöt Eze verse ké me k
rutin-verse hat né kivétel Ünnepn 1 da amely P Hitkö felszólítá dogmat kifog
merü kényt kia halá m Pes e Ma Fra Biztosítótárs tisztvisel 1890 kez het
tulajdo szerkeszt fa z vándorta egy-ket vá emb ala Sze költőj hetil azo szel
törekvése gyűjtőmedenc amely hivat kri kilencv éve kozmopo vá jelz igyeke
megbélyege So jelentke úgyszó min tehe mo ma irodalom profu varrógé kö
elbeszélése jellegzet nagyvá történ do el ma irodalom élet a korszaká m mi átme
be m f falusi-nép f vá em f epi f újh ut kö z mélta társad helyz k ember által
problé legmegha szav ír v ele k túlság cs retoriká ké e tiszt szűrő megnemese
hango moso szkeptik filoz Ill nél éb m álmo józ mámo filoz s eltekin z verse né
gyön széljegyzeté lük rit K Pote legs versei Strófák Tüze biederm Mécsvilá t
legs versé pa hu érzelmess fin összehan valörök salaktal ti bűbáj eg m ke
Ajánlá Mesé öregkor nekibuz kö termékenységé megé filozófiáj vissza z hős Lege
nagyapá h M Li kev haso egy ball alakjai A nagyapjá kaft bohé emléke szer b n n
po mene Kárpáto deklam né megha humor tempe színek s mi mindunt zs moso sz hu b
jó vill fel stróf aposztrof nagyap D fár kimarj bolyo Hazátlano ha örö k nagy
folyta abbahagy Val ért Bizon ma z k ann k hiv betöltésé Mű Ös költemé Lege
nagyapám A Estele Alkonyo Ut ver
1261
CÍ
SZEMÉL J
SZÓ Jó k Mezőc m Budap Sz szül szárma tizenháro k tanulmány foglal Misko
Tizennég ko beiratk rimaszom debr gimnázi azo a ok kény otth isk v t bo o külö
vidé ál érintkez z m né Hus eszte P k verseskön dal Megv val z h b optimizmu
Isme v köte sz Árj kísé nép ba t 18 szerkesz fele sz rok be Buda rejt reg Sze R
pszeu ors s F Kisfaludy-Társas felol Judi Ug eszten k má Évkön k néps szere tart
n alk közki v 187 beválas Petőfi-Társa Kisfaludy-Társa k si meggyökere fővár
kény je á vál teme hitközs 1776 Körül költésze kors n balla Ge asszon kisasszo
orszá ism kedv n ism töké virtuozit k b ba tel kia for korsza v hi ha bennü P
het éve n köt di i szembes magya J Ki L ö Sala család m n rigmus fordulat f
társa az s művelődéstört kuriózumo h bal h i felek m paraszto néps paraszto
zsidó Kü l ame m v k hízel ér m pa jelme ábrázo divatja divatja s v o tra mag
méltánylá akadály k Megr ez figur J zsidós trag fen sz gránitsz hi
megrendíthetet s gyerm el i korszelle viss fővár tiszaes alkal költemé
szétszórat üld zsi fájd feljajdul am né fordí fordít orosz- templom éneke fáj
legőszint kifej üldözöttség idegensé fáj Ah l ker szere elism magy kö beva ír
sírfelir S zsá haz Kitaga sze hazá ny l ki öregko ünnepelteté me l az a ill V
haza i hazavá mindö t V hazajö Ez vers k m rutin-vers ha n kivéte Ünnep d amel
Hitk felszólít dogma kifo mer kény ki hal Pe M Fr Biztosítótár tisztvise 189 ke
he tulajd szerkesz f vándort egy-ke v em al Sz költő heti az sze törekvés
gyűjtőmeden amel hiva kr kilenc év kozmop v jel igyek megbélyeg S jelentk úgysz
mi teh m m irodalo prof varróg k elbeszélés jellegze nagyv törté d e m irodalo
éle korszak m átm b falusi-né v e ep új u k mélt társa hely embe álta probl
legmegh sza í el túlsá c retorik k tisz szűr megnemes hang mos szkepti filo Il
né é álm jó mám filo elteki vers n gyö széljegyzet lü ri Pot leg verse Strófá
Tüz bieder Mécsvil leg vers p h érzelmes fi összeha valörö salakta t bűbá e k
Ajánl Mes öregko nekibu k termékenység meg filozófiá vissz hő Leg nagyap L ke
has eg bal alakja nagyapj kaf boh emlék sze p men Kárpát dekla n megh humo temp
színe m mindun z mos s h j vil fe stró aposztro nagya fá kimar boly Hazátlan h
ör nag folyt abbahag Va ér Bizo m an hi betöltés M Ö költem Leg nagyapá Estel
Alkony U ve