12731.htm
CÍMSZÓ: Korányi
SZEMÉLYNÉV: Korányi
Frigyes
SZÓCIKK: Korányi, 1. Frigyes*
(tolcsvai) báró, egyetemi tanár, hírneves belgyógyász, szül. Nagykállóban 1828
dec. 20., megh. Budapesten 1913 máj. 19. (Eredeti nevén Kronfeldnek hívták.) Résztvett
a szabadságharcban, mint honvédfőorvos, miután előzőleg az ifjúsági
mozgalmakban fontos szerepet játszott. 1851-ben Balassa tanár, majd Schuch
bécsi tanár mellett volt asszisztens, de a rendőrség kitiltotta s kénytelen
volt szülővárosában letelepedni. 1857- 58-ban külföldi tanulmányúton volt,
1863. a szabolcsmegyei kórház főorvosa lett. Magántanár 1864. lett, amikor
Pestre költözött. Két év múlva a belgyógyászat rendes tanárává és a klinika
igazgatójává, 1884. magyar nemessé, 1908. báróvá nevezték ki. Élethossziglan
kinevezett tagja volt a főrendiháznak, az Akadémiának és rengeteg tudományos
társaságnak. Kiváló előadó tanár volt, aki nemzedékeket nevelt, emellett
nagyszerű organizátor és a tuberkulózis elleni mozgalom kezdeményezője
Magyarországon. Rendkívül sokat írt magyar és német nyelven. A Nothnagel-féle
Specielle Pathologie und Therapieba ő írta a lépfenéről, takonykórról és a
zoonozisról szóló fejezeteket, az Eulenburg-féle Enciklopédiába a tüdőbajokat.
Szerkesztette a Belgyógyászat Kézikönyvét.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2731. címszó a lexikon =>
503. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12731.htm
CÍMSZÓ: Korányi
SZEMÉLYNÉV: Korányi Frigyes
SZÓCIKK: Korányi, 1. Frigyes* tolcsvai báró, egyetemi tanár, hírneves
belgyógyász, szül. Nagykállóban 1828 dec. 20., megh. Budapesten 1913 máj. 19.
Eredeti nevén Kronfeldnek hívták. Résztvett a szabadságharcban, mint
honvédfőorvos, miután előzőleg az ifjúsági mozgalmakban fontos szerepet
játszott. 1851-ben Balassa tanár, majd Schuch bécsi tanár mellett volt
asszisztens, de a rendőrség kitiltotta s kénytelen volt szülővárosában
letelepedni. 1857- 58-ban külföldi tanulmányúton volt, 1863. a szabolcsmegyei
kórház főorvosa lett. Magántanár 1864. lett, amikor Pestre költözött. Két év
múlva a belgyógyászat rendes tanárává és a klinika igazgatójává, 1884. magyar
nemessé, 1908. báróvá nevezték ki. Élethossziglan kinevezett tagja volt a
főrendiháznak, az Akadémiának és rengeteg tudományos társaságnak. Kiváló előadó
tanár volt, aki nemzedékeket nevelt, emellett nagyszerű organizátor és a
tuberkulózis elleni mozgalom kezdeményezője Magyarországon. Rendkívül sokat írt
magyar és német nyelven. A Nothnagel-féle Specielle Pathologie und Therapieba ő
írta a lépfenéről, takonykórról és a zoonozisról szóló fejezeteket, az
Eulenburg-féle Enciklopédiába a tüdőbajokat. Szerkesztette a Belgyógyászat
Kézikönyvét.
