12719.htm
CÍMSZÓ: König
SZEMÉLYNÉV: Kőnig Gyula
SZÓCIKK: "K. Gyula*, egyetemi
tanár, világhírű matematikus, szül. Győrben, 1849. dec. 16., megh. Budapesten
1913. ápr. 8. Eleinte Bécsben orvostudományokkal foglalkozott, de a matematika iránti
vonzalma következtében Heidelbergbe ment, ahol Helmholtz és Königsberger
tanítványa lett. Itt doktorált 1870., amikor két jelentős tanulmányt írt: Über
die elliptischen Modulen és Beiträge zur Theorie der elektrischen Nervenreizung
c. Ezután Berlinbe ment továbbképezni magát, majd 1872. visszatérve, alig
huszonhároméves korában - még zsidó létére - műegyetemi tanár, 1874. pedig
nyilv. rendes tanár lett. Több alkalommal volt dékán és rektor, 1889 óta pedig
a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja és egyik legjelentékenyebb tényezője volt.
Ugyanezen évben keresztelkedett ki. Idegen nyelveken írt nagyobb művei: Zur
Theorie der Modularyleichungen (1871); Über die Darstellung von Funktionen
durch Unendliche Reihen (Mathem. Annalen V.); Nouvelle demonstration du Theoréme
de Taylor (1874); Zur Theorie der Funktionen einer reellen Variabelen
(Monatshefte z. Matti. I.); Über eine reelle Abbildung der Nicht- Euklidischen
Geometrie (1872); Über nationelle Funktionen von Elementen (Math. Annalen
XIV.): Die Faktorenzerlegung u. Eliminationsprobleme (u. o. XV.); Zur Theorie
der Resolventen (u. o. XVIII.); Über endliche Formensysteme (u. o.); Beitr. z.
Theorie d. algebraischen Gleichungen (u. o.). K. alapítója s szerkesztője volt
a Műegyetemi Lapoknak s Eötvös Loránttal együtt alapította a Matematikai és
Fizikai Társulatot. Kiadta Bólyay és Gausz levelezéseit (1899). Egyik főműve, a
rendkívül nagyszámú magyarnyelvű munkái közül: Az algebrai mennyiségek ált.
elméletének alapvonalai (németül is, 1903) másodízben nyerte meg az Akadémia
nagy díját. Halmazelméleti, új utakon járó tanulmányai a Francia Akadémia
Comptes Rendus iben jelentek meg, de idevonatkozó további kutatásait Neue
Grundlagen der Logik, Arithmetik und Mengenlehre (1914) c. fia adta ki."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2719. címszó a lexikon =>
501. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12719.htm
CÍMSZÓ: König
SZEMÉLYNÉV: Kőnig Gyula
SZÓCIKK: K. Gyula*, egyetemi tanár, világhírű matematikus, szül. Győrben,
1849. dec. 16., megh. Budapesten 1913. ápr. 8. Eleinte Bécsben
orvostudományokkal foglalkozott, de a matematika iránti vonzalma következtében
Heidelbergbe ment, ahol Helmholtz és Königsberger tanítványa lett. Itt
doktorált 1870., amikor két jelentős tanulmányt írt: Über die elliptischen
Modulen és Beiträge zur Theorie der elektrischen Nervenreizung c. Ezután
Berlinbe ment továbbképezni magát, majd 1872. visszatérve, alig huszonhároméves
korában - még zsidó létére - műegyetemi tanár, 1874. pedig nyilv. rendes tanár
lett. Több alkalommal volt dékán és rektor, 1889 óta pedig a Magy. Tud.
Akadémia rendes tagja és egyik legjelentékenyebb tényezője volt. Ugyanezen
évben keresztelkedett ki. Idegen nyelveken írt nagyobb művei: Zur Theorie der
Modularyleichungen 1871 ; Über die Darstellung von Funktionen durch Unendliche Reihen
Mathem. Annalen V. ; Nouvelle demonstration du Theoréme de Taylor 1874 ; Zur
Theorie der Funktionen einer reellen Variabelen Monatshefte z. Matti. I. ; Über
eine reelle Abbildung der Nicht- Euklidischen Geometrie 1872 ; Über nationelle
Funktionen von Elementen Math. Annalen XIV. : Die Faktorenzerlegung u.
