12946.htm
CÍMSZÓ: Léva
SZÓCIKK: Léva (Levice,
Cs-Szl.), rend. tan. város Bars vm. 9675 lak. 1837-ben imaegyesület létesült
L.-n. Három év múlva már annyira megszaporodtak a hívek, hogy az imaegyesület hitközséggé
lépett elő és Heilbrunn Juda személyében rabbit választott. A szabadságharc
idején már közel száz főnyi L. zsidó lakossága, akik közül többen mint honvédek
szolgálták a hazát. Az első rabbi, aki a hitközség anyakönyveit vezetni kezdte,
az 1850. megválasztott Liebmann Márk volt. Ő foglalta írásba az 1851óta működő
Chevra Kadisa alapszabályait is. Ezidőtájt több barsmegyei község kimondotta a
L.-i rabbinátushoz való csatlakozását s így a L.-i rabbi a bars megyei főrabbi
címet viselte. 1853-ban épült fel a templom s még ugyanez évben megnyílt a két,
később három, majd négy tanerős nyilvános jellegű népiskola. 1869 ben a
hitközség a kongresszusi jelleget vette fel. 1873 ban következett be a
hitközség kettészakadása. Berdach Dávid egyik rokonát akarta besegíteni a
rabbi-állásba s miután ez nem sikerült, a szakadás jelszavát dobta a
küzdelembe. A következő évben már megalakult a L.-i orthodox hitközség. Ez a
változás az anyahitközsóget válságba sodorta. Előbb egy triumvirátus (Weisz
Samu, Guttmann Ignác Preisach Samu) próbálta rendbehozni a hitközség ügyeit.
Sikertelen kísérletek utánTaub Lipót vállalta az elnökséget s vezetése alatt a
helyzet kissé meg is javult. 1881-ben Pólya József másodszor lett a hitközség
elnöke és a régi helyére új templomot és új iskolát építtetett. Az ő utódai:
Frommer Ignác, Frommer Mór, Elek Mór, Weisz Benő, Balog Sándor és Szilárd Samu
voltak, akik valamennyien lelkes hozzáértéssel vezették a hitközséget. Jelenleg
ismét Balog Sándor az elnök, akinek vezetése alatt a hitközség minden téren
nagy haladást mutat. 1898-ban a hitközség statusquo alapra helyezkedett s
ezáltal létrejött a béke az orthodoxokkal, akik már visszatértek a hitközségbe.
A hitközség költségvetése 217.208 ck., filantrópikus és szociális célokra
13.700 ck-t költ a hitközség. Alapitványai nincsenek. A hitközség történetével
egy könyv foglalkozik : Steiner Ignác L.-i isk. igazgató (l. o.) könyve: A L.-i
izr. hitközség története (L. 1903). A hitközség intézményei: a nőegylet
(elnöknője Priszner Gyuláné), Filléregylet (elnöknője Liebermann Jakabné), a
Cedóko-egylet, a Poel Cedek-egylet és az Aggmenház. A hitközség anyakönyvi
területéhez Garamapáti, Bajka, Obers, Ujbász, Csejkó, Nagy- és Kiskálnos,
Garamlök, Marosfalva, Garammikola, Nagyod, Kisóvár, Nemesorom, Szódó,
Garamszőllős, Garamtolmács, Tőre, Garamújfalu, Alsóveszele, Garamkelecsény,
Garamkeszi, Nagy- és Kiskoszmoly, Vámosladány, Dobosberekalja, Garamsolymos,
Felső- és Alsószecse, Zseléz és Zsemlér tartoznak. A hitközség lélekszáma:
1386, a családok száma 499, az adófizetőké 354. Foglalkozás szerint: 10
nagykereskedő, 25 gazdálkodó, 45 szabadpályán levő, 12 tanító, 107 kereskedő,
12 ügyvéd, 15 köztisztviselő, 8 munkás, 3 nagyiparos, 18 orvos, 20
magántisztviselő, 10 vállalkozó, 64 iparos, 5 mérnök, 30 magánzó és 81 egyéb. A
világháborúban résztvett hitközségi tagok közül 23-an haltak hősi halált. A
hitközség mai vezetőség-e: Libermann Jakab főrabbi, Balog Sándor elnök, Kaíser
Lajos alelnök, Schuller Ignác pénztáros, Knapp Géza ellenőr, Kertész Lajos
gondnok, Deák Adolf titkár.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2946. címszó a lexikon =>
532. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12946.htm
CÍMSZÓ: Léva
SZÓCIKK: Léva Levice, Cs-Szl. , rend. tan. város Bars vm. 9675 lak.
