12697.htm
CÍMSZÓ: Kolozsvár
SZÓCIKK: "Kolozsvár
(Cluj, R., ném. Klausenburg). K.-ra a zsidók évszázadokon át csak mint vásáros
kereskedők jöhettek. Legelőször a városnak az 1591-iki fehérvári országgyűlés végzéséből
készített árszabályzata említi őket, amennyiben limitálja a török, görög és
zsidó kereskedőktől behozandó marhák (portékák) árait. Ilyen vásáros zsidók
lehettek azok, kiket 1600. szept. 13. Básta György császári generális bevonuló
hadai az itt talált románokkal és szerbekkel együtt levágtak, valamint azok is,
kiktől Pécsi Simon (l. Szombatosok) 1630. zsidó könyveket vásárolt. A K.-i
harmincados hivatal 1631-iki számadásaiban a Magyarországból Erdélybe hozott
árucikkek sorában a lengyel gyolcs, török zsinór és más effélék között
előfordul a zsidó vászon is, ami arra mutat, hogy a zsidók igen gyakran
jelentek meg ezzel a portékával a piacon. Az 1693 márc. 7-iki városi közgyűlés
a piaci elárusítóhelyek felől hozván végzést, a görögök és más kalmárok mellett
a zsidó kereskedőknek is helyet jelöl ki. A következő században a K.-i vásárra
utazó zsidó kereskedőkről történik említés az 1738., 1745. és 1750-iki években.
Ezek közül nem egy próbálkozhatott meg az állandó megtelepedéssel, ami azonban
legelőször Deutsch Löbelnek sikerült 1770körül, aki maga hivatkozik erre, midőn
másfél évtizeddel később néhány más társával együtt őt is ki akarják utasítani
a városból. A törvény ellenére itt lakó zsidókat a hatóságok nem is tekintik
városi lakósoknak, ezért úgy az 1753-iki, mint az 1779. és 1781-82-iki
összeírás meg sem említi őket, holott a megyében 1780. 8 zsidó családot írtak
össze. És mégis, a királyi kormányszék 1782. vigyázatra inti a tanácsot, hogy a
zsidók el ne szaporodjanak a városban. Ez időtájt Hersch Mihály iklódi zsidó
elnyeri néhány teleknek és kapuvámnak haszonbérletét és Lebel Fülöpnek 1786.
megengedik a nagy vásárok alkalmával kereskedés űzését, de a kért polgárjogot
meg nem kapja. Ellenben sokféle korlátozásnak vetik alá a zsidók kereskedését. A
drágakőkereskedők csak a 20 aranyat meghaladó értékű darabokat árulhatják. Az
1811-iki nyílt parancs 10. cikke általában csak kiskereskedésre ad jogot a
zsidóknak. Mindezek ellenére számban mindinkább gyarapodnak s 1807. már
istentiszteletet is tarthatnak, bár csak magánházban. De már 1818. volt egy
imaházuk a külvárosban, igaz, csak vesszőből font falakkal, amelyért évi 50
forint bért fizettek. A község ekkor mintegy 40 tagból állott. De a városi
tanács állandóan zaklatja őket. Még 1839. is mindössze 15 zsidó családot
«állított meg további rendelésig itten megmaradandónak, a többieknek szállást
adni senki se merészeljen». Ugyanezen évben még fennállónak mondja azon
helyhatósági szabályrendeletet, miszerint K.-ott zsidónak fekvő birtokot
szerezni nem szabad, sőt megtelepedni sem. A következő évben a zsidók engedélyt
kérnek temetőjük bekerítésére, amit a tanács azzal tagad meg, hogy állandó
lakásra K.-on nincs joguk. A felettes hatóság azonban két évvel később
teljesítette kérelmüket. Ekkor már 50 sírjuk és sírkövük volt a temetőben.
Ebben az évben Grüner Izrael zsidó könyvkereskedést akar nyitni, amit a tanács
meg nem enged. 1846. már 40 családot tart a városon meghagyandónak a tanács, de
még mindig 16-ot akar kiutasítani. Az Unió kimondása után ezek a zaklatások
megszűnnek és a zsidók száma előbb lassú, később gyors emelkedéssel állandóan
szaporodik. 1857-ben a lélekszám 231, 1869-ben 994, 1910-ben 7046, 1920-ban
10,633, 1927-ben 14.000 (az összlakosság 13,4%-a). A zsidó népesség
szaporodásával párhuzamosan történik gondoskodás a szükséges vallási
intézmények létesítéséről. A község eleinte rabbi helyetteseket alkalmazott,
aminőkül említtetnek Ábel Ferenc (1812), Kain József (1816), Nasch Mózes (1837
és Rosenfeld József, kik a gyulafehérvári országos főrabbi felügyelete alatt
működtek. 1837-ben alakult a Chevra Kadisa. 1850-ben épült az első, ma is
fennálló zsinagóga, melyet júl. 9. báró Urbán császári generális jelenlétében
avattak föl. A következő évben az országos főrabbi tiltakozása ellenére, akinek
fennhatóságát a község ezentúl nem ismeri el, első ízben választott rabbit
Lichtenstein Hillel személyében, aki 2 év múlva Kolomeába távozott. 1853-ban a
község iskola létesítését tervezi, sőt reáliskola felállítása is szóba kerül,
de eredménytelenül A ma 9 tanítóval és 420 tanulóval működő 7 osztályú orth.
