12793.htm
CÍMSZÓ: Krausz
SZEMÉLYNÉV: Krausz Sámuel
SZÓCIKK: "K. Sámuel, a jelenkor
egyik legkiválóbb zsidó teológusa, a bécsi Rabbiszeminárium tanára szül. a
zalamegyei Ukkon 1866 febr. 18. Fiatal korában jesivákon (Jánoshalmán és Pápán)
szerezte meg alapját később oly nagy eredményeket elért talmudtudásának, majd a
budapesti Rabbiképző Intézetben és az egyetemen tanult. Hosszabb időt töltött a
berlini egyetemen és az ottani Hochschule f. Wiss. d. Judentums-on. Filozófiai
doktorátusát 1893. a giesseni egyetemen nyerte el mint Harnack tanítványa.
1894-ben avatták rabbivá és ugyanakkor az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézetben a
zsidó tudományok tanára lett, 1905 óta pedig a bécsi Jüdisch-Theologische
Lehranstalton az exegetika, héber és arameus nyelv 8 a zsidó történelem
nagyhírű tanára, időnként azonban számos tudományos előadást tart Berlin, Paris
és London zsidó tudományos testületeinek meghívására. A new-yorki
rabbiszeminárium tanárának hívta meg, azonban K. ezt nem fogadta el. K.
munkatársa csaknem valamennyi számottevő zsidó és számos nem zsidó tudományos,
főkép archeológiái folyóiratnak. Nagyobb tanulmányai jelentek meg több, mint
három évtizede: a M. Zs. Szemle, a Monatsschrift f. Wiss. d. Judentums, a Revue
des Études Juives, a Jewish Quarterly Review, Byzantinische Zeitschrift stb.
folyóiratokban, főkép pedig a bécsi Rabbiszeminárium értesítőinek
könyvmellékletében. Világhírt szereztek nevének a Jewish Encyclopediában írott
kitűnő tanulmányai, melyek főkép Jézus korára s az első századok történetére
vonatkoznak. Főműve: Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (Berlin 1902). Mint
exegéta is elsőrendű s a híres kievi héberkommentárokkal kiadott Bibliában a
Jezsájás-kommentárt K. írta (1904). Az alexandriai kor s a kereszténység első
századai, valamint a Római Birodalom zsidósága történetének nem egy homályos
fejezetére és problémájára ő derített először világosságot. Külön érdemei
vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak megállapításánál. Szt. Jeromos
ker. egyházatyáról írt monográfiájával még egyet. hallgató korában egy milánói
nemzetközi pályadíjat nyert el. Egyéb nagyobb művei: Zur griechischen und
lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen (1893); Griechische und
lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum (2 köt. Berlin 1898-1899,
Löw Immánuel jegyzeteivel. Az egész tudományos világban mindenütt elterjedt
munka, amely a modern talmudkutatáshoz nélkülözhetetlen.); Dávid Kaufmann. Eine
Biographie (1901); Antonius und der Rabbi (1910); Die galiläische
Synagogenruinen (1912); Die Mischna (1914); Studien zur byzantinisch-jüdischen
Geschichte (1914); Kadmonióth ha-Talmud (héb. I-II 1914-23); Synagogale
Altertümer (1922). Újabban írt legnagyobbszabású és korszakot alkotó munkája,
amellyel a zsidó archaeológiát a class. archaeológia magas nívójára emelte, a
Talmudische Archaeologie c. 3 kötetes monumentális műve (1910-12). Ezenkívül
kiadta a kéziratok alapján Joseph, Gibeath Saul és Micbéseth ha-Tarsis c. héber
munkákat s megírta a Joachim Edler v. Popper c. monográfiát. K. magyarul is
számos értekezést írt az IMIT kiadványaiba, a M. Zs. Sz.-be és a Múlt és
Jövőbe. Egyik főmunkatársa volt az IMIT Bibliájának, melyet ő nézett át. Ezen
kívül magyarul Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan c. felsőbb iskolai
tankönyvet írt.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2793. címszó a lexikon =>
514. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12793.htm
CÍMSZÓ: Krausz
SZEMÉLYNÉV: Krausz Sámuel
SZÓCIKK: K. Sámuel, a jelenkor egyik legkiválóbb zsidó teológusa, a bécsi
Rabbiszeminárium tanára szül. a zalamegyei Ukkon 1866 febr. 18. Fiatal korában
jesivákon Jánoshalmán és Pápán szerezte meg alapját később oly nagy
eredményeket elért talmudtudásának, majd a budapesti Rabbiképző Intézetben és
az egyetemen tanult. Hosszabb időt töltött a berlini egyetemen és az ottani
Hochschule f. Wiss. d. Judentums-on. Filozófiai doktorátusát 1893. a giesseni
egyetemen nyerte el mint Harnack tanítványa. 1894-ben avatták rabbivá és
ugyanakkor az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézetben a zsidó tudományok tanára lett,
1905 óta pedig a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalton az exegetika, héber
és arameus nyelv 8 a zsidó történelem nagyhírű tanára, időnként azonban számos
tudományos előadást tart Berlin, Paris és London zsidó tudományos testületeinek
meghívására. A new-yorki rabbiszeminárium tanárának hívta meg, azonban K. ezt
nem fogadta el. K. munkatársa csaknem valamennyi számottevő zsidó és számos nem
zsidó tudományos, főkép archeológiái folyóiratnak. Nagyobb tanulmányai jelentek
meg több, mint három évtizede: a M. Zs. Szemle, a Monatsschrift f. Wiss. d.
