12992.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: Liturgia (gör. leitourgia a. m. szolgálattétel saját költségére) szó először a biblia görög fordításában (l. o.) fordul elő (Szírach 1.7, 30) a papok és leviták oltár körüli szolgálata megjelölésére. A zsidó L. lényegesen különbözik az egykorú más vallások L.-jától. Míg a pogány istentiszteletnek hierurgikus, azaz paphoz kötött jellege volt, a zsidó istentisztelet a próféták hatása alatt csak hamar elérte azt a fokot, melyet a zsidó hagyományos irodalom szívbeli istenszolgálatnak mond. Ebből folyt egy másik jellegzetes sajátsága, hogy csakhamar a világi nép maga ragadhatta magához annak egyes szekularizált részeit: a Tóra-olvasást (1. o.), előimádkozást, házi szertartásokat (kiddus, széder,l. o.) és ezáltal az istentiszteletben hatalmas demokratikus intézményt létesítettek. Egy harmadik megkülönböztető vonása a zsidó L.-nak, hogy szemben a pogány do ut des elvével, mely szerint a vallási teljesítmény üzletszerű viszonzásra számít, a zsidó istentiszteleti intézmény elveszti értékét és hatását, amint nem helyezi magát az életet és az imádkozó egyént Istennek feltétlen, odaadó szolgálatába. Már Sámuel próféta kioktatta Saul királyt afelől, hogy jobb az engedelmesség az áldozatnál (Sain. 1.15,22). A zsoltárköltő szerint Isten egyedüli áldozata a töredelmes szív» (51. 19). Az író próféták nem győzik eléggé ostorozni a néphitet, mely szerint Istent áldozattal meg lehet engesztelni: «Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepségeiteket és nem szagolhatom gyülekezéseiteket, ha égő-áldozatot hoztok ... nem telik gyönyörűségem benne.» A liturgikus cselekedetek a zsidóságban nagyrészt azonosak a más népeknél találhatókkal: ünneplés, körmenet, áldozás, térdelés, böjti önsanyargatás, áldás, mécsgyujtás. Külön zsidó liturgikus jelvények: cicisz (1. o.), tefillin (1. o.). A történet folyamán elmaradtak: a körtánc, a jeruzsálemi zarándoklat és az áldozat. A bibliai időben a liturgikus szolgálat központjában az áldozás állott. Ennek lelkiségi alapjáról ma már nem alkothatunk magunknak fogalmat, de tanúságot tesz róla Szirach (50. 1-21), ki már az áldozati istentisztelet alkonyat idején volt szemlélője II. Simon főpap funkciójának: «Mint a hajnalcsillag -felhőzet mögött... mint a szivárvány a felhők között... mikor a papi palástot felöltötte, mikor az oltárhoz vonult... körötte a kispapok mint cédruscsemeték a Libanonon.» Hasonló érzéseket válthattak ki a zarándoklatok is mint azt egyes zsoltárok himnikus hangjából ma is kiérezhetjük. Ezeknek eksztázisaiból éppúgy kihallik a nemzeti lelkesedés a főváros és Dávid trónja iránt, mint a Szentélyhez való sóvárgás. A zsidó ritus századoknak lassú és természetes fejleménye, mai alakját nem csupán teoretikus megállapításoknak, hanem tekintélyek iránt való határtalan kegyeletnek, eltérő szokások és tanítások hagyományféltő kiegyeztetésének köszönheti. («így szokta volt Hillel tenni» vált egy szertartás-változás alapjává.) Nem dogmatikus rendszer, hanem a történet a szülőanyja és ezért hajlékonyabb is szükségessé váló reformokkal szemben. Szorosabb értelemben az imádság rendtartását értjük L. alatt. A zsidó imádság is lényegében eltérő vonásokat tüntet fel a régi népekéhez képest. Nem puszta fohász teszi tartalmát, hanem önképzés, önmagára való hatás is. Már az imádság neve is: hiszpalél, önmagával való szembeszállást jelent. A legősibb imádságok ugyancsak alkalomszülte, rövid pár szónyi és tisztán egyéni vonatkozású fohászok voltak; de liturgikus jelentőségűnek csak az olyan imádságot tartjuk, melyet már idők folyamán, papi felfogással megformuláztak. Ilyen formulák is előfordulnak már a Bibliában (Mózes V. 26. 