Magyar Zsidó Lexikon: Kőszeg

12760.htm

CÍMSZÓ: Kőszeg

SZÓCIKK: Kőszeg (ném. Güns), rend. tan. város, szab. kir. város c., Vas vm,, 8423 lak. A (kongresszusi) zsidó hitközség a VIII. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Borzsok, Kőszegszerdahely, Velun, Csák, Nagycsömörte, Perenye, Ludad, Kis- és Nagypöse, Kőszegboroszló, Tömösd községekre. 52 családban 150 lelket és 72 adófizetőt számlál, 1910. 226 lelket számlált. Tagjai között 3 nagykereskedő, 15 kereskedő, 2 iparos, 2 gazdálkodó, 1 ügyvéd, 1 orvos, 1 mérnök, 1 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 47 egyéb. Évi költségvetése 5760 P. Templomát 1860. báró Schey Fülöp építtette. Ugyancsak ő alapította és építtette fel az Albrechtinum aggokházát és az Elisa-bethinum óvodát, úgyszintén a városi Betegházat is, amely most Erzsébet-szanatórium név alatt működik. Van Chevra Kadisája és Nőegylete is. A világháborúban 31 tagja harcolt a különböző frontokon. Alapításának pontos idejéről nincsenek megbízható adatok, de az Árpádok alatt már fennállott. Az itt lakó zsidókra vonatkozó legrégibb oklevél a XIV. sz.-ból származik. Zsigmond király 1393. kelt oklevele ez, amelyben a Gara-családnak azt a kiváltságot adta, hogy bárhonnan érkező, tehát külföldi zsidókat is a városba befogadhat. A főúri család élt is ezzel a kiváltsággal és a zsidók is szívesen telepedtek meg a védelme alatt A hitközség ez időben körülbelül 150 családból állt. Hogy virágzása milyen fokot ért el a következő két sz.-ban, arról nincsenek történelmi adatok, de ha a helyzete itt-ott talán meg is változott és ha a fejlődés nem is felelt meg mindenben a kedvező megindulásnak, életfeltételei mégis biztosítva lehettek, mert Jurisics idejében is létezett, amiről egykorú, hiteles adatok vannak a város levéltárában. A XVII. sz.-ban azonban beállott a hanyatlás és a XV11I. sz végén az egykor híres hitközség már csak 13 családot számlált, elvesztette önállóságát is és a rohonci hitközséghez tartozott. Azóta, sem tudott lábra kapni és a mai igen kicsi hitközség is csak egyes bőkezű adakozóknak köszöni fennállását. Csak a múltszázad második felében mutatkozott rövid időre a múltra emlékeztető virágzás, mikor a lakompaki származású koromlai Schey Fülöp báró gazdag alapítványokkal