12626.htm

CÍMSZÓ: Kiűzetés

SZÓCIKK: Kiűzetés. 1360 körül Nagy Lajos rendeletére kiűzték a zsidókat Magyarországból. Addig a kamara szolgái voltak (l. Kamaraszolgák) és a király a rendelet kibocsátása előtt a királyi főhatalmon kívül helyezte őket. Egykorú tudósítás feljegyzi, hogy a királyt katolikus buzgalma ragadtatta erre a lépésre, mert a zsidókkal szemben térítési kísérletezése kudarcot vallott. Mindez ideig a magyarság egyszer sem lépett fel ellenségesen a zsidókkal szemben. Száz évvel később a Mátyás király udvarában élt Bonfinius azt közli, hogy Lajos előbb békés úton akarta megtéríteni a zsidókat, megkeresztelkedésük esetére a keresztény magyarok minden jogát és szabadságát ígérte nekik, valamint a teljes adómentességet. Ez kitűnik Küküllei János fő esperesnek, Lajos titkárának a tudósításából is, aki a kiűzetés okát ugyancsak egyedül a zsidók hithűségének tulajdonítja. Az akkori jognézet szerint nem volt törvényellenes cselekedet a zsidók kiűzetése, nemcsak azért, mert a korszellemmel nagyon is összefért, hogy az igazságosság ne terjedjen ki a zsidókra, hanem azért is, mert a zsidókkal, mint a kamara szolgáival kénye-kedve szerint bánhatott a király és országos törvény nélkül királyi rendelettel eljárhatott velük szemben. Lajos a zsidók elvonulását mindenben biztosította, ami a külföldi kiűzetésekkel szemben már jelentős engedmény volt. Minden ingatlan vagyonukat magukkal vihették és készpénzköveteléseik jogát is elismerte a király, csak némely helyen, mint Sopronban, engedte el a polgároknak a kamatok megfizetését. A törvényhatóságok a már kivándorolt zsidók utólagos követeléseinek behajtásában is segédkeztek. Sokáig húzódó per támadt a Pozsonyból Hamburgba telepedett zsidók és Pozsony városa között, mert ez 118 fonttal tartozott a zsidóknak. Nagy huzavona után 1368. a város eleget tett fizetési kötelezettségeinek. (V. ö. Magyar Zsidók Oklevéltára 76 1.) Az ingatlanokat a kitűzött határnapig is értékesíthették a zsidók a kiűzetés elrendelésekor, de a visszamaradt ingatlanokat Lajos a kincstár részére lefoglalta és azokat a városok, egyházak és főpapok, valamint kegyencei között felosztotta. A száműzött zsidók legnagyobb része Ausztriába, Cseh-Morvaországba, a pozsonyiak egyrészt Hamburgba költözködtek, a soproniak Bécsújhelyen telepedtek meg. Az északi és északkeleti részekről Lengyelországba vándoroltak, ahol akkor igen szívesen fogadták őket. Nagy Lajos 1370. Lengyelország királya lett és 1382. ott is elrendelte a zsidók kiűzetését, de a rendeletet még sem hajtotta végre. Ekkor még számos magyar zsidó élt Lengyelországban, mert javarészük ott végleg megtelepedett. A zsidók Magyarországból való számkivetése mindössze négy esztendeig tartott 1360-64, mert Lajos már 1365 előtt megengedte, hogy visszatérjenek. Valószínűleg