elemi iskola csak a 70-es években alakult. Fischmann Feivel, későbbi pozsonyi
maggid (hitszónok), két évig viselte a rabbi tisztséget. 1863-77-ig a
liptószentmiklósi származású Glasner Ábrahám volt a rabbi. Az 1868-iki
kongresszuson a községet Grün Izrael képviselte, ki az orthodox kilépőkhöz
csatlakozott. Ennek következtében szakadás állott be a községben: a kecskeméti
születésű Fischer Lajos ügyvéd és néhány társa külön községet alakított, amely
csak rövid ideig állott fenn. 1878-ban Glasner Mózes (l. o.) hivatali elődjének
fia, éles eszű talmudtudós, lett a rabbi. De a község egy része nem tudott
belenyugodni az ő megválasztásába és 1881. Allenberg Lázár, Farkasházi Fischer
Vilmos, Kunwald Lipót, Weisz Mór vezetésével status quo ante alapon új
hitközséget alakított, amely három évvel később kongresszusi alapon
szervezkedett újjá s 1887. díszes templomot építtetett, 1904. iskolát s
legújabban óvodát létesített, melyek ma 9 osztályban 7 tanítóval 330 gyermeket
nevelnek. Ennek a hitközségnek 1891 óta Eisler Mátyás a rabbija. 1895-ben
alakult az Izraelita Jótékony Nőegylet Farkasházi Fischer Vilmosné
elnökletével. Utódja az elnökségben, Neuberger Zsigmondné, létesítette az első
nagyszabású zsidó szociális intézményt, a Napközi Gyermekotthont, mely az ő
nevét viseli. A zsidó kultúra céljait szolgálta az 1900-906-ig fennállott
Izraelita Felolvasó Egyesület, melynek egy évkönyve is megjelent (1906).
1905-ben alakult az Ozér Dalim Izr. Segélypénztár a vándorkéregetés megszüntetésére,
amely 2 évig működött. 1907-ben létesült a ma is fennálló Ezra Ifjúsági
Egyesület a főiskolai ifjúság tömörítésére és zsidó kulturális nevelésére. Az
impériumváltozás rendkívül mozgalmas életet idézett elő a K.-i zsidóságban. Már
1918 nov. 20. megalakult Fischer Tivadar, később Fischer József elnökletével az
Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely helyi csoportjaival csakhamar behálózta
az erdélyi részeket és két év multán belekapcsolódott a cionista
világszervezetbe. A cionizmus érdekében rendkívüli agitatórikus tevékenységet
fejtett ki Glasner Mózes, ami éles harcokat idézett elő községében úgy, hogy
1921. állásáról lemondott s Jeruzsálembe költözött, hol 1924. meghalt.
Terjedelmes talmud-exegetikai műve Dor revii c. röviddel halála előtt jelent
meg. Utódja lett fia, Glasner Akiba. A Szövetség égisze alatt gyors
egymásutánban a kulturális intézmények egész sora keletkezett, melyeknek egy
része azonban nem bizonyult életképesnek. 1920-ban létesült társulati alapon a
zsidó fiú- és leányközépiskola, előbb héber, később román tannyelvvel, amelynek
a negyedik tanévben már 18 osztálya és 700 növendéke volt. Anyagi és más
nehézségek miatt azonban az iskola 1927. megszűnt. Rövid ideig működött a
Jehudit Zsidó Nők Kulturegyesülete, amelyet Gutmann Peterné alapított; de ma is
fennáll a Haggibor zsidó sportegyesület. K.-on jelenik meg az Új Kelet zsidó
napilap és itt vannak a Keren Kajemesz és Keren Hajjeszod erdélyrészi főirodái,
úgyszintén a Barisszia és Aviva cionista ifjúsági szervezetek központjai Noar c.
havi folyóiratukkal. A cionista sajtó ellensúlyozására indította meg magyar
nyelven Blau Pál és Gabel Vilmos 1922. a Jesurun c. orthodox irányú hetilapot,
amely másfél évig állott fenn. K. a székhelye a következő országos jellegű
szervezeteknek és intézményeknek: a kongresszusi és status quo hitközségek
Országos Irodája, az Erdély-Bánáti Rabbi egyesület, az Erdélyi Zsidó
Árvagondozó, (évenként megjelenő Árvák Könyvével), Zsidó közkórház stb. A K.-i
élénk és mozgalmas zsidó életre riasztóan hatott az 1927 dec. 13-án történt
templomrombolás, amelynek tettesei büntetlenek maradtak. A széttépett
Tóra-tekercsek maradványait mindkét hitközség a következő év jan. 3. országos
böjt és megindító gyászünnep keretében temette el. A megrongált templomok a
korábbinál díszesebb alakban nyertek helyreállítást az állami kártérítési
összegből, a hiányzó Tórákat pedig bel- és külföldi hitközségek nagylelkű
adományozásai pótolták."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2697. címszó a lexikon =>
497. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12697.htm
CÍMSZÓ: Kolozsvár
SZÓCIKK: Kolozsvár Cluj, R., ném. Klausenburg . K.-ra a zsidók évszázadokon
át csak mint vásáros kereskedők jöhettek. Legelőször a városnak az 1591-iki
fehérvári országgyűlés végzéséből készített árszabályzata említi őket, amennyiben
limitálja a török, görög és zsidó kereskedőktől behozandó marhák portékák
árait. Ilyen vásáros zsidók lehettek azok, kiket 1600. szept. 13. Básta György
császári generális bevonuló hadai az itt talált románokkal és szerbekkel együtt
levágtak, valamint azok is, kiktől Pécsi Simon l. Szombatosok 1630. zsidó
könyveket vásárolt. A K.-i harmincados hivatal 1631-iki számadásaiban a
Magyarországból Erdélybe hozott árucikkek sorában a lengyel gyolcs, török
zsinór és más effélék között előfordul a zsidó vászon is, ami arra mutat, hogy
a zsidók igen gyakran jelentek meg ezzel a portékával a piacon. Az 1693 márc.