felpezsdítette a hitéletet. Ennek a bárói családnak négy tagja örökítette meg nevét a hitközség történetében: Schey Ferenc és Sándor, akik 1809. gabona nagykereskedők és postaszállítók voltak, Schey Fülöp és Schey Károly. Nemcsak templomát köszönhette Schey Fülöpnek a hitközség, de presztízsének helyreállítását is, mert ez alapítványt létesített a lelkész javadalmazására és a hitközség újból rabbit tarthatott. Jeles tudósok állhatták ezentúl a hitélet élén. A múlt század közepén Grünwald volt a hitközség lelkipásztora. Ez innen Mohácsra került és ott is halt meg. 1803-1865. Ungerleider, a későbbi berlini főrabbi lelkészkedett itt. Utódja lett (1868-1872) Silberberg, aki neves talmudtudós volt és Pleschen (Posen) városában fejezte be működését. Erőteljes fellendüléssel biztatta hitéletét az 1875 - 1881-ig terjedő periódus, mikor Pap Ignác, a Nachalasz Cevi és A zsidó házassági jog tekintettel hazai törvényeinkre c. művek szemzője a jesiva létesítésén fáradozott. Ez 1881. Újvidékre költözött, ahol 17 évi működés után 1908. visszavonult. 1886-1891-ig Richter Zsigmond volt a rabbi. Érsekújvárra való költözése után Wiener Márkot választották meg utódjául. 1918-1925-ig Herskovits József, most törökszentmiklósi rabbi állt a rabbinátus élén. Ezidő szerint Linksz Izsák irányítja hitéletét. Régi szellemét a 150 leiekre lesorvadt kis hitközség is megőrzi és tagjait a közhasznú tevékenységre való törekvés jellemzi. Többen ipari vállalkozásokat létesítettek és ezzel hozzájárultak a város szociális jólétének emeléséhez. Eisner Frigyes és Eisner Kamill 200 munkást foglalkoztatnak az általuk alapított és most már a Magyar Pamutipar érdekköréhe tartozó nemez- és posztógyárban. Eisner Kamill keresk. tanácsos fémárugyárat is létesített. A hitközség vezetői: Linksz Izsák főrabbi, Hacker Samu elnök, Adler Simon alelnök, Krausz József elöljáró, Kohn Lajos pénztáros, Havas Gyula, Eisner Kamill, Frankl Ferenc, Schwartz Adolf, Bass Rezső, Kemény Ernő, Lengyel Dezső, Vogel Miksa képviselőtestületi tagok. Spiegel Sándor főkántor. A Chevra Kadisa elnöke Kopfstein Samu, a Nőegyleté Kopfstein Lipótné.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2760. címszó a lexikon => 506. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12760.htm