Judentums, a Revue des Études Juives, a Jewish Quarterly Review, Byzantinische
Zeitschrift stb. folyóiratokban, főkép pedig a bécsi Rabbiszeminárium
értesítőinek könyvmellékletében. Világhírt szereztek nevének a Jewish
Encyclopediában írott kitűnő tanulmányai, melyek főkép Jézus korára s az első
századok történetére vonatkoznak. Főműve: Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen
Berlin 1902 . Mint exegéta is elsőrendű s a híres kievi héberkommentárokkal
kiadott Bibliában a Jezsájás-kommentárt K. írta 1904 . Az alexandriai kor s a
kereszténység első századai, valamint a Római Birodalom zsidósága történetének
nem egy homályos fejezetére és problémájára ő derített először világosságot.
Külön érdemei vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak megállapításánál.
Szt. Jeromos ker. egyházatyáról írt monográfiájával még egyet. hallgató korában
egy milánói nemzetközi pályadíjat nyert el. Egyéb nagyobb művei: Zur
griechischen und lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen 1893 ;
Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum 2 köt.
Berlin 1898-1899, Löw Immánuel jegyzeteivel. Az egész tudományos világban
mindenütt elterjedt munka, amely a modern talmudkutatáshoz nélkülözhetetlen. ;
Dávid Kaufmann. Eine Biographie 1901 ; Antonius und der Rabbi 1910 ; Die
galiläische Synagogenruinen 1912 ; Die Mischna 1914 ; Studien zur
byzantinisch-jüdischen Geschichte 1914 ; Kadmonióth ha-Talmud héb. I-II 1914-23
; Synagogale Altertümer 1922 . Újabban írt legnagyobbszabású és korszakot alkotó
munkája, amellyel a zsidó archaeológiát a class. archaeológia magas nívójára
emelte, a Talmudische Archaeologie c. 3 kötetes monumentális műve 1910-12 .
Ezenkívül kiadta a kéziratok alapján Joseph, Gibeath Saul és Micbéseth
ha-Tarsis c. héber munkákat s megírta a Joachim Edler v. Popper c. monográfiát.
K. magyarul is számos értekezést írt az IMIT kiadványaiba, a M. Zs. Sz.-be és a
Múlt és Jövőbe. Egyik főmunkatársa volt az IMIT Bibliájának, melyet ő nézett
át. Ezen kívül magyarul Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan c. felsőbb
iskolai tankönyvet írt.
