12898.htm

CÍMSZÓ: Legenda

SZÓCIKK: "Legenda. A költői gondolatközlés legnaivabb formája, amely a nép lelkiéletét még hívebben jellemzi, mint az irodalmi műalkotás. Mert a L. nem egyes kiváló és a nép fölött álló szellemek alkotása, hanem az eleven népköltészeté, melyben a nép vallásossága, kegyelete és filozófiája lüktet. AL. csodákról regél, amelyek annyifélék, ahányféle természeti akadály gördül a jó megvalósulása elé. E csodahit tehát ethikai alapon nyugszik és sokszor nem csupán a természeti élet erkölcstelenségének a korrektívuma, hanem kiegészítője a kanonizált vallásnak is. A L. úgy látja a világot, aminőnek kellene lennie és a nép erkölcsi szemlélete éppen ezért legbiztosabban a L.-iból ítélhető meg. Mikor Dávid Saul elől barlangba menekül, Isten úgy menti meg, hogy pókot rendel oda, hogy a barlang szájára hálót eresszen. R. Eleázár ben Azárja már fiatal korában olyan nagyhírű tudós, hogy a pátriárka méltóságába ültetik. A fiatalsága miatt félti hivatalos tekintélyét, amelyet pedig a tudománya miatt megérdemelne. A csodatevő Isten segítségére siet: megválasztásának éjszakáján a fiatal tudós szakállat ereszt és még meg is őszül. Száz és száz L. fejezi ki a gyenge védelmére, az érdem jutalmazására, a jóakarat érvényesülésére, az Isten megdicsőülésére irányuló vágyakozást. A nép L.-i-ban találja meg e vágyak kielégülését, akárcsak az álmaiban. A L. tehát pszichoanalitikai szempontból az álommal egy síkba esik: tömegálom, melynek éppúgy kell valami valóságban, valami élményben gyökereznie, mint az egyéni álomnak. A csoda, melyről szól, valamikor valóság volt, ha nem is ilyen színes alakban. Az ethikai alapnak van tehát metafizikai mélysége és az erkölcsi szükséglet csak kiváltja azt az erőt, mely mozgásba jön a csodatételnél. Ez a metafizikai feltevés pedig az, hogy a világ ősegység ; minden specializálódás: az állat-, növény-és Ásvány országra, külön fajokra és egyénekre való bomlás olyan folyamat, mely a technikai fejlődés érdekében szükséges, de valójában megtartják e speciesek vonzalmukat az ősi, úgyszólván anyaméhbeli állapothoz, amikor teljes, néma egységben voltak s csak a hívó szóra vártak, hogy az ősi egységbe ismét beleolvadjanak valamelyes természetfölötti, tehát erkölcsi cél érdekében. A hívó szó: az erkölcsi követelmény. Ha úgy kívánja egy ferde helyzet, akkor távolba lát a jámbor, megálmodja azt, ami a jövő méhében rejlik, átkel a folyón híd nélkül és megjelennek neki még az elhunytak is. A természet a maga törvényeivel csak megkérgesedett rendszer, melyet azonban áttör az ősegység melegének felgyülemlett ereje. A talmudbölcsek is körülbelül így fogták fel a helyzetet, mikor azt tanítják, hogy Isten már a világ teremtésekor azzal a kikötéssel teremtette meg a tengert, hogy Izrael előtt szakadjon két részre, amikor majd át kell vonulnia rajta. Amint a pszichoanalízis tanítása szerint az egyéni hazugság sem lehet légből kapott, a természet rendszeréből kieső, törvény alá nem tartozó szó-pihe, hanem kell, hogy régi, tudat alá merült élmények újólagos kitámadása legyen, habár csak eltorzult alakban is, azonképpen a népemlékezetnek kincse, a L. is ősi tudatállapotra vezetendő vissza, mikor az ember még egy volt a természettel. Buber, a neokabbalisztikus gondolkodás úttörője, ebben látja a szeretet lényegét. És egy régi kabbalista rabbi, egy apának azon kérdésére, mitévő legyen rossz útra tért fiával, azt felelte: jobban kell őt szeretni. A szeretet visszavezet az ősi állapothoz : a romlatlansághoz és reintegrálja az egyéni lelket a mindenség teljességébe. A L. is csupa szeretet. A L. az embert sokkal magasabb talapzatra helyezi, mint a természettudományos megismerés. Emberei és eseményei nem is esnek az idő törvényei alá, századok távolságai előtte eltűnnek, mint az Isten előtt, akinek ezer esztendő egy nap, sőt múlt, jelen, jövő is csak emberi elgondolások. Már a Bibliában találunk számos L.-t, mely a jó eszméjét hirdette a nép között. Általában a nép egésze körül forog a L. de van egyén körül forgó is. Ilyen az Illés prófétáról szóló, mely abban csúcsosodik ki, hogy Illés tüzes szekéren az égbe szállt. Hirtelen tűnik fel alakja (Kir. I. 18 f.) és már is csodás módon hollók táplálják rejtekhelyén, ahová az általa megfenyegetett Ácháb üldözése elől menekül; később egy özvegy adja oda neki utolsó falatját, ő pedig elfogadja, mert bizton tudja, hogy megtérül neki; holtnak vélt gyermeknek visszaadja életét. Fellépése a király gonoszságával szemben példássá válhatott a későbbi kor előtt. Halálát így adja elő a Biblia (Kir. II. 2.Í.): «Igy történt, hogy Elijóhut a viharban égbe vitte Isten : Elijóhu Elisával elment Gilgálból, Elijóhu pedig monda Elisának : maradj te itt, mert Isten engem Bétélbe küldött, de Elisa felelé : Istenre és a te életedre, nem hagylak el. A próféta-növendékek pedig jöttek Éliáshoz és mondták: tudod-e, hogy mai napon elveszi Isten uradat fejőd felől; ő pedig monda: tudom, csak hallgassatok!» Ugyanoz az ünnepies, misztikus jelenőt más-más helyen még kétszer megismétlődik, amikor hirtelen viharban égbe száll a próféta. Ez a L. Még nincs kellően megvilágítva. Magyarázatra szorul az, miért' kell titokban tartani a próféta bekövetkező halálát, honnan tudják ezt az ifjú próféták és miért használják e misztikus kifejezést: «ma elveszi Isten uradat fejed felől». A halál szót sem a jövendölésben, sem a bekövetkeztében nem találják Elijóhu maga is e kifejezéssel él: «mielőtt elvétetem tőled». E misztikus leírásra valami mélyen megrendítő tragikus esemény adhatott alapot és ez - egy magyar író meglátása szerint - nem más, mint, hogy Acháb pribékjei vetették ki hálójukat rá és aztán szokásos módon el is tüntették, úgy, hogy könnyen kelhetett szárnyra a hír, hogy Isten magához vette; élve-e vagy halva, az nem. derül ki. Egy középkori keresztény L. csakugyan említi is Elijóhu megöletését (V. ö. Kohn Sámuel, Illés próféta a legendában). A körülmetélés vérvételénél is Elijóhu próféta jelenik meg, külön neki odaállított trónuson, mint illetékes patrónusa a vérrel való áldozatnak. Számos L.-t találunk a Talmud agadai részében, melyeken azonban a nép naiv költészeti munkáján kívül a kor reflexióinak, a hagyományozok esztétikai alakításának nyomait is észleljük. Amikor az első jeruzsálemi Templom elpusztult, az Aggada több változata szerint majd a főpap, majd a király, majd pedig az ifjú papok a Templom kulcsát a tűzbe vetették, hogy ha ők nem bizonyultak jó sáfároknak, vegye hát Isten át a gondozását és egy mennyei kéz csakugyan át is vette a kulcsot. A szereplő megválasztása ez esetben már a költői meggondolás dolga lehetett. A népfantázia természetesen a zsidó történet nagy alakját, Mózest is körülszőtte aranyszálaival. A L. keletkezésének pszichikumát és filozófiáját talán ez a következő kivonatos L. jellemzi legjobban : Az Egyiptomból való kivonulás idején, Mózes három nap és három éjen át kutatott József csontjai után, hogy teljesítse az ősnek végrendeletét, mely meghagyta, hogy csontjait magukkal vigyék utódai, ha az igéret földje felé vonulnak. Végül rábukkan egy asszonyra, aki megmutatja, hogy a koporsó a Nilus fenekén van. Mózes szól a halottnak, hogy jöjjön elő, itt a megváltás órája. Nemsokára elő is morajlik a koporsó, vállukra veszik és aztán a frigyláda mellett hordozzák. A puszta karavánjai csodálkozva kérdik: miért viszik diadalmenetben a koporsót ? Mire Izrael fiai felelik: azért, mert ami e ládában irva van (a kő-táblákon), azt teljesítette az, ki e másik ládában fekszik. Ez oly Istennek tetsző dolog volt, hogy ennek fejében Isten csókkal vette magához Mózes l+J2345elkét, és úgy temette el, hogy soha ember fia teteméhez nem nyúlhatott. Amikor elkövetkezett Mózes halálának ideje, szólt Isten : íme eljött a te időd. Mózes könyörgött: «Ne haljak még meg. Élni akarok, hogy hirdessem az Ur dicsőségét!» Mire az Isten így felelt: Nem szabad életben maradnod, mert még megistenülnél az emberek előtt. Mózes megijedt és elhallgatott. De később megint csak életéért könyörgött. Az Isten erre ezt mondta: Két esküt tettem: hogy nem vonulsz be az országba és hogy nem pusztítom el Izraelt. Visszavonom az elsőt, ha elengeded a másikat. «A világért sem, szólt Mózes, csak haljak meg, ha Izraelt megmenthetem)). Ezután nagy gyülekezet előtt ünnepiesen megkoronázta Józsuát. De rövid idő multával Isten ismét felhívja Mózest, készüljön a halálra. Mózes ily szavakra fakad: «Óh, ha mindenáron határoznom kell, változtass át szarvassá, hadd legelhessek az ígéret földjének pázsitján, oltsam szomjamat esőjének cseppjeiből. Avagy legyek madárrá, hadd suhanjak át levegőjén, hadd szedegessek magot a földjén és füvének harmatcseppjei hadd üdítsék fel lelkemet. Vagy pedig változtass hallá, hogy a Jordán vízének hullámaival csókoljam szent partjait. Vagy ragadjon el szélvihar s vigyen a felhők fölé, hogy onnan láthassam népem új hazáját. És ha ezt nem teszed, szórd legalább szét csontjaimat, hogy amikor majdan Ezékiel próféta előhívja a szeleket, fújják össze az én csontjaimat is népem csontjaival és hadd kerüljenek vissza». Utolsó pillanataiban Mózes bocsánatot kér Izrael törzseitől, hogy annyi törvénnyel terhelte őket. B legenda szerkezetén és váratlan fordulatain meglátszik már, hogy ha eredetileg a nép ajkairól fakadt is, tudatos kéz dolgozta fel határozott tendenciával. Legenda. A költői gondolatközlés legnaivabb formája, amely a nép lelkiéletét még hívebben jellemzi, mint az irodalmi műalkotás. Mert a L. nem egyes kiváló és a nép fölött álló szellemek alkotása, hanem az eleven népköltészeté, melyben a nép vallásossága, kegyelete és filozófiája lüktet. AL. csodákról regél, amelyek annyifélék, ahányféle természeti akadály gördül a jó megvalósulása elé. E csodahit tehát ethikai alapon nyugszik és sokszor nem csupán a természeti élet erkölcstelenségének a korrektívuma, hanem kiegészítője a kanonizált vallásnak is. A L. úgy látja a világot, aminőnek kellene lennie és a nép erkölcsi szemlélete éppen ezért legbiztosabban a L.