5-10). Már ebben is van oktató elem, bár csak beszámolás alakjában. Az imádságot liturgikus taglejtések kísérik: felállás, lebomlás, mellverdesés (bűnbánat kifejezésére), kézfelemelés (áldásra), szembehunyás (elmélyedésre). Közimádságról is hírt adnak a bibliai könyvek. így pl. Jesája próféta (1. o.) hirdeti, hogy «ha karjaitokat kiterjesztitek is» (imádságra, a templomban), behunyom szememet előletek és ha még oly sokat imádkoztok is (a templomban), Én nem hallgatom meg, ha kezeitek vérfoltokkal vannak tőle (l f.). Az imádság az áldozati istentiszteletből nőtt ki. A papot illette törvényszerint az áldozás tisztsége, de az egyes és a gyülekezet a maguk vallásos érzésének közvetlenül is kívántak kifejezést adni és így demokratizálták az istenszolgálatot az imával éppúgy, mint a Tórának laikus írástudókkal való felolvastatásával. Már a királyság előtti korból olvassuk, hogy Ghanna maga imádkozott a silohi Szentélyben; számos alkalmi imát is közöl a Biblia királyoktól. A L. történetének fénykorát jelzi a Zsoltárok keletkezése, mely a Dávidtól egészen a Makkabeus szabadságharcig terjedő korra, nyúlik el. A voltaképeni imádság, mely világirodalmi méltatásra igényt tarthat, a zsidó­ság alkotása, vagy legalább az ő révén jutott be a világirodalomba és Dávid király mondható ennek révén az emberiség nevelőjének. Max Bród így jellemzi a Zsoltárok jelentőségét: « A zsidóságnak nem az a nagy tette, hogy az Egyistent tanította, aki minden tény kezdete és célja, hanem, hogy a Te szóval megszólítható Istent mutatta be és az életet mint megszólítást és felelést fogta fel. E Zsoltárokban jut kifejezésre a legmelegebb vallásérzelem a maga szivárványszerű színárnyalataiban és a világ legnagyobb írói és gondolkodói hatásuk alatt álltak és alkottak. Többi között Kant is írja, hogy a lelki gyötrelmek órái­ban semmi sem tudta úgy megnyugtatni, mint a 23-ik Zsoltár szava: «ha alvilági sötétség völgyét járom is, nem félek a veszedelemtől, mert Te vagy velem.» A zsoltárköltészet fejlődése mellett, különösen pedig a babiloni fogság (Kr. e. 586-536) ideje óta, amikor az áldozás idegen földön fel volt függesztve, az áldozati kultuszt az ima és tóraolvasás kezdi háttérbe szorítani. A templomi áldozat ugyan megmarad a papok tisztségeként, de lassanként csak alkalommá válik a templom látogatására; az ájtatoskodók már «az Isten gyönyörének látására és Templomában való időzésre» áhítoznak. A világirodalmat bőségesen megtermékenyíti az a magas szárnyalása líra, mely a Templom csarnokaihoz való epedésnek ad kifejezést. (Mint a szarvas a patak vizére ... stb.) Isten már nem az áldozati füst fellegein, hanem «Izráel dicsőítésének áhitat-gomolygása fölött trónol». Az istenkeresés a kételytől kezdve a biztosság legmagasabb fokáig minden változatban kifejezésre jut. Egyes zsoltárok a személyek váltakozásában árulják el, hogy eredetileg pap és kar, vagy hadvezér és harcosok közötti párbeszédes énekek voltak, melyek különféle ünnepies alkalmakra (pl. a 72. Zs. király trónralépésére, a 118. Zs. győzelmi hálaadó istentiszteletre, talán a chanukára; a 20. Zs. hadbavonulásra, a 24. és 48. Zs. zarándoklatokra) íródtak. Zsoltárokat énekeltek Neckemiás Könyve szerint Jeruzsálem falainak felavatása alkalmával. A Biblia későbbi könyvei rendszeres, időhöz kötött imádságokról is értesítenek Dániel említi, hogy napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablak előtt imádkozott (6,11 Az istentisztelet állandósítása céljából 24 szolgálattételi (mismor) csoportba osztották úgy a papokat, levitákat, mint a laikusokat, kik hetenként váltották fel egymást. A