CÍMSZÓ: Kőszeg

SZÓCIKK: Kőszeg ném. Güns , rend. tan. város, szab. kir. város c., Vas vm,, 8423 lak. A kongresszusi zsidó hitközség a VIII. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Borzsok, Kőszegszerdahely, Velun, Csák, Nagycsömörte, Perenye, Ludad, Kis- és Nagypöse, Kőszegboroszló, Tömösd községekre. 52 családban 150 lelket és 72 adófizetőt számlál, 1910. 226 lelket számlált. Tagjai között 3 nagykereskedő, 15 kereskedő, 2 iparos, 2 gazdálkodó, 1 ügyvéd, 1 orvos, 1 mérnök, 1 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 47 egyéb. Évi költségvetése 5760 P. Templomát 1860. báró Schey Fülöp építtette. Ugyancsak ő alapította és építtette fel az Albrechtinum aggokházát és az Elisa-bethinum óvodát, úgyszintén a városi Betegházat is, amely most Erzsébet-szanatórium név alatt működik. Van Chevra Kadisája és Nőegylete is. A világháborúban 31 tagja harcolt a különböző frontokon. Alapításának pontos idejéről nincsenek megbízható adatok, de az Árpádok alatt már fennállott. Az itt lakó zsidókra vonatkozó legrégibb oklevél a XIV. sz.-ból származik. Zsigmond király 1393. kelt oklevele ez, amelyben a Gara-családnak azt a kiváltságot adta, hogy bárhonnan érkező, tehát külföldi zsidókat is a városba befogadhat. A főúri család élt is ezzel a kiváltsággal és a zsidók is szívesen telepedtek meg a védelme alatt A hitközség ez időben körülbelül 150 családból állt. Hogy virágzása milyen fokot ért el a következő két sz.-ban, arról nincsenek történelmi adatok, de ha a helyzete itt-ott talán meg is változott és ha a fejlődés nem is felelt meg mindenben a kedvező megindulásnak, életfeltételei mégis biztosítva lehettek, mert Jurisics idejében is létezett, amiről egykorú, hiteles adatok vannak a város levéltárában. A XVII. sz.-ban azonban beállott a hanyatlás és a XV11I. sz végén az egykor híres hitközség már csak 13 családot számlált, elvesztette önállóságát is és a rohonci hitközséghez tartozott. Azóta, sem tudott lábra kapni és a mai igen kicsi hitközség is csak egyes bőkezű adakozóknak köszöni fennállását. Csak a múltszázad második felében mutatkozott rövid időre a múltra emlékeztető virágzás, mikor a lakompaki származású koromlai Schey Fülöp báró gazdag alapítványokkal felpezsdítette a hitéletet. Ennek a bárói családnak négy tagja örökítette meg nevét a hitközség történetében: Schey Ferenc és Sándor, akik 1809. gabona nagykereskedők és postaszállítók voltak, Schey Fülöp és Schey Károly. Nemcsak templomát köszönhette Schey Fülöpnek a hitközség, de presztízsének helyreállítását is, mert ez alapítványt létesített a lelkész javadalmazására és a hitközség újból rabbit tarthatott. Jeles tudósok állhatták ezentúl a hitélet élén. A múlt század közepén Grünwald volt a hitközség lelkipásztora. Ez innen Mohácsra került és ott is halt meg. 1803-1865. Ungerleider, a későbbi berlini főrabbi lelkészkedett itt. Utódja lett 1868-1872 Silberberg, aki neves talmudtudós volt és Pleschen Posen városában fejezte be működését. Erőteljes fellendüléssel biztatta hitéletét az 1875 - 1881-ig terjedő periódus, mikor Pap Ignác, a Nachalasz Cevi és A zsidó házassági jog tekintettel hazai törvényeinkre c. művek szemzője a jesiva létesítésén fáradozott. Ez 1881. Újvidékre költözött, ahol 17 évi működés után 1908. visszavonult. 1886-1891-ig Richter Zsigmond volt a rabbi. Érsekújvárra való költözése után Wiener Márkot választották meg utódjául. 1918-1925-ig Herskovits József, most törökszentmiklósi rabbi állt a rabbinátus élén. Ezidő szerint Linksz Izsák irányítja hitéletét. Régi szellemét a 150 leiekre lesorvadt kis hitközség is megőrzi és tagjait a közhasznú tevékenységre való törekvés jellemzi. Többen ipari vállalkozásokat létesítettek és ezzel hozzájárultak a város szociális jólétének emeléséhez. Eisner Frigyes és Eisner Kamill 200 munkást foglalkoztatnak az általuk alapított és most már a Magyar Pamutipar érdekköréhe tartozó nemez- és posztógyárban. Eisner Kamill keresk. tanácsos fémárugyárat is létesített. A hitközség vezetői: Linksz Izsák főrabbi, Hacker Samu elnök, Adler Simon alelnök, Krausz József elöljáró, Kohn Lajos pénztáros, Havas Gyula, Eisner Kamill, Frankl Ferenc, Schwartz Adolf, Bass Rezső, Kemény Ernő, Lengyel Dezső, Vogel Miksa képviselőtestületi tagok. Spiegel Sándor főkántor. A Chevra Kadisa elnöke Kopfstein Samu, a Nőegyleté Kopfstein Lipótné.