-iból ítélhető meg. Mikor Dávid Saul elől barlangba menekül, Isten úgy menti meg, hogy pókot rendel oda, hogy a barlang szájára hálót eresszen. R. Eleázár ben Azárja már fiatal korában olyan nagyhírű tudós, hogy a pátriárka méltóságába ültetik. A fiatalsága miatt félti hivatalos tekintélyét, amelyet pedig a tudománya miatt megérdemelne. A csodatevő Isten segítségére siet: megválasztásának éjszakáján a fiatal tudós szakállat ereszt és még meg is őszül. Száz és száz L. fejezi ki a gyenge védelmére, az érdem jutalmazására, a jóakarat érvényesülésére, az Isten megdicsőülésére irányuló vágyakozást. A nép L.-i-ban találja meg e vágyak kielégülését, akárcsak az álmaiban. A L.tehát pszichoanalitikai szempontból az álommal egy síkba esik: tömegálom, melynek éppúgy kell valami valóságban, valami élményben gyökereznie, mint az egyéni álomnak. A csoda, melyről szól, valamikor valóság volt, ha nem is ilyen színes alakban. Az ethikai alapnak van tehát metafizikai mélysége és az erkölcsi szükséglet csak kiváltja azt az erőt, mely mozgásba jön a csodatételnél. Ez a metafizikai feltevés pedig az, hogy a világ ősegység ; minden specializálódás: az állat-, növény-és Ásvány országra, külön fajokra és egyénekre való bomlás olyan folyamat, mely a technikai fejlődés érdekében szükséges, de valójában megtartják e speciesek vonzalmukat az ősi, úgyszólván anyaméhbeli állapothoz, amikor teljes, néma egységben voltak s csak a hívó szóra vártak, hogy az ősi egységbe ismét beleolvadjanak valamelyes természetfölötti, tehát erkölcsi cél érdekében. A hívó szó: az erkölcsi követelmény. Ha úgy kívánja egy ferde helyzet, akkor távolba lát a jámbor, megálmodja azt, ami a jövő méhében rejlik, átkel a folyón híd nélkül és megjelennek neki még az elhunytak is. A természet a maga törvényeivel csak megkérgesedett rendszer, melyet azonban áttör az ősegység melegének felgyülemlett ereje. A talmudbölcsek is körülbelül így fogták fel a helyzetet, mikor azt tanítják, hogy Isten már a világ teremtésekor azzal a kikötéssel teremtette meg a tengert, hogy Izrael előtt szakadjon két részre, amikor majd át kell vonulnia rajta. Amint a pszichoanalízis tanítása szerint az egyéni hazugság sem lehet légből kapott, a természet rendszeréből kieső, törvény alá nem tartozó szó-pihe, hanem kell, hogy régi, tudat alá merült élmények újólagos kitámadása legyen, habár csak eltorzult alakban is, azonképpen a népemlékezetnek kincse, a L. is ősi tudatállapotra vezetendő vissza, mikor az ember még egy volt a természettel. Buber, a neokabbalisztikus gondolkodás úttörője, ebben látja a szeretet lényegét. És egy régi kabbalista rabbi, egy apának azon kérdésére, mitévő legyen rossz útra tért fiával, azt felelte: jobban kell őt szeretni. A szeretet visszavezet az ősi állapothoz : a romlatlansághoz és reintegrálja az egyéni lelket a mindenség teljességébe. A L. is csupa szeretet. A L. az embert sokkal magasabb talapzatra helyezi, mint a természettudományos megismerés. Emberei és eseményei nem is esnek az idő törvényei alá, századok távolságai előtte eltűnnek, mint az Isten előtt, akinek ezer esztendő egy nap, sőt múlt, jelen, jövő is csak emberi elgondolások. Már a Bibliában találunk számos L.-t, mely a jó eszméjét hirdette a nép között. Általában a nép egésze körül forog a L. de van egyén körül forgó is. Ilyen az Illés prófétáról szóló, mely abban csúcsosodik ki, hogy Illés tüzes szekéren az égbe szállt. Hirtelen tűnik fel alakja (Kir. I. 18 f.) és már is csodás módon hollók táplálják rejtekhelyén, ahová az általa megfenyegetett Ácháb üldözése elől menekül; később egy özvegy adja oda neki utolsó falatját, ő pedig elfogadja, mert bizton tudja, hogy megtérül neki; holtnak vélt gyermeknek visszaadja életét. Fellépése a király gonoszságával szemben példássá válhatott a későbbi kor előtt. Halálát így adja elő a Biblia (Kir. II. 2.1.): «Igy történt, hogy Elijóhut a viharban égbe vitte Isten : Elijóhu Elisával elment Gilgálból, Elijóhu pedig monda Elisának : maradj te itt, mert Isten engem Bétélbe küldött, de Elisa felelé : Istenre és a te életedre, nem hagylak el. A próféta-növendékek pedig jöttek Éliáshoz és mondták: tudod-e, hogy mai napon elveszi Isten uradat fejőd felől; ő pedig monda: tudom, csak hallgassatok!» Ugyanez az ünnepies, misztikus jelenet más-más helyen még kétszer megismétlődik, amikor hirtelen viharban égbe száll a próféta. Ez a L. Még nincs kellően megvilágítva. Magyarázatra szorul az, miért kell titokban tartani a próféta bekövetkező halálát, honnan tudják ezt az ifjú próféták és miért használják e misztikus kifejezést: «ma elveszi Isten uradat fejed felől». A halál szót sem a jövendölésben, sem a bekövetkeztében nem találják Elijóhu maga is e kifejezéssel él: «mielőtt elvétetem tőled». E misztikus leírásra valami mélyen megrendítő tragikus esemény adhatott alapot és ez - egy magyar író meglátása szerint - nem más, mint, hogy Acháb pribékjei vetették ki hálójukat rá és aztán szokásos módon el is tüntették, úgy, hogy könnyen kelhetett szárnyra a hír, hogy Isten magához vette; élve-e vagy halva, az nem. derül ki. Egy középkori keresztény L. csakugyan említi is Elijóhu megöletését (V. ö. Kohn Sámuel, Illés próféta a legendában). A körülmetélés vérvételénél is Elijóhu próféta jelenik meg, külön neki odaállított trónuson, mint illetékes patrónusa a vérrel való áldozatnak. Számos L.-t találunk a Talmud agadai részében, melyeken azonban a nép naiv költészeti munkáján kívül a kor reflexióinak, a hagyományozok esztétikai alakításának nyomait is észleljük. Amikor az első jeruzsálemi Templom elpusztult, az Aggada több változata szerint majd a főpap, majd a király, majd pedig az ifjú papok a Templom kulcsát a tűzbe vetették, hogy ha ők nem bizonyultak jó sáfároknak, vegye hát Isten át a gondozását és egy mennyei kéz csakugyan át is vette a kulcsot. A szereplő megválasztása ez esetben már a költői meggondolás dolga lehetett. A népfantázia természetesen a zsidó történet nagy alakját, Mózest is körülszőtte aranyszálaival. A L. keletkezésének pszichikumát és filozófiáját talán ez a következő kivonatos L. jellemzi legjobban : Az Egyiptomból való kivonulás idején, Mózes három nap és három éjen át kutatott József csontjai után, hogy teljesítse az ősnek végrendeletét, mely meghagyta, hogy csontjait magukkal vigyék utódai, ha az igéret földje felé vonulnak. Végül rábukkan egy asszonyra, aki megmutatja, hogy a koporsó a Nilus fenekén van. Mózes szól a halottnak, hogy jöjjön elő, itt a megváltás órája. Nemsokára elő is morajlik a koporsó, vállukra veszik és aztán a frigyláda mellett hordozzák. A puszta karavánjai csodálkozva kérdik: miért viszik diadalmenetben a koporsót? Mire Izrael fiai felelik: azért, mert ami e ládában irva van (a kőtáblákon), azt teljesítette az, ki e másik ládában fekszik. Ez oly Istennek tetsző dolog volt, hogy ennek fejében Isten csókkal vette magához Mózes lelkét, és úgy temette el, hogy soha ember fia teteméhez nem nyúlhatott. Amikor elkövetkezett Mózes halálának ideje, szólt Isten : íme eljött a te időd. Mózes könyörgött: «Ne haljak még meg. Élni akarok, hogy hirdessem az Ur dicsőségét!» Mire az Isten így felelt: Nem szabad életben maradnod, mert még megistenülnél az emberek előtt. Mózes megijedt és elhallgatott. De később megint csak életéért könyörgött. Az Isten erre ezt mondta: Két esküt tettem: hogy nem vonulsz be az országba és hogy nem pusztítom el Izraelt. Visszavonom az elsőt, ha elengeded a másikat. «A világért sem, szólt Mózes, csak haljak meg, ha Izraelt megmenthetem». Ezután nagy gyülekezet előtt ünnepiesen megkoronázta Józsuát. De rövid idő multával Isten ismét felhívja Mózest, készüljön a halálra. Mózes ily szavakra fakad: «Óh, ha mindenáron határoznom kell, változtass át szarvassá, hadd legelhessek az ígéret földjének pázsitján, oltsam szomjamat esőjének cseppjeiből. Avagy legyek madárrá, hadd suhanjak át levegőjén, hadd szedegessek magot a földjén és füvének harmatcseppjei hadd üdítsék fel lelkemet. Vagy pedig változtass hallá, hogy a Jordán vízének hullámaival csókoljam szent partjait. Vagy ragadjon el szélvihar s vigyen a felhők fölé, hogy onnan láthassam népem új hazáját. És ha ezt nem teszed, szórd legalább szét csontjaimat, hogy amikor majdan Ezékiel próféta előhívja a szeleket, fújják össze az én csontjaimat is népem csontjaival és hadd kerüljenek vissza». Utolsó pillanataiban Mózes bocsánatot kér Izrael törzseitől, hogy annyi törvénnyel terhelte őket. A legenda szerkezetén és váratlan fordulatain meglátszik már, hogy ha eredetileg a nép ajkairól fakadt is, tudatos kéz dolgozta fel határozott tendenciával."