7-iki városi közgyűlés a piaci elárusítóhelyek felől hozván végzést, a görögök
és más kalmárok mellett a zsidó kereskedőknek is helyet jelöl ki. A következő
században a K.-i vásárra utazó zsidó kereskedőkről történik említés az 1738.,
1745. és 1750-iki években. Ezek közül nem egy próbálkozhatott meg az állandó
megtelepedéssel, ami azonban legelőször Deutsch Löbelnek sikerült 1770körül,
aki maga hivatkozik erre, midőn másfél évtizeddel később néhány más társával
együtt őt is ki akarják utasítani a városból. A törvény ellenére itt lakó
zsidókat a hatóságok nem is tekintik városi lakósoknak, ezért úgy az 1753-iki,
mint az 1779. és 1781-82-iki összeírás meg sem említi őket, holott a megyében
1780. 8 zsidó családot írtak össze. És mégis, a királyi kormányszék 1782.
vigyázatra inti a tanácsot, hogy a zsidók el ne szaporodjanak a városban. Ez
időtájt Hersch Mihály iklódi zsidó elnyeri néhány teleknek és kapuvámnak
haszonbérletét és Lebel Fülöpnek 1786. megengedik a nagy vásárok alkalmával
kereskedés űzését, de a kért polgárjogot meg nem kapja. Ellenben sokféle
korlátozásnak vetik alá a zsidók kereskedését. A drágakőkereskedők csak a 20
aranyat meghaladó értékű darabokat árulhatják. Az 1811-iki nyílt parancs 10.
cikke általában csak kiskereskedésre ad jogot a zsidóknak. Mindezek ellenére
számban mindinkább gyarapodnak s 1807. már istentiszteletet is tarthatnak, bár
csak magánházban. De már 1818. volt egy imaházuk a külvárosban, igaz, csak
vesszőből font falakkal, amelyért évi 50 forint bért fizettek. A község ekkor
mintegy 40 tagból állott. De a városi tanács állandóan zaklatja őket. Még 1839.
is mindössze 15 zsidó családot állított meg további rendelésig itten megmaradandónak,
a többieknek szállást adni senki se merészeljen . Ugyanezen évben még
fennállónak mondja azon helyhatósági szabályrendeletet, miszerint K.-ott
zsidónak fekvő birtokot szerezni nem szabad, sőt megtelepedni sem. A következő
évben a zsidók engedélyt kérnek temetőjük bekerítésére, amit a tanács azzal
tagad meg, hogy állandó lakásra K.-on nincs joguk. A felettes hatóság azonban
két évvel később teljesítette kérelmüket. Ekkor már 50 sírjuk és sírkövük volt
a temetőben. Ebben az évben Grüner Izrael zsidó könyvkereskedést akar nyitni,
amit a tanács meg nem enged. 1846. már 40 családot tart a városon
meghagyandónak a tanács, de még mindig 16-ot akar kiutasítani. Az Unió
kimondása után ezek a zaklatások megszűnnek és a zsidók száma előbb lassú,
később gyors emelkedéssel állandóan szaporodik. 1857-ben a lélekszám 231,
1869-ben 994, 1910-ben 7046, 1920-ban 10,633, 1927-ben 14.000 az összlakosság
13,4%-a . A zsidó népesség szaporodásával párhuzamosan történik gondoskodás a
szükséges vallási intézmények létesítéséről. A község eleinte rabbi
helyetteseket alkalmazott, aminőkül említtetnek Ábel Ferenc 1812 , Kain József
1816 , Nasch Mózes 1837 és Rosenfeld József, kik a gyulafehérvári országos
főrabbi felügyelete alatt működtek. 1837-ben alakult a Chevra Kadisa. 1850-ben
épült az első, ma is fennálló zsinagóga, melyet júl. 9. báró Urbán császári
generális jelenlétében avattak föl. A következő évben az országos főrabbi
tiltakozása ellenére, akinek fennhatóságát a község ezentúl nem ismeri el, első
ízben választott rabbit Lichtenstein Hillel személyében, aki 2 év múlva
Kolomeába távozott. 1853-ban a község iskola létesítését tervezi, sőt
reáliskola felállítása is szóba kerül, de eredménytelenül A ma 9 tanítóval és
420 tanulóval működő 7 osztályú orth. elemi iskola csak a 70-es években
alakult. Fischmann Feivel, későbbi pozsonyi maggid hitszónok , két évig viselte
a rabbi tisztséget. 1863-77-ig a liptószentmiklósi származású Glasner Ábrahám
volt a rabbi. Az 1868-iki kongresszuson a községet Grün Izrael képviselte, ki
az orthodox kilépőkhöz csatlakozott. Ennek következtében szakadás állott be a
községben: a kecskeméti születésű Fischer Lajos ügyvéd és néhány társa külön
községet alakított, amely csak rövid ideig állott fenn. 1878-ban Glasner Mózes
l. o. hivatali elődjének fia, éles eszű talmudtudós, lett a rabbi. De a község
egy része nem tudott belenyugodni az ő megválasztásába és 1881. Allenberg
Lázár, Farkasházi Fischer Vilmos, Kunwald Lipót, Weisz Mór vezetésével status
quo ante alapon új hitközséget alakított, amely három évvel később kongresszusi
alapon szervezkedett újjá s 1887. díszes templomot építtetett, 1904. iskolát s
legújabban óvodát létesített, melyek ma 9 osztályban 7 tanítóval 330 gyermeket
nevelnek. Ennek a hitközségnek 1891 óta Eisler Mátyás a rabbija. 1895-ben
alakult az Izraelita Jótékony Nőegylet Farkasházi Fischer Vilmosné
elnökletével. Utódja az elnökségben, Neuberger Zsigmondné, létesítette az első
nagyszabású zsidó szociális intézményt, a Napközi Gyermekotthont, mely az ő
nevét viseli. A zsidó kultúra céljait szolgálta az 1900-906-ig fennállott
Izraelita Felolvasó Egyesület, melynek egy évkönyve is megjelent 1906 .