12760.ht

CÍMSZÓ Kősze

SZÓCIKK Kősze ném Gün rend tan város szab kir váro c. Va vm, 842 lak kongresszus zsid hitközsé VIII községkerülethe tartozik Anyakönyv terület kiterje Borzsok Kőszegszerdahely Velun Csák Nagycsömörte Perenye Ludad Kis é Nagypöse Kőszegboroszló Tömös községekre 5 családba 15 lelke é 7 adófizető számlál 1910 22 lelke számlált Tagja közöt nagykereskedő 1 kereskedő iparos gazdálkodó ügyvéd orvos mérnök köztisztviselő magántisztviselő 4 egyéb Év költségvetés 576 P Templomá 1860 bár Sche Fülö építtette Ugyancsa alapított é építtett fe a Albrechtinu aggokházá é a Elisa-bethinu óvodát úgyszinté város Betegháza is amel mos Erzsébet-szanatóriu né alat működik Va Chevr Kadisáj é Nőegylet is világháborúba 3 tagj harcol különböz frontokon Alapításána ponto idejérő nincsene megbízhat adatok d a Árpádo alat má fennállott A it lak zsidókr vonatkoz legrégib oklevé XIV sz.-bó származik Zsigmon királ 1393 kel oklevel ez amelybe Gara-családna az kiváltságo adta hog bárhonna érkező tehá külföld zsidóka i városb befogadhat főúr csalá él i ezze kiváltságga é zsidó i szívese telepedte me védelm alat hitközsé e időbe körülbelü 15 családbó állt Hog virágzás milye foko ér e következ ké sz.-ban arró nincsene történelm adatok d h helyzet itt-ot talá me i változot é h fejlődé ne i felel me mindenbe kedvez megindulásnak életfeltétele mégi biztosítv lehettek mer Jurisic idejébe i létezett amirő egykorú hitele adato vanna váro levéltárában XVII sz.-ba azonba beállot hanyatlá é XV11I s végé a egyko híre hitközsé má csa 1 családo számlált elvesztett önállóságá i é rohonc hitközséghe tartozott Azóta se tudot lábr kapn é ma ige kics hitközsé i csa egye bőkez adakozókna köszön fennállását Csa múltszáza másodi felébe mutatkozot rövi időr múltr emlékeztet virágzás miko lakompak származás koromla Sche Fülö bár gazda alapítványokka felpezsdített hitéletet Enne báró családna nég tagj örökített me nevé hitközsé történetében Sche Feren é Sándor aki 1809 gabon nagykereskedő é postaszállító voltak Sche Fülö é Sche Károly Nemcsa templomá köszönhett Sche Fülöpne hitközség d presztízséne helyreállításá is mer e alapítvány létesítet lelkés javadalmazásár é hitközsé újbó rabbi tarthatott Jele tudóso állhattá ezentú hitéle élén múl száza közepé Grünwal vol hitközsé lelkipásztora E inne Mohácsr kerül é ot i hal meg 1803-1865 Ungerleider később berlin főrabb lelkészkedet itt Utódj let 1868-187 Silberberg ak neve talmudtudó vol é Plesche Pose városába fejezt b működését Erőtelje fellendülésse biztatt hitéleté a 187 1881-i terjed periódus miko Pa Ignác Nachalas Cev é zsid házasság jo tekintette haza törvényeinkr c műve szemzőj jesiv létesítésé fáradozott E 1881 Újvidékr költözött aho 1 év működé utá 1908 visszavonult 1886-1891-i Richte Zsigmon vol rabbi Érsekújvárr val költözés utá Wiene Márko választottá me utódjául 1918-1925-i Herskovit József mos törökszentmiklós rabb áll rabbinátu élén Ezid szerin Links Izsá irányítj hitéletét Rég szellemé 15 leiekr lesorvad ki hitközsé i megőrz é tagjai közhaszn tevékenységr val törekvé jellemzi Többe ipar vállalkozásoka létesítette é ezze hozzájárulta váro szociáli jóléténe emeléséhez Eisne Frigye é Eisne Kamil 20 munkás foglalkoztatna a általu alapítot é mos má Magya Pamutipa érdekköréh tartoz nemez é posztógyárban Eisne Kamil keresk tanácso fémárugyára i létesített hitközsé vezetői Links Izsá főrabbi Hacke Sam elnök Adle Simo alelnök Kraus Józse elöljáró Koh Lajo pénztáros Hava Gyula Eisne Kamill Frank Ferenc Schwart Adolf Bas Rezső Kemén Ernő Lengye Dezső Voge Miks képviselőtestület tagok Spiege Sándo főkántor Chevr Kadis elnök Kopfstei Samu Nőegylet Kopfstei Lipótné

