12822.htm

CÍMSZÓ: Kúnos

SZEMÉLYNÉV: Kunos Ignác

SZÓCIKK: "Kúnos Ignác, orientalista, egyetemi tanár, szül. Sámsonban (Debrecen mellett) 1860 szept. 21. A debreceni ref. kollégiumban tanult s már gyermekkorában megtanult angolul, franciául és németül. A budapesti egyetemen finn-ugor és török-tatár nyelveket tanulmányozott Vámbéry és Budenz vezetése mellett, majd, miután doktorátust és tanárvizsgát tett, 1885. megtette első törökországi tanulmányútját. Ebben később a M. Tud. Akadémia is támogatta, mikor látta útjának ritka eredményességét. K. a távolabbi Keletet is áttanulmányozta. Nem csak Törökországban és Ruméliában, hanem Kis-Ázsiában, Szíriában és Egyiptomban is járt hosszabb tanulmányúton. Kis-Ázsia belsejébe három nagyobb utazást tett, a legnagyobbat 1890. a szentpétervári cári akadémia megbízásából. A következő évben a budapesti egyetemen a turkológia magántanára, a Keleti Akadémián a török nyelv rendes tanára, majd az intézet igazgatója lett annak egész fennállása idején. Alelnöke a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaságnak és szerkesztője a többnyelvű Keleti Szemle folyóiratnak. Tagja a M. Tud. Akadémiának, a Deutsche Morgenländische Gesellschaftnak, a Corvina-bizottságnak és a párisi Société Asiatiquenek. 1913-ban az akkor megalakult konstantinápolyi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta meg. 1918-ban egyetemi nyilv. rk. tanárnak nevezték ki, 1920. pedig nyugalomba vonult. 1925 - 1926-ban a török kormány meghívására Angorában és a sztambuli egyetemen töröknyelvű előadássorozatokat tartott. A világháborúban a fogolytáborok tatár lakóinak nyelvi és etnikai adatait felvételezte s több kötetnyi anyagot hordott össze. K. irodalmi munkássága rendkívül nagy. Számos magyar és külföldi folyóiratnak munkatársa évtizedek óta. Nagyobb, könyv alakban megjelent munkái: Nyelvőrkalauz (l883); A ki igekötő használata (1884); A belviszony-ragok használata a magyarban (1884); Három karagözjáték (1886); Oszmán-török népköltési gyűjtemény (1887-89); Orta-Ojunu, török népszínjáték (1889); Török népmesék (1889); Anatóliai képek (1891); Kisázsiai török nyelvjárások (1892); Kisázsiai török népregények (1892); Köroglu, Ázsia rablóhősének regénye (1893); Turkish fairy tales and folk tales (London 1896 és 1901); Kisázsia török dialektusairól (1896); Mundarten der Osmanen (St: Petersburg 1899); Naszreddin hodzsa tréfái (1899); Chrestomatia turcica (1899); Scheich Suleiman Effendis Tschagatai-Osmanisches Wörterbuch (1902); Janua linguae othomanicae. Oszmán-török nyelvkönyv (1905); Türkisches Volksmärchen aus Stambul (Leiden, 1905); Ada-kaléhi népdalok (1906); Materalien z. Kenntnis d. rumelischen Türkisch (Leipz.-Newyork 1907, 2 k.); Das türkische Volksschauspiel (Leipz. 1908); Forty-four Turkish Fairy Tales. Illustr. by Willy Pogány (London 1914); Adakáleh mesekertje (1923); Boszporuszi tündérvilág (1923); Hellász tündérbirodalma (1924); Nipponföldi mondavilág (1924); A török hodzsa tréfái, De la Poesie populaire Turc, (Stambul 1925, törökül is); Spécimens de Folklore Turc (u. o. 1925); E két utóbbi művével és K. kutatásaival Bonelli prof., a legkiválóbb olasz turkológus külön foglalkozott az Folklore Italiano c. folyóiratban. K. a felekezeti életben is élénk részt vesz. Számos előadást tartott az Omikében, a törökországi karaitákról írott munkája és számos más zsidó vonatkozású tanulmánya pedig a Múlt és Jövőben jelent meg 1927.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2822. címszó a lexikon => 518. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12822.htm

