12940.htm
CÍMSZÓ: Lerner
SZEMÉLYNÉV: Lemer József
SZÓCIKK: "Lerner József,
ifjúkori nevén Jószéf Lasch ben Jicchak Lasch, szül. Trietchben (Csehország)
1761., megh. Budapesten 1836. Egyike volt a múlt század harmincas éveiben a pesti
hitközség legkiválóbb talmudtudósainak (V. ö. Büchler, A budapesti zsidók tört.
264), kit sírfelirata a máór hagólah (a diaszpóra világossága) és móféth hadór
(a kor csodája) jelzésekkel magasztal. Tudós családból származott: dédunokája
volt Jószéf Statthagen rabbinak, a Dibré Zikárón (1705) c. jeles mű szerzőjének
s híres hitvitázónak, unokája Spitz Izsák kismartoni elöljárónak (megh. 1754.),
ki a nevezetes kismartoni Wolf-családnak is őse s veje Benjámin Wolf Reicheles
nikolsburgi, később schaffai rabbinak (megh. 1786.) Már ifjúkorában kiadta
Marpé Lanefes (Gyógyszer a léleknek) c. művét (1791) s bevezetésképen Ásér b.
Jechiél Órechóth Chajjim c. vallásos intelmeit. Egy másik nagyobb művében
ipjának, Reichelesnek a Tóra két első könyvéhez írt beható fejtegetéseit adja
ki Dibré Hataánugim (A gyönyörűségek igéi) c, hozzácsatolva Óneg Nefes (Lelki
gyönyörűség) címen saját magyarázatait (Prag 1795). Negyven éven át volt
kerületi rabbija Lichtenstadt, Saaz és Elbogen csehországi községeknek, azután
öregségében otthagyva rabbiállását, Pestre költözött, hol L. Ignác fia gazdag
lisztkereskedő volt s a hitközség vezetőihez tartozott (1898. árvaatya ). A
váci-úti régi temetőben a rabbik sorában volt a sírja, honnan e temető
kiürítésekor unokája, Munkácsi Bernát, a Pesti Izr. Hitközség tanfelügyelője
exhumáltatta s a rákoskeresztúri temetőben gondoskodott új nyugvóhelyéről.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2940. címszó a lexikon =>
531. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12940.htm
CÍMSZÓ: Lerner
SZEMÉLYNÉV: Lemer József
SZÓCIKK: Lerner József, ifjúkori nevén Jószéf Lasch ben Jicchak Lasch,
szül. Trietchben Csehország 1761., megh. Budapesten 1836. Egyike volt a múlt
század harmincas éveiben a pesti hitközség legkiválóbb talmudtudósainak V. ö.
Büchler, A budapesti zsidók tört. 264 , kit sírfelirata a máór hagólah a
diaszpóra világossága és móféth hadór a kor csodája jelzésekkel magasztal.
Tudós családból származott: dédunokája volt Jószéf Statthagen rabbinak, a Dibré
Zikárón 1705 c. jeles mű szerzőjének s híres hitvitázónak, unokája Spitz Izsák
kismartoni elöljárónak megh. 1754. , ki a nevezetes kismartoni Wolf-családnak
is őse s veje Benjámin Wolf Reicheles nikolsburgi, később schaffai rabbinak
megh. 1786. Már ifjúkorában kiadta Marpé Lanefes Gyógyszer a léleknek c. művét
1791 s bevezetésképen Ásér b. Jechiél Órechóth Chajjim c. vallásos intelmeit.
Egy másik nagyobb művében ipjának, Reichelesnek a Tóra két első könyvéhez írt
beható fejtegetéseit adja ki Dibré Hataánugim A gyönyörűségek igéi c,
hozzácsatolva Óneg Nefes Lelki gyönyörűség címen saját magyarázatait Prag 1795
. Negyven éven át volt kerületi rabbija Lichtenstadt, Saaz és Elbogen
csehországi községeknek, azután öregségében otthagyva rabbiállását, Pestre
költözött, hol L. Ignác fia gazdag lisztkereskedő volt s a hitközség vezetőihez
tartozott 1898. árvaatya . A váci-úti régi temetőben a rabbik sorában volt a
sírja, honnan e temető kiürítésekor unokája, Munkácsi Bernát, a Pesti Izr.
Hitközség tanfelügyelője exhumáltatta s a rákoskeresztúri temetőben gondoskodott
új nyugvóhelyéről.