12760.h

CÍMSZ Kősz

SZÓCIK Kősz né Gü ren ta váro sza ki vár c V vm 84 la kongresszu zsi hitközs VII községkerületh tartozi Anyaköny terüle kiterj Borzso Kőszegszerdahel Velu Csá Nagycsömört Pereny Luda Ki Nagypös Kőszegboroszl Tömö községekr családb 1 lelk adófizet számlá 191 2 lelk számlál Tagj közö nagykeresked keresked iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö köztisztvisel magántisztvisel egyé É költségveté 57 Templom 186 bá Sch Fül építtett Ugyancs alapítot építtet f Albrechtin aggokház Elisa-bethin óvodá úgyszint váro Betegház i ame mo Erzsébet-szanatóri n ala működi V Chev Kadisá Nőegyle i világháborúb tag harco különbö frontoko Alapításán pont idejér nincsen megbízha adato Árpád ala m fennállot i la zsidók vonatko legrégi oklev XI sz.-b származi Zsigmo kirá 139 ke okleve e amelyb Gara-családn a kiváltság adt ho bárhonn érkez teh külföl zsidók város befogadha főú csal é ezz kiváltságg zsid szíves telepedt m védel ala hitközs időb körülbel 1 családb áll Ho virágzá mily fok é követke k sz.-ba arr nincsen történel adato helyze itt-o tal m változo fejlőd n fele m mindenb kedve megindulásna életfeltétel még biztosít lehette me Jurisi idejéb létezet amir egykor hitel adat vann vár levéltárába XVI sz.-b azonb beállo hanyatl XV11 vég egyk hír hitközs m cs család számlál elvesztet önállóság rohon hitközségh tartozot Azót s tudo láb kap m ig kic hitközs cs egy bőke adakozókn köszö fennállásá Cs múltszáz másod feléb mutatkozo röv idő múlt emlékezte virágzá mik lakompa származá koroml Sch Fül bá gazd alapítványokk felpezsdítet hitélete Enn bár családn né tag örökítet m nev hitközs történetébe Sch Fere Sándo ak 180 gabo nagykeresked postaszállít volta Sch Fül Sch Károl Nemcs templom köszönhet Sch Fülöpn hitközsé presztízsén helyreállítás i me alapítván létesíte lelké javadalmazásá hitközs újb rabb tarthatot Jel tudós állhatt ezent hitél élé mú száz közep Grünwa vo hitközs lelkipásztor inn Mohács kerü o ha me 1803-186 Ungerleide későb berli főrab lelkészkede it Utód le 1868-18 Silberber a nev talmudtud vo Plesch Pos városáb fejez működésé Erőtelj fellendüléss biztat hitélet 18 1881- terje periódu mik P Igná Nachala Ce zsi házassá j tekintett haz törvényeink műv szemző jesi létesítés fáradozot 188 Újvidék költözöt ah é működ ut 190 visszavonul 1886-1891- Richt Zsigmo vo rabb Érsekújvár va költözé ut Wien Márk választott m utódjáu 1918-1925- Herskovi Józse mo törökszentmikló rab ál rabbinát élé Ezi szeri Link Izs irányít hitéleté Ré szellem 1 leiek lesorva k hitközs megőr tagja közhasz tevékenység va törekv jellemz Több ipa vállalkozások létesített ezz hozzájárult vár szociál jólétén emeléséhe Eisn Frigy Eisn Kami 2 munká foglalkoztatn által alapíto mo m Magy Pamutip érdekköré tarto neme posztógyárba Eisn Kami keres tanács fémárugyár létesítet hitközs vezető Link Izs főrabb Hack Sa elnö Adl Sim alelnö Krau Józs elöljár Ko Laj pénztáro Hav Gyul Eisn Kamil Fran Feren Schwar Adol Ba Rezs Kemé Ern Lengy Dezs Vog Mik képviselőtestüle tago Spieg Sánd főkánto Chev Kadi elnö Kopfste Sam Nőegyle Kopfste Lipótn

12760.