CÍMSZÓ: Kúnos

SZEMÉLYNÉV: Kunos Ignác

SZÓCIKK: Kúnos Ignác, orientalista, egyetemi tanár, szül. Sámsonban Debrecen mellett 1860 szept. 21. A debreceni ref. kollégiumban tanult s már gyermekkorában megtanult angolul, franciául és németül. A budapesti egyetemen finn-ugor és török-tatár nyelveket tanulmányozott Vámbéry és Budenz vezetése mellett, majd, miután doktorátust és tanárvizsgát tett, 1885. megtette első törökországi tanulmányútját. Ebben később a M. Tud. Akadémia is támogatta, mikor látta útjának ritka eredményességét. K. a távolabbi Keletet is áttanulmányozta. Nem csak Törökországban és Ruméliában, hanem Kis-Ázsiában, Szíriában és Egyiptomban is járt hosszabb tanulmányúton. Kis-Ázsia belsejébe három nagyobb utazást tett, a legnagyobbat 1890. a szentpétervári cári akadémia megbízásából. A következő évben a budapesti egyetemen a turkológia magántanára, a Keleti Akadémián a török nyelv rendes tanára, majd az intézet igazgatója lett annak egész fennállása idején. Alelnöke a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaságnak és szerkesztője a többnyelvű Keleti Szemle folyóiratnak. Tagja a M. Tud. Akadémiának, a Deutsche Morgenländische Gesellschaftnak, a Corvina-bizottságnak és a párisi Société Asiatiquenek. 1913-ban az akkor megalakult konstantinápolyi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta meg. 1918-ban egyetemi nyilv. rk. tanárnak nevezték ki, 1920. pedig nyugalomba vonult. 1925 - 1926-ban a török kormány meghívására Angorában és a sztambuli egyetemen töröknyelvű előadássorozatokat tartott. A világháborúban a fogolytáborok tatár lakóinak nyelvi és etnikai adatait felvételezte s több kötetnyi anyagot hordott össze. K. irodalmi munkássága rendkívül nagy. Számos magyar és külföldi folyóiratnak munkatársa évtizedek óta. Nagyobb, könyv alakban megjelent munkái: Nyelvőrkalauz l883 ; A ki igekötő használata 1884 ; A belviszony-ragok használata a magyarban 1884 ; Három karagözjáték 1886 ; Oszmán-török népköltési gyűjtemény 1887-89 ; Orta-Ojunu, török népszínjáték 1889 ; Török népmesék 1889 ; Anatóliai képek 1891 ; Kisázsiai török nyelvjárások 1892 ; Kisázsiai török népregények 1892 ; Köroglu, Ázsia rablóhősének regénye 1893 ; Turkish fairy tales and folk tales London 1896 és 1901 ; Kisázsia török dialektusairól 1896 ; Mundarten der Osmanen St: Petersburg 1899 ; Naszreddin hodzsa tréfái 1899 ; Chrestomatia turcica 1899 ; Scheich Suleiman Effendis Tschagatai-Osmanisches Wörterbuch 1902 ; Janua linguae othomanicae. Oszmán-török nyelvkönyv 1905 ; Türkisches Volksmärchen aus Stambul Leiden, 1905 ; Ada-kaléhi népdalok 1906 ; Materalien z. Kenntnis d. rumelischen Türkisch Leipz.-Newyork 1907, 2 k. ; Das türkische Volksschauspiel Leipz. 1908 ; Forty-four Turkish Fairy Tales. Illustr. by Willy Pogány London 1914 ; Adakáleh mesekertje 1923 ; Boszporuszi tündérvilág 1923 ; Hellász tündérbirodalma 1924 ; Nipponföldi mondavilág 1924 ; A török hodzsa tréfái, De la Poesie populaire Turc, Stambul 1925, törökül is ; Spécimens de Folklore Turc u. o. 1925 ; E két utóbbi művével és K. kutatásaival Bonelli prof., a legkiválóbb olasz turkológus külön foglalkozott az Folklore Italiano c. folyóiratban. K. a felekezeti életben is élénk részt vesz. Számos előadást tartott az Omikében, a törökországi karaitákról írott munkája és számos más zsidó vonatkozású tanulmánya pedig a Múlt és Jövőben jelent meg 1927.