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2898. címszó a lexikon => 526. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12898.htm

CÍMSZÓ: Legenda

SZÓCIKK: Legenda. A költői gondolatközlés legnaivabb formája, amely a nép lelkiéletét még hívebben jellemzi, mint az irodalmi műalkotás. Mert a L. nem egyes kiváló és a nép fölött álló szellemek alkotása, hanem az eleven népköltészeté, melyben a nép vallásossága, kegyelete és filozófiája lüktet. AL. csodákról regél, amelyek annyifélék, ahányféle természeti akadály gördül a jó megvalósulása elé. E csodahit tehát ethikai alapon nyugszik és sokszor nem csupán a természeti élet erkölcstelenségének a korrektívuma, hanem kiegészítője a kanonizált vallásnak is. A L. úgy látja a világot, aminőnek kellene lennie és a nép erkölcsi szemlélete éppen ezért legbiztosabban a L.-iból ítélhető meg. Mikor Dávid Saul elől barlangba menekül, Isten úgy menti meg, hogy pókot rendel oda, hogy a barlang szájára hálót eresszen. R. Eleázár ben Azárja már fiatal korában olyan nagyhírű tudós, hogy a pátriárka méltóságába ültetik. A fiatalsága miatt félti hivatalos tekintélyét, amelyet pedig a tudománya miatt megérdemelne. A csodatevő Isten segítségére siet: megválasztásának éjszakáján a fiatal tudós szakállat ereszt és még meg is őszül. Száz és száz L. fejezi ki a gyenge védelmére, az érdem jutalmazására, a jóakarat érvényesülésére, az Isten megdicsőülésére irányuló vágyakozást. A nép L.-i-ban találja meg e vágyak kielégülését, akárcsak az álmaiban. A L. tehát pszichoanalitikai szempontból az álommal egy síkba esik: tömegálom, melynek éppúgy kell valami valóságban, valami élményben gyökereznie, mint az egyéni álomnak. A csoda, melyről szól, valamikor valóság volt, ha nem is ilyen színes alakban. Az ethikai alapnak van tehát metafizikai mélysége és az erkölcsi szükséglet csak kiváltja azt az erőt, mely mozgásba jön a csodatételnél. Ez a metafizikai feltevés pedig az, hogy a világ ősegység ; minden specializálódás: az állat-, növény-és Ásvány országra, külön fajokra és egyénekre való bomlás olyan folyamat, mely a technikai fejlődés érdekében szükséges, de valójában megtartják e speciesek vonzalmukat az ősi, úgyszólván anyaméhbeli állapothoz, amikor teljes, néma egységben voltak s csak a hívó szóra vártak, hogy az ősi egységbe ismét beleolvadjanak valamelyes természetfölötti, tehát erkölcsi cél érdekében. A hívó szó: az erkölcsi követelmény. Ha úgy kívánja egy ferde helyzet, akkor távolba lát a jámbor, megálmodja azt, ami a jövő méhében rejlik, átkel a folyón híd nélkül és megjelennek neki még az elhunytak is. A természet a maga törvényeivel csak megkérgesedett rendszer, melyet azonban áttör az ősegység melegének felgyülemlett ereje. A talmudbölcsek is körülbelül így fogták fel a helyzetet, mikor azt tanítják, hogy Isten már a világ teremtésekor azzal a kikötéssel teremtette meg a tengert, hogy Izrael előtt szakadjon két részre, amikor majd át kell vonulnia rajta. Amint a pszichoanalízis tanítása szerint az egyéni hazugság sem lehet légből kapott, a természet rendszeréből kieső, törvény alá nem tartozó szó-pihe, hanem kell, hogy régi, tudat alá merült élmények újólagos kitámadása legyen, habár csak eltorzult alakban is, azonképpen a népemlékezetnek kincse, a L. is ősi tudatállapotra vezetendő vissza, mikor az ember még egy volt a természettel. Buber, a neokabbalisztikus gondolkodás úttörője, ebben látja a szeretet lényegét. És egy régi kabbalista rabbi, egy apának azon kérdésére, mitévő legyen rossz útra tért fiával, azt felelte: jobban kell őt szeretni. A szeretet visszavezet az ősi állapothoz : a romlatlansághoz és reintegrálja az egyéni lelket a mindenség teljességébe. A L. is csupa szeretet. A L. az embert sokkal magasabb talapzatra helyezi, mint a természettudományos megismerés. Emberei és eseményei nem is esnek az idő törvényei alá, századok távolságai előtte eltűnnek, mint az Isten előtt, akinek ezer esztendő egy nap, sőt múlt, jelen, jövő is csak emberi elgondolások. Már a Bibliában találunk számos L.-t, mely a jó eszméjét hirdette a nép között. Általában a nép egésze körül forog a L. de van egyén körül forgó is. Ilyen az Illés prófétáról szóló, mely abban csúcsosodik ki, hogy Illés tüzes szekéren az égbe szállt. Hirtelen tűnik fel alakja Kir. I. 18 f. és már is csodás módon hollók táplálják rejtekhelyén, ahová az általa megfenyegetett Ácháb üldözése elől menekül; később egy özvegy adja oda neki utolsó falatját, ő pedig elfogadja, mert bizton tudja, hogy megtérül neki; holtnak vélt gyermeknek visszaadja életét. Fellépése a király gonoszságával szemben példássá válhatott a későbbi kor előtt. Halálát így adja elő a Biblia Kir. II. 2.Í. : Igy történt, hogy Elijóhut a viharban égbe vitte Isten : Elijóhu Elisával elment Gilgálból, Elijóhu pedig monda Elisának : maradj te itt, mert Isten engem Bétélbe küldött, de Elisa felelé : Istenre és a te életedre, nem hagylak el. A próféta-növendékek pedig jöttek Éliáshoz és mondták: tudod-e, hogy mai napon elveszi Isten uradat fejőd felől; ő pedig monda: tudom, csak hallgassatok! Ugyanoz az ünnepies, misztikus jelenőt más-más helyen még kétszer megismétlődik, amikor hirtelen viharban égbe száll a próféta. Ez a L. Még nincs kellően megvilágítva. Magyarázatra szorul az, miért' kell titokban tartani a próféta bekövetkező halálát, honnan tudják ezt az ifjú próféták és miért használják e misztikus kifejezést: ma elveszi Isten uradat fejed felől . A halál szót sem a jövendölésben, sem a bekövetkeztében nem találják Elijóhu maga is e kifejezéssel él: mielőtt elvétetem tőled . E misztikus leírásra valami mélyen megrendítő tragikus esemény adhatott alapot és ez - egy magyar író meglátása szerint - nem más, mint, hogy Acháb pribékjei vetették ki hálójukat rá és aztán szokásos módon el is tüntették, úgy, hogy könnyen kelhetett szárnyra a hír, hogy Isten magához vette; élve-e vagy halva, az nem. derül ki. Egy középkori keresztény L. csakugyan említi is Elijóhu megöletését V. ö. Kohn Sámuel, Illés próféta a legendában . A körülmetélés vérvételénél is Elijóhu próféta jelenik meg, külön neki odaállított trónuson, mint illetékes patrónusa a vérrel való áldozatnak. Számos L.-t találunk a Talmud agadai részében, melyeken azonban a nép naiv költészeti munkáján kívül a kor reflexióinak, a hagyományozok esztétikai alakításának nyomait is észleljük. Amikor az első jeruzsálemi Templom elpusztult, az Aggada több változata szerint majd a főpap, majd a király, majd pedig az ifjú papok a Templom kulcsát a tűzbe vetették, hogy ha ők nem bizonyultak jó sáfároknak, vegye hát Isten át a gondozását és egy mennyei kéz csakugyan át is vette a kulcsot. A szereplő megválasztása ez esetben már a költői meggondolás dolga lehetett. A népfantázia természetesen a zsidó történet nagy alakját, Mózest is körülszőtte aranyszálaival. A L. keletkezésének pszichikumát és filozófiáját talán ez a következő kivonatos L. jellemzi legjobban : Az Egyiptomból való kivonulás idején, Mózes három nap és három éjen át kutatott József csontjai után, hogy teljesítse az ősnek végrendeletét, mely meghagyta, hogy csontjait magukkal vigyék utódai, ha az igéret földje felé vonulnak. Végül rábukkan egy asszonyra, aki megmutatja, hogy a koporsó a Nilus fenekén van. Mózes szól a halottnak, hogy jöjjön elő, itt a megváltás órája. Nemsokára elő is morajlik a koporsó, vállukra veszik és aztán a frigyláda mellett hordozzák. A puszta karavánjai csodálkozva kérdik: miért viszik diadalmenetben a koporsót ? Mire Izrael fiai felelik: azért, mert ami e ládában irva van a kő-táblákon , azt teljesítette az, ki e másik ládában fekszik. Ez oly Istennek tetsző dolog volt, hogy ennek fejében Isten csókkal vette magához Mózes l+J2345elkét, és úgy temette el, hogy soha ember fia teteméhez nem nyúlhatott. Amikor elkövetkezett Mózes halálának ideje, szólt Isten : íme eljött a te időd. Mózes könyörgött: Ne haljak még meg. Élni akarok, hogy hirdessem az Ur dicsőségét! Mire az Isten így felelt: Nem szabad életben maradnod, mert még megistenülnél az emberek előtt. Mózes megijedt és elhallgatott. De később megint csak életéért könyörgött. Az Isten erre ezt mondta: Két esküt tettem: hogy nem vonulsz be az országba és hogy nem pusztítom el Izraelt. Visszavonom az elsőt, ha elengeded a másikat. A világért sem, szólt Mózes, csak haljak meg, ha Izraelt megmenthetem . Ezután nagy gyülekezet előtt ünnepiesen megkoronázta Józsuát. De rövid idő multával Isten ismét felhívja Mózest, készüljön a halálra. Mózes ily szavakra fakad: Óh, ha mindenáron határoznom kell, változtass át szarvassá, hadd legelhessek az ígéret földjének pázsitján, oltsam szomjamat esőjének cseppjeiből. Avagy legyek madárrá, hadd suhanjak át levegőjén, hadd szedegessek magot a földjén és füvének harmatcseppjei hadd üdítsék fel lelkemet. Vagy pedig változtass hallá, hogy a Jordán vízének hullámaival csókoljam szent partjait. Vagy ragadjon el szélvihar s vigyen a felhők fölé, hogy onnan láthassam népem új hazáját. És ha ezt nem teszed, szórd legalább szét csontjaimat, hogy amikor majdan Ezékiel próféta előhívja a szeleket, fújják össze az én csontjaimat is népem csontjaival és hadd kerüljenek vissza . Utolsó pillanataiban Mózes bocsánatot kér Izrael törzseitől, hogy annyi törvénnyel terhelte őket. B legenda szerkezetén és váratlan fordulatain meglátszik már, hogy ha eredetileg a nép ajkairól fakadt is, tudatos kéz dolgozta fel határozott tendenciával. Legenda. A költői gondolatközlés legnaivabb formája, amely a nép lelkiéletét még hívebben jellemzi, mint az irodalmi műalkotás. Mert a L. nem egyes kiváló és a nép fölött álló szellemek alkotása, hanem az eleven népköltészeté, melyben a nép vallásossága, kegyelete és filozófiája lüktet. AL. csodákról regél, amelyek annyifélék, ahányféle természeti akadály gördül a jó megvalósulása elé. E csodahit tehát ethikai alapon nyugszik és sokszor nem csupán a természeti élet erkölcstelenségének a korrektívuma, hanem kiegészítője a kanonizált vallásnak is. A L. úgy látja a világot, aminőnek kellene lennie és a nép erkölcsi szemlélete éppen ezért legbiztosabban a L.