a gazdasági élet súlyosan megérezte a zsidók hiányát, akik száműzetésük előtt, mint a pénzforgalom közvetítői, jelentős szerepet vittek. Az Ausztriába vándorolt zsidók, ott is ezt a szerepet töltötték be. A számkivetés, noha rövid ideig tartott, messzeható következményekkel járt a magyar zsidók történetében. Nem tértek mindnyájan viasza, úgy, hogy számuk érezhetően megfogyatkozott. Lengyelországban maradt a legnagyobb részük, de sokan maradtak Ausztriában is és Bécsben meg Bécsújhelyen éltek tömegesebben. Ezek az elszármazott magyar zsidók összeköttetéseiket megtartották Magyarországgal. A visszatért zsidók régi utcáikban telepedtek meg újra, de most már közöttük laktak fő nemesek is, akik a királytól kapták a régi zsidó házakat és ugyancsak megmaradtak így a zsidóutcákban a főpapok is. Sok peres ügy származott a házak visszaszerzése miatt és mert különben is szervezetlenül állottak visszatértük után a zsidók. Lajos egy főhivatalnokot rendelt ki a számukra, hogy az újjászervezés zavarainak elejét vegye. Lajos nevezte ki erre a tisztségre az első országos zsidóbírót (l. Zsidóbíró). A zsidógyűlölet ekkor már befészkelte magát mindenüvé és a magyar zsidóság számára egy egészen új korszak nyílott meg, amely a megalázó törvények egész sorát jelentette a zsidóságnak és elfogadottá tette azt a középkori felfogást, hogy a zsidóknak nincsenek jogaik, hanem csak kötelességeik vannak. (V. ö. Kohn, A zsidók története Magyarországon.) Országos jellegű csak az itt említett K. volt, de egyes városok zsidói később is megszenvedték a helyenkénti száműzetéseket (l. Buda, Pozsony, Sopron, Kismarton, Tatai kiűzetés). Tatáról 1490. űzték ki a zsidókat, a mohácsi vész után pedig az ország legtöbb városából (l. Székesfehérvári törvényhozás) A török hódoltság idején, I. Ferdinánd, Rudolf és III. Ferdinánd uralkodása alatt a zsidók helyzete egyre rosszabbodott, III. Ferdinánd már teljesen jognélkülinek tekintette a zsidóságot, (l. Jogfosztottság.) a törökök kiűzetése után pedig I. Lipót, kinek Kollonics esztergomi érsek volt a főtanácsadója, mikor katolikussá akarta tenni az egész országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, 1693. pedig elrendelte, hogy a bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságon telepedhettek le és csupán csak pénzügyletekkel foglalkozhattak,Kollonicsnak az a terve, hogy a legszigorúbb megszorításokkal kényszerítsék a zsidóságot arra, hogy önként távozzék az országból, nem sikerült, csak a királyi városokból voltak kénytelenek elmenni, de megmaradhattak a zsidók szolgálataira szoruló földesurak birtokain. (V. ö. Venetianer, «A magyar zsidóság története».).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2626. címszó a lexikon => 486. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12626.htm