legfőbb alkalom a közimádságra az esőhiány volt, ez alkalomra külön ima volt a Neilo (kapuzárás) és a főimába beiktatott külön részletek. A közima helye a minden városban létesült zsinagóga. Zsinagógát említ már (Isten gyülekezetei) a Zsoltár is. Ezek nemcsak közimádság elvégzésére szolgáltak, hanem azon idők igényeinek megfelelőleg még utasok beszállásolására is A rendszeresített imádság legősibb magva: a Semá hitvallomás («Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk egyetlen Lény» kezdettel). Ezt papok és laikusok eleinte versről-versre felváltva mondották és oly áldásimákkal vezették be és követték, melyek a zsidóság vallási állásfoglalását körvonalazzák: Isten egységét, (szemben a perzsa dualizmussal), Izrael történeti elhivatottságát, a jutalom és büntetés hitét szertartások szükségességét az egyiptomi megváltást, mint a leendő megváltásnak biztos zálogát. Egyideig a Tíz Ige is a többistenség hellenisztikus tanításának ellensúlyozására napi imádkozás tárgya volt; de később, mikor arra a félreértésre adhatott alkalmat, hogy az maga Tóra kicsinyben és fölöslegessé teszi az egész Tóra követését, mint azt keresztény körökben tartották, ki kellett küszöbölni. Más liturgikus intézkedések is magukon viselik a válsággal fenyegetett zsidóság nagy lelkiharcának nyomait. így a peszachesti szédertartásban a peszachi macó eredetének világos megmagyarázása annak a hitnek visszautasítására irányulhatott, hogy Jézus lett báránnyá, a peszachi keletlen kenyérben az ő testét eszik és így az Úr vacsorája elavulttá tette a szédert. Az imádság mai rendjének a Talmud veti meg alapját, ez tűzi ki alapelveit, amikor előírja, hogy «Ne tedd imádságodat (időhöz és formához) kötötté, hanem melegen buzogó könyörgóssé», «ima áhítat nélkül: test lélek nélkül). Ez sugalmazhatta azt a tételt, hogy «az imádságok feljegyzői: a Tóra elégetői». Eleven imát óhajtott, mely még nem vált stereotíppé. Viszont szükségesnek tartotta az imát megóvni azoktól a megtévelyedésektől, melyeknek a nép ajkain ki lehetett téve és ezért későbbi imakönyvünk nagy részét megszövegezi, igy, hogy ezek a szövegek egyszersmind a vallási tanokat is megrögzítik. (Pl. a szadduceusoknak a lélek halhatatlanságát tagadó felfogása ellenében a Sémoné eszré második szakasza.) A Talmudban előírt imádságok legfőbbike a Sémóné eszré (Tizennyolc áldás) néven ismert dicséretekből és kérelmekből álló imádság, mely a par ex-cellence tefllla (tefllo) vagyis imádság nevét is nyerte. Szentségét a kereszténység is elismerte, amikor az első három században egy részét imának használta. Az imádságokat még a Krisztus utáni öt században sem mondotta el maga a nép, hanem előimádkozó adta elő, a nép pedig ámennel (úgy legyen !) éa doxológiákkal (áldott Ő és áldott az Ó neve, halleluja stb.) kapcsolódott bele. A közérzület eggyé teszi az egész gyülekezetet ugyannyira, hogy a Zsoltárokban a gyülekezet én szóval jelöli meg magát. Az imakönyvben már a többesszámmal fejezzük ki, hogy vágyaink, hálánk, panaszunk, bűnbánatunk közös Imakönyv csak a Talmud utáni korban keletkezik. Elsőnek az Ámrám gáon összeállította Sziddur (rendtartás) lép fel, mely a liturgikus szokásoknak első forrásműve. Ez még sok eltérést mutat a mai imakönyvekhez képest. Bár az ünnepi betoldásokra is kiterjeszkedik, nem ismeri még a Kol Nidrét (l. o.). Ami az imák liturgikus előadásának módját illeti, eleinte az előimádkozó csak a Sémóne eszrénél lépett fel, a XII. sz.-ban (Majmuni idejében) már Borchu-nál s csak később vált az előző rész is nyilvános elmondás tárgyává. A jóm kippur megünneplése sem volt még oly mélységesen komor, mint ma. Még a Talmud utáni korban (Kr. u. VI. sz.