-iból ítélhető meg. Mikor Dávid Saul elől barlangba menekül, Isten úgy menti meg, hogy pókot rendel oda, hogy a barlang szájára hálót eresszen. R. Eleázár ben Azárja már fiatal korában olyan nagyhírű tudós, hogy a pátriárka méltóságába ültetik. A fiatalsága miatt félti hivatalos tekintélyét, amelyet pedig a tudománya miatt megérdemelne. A csodatevő Isten segítségére siet: megválasztásának éjszakáján a fiatal tudós szakállat ereszt és még meg is őszül. Száz és száz L. fejezi ki a gyenge védelmére, az érdem jutalmazására, a jóakarat érvényesülésére, az Isten megdicsőülésére irányuló vágyakozást. A nép L.-i-ban találja meg e vágyak kielégülését, akárcsak az álmaiban. A L.tehát pszichoanalitikai szempontból az álommal egy síkba esik: tömegálom, melynek éppúgy kell valami valóságban, valami élményben gyökereznie, mint az egyéni álomnak. A csoda, melyről szól, valamikor valóság volt, ha nem is ilyen színes alakban. Az ethikai alapnak van tehát metafizikai mélysége és az erkölcsi szükséglet csak kiváltja azt az erőt, mely mozgásba jön a csodatételnél. Ez a metafizikai feltevés pedig az, hogy a világ ősegység ; minden specializálódás: az állat-, növény-és Ásvány országra, külön fajokra és egyénekre való bomlás olyan folyamat, mely a technikai fejlődés érdekében szükséges, de valójában megtartják e speciesek vonzalmukat az ősi, úgyszólván anyaméhbeli állapothoz, amikor teljes, néma egységben voltak s csak a hívó szóra vártak, hogy az ősi egységbe ismét beleolvadjanak valamelyes természetfölötti, tehát erkölcsi cél érdekében. A hívó szó: az erkölcsi követelmény. Ha úgy kívánja egy ferde helyzet, akkor távolba lát a jámbor, megálmodja azt, ami a jövő méhében rejlik, átkel a folyón híd nélkül és megjelennek neki még az elhunytak is. A természet a maga törvényeivel csak megkérgesedett rendszer, melyet azonban áttör az ősegység melegének felgyülemlett ereje. A talmudbölcsek is körülbelül így fogták fel a helyzetet, mikor azt tanítják, hogy Isten már a világ teremtésekor azzal a kikötéssel teremtette meg a tengert, hogy Izrael előtt szakadjon két részre, amikor majd át kell vonulnia rajta. Amint a pszichoanalízis tanítása szerint az egyéni hazugság sem lehet légből kapott, a természet rendszeréből kieső, törvény alá nem tartozó szó-pihe, hanem kell, hogy régi, tudat alá merült élmények újólagos kitámadása legyen, habár csak eltorzult alakban is, azonképpen a népemlékezetnek kincse, a L. is ősi tudatállapotra vezetendő vissza, mikor az ember még egy volt a természettel. Buber, a neokabbalisztikus gondolkodás úttörője, ebben látja a szeretet lényegét. És egy régi kabbalista rabbi, egy apának azon kérdésére, mitévő legyen rossz útra tért fiával, azt felelte: jobban kell őt szeretni. A szeretet visszavezet az ősi állapothoz : a romlatlansághoz és reintegrálja az egyéni lelket a mindenség teljességébe. A L. is csupa szeretet. A L. az embert sokkal magasabb talapzatra helyezi, mint a természettudományos megismerés. Emberei és eseményei nem is esnek az idő törvényei alá, századok távolságai előtte eltűnnek, mint az Isten előtt, akinek ezer esztendő egy nap, sőt múlt, jelen, jövő is csak emberi elgondolások. Már a Bibliában találunk számos L.-t, mely a jó eszméjét hirdette a nép között. Általában a nép egésze körül forog a L. de van egyén körül forgó is. Ilyen az Illés prófétáról szóló, mely abban csúcsosodik ki, hogy Illés tüzes szekéren az égbe szállt. Hirtelen tűnik fel alakja Kir. I. 18 f. és már is csodás módon hollók táplálják rejtekhelyén, ahová az általa megfenyegetett Ácháb üldözése elől menekül; később egy özvegy adja oda neki utolsó falatját, ő pedig elfogadja, mert bizton tudja, hogy megtérül neki; holtnak vélt gyermeknek visszaadja életét. Fellépése a király gonoszságával szemben példássá válhatott a későbbi kor előtt. Halálát így adja elő a Biblia Kir. II. 2.1. : Igy történt, hogy Elijóhut a viharban égbe vitte Isten : Elijóhu Elisával elment Gilgálból, Elijóhu pedig monda Elisának : maradj te itt, mert Isten engem Bétélbe küldött, de Elisa felelé : Istenre és a te életedre, nem hagylak el. A próféta-növendékek pedig jöttek Éliáshoz és mondták: tudod-e, hogy mai napon elveszi Isten uradat fejőd felől; ő pedig monda: tudom, csak hallgassatok! Ugyanez az ünnepies, misztikus jelenet más-más helyen még kétszer megismétlődik, amikor hirtelen viharban égbe száll a próféta. Ez a L. Még nincs kellően megvilágítva. Magyarázatra szorul az, miért kell titokban tartani a próféta bekövetkező halálát, honnan tudják ezt az ifjú próféták és miért használják e misztikus kifejezést: ma elveszi Isten uradat fejed felől . A halál szót sem a jövendölésben, sem a bekövetkeztében nem találják Elijóhu maga is e kifejezéssel él: mielőtt elvétetem tőled . E misztikus leírásra valami mélyen megrendítő tragikus esemény adhatott alapot és ez - egy magyar író meglátása szerint - nem más, mint, hogy Acháb pribékjei vetették ki hálójukat rá és aztán szokásos módon el is tüntették, úgy, hogy könnyen kelhetett szárnyra a hír, hogy Isten magához vette; élve-e vagy halva, az nem. derül ki. Egy középkori keresztény L. csakugyan említi is Elijóhu megöletését V. ö. Kohn Sámuel, Illés próféta a legendában . A körülmetélés vérvételénél is Elijóhu próféta jelenik meg, külön neki odaállított trónuson, mint illetékes patrónusa a vérrel való áldozatnak. Számos L.-t találunk a Talmud agadai részében, melyeken azonban a nép naiv költészeti munkáján kívül a kor reflexióinak, a hagyományozok esztétikai alakításának nyomait is észleljük. Amikor az első jeruzsálemi Templom elpusztult, az Aggada több változata szerint majd a főpap, majd a király, majd pedig az ifjú papok a Templom kulcsát a tűzbe vetették, hogy ha ők nem bizonyultak jó sáfároknak, vegye hát Isten át a gondozását és egy mennyei kéz csakugyan át is vette a kulcsot. A szereplő megválasztása ez esetben már a költői meggondolás dolga lehetett. A népfantázia természetesen a zsidó történet nagy alakját, Mózest is körülszőtte aranyszálaival. A L. keletkezésének pszichikumát és filozófiáját talán ez a következő kivonatos L. jellemzi legjobban : Az Egyiptomból való kivonulás idején, Mózes három nap és három éjen át kutatott József csontjai után, hogy teljesítse az ősnek végrendeletét, mely meghagyta, hogy csontjait magukkal vigyék utódai, ha az igéret földje felé vonulnak. Végül rábukkan egy asszonyra, aki megmutatja, hogy a koporsó a Nilus fenekén van. Mózes szól a halottnak, hogy jöjjön elő, itt a megváltás órája. Nemsokára elő is morajlik a koporsó, vállukra veszik és aztán a frigyláda mellett hordozzák. A puszta karavánjai csodálkozva kérdik: miért viszik diadalmenetben a koporsót? Mire Izrael fiai felelik: azért, mert ami e ládában irva van a kőtáblákon , azt teljesítette az, ki e másik ládában fekszik. Ez oly Istennek tetsző dolog volt, hogy ennek fejében Isten csókkal vette magához Mózes lelkét, és úgy temette el, hogy soha ember fia teteméhez nem nyúlhatott. Amikor elkövetkezett Mózes halálának ideje, szólt Isten : íme eljött a te időd. Mózes könyörgött: Ne haljak még meg. Élni akarok, hogy hirdessem az Ur dicsőségét! Mire az Isten így felelt: Nem szabad életben maradnod, mert még megistenülnél az emberek előtt. Mózes megijedt és elhallgatott. De később megint csak életéért könyörgött. Az Isten erre ezt mondta: Két esküt tettem: hogy nem vonulsz be az országba és hogy nem pusztítom el Izraelt. Visszavonom az elsőt, ha elengeded a másikat. A világért sem, szólt Mózes, csak haljak meg, ha Izraelt megmenthetem . Ezután nagy gyülekezet előtt ünnepiesen megkoronázta Józsuát. De rövid idő multával Isten ismét felhívja Mózest, készüljön a halálra. Mózes ily szavakra fakad: Óh, ha mindenáron határoznom kell, változtass át szarvassá, hadd legelhessek az ígéret földjének pázsitján, oltsam szomjamat esőjének cseppjeiből. Avagy legyek madárrá, hadd suhanjak át levegőjén, hadd szedegessek magot a földjén és füvének harmatcseppjei hadd üdítsék fel lelkemet. Vagy pedig változtass hallá, hogy a Jordán vízének hullámaival csókoljam szent partjait. Vagy ragadjon el szélvihar s vigyen a felhők fölé, hogy onnan láthassam népem új hazáját. És ha ezt nem teszed, szórd legalább szét csontjaimat, hogy amikor majdan Ezékiel próféta előhívja a szeleket, fújják össze az én csontjaimat is népem csontjaival és hadd kerüljenek vissza . Utolsó pillanataiban Mózes bocsánatot kér Izrael törzseitől, hogy annyi törvénnyel terhelte őket. A legenda szerkezetén és váratlan fordulatain meglátszik már, hogy ha eredetileg a nép ajkairól fakadt is, tudatos kéz dolgozta fel határozott tendenciával.

