12905.htm

CÍMSZÓ: Leidesdorf

SZEMÉLYNÉV: Leidesdorf William

SZÓCIKK: "Leidesdorff William, amerikai farmer, szül. Szatmáron 1802 körül, megh. San Franciscóban 1848. máj. 18. Atyját Mordechajnak hívták, unokanővére pedig R. Akiba Egernek (1. o.), a híres poseni főrabbinak volt felesége. Tizenöt éves korában eltűnt hazulról és családja többet nem hallott róla. Az Eger és Schreiber családok tradíciója szerint nagy ember lett Amerikában . L. 1840 körül került a Nyugatra, a San Francisco helyén álló Yerba Buenába, addig valószínűen Jamaicában tartózkodott, mert dán származású jamaicainak mondta magát. Onnan New-Yorkba, majd New-Orleansba került, mint a kikötő kapitánya . Mikor az Egyesült Államok elfoglalták San Franciscót, akkor (1846) ő már ott szerepet vitt és a szomszéd államokkal kereskedést folytatott, amiért konzulnak nevezték ki. Vállalkozási szelleméért és feltétlen becsületességéért nagy tiszteletnek örvendett. Nyolc évig tartózkodott San Franciscóban, melynek leggazdagabb polgára volt s az első nyilvános amerikai iskolát ott ő létesítette, a tanácsnok és polgármester állását is közben betöltötte az akkor még spanyol nyelvű városházán, melynek kincstárnoka is volt. Halála napján a gyász jeléül a zászlókat félárbocra eresztették, a boltokat és iskolákat pedig bezárták. Egy utcát is elneveztek róla, tetemet pedig a katolikus temetőbe temették, mely körülmény azonban egyáltalán nem bizonyít a kitérése mellett. Jóllehet, hogy L. nyilvánvalóan azonos a szatmári születésű L.Wolffal, mégis halála után ezt nem lehetett legálisan bizonyítani, amiért az állam zárgondnokot rendelt a vagyonra. Az e célból megbízott Folsom kapitány Jamaicába ment s ott több rokonát találta L-nek, azonban a bíróság nem ismerte el ezek jogigényét, mert nem tartotta őket kizárólagos örökösöknek. 1854-ben Bigler kormányzó a szenátushoz javaslatot terjesztett tehát be, hogy az óriási - akkori értékben másfél millió dollárnyi - vagyont kobozza el az állam, ami meg is történt, oly módon, hogy Folsom kapitány és mások vették meg az ingatlan nagyobb részét. L. nőtlen volt, barátainak sohase beszélt rokonságáról, de büszkén zsidónak vallotta magát.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2905. címszó a lexikon => 528. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12905.htm

CÍMSZÓ: Leidesdorf

SZEMÉLYNÉV: Leidesdorf William

SZÓCIKK: Leidesdorff William, amerikai farmer, szül. Szatmáron 1802 körül, megh. San Franciscóban 1848. máj. 18. Atyját Mordechajnak hívták, unokanővére pedig R. Akiba Egernek 1. o. , a híres poseni főrabbinak volt felesége. Tizenöt éves korában eltűnt hazulról és családja többet nem hallott róla. Az Eger és Schreiber családok tradíciója szerint nagy ember lett Amerikában . L. 1840 körül került a Nyugatra, a San Francisco helyén álló Yerba Buenába, addig valószínűen Jamaicában tartózkodott, mert dán származású jamaicainak mondta magát. Onnan New-Yorkba, majd New-Orleansba került, mint a kikötő kapitánya . Mikor az Egyesült Államok elfoglalták San Franciscót, akkor 1846 ő már ott szerepet vitt és a szomszéd államokkal kereskedést folytatott, amiért konzulnak nevezték ki. Vállalkozási szelleméért és feltétlen becsületességéért nagy tiszteletnek örvendett. Nyolc évig tartózkodott San Franciscóban, melynek leggazdagabb polgára volt s az első nyilvános amerikai iskolát ott ő létesítette, a tanácsnok és polgármester állását is közben betöltötte az akkor még spanyol nyelvű városházán, melynek kincstárnoka is volt. Halála napján a gyász jeléül a zászlókat félárbocra eresztették, a boltokat és iskolákat pedig bezárták. Egy utcát is elneveztek róla, tetemet pedig a katolikus temetőbe temették, mely körülmény azonban egyáltalán nem bizonyít a kitérése mellett. Jóllehet, hogy L. nyilvánvalóan azonos a szatmári születésű L.Wolffal, mégis halála után ezt nem lehetett legálisan bizonyítani, amiért az állam zárgondnokot rendelt a vagyonra. Az e célból megbízott Folsom kapitány Jamaicába ment s ott több rokonát találta L-nek, azonban a bíróság nem ismerte el ezek jogigényét, mert nem tartotta őket kizárólagos örökösöknek. 1854-ben Bigler kormányzó a szenátushoz javaslatot terjesztett tehát be, hogy az óriási - akkori értékben másfél millió dollárnyi - vagyont kobozza el az állam, ami meg is történt, oly módon, hogy Folsom kapitány és mások vették meg az ingatlan nagyobb részét. L. nőtlen volt, barátainak sohase beszélt rokonságáról, de büszkén zsidónak vallotta magát.