CÍMSZÓ: Kiűzetés

SZÓCIKK: Kiűzetés. 1360 körül Nagy Lajos rendeletére kiűzték a zsidókat Magyarországból. Addig a kamara szolgái voltak l. Kamaraszolgák és a király a rendelet kibocsátása előtt a királyi főhatalmon kívül helyezte őket. Egykorú tudósítás feljegyzi, hogy a királyt katolikus buzgalma ragadtatta erre a lépésre, mert a zsidókkal szemben térítési kísérletezése kudarcot vallott. Mindez ideig a magyarság egyszer sem lépett fel ellenségesen a zsidókkal szemben. Száz évvel később a Mátyás király udvarában élt Bonfinius azt közli, hogy Lajos előbb békés úton akarta megtéríteni a zsidókat, megkeresztelkedésük esetére a keresztény magyarok minden jogát és szabadságát ígérte nekik, valamint a teljes adómentességet. Ez kitűnik Küküllei János fő esperesnek, Lajos titkárának a tudósításából is, aki a kiűzetés okát ugyancsak egyedül a zsidók hithűségének tulajdonítja. Az akkori jognézet szerint nem volt törvényellenes cselekedet a zsidók kiűzetése, nemcsak azért, mert a korszellemmel nagyon is összefért, hogy az igazságosság ne terjedjen ki a zsidókra, hanem azért is, mert a zsidókkal, mint a kamara szolgáival kénye-kedve szerint bánhatott a király és országos törvény nélkül királyi rendelettel eljárhatott velük szemben. Lajos a zsidók elvonulását mindenben biztosította, ami a külföldi kiűzetésekkel szemben már jelentős engedmény volt. Minden ingatlan vagyonukat magukkal vihették és készpénzköveteléseik jogát is elismerte a király, csak némely helyen, mint Sopronban, engedte el a polgároknak a kamatok megfizetését. A törvényhatóságok a már kivándorolt zsidók utólagos követeléseinek behajtásában is segédkeztek. Sokáig húzódó per támadt a Pozsonyból Hamburgba telepedett zsidók és Pozsony városa között, mert ez 118 fonttal tartozott a zsidóknak. Nagy huzavona után 1368. a város eleget tett fizetési kötelezettségeinek. V. ö. Magyar Zsidók Oklevéltára 76 1. Az ingatlanokat a kitűzött határnapig is értékesíthették a zsidók a kiűzetés elrendelésekor, de a visszamaradt ingatlanokat Lajos a kincstár részére lefoglalta és azokat a városok, egyházak és főpapok, valamint kegyencei között felosztotta. A száműzött zsidók legnagyobb része Ausztriába, Cseh-Morvaországba, a pozsonyiak egyrészt Hamburgba költözködtek, a soproniak Bécsújhelyen telepedtek meg. Az északi és északkeleti részekről Lengyelországba vándoroltak, ahol akkor igen szívesen fogadták őket. Nagy Lajos 1370. Lengyelország királya lett és 1382. ott is elrendelte a zsidók kiűzetését, de a rendeletet még sem hajtotta végre. Ekkor még számos magyar zsidó élt Lengyelországban, mert javarészük ott végleg megtelepedett. A zsidók Magyarországból való számkivetése mindössze négy esztendeig tartott 1360-64, mert Lajos már 1365 előtt megengedte, hogy visszatérjenek. Valószínűleg a gazdasági élet súlyosan megérezte a zsidók hiányát, akik száműzetésük előtt, mint a pénzforgalom közvetítői, jelentős szerepet vittek. Az Ausztriába vándorolt zsidók, ott is ezt a szerepet töltötték be. A számkivetés, noha rövid ideig tartott, messzeható következményekkel járt a magyar zsidók történetében. Nem tértek mindnyájan viasza, úgy, hogy számuk érezhetően megfogyatkozott. Lengyelországban maradt a legnagyobb részük, de sokan maradtak Ausztriában is és Bécsben meg Bécsújhelyen éltek tömegesebben. Ezek az elszármazott magyar zsidók összeköttetéseiket megtartották Magyarországgal. A visszatért zsidók régi utcáikban telepedtek meg újra, de most már közöttük laktak fő nemesek is, akik a királytól kapták a régi zsidó házakat és ugyancsak megmaradtak így a zsidóutcákban a főpapok is. Sok peres ügy származott a házak visszaszerzése miatt és mert különben is szervezetlenül állottak visszatértük után a zsidók. Lajos egy főhivatalnokot rendelt ki a számukra, hogy az újjászervezés zavarainak elejét vegye. Lajos nevezte ki erre a tisztségre az első országos zsidóbírót l. Zsidóbíró . A zsidógyűlölet ekkor már befészkelte magát mindenüvé és a magyar zsidóság számára egy egészen új korszak nyílott meg, amely a megalázó törvények egész sorát jelentette a zsidóságnak és elfogadottá tette azt a középkori felfogást, hogy a zsidóknak nincsenek jogaik, hanem csak kötelességeik vannak. V. ö. Kohn, A zsidók története Magyarországon. Országos jellegű csak az itt említett K. volt, de egyes városok zsidói később is megszenvedték a helyenkénti száműzetéseket l. Buda, Pozsony, Sopron, Kismarton, Tatai kiűzetés . Tatáról 1490. űzték ki a zsidókat, a mohácsi vész után pedig az ország legtöbb városából l. Székesfehérvári törvényhozás A török hódoltság idején, I. Ferdinánd, Rudolf és III. Ferdinánd uralkodása alatt a zsidók helyzete egyre rosszabbodott, III. Ferdinánd már teljesen jognélkülinek tekintette a zsidóságot, l. Jogfosztottság. a törökök kiűzetése után pedig I. Lipót, kinek Kollonics esztergomi érsek volt a főtanácsadója, mikor katolikussá akarta tenni az egész országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, 1693. pedig elrendelte, hogy a bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságon telepedhettek le és csupán csak pénzügyletekkel foglalkozhattak,Kollonicsnak az a terve, hogy a legszigorúbb megszorításokkal kényszerítsék a zsidóságot arra, hogy önként távozzék az országból, nem sikerült, csak a királyi városokból voltak kénytelenek elmenni, de megmaradhattak a zsidók szolgálataira szoruló földesurak birtokain. V. ö. Venetianer, A magyar zsidóság története . .