1837-ben imaegyesület létesült L.-n. Három év múlva már annyira megszaporodtak
a hívek, hogy az imaegyesület hitközséggé lépett elő és Heilbrunn Juda
személyében rabbit választott. A szabadságharc idején már közel száz főnyi L.
zsidó lakossága, akik közül többen mint honvédek szolgálták a hazát. Az első rabbi,
aki a hitközség anyakönyveit vezetni kezdte, az 1850. megválasztott Liebmann
Márk volt. Ő foglalta írásba az 1851óta működő Chevra Kadisa alapszabályait is.
Ezidőtájt több barsmegyei község kimondotta a L.-i rabbinátushoz való
csatlakozását s így a L.-i rabbi a bars megyei főrabbi címet viselte. 1853-ban
épült fel a templom s még ugyanez évben megnyílt a két, később három, majd négy
tanerős nyilvános jellegű népiskola. 1869 ben a hitközség a kongresszusi
jelleget vette fel. 1873 ban következett be a hitközség kettészakadása. Berdach
Dávid egyik rokonát akarta besegíteni a rabbi-állásba s miután ez nem sikerült,
a szakadás jelszavát dobta a küzdelembe. A következő évben már megalakult a
L.-i orthodox hitközség. Ez a változás az anyahitközsóget válságba sodorta.
Előbb egy triumvirátus Weisz Samu, Guttmann Ignác Preisach Samu próbálta
rendbehozni a hitközség ügyeit. Sikertelen kísérletek utánTaub Lipót vállalta
az elnökséget s vezetése alatt a helyzet kissé meg is javult. 1881-ben Pólya
József másodszor lett a hitközség elnöke és a régi helyére új templomot és új
iskolát építtetett. Az ő utódai: Frommer Ignác, Frommer Mór, Elek Mór, Weisz
Benő, Balog Sándor és Szilárd Samu voltak, akik valamennyien lelkes
hozzáértéssel vezették a hitközséget. Jelenleg ismét Balog Sándor az elnök,
akinek vezetése alatt a hitközség minden téren nagy haladást mutat. 1898-ban a
hitközség statusquo alapra helyezkedett s ezáltal létrejött a béke az
orthodoxokkal, akik már visszatértek a hitközségbe. A hitközség költségvetése
217.208 ck., filantrópikus és szociális célokra 13.700 ck-t költ a hitközség.
Alapitványai nincsenek. A hitközség történetével egy könyv foglalkozik :
Steiner Ignác L.-i isk. igazgató l. o. könyve: A L.-i izr. hitközség története
L. 1903 . A hitközség intézményei: a nőegylet elnöknője Priszner Gyuláné ,
Filléregylet elnöknője Liebermann Jakabné , a Cedóko-egylet, a Poel
Cedek-egylet és az Aggmenház. A hitközség anyakönyvi területéhez Garamapáti,
Bajka, Obers, Ujbász, Csejkó, Nagy- és Kiskálnos, Garamlök, Marosfalva,
Garammikola, Nagyod, Kisóvár, Nemesorom, Szódó, Garamszőllős, Garamtolmács,
Tőre, Garamújfalu, Alsóveszele, Garamkelecsény, Garamkeszi, Nagy- és
Kiskoszmoly, Vámosladány, Dobosberekalja, Garamsolymos, Felső- és Alsószecse,
Zseléz és Zsemlér tartoznak. A hitközség lélekszáma: 1386, a családok száma
499, az adófizetőké 354. Foglalkozás szerint: 10 nagykereskedő, 25 gazdálkodó,
45 szabadpályán levő, 12 tanító, 107 kereskedő, 12 ügyvéd, 15 köztisztviselő, 8
munkás, 3 nagyiparos, 18 orvos, 20 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 64 iparos,
5 mérnök, 30 magánzó és 81 egyéb. A világháborúban résztvett hitközségi tagok
közül 23-an haltak hősi halált. A hitközség mai vezetőség-e: Libermann Jakab
főrabbi, Balog Sándor elnök, Kaíser Lajos alelnök, Schuller Ignác pénztáros,
Knapp Géza ellenőr, Kertész Lajos gondnok, Deák Adolf titkár.