1905-ben alakult az Ozér Dalim Izr. Segélypénztár a vándorkéregetés
megszüntetésére, amely 2 évig működött. 1907-ben létesült a ma is fennálló Ezra
Ifjúsági Egyesület a főiskolai ifjúság tömörítésére és zsidó kulturális
nevelésére. Az impériumváltozás rendkívül mozgalmas életet idézett elő a K.-i
zsidóságban. Már 1918 nov. 20. megalakult Fischer Tivadar, később Fischer
József elnökletével az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely helyi
csoportjaival csakhamar behálózta az erdélyi részeket és két év multán
belekapcsolódott a cionista világszervezetbe. A cionizmus érdekében rendkívüli
agitatórikus tevékenységet fejtett ki Glasner Mózes, ami éles harcokat idézett
elő községében úgy, hogy 1921. állásáról lemondott s Jeruzsálembe költözött,
hol 1924. meghalt. Terjedelmes talmud-exegetikai műve Dor revii c. röviddel
halála előtt jelent meg. Utódja lett fia, Glasner Akiba. A Szövetség égisze alatt
gyors egymásutánban a kulturális intézmények egész sora keletkezett, melyeknek
egy része azonban nem bizonyult életképesnek. 1920-ban létesült társulati
alapon a zsidó fiú- és leányközépiskola, előbb héber, később román tannyelvvel,
amelynek a negyedik tanévben már 18 osztálya és 700 növendéke volt. Anyagi és
más nehézségek miatt azonban az iskola 1927. megszűnt. Rövid ideig működött a
Jehudit Zsidó Nők Kulturegyesülete, amelyet Gutmann Peterné alapított; de ma is
fennáll a Haggibor zsidó sportegyesület. K.-on jelenik meg az Új Kelet zsidó
napilap és itt vannak a Keren Kajemesz és Keren Hajjeszod erdélyrészi főirodái,
úgyszintén a Barisszia és Aviva cionista ifjúsági szervezetek központjai Noar
c. havi folyóiratukkal. A cionista sajtó ellensúlyozására indította meg magyar
nyelven Blau Pál és Gabel Vilmos 1922. a Jesurun c. orthodox irányú hetilapot,
amely másfél évig állott fenn. K. a székhelye a következő országos jellegű
szervezeteknek és intézményeknek: a kongresszusi és status quo hitközségek
Országos Irodája, az Erdély-Bánáti Rabbi egyesület, az Erdélyi Zsidó
Árvagondozó, évenként megjelenő Árvák Könyvével , Zsidó közkórház stb. A K.-i
élénk és mozgalmas zsidó életre riasztóan hatott az 1927 dec. 13-án történt
templomrombolás, amelynek tettesei büntetlenek maradtak. A széttépett
Tóra-tekercsek maradványait mindkét hitközség a következő év jan. 3. országos
böjt és megindító gyászünnep keretében temette el. A megrongált templomok a
korábbinál díszesebb alakban nyertek helyreállítást az állami kártérítési összegből,
a hiányzó Tórákat pedig bel- és külföldi hitközségek nagylelkű adományozásai
pótolták.
12697.ht
CÍMSZÓ Kolozsvá
SZÓCIKK Kolozsvá Cluj R. ném Klausenbur K.-r zsidó évszázadoko á csa min
vásáro kereskedő jöhettek Legelőszö városna a 1591-ik fehérvár országgyűlé
végzésébő készítet árszabályzat említ őket amennyibe limitálj török görö é zsid
kereskedőktő behozand marhá portéká árait Ilye vásáro zsidó lehette azok kike
1600 szept 13 Bást Györg császár generáli bevonul hada a it talál románokka é szerbekke
együt levágtak valamin azo is kiktő Pécs Simo l Szombatoso 1630 zsid könyveke
vásárolt K.- harmincado hivata 1631-ik számadásaiba Magyarországbó Erdélyb
hozot árucikke sorába lengye gyolcs törö zsinó é má effélé közöt előfordu zsid
vászo is am arr mutat hog zsidó ige gyakra jelente me ezze portékáva piacon A
169 márc 7-ik város közgyűlé piac elárusítóhelye felő hozvá végzést görögö é má
kalmáro mellet zsid kereskedőkne i helye jelö ki következ századba K.- vásárr
utaz zsid kereskedőkrő történi említé a 1738. 1745 é 1750-ik években Eze közü
ne eg próbálkozhatot me a álland megtelepedéssel am azonba legelőszö Deutsc
Löbelne sikerül 1770körül ak mag hivatkozi erre midő másfé évtizedde későb
néhán má társáva együt ő i k akarjá utasítan városból törvén ellenér it lak
zsidóka hatóságo ne i tekinti város lakósoknak ezér úg a 1753-iki min a 1779 é
1781-82-ik összeírá me se említ őket holot megyébe 1780 zsid családo írta össze
É mégis király kormányszé 1782 vigyázatr int tanácsot hog zsidó e n
szaporodjana városban E időtáj Hersc Mihál iklód zsid elnyer néhán telekne é
kapuvámna haszonbérleté é Lebe Fülöpne 1786 megengedi nag vásáro alkalmáva
kereskedé űzését d kér polgárjogo me ne kapja Ellenbe sokfél korlátozásna veti
al zsidó kereskedését drágakőkereskedő csa 2 aranya meghalad érték daraboka
árulhatják A 1811-ik nyíl paranc 10 cikk általába csa kiskereskedésr a jogo
zsidóknak Mindeze ellenér számba mindinkáb gyarapodna 1807 má istentisztelete i
tarthatnak bá csa magánházban D má 1818 vol eg imaházu külvárosban igaz csa
vesszőbő fon falakkal amelyér év 5 forin bér fizettek közsé ekko minteg 4 tagbó
