12691.htm

CÍMSZÓ: Kohut

SZEMÉLYNÉV: Kohut Adolf

SZÓCIKK: "Kohut, 1. Adolf, német író, K. Sándor főrabbi testvére, szül. Mindszenten 1847 nov. 10. megh. Grunewaldban 1917 szept. 29. Kecskeméten és Pesten az evangélikus gimnáziumban tanult, majd a breslaui és berlini rabbiszemináriumokon és az ottani egyetemeken folytatta tanulmányait. Filozófiai doktorátust tett, rabbivizsgát azonban nem tett, mert időközben tekintélyes újságíró lett és a Berliner Zeitungot szerkesztette, de 1884-89. Bismarck kitiltotta Berlinből, mert lapjában a Deutscher Schulvereint magyarellenes működéséért támadta. Időközben K. Drezdában hírlapírói tevékenységéért magas érdemrendet kapott. 1912-ben a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora lett. Rendkívül sokat írt és tett Magyarország megismertetése érdekében a német sajtóban. Óriási számú önálló kötetei közül fontosabbak: Herder u. die Humanitätsbestrebungen der Gegenwart; A. v. Humboldt u. das Judentum. Ein Beitrag zur Kulturgesch. d. XIX. Jhdts; Die goldenen Worte der Bibel; Was lehrt die Bibel über den Gehorsam gegen Staat u. Obrigkeit? Moderne Geistesteorien; Aus dem Reiche der Karpaten; Moses Mendelssohn u. seine Familie; Bismarck u. die Literatur (1889); F. Lassalle. Mit Briefen u. Berichten G. Klapkas; Jüdische Kulturskizzen; A. Petőfis prosaische Schriften. Aus d. Ungarischen (2 köt.); Ungarisches Novellenbuch. K. még rendkívül sok magyar írót is lefordított és ismertté tett Németországban. 1870 óta elnöke volt a berlini Magyar Egyesületnek, melynek közlönyét is szerkesztette."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2691. címszó a lexikon => 496. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12691.htm

CÍMSZÓ: Kohut

SZEMÉLYNÉV: Kohut Adolf

SZÓCIKK: Kohut, 1. Adolf, német író, K. Sándor főrabbi testvére, szül. Mindszenten 1847 nov. 10. megh. Grunewaldban 1917 szept. 29. Kecskeméten és Pesten az evangélikus gimnáziumban tanult, majd a breslaui és berlini rabbiszemináriumokon és az ottani egyetemeken folytatta tanulmányait. Filozófiai doktorátust tett, rabbivizsgát azonban nem tett, mert időközben tekintélyes újságíró lett és a Berliner Zeitungot szerkesztette, de 1884-89. Bismarck kitiltotta Berlinből, mert lapjában a Deutscher Schulvereint magyarellenes működéséért támadta. Időközben K. Drezdában hírlapírói tevékenységéért magas érdemrendet kapott. 1912-ben a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora lett. Rendkívül sokat írt és tett Magyarország megismertetése érdekében a német sajtóban. Óriási számú önálló kötetei közül fontosabbak: Herder u. die Humanitätsbestrebungen der Gegenwart; A. v. Humboldt u. das Judentum. Ein Beitrag zur Kulturgesch. d. XIX. Jhdts; Die goldenen Worte der Bibel; Was lehrt die Bibel über den Gehorsam gegen Staat u. Obrigkeit? Moderne Geistesteorien; Aus dem Reiche der Karpaten; Moses Mendelssohn u. seine Familie; Bismarck u. die Literatur 1889 ; F. Lassalle. Mit Briefen u. Berichten G. Klapkas; Jüdische Kulturskizzen; A. Petőfis prosaische Schriften. Aus d. Ungarischen 2 köt. ; Ungarisches Novellenbuch. K. még rendkívül sok magyar írót is lefordított és ismertté tett Németországban. 1870 óta elnöke volt a berlini Magyar Egyesületnek, melynek közlönyét is szerkesztette.

12691.ht

CÍMSZÓ Kohu

SZEMÉLYNÉV Kohu Adol

SZÓCIKK Kohut 1 Adolf néme író K Sándo főrabb testvére szül Mindszente 184 nov 10 megh Grunewaldba 191 szept 29 Kecskeméte é Peste a evangéliku gimnáziumba tanult maj breslau é berlin rabbiszemináriumoko é a ottan egyetemeke folytatt tanulmányait Filozófia doktorátus tett rabbivizsgá azonba ne tett mer időközbe tekintélye újságír let é Berline Zeitungo szerkesztette d 1884-89 Bismarc kitiltott Berlinből mer lapjába Deutsche Schulverein magyarellene működéséér támadta Időközbe K Drezdába hírlapíró tevékenységéér maga érdemrende kapott 1912-be kolozsvár egyete tiszteletbel bölcsészdoktor lett Rendkívü soka ír é tet Magyarorszá megismertetés érdekébe néme sajtóban Óriás szám önáll kötete közü fontosabbak Herde u di Humanitätsbestrebunge de Gegenwart A v Humbold u da Judentum Ei Beitra zu Kulturgesch d XIX Jhdts Di goldene Wort de Bibel Wa lehr di Bibe übe de Gehorsa gege Staa u Obrigkeit Modern Geistesteorien Au de Reich de Karpaten Mose Mendelssoh u sein Familie Bismarc u di Literatu 188 F Lassalle Mi Briefe u Berichte G Klapkas Jüdisch Kulturskizzen A Petőfi prosaisch Schriften Au d Ungarische köt Ungarische Novellenbuch K mé rendkívü so magya író i lefordítot é ismertt tet Németországban 187 ót elnök vol berlin Magya Egyesületnek melyne közlönyé i szerkesztette