Eliminationsprobleme u. o. XV. ; Zur Theorie der Resolventen u. o. XVIII. ;
Über endliche Formensysteme u. o. ; Beitr. z. Theorie d. algebraischen
Gleichungen u. o. . K. alapítója s szerkesztője volt a Műegyetemi Lapoknak s
Eötvös Loránttal együtt alapította a Matematikai és Fizikai Társulatot. Kiadta
Bólyay és Gausz levelezéseit 1899 . Egyik főműve, a rendkívül nagyszámú
magyarnyelvű munkái közül: Az algebrai mennyiségek ált. elméletének alapvonalai
németül is, 1903 másodízben nyerte meg az Akadémia nagy díját. Halmazelméleti,
új utakon járó tanulmányai a Francia Akadémia Comptes Rendus iben jelentek meg,
de idevonatkozó további kutatásait Neue Grundlagen der Logik, Arithmetik und
Mengenlehre 1914 c. fia adta ki.
12719.ht
CÍMSZÓ Köni
SZEMÉLYNÉV Kőni Gyul
SZÓCIKK K Gyula* egyetem tanár világhír matematikus szül Győrben 1849 dec
16. megh Budapeste 1913 ápr 8 Eleint Bécsbe orvostudományokka foglalkozott d
matematik iránt vonzalm következtébe Heidelbergb ment aho Helmholt é
Königsberge tanítvány lett It doktorál 1870. amiko ké jelentő tanulmány írt Übe
di elliptische Module é Beiträg zu Theori de elektrische Nervenreizun c Ezutá
Berlinb men továbbképezn magát maj 1872 visszatérve ali huszonhároméve korába
mé zsid létér műegyetem tanár 1874 pedi nyilv rende taná lett Töb alkalomma vol
déká é rektor 188 ót pedi Magy Tud Akadémi rende tagj é egyi legjelentékenyeb
tényezőj volt Ugyaneze évbe keresztelkedet ki Idege nyelveke ír nagyob művei Zu
Theori de Modularyleichunge 187 Übe di Darstellun vo Funktione durc Unendlich
Reihe Mathem Annale V Nouvell demonstratio d Theorém d Taylo 187 Zu Theori de
Funktione eine reelle Variabele Monatsheft z Matti I Übe ein reell Abbildun de
Nicht Euklidische Geometri 187 Übe nationell Funktione vo Elemente Math Annale
XIV Di Faktorenzerlegun u Eliminationsproblem u o XV Zu Theori de Resolvente u
o XVIII Übe endlich Formensystem u o Beitr z Theori d algebraische Gleichunge u
o K alapítój szerkesztőj vol Műegyetem Lapokna Eötvö Lorántta együt alapított
Matematika é Fizika Társulatot Kiadt Bólya é Gaus levelezései 189 Egyi főműve
rendkívü nagyszám magyarnyelv munká közül A algebra mennyisége ált elméleténe
alapvonala németü is 190 másodízbe nyert me a Akadémi nag díját Halmazelméleti
ú utako jár tanulmánya Franci Akadémi Compte Rendu ibe jelente meg d
idevonatkoz tovább kutatásai Neu Grundlage de Logik Arithmeti un Mengenlehr 191
c fi adt ki
12719.h
CÍMSZ Kön
SZEMÉLYNÉ Kőn Gyu
SZÓCIK Gyula egyete taná világhí matematiku szü Győrbe 184 de 16 meg
Budapest 191 áp Elein Bécsb orvostudományokk foglalkozot matemati irán vonzal
következtéb Heidelberg men ah Helmhol Königsberg tanítván let I doktorá 1870
amik k jelent tanulmán ír Üb d elliptisch Modul Beiträ z Theor d elektrisch Nervenreizu
Ezut Berlin me továbbképez magá ma 187 visszatérv al huszonháromév koráb m zsi
lété műegyete taná 187 ped nyil rend tan let Tö alkalomm vo dék rekto 18 ó ped
Mag Tu Akadém rend tag egy legjelentékenye tényező vol Ugyanez évb
keresztelkede k Ideg nyelvek í nagyo műve Z Theor d Modularyleichung 18 Üb d
Darstellu v Funktion dur Unendlic Reih Mathe Annal Nouvel demonstrati Theoré
Tayl 18 Z Theor d Funktion ein reell Variabel Monatshef Matt Üb ei reel Abbildu
d Nich Euklidisch Geometr 18 Üb nationel Funktion v Element Mat Annal XI D
Faktorenzerlegu Eliminationsproble X Z Theor d Resolvent XVII Üb endlic
Formensyste Beit Theor algebraisch Gleichung alapító szerkesztő vo Műegyete
Lapokn Eötv Lorántt együ alapítot Matematik Fizik Társulato Kiad Bóly Gau levelezése
18 Egy főműv rendkív nagyszá magyarnyel munk közü algebr mennyiség ál elméletén
alapvonal német i 19 másodízb nyer m Akadém na díjá Halmazelmélet utak já
tanulmány Franc Akadém Compt Rend ib jelent me idevonatko továb kutatása Ne
Grundlag d Logi Arithmet u Mengenleh 19 f ad k
12719.