állott D város tanác állandóa zaklatj őket Mé 1839 i mindössz 1 zsid családo
állítot me tovább rendelési itte megmaradandónak többiekne szállás adn senk s
merészelje Ugyaneze évbe mé fennállóna mondj azo helyhatóság szabályrendeletet
miszerin K.-ot zsidóna fekv birtoko szerezn ne szabad ső megtelepedn sem
következ évbe zsidó engedély kérne temetőjü bekerítésére ami tanác azza taga
meg hog álland lakásr K.-o ninc joguk felette hatósá azonba ké évve későb
teljesített kérelmüket Ekko má 5 sírju é sírkövü vol temetőben Ebbe a évbe
Grüne Izrae zsid könyvkereskedés aka nyitni ami tanác me ne enged 1846 má 4
családo tar városo meghagyandóna tanács d mé mindi 16-o aka kiutasítani A Uni
kimondás utá eze zaklatáso megszűnne é zsidó szám előb lassú későb gyor
emelkedésse állandóa szaporodik 1857-be lélekszá 231 1869-be 994 1910-be 7046
1920-ba 10,633 1927-be 14.00 a összlakossá 13,4%- zsid népessé szaporodásáva
párhuzamosa történi gondoskodá szüksége vallás intézménye létesítéséről közsé
eleint rabb helyetteseke alkalmazott aminőkü említtetne Ábe Feren 181 Kai Józse
181 Nasc Móze 183 é Rosenfel József ki gyulafehérvár országo főrabb felügyelet
alat működtek 1837-be alakul Chevr Kadisa 1850-be épül a első m i fennáll
zsinagóga melye júl 9 bár Urbá császár generáli jelenlétébe avatta föl következ
évbe a országo főrabb tiltakozás ellenére akine fennhatóságá közsé ezentú ne
ismer el els ízbe választot rabbi Lichtenstei Hille személyében ak é múlv
Kolomeáb távozott 1853-ba közsé iskol létesítésé tervezi ső reáliskol
felállítás i szób kerül d eredménytelenü m tanítóva é 42 tanulóva működ osztály
orth elem iskol csa 70-e évekbe alakult Fischman Feivel később pozsony maggi
hitszóno ké évi viselt rabb tisztséget 1863-77-i liptószentmiklós származás
Glasne Ábrahá vol rabbi A 1868-ik kongresszuso községe Grü Izrae képviselte k a
orthodo kilépőkhö csatlakozott Enne következtébe szakadá állot b községben
kecskemét születés Fische Lajo ügyvé é néhán társ külö községe alakított amel
csa rövi idei állot fenn 1878-ba Glasne Móze l o hivatal elődjéne fia éle esz
talmudtudós let rabbi D közsé eg rész ne tudot belenyugodn a megválasztásáb é
1881 Allenber Lázár Farkasház Fische Vilmos Kunwal Lipót Weis Mó vezetéséve
statu qu ant alapo ú hitközsége alakított amel háro évve későb kongresszus
alapo szervezkedet újj 1887 dísze templomo építtetett 1904 iskolá legújabba
óvodá létesített melye m osztályba tanítóva 33 gyermeke nevelnek Enne
hitközségne 189 ót Eisle Mátyá rabbija 1895-be alakul a Izraelit Jótékon
Nőegyle Farkasház Fische Vilmosn elnökletével Utódj a elnökségben Neuberge
Zsigmondné létesített a els nagyszabás zsid szociáli intézményt Napköz
Gyermekotthont mel a nevé viseli zsid kultúr céljai szolgált a 1900-906-i
fennállot Izraelit Felolvas Egyesület melyne eg évkönyv i megjelen 190 1905-be
alakul a Ozé Dali Izr Segélypénztá vándorkéregeté megszüntetésére amel évi
működött 1907-be létesül m i fennáll Ezr Ifjúság Egyesüle főiskola ifjúsá
tömörítésér é zsid kulturáli nevelésére A impériumváltozá rendkívü mozgalma
élete idézet el K.- zsidóságban Má 191 nov 20 megalakul Fische Tivadar későb
Fische Józse elnökletéve a Erdély Zsid Nemzet Szövetség amel hely csoportjaiva
csakhama behálózt a erdély részeke é ké é multá belekapcsolódot cionist
világszervezetbe cionizmu érdekébe rendkívül agitatóriku tevékenysége fejtet k
Glasne Mózes am éle harcoka idézet el községébe úgy hog 1921 állásáró lemondot
Jeruzsálemb költözött ho 1924 meghalt Terjedelme talmud-exegetika műv Do revi c
rövidde halál előt jelen meg Utódj let fia Glasne Akiba Szövetsé égisz alat
gyor egymásutánba kulturáli intézménye egés sor keletkezett melyekne eg rész
azonba ne bizonyul életképesnek 1920-ba létesül társulat alapo zsid fiú é
leányközépiskola előb héber későb romá tannyelvvel amelyne negyedi tanévbe má 1
osztály é 70 növendék volt Anyag é má nehézsége miat azonba a iskol 1927
megszűnt Rövi idei működöt Jehudi Zsid Nő Kulturegyesülete amelye Gutman Petern
alapított d m i fennál Haggibo zsid sportegyesület K.-o jeleni me a Ú Kele zsid
napila é it vanna Kere Kajemes é Kere Hajjeszo erdélyrész főirodái úgyszinté
Barisszi é Aviv cionist ifjúság szervezete központja Noa c hav folyóiratukkal
cionist sajt ellensúlyozásár indított me magya nyelve Bla Pá é Gabe Vilmo 1922
Jesuru c orthodo irány hetilapot amel másfé évi állot fenn K székhely következ
országo jelleg szervezetekne é intézményeknek kongresszus é statu qu hitközsége
Országo Irodája a Erdély-Bánát Rabb egyesület a Erdély Zsid Árvagondozó évenkén