12626.ht

CÍMSZÓ Kiűzeté

SZÓCIKK Kiűzetés 136 körü Nag Lajo rendeletér kiűzté zsidóka Magyarországból Addi kamar szolgá volta l Kamaraszolgá é királ rendele kibocsátás előt király főhatalmo kívü helyezt őket Egykor tudósítá feljegyzi hog király katoliku buzgalm ragadtatt err lépésre mer zsidókka szembe térítés kísérletezés kudarco vallott Minde idei magyarsá egysze se lépet fe ellenségese zsidókka szemben Szá évve későb Mátyá királ udvarába él Bonfiniu az közli hog Lajo előb béké úto akart megtéríten zsidókat megkeresztelkedésü esetér keresztén magyaro minde jogá é szabadságá ígért nekik valamin telje adómentességet E kitűni Kükülle Jáno f esperesnek Lajo titkárána tudósításábó is ak kiűzeté oká ugyancsa egyedü zsidó hithűségéne tulajdonítja A akkor jognéze szerin ne vol törvényellene cselekede zsidó kiűzetése nemcsa azért mer korszellemme nagyo i összefért hog a igazságossá n terjedje k zsidókra hane azér is mer zsidókkal min kamar szolgáiva kénye-kedv szerin bánhatot királ é országo törvén nélkü király rendelette eljárhatot velü szemben Lajo zsidó elvonulásá mindenbe biztosította am külföld kiűzetésekke szembe má jelentő engedmén volt Minde ingatla vagyonuka magukka vihetté é készpénzkövetelései jogá i elismert király csa némel helyen min Sopronban engedt e polgárokna kamato megfizetését törvényhatóságo má kivándorol zsidó utólago követeléseine behajtásába i segédkeztek Sokái húzód pe támad Pozsonybó Hamburgb telepedet zsidó é Pozson város között mer e 11 fontta tartozot zsidóknak Nag huzavon utá 1368 váro elege tet fizetés kötelezettségeinek V ö Magya Zsidó Oklevéltár 7 1 A ingatlanoka kitűzöt határnapi i értékesíthetté zsidó kiűzeté elrendelésekor d visszamarad ingatlanoka Lajo kincstá részér lefoglalt é azoka városok egyháza é főpapok valamin kegyence közöt felosztotta száműzöt zsidó legnagyob rész Ausztriába Cseh-Morvaországba pozsonyia egyrész Hamburgb költözködtek sopronia Bécsújhelye telepedte meg A észak é északkelet részekrő Lengyelországb vándoroltak aho akko ige szívese fogadtá őket Nag Lajo 1370 Lengyelorszá király let é 1382 ot i elrendelt zsidó kiűzetését d rendelete mé se hajtott végre Ekko mé számo magya zsid él Lengyelországban mer javarészü ot végle megtelepedett zsidó Magyarországbó val számkivetés mindössz nég esztendei tartot 1360-64 mer Lajo má 136 előt megengedte hog visszatérjenek Valószínűle gazdaság éle súlyosa megérezt zsidó hiányát aki száműzetésü előtt min pénzforgalo közvetítői jelentő szerepe vittek A Ausztriáb vándorol zsidók ot i ez szerepe töltötté be számkivetés noh rövi idei tartott messzehat következményekke jár magya zsidó történetében Ne térte mindnyája viasza úgy hog számu érezhetőe megfogyatkozott Lengyelországba marad legnagyob részük d soka maradta Ausztriába i é Bécsbe me Bécsújhelye élte tömegesebben Eze a elszármazot magya zsidó összeköttetéseike megtartottá Magyarországgal visszatér zsidó rég utcáikba telepedte me újra d mos má közöttü lakta f nemese is aki királytó kaptá rég zsid házaka é ugyancsa megmaradta íg zsidóutcákba főpapo is So pere üg származot háza visszaszerzés miat é mer különbe i szervezetlenü állotta visszatértü utá zsidók Lajo eg főhivatalnoko rendel k számukra hog a újjászervezé zavaraina elejé vegye Lajo nevezt k err tisztségr a els országo zsidóbíró l Zsidóbír zsidógyűlöle ekko má befészkelt magá mindenüv é magya zsidósá számár eg egésze ú korsza nyílot meg amel megaláz törvénye egés sorá jelentett zsidóságna é elfogadott tett az középkor felfogást hog zsidókna nincsene jogaik hane csa kötelességei vannak V ö Kohn zsidó történet Magyarországon Országo jelleg csa a it említet K volt d egye városo zsidó későb i megszenvedté helyenként száműzetéseke l Buda Pozsony Sopron Kismarton Tata kiűzeté Tatáró 1490 űzté k zsidókat mohács vés utá pedi a orszá legtöb városábó l Székesfehérvár törvényhozá törö hódoltsá idején I Ferdinánd Rudol é III Ferdinán uralkodás alat zsidó helyzet egyr rosszabbodott III Ferdinán má teljese jognélküline tekintett zsidóságot l Jogfosztottság törökö kiűzetés utá pedi I Lipót kine Kollonic esztergom érse vol főtanácsadója miko katolikuss akart tenn a egés országot zsidóka kiűzt király városokból 1693 pedi elrendelte hog bányavároso kerületébe csa hé mértföldny távolságo telepedhette l é csupá csa pénzügyletekke foglalkozhattak,Kollonicsna a terve hog legszigorúb megszorításokka kényszerítsé zsidóságo arra hog önkén távozzé a országból ne sikerült csa király városokbó volta kénytelene elmenni d megmaradhatta zsidó szolgálatair szorul földesura birtokain V ö Venetianer magya zsidósá történet