12793.ht
CÍMSZÓ Kraus
SZEMÉLYNÉV Kraus Sámue
SZÓCIKK K Sámuel jelenko egyi legkiválób zsid teológusa bécs
Rabbiszemináriu tanár szül zalamegye Ukko 186 febr 18 Fiata korába jesiváko
Jánoshalmá é Pápá szerezt me alapjá későb ol nag eredményeke elér
talmudtudásának maj budapest Rabbiképz Intézetbe é a egyeteme tanult Hosszab
idő töltöt berlin egyeteme é a ottan Hochschul f Wiss d Judentums-on Filozófia
doktorátusá 1893 giessen egyeteme nyert e min Harnac tanítványa 1894-be avattá
rabbiv é ugyanakko a Orsz Izr Tanítóképz Intézetbe zsid tudományo tanár lett
190 ót pedi bécs Jüdisch-Theologisch Lehranstalto a exegetika hébe é arameu
nyel zsid történele nagyhír tanára időnkén azonba számo tudományo előadás tar Berlin
Pari é Londo zsid tudományo testületeine meghívására new-york rabbiszemináriu
tanárána hívt meg azonba K ez ne fogadt el K munkatárs csakne valamenny
számottev zsid é számo ne zsid tudományos főké archeológiá folyóiratnak Nagyob
tanulmánya jelente me több min háro évtizede M Zs Szemle Monatsschrif f Wiss d
Judentums Revu de Étude Juives Jewis Quarterl Review Byzantinisch Zeitschrif
stb folyóiratokban főké pedi bécs Rabbiszemináriu értesítőine
könyvmellékletében Világhír szerezte nevéne Jewis Encyclopediába írot kitűn
tanulmányai melye főké Jézu korár a els százado történetér vonatkoznak Főműve
Da Lebe Jes nac jüdische Quelle Berli 190 Min exegét i elsőrend híre kiev
héberkommentárokka kiadot Bibliába Jezsájás-kommentár K írt 190 A alexandria ko
kereszténysé els századai valamin Róma Birodalo zsidóság történeténe ne eg
homályo fejezetér é problémájár derítet előszö világosságot Külö érdeme vanna
görö irodalo zsid vonatkozásaina megállapításánál Szt Jeromo ker egyházatyáró
ír monográfiájáva mé egyet hallgat korába eg milánó nemzetköz pályadíja nyer el
Egyé nagyob művei Zu griechische un lateinische Lexicographi au jüdische Quelle
189 Griechisch un lateinisch Lehnwörte i Talmud Midrasc un Targu köt Berli
1898-1899 Lö Immánue jegyzeteivel A egés tudományo világba mindenüt elterjed
munka amel moder talmudkutatásho nélkülözhetetlen Dávi Kaufmann Ein Biographi
190 Antoniu un de Rabb 191 Di galiläisch Synagogenruine 191 Di Mischn 191
Studie zu byzantinisch-jüdische Geschicht 191 Kadmoniót ha-Talmu héb I-I 1914-2
Synagogal Altertüme 192 Újabba ír legnagyobbszabás é korszako alkot munkája
amellye zsid archaeológiá class archaeológi maga nívójár emelte Talmudisch
Archaeologi c kötete monumentáli műv 1910-1 Ezenkívü kiadt kézirato alapjá
Joseph Gibeat Sau é Micbéset ha-Tarsi c hébe munkáka megírt Joachi Edle v Poppe
c monográfiát K magyaru i számo értekezés ír a IMI kiadványaiba M Zs Sz.-b é
Múl é Jövőbe Egyi főmunkatárs vol a IMI Bibliájának melye nézet át Eze kívü
magyaru Rendszere zsid vallás é erkölcsta c felsőb iskola tankönyve írt
12793.h
CÍMSZ Krau
SZEMÉLYNÉ Krau Sámu
SZÓCIK Sámue jelenk egy legkiváló zsi teológus béc Rabbiszeminári taná szü
zalamegy Ukk 18 feb 1 Fiat koráb jesivák Jánoshalm Páp szerez m alapj késő o na
eredmények elé talmudtudásána ma budapes Rabbikép Intézetb egyetem tanul Hossza
id töltö berli egyetem otta Hochschu Wis Judentums-o Filozófi doktorátus 189
giesse egyetem nyer mi Harna tanítvány 1894-b avatt rabbi ugyanakk Ors Iz
Tanítókép Intézetb zsi tudomány taná let 19 ó ped béc Jüdisch-Theologisc