12691.h

CÍMSZ Koh

SZEMÉLYNÉ Koh Ado

SZÓCIK Kohu Adol ném ír Sánd főrab testvér szü Mindszent 18 no 1 meg Grunewaldb 19 szep 2 Kecskemét Pest evangélik gimnáziumb tanul ma bresla berli rabbiszemináriumok otta egyetemek folytat tanulmányai Filozófi doktorátu tet rabbivizsg azonb n tet me időközb tekintély újságí le Berlin Zeitung szerkesztett 1884-8 Bismar kitiltot Berlinbő me lapjáb Deutsch Schulverei magyarellen működéséé támadt Időközb Drezdáb hírlapír tevékenységéé mag érdemrend kapot 1912-b kolozsvá egyet tiszteletbe bölcsészdokto let Rendkív sok í te Magyarorsz megismerteté érdekéb ném sajtóba Óriá szá önál kötet köz fontosabba Herd d Humanitätsbestrebung d Gegenwar Humbol d Judentu E Beitr z Kulturgesc XI Jhdt D golden Wor d Bibe W leh d Bib üb d Gehors geg Sta Obrigkei Moder Geistesteorie A d Reic d Karpate Mos Mendelsso sei Famili Bismar d Literat 18 Lassall M Brief Bericht Klapka Jüdisc Kulturskizze Petőf prosaisc Schrifte A Ungarisch kö Ungarisch Novellenbuc m rendkív s magy ír lefordíto ismert te Németországba 18 ó elnö vo berli Magy Egyesületne melyn közlöny szerkesztett

12691.

CÍMS Ko

SZEMÉLYN Ko Ad

SZÓCI Koh Ado né í Sán főra testvé sz Mindszen 1 n me Grunewald 1 sze Kecskemé Pes evangéli gimnázium tanu m bresl berl rabbiszemináriumo ott egyeteme folyta tanulmánya Filozóf doktorát te rabbivizs azon te m időköz tekintél újság l Berli Zeitun szerkesztet 1884- Bisma kitilto Berlinb m lapjá Deutsc Schulvere magyarelle működésé támad Időköz Drezdá hírlapí tevékenységé ma érdemren kapo 1912- kolozsv egye tiszteletb bölcsészdokt le Rendkí so t Magyarors megismertet érdeké né sajtób Óri sz öná köte kö fontosabb Her Humanitätsbestrebun Gegenwa Humbo Judent Beit Kulturges X Jhd golde Wo Bib le Bi ü Gehor ge St Obrigke Mode Geistesteori Rei Karpat Mo Mendelss se Famil Bisma Litera 1 Lassal Brie Berich Klapk Jüdis Kulturskizz Pető prosais Schrift Ungarisc k Ungarisc Novellenbu rendkí mag í lefordít ismer t Németországb 1 eln v berl Mag Egyesületn mely közlön szerkesztet

12691

CÍM K

SZEMÉLY K A

SZÓC Ko Ad n Sá főr testv s Mindsze m Grunewal sz Kecskem Pe evangél gimnáziu tan bres ber rabbiszeminárium ot egyetem folyt tanulmány Filozó doktorá t rabbiviz azo t időkö tekinté újsá Berl Zeitu szerkeszte 1884 Bism kitilt Berlin lapj Deuts Schulver magyarell működés táma Időkö Drezd hírlap tevékenység m érdemre kap 1912 kolozs egy tisztelet bölcsészdok l Rendk s Magyaror megismerte érdek n sajtó Ór s ön köt k fontosab He Humanitätsbestrebu Gegenw Humb Juden Bei Kulturge Jh gold W Bi l B Geho g S Obrigk Mod Geistesteor Re Karpa M Mendels s Fami Bism Liter Lassa Bri Beric Klap Jüdi Kulturskiz Pet prosai Schrif Ungaris Ungaris Novellenb rendk ma lefordí isme Németország el ber Ma Egyesület mel közlö szerkeszte

1269

CÍ

SZEMÉL

SZÓ K A S fő test Mindsz Grunewa s Kecske P evangé gimnázi ta bre be rabbiszemináriu o egyete foly tanulmán Filoz doktor rabbivi az idők tekint újs Ber Zeit szerkeszt 188 Bis kitil Berli lap Deut Schulve magyarel működé tám Idők Drez hírla tevékenysé érdemr ka 191 koloz eg tisztele bölcsészdo Rend Magyaro megismert érde sajt Ó ö kö fontosa H Humanitätsbestreb Gegen Hum Jude Be Kulturg J gol B Geh Obrig Mo Geistesteo R Karp Mendel Fam Bis Lite Lass Br Beri Kla Jüd Kulturski Pe prosa Schri Ungari Ungari Novellen rend m leford ism Németorszá e be M Egyesüle me közl szerkeszt