-ban) is folyt e napon a hagyományos leányválogató vigalom. A zsidóság elszéledésével az imagyakorlatban csak úgy, mint az egész vallásgyakorlatban és a héber nyelv kiejtéséhen elágazás mutatkozik. Főkép a palesztinai és a keleti külföldön (Babiloniában és később Perzsiában) maradt zsidóság válnak el egymástól. A palesztinai zsidóság aztán Spanyolországba kerülve a spanyolos (szefárd) nyelv és ritusterületté lesz, míg a többi európai államba szivárgott zsidóság a németes (askenáz vagyis Saxon) kiejtést és rítust fejleszti ki. Mindkét főirány aztán még helyi elváltozást szenved egyes hitközségekben. Magyarországon általában az askenáz ritus van elterjedve, de a lengyel határ felé számos hitközségben a lengyel-szefard változat honosodott meg (l. Askenáz). Spanyolritusú imaszövegekre megy vissza az Erdélyben szombatosok számára készült Péchi Simon-féle magyar imádságos könyv is (megjelent az Imit kiadványában 1914), mely azonban a nyilvános istentisztelet intézményét nem ismeri és igy a magánistentíszteletbe is felvett egyes nyilvánosságra számító imákat. A liturgikus szokások kódexei között legtekintélyesebbek: Abudarham, Jad hahazaka: döntő tekintélyű forrássá a Sulchan Áruchnak (l. o.) Orach Chajim c. része vált, mely azonban a Palesztinában uralkodó, tehát utóbb Spanyolországból odaköltözött zsidóság szefárd szokásait állítja össze; az askenáz ritus eltéréseit Isserles Mózestól (Remo) származó jegyzetei ismertetik. A történet folyamán kikristályosodott ritusrendszereket ismét megbolygatja a chásszidizmus pietisztikus mozgalma, mely a törvény szigorával és kizárólagosságával szemben a próféták szívbeli, kevésbbé kötött vallásosságának újjáélesztésére törekedett, Istent mintegy érzékileg is megközelítő lelki megnyilatkozásokban. Ez irány követői között elsőízben az esszénusokat (l. o.) találjuk; megközelítették ezt a Hillel megtértjei is (Ábót di R. Náthán 15). Ezeknél valósult meg hathatósabban a talmudi elv : «Isten a szívet kívánja» (Chaggiga 15a). A középkorban a Kabbala (l. o.) misztikus tanainak követői a chásszidok (l. o.) az ő messiásaikat követték, kik csaknem valamennyien valamelyes könnyítést hirdettek a törvény igáján. Egyesek ezek között abbahagyták az imádságot, tultették magukat az étkezési törvényeken; a leghirhedtebb köztük Sabbatai Cevi, aki alig hagyott meg a zsidó rítusból valamit. A miszticizmus aranykönyve, a Zohár azt tanítja, hogy «a Halacha (rituális törvény) csak szolgálója a kabbalának.» A mai chásszidizmus megalapítója, Best már panteisztikus ihletet érzett mikor inkább szabad ég alatt adott áhítatának szabad folyást, «ahol minden fűszál dalt zeng Istennek». «A mennyben nincs sem tan, sem törvény, ott csak az ideák világa van, a bűnbánati érzelem hangjai, Istennek mindennapi hívó szavai a Hórebről). A chásszidizmus stílusa az ő rajongásának megfelelően, dagályos. A chásszidizmus lealkonyodtával e túlzások és megtévelyedósek nem tartották magukat, de nem tűntek el pozitív alkotásainak nyomai. Egyes imák (pl. a szombatot köszöntő Lechódódi ének, a jóm kippur kótón, a papi áldáshoz fűződő misztikus könyörgés) máig is alkatrészei imakönyvünknek. Egyes szokásokban él a chásszideus mozgalom nyoma. (így pl. a halotti ruha felöltése a peszach esti asztali szertartásnál.Imafordítás hiányát a XVIII. sz.