Lehranstalt exegetik héb arame nye zsi történel nagyhí tanár időnké azonb szám
tudomány előadá ta Berli Par Lond zsi tudomány testületein meghívásár new-yor
rabbiszeminári tanárán hív me azonb e n fogad e munkatár csakn valamenn
számotte zsi szám n zsi tudományo fők archeológi folyóiratna Nagyo tanulmány
jelent m töb mi hár évtized Z Szeml Monatsschri Wis Judentum Rev d Étud Juive
Jewi Quarter Revie Byzantinisc Zeitschri st folyóiratokba fők ped béc
Rabbiszeminári értesítőin könyvmellékletébe Világhí szerezt nevén Jewi
Encyclopediáb íro kitű tanulmánya mely fők Jéz korá el század történeté
vonatkozna Főműv D Leb Je na jüdisch Quell Berl 19 Mi exegé elsőren hír kie
héberkommentárokk kiado Bibliáb Jezsájás-kommentá ír 19 alexandri k kereszténys
el százada valami Róm Birodal zsidósá történetén n e homály fejezeté problémájá
deríte elősz világosságo Kül érdem vann gör irodal zsi vonatkozásain
megállapításáná Sz Jerom ke egyházatyár í monográfiájáv m egye hallga koráb e
milán nemzetkö pályadíj nye e Egy nagyo műve Z griechisch u lateinisch
Lexicograph a jüdisch Quell 18 Griechisc u lateinisc Lehnwört Talmu Midras u
Targ kö Berl 1898-189 L Immánu jegyzeteive egé tudomány világb mindenü elterje
munk ame mode talmudkutatásh nélkülözhetetle Dáv Kaufman Ei Biograph 19 Antoni
u d Rab 19 D galiläisc Synagogenruin 19 D Misch 19 Studi z byzantinisch-jüdisch
Geschich 19 Kadmonió ha-Talm hé I- 1914- Synagoga Altertüm 19 Újabb í
legnagyobbszabá korszak alko munkáj amelly zsi archaeológi clas archaeológ mag
nívójá emelt Talmudisc Archaeolog kötet monumentál mű 1910- Ezenkív kiad
kézirat alapj Josep Gibea Sa Micbése ha-Tars héb munkák megír Joach Edl Popp
monográfiá magyar szám értekezé í IM kiadványaib Z Sz.- Mú Jövőb Egy főmunkatár
vo IM Bibliájána mely néze á Ez kív magyar Rendszer zsi vallá erkölcst felső
iskol tankönyv ír
12793.
CÍMS Kra
SZEMÉLYN Kra Sám
SZÓCI Sámu jelen eg legkivál zs teológu bé Rabbiszeminár tan sz zalameg Uk
1 fe Fia korá jesivá Jánoshal Pá szere alap kés n eredménye el talmudtudásán m
budape Rabbiké Intézet egyete tanu Hossz i tölt berl egyete ott Hochsch Wi
Judentums- Filozóf doktorátu 18 giess egyete nye m Harn tanítván 1894- avat
rabb ugyanak Or I Tanítóké Intézet zs tudomán tan le 1 pe bé Jüdisch-Theologis
Lehranstal exegeti hé aram ny zs történe nagyh taná időnk azon szá tudomán
előad t Berl Pa Lon zs tudomán testületei meghívásá new-yo rabbiszeminár tanárá
hí m azon foga munkatá csak valamen számott zs szá zs tudomány fő archeológ
folyóiratn Nagy tanulmán jelen tö m há évtize Szem Monatsschr Wi Judentu Re Étu
Juiv Jew Quarte Revi Byzantinis Zeitschr s folyóiratokb fő pe bé Rabbiszeminár
értesítői könyvmellékletéb Világh szerez nevé Jew Encyclopediá ír kit tanulmány
mel fő Jé kor e száza történet vonatkozn Főmű Le J n jüdisc Quel Ber 1 M exeg
elsőre hí ki héberkommentárok kiad Bibliá Jezsájás-komment í 1 alexandr
keresztény e század valam Ró Biroda zsidós történeté homál fejezet problémáj
derít elős világosság Kü érde van gö iroda zs vonatkozásai megállapításán S
Jero k egyházatyá monográfiájá egy hallg korá milá nemzetk pályadí ny Eg nagy
műv griechisc lateinisc Lexicograp jüdisc Quel 1 Griechis lateinis Lehnwör Talm
Midra Tar k Ber 1898-18 Immán jegyzeteiv eg tudomán világ minden elterj mun am
mod talmudkutatás nélkülözhetetl Dá Kaufma E Biograp 1 Anton Ra 1 galiläis