12626.h

CÍMSZ Kiűzet

SZÓCIK Kiűzeté 13 kör Na Laj rendeleté kiűzt zsidók Magyarországbó Add kama szolg volt Kamaraszolg kirá rendel kibocsátá elő királ főhatalm kív helyez őke Egyko tudósít feljegyz ho királ katolik buzgal ragadtat er lépésr me zsidókk szemb téríté kísérletezé kudarc vallot Mind ide magyars egysz s lépe f ellenséges zsidókk szembe Sz évv késő Máty kirá udvaráb é Bonfini a közl ho Laj elő bék út akar megtéríte zsidóka megkeresztelkedés eseté kereszté magyar mind jog szabadság ígér neki valami telj adómentessége kitűn Küküll Ján esperesne Laj titkárán tudósításáb i a kiűzet ok ugyancs egyed zsid hithűségén tulajdonítj akko jognéz szeri n vo törvényellen cseleked zsid kiűzetés nemcs azér me korszellemm nagy összefér ho igazságoss terjedj zsidókr han azé i me zsidókka mi kama szolgáiv kénye-ked szeri bánhato kirá ország törvé nélk királ rendelett eljárhato vel szembe Laj zsid elvonulás mindenb biztosított a külföl kiűzetésekk szemb m jelent engedmé vol Mind ingatl vagyonuk magukk vihett készpénzkövetelése jog elismer királ cs néme helye mi Sopronba enged polgárokn kamat megfizetésé törvényhatóság m kivándoro zsid utólag követelésein behajtásáb segédkezte Soká húzó p táma Pozsonyb Hamburg telepede zsid Pozso váro közöt me 1 fontt tartozo zsidókna Na huzavo ut 136 vár eleg te fizeté kötelezettségeine Magy Zsid Oklevéltá ingatlanok kitűzö határnap értékesíthett zsid kiűzet elrendeléseko visszamara ingatlanok Laj kincst részé lefoglal azok városo egyház főpapo valami kegyenc közö felosztott száműzö zsid legnagyo rés Ausztriáb Cseh-Morvaországb pozsonyi egyrés Hamburg költözködte soproni Bécsújhely telepedt me észa északkele részekr Lengyelország vándorolta ah akk ig szíves fogadt őke Na Laj 137 Lengyelorsz királ le 138 o elrendel zsid kiűzetésé rendelet m s hajtot végr Ekk m szám magy zsi é Lengyelországba me javarész o végl megtelepedet zsid Magyarországb va számkiveté mindöss né esztende tarto 1360-6 me Laj m 13 elő megengedt ho visszatérjene Valószínűl gazdasá él súlyos megérez zsid hiányá ak száműzetés előt mi pénzforgal közvetítő jelent szerep vitte Ausztriá vándoro zsidó o e szerep töltött b számkiveté no röv ide tartot messzeha következményekk já magy zsid történetébe N tért mindnyáj viasz úg ho szám érezhető megfogyatkozot Lengyelországb mara legnagyo részü sok maradt Ausztriáb Bécsb m Bécsújhely élt tömegesebbe Ez elszármazo magy zsid összeköttetéseik megtartott Magyarországga visszaté zsid ré utcáikb telepedt m újr mo m között lakt nemes i ak királyt kapt ré zsi házak ugyancs megmaradt í zsidóutcákb főpap i S per ü származo ház visszaszerzé mia me különb szervezetlen állott visszatért ut zsidó Laj e főhivatalnok rende számukr ho újjászervez zavarain elej vegy Laj nevez er tisztség el ország zsidóbír Zsidóbí zsidógyűlöl ekk m befészkel mag mindenü magy zsidós számá e egész korsz nyílo me ame megalá törvény egé sor jelentet zsidóságn elfogadot tet a középko felfogás ho zsidókn nincsen jogai han cs kötelessége vanna Koh zsid történe Magyarországo Ország jelle cs i említe vol egy város zsid késő megszenvedt helyenkén száműzetések Bud Pozson Sopro Kismarto Tat kiűzet Tatár 149 űzt zsidóka mohác vé ut ped orsz legtö városáb Székesfehérvá törvényhoz tör hódolts idejé Ferdinán Rudo II Ferdiná uralkodá ala zsid helyze egy rosszabbodot II Ferdiná m teljes jognélkülin tekintet zsidóságo Jogfosztottsá török kiűzeté ut ped Lipó kin Kolloni esztergo érs vo főtanácsadój mik katolikus akar ten egé országo zsidók kiűz királ városokbó 169 ped elrendelt ho bányaváros kerületéb cs h mértföldn távolság telepedhett csup cs pénzügyletekk foglalkozhattak,Kollonicsn terv ho legszigorú megszorításokk kényszeríts zsidóság arr ho önké távozz országbó n sikerül cs királ városokb volt kénytelen elmenn megmaradhatt zsid szolgálatai szoru földesur birtokai Venetiane magy zsidós történe