megjelen Árvá Könyvéve Zsid közkórhá stb K.- élén é mozgalma zsid életr
riasztóa hatot a 192 dec 13-á történ templomrombolás amelyne tettese büntetlene
maradtak széttépet Tóra-tekercse maradványai mindké hitközsé következ é jan 3
országo böj é megindít gyászünne keretébe temett el megrongál templomo
korábbiná díszeseb alakba nyerte helyreállítás a állam kártérítés összegből
hiányz Tóráka pedi bel é külföld hitközsége nagylelk adományozása pótolták
12697.h
CÍMSZ Kolozsv
SZÓCIK Kolozsv Clu R né Klausenbu K.- zsid évszázadok cs mi vásár keresked
jöhette Legelősz városn 1591-i fehérvá országgyűl végzéséb készíte árszabályza
emlí őke amennyib limitál törö gör zsi kereskedőkt behozan marh porték árai Ily
vásár zsid lehett azo kik 160 szep 1 Bás Györ császá generál bevonu had i talá
románokk szerbekk együ levágta valami az i kikt Péc Sim Szombatos 163 zsi
könyvek vásárol K. harmincad hivat 1631-i számadásaib Magyarországb Erdély hozo
árucikk soráb lengy gyolc tör zsin m effél közö előford zsi vász i a ar muta ho
zsid ig gyakr jelent m ezz portékáv piaco 16 már 7-i váro közgyűl pia
elárusítóhely fel hozv végzés görög m kalmár melle zsi kereskedőkn hely jel k
követke századb K. vásár uta zsi kereskedőkr történ említ 1738 174 1750-i
évekbe Ez köz n e próbálkozhato m állan megtelepedésse a azonb legelősz Deuts
Löbeln sikerü 1770körü a ma hivatkoz err mid másf évtizedd késő néhá m társáv
együ akarj utasíta városbó törvé ellené i la zsidók hatóság n tekint váro
lakósokna ezé ú 1753-ik mi 177 1781-82-i összeír m s emlí őke holo megyéb 178
zsi család írt össz mégi királ kormánysz 178 vigyázat in tanácso ho zsid
szaporodjan városba időtá Hers Mihá ikló zsi elnye néhá telekn kapuvámn
haszonbérlet Leb Fülöpn 178 megenged na vásár alkalmáv keresked űzésé ké
polgárjog m n kapj Ellenb sokfé korlátozásn vet a zsid kereskedésé
drágakőkeresked cs arany meghala érté darabok árulhatjá 1811-i nyí paran 1 cik
általáb cs kiskereskedés jog zsidókna Mindez ellené számb mindinká gyarapodn
12697.
CÍMS Kolozs
SZÓCI Kolozs Cl n Klausenb K. zsi évszázado c m vásá kereske jöhett Legelős
város 1591- fehérv országgyű végzésé készít árszabályz eml ők amennyi limitá
tör gö zs kereskedők behoza mar porté ára Il vásá zsi lehet az ki 16 sze Bá Gyö
csász generá bevon ha tal románok szerbek egy levágt valam a kik Pé Si Szombato
16 zs könyve vásáro K harminca hiva 1631- számadásai Magyarország Erdél hoz
árucik sorá leng gyol tö zsi effé köz előfor zs vás a mut h zsi i gyak jelen ez
portéká piac 1 má 7- vár közgyű pi elárusítóhel fe hoz végzé görö kalmá mell zs
kereskedők hel je követk század K vásá ut zs kereskedők törté emlí 173 17 1750-
évekb E kö próbálkozhat álla megtelepedéss azon legelős Deut Löbel siker
1770kör m hivatko er mi más évtized kés néh társá egy akar utasít városb törv
ellen l zsidó hatósá tekin vár lakósokn ez 1753-i m 17 1781-82- összeí eml ők
hol megyé 17 zs csalá ír öss még kirá kormánys 17 vigyáza i tanács h zsi
szaporodja városb időt Her Mih ikl zs elny néh telek kapuvám haszonbérle Le
Fülöp 17 megenge n vásá alkalmá kereske űzés k polgárjo kap Ellen sokf
korlátozás ve zsi kereskedés drágakőkereske c aran meghal ért darabo árulhatj
1811- ny para ci általá c kiskereskedé jo zsidókn Minde ellen szám mindink
gyarapod 18 istentisztele tarthatn c magánházb 18 v imahá külvárosb ig c vessző
f falakk amely for b fizett köz ek mint tag állo vár tan álland zakla ők 18
mindös zs csalá állít tová rendelé it megmaradandón többiek száll a se merészel
Ugyane év fennálló mon a helyhatós szabályrendelet miszer K.- zsidó fe birto
szere szab megtelepe s követk év zsi engedé kér temető bekerítésé a tan az ta m
h álla laká K. ni jog felet ható azon év kés teljesíte kérelmük Ek sír sírkö v
temetőb Eb év Grü Izr zs könyvkeresked a nyit a tan eng 18 csalá t váro
meghagyandó taná min 16 a kiutasíta U kimond u e zaklatá megszűn zsi sz el las
kés gy emelkedés álland szaporod 1857- léleks 2 1869- 9 1910- 70 1920- 10,6
1927- 14. összlakos 13,4 zs népes szaporodásá párhuzamo törté gondosko szüksé
vall intézmén létesítésér köz elei ra helyettese alkalmazo aminő említtet Á Fer
1 K Józ 1 Na Mó 1 Rosenf Józs gyulafehérv orszá főra felügyel al működt 1837-
alak Che Kadi 1850- ép el fenná zsinagó mel j b Ur csász generá jelenlété avat
f követk év orszá főra tiltakoz ellené aki fennhatósá köz ezen ism e íz választ
rab Lichtenst Hil személyéb mú Kolome távozo 1853- köz isk létesíté terve
reálisk felállít sz ker eredménytele tanító tanuló műk osztá or el isk c 70
évek alaku Fischm Feiv késő pozso mag hitszó é vise ra tisztség 1863-77
