12868.htm

CÍMSZÓ: Lányi

SZEMÉLYNÉV: Lányi Ernő

SZÓCIKK: " L. Ernő*, zeneszerző, szül. Budapesten 1861. júl. 19., megh. Szabadkán 1923. márc. 13. Testvéröccse volt Basch Victor (1. o.) filozófusnak, a Sorbonne tanárának. L. Münchenben és Parisban tanult és sokáig élt Franciaországban. Kalocsán, Egerben, Miskolcon s végül 1907 óta Szabadkán működött, mint a Városi Zenede igazgatója és a filharmonikusok vezetője. Kiváló zeneesztétikus is volt és mint magyar népdalköltő népdalszerzeményeivel országos hírnevet szerzett. Legismertebb népdalai: Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos; Elmennék én, de nem tudom hová; Régi nóta, híres nóta. Számos zenekari, hegedű- és zongoradarabot írt s külön kiadta Tíz Néprománcát (1914)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2868. címszó a lexikon => 523. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12868.htm

CÍMSZÓ: Lányi

SZEMÉLYNÉV: Lányi Ernő

SZÓCIKK: L. Ernő*, zeneszerző, szül. Budapesten 1861. júl. 19., megh. Szabadkán 1923. márc. 13. Testvéröccse volt Basch Victor 1. o. filozófusnak, a Sorbonne tanárának. L. Münchenben és Parisban tanult és sokáig élt Franciaországban. Kalocsán, Egerben, Miskolcon s végül 1907 óta Szabadkán működött, mint a Városi Zenede igazgatója és a filharmonikusok vezetője. Kiváló zeneesztétikus is volt és mint magyar népdalköltő népdalszerzeményeivel országos hírnevet szerzett. Legismertebb népdalai: Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos; Elmennék én, de nem tudom hová; Régi nóta, híres nóta. Számos zenekari, hegedű- és zongoradarabot írt s külön kiadta Tíz Néprománcát 1914 .

12868.ht

CÍMSZÓ Lány

SZEMÉLYNÉV Lány Ern

SZÓCIKK L Ernő* zeneszerző szül Budapeste 1861 júl 19. megh Szabadká 1923 márc 13 Testvéröccs vol Basc Victo 1 o filozófusnak Sorbonn tanárának L Münchenbe é Parisba tanul é sokái él Franciaországban Kalocsán Egerben Miskolco végü 190 ót Szabadká működött min Város Zened igazgatój é filharmonikuso vezetője Kivál zeneesztétiku i vol é min magya népdalkölt népdalszerzeményeive országo hírneve szerzett Legismerteb népdalai N sírj n sír Kossut Lajos Elmenné én d ne tudo hová Rég nóta híre nóta Számo zenekari hegedű é zongoradarabo ír külö kiadt Tí Néprománcá 191

12868.h

CÍMSZ Lán

SZEMÉLYNÉ Lán Er

SZÓCIK Ernő zeneszerz szü Budapest 186 jú 19 meg Szabadk 192 már 1 Testvéröcc vo Bas Vict filozófusna Sorbon tanárána Münchenb Parisb tanu soká é Franciaországba Kalocsá Egerbe Miskolc vég 19 ó Szabadk működöt mi Váro Zene igazgató filharmonikus vezetőj Kivá zeneesztétik vo mi magy népdalköl népdalszerzeményeiv ország hírnev szerzet Legismerte népdala sír sí Kossu Lajo Elmenn é n tud hov Ré nót hír nót Szám zenekar heged zongoradarab í kül kiad T Néprománc 19

12868.

CÍMS Lá

SZEMÉLYN Lá E

SZÓCI Ern zeneszer sz Budapes 18 j 1 me Szabad 19 má Testvéröc v Ba Vic filozófusn Sorbo tanárán München Paris tan sok Franciaországb Kalocs Egerb Miskol vé 1 Szabad működö m Vár Zen igazgat filharmoniku vezető Kiv zeneesztéti v m mag népdalkö népdalszerzeményei orszá hírne szerze Legismert népdal sí s Koss Laj Elmen tu ho R nó hí nó Szá zeneka hege zongoradara kü kia Népromán 1

12868

CÍM L

SZEMÉLY L

SZÓC Er zenesze s Budape 1 m Szaba 1 m Testvérö B Vi filozófus Sorb tanárá Münche Pari ta so Franciaország Kaloc Eger Misko v Szaba működ Vá Ze igazga filharmonik vezet Ki zeneesztét ma népdalk népdalszerzeménye orsz hírn szerz Legismer népda s Kos La Elme t h n h n Sz zenek heg zongoradar k ki Népromá

1286



SZEMÉL

SZÓ E zenesz Budap Szab Testvér V filozófu Sor tanár Münch Par t s Franciaorszá Kalo Ege Misk Szab műkö V Z igazg filharmoni veze K zeneeszté m népdal népdalszerzemény ors hír szer Legisme népd Ko L Elm S zene he zongorada k Néprom