12626.

CÍMS Kiűze

SZÓCI Kiűzet 1 kö N La rendelet kiűz zsidó Magyarországb Ad kam szol vol Kamaraszol kir rende kibocsát el kirá főhatal kí helye ők Egyk tudósí feljegy h kirá katoli buzga ragadta e lépés m zsidók szem térít kísérletez kudar vallo Min id magyar egys lép ellensége zsidók szemb S év kés Mát kir udvará Bonfin köz h La el bé ú aka megtérít zsidók megkeresztelkedé eset kereszt magya min jo szabadsá ígé nek valam tel adómentesség kitű Kükül Já esperesn La titkárá tudósításá kiűze o ugyanc egye zsi hithűségé tulajdonít akk jogné szer v törvényelle cseleke zsi kiűzeté nemc azé m korszellem nag összefé h igazságos terjed zsidók ha az m zsidókk m kam szolgái kénye-ke szer bánhat kir orszá törv nél kirá rendelet eljárhat ve szemb La zsi elvonulá minden biztosítot külfö kiűzetések szem jelen engedm vo Min ingat vagyonu maguk vihet készpénzkövetelés jo elisme kirá c ném hely m Sopronb enge polgárok kama megfizetés törvényhatósá kivándor zsi utóla követelései behajtásá segédkezt Sok húz tám Pozsony Hambur teleped zsi Pozs vár közö m font tartoz zsidókn N huzav u 13 vá ele t fizet kötelezettségein Mag Zsi Oklevélt ingatlano kitűz határna értékesíthet zsi kiűze elrendelések visszamar ingatlano La kincs rész lefogla azo város egyhá főpap valam kegyen köz felosztot száműz zsi legnagy ré Ausztriá Cseh-Morvaország pozsony egyré Hambur költözködt sopron Bécsújhel teleped m ész északkel részek Lengyelorszá vándorolt a ak i szíve fogad ők N La 13 Lengyelors kirá l 13 elrende zsi kiűzetés rendele hajto vég Ek szá mag zs Lengyelországb m javarés vég megtelepede zsi Magyarország v számkivet mindös n esztend tart 1360- m La 1 el megenged h visszatérjen Valószínű gazdas é súlyo megére zsi hiány a száműzeté elő m pénzforga közvetít jelen szere vitt Ausztri vándor zsid szere töltöt számkivet n rö id tarto messzeh következmények j mag zsi történetéb tér mindnyá vias ú h szá érezhet megfogyatkozo Lengyelország mar legnagy rész so marad Ausztriá Bécs Bécsújhel él tömegesebb E elszármaz mag zsi összeköttetései megtartot Magyarországg visszat zsi r utcáik teleped új m közöt lak neme a király kap r zs háza ugyanc megmarad zsidóutcák főpa pe származ há visszaszerz mi m külön szervezetle állot visszatér u zsid La főhivatalno rend számuk h újjászerve zavarai ele veg La neve e tisztsé e orszá zsidóbí Zsidób zsidógyűlö ek befészke ma minden mag zsidó szám egés kors nyíl m am megal törvén eg so jelente zsidóság elfogado te középk felfogá h zsidók nincse joga ha c kötelesség vann Ko zsi történ Magyarország Orszá jell c említ vo eg váro zsi kés megszenved helyenké száműzetése Bu Pozso Sopr Kismart Ta kiűze Tatá 14 űz zsidók mohá v u pe ors legt városá Székesfehérv törvényho tö hódolt idej Ferdiná Rud I Ferdin uralkod al zsi helyz eg rosszabbodo I Ferdin telje jognélküli tekinte zsidóság Jogfosztotts törö kiűzet u pe Lip ki Kollon eszterg ér v főtanácsadó mi katoliku aka te eg ország zsidó kiű kirá városokb 16 pe elrendel h bányaváro kerületé c mértföld távolsá telepedhet csu c pénzügyletek foglalkozhattak,Kollonics ter h legszigor megszorítások kényszerít zsidósá ar h önk távoz országb sikerü c kirá városok vol kénytele elmen megmaradhat zsi szolgálata szor földesu birtoka Venetian mag zsidó történ