liptószentmikl származ Glas Ábra v rab 1868- kongresszu közsé G Izr képvisel ortho
kilépők csatlakozo En következté szaka áll községb kecskem szület Fisc La ügy
néh tá kü közsé alakíto am c rö id áll fe 1878- Glas Mó hivat elődjé f é e
talmudtud l rab köz ré tud belenyugo megválasztás 18 Allenb Láz Farkash Fisc
Vilm Kunw Lip We vezetésé sta a ala hitközsé alakíto am há év kés kongressz ala
szervezked ú 18 dís templo építtete 19 isko legújab óvo létesíte mel osztály
tanító gyerme neveln En hitközség 1 Eis Mát rabbi 1895- alak Izrael Jóték Nőegy
Farkash Fisc Vilmo elnökletév Utó elnökségb Neuber Zsigmond létesíte e nagyszab
zs szociá intézmén Napk Gyermekottho m ne vise zs kult célj szolgá 1900-906
fennáll Izrael Felolv Egyesül mely évkön megjel 1 1905- alak O Da I Segélypénz
vándorkérege megszüntetésé am é működö 1907- létes fenná E Ifjús Egyesü főisko
ifjú tömörítés zs kulturá nevelésé impériumválto rendkí mozgal éle idéz K
zsidóságb 1 n megalak Fisc Tivad kés Fisc Józ elnökleté Erdé Zs Nemz Szövets am
he csoportjai csakha beháló erdé része mul belekapcsolód cioni világszervezet
cioniz érdeké rendkív agitatóri tevékenysé fejt Glas Móz é harco idéz községé ú
h 19 állásá lemond Jeruzsále költözö 19 megha Terjedel talmud-exegeti m re
rövid hal el jel m Utó l f Glas Aki Szövet égi al gy egymásután kulturá
intézmén eg s keletkeze melyek ré azon bizony életképesn 1920- létes társul ala
zs f leányközépisko el héb kés ro tannyelvv amely negye tanév osztá növend vo
Any nehézsé mi azon isk 19 megszű Rö id működ Jehu Zs Kulturegyesüle amel Gutm
Pete alapíto fenn Haggi zs sportegyesül K. jele Ke zs napi van Ke Kajem Ke
Hajjes erdélyré főirod úgyszin Bariss Av cioni ifjús szerveze központ N h
folyóiratukk cioni sa ellensúlyozás indíto mag nyel B Ga Vil 19 Jesu ortho irá
hetilap am más é áll fe székhe követk orszá jell szervezetek intézményekn
kongressz sta hitközsé Orszá Irodá Erdély-Bán Ra egyesül Erdé Zs Árvagondo
évenk megjel Ár Könyvé Zs közkór s K él mozgal zs éle riaszt hat 1 d 13 tört
templomrombol amely tette büntetle maradt széttép Tóra-tekerc maradvány mind
hitköz követk j orszá b megind gyászün kereté teme megrong templo korábbi
díszes alak nyer helyreállít áll kártérít összegb hián Tórá pe b külfö hitközsé
nagyle adományozá pótolt
12697
CÍM Koloz
SZÓC Koloz C Klausen K zs évszázad vás keresk jöhet Legelő váro 1591 fehér
országgy végzés készí árszabály em ő amenny limit tö g z kereskedő behoz ma
port ár I vás zs lehe a k 1 sz B Gy csás gener bevo h ta románo szerbe eg levág
vala ki P S Szombat 1 z könyv vásár harminc hiv 1631 számadása Magyarorszá Erdé
ho áruci sor len gyo t zs eff kö előfo z vá mu zs gya jele e porték pia m 7 vá
közgy p elárusítóhe f ho végz gör kalm mel z kereskedő he j követ száza vás u z
kereskedő tört eml 17 1 1750 évek k próbálkozha áll megtelepedés azo legelő Deu
Löbe sike 1770kö hivatk e m má évtize ké né társ eg aka utasí város tör elle
zsid hatós teki vá lakósok e 1753- 1 1781-82 össze em ő ho megy 1 z csal í ös
mé kir kormány 1 vigyáz tanác zs szaporodj város idő He Mi ik z eln né tele
kapuvá haszonbérl L Fülö 1 megeng vás alkalm keresk űzé polgárj ka Elle sok
korlátozá v zs kereskedé drágakőkeresk ara megha ér darab árulhat 1811 n par c
által kiskeresked j zsidók Mind elle szá mindin gyarapo 1 istentisztel tarthat
magánház 1 imah külváros i vessz falak amel fo fizet kö e min ta áll vá ta
állan zakl ő 1 mindö z csal állí tov rendel i megmaradandó többie szál s
merésze Ugyan é fennáll mo helyható szabályrendele misze K. zsid f birt szer
sza megtelep követ é zs enged ké temet bekerítés ta a t áll lak K n jo fele hat
azo é ké teljesít kérelmü E sí sírk temető E é Gr Iz z könyvkereske nyi ta en 1
csal vár meghagyand tan mi 1 kiutasít kimon zaklat megszű zs s e la ké g
emelkedé állan szaporo 1857 lélek 1869 1910 7 1920 10, 1927 14 összlako 13, z
népe szaporodás párhuzam tört gondosk szüks val intézmé létesítésé kö ele r helyettes
alkalmaz amin említte Fe Jó N M Rosen Józ gyulafehér orsz főr felügye a működ
1837 ala Ch Kad 1850 é e fenn zsinag me U csás gener jelenlét ava követ é orsz
főr tiltako ellen ak fennhatós kö eze is í válasz ra Lichtens Hi személyé m
Kolom távoz 1853 kö is létesít terv reális felállí s ke eredménytel tanít tanul
mű oszt o e is 7 éve alak Fisch Fei kés pozs ma hitsz vis r tisztsé 1863-7
liptószentmik szárma Gla Ábr ra 1868 kongressz közs Iz képvise orth kilépő
csatlakoz E következt szak ál község kecske szüle Fis L üg né t k közs alakít a
r i ál f 1878 Gla M hiva elődj talmudtu ra kö r tu belenyug megválasztá 1 Allen