12940.ht
CÍMSZÓ Lerne
SZEMÉLYNÉV Leme Józse
SZÓCIKK Lerne József ifjúkor nevé Jószé Lasc be Jiccha Lasch szül Trietchbe
Csehorszá 1761. megh Budapeste 1836 Egyik vol múl száza harminca éveibe pest
hitközsé legkiválób talmudtudósaina V ö Büchler budapest zsidó tört 26 ki
sírfelirat máó hagóla diaszpór világosság é mófét hadó ko csodáj jelzésekke
magasztal Tudó családbó származott dédunokáj vol Jószé Statthage rabbinak Dibr
Zikáró 170 c jele m szerzőjéne híre hitvitázónak unokáj Spit Izsá kismarton
elöljáróna megh 1754 k nevezete kismarton Wolf-családna i ős vej Benjámi Wol
Reichele nikolsburgi későb schaffa rabbina megh 1786 Má ifjúkorába kiadt Marp
Lanefe Gyógysze lélekne c művé 179 bevezetésképe Ásé b Jechié Órechót Chajji c
valláso intelmeit Eg mási nagyob művébe ipjának Reichelesne Tór ké els könyvéhe
ír behat fejtegetései adj k Dibr Hataánugi gyönyörűsége igé c hozzácsatolv Óne
Nefe Lelk gyönyörűsé címe sajá magyarázatai Pra 179 Negyve éve á vol kerület
rabbij Lichtenstadt Saa é Elboge csehország községeknek azutá öregségébe
otthagyv rabbiállását Pestr költözött ho L Igná fi gazda lisztkeresked vol
hitközsé vezetőihe tartozot 1898 árvaaty váci-út rég temetőbe rabbi sorába vol
sírja honna temet kiürítéseko unokája Munkács Bernát Pest Izr Hitközsé
tanfelügyelőj exhumáltatt rákoskeresztúr temetőbe gondoskodot ú nyugvóhelyéről
12940.h
CÍMSZ Lern
SZEMÉLYNÉ Lem Józs
SZÓCIK Lern Józse ifjúko nev Jósz Las b Jicch Lasc szü Trietchb Csehorsz
1761 meg Budapest 183 Egyi vo mú száz harminc éveib pes hitközs legkiváló
talmudtudósain Büchle budapes zsid tör 2 k sírfelira má hagól diaszpó világossá
mófé had k csodá jelzésekk magaszta Tud családb származot dédunoká vo Jósz
Statthag rabbina Dib Zikár 17 jel szerzőjén hír hitvitázóna unoká Spi Izs
kismarto elöljárón meg 175 nevezet kismarto Wolf-családn ő ve Benjám Wo Reichel
nikolsburg késő schaff rabbin meg
12940.
CÍMS Ler
SZEMÉLYN Le Józ
SZÓCI Ler Józs ifjúk ne Jós La Jicc Las sz Trietch Csehors 176 me Budapes
18 Egy v m szá harmin évei pe hitköz legkivál talmudtudósai Büchl budape zsi tö
sírfelir m hagó diaszp világoss móf ha csod jelzések magaszt Tu család származo
dédunok v Jós Stattha rabbin Di Ziká 1 je szerzőjé hí hitvitázón unok Sp Iz
kismart elöljáró me 17 neveze kismart Wolf-család v Benjá W Reiche nikolsbur
kés schaf rabbi me 17 ifjúkorá kia Ma Lane Gyógys lélek mű 1 bevezetéské Á Jech
Órech Chaj vallá intelme má nagy művé ipján Reicheles T e könyvé beh fejtegetés
a Di Hataánu gyönyörűsé i hozzácsato Ó Ne Le gyönyörű cí sa magyarázat P 1 Negy
é v kerül rabb Lichtensta S Elbo csehorsz községekn azu öregségé otthag
rabbiállás Pes költözö Ig gaz lisztkeresk v hitköz vezetői tartoz 18 árvaa
váci- r temető rab sorá v sír hon tem kiürítése unoká Munká Bern Pe I Hitköz
tanfelügyel exhumálta rákoskereszt temető gondoskod nyugvóhelyér
12940
CÍM Le
SZEMÉLY L Jó
SZÓC Le Józ ifjú n Jó L Jic La s Trietc Csehor 17 m Budape 1 Eg sz harmi
éve p hitkö legkivá talmudtudósa Büch budap zs t sírfeli hag diasz világos mó h
cso jelzése magasz T csalá származ déduno Jó Statth rabbi D Zik j szerzőj h
hitvitázó uno S I kismar elöljár m 1 nevez kismar Wolf-csalá Benj Reich
nikolsbu ké scha rabb m 1 ifjúkor ki M Lan Gyógy léle m bevezetésk Jec Órec Cha
vall intelm m nag műv ipjá Reichele könyv be fejtegeté D Hataán gyönyörűs
hozzácsat N L gyönyör c s magyaráza Neg kerü rab Lichtenst Elb csehors községek
az öregség ottha rabbiállá Pe költöz I ga lisztkeres hitkö vezető tarto 1 árva
váci temet ra sor sí ho te kiürítés unok Munk Ber P Hitkö tanfelügye exhumált
rákoskeresz temet gondosko nyugvóhelyé
1294
CÍ L
SZEMÉL J
SZÓ L Jó ifj J Ji L Triet Cseho 1 Budap E s harm év hitk legkiv talmudtudós
Büc buda z sírfel ha dias világo m cs jelzés magas csal szárma dédun J Statt
rabb Zi szerző hitvitáz un kisma elöljá neve kisma Wolf-csal Ben Reic nikolsb k
sch rab ifjúko k La Gyóg lél bevezetés Je Óre Ch val intel na mű ipj Reichel
köny b fejteget Hataá gyönyörű hozzácsa gyönyö magyaráz Ne ker ra Lichtens El
csehor községe a öregsé otth rabbiáll P költö g lisztkere hitk vezet tart árv
vác teme r so s h t kiüríté uno Mun Be Hitk tanfelügy exhumál rákoskeres teme
gondosk nyugvóhely