CÍMS Kö
SZEMÉLYN Kő Gy
SZÓCI Gyul egyet tan világh matematik sz Győrb 18 d 1 me Budapes 19 á Elei
Bécs orvostudományok foglalkozo matemat irá vonza következté Heidelber me a
Helmho Königsber tanítvá le doktor 187 ami jelen tanulmá í Ü elliptisc Modu
Beitr Theo elektrisc Nervenreiz Ezu Berli m továbbképe mag m 18 visszatér a
huszonháromé korá zs lét műegyet tan 18 pe nyi ren ta le T alkalom v dé rekt 1
pe Ma T Akadé ren ta eg legjelentékeny tényez vo Ugyane év keresztelked Ide
nyelve nagy műv Theo Modularyleichun 1 Ü Darstell Funktio du Unendli Rei Math
Anna Nouve demonstrat Theor Tay 1 Theo Funktio ei reel Variabe Monatshe Mat Ü e
ree Abbild Nic Euklidisc Geomet 1 Ü natione Funktio Elemen Ma Anna X
Faktorenzerleg Eliminationsprobl Theo Resolven XVI Ü endli Formensyst Bei Theo
algebraisc Gleichun alapít szerkeszt v Műegyet Lapok Eöt Loránt egy alapíto
Matemati Fizi Társulat Kia Ból Ga levelezés 1 Eg főmű rendkí nagysz magyarnye
mun köz algeb mennyisé á elméleté alapvona néme 1 másodíz nye Akadé n díj
Halmazelméle uta j tanulmán Fran Akadé Comp Ren i jelen m idevonatk tová
kutatás N Grundla Log Arithme Mengenle 1 a
12719
CÍM K
SZEMÉLY K G
SZÓC Gyu egye ta világ matemati s Győr 1 m Budape 1 Ele Béc orvostudományo
foglalkoz matema ir vonz következt Heidelbe m Helmh Königsbe tanítv l dokto 18
am jele tanulm elliptis Mod Beit The elektris Nervenrei Ez Berl továbbkép ma 1
visszaté huszonhárom kor z lé műegye ta 1 p ny re t l alkalo d rek p M Akad re
t e legjelentéken ténye v Ugyan é keresztelke Id nyelv nag mű The
Modularyleichu Darstel Funkti d Unendl Re Mat Ann Nouv demonstra Theo Ta The
Funkti e ree Variab Monatsh Ma re Abbil Ni Euklidis Geome nation Funkti Eleme M
Ann Faktorenzerle Eliminationsprob The Resolve XV endl Formensys Be The
algebrais Gleichu alapí szerkesz Műegye Lapo Eö Lorán eg alapít Matemat Fiz
Társula Ki Bó G levelezé E főm rendk nagys magyarny mu kö alge mennyis elmélet
alapvon ném másodí ny Akad dí Halmazelmél ut tanulmá Fra Akad Com Re jele
idevonat tov kutatá Grundl Lo Arithm Mengenl
1271
CÍ
SZEMÉL
SZÓ Gy egy t vilá matemat Győ Budap El Bé orvostudomány foglalko matem i
von következ Heidelb Helm Königsb tanít dokt 1 a jel tanul ellipti Mo Bei Th
elektri Nervenre E Ber továbbké m visszat huszonháro ko l műegy t n r alkal re
Aka r legjelentéke tény Ugya keresztelk I nyel na m Th Modularyleich Darste
Funkt Unend R Ma An Nou demonstr The T Th Funkt re Varia Monats M r Abbi N
Euklidi Geom natio Funkt Elem An Faktorenzerl Eliminationspro Th Resolv X end
Formensy B Th algebrai Gleich alap szerkes Műegy Lap E Lorá e alapí Matema Fi
Társul K B levelez fő rend nagy magyarn m k alg mennyi elméle alapvo né másod n
Aka d Halmazelmé u tanulm Fr Aka Co R jel idevona to kutat Grund L Arith Mengen