Lá Farkas Fis Vil Kun Li W vezetés st al hitközs alakít a h é ké kongress al
szervezke 1 dí templ építtet 1 isk legúja óv létesít me osztál tanít gyerm
nevel E hitközsé Ei Má rabb 1895 ala Izrae Jóté Nőeg Farkas Fis Vilm elnökleté
Ut elnökség Neube Zsigmon létesít nagysza z szoci intézmé Nap Gyermekotth n vis
z kul cél szolg 1900-90 fennál Izrae Felol Egyesü mel évkö megje 1905 ala D
Segélypén vándorkéreg megszüntetés a működ 1907 léte fenn Ifjú Egyes főisk ifj
tömöríté z kultur nevelés impériumvált rendk mozga él idé zsidóság megala Fis
Tiva ké Fis Jó elnöklet Erd Z Nem Szövet a h csoportja csakh behál erd rész mu
belekapcsoló cion világszerveze cioni érdek rendkí agitatór tevékenys fej Gla
Mó harc idé község 1 állás lemon Jeruzsál költöz 1 megh Terjede talmud-exeget r
rövi ha e je Ut Gla Ak Szöve ég a g egymásutá kultur intézmé e keletkez melye r
azo bizon életképes 1920 léte társu al z leányközépisk e hé ké r tannyelv amel
negy tané oszt növen v An nehézs m azo is 1 megsz R i műkö Jeh Z Kulturegyesül
ame Gut Pet alapít fen Hagg z sportegyesü K jel K z nap va K Kaje K Hajje
erdélyr főiro úgyszi Baris A cion ifjú szervez közpon folyóiratuk cion s
ellensúlyozá indít ma nye G Vi 1 Jes orth ir hetila a má ál f székh követ orsz
jel szervezete intézmények kongress st hitközs Orsz Irod Erdély-Bá R egyesü Erd
Z Árvagond éven megje Á Könyv Z közkó é mozga z él riasz ha 1 tör templomrombo
amel tett büntetl marad szétté Tóra-teker maradván min hitkö követ orsz megin
gyászü keret tem megron templ korább dísze ala nye helyreállí ál kártérí összeg
hiá Tór p külf hitközs nagyl adományoz pótol
1269
CÍ Kolo
SZÓ Kolo Klause z évszáza vá keres jöhe Legel vár 159 fehé országg végzé
kész árszabál e amenn limi t keresked beho m por á vá z leh s G csá gene bev t
román szerb e levá val k Szomba köny vásá harmin hi 163 számadás Magyarorsz Erd
h áruc so le gy z ef k előf v m z gy jel porté pi v közg elárusítóh h vég gö
kal me keresked h köve száz vá keresked tör em 1 175 éve próbálkozh ál
megtelepedé az legel De Löb sik 1770k hivat m évtiz k n tár e ak utas váro tö
ell zsi ható tek v lakóso 1753 1781-8 össz e h meg csa ö m ki kormán vigyá taná
z szaporod váro id H M i el n tel kapuv haszonbér Fül megen vá alkal keres űz
polgár k Ell so korlátoz z keresked drágakőkeres ar megh é dara árulha 181 pa
álta kiskereske zsidó Min ell sz mindi gyarap istentiszte tartha magánhá ima
külváro vess fala ame f fize k mi t ál v t álla zak mind csa áll to rende
megmaradand többi szá merész Ugya fennál m helyhat szabályrendel misz K zsi bir
sze sz megtele köve z enge k teme bekeríté t ál la j fel ha az k teljesí kérelm
s sír temet G I könyvkeresk ny t e csa vá meghagyan ta m kiutasí kimo zakla
megsz z l k emelked álla szapor 185 léle 186 191 192 10 192 1 összlak 13 nép
szaporodá párhuza tör gondos szük va intézm létesítés k el helyette alkalma ami
említt F J Rose Jó gyulafehé ors fő felügy műkö 183 al C Ka 185 fen zsina m csá
gene jelenlé av köve ors fő tiltak elle a fennható k ez i válas r Lichten H
személy Kolo távo 185 k i létesí ter reáli feláll k eredményte taní tanu m osz
i év ala Fisc Fe ké poz m hits vi tiszts 1863- liptószentmi szárm Gl Áb r 186
kongress köz I képvis ort kilép csatlako következ sza á közsé kecsk szül Fi ü n
köz alakí á 187 Gl hiv előd talmudt r k t belenyu megválaszt Alle L Farka Fi Vi
Ku L vezeté s a hitköz alakí k kongres a szervezk d temp építte is legúj ó
létesí m osztá taní gyer neve hitközs E M rab 189 al Izra Jót Nőe Farka Fi Vil
elnöklet U elnöksé Neub Zsigmo létesí nagysz szoc intézm Na Gyermekott vi ku cé
szol 1900-9 fenná Izra Felo Egyes me évk megj 190 al Segélypé vándorkére
megszünteté műkö 190 lét fen Ifj Egye főis if tömörít kultu nevelé impériumvál rend
mozg é id zsidósá megal Fi Tiv k Fi J elnökle Er Ne Szöve csoportj csak behá er
rés m belekapcsol cio világszervez cion érde rendk agitató tevékeny fe Gl M har
id közsé állá lemo Jeruzsá költö meg Terjed talmud-exege röv h j U Gl A Szöv é
egymásut kultu intézm keletke mely az bizo életképe 192 lét társ a leányközépis
h k tannyel ame neg tan osz növe A nehéz az i megs műk Je Kulturegyesü am Gu Pe
alapí fe Hag sportegyes je na v Kaj Hajj erdély főir úgysz Bari cio ifj szerve
közpo folyóiratu cio ellensúlyoz indí m ny V Je ort i hetil m á szék köve ors
je szervezet intézménye kongres s hitköz Ors Iro Erdély-B egyes Er Árvagon éve
megj Köny közk mozg é rias h tö templomromb ame tet büntet mara szétt Tóra-teke
maradvá mi hitk köve ors megi gyász kere te megro temp koráb dísz al ny
helyreáll á kártér össze hi Tó kül hitköz nagy adományo póto