12905.ht

CÍMSZÓ Leidesdor

SZEMÉLYNÉV Leidesdor Willia

SZÓCIKK Leidesdorf William amerika farmer szül Szatmáro 180 körül megh Sa Franciscóba 1848 máj 18 Atyjá Mordechajna hívták unokanővér pedi R Akib Egerne 1 o híre posen főrabbina vol felesége Tizenö éve korába eltűn hazulró é családj többe ne hallot róla A Ege é Schreibe családo tradíciój szerin nag embe let Amerikába L 184 körü kerül Nyugatra Sa Francisc helyé áll Yerb Buenába addi valószínűe Jamaicába tartózkodott mer dá származás jamaicaina mondt magát Onna New-Yorkba maj New-Orleansb került min kiköt kapitány Miko a Egyesül Államo elfoglaltá Sa Franciscót akko 184 má ot szerepe vit é szomszé államokka kereskedés folytatott amiér konzulna nevezté ki Vállalkozás szelleméér é feltétle becsületességéér nag tiszteletne örvendett Nyol évi tartózkodot Sa Franciscóban melyne leggazdagab polgár vol a els nyilváno amerika iskolá ot létesítette tanácsno é polgármeste állásá i közbe betöltött a akko mé spanyo nyelv városházán melyne kincstárnok i volt Halál napjá gyás jeléü zászlóka félárbocr eresztették boltoka é iskoláka pedi bezárták Eg utcá i elnevezte róla teteme pedi katoliku temetőb temették mel körülmén azonba egyáltalá ne bizonyí kitérés mellett Jóllehet hog L nyilvánvalóa azono szatmár születés L.Wolffal mégi halál utá ez ne lehetet legálisa bizonyítani amiér a álla zárgondnoko rendel vagyonra A célbó megbízot Folso kapitán Jamaicáb men ot töb rokoná talált L-nek azonba bírósá ne ismert e eze jogigényét mer ne tartott őke kizárólago örökösöknek 1854-be Bigle kormányz szenátusho javaslato terjesztet tehá be hog a óriás akkor értékbe másfé milli dollárny vagyon kobozz e a állam am me i történt ol módon hog Folso kapitán é máso vetté me a ingatla nagyob részét L nőtle volt barátaina sohas beszél rokonságáról d büszké zsidóna vallott magát

12905.h

CÍMSZ Leidesdo

SZEMÉLYNÉ Leidesdo Willi

SZÓCIK Leidesdor Willia amerik farme szü Szatmár 18 körü meg S Franciscób 184 má 1 Atyj Mordechajn hívtá unokanővé ped Aki Egern hír pose főrabbin vo feleség Tizen év koráb eltű hazulr család több n hallo ról Eg Schreib család tradíció szeri na emb le Amerikáb 18 kör kerü Nyugatr S Francis hely ál Yer Buenáb add valószínű Jamaicáb tartózkodot me d származá jamaicain mond magá Onn New-Yorkb ma New-Orleans kerül mi kikö kapitán Mik Egyesü Állam elfoglalt S Franciscó akk 18 m o szerep vi szomsz államokk kereskedé folytatot amié konzuln nevezt k Vállalkozá szelleméé feltétl becsületességéé na tiszteletn örvendet Nyo év tartózkodo S Franciscóba melyn leggazdaga polgá vo el nyilván amerik iskol o létesített tanácsn polgármest állás közb betöltöt akk m spany nyel városházá melyn kincstárno vol Halá napj gyá jelé zászlók félárboc eresztetté boltok iskolák ped bezártá E utc elnevezt ról tetem ped katolik temető temetté me körülmé azonb egyáltal n bizony kitéré mellet Jóllehe ho nyilvánvaló azon szatmá születé L.Wolffa még halá ut e n lehete legális bizonyítan amié áll zárgondnok rende vagyonr célb megbízo Fols kapitá Jamaicá me o tö rokon talál L-ne azonb bírós n ismer ez jogigényé me n tartot ők kizárólag örökösökne 1854-b Bigl kormány szenátush javaslat terjeszte teh b ho óriá akko értékb másf mill dollárn vagyo koboz álla a m történ o módo ho Fols kapitá más vett m ingatl nagyo részé nőtl vol barátain soha beszé rokonságáró büszk zsidón vallot magá

12905.