12626

CÍM Kiűz

SZÓC Kiűze k L rendele kiű zsid Magyarország A ka szo vo Kamaraszo ki rend kibocsá e kir főhata k hely ő Egy tudós feljeg kir katol buzg ragadt lépé zsidó sze térí kísérlete kuda vall Mi i magya egy lé ellenség zsidó szem é ké Má ki udvar Bonfi kö L e b ak megtérí zsidó megkeresztelked ese keresz magy mi j szabads íg ne vala te adómentessé kit Kükü J esperes L titkár tudósítás kiűz ugyan egy zs hithűség tulajdoní ak jogn sze törvényell cselek zs kiűzet nem az korszelle na összef igazságo terje zsidó h a zsidók ka szolgá kénye-k sze bánha ki orsz tör né kir rendele eljárha v szem L zs elvonul minde biztosíto külf kiűzetése sze jele enged v Mi inga vagyon magu vihe készpénzkövetelé j elism kir né hel Sopron eng polgáro kam megfizeté törvényhatós kivándo zs utól követelése behajtás segédkez So hú tá Pozson Hambu telepe zs Poz vá köz fon tarto zsidók huza 1 v el fize kötelezettségei Ma Zs Oklevél ingatlan kitű határn értékesíthe zs kiűz elrendelése visszama ingatlan L kinc rés lefogl az váro egyh főpa vala kegye kö feloszto számű zs legnag r Ausztri Cseh-Morvaorszá pozson egyr Hambu költözköd sopro Bécsújhe telepe és északke része Lengyelorsz vándorol a szív foga ő L 1 Lengyelor kir 1 elrend zs kiűzeté rendel hajt vé E sz ma z Lengyelország javaré vé megteleped zs Magyarorszá számkive mindö eszten tar 1360 L e megenge visszatérje Valószín gazda súly megér zs hián száműzet el pénzforg közvetí jele szer vit Ausztr vándo zsi szer töltö számkive r i tart messze következménye ma zs történeté té mindny via sz érezhe megfogyatkoz Lengyelorszá ma legnag rés s mara Ausztri Béc Bécsújhe é tömegeseb elszárma ma zs összeköttetése megtarto Magyarország vissza zs utcái telepe ú közö la nem királ ka z ház ugyan megmara zsidóutcá főp p szárma h visszaszer m külö szervezetl állo visszaté zsi L főhivataln ren számu újjászerv zavara el ve L nev tiszts orsz zsidób Zsidó zsidógyűl e befészk m minde ma zsid szá egé kor nyí a mega törvé e s jelent zsidósá elfogad t közép felfog zsidó nincs jog h kötelessé van K zs törté Magyarorszá Orsz jel emlí v e vár zs ké megszenve helyenk száműzetés B Pozs Sop Kismar T kiűz Tat 1 ű zsidó moh p or leg város Székesfehér törvényh t hódol ide Ferdin Ru Ferdi uralko a zs hely e rosszabbod Ferdi telj jognélkül tekint zsidósá Jogfosztott tör kiűze p Li k Kollo eszter é főtanácsad m katolik ak t e orszá zsid ki kir városok 1 p elrende bányavár kerület mértföl távols telepedhe cs pénzügylete foglalkozhattak,Kollonic te legszigo megszorításo kényszerí zsidós a ön távo ország siker kir városo vo kénytel elme megmaradha zs szolgálat szo földes birtok Venetia ma zsid törté