Synagogenrui 1 Misc 1 Stud byzantinisch-jüdisc Geschic 1 Kadmoni ha-Tal h I
1914 Synagog Altertü 1 Újab legnagyobbszab korsza alk munká amell zs archaeológ
cla archaeoló ma nívój emel Talmudis Archaeolo köte monumentá m 1910 Ezenkí kia
kézira alap Jose Gibe S Micbés ha-Tar hé munká megí Joac Ed Pop monográfi magya
szá értekez I kiadványai Sz. M Jövő Eg főmunkatá v I Bibliáján mel néz E kí
magya Rendsze zs vall erkölcs fels isko tanköny í
12793
CÍM Kr
SZEMÉLY Kr Sá
SZÓC Sám jele e legkivá z teológ b Rabbiszeminá ta s zalame U f Fi kor
jesiv Jánosha P szer ala ké eredmény e talmudtudásá budap Rabbik Intéze egyet
tan Hoss töl ber egyet ot Hochsc W Judentums Filozó doktorát 1 gies egyet ny
Har tanítvá 1894 ava rab ugyana O Tanítók Intéze z tudomá ta l p b
Jüdisch-Theologi Lehransta exeget h ara n z történ nagy tan időn azo sz tudomá
előa Ber P Lo z tudomá testülete meghívás new-y rabbiszeminá tanár h azo fog
munkat csa valame számot z sz z tudomán f archeoló folyóirat Nag tanulmá jele t
h évtiz Sze Monatssch W Judent R Ét Jui Je Quart Rev Byzantini Zeitsch
folyóiratok f p b Rabbiszeminá értesítő könyvmellékleté Világ szere nev Je
Encyclopedi í ki tanulmán me f J ko száz történe vonatkoz Főm L jüdis Que Be
exe elsőr h k héberkommentáro kia Bibli Jezsájás-kommen alexand keresztén száza
vala R Birod zsidó történet homá fejeze problémá derí elő világossá K érd va g
irod z vonatkozása megállapításá Jer egyházaty monográfiáj eg hall kor mil
nemzet pályad n E nag mű griechis lateinis Lexicogra jüdis Que Griechi lateini
Lehnwö Tal Midr Ta Be 1898-1 Immá jegyzetei e tudomá vilá minde elter mu a mo
talmudkutatá nélkülözhetet D Kaufm Biogra Anto R galiläi Synagogenru Mis Stu
byzantinisch-jüdis Geschi Kadmon ha-Ta 191 Synago Altert Úja legnagyobbsza
korsz al munk amel z archaeoló cl archaeol m nívó eme Talmudi Archaeol köt
monument 191 Ezenk ki kézir ala Jos Gib Micbé ha-Ta h munk meg Joa E Po
monográf magy sz érteke kiadványa Sz Jöv E főmunkat Bibliájá me né k magy
Rendsz z val erkölc fel isk tankön
1279
CÍ K
SZEMÉL K S
SZÓ Sá jel legkiv teoló Rabbiszemin t zalam F ko jesi Jánosh sze al k
eredmén talmudtudás buda Rabbi Intéz egye ta Hos tö be egye o Hochs Judentum
Filoz doktorá gie egye n Ha tanítv 189 av ra ugyan Tanító Intéz tudom t
Jüdisch-Theolog Lehranst exege ar törté nag ta idő az s tudom elő Be L tudom
testület meghívá new- rabbiszemin taná az fo munka cs valam számo s tudomá
archeol folyóira Na tanulm jel évti Sz Monatssc Juden É Ju J Quar Re Byzantin
Zeitsc folyóirato Rabbiszemin értesít könyvmelléklet Vilá szer ne J Encycloped
k tanulmá m k szá történ vonatko Fő jüdi Qu B ex első héberkommentár ki Bibl
Jezsájás-komme alexan kereszté száz val Biro zsid történe hom fejez problém der
el világoss ér v iro vonatkozás megállapítás Je egyházat monográfiá e hal ko mi
nemze pálya na m griechi lateini Lexicogr jüdi Qu Griech latein Lehnw Ta Mid T
B 1898- Imm jegyzete tudom vil mind elte m m talmudkutat nélkülözhete Kauf
Biogr Ant galilä Synagogenr Mi St byzantinisch-jüdi Gesch Kadmo ha-T 19 Synag
Alter Új legnagyobbsz kors a mun ame archaeol c archaeo nív em Talmud Archaeo
kö monumen 19 Ezen k kézi al Jo Gi Micb ha-T mun me Jo P monográ mag s értek
kiadvány S Jö főmunka Bibliáj m n mag Rends va erköl fe is tankö