CÍMS Kős

SZÓCI Kős n G re t vár sz k vá v 8 l kongressz zs hitköz VI községkerület tartoz Anyakön terül kiter Borzs Kőszegszerdahe Vel Cs Nagycsömör Peren Lud K Nagypö Kőszegborosz Töm községek család lel adófize száml 19 lel számlá Tag köz nagykereske kereske ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvise magántisztvise egy költségvet 5 Templo 18 b Sc Fü építtet Ugyanc alapíto építte Albrechti aggokhá Elisa-bethi óvod úgyszin vár Beteghá am m Erzsébet-szanatór al működ Che Kadis Nőegyl világháború ta harc különb frontok Alapításá pon idejé nincse megbízh adat Árpá al fennállo l zsidó vonatk legrég okle X sz.- származ Zsigm kir 13 k oklev amely Gara-család kiváltsá ad h bárhon érke te külfö zsidó váro befogadh fő csa ez kiváltság zsi szíve teleped véde al hitköz idő körülbe család ál H virágz mil fo követk sz.-b ar nincse történe adat helyz itt- ta változ fejlő fel minden kedv megindulásn életfeltéte mé biztosí lehett m Juris idejé léteze ami egyko hite ada van vá levéltáráb XV sz.- azon beáll hanyat XV1 vé egy hí hitköz c csalá számlá elveszte önállósá roho hitközség tartozo Azó tud lá ka i ki hitköz c eg bők adakozók kösz fennállás C múltszá máso felé mutatkoz rö id múl emlékezt virágz mi lakomp származ korom Sc Fü b gaz alapítványok felpezsdíte hitélet En bá család n ta örökíte ne hitköz történetéb Sc Fer Sánd a 18 gab nagykereske postaszállí volt Sc Fü Sc Káro Nemc templo köszönhe Sc Fülöp hitközs presztízsé helyreállítá m alapítvá létesít lelk javadalmazás hitköz új rab tarthato Je tudó állhat ezen hité él m szá köze Grünw v hitköz lelkipászto in Mohác ker h m 1803-18 Ungerleid késő berl főra lelkészked i Utó l 1868-1 Silberbe ne talmudtu v Plesc Po városá feje működés Erőtel fellendülés bizta hitéle 1 1881 terj periód mi Ign Nachal C zs házass tekintet ha törvényein mű szemz jes létesíté fáradozo 18 Újvidé költözö a műkö u 19 visszavonu 1886-1891 Rich Zsigm v rab Érsekújvá v költöz u Wie Már választot utódjá 1918-1925 Herskov Józs m törökszentmikl ra á rabbiná él Ez szer Lin Iz irányí hitélet R szelle leie lesorv hitköz megő tagj közhas tevékenysé v törek jellem Töb ip vállalkozáso létesítet ez hozzájárul vá szociá jólété emeléséh Eis Frig Eis Kam munk foglalkoztat álta alapít m Mag Pamuti érdekkör tart nem posztógyárb Eis Kam kere tanác fémárugyá létesíte hitköz vezet Lin Iz főrab Hac S eln Ad Si aleln Kra Józ elöljá K La pénztár Ha Gyu Eis Kami Fra Fere Schwa Ado B Rez Kem Er Leng Dez Vo Mi képviselőtestül tag Spie Sán főkánt Che Kad eln Kopfst Sa Nőegyl Kopfst Lipót