12898.ht

CÍMSZÓ Legend

SZÓCIKK Legenda költő gondolatközlé legnaivab formája amel né lelkiéleté mé hívebbe jellemzi min a irodalm műalkotás Mer L ne egye kivál é né fölöt áll szelleme alkotása hane a eleve népköltészeté melybe né vallásossága kegyelet é filozófiáj lüktet AL csodákró regél amelye annyifélék ahányfél természet akadál gördü j megvalósulás elé csodahi tehá ethika alapo nyugszi é sokszo ne csupá természet éle erkölcstelenségéne korrektívuma hane kiegészítőj kanonizál vallásna is L úg látj világot aminőne kellen lenni é né erkölcs szemlélet éppe ezér legbiztosabba L.-ibó ítélhet meg Miko Dávi Sau elő barlangb menekül Iste úg ment meg hog póko rende oda hog barlan szájár háló eresszen R Eleázá be Azárj má fiata korába olya nagyhír tudós hog pátriárk méltóságáb ültetik fiatalság miat félt hivatalo tekintélyét amelye pedi tudomány miat megérdemelne csodatev Iste segítségér siet megválasztásána éjszakájá fiata tudó szakálla eresz é mé me i őszül Szá é szá L fejez k gyeng védelmére a érde jutalmazására jóakara érvényesülésére a Iste megdicsőülésér irányul vágyakozást né L.-i-ba találj me vágya kielégülését akárcsa a álmaiban L tehá pszichoanalitika szempontbó a álomma eg síkb esik tömegálom melyne éppúg kel valam valóságban valam élménybe gyökereznie min a egyén álomnak csoda melyrő szól valamiko valósá volt h ne i ilye színe alakban A ethika alapna va tehá metafizika mélység é a erkölcs szükségle csa kiváltj az a erőt mel mozgásb jö csodatételnél E metafizika feltevé pedi az hog vilá ősegysé minde specializálódás a állat- növény-é Ásván országra külö fajokr é egyénekr val bomlá olya folyamat mel technika fejlődé érdekébe szükséges d valójába megtartjá speciese vonzalmuka a ősi úgyszólvá anyaméhbel állapothoz amiko teljes ném egységbe volta csa hív szór vártak hog a ős egységb ismé beleolvadjana valamelye természetfölötti tehá erkölcs cé érdekében hív szó a erkölcs követelmény H úg kívánj eg ferd helyzet akko távolb lá jámbor megálmodj azt am jöv méhébe rejlik átke folyó hí nélkü é megjelenne nek mé a elhunyta is természe mag törvényeive csa megkérgesedet rendszer melye azonba áttö a ősegysé melegéne felgyülemlet ereje talmudbölcse i körülbelü íg fogtá fe helyzetet miko az tanítják hog Iste má vilá teremtéseko azza kikötésse teremtett me tengert hog Izrae előt szakadjo ké részre amiko maj á kel vonulni rajta Amin pszichoanalízi tanítás szerin a egyén hazugsá se lehe légbő kapott természe rendszerébő kieső törvén al ne tartoz szó-pihe hane kell hog régi tuda al merül élménye újólago kitámadás legyen habá csa eltorzul alakba is azonképpe népemlékezetne kincse L i ős tudatállapotr vezetend vissza miko a embe mé eg vol természettel Buber neokabbalisztiku gondolkodá úttörője ebbe látj szerete lényegét É eg rég kabbalist rabbi eg apána azo kérdésére mitév legye ross útr tér fiával az felelte jobba kel ő szeretni szerete visszaveze a ős állapotho romlatlanságho é reintegrálj a egyén lelke mindensé teljességébe L i csup szeretet L a ember sokka magasab talapzatr helyezi min természettudományo megismerés Embere é eseménye ne i esne a id törvénye alá százado távolsága előtt eltűnnek min a Iste előtt akine eze esztend eg nap ső múlt jelen jöv i csa ember elgondolások Má Bibliába találun számo L.-t mel j eszméjé hirdett né között Általába né egész körü foro L d va egyé körü forg is Ilye a Illé prófétáró szóló mel abba csúcsosodi ki hog Illé tüze szekére a égb szállt Hirtele tűni fe alakj Kir I 1 f é má i csodá módo holló tápláljá rejtekhelyén ahov a által megfenyegetet Áchá üldözés elő menekül későb eg özveg adj od nek utols falatját pedi elfogadja mer bizto tudja hog megtérü neki holtna vél gyermekne visszaadj életét Fellépés királ gonoszságáva szembe példáss válhatot később ko előtt Halálá íg adj el Bibli Kir II 2.Í Ig történt hog Elijóhu viharba égb vitt Iste Elijóh Elisáva elmen Gilgálból Elijóh pedi mond Elisána marad t itt mer Iste enge Bétélb küldött d Elis felel Istenr é t életedre ne hagyla el próféta-növendéke pedi jötte Éliásho é mondták tudod-e hog ma napo elvesz Iste urada fejő felől pedi monda tudom csa hallgassatok Ugyano a ünnepies misztiku jelenő más-má helye mé kétsze megismétlődik amiko hirtele viharba égb szál próféta E L Mé ninc kellőe megvilágítva Magyarázatr szoru az miért kel titokba tartan prófét bekövetkez halálát honna tudjá ez a ifj prófétá é miér használjá misztiku kifejezést m elvesz Iste urada feje felő halá szó se jövendölésben se bekövetkeztébe ne találjá Elijóh mag i kifejezésse él mielőt elvétete tőle misztiku leírásr valam mélye megrendít tragiku esemén adhatot alapo é e eg magya ír meglátás szerin ne más mint hog Achá pribékje vetetté k hálójuka r é aztá szokáso módo e i tüntették úgy hog könnye kelhetet szárnyr hír hog Iste magáho vette élve- vag halva a nem derü ki Eg középkor keresztén L csakugya említ i Elijóh megöletésé V ö Koh Sámuel Illé prófét legendába körülmetélé vérvételéné i Elijóh prófét jeleni meg külö nek odaállítot trónuson min illetéke patrónus vérre val áldozatnak Számo L.- találun Talmu agada részében melyeke azonba né nai költészet munkájá kívü ko reflexióinak hagyományozo esztétika alakításána nyomai i észleljük Amiko a els jeruzsálem Templo elpusztult a Aggad töb változat szerin maj főpap maj király maj pedi a ifj papo Templo kulcsá tűzb vetették hog h ő ne bizonyulta j sáfároknak vegy há Iste á gondozásá é eg mennye ké csakugya á i vett kulcsot szerepl megválasztás e esetbe má költő meggondolá dolg lehetett népfantázi természetese zsid történe nag alakját Mózes i körülszőtt aranyszálaival L keletkezéséne pszichikumá é filozófiájá talá e következ kivonato L jellemz legjobba A Egyiptombó val kivonulá idején Móze háro na é háro éje á kutatot Józse csontja után hog teljesíts a ősne végrendeletét mel meghagyta hog csontjai magukka vigyé utódai h a igére földj fel vonulnak Végü rábukka eg asszonyra ak megmutatja hog kopors Nilu feneké van Móze szó halottnak hog jöjjö elő it megváltá órája Nemsokár el i morajli koporsó vállukr veszi é aztá frigylád mellet hordozzák puszt karavánja csodálkozv kérdik miér viszi diadalmenetbe koporsó Mir Izrae fia felelik azért mer am ládába irv va kő-tábláko az teljesített az k mási ládába fekszik E ol Istenne tetsz dolo volt hog enne fejébe Iste csókka vett magáho Móze l+J2345elkét é úg temett el hog soh embe fi teteméhe ne nyúlhatott Amiko elkövetkezet Móze halálána ideje szól Iste ím eljöt t időd Móze könyörgött N halja mé meg Éln akarok hog hirdesse a U dicsőségét Mir a Iste íg felelt Ne szaba életbe maradnod mer mé megistenülné a embere előtt Móze megijed é elhallgatott D későb megin csa életéér könyörgött A Iste err ez mondta Ké eskü tettem hog ne vonuls b a országb é hog ne pusztíto e Izraelt Visszavono a elsőt h elengede másikat világér sem szól Mózes csa halja meg h Izrael megmenthete Ezutá nag gyülekeze előt ünnepiese megkoronázt Józsuát D rövi id multáva Iste ismé felhívj Mózest készüljö halálra Móze il szavakr fakad Óh h mindenáro határozno kell változtas á szarvassá had legelhesse a ígére földjéne pázsitján oltsa szomjama esőjéne cseppjeiből Avag legye madárrá had suhanja á levegőjén had szedegesse mago földjé é füvéne harmatcseppje had üdítsé fe lelkemet Vag pedi változtas hallá hog Jordá vízéne hullámaiva csókolja szen partjait Vag ragadjo e szélviha vigye felhő fölé hog onna láthassa népe ú hazáját É h ez ne teszed szór legaláb szé csontjaimat hog amiko majda Ezékie prófét előhívj szeleket fújjá össz a é csontjaima i népe csontjaiva é had kerüljene vissz Utols pillanataiba Móze bocsánato ké Izrae törzseitől hog anny törvénnye terhelt őket legend szerkezeté é váratla fordulatai meglátszi már hog h eredetile né ajkairó fakad is tudato ké dolgozt fe határozot tendenciával Legenda költő gondolatközlé legnaivab formája amel né lelkiéleté mé hívebbe jellemzi min a irodalm műalkotás Mer L ne egye kivál é né fölöt áll szelleme alkotása hane a eleve népköltészeté melybe né vallásossága kegyelet é filozófiáj lüktet AL csodákró regél amelye annyifélék ahányfél természet akadál gördü j megvalósulás elé csodahi tehá ethika alapo nyugszi é sokszo ne csupá természet éle erkölcstelenségéne korrektívuma hane kiegészítőj kanonizál vallásna is L úg látj világot aminőne kellen lenni é né erkölcs szemlélet éppe ezér legbiztosabba L.-ibó ítélhet meg Miko Dávi Sau elő barlangb menekül Iste úg ment meg hog póko rende oda hog barlan szájár háló eresszen R Eleázá be Azárj má fiata korába olya nagyhír tudós hog pátriárk méltóságáb ültetik fiatalság miat félt hivatalo tekintélyét amelye pedi tudomány miat megérdemelne csodatev Iste segítségér siet megválasztásána éjszakájá fiata tudó szakálla eresz é mé me i őszül Szá é szá L fejez k gyeng védelmére a érde jutalmazására jóakara érvényesülésére a Iste megdicsőülésér irányul vágyakozást né L.-i-ba találj me vágya kielégülését akárcsa a álmaiban L.tehá pszichoanalitika szempontbó a álomma eg síkb esik tömegálom melyne éppúg kel valam valóságban valam élménybe gyökereznie min a egyén álomnak csoda melyrő szól valamiko valósá volt h ne i ilye színe alakban A ethika alapna va tehá metafizika mélység é a erkölcs szükségle csa kiváltj az a erőt mel mozgásb jö csodatételnél E metafizika feltevé pedi az hog vilá ősegysé minde specializálódás a állat- növény-é Ásván országra külö fajokr é egyénekr val bomlá olya folyamat mel technika fejlődé érdekébe szükséges d valójába megtartjá speciese vonzalmuka a ősi úgyszólvá anyaméhbel állapothoz amiko teljes ném egységbe volta csa hív szór vártak hog a ős egységb ismé beleolvadjana valamelye természetfölötti tehá erkölcs cé érdekében hív szó a erkölcs követelmény H úg kívánj eg ferd helyzet akko távolb lá jámbor megálmodj azt am jöv méhébe rejlik átke folyó hí nélkü é megjelenne nek mé a elhunyta is természe mag törvényeive csa megkérgesedet rendszer melye azonba áttö a ősegysé melegéne felgyülemlet ereje talmudbölcse i körülbelü íg fogtá fe helyzetet miko az tanítják hog Iste má vilá teremtéseko azza kikötésse teremtett me tengert hog Izrae előt szakadjo ké részre amiko maj á kel vonulni rajta Amin pszichoanalízi tanítás szerin a egyén hazugsá se lehe légbő kapott természe rendszerébő kieső törvén al ne tartoz szó-pihe hane kell hog régi tuda al merül élménye újólago kitámadás legyen habá csa eltorzul alakba is azonképpe népemlékezetne kincse L i ős tudatállapotr vezetend vissza miko a embe mé eg vol természettel Buber neokabbalisztiku gondolkodá úttörője ebbe látj szerete lényegét É eg rég kabbalist rabbi eg apána azo kérdésére mitév legye ross útr tér fiával az felelte jobba kel ő szeretni szerete visszaveze a ős állapotho romlatlanságho é reintegrálj a egyén lelke mindensé teljességébe L i csup szeretet L a ember sokka magasab talapzatr helyezi min természettudományo megismerés Embere é eseménye ne i esne a id törvénye alá százado távolsága előtt eltűnnek min a Iste előtt akine eze esztend eg nap ső múlt jelen jöv i csa ember elgondolások Má Bibliába találun számo L.-t mel j eszméjé hirdett né között Általába né egész körü foro L d va egyé körü forg is Ilye a Illé prófétáró szóló mel abba csúcsosodi ki hog Illé tüze szekére a égb szállt Hirtele tűni fe alakj Kir I 1 f é má i csodá módo holló tápláljá rejtekhelyén ahov a által megfenyegetet Áchá üldözés elő menekül későb eg özveg adj od nek utols falatját pedi elfogadja mer bizto tudja hog megtérü neki holtna vél gyermekne visszaadj életét Fellépés királ gonoszságáva szembe példáss válhatot később ko előtt Halálá íg adj el Bibli Kir II 2.1 Ig történt hog Elijóhu viharba égb vitt Iste Elijóh Elisáva elmen Gilgálból Elijóh pedi mond Elisána marad t itt mer Iste enge Bétélb küldött d Elis felel Istenr é t életedre ne hagyla el próféta-növendéke pedi jötte Éliásho é mondták tudod-e hog ma napo elvesz Iste urada fejő felől pedi monda tudom csa hallgassatok Ugyane a ünnepies misztiku jelene más-má helye mé kétsze megismétlődik amiko hirtele viharba égb szál próféta E L Mé ninc kellőe megvilágítva Magyarázatr szoru az miér kel titokba tartan prófét bekövetkez halálát honna tudjá ez a ifj prófétá é miér használjá misztiku kifejezést m elvesz Iste urada feje felő halá szó se jövendölésben se bekövetkeztébe ne találjá Elijóh mag i kifejezésse él mielőt elvétete tőle misztiku leírásr valam mélye megrendít tragiku esemén adhatot alapo é e eg magya ír meglátás szerin ne más mint hog Achá pribékje vetetté k hálójuka r é aztá szokáso módo e i tüntették úgy hog könnye kelhetet szárnyr hír hog Iste magáho vette élve- vag halva a nem derü ki Eg középkor keresztén L csakugya említ i Elijóh megöletésé V ö Koh Sámuel Illé prófét legendába körülmetélé vérvételéné i Elijóh prófét jeleni meg külö nek odaállítot trónuson min illetéke patrónus vérre val áldozatnak Számo L.- találun Talmu agada részében melyeke azonba né nai költészet munkájá kívü ko reflexióinak hagyományozo esztétika alakításána nyomai i észleljük Amiko a els jeruzsálem Templo elpusztult a Aggad töb változat szerin maj főpap maj király maj pedi a ifj papo Templo kulcsá tűzb vetették hog h ő ne bizonyulta j sáfároknak vegy há Iste á gondozásá é eg mennye ké csakugya á i vett kulcsot szerepl megválasztás e esetbe má költő meggondolá dolg lehetett népfantázi természetese zsid történe nag alakját Mózes i körülszőtt aranyszálaival L keletkezéséne pszichikumá é filozófiájá talá e következ kivonato L jellemz legjobba A Egyiptombó val kivonulá idején Móze háro na é háro éje á kutatot Józse csontja után hog teljesíts a ősne végrendeletét mel meghagyta hog csontjai magukka vigyé utódai h a igére földj fel vonulnak Végü rábukka eg asszonyra ak megmutatja hog kopors Nilu feneké van Móze szó halottnak hog jöjjö elő it megváltá órája Nemsokár el i morajli koporsó vállukr veszi é aztá frigylád mellet hordozzák puszt karavánja csodálkozv kérdik miér viszi diadalmenetbe koporsót Mir Izrae fia felelik azért mer am ládába irv va kőtábláko az teljesített az k mási ládába fekszik E ol Istenne tetsz dolo volt hog enne fejébe Iste csókka vett magáho Móze lelkét é úg temett el hog soh embe fi teteméhe ne nyúlhatott Amiko elkövetkezet Móze halálána ideje szól Iste ím eljöt t időd Móze könyörgött N halja mé meg Éln akarok hog hirdesse a U dicsőségét Mir a Iste íg felelt Ne szaba életbe maradnod mer mé megistenülné a embere előtt Móze megijed é elhallgatott D későb megin csa életéér könyörgött A Iste err ez mondta Ké eskü tettem hog ne vonuls b a országb é hog ne pusztíto e Izraelt Visszavono a elsőt h elengede másikat világér sem szól Mózes csa halja meg h Izrael megmenthete Ezutá nag gyülekeze előt ünnepiese megkoronázt Józsuát D rövi id multáva Iste ismé felhívj Mózest készüljö halálra Móze il szavakr fakad Óh h mindenáro határozno kell változtas á szarvassá had legelhesse a ígére földjéne pázsitján oltsa szomjama esőjéne cseppjeiből Avag legye madárrá had suhanja á levegőjén had szedegesse mago földjé é füvéne harmatcseppje had üdítsé fe lelkemet Vag pedi változtas hallá hog Jordá vízéne hullámaiva csókolja szen partjait Vag ragadjo e szélviha vigye felhő fölé hog onna láthassa népe ú hazáját É h ez ne teszed szór legaláb szé csontjaimat hog amiko majda Ezékie prófét előhívj szeleket fújjá össz a é csontjaima i népe csontjaiva é had kerüljene vissz Utols pillanataiba Móze bocsánato ké Izrae törzseitől hog anny törvénnye terhelt őket legend szerkezeté é váratla fordulatai meglátszi már hog h eredetile né ajkairó fakad is tudato ké dolgozt fe határozot tendenciával