12946.ht
CÍMSZÓ Lév
SZÓCIKK Lév Levice Cs-Szl rend tan váro Bar vm 967 lak 1837-be imaegyesüle
létesül L.-n Háro é múlv má annyir megszaporodta hívek hog a imaegyesüle
hitközségg lépet el é Heilbrun Jud személyébe rabbi választott szabadsághar
idejé má köze szá főny L zsid lakossága aki közü többe min honvéde szolgáltá
hazát A els rabbi ak hitközsé anyakönyvei vezetn kezdte a 1850 megválasztot
Liebman Már volt foglalt írásb a 1851ót működ Chevr Kadis alapszabályai is
Ezidőtáj töb barsmegye közsé kimondott L.- rabbinátusho val csatlakozásá íg L.-
rabb bar megye főrabb címe viselte 1853-ba épül fe templo mé ugyane évbe
megnyíl két későb három maj nég tanerő nyilváno jelleg népiskola 186 be
hitközsé kongresszus jellege vett fel 187 ba következet b hitközsé
kettészakadása Berdac Dávi egyi rokoná akart besegíten rabbi-állásb miutá e ne
sikerült szakadá jelszavá dobt küzdelembe következ évbe má megalakul L.-
orthodo hitközség E változá a anyahitközsóge válságb sodorta Előb eg
triumvirátu Weis Samu Guttman Igná Preisac Sam próbált rendbehozn hitközsé
ügyeit Sikertele kísérlete utánTau Lipó vállalt a elnöksége vezetés alat helyze
kiss me i javult 1881-be Póly Józse másodszo let hitközsé elnök é rég helyér ú
templomo é ú iskolá építtetett A utódai Fromme Ignác Fromme Mór Ele Mór Weis
Benő Balo Sándo é Szilár Sam voltak aki valamennyie lelke hozzáértésse vezetté
hitközséget Jelenle ismé Balo Sándo a elnök akine vezetés alat hitközsé minde
tére nag haladás mutat 1898-ba hitközsé statusqu alapr helyezkedet ezálta
létrejöt bék a orthodoxokkal aki má visszatérte hitközségbe hitközsé
költségvetés 217.20 ck. filantrópiku é szociáli célokr 13.70 ck- köl hitközség
Alapitványa nincsenek hitközsé történetéve eg köny foglalkozi Steine Igná L.-
isk igazgat l o könyve L.- izr hitközsé történet L 190 hitközsé intézményei
nőegyle elnöknőj Priszne Gyulán Filléregyle elnöknőj Lieberman Jakabn
Cedóko-egylet Poe Cedek-egyle é a Aggmenház hitközsé anyakönyv területéhe Garamapáti
Bajka Obers Ujbász Csejkó Nagy é Kiskálnos Garamlök Marosfalva Garammikola
Nagyod Kisóvár Nemesorom Szódó Garamszőllős Garamtolmács Tőre Garamújfalu
Alsóveszele Garamkelecsény Garamkeszi Nagy é Kiskoszmoly Vámosladány
Dobosberekalja Garamsolymos Felső é Alsószecse Zselé é Zsemlé tartoznak
hitközsé lélekszáma 1386 családo szám 499 a adófizetők 354 Foglalkozá szerint 1
nagykereskedő 2 gazdálkodó 4 szabadpályá levő 1 tanító 10 kereskedő 1 ügyvéd 1
köztisztviselő munkás nagyiparos 1 orvos 2 magántisztviselő 1 vállalkozó 6
iparos mérnök 3 magánz é 8 egyéb világháborúba résztvet hitközség tago közü
23-a halta hős halált hitközsé ma vezetőség-e Liberman Jaka főrabbi Balo Sándo
elnök Kaíse Lajo alelnök Schulle Igná pénztáros Knap Géz ellenőr Kertés Lajo gondnok
Deá Adol titkár
12946.h
CÍMSZ Lé
SZÓCIK Lé Levic Cs-Sz ren ta vár Ba v 96 la 1837-b imaegyesül létesü L.-
Hár múl m annyi megszaporodt híve ho imaegyesül hitközség lépe e Heilbru Ju
személyéb rabb választot szabadságha idej m köz sz főn zsi lakosság ak köz több
mi honvéd szolgált hazá el rabb a hitközs anyakönyve vezet kezdt 185
megválaszto Liebma Má vol foglal írás 1851ó műkö Chev Kadi alapszabálya i
Ezidőtá tö barsmegy közs kimondot L. rabbinátush va csatlakozás í L. rab ba