12822.ht

CÍMSZÓ Kúno

SZEMÉLYNÉV Kuno Igná

SZÓCIKK Kúno Ignác orientalista egyetem tanár szül Sámsonba Debrece mellet 186 szept 21 debrecen ref kollégiumba tanul má gyermekkorába megtanul angolul franciáu é németül budapest egyeteme finn-ugo é török-tatá nyelveke tanulmányozot Vámbér é Buden vezetés mellett majd miutá doktorátus é tanárvizsgá tett 1885 megtett els törökország tanulmányútját Ebbe későb M Tud Akadémi i támogatta miko látt útjána ritk eredményességét K távolabb Kelete i áttanulmányozta Ne csa Törökországba é Ruméliában hane Kis-Ázsiában Szíriába é Egyiptomba i jár hosszab tanulmányúton Kis-Ázsi belsejéb háro nagyob utazás tett legnagyobba 1890 szentpétervár cár akadémi megbízásából következ évbe budapest egyeteme turkológi magántanára Kelet Akadémiá törö nyel rende tanára maj a intéze igazgatój let anna egés fennállás idején Alelnök Nemzetköz Közép é Keletázsia Társaságna é szerkesztőj többnyelv Kelet Szeml folyóiratnak Tagj M Tud Akadémiának Deutsch Morgenländisch Gesellschaftnak Corvina-bizottságna é páris Sociét Asiatiquenek 1913-ba a akko megalakul konstantinápoly Tudományo Akadémi tiszteletbel tagjána választott meg 1918-ba egyetem nyilv rk tanárna nevezté ki 1920 pedi nyugalomb vonult 192 1926-ba törö kormán meghívásár Angorába é sztambul egyeteme töröknyelv előadássorozatoka tartott világháborúba fogolytáboro tatá lakóina nyelv é etnika adatai felvételezt töb kötetny anyago hordot össze K irodalm munkásság rendkívü nagy Számo magya é külföld folyóiratna munkatárs évtizede óta Nagyobb köny alakba megjelen munkái Nyelvőrkalau l88 k igeköt használat 188 belviszony-rago használat magyarba 188 Háro karagözjáté 188 Oszmán-törö népköltés gyűjtemén 1887-8 Orta-Ojunu törö népszínjáté 188 Törö népmesé 188 Anatólia képe 189 Kisázsia törö nyelvjáráso 189 Kisázsia törö népregénye 189 Köroglu Ázsi rablóhőséne regény 189 Turkis fair tale an fol tale Londo 189 é 190 Kisázsi törö dialektusairó 189 Mundarte de Osmane St Petersbur 189 Naszreddi hodzs tréfá 189 Chrestomati turcic 189 Scheic Suleima Effendi Tschagatai-Osmanische Wörterbuc 190 Janu lingua othomanicae Oszmán-törö nyelvköny 190 Türkische Volksmärche au Stambu Leiden 190 Ada-kaléh népdalo 190 Materalie z Kenntni d rumelische Türkisc Leipz.-Newyor 1907 k Da türkisch Volksschauspie Leipz 190 Forty-fou Turkis Fair Tales Illustr b Will Pogán Londo 191 Adakále mesekertj 192 Boszporusz tündérvilá 192 Hellás tündérbirodalm 192 Nipponföld mondavilá 192 törö hodzs tréfái D l Poesi populair Turc Stambu 1925 törökü i Spécimen d Folklor Tur u o 192 ké utóbb művéve é K kutatásaiva Bonell prof. legkiválób olas turkológu külö foglalkozot a Folklor Italian c folyóiratban K felekezet életbe i élén rész vesz Számo előadás tartot a Omikében törökország karaitákró írot munkáj é számo má zsid vonatkozás tanulmány pedi Múl é Jövőbe jelen me 1927