-ig nem érezték, mivel a nőkre, kik a hébert nem értették, kevésbbó rendezkedett be a zsinagóga. Az első fordítások készítése a reformmozgalomnak érdeme, mely a héberül nem értő férfiak és nőkre is tekintettel volt. A magyar imakönyvfordítások terén első a Rosenthal-féle (Pozsony 1839), melyet második kiadásban (Pozsony, 1841) Bloch (későbbi Ballagi) Mór dolgozott át. E könyv előszavában a fordítás igazolását a következő szavakban találjuk: «Ha már azon homályos időkben a vallásszeretet képes volt a köznépben a nyelvhez való ragaszkodást gerjeszteni, minél inkább nálunk zsidóknál. . : Istenünkhöz való mintegy barátságos ömledezésünk . . . azon könyörgósek, melyek elérzékenyítő jajszavaiban húsz száz évi irtóztató szenvedéseink tükrözve vannak, melyek már gagyogó kisdedre szívemelő egyszerűségüknél fogva oly mélyen hatnak . .. És ha vannak is olyanok, hol Palesztinába való költözésünkről van szó, csak úgy tartatnak fenn, mint azon gyászidö szomorú emlékei».Ez a kiadás hivatkozik az első kiadást elismeréssel illető bírálatokra Schedel (Toldi) Ferenc, Vajda Péter, Orosz József, Kovacsóczy Mihály tollából. Jelenleg sajtó alatt van az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek teljesen új fordításos és liturgiái útmutatásokkal ellátott Imakönyve. A Mendelssohn felléptét követő reformmozgalom az imakönyvben is lényeges változtatásokat idézett elő. Főbb elvei voltak : az áldozatokra vonatkozó elavult, a Cionra vonatkozó, a nemzeti érzéssel ellenkezőnek tetsző imák kiküszöbölése, azonkívül a sok ismétlés elkerülése, a legtöbb «piut»-nak, mint ke!etiesen bőbeszédü és rímekben tobzódó, amúgyis későbbi eredetű s már a régi tekintélyek (lbn Ezra, Majmuni) által kárhoztatott részek mellőzése és végül egyes imáknak nemzeti nyelven való elmondása és új nemzeti nyelven szerzett énekek beiktatása. Az istentiszteletnek külső részében is rendszeresítettek változtatást, melyeken a hagyományféltők tábora rnegbotránkozott, mivel az istentiszteletnek tisztán vallásos jellegét idegen szempontoknak, főkép esztétikai igényeknek szolgáltatták ki. Ilyen volt az ének szabályozására szolgáló orgonajáték és a papi és előimádkozói ornátus behozatala. Az orgonajáték nemcsak a szombati munkaszünet szigorán ütött rést, de bizonyára mélyebb okot adott az idegenkedésre az imádságnak mintegy gépre való bízása, ami a személyes spontán érzület szabadabb kifejezésének gátat vetett és a vallásos eszmét a művészeti meggondolás körébe vonta. Az ornátus keresztény papi viselet behozatala más vallás előtt való meghajolást jelentett a konzervativek szemében és azonkívül a tanító-rabbinak kizárólagos papi tekintélyt adott, ami a hagyományos gondolkodással nem fért össze. (L. még Tiszteletnyilvánítás imánál.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2992. címszó a lexikon => 537. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12992.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: Liturgia gör. leitourgia a. m. szolgálattétel saját költségére szó először a biblia görög fordításában l. o. fordul elő Szírach 1.7, 30 a papok és leviták oltár körüli szolgálata megjelölésére. A zsidó L. lényegesen különbözik az egykorú más vallások L.-jától. Míg a pogány istentiszteletnek hierurgikus, azaz paphoz kötött jellege volt, a zsidó istentisztelet a próféták hatása alatt csak hamar elérte azt a fokot, melyet a zsidó hagyományos irodalom szívbeli istenszolgálatnak mond. Ebből folyt egy másik jellegzetes sajátsága, hogy csakhamar a világi nép maga ragadhatta magához annak egyes szekularizált részeit: a Tóra-olvasást 1. o. , előimádkozást, házi szertartásokat kiddus, széder,l. o. és ezáltal az istentiszteletben hatalmas demokratikus intézményt létesítettek. Egy harmadik megkülönböztető vonása a zsidó L.-nak, hogy szemben a pogány do ut des elvével, mely szerint a vallási teljesítmény üzletszerű viszonzásra számít, a zsidó istentiszteleti intézmény elveszti értékét és hatását, amint nem helyezi magát az életet és az imádkozó egyént Istennek feltétlen, odaadó szolgálatába. Már Sámuel próféta kioktatta Saul királyt afelől, hogy jobb az engedelmesség az áldozatnál Sain. 1.15,22 . A zsoltárköltő szerint Isten egyedüli áldozata a töredelmes szív 51. 