megy főrab cím viselt 1853-b épü f templ m ugyan évb megnyí ké késő háro ma né
taner nyilván jelle népiskol 18 b hitközs kongresszu jelleg vet fe 18 b
következe hitközs kettészakadás Berda Dáv egy rokon akar besegíte rabbi-állás
miut n sikerül szakad jelszav dob küzdelemb követke évb m megalaku L. orthod
hitközsé változ anyahitközsóg válság sodort Elő e triumvirát Wei Sam Guttma Ign
Preisa Sa próbál rendbehoz hitközs ügyei Sikertel kísérlet utánTa Lip vállal
elnökség vezeté ala helyz kis m javul 1881-b Pól Józs másodsz le hitközs elnö
ré helyé templom iskol építtetet utóda Fromm Igná Fromm Mó El Mó Wei Ben Bal
Sánd Szilá Sa volta ak valamennyi lelk hozzáértéss vezett hitközsége Jelenl ism
Bal Sánd elnö akin vezeté ala hitközs mind tér na haladá muta 1898-b hitközs
statusq alap helyezkede ezált létrejö bé orthodoxokka ak m visszatért
hitközségb hitközs költségveté 217.2 ck filantrópik szociál célok 13.7 ck kö
hitközsé Alapitvány nincsene hitközs történetév e kön foglalkoz Stein Ign L. is
igazga könyv L. iz hitközs történe 19 hitközs intézménye nőegyl elnöknő Priszn
Gyulá Filléregyl elnöknő Lieberma Jakab Cedóko-egyle Po Cedek-egyl Aggmenhá
hitközs anyaköny területéh Garamapát Bajk Ober Ujbás Csejk Nag Kiskálno Garamlö
Marosfalv Garammikol Nagyo Kisóvá Nemesoro Szód Garamszőllő Garamtolmác Tőr
Garamújfal Alsóveszel Garamkelecsén Garamkesz Nag Kiskoszmol Vámosladán
Dobosberekalj Garamsolymo Fels Alsószecs Zsel Zseml tartozna hitközs lélekszám
138 család szá 49 adófizető 35 Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod
szabadpály lev tanít 1 keresked ügyvé köztisztvisel munká nagyiparo orvo
magántisztvisel vállalkoz iparo mérnö magán egyé világháborúb résztve hitközsé
tag köz 23- halt hő halál hitközs m vezetőség- Liberma Jak főrabb Bal Sánd elnö
Kaís Laj alelnö Schull Ign pénztáro Kna Gé ellenő Kerté Laj gondno De Ado titká
12946.
CÍMS L
SZÓCI L Levi Cs-S re t vá B 9 l 1837- imaegyesü létes L. Há mú anny
megszaporod hív h imaegyesü hitközsé lép Heilbr J személyé rab választo
szabadságh ide kö s fő zs lakossá a kö töb m honvé szolgál haz e rab hitköz
anyakönyv veze kezd 18 megválaszt Liebm M vo fogla írá 1851 műk Che Kad
alapszabály Ezidőt t barsmeg köz kimondo L rabbinátus v csatlakozá L ra b meg
főra cí visel 1853- ép temp ugya év megny k kés hár m n tane nyilvá jell
népisko 1 hitköz kongressz jelle ve f 1 következ hitköz kettészakadá Berd Dá eg
roko aka besegít rabbi-állá miu sikerü szaka jelsza do küzdelem követk év
megalak L ortho hitközs válto anyahitközsó válsá sodor El triumvirá We Sa Guttm
Ig Preis S próbá rendbeho hitköz ügye Sikerte kísérle utánT Li válla elnöksé
vezet al hely ki javu 1881- Pó Józ másods l hitköz eln r hely templo isko
építtete utód From Ign From M E M We Be Ba Sán Szil S volt a valamenny lel
hozzáértés vezet hitközség Jelen is Ba Sán eln aki vezet al hitköz min té n
halad mut 1898- hitköz status ala helyezked ezál létrej b orthodoxokk a
visszatér hitközség hitköz költségvet 217. c filantrópi szociá célo 13. c k
hitközs Alapitván nincsen hitköz történeté kö foglalko Stei Ig L i igazg köny L
i hitköz történ 1 hitköz intézmény nőegy elnökn Prisz Gyul Filléregy elnökn
Lieberm Jaka Cedóko-egyl P Cedek-egy Aggmenh hitköz anyakön területé Garamapá