12822.h

CÍMSZ Kún

SZEMÉLYNÉ Kun Ign

SZÓCIK Kún Igná orientalist egyete taná szü Sámsonb Debrec melle 18 szep 2 debrece re kollégiumb tanu m gyermekkoráb megtanu angolu franciá németü budapes egyetem finn-ug török-tat nyelvek tanulmányozo Vámbé Bude vezeté mellet maj miut doktorátu tanárvizsg tet 188 megtet el törökorszá tanulmányútjá Ebb késő Tu Akadém támogatt mik lát útján rit eredményességé távolab Kelet áttanulmányozt N cs Törökországb Ruméliába han Kis-Ázsiába Szíriáb Egyiptomb já hossza tanulmányúto Kis-Ázs belsejé hár nagyo utazá tet legnagyobb 189 szentpétervá cá akadém megbízásábó követke évb budapes egyetem turkológ magántanár Kele Akadémi tör nye rend tanár ma intéz igazgató le ann egé fennállá idejé Alelnö Nemzetkö Közé Keletázsi Társaságn szerkesztő többnyel Kele Szem folyóiratna Tag Tu Akadémiána Deutsc Morgenländisc Gesellschaftna Corvina-bizottságn pári Socié Asiatiquene 1913-b akk megalaku konstantinápol Tudomány Akadém tiszteletbe tagján választot me 1918-b egyete nyil r tanárn nevezt k 192 ped nyugalom vonul 19 1926-b tör kormá meghívásá Angoráb sztambu egyetem töröknyel előadássorozatok tartot világháborúb fogolytábor tat lakóin nyel etnik adata felvételez tö kötetn anyag hordo össz irodal munkássá rendkív nag Szám magy külföl folyóiratn munkatár évtized ót Nagyob kön alakb megjele munká Nyelvőrkala l8 igekö használa 18 belviszony-rag használa magyarb 18 Hár karagözját 18 Oszmán-tör népkölté gyűjtemé 1887- Orta-Ojun tör népszínját 18 Tör népmes 18 Anatóli kép 18 Kisázsi tör nyelvjárás 18 Kisázsi tör népregény 18 Körogl Ázs rablóhősén regén 18 Turki fai tal a fo tal Lond 18 19 Kisázs tör dialektusair 18 Mundart d Osman S Petersbu 18 Naszredd hodz tréf 18 Chrestomat turci 18 Schei Suleim Effend Tschagatai-Osmanisch Wörterbu 19 Jan lingu othomanica Oszmán-tör nyelvkön 19 Türkisch Volksmärch a Stamb Leide 19 Ada-kalé népdal 19 Materali Kenntn rumelisch Türkis Leipz.-Newyo 190 D türkisc Volksschauspi Leip 19 Forty-fo Turki Fai Tale Illust Wil Pogá Lond 19 Adakál mesekert 19 Boszporus tündérvil 19 Hellá tündérbirodal 19 Nipponföl mondavil 19 tör hodz tréfá Poes populai Tur Stamb 192 török Spécime Folklo Tu 19 k utób művév kutatásaiv Bonel prof legkiváló ola turkológ kül foglalkozo Folklo Italia folyóiratba felekeze életb élé rés ves Szám előadá tarto Omikébe törökorszá karaitákr íro munká szám m zsi vonatkozá tanulmán ped Mú Jövőb jele m 192

12822.

CÍMS Kú

SZEMÉLYN Ku Ig

SZÓCI Kú Ign orientalis egyet tan sz Sámson Debre mell 1 sze debrec r kollégium tan gyermekkorá megtan angol franci német budape egyete finn-u török-ta nyelve tanulmányoz Vámb Bud vezet melle ma miu doktorát tanárvizs te 18 megte e törökorsz tanulmányútj Eb kés T Akadé támogat mi lá útjá ri eredményesség távola Kele áttanulmányoz c Törökország Ruméliáb ha Kis-Ázsiáb Szíriá Egyiptom j hossz tanulmányút Kis-Áz belsej há nagy utaz te legnagyob 18 szentpéterv c akadé megbízásáb követk év budape egyete turkoló magántaná Kel Akadém tö ny ren taná m inté igazgat l an eg fennáll idej Aleln Nemzetk Köz Keletázs Társaság szerkeszt többnye Kel Sze folyóiratn Ta T Akadémián Deuts Morgenländis Gesellschaftn Corvina-bizottság pár Soci Asiatiquen 1913- ak megalak konstantinápo Tudomán Akadé tiszteletb tagjá választo m 1918- egyet nyi tanár nevez 19 pe nyugalo vonu 1 1926- tö korm meghívás Angorá sztamb egyete töröknye előadássorozato tarto világháború fogolytábo ta lakói nye etni adat felvétele t kötet anya hord öss iroda munkáss rendkí na Szá mag külfö folyóirat munkatá évtize ó Nagyo kö alak megjel munk Nyelvőrkal l igek használ 1 belviszony-ra használ magyar 1 Há karagözjá 1 Oszmán-tö népkölt gyűjtem 1887 Orta-Oju tö népszínjá 1 Tö népme 1 Anatól ké 1 Kisázs tö nyelvjárá 1 Kisázs tö népregén 1 Körog Áz rablóhősé regé 1 Turk fa ta f ta Lon 1 1 Kisáz tö dialektusai 1 Mundar Osma Petersb 1 Naszred hod tré 1 Chrestoma turc 1 Sche Sulei Effen Tschagatai-Osmanisc Wörterb 1 Ja ling othomanic Oszmán-tö nyelvkö 1 Türkisc Volksmärc Stam Leid 1 Ada-kal népda 1 Materal Kennt rumelisc Türki Leipz.-Newy 19 türkis Volksschausp Lei 1 Forty-f Turk Fa Tal Illus Wi Pog Lon 1 Adaká meseker 1 Boszporu tündérvi 1 Hell tündérbiroda 1 Nipponfö mondavi 1 tö hod tréf Poe popula Tu Stam 19 törö Spécim Folkl T 1 utó művé kutatásai Bone pro legkivál ol turkoló kü foglalkoz Folkl Itali folyóiratb felekez élet él ré ve Szá előad tart Omikéb törökorsz karaiták ír munk szá zs vonatkoz tanulmá pe M Jövő jel 19