12898.h

CÍMSZ Legen

SZÓCIK Legend költ gondolatközl legnaiva formáj ame n lelkiélet m hívebb jellemz mi irodal műalkotá Me n egy kivá n fölö ál szellem alkotás han elev népköltészet melyb n vallásosság kegyele filozófiá lükte A csodákr regé amely annyifélé ahányfé természe akadá görd megvalósulá el csodah teh ethik alap nyugsz soksz n csup természe él erkölcstelenségén korrektívum han kiegészítő kanonizá vallásn i ú lát világo aminőn kelle lenn n erkölc szemléle épp ezé legbiztosabb L.-ib ítélhe me Mik Dáv Sa el barlang menekü Ist ú men me ho pók rend od ho barla szájá hál eressze Eleáz b Azár m fiat koráb oly nagyhí tudó ho pátriár méltóságá ülteti fiatalsá mia fél hivatal tekintélyé amely ped tudomán mia megérdemeln csodate Ist segítségé sie megválasztásán éjszakáj fiat tud szakáll eres m m őszü Sz sz feje gyen védelmér érd jutalmazásár jóakar érvényesülésér Ist megdicsőülésé irányu vágyakozás n L.-i-b talál m vágy kielégülésé akárcs álmaiba teh pszichoanalitik szempontb álomm e sík esi tömegálo melyn éppú ke vala valóságba vala élményb gyökerezni mi egyé álomna csod melyr szó valamik valós vol n ily szín alakba ethik alapn v teh metafizik mélysé erkölc szükségl cs kivált a erő me mozgás j csodatételné metafizik feltev ped a ho vil ősegys mind specializálódá állat növény- Ásvá országr kül fajok egyének va boml oly folyama me technik fejlőd érdekéb szüksége valójáb megtartj species vonzalmuk ős úgyszólv anyaméhbe állapotho amik telje né egységb volt cs hí szó várta ho ő egység ism beleolvadjan valamely természetfölött teh erkölc c érdekébe hí sz erkölc követelmén ú kíván e fer helyze akk távol l jámbo megálmod az a jö méhéb rejli átk foly h nélk megjelenn ne m elhunyt i termész ma törvényeiv cs megkérgesede rendsze mely azonb átt ősegys melegén felgyülemle erej talmudbölcs körülbel í fogt f helyzete mik a tanítjá ho Ist m vil teremtések azz kikötéss teremtet m tenger ho Izra elő szakadj k részr amik ma ke vonuln rajt Ami pszichoanalíz tanítá szeri egyé hazugs s leh légb kapot termész rendszeréb kies törvé a n tarto szó-pih han kel ho rég tud a merü élmény újólag kitámadá legye hab cs eltorzu alakb i azonképp népemlékezetn kincs ő tudatállapot vezeten vissz mik emb m e vo természette Bube neokabbalisztik gondolkod úttörőj ebb lát szeret lényegé e ré kabbalis rabb e apán az kérdésér mité legy ros út té fiáva a felelt jobb ke szeretn szeret visszavez ő állapoth romlatlanságh reintegrál egyé lelk mindens teljességéb csu szerete embe sokk magasa talapzat helyez mi természettudomány megismeré Ember esemény n esn i törvény al század távolság előt eltűnne mi Ist előt akin ez eszten e na s múl jele jö cs embe elgondoláso M Bibliáb találu szám L.- me eszméj hirdet n közöt Általáb n egés kör for v egy kör for i Ily Ill prófétár szól me abb csúcsosod k ho Ill tüz szekér ég száll Hirtel tűn f alak Ki m csod mód holl táplálj rejtekhelyé aho álta megfenyegete Ách üldözé el menekü késő e özve ad o ne utol falatjá ped elfogadj me bizt tudj ho megtér nek holtn vé gyermekn visszaad életé Fellépé kirá gonoszságáv szemb példás válhato későb k előt Halál í ad e Bibl Ki I 2. I történ ho Elijóh viharb ég vit Ist Elijó Elisáv elme Gilgálbó Elijó ped mon Elisán mara it me Ist eng Bétél küldöt Eli fele Isten életedr n hagyl e próféta-növendék ped jött Éliásh mondtá tudod- ho m nap elves Ist urad fej felő ped mond tudo cs hallgassato Ugyan ünnepie misztik jelen más-m hely m kétsz megismétlődi amik hirtel viharb ég szá prófét M nin kellő megvilágítv Magyarázat szor a miér ke titokb tarta prófé bekövetke halálá honn tudj e if prófét mié használj misztik kifejezés elves Ist urad fej fel hal sz s jövendölésbe s bekövetkeztéb n találj Elijó ma kifejezéss é mielő elvétet től misztik leírás vala mély megrendí tragik esemé adhato alap e magy í meglátá szeri n má min ho Ach pribékj vetett hálójuk azt szokás mód tüntetté úg ho könny kelhete szárny hí ho Ist magáh vett élve va halv ne der k E középko kereszté csakugy emlí Elijó megöletés Ko Sámue Ill prófé legendáb körülmetél vérvételén Elijó prófé jelen me kül ne odaállíto trónuso mi illeték patrónu vérr va áldozatna Szám L. találu Talm agad részébe melyek azonb n na költésze munkáj kív k reflexióina hagyományoz esztétik alakításán nyoma észleljü Amik el jeruzsále Templ elpusztul Agga tö változa szeri ma főpa ma királ ma ped if pap Templ kulcs tűz vetetté ho n bizonyult sáfárokna veg h Ist gondozás e menny k csakugy vet kulcso szerep megválasztá esetb m költ meggondol dol lehetet népfantáz természetes zsi történ na alakjá Móze körülszőt aranyszálaiva keletkezésén pszichikum filozófiáj tal követke kivonat jellem legjobb Egyiptomb va kivonul idejé Móz hár n hár éj kutato Józs csontj utá ho teljesít ősn végrendeleté me meghagyt ho csontja magukk vigy utóda igér föld fe vonulna Vég rábukk e asszonyr a megmutatj ho kopor Nil fenek va Móz sz halottna ho jöjj el i megvált óráj Nemsoká e morajl kopors válluk vesz azt frigylá melle hordozzá pusz karavánj csodálkoz kérdi mié visz diadalmenetb kopors Mi Izra fi feleli azér me a ládáb ir v kő-táblák a teljesítet a más ládáb fekszi o Istenn tets dol vol ho enn fejéb Ist csókk vet magáh Móz l+J2345elké ú temet e ho so emb f teteméh n nyúlhatot Amik elkövetkeze Móz halálán idej szó Ist í eljö idő Móz könyörgöt halj m me Él akaro ho hirdess dicsőségé Mi Ist í felel N szab életb maradno me m megistenüln ember előt Móz megije elhallgatot késő megi cs életéé könyörgöt Ist er e mondt K esk tette ho n vonul ország ho n pusztít Izrael Visszavon első elenged másika világé se szó Móze cs halj me Izrae megmenthet Ezut na gyülekez elő ünnepies megkoronáz Józsuá röv i multáv Ist ism felhív Mózes készülj halálr Móz i szavak faka Ó mindenár határozn kel változta szarvass ha legelhess ígér földjén pázsitjá olts szomjam esőjén cseppjeibő Ava legy madárr ha suhanj levegőjé ha szedegess mag földj füvén harmatcseppj ha üdíts f lelkeme Va ped változta hall ho Jord vízén hullámaiv csókolj sze partjai Va ragadj szélvih vigy felh föl ho onn láthass nép hazájá e n tesze szó legalá sz csontjaima ho amik majd Ezéki prófé előhív szeleke fújj öss csontjaim nép csontjaiv ha kerüljen viss Utol pillanataib Móz bocsánat k Izra törzseitő ho ann törvénny terhel őke legen szerkezet váratl fordulata meglátsz má ho eredetil n ajkair faka i tudat k dolgoz f határozo tendenciáva Legend költ gondolatközl legnaiva formáj ame n lelkiélet m hívebb jellemz mi irodal műalkotá Me n egy kivá n fölö ál szellem alkotás han elev népköltészet melyb n vallásosság kegyele filozófiá lükte A csodákr regé amely annyifélé ahányfé természe akadá görd megvalósulá el csodah teh ethik alap nyugsz soksz n csup természe él erkölcstelenségén korrektívum han kiegészítő kanonizá vallásn i ú lát világo aminőn kelle lenn n erkölc szemléle épp ezé legbiztosabb L.-ib ítélhe me Mik Dáv Sa el barlang menekü Ist ú men me ho pók rend od ho barla szájá hál eressze Eleáz b Azár m fiat koráb oly nagyhí tudó ho pátriár méltóságá ülteti fiatalsá mia fél hivatal tekintélyé amely ped tudomán mia megérdemeln csodate Ist segítségé sie megválasztásán éjszakáj fiat tud szakáll eres m m őszü Sz sz feje gyen védelmér érd jutalmazásár jóakar érvényesülésér Ist megdicsőülésé irányu vágyakozás n L.-i-b talál m vágy kielégülésé akárcs álmaiba L.teh pszichoanalitik szempontb álomm e sík esi tömegálo melyn éppú ke vala valóságba vala élményb gyökerezni mi egyé álomna csod melyr szó valamik valós vol n ily szín alakba ethik alapn v teh metafizik mélysé erkölc szükségl cs kivált a erő me mozgás j csodatételné metafizik feltev ped a ho vil ősegys mind specializálódá állat növény- Ásvá országr kül fajok egyének va boml oly folyama me technik fejlőd érdekéb szüksége valójáb megtartj species vonzalmuk ős úgyszólv anyaméhbe állapotho amik telje né egységb volt cs hí szó várta ho ő egység ism beleolvadjan valamely természetfölött teh erkölc c érdekébe hí sz erkölc követelmén ú kíván e fer helyze akk távol l jámbo megálmod az a jö méhéb rejli átk foly h nélk megjelenn ne m elhunyt i termész ma törvényeiv cs megkérgesede rendsze mely azonb átt ősegys melegén felgyülemle erej talmudbölcs körülbel í fogt f helyzete mik a tanítjá ho Ist m vil teremtések azz kikötéss teremtet m tenger ho Izra elő szakadj k részr amik ma ke vonuln rajt Ami pszichoanalíz tanítá szeri egyé hazugs s leh légb kapot termész rendszeréb kies törvé a n tarto szó-pih han kel ho rég tud a merü élmény újólag kitámadá legye hab cs eltorzu alakb i azonképp népemlékezetn kincs ő tudatállapot vezeten vissz mik emb m e vo természette Bube neokabbalisztik gondolkod úttörőj ebb lát szeret lényegé e ré kabbalis rabb e apán az kérdésér mité legy ros út té fiáva a felelt jobb ke szeretn szeret visszavez ő állapoth romlatlanságh reintegrál egyé lelk mindens teljességéb csu szerete embe sokk magasa talapzat helyez mi természettudomány megismeré Ember esemény n esn i törvény al század távolság előt eltűnne mi Ist előt akin ez eszten e na s múl jele jö cs embe elgondoláso M Bibliáb találu szám L.- me eszméj hirdet n közöt Általáb n egés kör for v egy kör for i Ily Ill prófétár szól me abb csúcsosod k ho Ill tüz szekér ég száll Hirtel tűn f alak Ki m csod mód holl táplálj rejtekhelyé aho álta megfenyegete Ách üldözé el menekü késő e özve ad o ne utol falatjá ped elfogadj me bizt tudj ho megtér nek holtn vé gyermekn visszaad életé Fellépé kirá gonoszságáv szemb példás válhato későb k előt Halál í ad e Bibl Ki I 2. I történ ho Elijóh viharb ég vit Ist Elijó Elisáv elme Gilgálbó Elijó ped mon Elisán mara it me Ist eng Bétél küldöt Eli fele Isten életedr n hagyl e próféta-növendék ped jött Éliásh mondtá tudod- ho m nap elves Ist urad fej felő ped mond tudo cs hallgassato Ugyan ünnepie misztik jelen más-m hely m kétsz megismétlődi amik hirtel viharb ég szá prófét M nin kellő megvilágítv Magyarázat szor a mié ke titokb tarta prófé bekövetke halálá honn tudj e if prófét mié használj misztik kifejezés elves Ist urad fej fel hal sz s jövendölésbe s bekövetkeztéb n találj Elijó ma kifejezéss é mielő elvétet től misztik leírás vala mély megrendí tragik esemé adhato alap e magy í meglátá szeri n má min ho Ach pribékj vetett hálójuk azt szokás mód tüntetté úg ho könny kelhete szárny hí ho Ist magáh vett élve va halv ne der k E középko kereszté csakugy emlí Elijó megöletés Ko Sámue Ill prófé legendáb körülmetél vérvételén Elijó prófé jelen me kül ne odaállíto trónuso mi illeték patrónu vérr va áldozatna Szám L. találu Talm agad részébe melyek azonb n na költésze munkáj kív k reflexióina hagyományoz esztétik alakításán nyoma észleljü Amik el jeruzsále Templ elpusztul Agga tö változa szeri ma főpa ma királ ma ped if pap Templ kulcs tűz vetetté ho n bizonyult sáfárokna veg h Ist gondozás e menny k csakugy vet kulcso szerep megválasztá esetb m költ meggondol dol lehetet népfantáz természetes zsi történ na alakjá Móze körülszőt aranyszálaiva keletkezésén pszichikum filozófiáj tal követke kivonat jellem legjobb Egyiptomb va kivonul idejé Móz hár n hár éj kutato Józs csontj utá ho teljesít ősn végrendeleté me meghagyt ho csontja magukk vigy utóda igér föld fe vonulna Vég rábukk e asszonyr a megmutatj ho kopor Nil fenek va Móz sz halottna ho jöjj el i megvált óráj Nemsoká e morajl kopors válluk vesz azt frigylá melle hordozzá pusz karavánj csodálkoz kérdi mié visz diadalmenetb koporsó Mi Izra fi feleli azér me a ládáb ir v kőtáblák a teljesítet a más ládáb fekszi o Istenn tets dol vol ho enn fejéb Ist csókk vet magáh Móz lelké ú temet e ho so emb f teteméh n nyúlhatot Amik elkövetkeze Móz halálán idej szó Ist í eljö idő Móz könyörgöt halj m me Él akaro ho hirdess dicsőségé Mi Ist í felel N szab életb maradno me m megistenüln ember előt Móz megije elhallgatot késő megi cs életéé könyörgöt Ist er e mondt K esk tette ho n vonul ország ho n pusztít Izrael Visszavon első elenged másika világé se szó Móze cs halj me Izrae megmenthet Ezut na gyülekez elő ünnepies megkoronáz Józsuá röv i multáv Ist ism felhív Mózes készülj halálr Móz i szavak faka Ó mindenár határozn kel változta szarvass ha legelhess ígér földjén pázsitjá olts szomjam esőjén cseppjeibő Ava legy madárr ha suhanj levegőjé ha szedegess mag földj füvén harmatcseppj ha üdíts f lelkeme Va ped változta hall ho Jord vízén hullámaiv csókolj sze partjai Va ragadj szélvih vigy felh föl ho onn láthass nép hazájá e n tesze szó legalá sz csontjaima ho amik majd Ezéki prófé előhív szeleke fújj öss csontjaim nép csontjaiv ha kerüljen viss Utol pillanataib Móz bocsánat k Izra törzseitő ho ann törvénny terhel őke legen szerkezet váratl fordulata meglátsz má ho eredetil n ajkair faka i tudat k dolgoz f határozo tendenciáva

12898.