Baj Obe Ujbá Csej Na Kiskáln Garaml Marosfal Garammiko Nagy Kisóv Nemesor Szó
Garamszőll Garamtolmá Tő Garamújfa Alsóvesze Garamkelecsé Garamkes Na Kiskoszmo
Vámosladá Dobosberekal Garamsolym Fel Alsószec Zse Zsem tartozn hitköz lélekszá
13 csalá sz 4 adófizet 3 Foglalko szeri nagykereske gazdálko szabadpál le taní
kereske ügyv köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar mérn
magá egy világháború résztv hitközs ta kö 23 hal h halá hitköz vezetőség Liberm
Ja főrab Ba Sán eln Kaí La aleln Schul Ig pénztár Kn G ellen Kert La gondn D Ad
titk
12946
CÍM
SZÓC Lev Cs- r v 1837 imaegyes léte L H m ann megszaporo hí imaegyes
hitközs lé Heilb személy ra választ szabadság id k f z lakoss k tö honv szolgá
ha ra hitkö anyaköny vez kez 1 megválasz Lieb v fogl ír 185 mű Ch Ka alapszabál
Ezidő barsme kö kimond rabbinátu csatlakoz r me főr c vise 1853 é tem ugy é
megn ké há tan nyilv jel népisk hitkö kongress jell v követke hitkö kettészakad
Ber D e rok ak besegí rabbi-áll mi siker szak jelsz d küzdele követ é megala
orth hitköz vált anyahitközs váls sodo E triumvir W S Gutt I Prei prób rendbeh
hitkö ügy Sikert kísérl után L váll elnöks veze a hel k jav 1881 P Jó másod
hitkö el hel templ isk építtet utó Fro Ig Fro W B B Sá Szi vol valamenn le
hozzáérté veze hitközsé Jele i B Sá el ak veze a hitkö mi t hala mu 1898 hitkö
statu al helyezke ezá létre orthodoxok visszaté hitközsé hitkö költségve 217
filantróp szoci cél 13 hitköz Alapitvá nincse hitkö történet k foglalk Ste I
igaz kön hitkö törté hitkö intézmén nőeg elnök Pris Gyu Filléreg elnök Lieber
Jak Cedóko-egy Cedek-eg Aggmen hitkö anyakö terület Garamap Ba Ob Ujb Cse N
Kiskál Garam Marosfa Garammik Nag Kisó Nemeso Sz Garamszől Garamtolm T Garamújf
Alsóvesz Garamkelecs Garamke N Kiskoszm Vámoslad Dobosbereka Garamsoly Fe
Alsósze Zs Zse tartoz hitkö léleksz 1 csal s adófize Foglalk szer nagykeresk
gazdálk szabadpá l tan keresk ügy köztisztvis mun nagyipa or magántisztvis
vállalk ipa mér mag eg világhábor részt hitköz t k 2 ha hal hitkö vezetősé
Liber J főra B Sá el Ka L alel Schu I pénztá K elle Ker L gond A tit
1294
CÍ
SZÓ Le Cs 183 imaegye lét an megszapor h imaegye hitköz l Heil személ r
válasz szabadsá i lakos t hon szolg h r hitk anyakön ve ke megválas Lie fog í
18 m C K alapszabá Ezid barsm k kimon rabbinát csatlako m fő vis 185 te ug meg
k h ta nyil je népis hitk kongres jel követk hitk kettészaka Be ro a beseg
rabbi-ál m sike sza jels küzdel köve megal ort hitkö vál anyahitköz vál sod
triumvi Gut Pre pró rendbe hitk üg Siker kísér utá vál elnök vez he ja 188 J
máso hitk e he temp is építte ut Fr I Fr S Sz vo valamen l hozzáért vez hitközs
Jel S e a vez hitk m hal m 189 hitk stat a helyezk ez létr orthodoxo visszat
hitközs hitk költségv 21 filantró szoc cé 1 hitkö Alapitv nincs hitk történe
foglal St iga kö hitk tört hitk intézmé nőe elnö Pri Gy Fillére elnö Liebe Ja
Cedóko-eg Cedek-e Aggme hitk anyak terüle Garama B O Uj Cs Kiská Gara Marosf
Garammi Na Kis Nemes S Garamsző Garamtol Garamúj Alsóves Garamkelec Garamk
Kiskosz Vámosla Dobosberek Garamsol F Alsósz Z Zs tarto hitk léleks csa adófiz
Foglal sze nagykeres gazdál szabadp ta keres üg köztisztvi mu nagyip o
magántisztvi vállal ip mé ma e világhábo rész hitkö h ha hitk vezetős Libe főr
S e K ale Sch pénzt ell Ke gon ti