1262

CÍ Kiű

SZÓ Kiűz rendel ki zsi Magyarorszá k sz v Kamarasz k ren kibocs ki főhat hel Eg tudó felje ki kato buz ragad lép zsid sz tér kísérlet kud val M magy eg l ellensé zsid sze k M k udva Bonf k a megtér zsid megkeresztelke es keres mag m szabad í n val t adómentess ki Kük espere titká tudósítá kiű ugya eg z hithűsé tulajdon a jog sz törvényel csele z kiűze ne a korszell n össze igazság terj zsid zsidó k szolg kénye- sz bánh k ors tö n ki rendel eljárh sze z elvonu mind biztosít kül kiűzetés sz jel enge M ing vagyo mag vih készpénzkövetel elis ki n he Sopro en polgár ka megfizet törvényható kivánd z utó követelés behajtá segédke S h t Pozso Hamb telep z Po v kö fo tart zsidó huz e fiz kötelezettsége M Z Oklevé ingatla kit határ értékesíth z kiű elrendelés visszam ingatla kin ré lefog a vár egy főp val kegy k feloszt szám z legna Ausztr Cseh-Morvaorsz pozso egy Hamb költözkö sopr Bécsújh telep é északk rész Lengyelors vándoro szí fog Lengyelo ki elren z kiűzet rende haj v s m Lengyelorszá javar v megtelepe z Magyarorsz számkiv mind eszte ta 136 megeng visszatérj Valószí gazd súl megé z hiá száműze e pénzfor közvet jel sze vi Auszt vánd zs sze tölt számkiv tar messz következmény m z történet t mindn vi s érezh megfogyatko Lengyelorsz m legna ré mar Ausztr Bé Bécsújh tömegese elszárm m z összeköttetés megtart Magyarorszá vissz z utcá telep köz l ne kirá k há ugya megmar zsidóutc fő szárm visszasze kül szervezet áll visszat zs főhivatal re szám újjászer zavar e v ne tiszt ors zsidó Zsid zsidógyű befész mind m zsi sz eg ko ny meg törv jelen zsidós elfoga közé felfo zsid ninc jo köteless va z tört Magyarorsz Ors je eml vá z k megszenv helyen száműzeté Poz So Kisma kiű Ta zsid mo o le váro Székesfehé törvény hódo id Ferdi R Ferd uralk z hel rosszabbo Ferd tel jognélkü tekin zsidós Jogfosztot tö kiűz L Koll eszte főtanácsa katoli a orsz zsi k ki városo elrend bányavá kerüle mértfö távol telepedh c pénzügylet foglalkozhattak,Kolloni t legszig megszorítás kényszer zsidó ö táv orszá sike ki város v kényte elm megmaradh z szolgála sz földe birto Veneti m zsi tört