CÍMS Leidesd

SZEMÉLYN Leidesd Will

SZÓCI Leidesdo Willi ameri farm sz Szatmá 1 kör me Franciscó 18 m Aty Mordechaj hívt unokanőv pe Ak Eger hí pos főrabbi v felesé Tize é korá elt hazul csalá töb hall ró E Schrei csalá tradíci szer n em l Ameriká 1 kö ker Nyugat Franci hel á Ye Buená ad valószín Jamaicá tartózkodo m származ jamaicai mon mag On New-York m New-Orlean kerü m kik kapitá Mi Egyes Álla elfoglal Francisc ak 1 szere v szoms államok keresked folytato ami konzul nevez Vállalkoz szellemé feltét becsületességé n tisztelet örvende Ny é tartózkod Franciscób mely leggazdag polg v e nyilvá ameri isko létesítet tanács polgármes állá köz betöltö ak span nye városház mely kincstárn vo Hal nap gy jel zászló félárbo eresztett bolto iskolá pe bezárt ut elnevez ró tete pe katoli temet temett m körülm azon egyálta bizon kitér melle Jólleh h nyilvánval azo szatm szület L.Wolff mé hal u lehet legáli bizonyíta ami ál zárgondno rend vagyon cél megbíz Fol kapit Jamaic m t roko talá L-n azon bíró isme e jogigény m tarto ő kizáróla örökösökn 1854- Big kormán szenátus javasla terjeszt te h óri akk érték más mil dollár vagy kobo áll törté mód h Fol kapit má vet ingat nagy rész nőt vo barátai soh besz rokonságár büsz zsidó vallo mag

12905

CÍM Leides

SZEMÉLY Leides Wil

SZÓC Leidesd Will amer far s Szatm kö m Francisc 1 At Mordecha hív unokanő p A Ege h po főrabb feles Tiz kor el hazu csal tö hal r Schre csal tradíc sze e Amerik k ke Nyuga Franc he Y Buen a valószí Jamaic tartózkod szárma jamaica mo ma O New-Yor New-Orlea ker ki kapit M Egye Áll elfogla Francis a szer szom államo kereske folytat am konzu neve Vállalko szellem felté becsületesség tisztele örvend N tartózko Franciscó mel leggazda pol nyilv amer isk létesíte tanác polgárme áll kö betölt a spa ny városhá mel kincstár v Ha na g je zászl félárb eresztet bolt iskol p bezár u elneve r tet p katol teme temet körül azo egyált bizo kité mell Jólle nyilvánva az szat szüle L.Wolf m ha lehe legál bizonyít am á zárgondn ren vagyo cé megbí Fo kapi Jamai rok tal L- azo bír ism jogigén tart kizáról örökösök 1854 Bi kormá szenátu javasl terjesz t ór ak érté má mi dollá vag kob ál tört mó Fo kapi m ve inga nag rés nő v baráta so bes rokonságá büs zsid vall ma

1290

CÍ Leide

SZEMÉL Leide Wi

SZÓ Leides Wil ame fa Szat k Francis A Mordech hí unokan Eg p főrab fele Ti ko e haz csa t ha Schr csa tradí sz Ameri k Nyug Fran h Bue valósz Jamai tartózko szárm jamaic m m New-Yo New-Orle ke k kapi Egy Ál elfogl Franci sze szo állam keresk folyta a konz nev Vállalk szelle felt becsületessé tisztel örven tartózk Francisc me leggazd po nyil ame is létesít taná polgárm ál k betöl sp n városh me kincstá H n j zász félár ereszte bol isko bezá elnev te kato tem teme körü az egyál biz kit mel Jóll nyilvánv a sza szül L.Wol h leh legá bizonyí a zárgond re vagy c megb F kap Jama ro ta L az bí is jogigé tar kizáró örökösö 185 B korm szenát javas terjes ó a ért m m doll va ko á tör m F kap v ing na ré n barát s be rokonság bü zsi val m