12822

CÍM K

SZEMÉLY K I

SZÓC K Ig orientali egye ta s Sámso Debr mel sz debre kollégiu ta gyermekkor megta ango franc néme budap egyet finn- török-t nyelv tanulmányo Vám Bu veze mell m mi doktorá tanárviz t 1 megt törökors tanulmányút E ké Akad támoga m l útj r eredményessé távol Kel áttanulmányo Törökorszá Ruméliá h Kis-Ázsiá Szíri Egyipto hoss tanulmányú Kis-Á belse h nag uta t legnagyo 1 szentpéter akad megbízásá követ é budap egyet turkol magántan Ke Akadé t n re tan int igazga a e fennál ide Alel Nemzet Kö Keletáz Társasá szerkesz többny Ke Sz folyóirat T Akadémiá Deut Morgenländi Gesellschaft Corvina-bizottsá pá Soc Asiatique 1913 a megala konstantináp Tudomá Akad tisztelet tagj választ 1918 egye ny taná neve 1 p nyugal von 1926 t kor meghívá Angor sztam egyet törökny előadássorozat tart világhábor fogolytáb t lakó ny etn ada felvétel köte any hor ös irod munkás rendk n Sz ma külf folyóira munkat évtiz Nagy k ala megje mun Nyelvőrka ige haszná belviszony-r haszná magya H karagözj Oszmán-t népköl gyűjte 188 Orta-Oj t népszínj T népm Anató k Kisáz t nyelvjár Kisáz t népregé Köro Á rablóhős reg Tur f t t Lo Kisá t dialektusa Munda Osm Peters Naszre ho tr Chrestom tur Sch Sule Effe Tschagatai-Osmanis Wörter J lin othomani Oszmán-t nyelvk Türkis Volksmär Sta Lei Ada-ka népd Matera Kenn rumelis Türk Leipz.-New 1 türki Volksschaus Le Forty- Tur F Ta Illu W Po Lo Adak meseke Boszpor tündérv Hel tündérbirod Nipponf mondav t ho tré Po popul T Sta 1 tör Spéci Folk ut műv kutatása Bon pr legkivá o turkol k foglalko Folk Ital folyóirat feleke éle é r v Sz előa tar Omiké törökors karaitá í mun sz z vonatko tanulm p Jöv je 1

1282

CÍ

SZEMÉL

SZÓ I oriental egy t Sáms Deb me s debr kollégi t gyermekko megt ang fran ném buda egye finn török- nyel tanulmány Vá B vez mel m doktor tanárvi meg törökor tanulmányú k Aka támog út eredményess távo Ke áttanulmány Törökorsz Ruméli Kis-Ázsi Szír Egyipt hos tanulmány Kis- bels na ut legnagy szentpéte aka megbízás köve buda egye turko magánta K Akad r ta in igazg fenná id Ale Nemze K Keletá Társas szerkes többn K S folyóira Akadémi Deu Morgenländ Gesellschaf Corvina-bizotts p So Asiatiqu 191 megal konstantiná Tudom Aka tisztele tag válasz 191 egy n tan nev nyuga vo 192 ko meghív Ango szta egye törökn előadássoroza tar világhábo fogolytá lak n et ad felvéte köt an ho ö iro munká rend S m kül folyóir munka évti Nag al megj mu Nyelvőrk ig haszn belviszony- haszn magy karagöz Oszmán- népkö gyűjt 18 Orta-O népszín nép Anat Kisá nyelvjá Kisá népreg Kör rablóhő re Tu L Kis dialektus Mund Os Peter Naszr h t Chresto tu Sc Sul Eff Tschagatai-Osmani Wörte li othoman Oszmán- nyelv Türki Volksmä St Le Ada-k nép Mater Ken rumeli Tür Leipz.-Ne türk Volksschau L Forty Tu T Ill P L Ada mesek Boszpo tündér He tündérbiro Nippon monda h tr P popu St tö Spéc Fol u mű kutatás Bo p legkiv turko foglalk Fol Ita folyóira felek él S elő ta Omik törökor karait mu s vonatk tanul Jö j