12760

CÍM Kő

SZÓC Kő r vá s v kongress z hitkö V községkerüle tarto Anyakö terü kite Borz Kőszegszerdah Ve C Nagycsömö Pere Lu Nagyp Kőszegboros Tö községe csalá le adófiz szám 1 le száml Ta kö nagykeresk keresk ipa gazdálk ügy or mér köztisztvis magántisztvis eg költségve Templ 1 S F építte Ugyan alapít építt Albrecht aggokh Elisa-beth óvo úgyszi vá Betegh a Erzsébet-szanató a műkö Ch Kadi Nőegy világhábor t har külön fronto Alapítás po idej nincs megbíz ada Árp a fennáll zsid vonat legré okl sz. szárma Zsig ki 1 okle amel Gara-csalá kiválts a bárho érk t külf zsid vár befogad f cs e kiváltsá zs szív telepe véd a hitkö id körülb csalá á virág mi f követ sz.- a nincs történ ada hely itt t válto fejl fe minde ked megindulás életfeltét m biztos lehet Juri idej létez am egyk hit ad va v levéltárá X sz. azo beál hanya XV v eg h hitkö csal száml elveszt önállós roh hitközsé tartoz Az tu l k k hitkö e bő adakozó kös fennállá múltsz más fel mutatko r i mú emlékez virág m lakom szárma koro S F ga alapítványo felpezsdít hitéle E b csalá t örökít n hitkö történeté S Fe Sán 1 ga nagykeresk postaszáll vol S F S Kár Nem templ köszönh S Fülö hitköz presztízs helyreállít alapítv létesí lel javadalmazá hitkö ú ra tarthat J tud állha eze hit é sz köz Grün hitkö lelkipászt i Mohá ke 1803-1 Ungerlei kés ber főr lelkészke Ut 1868- Silberb n talmudt Ples P város fej működé Erőte fellendülé bizt hitél 188 ter perió m Ig Nacha z házas tekinte h törvényei m szem je létesít fáradoz 1 Újvid költöz műk 1 visszavon 1886-189 Ric Zsig ra Érsekújv költö Wi Má választo utódj 1918-192 Hersko Józ törökszentmik r rabbin é E sze Li I irány hitéle szell lei lesor hitkö meg tag közha tevékenys töre jelle Tö i vállalkozás létesíte e hozzájáru v szoci jólét emelésé Ei Fri Ei Ka mun foglalkozta ált alapí Ma Pamut érdekkö tar ne posztógyár Ei Ka ker taná fémárugy létesít hitkö veze Li I főra Ha el A S alel Kr Jó elölj L pénztá H Gy Ei Kam Fr Fer Schw Ad Re Ke E Len De V M képviselőtestü ta Spi Sá főkán Ch Ka el Kopfs S Nőegy Kopfs Lipó

1276

CÍ K

SZÓ K v kongres hitk községkerül tart Anyak ter kit Bor Kőszegszerda V Nagycsöm Per L Nagy Kőszegboro T község csal l adófi szá l szám T k nagykeres keres ip gazdál üg o mé köztisztvi magántisztvi e költségv Temp építt Ugya alapí épít Albrech aggok Elisa-bet óv úgysz v Beteg Erzsébet-szanat műk C Kad Nőeg világhábo ha külö front Alapítá p ide ninc megbí ad Ár fennál zsi vona legr ok sz szárm Zsi k okl ame Gara-csal kivált bárh ér kül zsi vá befoga c kiválts z szí telep vé hitk i körül csal virá m köve sz. ninc törté ad hel it vált fej f mind ke megindulá életfelté bizto lehe Jur ide léte a egy hi a v levéltár sz az beá hany X e hitk csa szám elvesz önálló ro hitközs tarto A t hitk b adakoz kö fennáll múlts má fe mutatk m emléke virá lako szárm kor g alapítvány felpezsdí hitél csal örökí hitk történet F Sá g nagykeres postaszál vo Ká Ne temp köszön Fül hitkö presztíz helyreállí alapít létes le javadalmaz hitk r tartha tu állh ez hi s kö Grü hitk lelkipász Moh k 1803- Ungerle ké be fő lelkészk U 1868 Silber talmud Ple váro fe működ Erőt fellendül biz hité 18 te peri I Nach háza tekint törvénye sze j létesí fárado Újvi költö mű visszavo 1886-18 Ri Zsi r Érsekúj költ W M választ utód 1918-19 Hersk Jó törökszentmi rabbi sz L irán hitél szel le leso hitk me ta közh tevékeny tör jell T vállalkozá létesít hozzájár szoc jólé emelés E Fr E K mu foglalkozt ál alap M Pamu érdekk ta n posztógyá E K ke tan fémárug létesí hitk vez L főr H e ale K J elöl pénzt G E Ka F Fe Sch A R K Le D képviselőtest t Sp S főká C K e Kopf Nőeg Kopf Lip