12731.ht
CÍMSZÓ Korány
SZEMÉLYNÉV Korány Frigye
SZÓCIKK Korányi 1 Frigyes tolcsva báró egyetem tanár hírneve belgyógyász
szül Nagykállóba 182 dec 20. megh Budapeste 191 máj 19 Eredet nevé Kronfeldne
hívták Résztvet szabadságharcban min honvédfőorvos miutá előzőle a ifjúság
mozgalmakba fonto szerepe játszott 1851-be Balass tanár maj Schuc bécs taná
mellet vol asszisztens d rendőrsé kitiltott kénytele vol szülővárosába
letelepedni 1857 58-ba külföld tanulmányúto volt 1863 szabolcsmegye kórhá
főorvos lett Magántaná 1864 lett amiko Pestr költözött Ké é múlv belgyógyásza
rende tanáráv é klinik igazgatójává 1884 magya nemessé 1908 báróv nevezté ki
Élethosszigla kinevezet tagj vol főrendiháznak a Akadémiána é rengete tudományo
társaságnak Kivál előad taná volt ak nemzedékeke nevelt emellet nagyszer
organizáto é tuberkulózi ellen mozgalo kezdeményezőj Magyarországon Rendkívü
soka ír magya é néme nyelven Nothnagel-fél Speciell Pathologi un Therapieb írt
lépfenéről takonykórró é zoonozisró szól fejezeteket a Eulenburg-fél
Enciklopédiáb tüdőbajokat Szerkesztett Belgyógyásza Kézikönyvét
12731.h
CÍMSZ Korán
SZEMÉLYNÉ Korán Frigy
SZÓCIK Korány Frigye tolcsv bár egyete taná hírnev belgyógyás szü
Nagykállób 18 de 20 meg Budapest 19 má 1 Erede nev Kronfeldn hívtá Résztve
szabadságharcba mi honvédfőorvo miut előzől ifjúsá mozgalmakb font szerep
játszot 1851-b Balas taná ma Schu béc tan melle vo assziszten rendőrs kitiltot
kénytel vo szülővárosáb letelepedn 185 58-b külföl tanulmányút vol 186
szabolcsmegy kórh főorvo let Magántan 186 let amik Pest költözöt K múl
belgyógyász rend tanárá klini igazgatójáv 188 magy nemess 190 báró nevezt k
Élethosszigl kineveze tag vo főrendiházna Akadémián renget tudomány társaságna
Kivá előa tan vol a nemzedékek nevel emelle nagysze organizát tuberkulóz elle
mozgal kezdeményező Magyarországo Rendkív sok í magy ném nyelve Nothnagel-fé
Speciel Patholog u Therapie ír lépfenérő takonykórr zoonozisr szó fejezeteke
Eulenburg-fé Enciklopédiá tüdőbajoka Szerkesztet Belgyógyász Kézikönyvé
12731.
CÍMS Korá
SZEMÉLYN Korá Frig
SZÓCI Korán Frigy tolcs bá egyet tan hírne belgyógyá sz Nagykálló 1 d 2 me
Budapes 1 m Ered ne Kronfeld hívt Résztv szabadságharcb m honvédfőorv miu előző
ifjús mozgalmak fon szere játszo 1851- Bala tan m Sch bé ta mell v assziszte
rendőr kitilto kényte v szülővárosá leteleped 18 58- külfö tanulmányú vo 18
szabolcsmeg kór főorv le Magánta 18 le ami Pes költözö mú belgyógyás ren tanár
klin igazgatójá 18 mag nemes 19 bár nevez Élethosszig kinevez ta v főrendiházn
Akadémiá renge tudomán társaságn Kiv elő ta vo nemzedéke neve emell nagysz
organizá tuberkuló ell mozga kezdeményez Magyarország Rendkí so mag né nyelv
Nothnagel-f Specie Patholo Therapi í lépfenér takonykór zoonozis sz fejezetek
Eulenburg-f Enciklopédi tüdőbajok Szerkeszte Belgyógyás Kézikönyv
12731
CÍM Kor
SZEMÉLY Kor Fri
SZÓC Korá Frig tolc b egye ta hírn belgyógy s Nagykáll m Budape Ere n
Kronfel hív Részt szabadságharc honvédfőor mi előz ifjú mozgalma fo szer játsz
1851 Bal ta Sc b t mel assziszt rendő kitilt kényt szülőváros letelepe 1 58
külf tanulmány v 1 szabolcsme kó főor l Magánt 1 l am Pe költöz m belgyógyá re
taná kli igazgatój 1 ma neme 1 bá neve Élethosszi kineve t főrendiház Akadémi
reng tudomá társaság Ki el t v nemzedék nev emel nagys organiz tuberkul el mozg
kezdeménye Magyarorszá Rendk s ma n nyel Nothnagel- Speci Pathol Therap lépfené
takonykó zoonozi s fejezete Eulenburg- Enciklopéd tüdőbajo Szerkeszt Belgyógyá
Kéziköny
1273
CÍ Ko
SZEMÉL Ko Fr
SZÓ Kor Fri tol egy t hír belgyóg Nagykál Budap Er Kronfe hí Rész
szabadsághar honvédfőo m elő ifj mozgalm f sze játs 185 Ba t S me asszisz rend
kitil kény szülőváro letelep 5 kül tanulmán szabolcsm k főo Magán a P költö
belgyógy r tan kl igazgató m nem b nev Élethossz kinev főrendihá Akadém ren
tudom társasá K e nemzedé ne eme nagy organi tuberku e moz kezdemény Magyarorsz
Rend m nye Nothnagel Spec Patho Thera lépfen takonyk zoonoz fejezet Eulenburg
Enciklopé tüdőbaj Szerkesz Belgyógy Kézikön