CÍMS Lege

SZÓCI Legen köl gondolatköz legnaiv formá am lelkiéle híveb jellem m iroda műalkot M eg kiv föl á szelle alkotá ha ele népköltésze mely vallásossá kegyel filozófi lükt csodák reg amel annyifél ahányf termész akad gör megvalósul e csoda te ethi ala nyugs soks csu termész é erkölcstelenségé korrektívu ha kiegészít kanoniz vallás lá világ aminő kell len erköl szemlél ép ez legbiztosab L.-i ítélh m Mi Dá S e barlan menek Is me m h pó ren o h barl száj há eressz Eleá Azá fia korá ol nagyh tud h pátriá méltóság ültet fiatals mi fé hivata tekintély amel pe tudomá mi megérdemel csodat Is segítség si megválasztásá éjszaká fia tu szakál ere ősz S s fej gye védelmé ér jutalmazásá jóaka érvényesülésé Is megdicsőülés irány vágyakozá L.-i- talá vág kielégülés akárc álmaib te pszichoanaliti szempont álom sí es tömegál mely épp k val valóságb val élmény gyökerezn m egy álomn cso mely sz valami való vo il szí alakb ethi alap te metafizi mélys erköl szükség c kivál er m mozgá csodatételn metafizi felte pe h vi ősegy min specializálód álla növény Ásv ország kü fajo egyéne v bom ol folyam m techni fejlő érdeké szükség valójá megtart specie vonzalmu ő úgyszól anyaméhb állapoth ami telj n egység vol c h sz várt h egysé is beleolvadja valamel természetfölöt te erköl érdekéb h s erköl követelmé kívá fe helyz ak távo jámb megálmo a j méhé rejl át fol nél megjelen n elhuny termés m törvényei c megkérgesed rendsz mel azon át ősegy melegé felgyüleml ere talmudbölc körülbe fog helyzet mi tanítj h Is vi teremtése az kikötés teremte tenge h Izr el szakad rész ami m k vonul raj Am pszichoanalí tanít szer egy hazug le lég kapo termés rendszeré kie törv tart szó-pi ha ke h ré tu mer élmén újóla kitámad legy ha c eltorz alak azonkép népemlékezet kinc tudatállapo vezete viss mi em v természett Bub neokabbaliszti gondolko úttörő eb lá szere lényeg r kabbali rab apá a kérdésé mit leg ro ú t fiáv felel job k szeret szere visszave állapot romlatlanság reintegrá egy lel minden teljességé cs szeret emb sok magas talapza helye m természettudomán megismer Embe esemén es törvén a száza távolsá elő eltűnn m Is elő aki e eszte n mú jel j c emb elgondolás Bibliá talál szá L. m eszmé hirde közö Általá egé kö fo eg kö fo Il Il prófétá szó m ab csúcsoso h Il tü szeké é szál Hirte tű ala K cso mó hol táplál rejtekhely ah ált megfenyeget Ác üldöz e menek kés özv a n uto falatj pe elfogad m biz tud h megté ne holt v gyermek visszaa élet Fellép kir gonoszságá szem példá válhat késő elő Halá a Bib K 2 törté h Elijó vihar é vi Is Elij Elisá elm Gilgálb Elij pe mo Elisá mar i m Is en Bété küldö El fel Iste életed hagy próféta-növendé pe jöt Éliás mondt tudod h na elve Is ura fe fel pe mon tud c hallgassat Ugya ünnepi miszti jele más- hel kéts megismétlőd ami hirte vihar é sz prófé ni kell megvilágít Magyaráza szo mié k titok tart próf bekövetk halál hon tud i prófé mi használ miszti kifejezé elve Is ura fe fe ha s jövendölésb bekövetkezté talál Elij m kifejezés miel elvéte tő miszti leírá val mél megrend tragi esem adhat ala mag meglát szer m mi h Ac pribék vetet hálóju az szoká mó tüntett ú h könn kelhet szárn h h Is magá vet élv v hal n de középk kereszt csakug eml Elij megöleté K Sámu Il próf legendá körülmeté vérvételé Elij próf jele m kü n odaállít trónus m illeté patrón vér v áldozatn Szá L talál Tal aga részéb melye azon n költész munká kí reflexióin hagyományo esztéti alakításá nyom észlelj Ami e jeruzsál Temp elpusztu Agg t változ szer m főp m kirá m pe i pa Temp kulc tű vetett h bizonyul sáfárokn ve Is gondozá menn csakug ve kulcs szere megválaszt eset köl meggondo do lehete népfantá természete zs törté n alakj Móz körülsző aranyszálaiv keletkezésé pszichiku filozófiá ta követk kivona jelle legjob Egyiptom v kivonu idej Mó há há é kutat Józ csont ut h teljesí ős végrendelet m meghagy h csontj maguk vig utód igé föl f vonuln Vé rábuk asszony megmutat h kopo Ni fene v Mó s halottn h jöj e megvál órá Nemsok moraj kopor vállu ves az frigyl mell hordozz pus karaván csodálko kérd mi vis diadalmenet kopor M Izr f felel azé m ládá i kő-táblá teljesíte má ládá feksz Isten tet do vo h en fejé Is csók ve magá Mó l+J2345elk teme h s em tetemé nyúlhato Ami elkövetkez Mó halálá ide sz Is elj id Mó könyörgö hal m É akar h hirdes dicsőség M Is fele sza élet maradn m megistenül embe elő Mó megij elhallgato kés meg c életé könyörgö Is e mond es tett h vonu orszá h pusztí Izrae Visszavo els elenge másik világ s sz Móz c hal m Izra megmenthe Ezu n gyüleke el ünnepie megkoroná Józsu rö multá Is is felhí Móze készül halál Mó szava fak mindená határoz ke változt szarvas h legelhes ígé földjé pázsitj olt szomja esőjé cseppjeib Av leg madár h suhan levegőj h szedeges ma föld füvé harmatcsepp h üdít lelkem V pe változt hal h Jor vízé hullámai csókol sz partja V ragad szélvi vig fel fö h on láthas né hazáj tesz sz legal s csontjaim h ami maj Ezék próf előhí szelek fúj ös csontjai né csontjai h kerülje vis Uto pillanatai Mó bocsána Izr törzseit h an törvénn terhe ők lege szerkeze várat fordulat megláts m h eredeti ajkai fak tuda dolgo határoz tendenciáv Legen köl gondolatköz legnaiv formá am lelkiéle híveb jellem m iroda műalkot M eg kiv föl á szelle alkotá ha ele népköltésze mely vallásossá kegyel filozófi lükt csodák reg amel annyifél ahányf termész akad gör megvalósul e csoda te ethi ala nyugs soks csu termész é erkölcstelenségé korrektívu ha kiegészít kanoniz vallás lá világ aminő kell len erköl szemlél ép ez legbiztosab L.-i ítélh m Mi Dá S e barlan menek Is me m h pó ren o h barl száj há eressz Eleá Azá fia korá ol nagyh tud h pátriá méltóság ültet fiatals mi fé hivata tekintély amel pe tudomá mi megérdemel csodat Is segítség si megválasztásá éjszaká fia tu szakál ere ősz S s fej gye védelmé ér jutalmazásá jóaka érvényesülésé Is megdicsőülés irány vágyakozá L.-i- talá vág kielégülés akárc álmaib L.te pszichoanaliti szempont álom sí es tömegál mely épp k val valóságb val élmény gyökerezn m egy álomn cso mely sz valami való vo il szí alakb ethi alap te metafizi mélys erköl szükség c kivál er m mozgá csodatételn metafizi felte pe h vi ősegy min specializálód álla növény Ásv ország kü fajo egyéne v bom ol folyam m techni fejlő érdeké szükség valójá megtart specie vonzalmu ő úgyszól anyaméhb állapoth ami telj n egység vol c h sz várt h egysé is beleolvadja valamel természetfölöt te erköl érdekéb h s erköl követelmé kívá fe helyz ak távo jámb megálmo a j méhé rejl át fol nél megjelen n elhuny termés m törvényei c megkérgesed rendsz mel azon át ősegy melegé felgyüleml ere talmudbölc körülbe fog helyzet mi tanítj h Is vi teremtése az kikötés teremte tenge h Izr el szakad rész ami m k vonul raj Am pszichoanalí tanít szer egy hazug le lég kapo termés rendszeré kie törv tart szó-pi ha ke h ré tu mer élmén újóla kitámad legy ha c eltorz alak azonkép népemlékezet kinc tudatállapo vezete viss mi em v természett Bub neokabbaliszti gondolko úttörő eb lá szere lényeg r kabbali rab apá a kérdésé mit leg ro ú t fiáv felel job k szeret szere visszave állapot romlatlanság reintegrá egy lel minden teljességé cs szeret emb sok magas talapza helye m természettudomán megismer Embe esemén es törvén a száza távolsá elő eltűnn m Is elő aki e eszte n mú jel j c emb elgondolás Bibliá talál szá L. m eszmé hirde közö Általá egé kö fo eg kö fo Il Il prófétá szó m ab csúcsoso h Il tü szeké é szál Hirte tű ala K cso mó hol táplál rejtekhely ah ált megfenyeget Ác üldöz e menek kés özv a n uto falatj pe elfogad m biz tud h megté ne holt v gyermek visszaa élet Fellép kir gonoszságá szem példá válhat késő elő Halá a Bib K 2 törté h Elijó vihar é vi Is Elij Elisá elm Gilgálb Elij pe mo Elisá mar i m Is en Bété küldö El fel Iste életed hagy próféta-növendé pe jöt Éliás mondt tudod h na elve Is ura fe fel pe mon tud c hallgassat Ugya ünnepi miszti jele más- hel kéts megismétlőd ami hirte vihar é sz prófé ni kell megvilágít Magyaráza szo mi k titok tart próf bekövetk halál hon tud i prófé mi használ miszti kifejezé elve Is ura fe fe ha s jövendölésb bekövetkezté talál Elij m kifejezés miel elvéte tő miszti leírá val mél megrend tragi esem adhat ala mag meglát szer m mi h Ac pribék vetet hálóju az szoká mó tüntett ú h könn kelhet szárn h h Is magá vet élv v hal n de középk kereszt csakug eml Elij megöleté K Sámu Il próf legendá körülmeté vérvételé Elij próf jele m kü n odaállít trónus m illeté patrón vér v áldozatn Szá L talál Tal aga részéb melye azon n költész munká kí reflexióin hagyományo esztéti alakításá nyom észlelj Ami e jeruzsál Temp elpusztu Agg t változ szer m főp m kirá m pe i pa Temp kulc tű vetett h bizonyul sáfárokn ve Is gondozá menn csakug ve kulcs szere megválaszt eset köl meggondo do lehete népfantá természete zs törté n alakj Móz körülsző aranyszálaiv keletkezésé pszichiku filozófiá ta követk kivona jelle legjob Egyiptom v kivonu idej Mó há há é kutat Józ csont ut h teljesí ős végrendelet m meghagy h csontj maguk vig utód igé föl f vonuln Vé rábuk asszony megmutat h kopo Ni fene v Mó s halottn h jöj e megvál órá Nemsok moraj kopor vállu ves az frigyl mell hordozz pus karaván csodálko kérd mi vis diadalmenet kopors M Izr f felel azé m ládá i kőtáblá teljesíte má ládá feksz Isten tet do vo h en fejé Is csók ve magá Mó lelk teme h s em tetemé nyúlhato Ami elkövetkez Mó halálá ide sz Is elj id Mó könyörgö hal m É akar h hirdes dicsőség M Is fele sza élet maradn m megistenül embe elő Mó megij elhallgato kés meg c életé könyörgö Is e mond es tett h vonu orszá h pusztí Izrae Visszavo els elenge másik világ s sz Móz c hal m Izra megmenthe Ezu n gyüleke el ünnepie megkoroná Józsu rö multá Is is felhí Móze készül halál Mó szava fak mindená határoz ke változt szarvas h legelhes ígé földjé pázsitj olt szomja esőjé cseppjeib Av leg madár h suhan levegőj h szedeges ma föld füvé harmatcsepp h üdít lelkem V pe változt hal h Jor vízé hullámai csókol sz partja V ragad szélvi vig fel fö h on láthas né hazáj tesz sz legal s csontjaim h ami maj Ezék próf előhí szelek fúj ös csontjai né csontjai h kerülje vis Uto pillanatai Mó bocsána Izr törzseit h an törvénn terhe ők lege szerkeze várat fordulat megláts m h eredeti ajkai fak tuda dolgo határoz tendenciáv

12898

CÍM Leg

SZÓC Lege kö gondolatkö legnai form a lelkiél híve jelle irod műalko e ki fö szell alkot h el népköltész mel vallásoss kegye filozóf lük csodá re ame annyifé ahány termés aka gö megvalósu csod t eth al nyug sok cs termés erkölcstelenség korrektív h kiegészí kanoni vallá l vilá amin kel le erkö szemlé é e legbiztosa L.- ítél M D barla mene I m p re bar szá h eress Ele Az fi kor o nagy tu pátri méltósá ülte fiatal m f hivat tekintél ame p tudom m megérdeme csoda I segítsé s megválasztás éjszak fi t szaká er ős fe gy védelm é jutalmazás jóak érvényesülés I megdicsőülé irán vágyakoz L.-i tal vá kielégülé akár álmai t pszichoanalit szempon álo s e tömegá mel ép va valóság va élmén gyökerez eg álom cs mel s valam val v i sz alak eth ala t metafiz mély erkö szüksé kivá e mozg csodatétel metafiz felt p v őseg mi specializáló áll növén Ás orszá k faj egyén bo o folya techn fejl érdek szüksé valój megtar speci vonzalm úgyszó anyaméh állapot am tel egysé vo s vár egys i beleolvadj valame természetfölö t erkö érdeké erkö követelm kív f hely a táv jám megálm méh rej á fo né megjele elhun termé törvénye megkérgese rends me azo á őseg meleg felgyülem er talmudböl körülb fo helyze m tanít I v teremtés a kiköté teremt teng Iz e szaka rés am vonu ra A pszichoanal taní sze eg hazu l lé kap termé rendszer ki tör tar szó-p h k r t me élmé újól kitáma leg h eltor ala azonké népemlékeze kin tudatállap vezet vis m e természet Bu neokabbaliszt gondolk úttör e l szer lénye kabbal ra ap kérdés mi le r fiá fele jo szere szer visszav állapo romlatlansá reintegr eg le minde teljesség c szere em so maga talapz hely természettudomá megisme Emb esemé e törvé száz távols el eltűn I el ak eszt m je em elgondolá Bibli talá sz L eszm hird köz Által eg k f e k f I I prófét sz a csúcsos I t szek szá Hirt t al cs m ho táplá rejtekhel a ál megfenyege Á üldö mene ké öz ut falat p elfoga bi tu megt n hol gyerme vissza éle Fellé ki gonoszság sze péld válha kés el Hal Bi tört Elij viha v I Eli Elis el Gilgál Eli p m Elis ma I e Bét küld E fe Ist élete hag próféta-növend p jö Éliá mond tudo n elv I ur f fe p mo tu hallgassa Ugy ünnep miszt jel más he két megismétlő am hirt viha s próf n kel megvilágí Magyaráz sz mi tito tar pró bekövet halá ho tu próf m haszná miszt kifejez elv I ur f f h jövendölés bekövetkezt talá Eli kifejezé mie elvét t miszt leír va mé megren trag ese adha al ma meglá sze m A pribé vete hálój a szok m tüntet kön kelhe szár I mag ve él ha d közép keresz csaku em Eli megölet Sám I pró legend körülmet vérvétel Eli pró jel k odaállí trónu illet patró vé áldozat Sz talá Ta ag részé mely azo költés munk k reflexiói hagyomány esztét alakítás nyo észlel Am jeruzsá Tem elpuszt Ag válto sze fő kir p p Tem kul t vetet bizonyu sáfárok v I gondoz men csaku v kulc szer megválasz ese kö meggond d lehet népfant természet z tört alak Mó körülsz aranyszálai keletkezés pszichik filozófi t követ kivon jell legjo Egyipto kivon ide M h h kuta Jó cson u teljes ő végrendele meghag csont magu vi utó ig fö vonul V rábu asszon megmuta kop N fen M halott jö megvá ór Nemso mora kopo váll ve a frigy mel hordoz pu karavá csodálk kér m vi diadalmene kopo Iz fele az lád kő-tábl teljesít m lád feks Iste te d v e fej I csó v mag M l+J2345el tem e tetem nyúlhat Am elkövetke M halál id s I el i M könyörg ha aka hirde dicsősé I fel sz éle marad megistenü emb el M megi elhallgat ké me élet könyörg I mon e tet von orsz puszt Izra Visszav el eleng mási vilá s Mó ha Izr megmenth Ez gyülek e ünnepi megkoron Józs r mult I i felh Móz készü halá M szav fa minden határo k változ szarva legelhe íg földj pázsit ol szomj esőj cseppjei A le madá suha levegő szedege m föl füv harmatcsep üdí lelke p változ ha Jo víz hulláma csóko s partj raga szélv vi fe f o látha n hazá tes s lega csontjai am ma Ezé pró előh szele fú ö csontja n csontja kerülj vi Ut pillanata M bocsán Iz törzsei a törvén terh ő leg szerkez vára fordula meglát eredet ajka fa tud dolg határo tendenciá Lege kö gondolatkö legnai form a lelkiél híve jelle irod műalko e ki fö szell alkot h el népköltész mel vallásoss kegye filozóf lük csodá re ame annyifé ahány termés aka gö megvalósu csod t eth al nyug sok cs termés erkölcstelenség korrektív h kiegészí kanoni vallá l vilá amin kel le erkö szemlé é e legbiztosa L.- ítél M D barla mene I m p re bar szá h eress Ele Az fi kor o nagy tu pátri méltósá ülte fiatal m f hivat tekintél ame p tudom m megérdeme csoda I segítsé s megválasztás éjszak fi t szaká er ős fe gy védelm é jutalmazás jóak érvényesülés I megdicsőülé irán vágyakoz L.-i tal vá kielégülé akár álmai L.t pszichoanalit szempon álo s e tömegá mel ép va valóság va élmén gyökerez eg álom cs mel s valam val v i sz alak eth ala t metafiz mély erkö szüksé kivá e mozg csodatétel metafiz felt p v őseg mi specializáló áll növén Ás orszá k faj egyén bo o folya techn fejl érdek szüksé valój megtar speci vonzalm úgyszó anyaméh állapot am tel egysé vo s vár egys i beleolvadj valame természetfölö t erkö érdeké erkö követelm kív f hely a táv jám megálm méh rej á fo né megjele elhun termé törvénye megkérgese rends me azo á őseg meleg felgyülem er talmudböl körülb fo helyze m tanít I v teremtés a kiköté teremt teng Iz e szaka rés am vonu ra A pszichoanal taní sze eg hazu l lé kap termé rendszer ki tör tar szó-p h k r t me élmé újól kitáma leg h eltor ala azonké népemlékeze kin tudatállap vezet vis m e természet Bu neokabbaliszt gondolk úttör e l szer lénye kabbal ra ap kérdés mi le r fiá fele jo szere szer visszav állapo romlatlansá reintegr eg le minde teljesség c szere em so maga talapz hely természettudomá megisme Emb esemé e törvé száz távols el eltűn I el ak eszt m je em elgondolá Bibli talá sz L eszm hird köz Által eg k f e k f I I prófét sz a csúcsos I t szek szá Hirt t al cs m ho táplá rejtekhel a ál megfenyege Á üldö mene ké öz ut falat p elfoga bi tu megt n hol gyerme vissza éle Fellé ki gonoszság sze péld válha kés el Hal Bi tört Elij viha v I Eli Elis el Gilgál Eli p m Elis ma I e Bét küld E fe Ist élete hag próféta-növend p jö Éliá mond tudo n elv I ur f fe p mo tu hallgassa Ugy ünnep miszt jel más he két megismétlő am hirt viha s próf n kel megvilágí Magyaráz sz m tito tar pró bekövet halá ho tu próf m haszná miszt kifejez elv I ur f f h jövendölés bekövetkezt talá Eli kifejezé mie elvét t miszt leír va mé megren trag ese adha al ma meglá sze m A pribé vete hálój a szok m tüntet kön kelhe szár I mag ve él ha d közép keresz csaku em Eli megölet Sám I pró legend körülmet vérvétel Eli pró jel k odaállí trónu illet patró vé áldozat Sz talá Ta ag részé mely azo költés munk k reflexiói hagyomány esztét alakítás nyo észlel Am jeruzsá Tem elpuszt Ag válto sze fő kir p p Tem kul t vetet bizonyu sáfárok v I gondoz men csaku v kulc szer megválasz ese kö meggond d lehet népfant természet z tört alak Mó körülsz aranyszálai keletkezés pszichik filozófi t követ kivon jell legjo Egyipto kivon ide M h h kuta Jó cson u teljes ő végrendele meghag csont magu vi utó ig fö vonul V rábu asszon megmuta kop N fen M halott jö megvá ór Nemso mora kopo váll ve a frigy mel hordoz pu karavá csodálk kér m vi diadalmene kopor Iz fele az lád kőtábl teljesít m lád feks Iste te d v e fej I csó v mag M lel tem e tetem nyúlhat Am elkövetke M halál id s I el i M könyörg ha aka hirde dicsősé I fel sz éle marad megistenü emb el M megi elhallgat ké me élet könyörg I mon e tet von orsz puszt Izra Visszav el eleng mási vilá s Mó ha Izr megmenth Ez gyülek e ünnepi megkoron Józs r mult I i felh Móz készü halá M szav fa minden határo k változ szarva legelhe íg földj pázsit ol szomj esőj cseppjei A le madá suha levegő szedege m föl füv harmatcsep üdí lelke p változ ha Jo víz hulláma csóko s partj raga szélv vi fe f o látha n hazá tes s lega csontjai am ma Ezé pró előh szele fú ö csontja n csontja kerülj vi Ut pillanata M bocsán Iz törzsei a törvén terh ő leg szerkez vára fordula meglát eredet ajka fa tud dolg határo tendenciá

1289

CÍ Le

SZÓ Leg k gondolatk legna for lelkié hív jell iro műalk k f szel alko e népköltés me vallásos kegy filozó lü csod r am annyif ahán termé ak g megvalós cso et a nyu so c termé erkölcstelensé korrektí kiegész kanon vall vil ami ke l erk szeml legbiztos L. íté barl men r ba sz eres El A f ko nag t pátr méltós ült fiata hiva tekinté am tudo megérdem csod segíts megválasztá éjsza f szak e ő f g védel jutalmazá jóa érvényesülé megdicsőül irá vágyako L.- ta v kielégül aká álma pszichoanali szempo ál tömeg me é v valósá v élmé gyökere e álo c me vala va s ala et al metafi mél erk szüks kiv moz csodatéte metafi fel őse m specializál ál növé Á orsz fa egyé b foly tech fej érde szüks való megta spec vonzal úgysz anyamé állapo a te egys v vá egy beleolvad valam természetföl erk érdek erk követel kí hel tá já megál mé re f n megjel elhu term törvény megkérges rend m az őse mele felgyüle e talmudbö körül f helyz taní teremté kiköt terem ten I szak ré a von r pszichoana tan sz e haz l ka term rendsze k tö ta szó- m élm újó kitám le elto al azonk népemlékez ki tudatálla veze vi természe B neokabbalisz gondol úttö sze lény kabba r a kérdé m l fi fel j szer sze vissza állap romlatlans reinteg e l mind teljessé szer e s mag talap hel természettudom megism Em esem törv szá távol e eltű e a esz j e elgondol Bibl tal s esz hir kö Álta e prófé s csúcso sze sz Hir a c h tápl rejtekhe á megfenyeg üld men k ö u fala elfog b t meg ho gyerm vissz él Fell k gonoszsá sz pél válh ké e Ha B tör Eli vih El Eli e Gilgá El Eli m Bé kül f Is élet ha próféta-növen j Éli mon tud el u f m t hallgass Ug ünne misz je má h ké megismétl a hir vih pró ke megvilág Magyará s m tit ta pr beköve hal h t pró haszn misz kifeje el u jövendölé bekövetkez tal El kifejez mi elvé misz leí v m megre tra es adh a m megl sz prib vet háló szo tünte kö kelh szá ma v é h közé keres csak e El megöle Sá pr legen körülme vérvéte El pr je odaáll trón ille patr v áldoza S tal T a rész mel az költé mun reflexió hagyomán eszté alakítá ny észle A jeruzs Te elpusz A vált sz f ki Te ku vete bizony sáfáro gondo me csak kul sze megválas es k meggon lehe népfan természe tör ala M körüls aranyszála keletkezé pszichi filozóf köve kivo jel legj Egyipt kivo id kut J cso telje végrendel megha cson mag v ut i f vonu ráb asszo megmut ko fe halot j megv ó Nems mor kop vál v frig me hordo p karav csodál ké v diadalmen kop I fel a lá kő-táb teljesí lá fek Ist t fe cs ma l+J2345e te tete nyúlha A elkövetk halá i e könyör h ak hird dicsős fe s él mara megisten em e meg elhallga k m éle könyör mo te vo ors pusz Izr Vissza e elen más vil M h Iz megment E gyüle ünnep megkoro Józ mul fel Mó kész hal sza f minde határ válto szarv legelh í föld pázsi o szom eső cseppje l mad suh leveg szedeg fö fü harmatcse üd lelk válto h J ví hullám csók part rag szél v f láth haz te leg csontja a m Ez pr elő szel f csontj csontj kerül v U pillanat bocsá I törzse törvé ter le szerke vár fordul meglá erede ajk f tu dol határ tendenci Leg k gondolatk legna for lelkié hív jell iro műalk k f szel alko e népköltés me vallásos kegy filozó lü csod r am annyif ahán termé ak g megvalós cso et a nyu so c termé erkölcstelensé korrektí kiegész kanon vall vil ami ke l erk szeml legbiztos L. íté barl men r ba sz eres El A f ko nag t pátr méltós ült fiata hiva tekinté am tudo megérdem csod segíts megválasztá éjsza f szak e ő f g védel jutalmazá jóa érvényesülé megdicsőül irá vágyako L.- ta v kielégül aká álma L. pszichoanali szempo ál tömeg me é v valósá v élmé gyökere e álo c me vala va s ala et al metafi mél erk szüks kiv moz csodatéte metafi fel őse m specializál ál növé Á orsz fa egyé b foly tech fej érde szüks való megta spec vonzal úgysz anyamé állapo a te egys v vá egy beleolvad valam természetföl erk érdek erk követel kí hel tá já megál mé re f n megjel elhu term törvény megkérges rend m az őse mele felgyüle e talmudbö körül f helyz taní teremté kiköt terem ten I szak ré a von r pszichoana tan sz e haz l ka term rendsze k tö ta szó- m élm újó kitám le elto al azonk népemlékez ki tudatálla veze vi természe B neokabbalisz gondol úttö sze lény kabba r a kérdé m l fi fel j szer sze vissza állap romlatlans reinteg e l mind teljessé szer e s mag talap hel természettudom megism Em esem törv szá távol e eltű e a esz j e elgondol Bibl tal s esz hir kö Álta e prófé s csúcso sze sz Hir a c h tápl rejtekhe á megfenyeg üld men k ö u fala elfog b t meg ho gyerm vissz él Fell k gonoszsá sz pél válh ké e Ha B tör Eli vih El Eli e Gilgá El Eli m Bé kül f Is élet ha próféta-növen j Éli mon tud el u f m t hallgass Ug ünne misz je má h ké megismétl a hir vih pró ke megvilág Magyará s tit ta pr beköve hal h t pró haszn misz kifeje el u jövendölé bekövetkez tal El kifejez mi elvé misz leí v m megre tra es adh a m megl sz prib vet háló szo tünte kö kelh szá ma v é h közé keres csak e El megöle Sá pr legen körülme vérvéte El pr je odaáll trón ille patr v áldoza S tal T a rész mel az költé mun reflexió hagyomán eszté alakítá ny észle A jeruzs Te elpusz A vált sz f ki Te ku vete bizony sáfáro gondo me csak kul sze megválas es k meggon lehe népfan természe tör ala M körüls aranyszála keletkezé pszichi filozóf köve kivo jel legj Egyipt kivo id kut J cso telje végrendel megha cson mag v ut i f vonu ráb asszo megmut ko fe halot j megv ó Nems mor kop vál v frig me hordo p karav csodál ké v diadalmen kopo I fel a lá kőtáb teljesí lá fek Ist t fe cs ma le te tete nyúlha A elkövetk halá i e könyör h ak hird dicsős fe s él mara megisten em e meg elhallga k m éle könyör mo te vo ors pusz Izr Vissza e elen más vil M h Iz megment E gyüle ünnep megkoro Józ mul fel Mó kész hal sza f minde határ válto szarv legelh í föld pázsi o szom eső cseppje l mad suh leveg szedeg fö fü harmatcse üd lelk válto h J ví hullám csók part rag szél v f láth haz te leg csontja a m Ez pr elő szel f csontj csontj kerül v U pillanat bocsá I törzse törvé ter le szerke vár fordul meglá erede ajk f tu dol határ tendenci