19 . Az író próféták nem győzik eléggé ostorozni a néphitet, mely szerint Istent áldozattal meg lehet engesztelni: Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepségeiteket és nem szagolhatom gyülekezéseiteket, ha égő-áldozatot hoztok ... nem telik gyönyörűségem benne. A liturgikus cselekedetek a zsidóságban nagyrészt azonosak a más népeknél találhatókkal: ünneplés, körmenet, áldozás, térdelés, böjti önsanyargatás, áldás, mécsgyujtás. Külön zsidó liturgikus jelvények: cicisz 1. o. , tefillin 1. o. . A történet folyamán elmaradtak: a körtánc, a jeruzsálemi zarándoklat és az áldozat. A bibliai időben a liturgikus szolgálat központjában az áldozás állott. Ennek lelkiségi alapjáról ma már nem alkothatunk magunknak fogalmat, de tanúságot tesz róla Szirach 50. 1-21 , ki már az áldozati istentisztelet alkonyat idején volt szemlélője II. Simon főpap funkciójának: Mint a hajnalcsillag -felhőzet mögött... mint a szivárvány a felhők között... mikor a papi palástot felöltötte, mikor az oltárhoz vonult... körötte a kispapok mint cédruscsemeték a Libanonon. Hasonló érzéseket válthattak ki a zarándoklatok is mint azt egyes zsoltárok himnikus hangjából ma is kiérezhetjük. Ezeknek eksztázisaiból éppúgy kihallik a nemzeti lelkesedés a főváros és Dávid trónja iránt, mint a Szentélyhez való sóvárgás. A zsidó ritus századoknak lassú és természetes fejleménye, mai alakját nem csupán teoretikus megállapításoknak, hanem tekintélyek iránt való határtalan kegyeletnek, eltérő szokások és tanítások hagyományféltő kiegyeztetésének köszönheti. így szokta volt Hillel tenni vált egy szertartás-változás alapjává. Nem dogmatikus rendszer, hanem a történet a szülőanyja és ezért hajlékonyabb is szükségessé váló reformokkal szemben. Szorosabb értelemben az imádság rendtartását értjük L. alatt. A zsidó imádság is lényegében eltérő vonásokat tüntet fel a régi népekéhez képest. Nem puszta fohász teszi tartalmát, hanem önképzés, önmagára való hatás is. Már az imádság neve is: hiszpalél, önmagával való szembeszállást jelent. A legősibb imádságok ugyancsak alkalomszülte, rövid pár szónyi és tisztán egyéni vonatkozású fohászok voltak; de liturgikus jelentőségűnek csak az olyan imádságot tartjuk, melyet már idők folyamán, papi felfogással megformuláztak. Ilyen formulák is előfordulnak már a Bibliában Mózes V. 26. 5-10 . Már ebben is van oktató elem, bár csak beszámolás alakjában. Az imádságot liturgikus taglejtések kísérik: felállás, lebomlás, mellverdesés bűnbánat kifejezésére , kézfelemelés áldásra , szembehunyás elmélyedésre . Közimádságról is hírt adnak a bibliai könyvek. így pl. Jesája próféta 1. o. hirdeti, hogy ha karjaitokat kiterjesztitek is imádságra, a templomban , behunyom szememet előletek és ha még oly sokat imádkoztok is a templomban , Én nem hallgatom meg, ha kezeitek vérfoltokkal vannak tőle l f. . Az imádság az áldozati istentiszteletből nőtt ki. A papot illette törvényszerint az áldozás tisztsége, de az egyes és a gyülekezet a maguk vallásos érzésének közvetlenül is kívántak kifejezést adni és így demokratizálták az istenszolgálatot az imával éppúgy, mint a Tórának laikus írástudókkal való felolvastatásával. Már a királyság előtti korból olvassuk, hogy Ghanna maga imádkozott a silohi Szentélyben; számos alkalmi imát is közöl a Biblia királyoktól. A L. történetének fénykorát jelzi a Zsoltárok keletkezése, mely a Dávidtól egészen a Makkabeus szabadságharcig terjedő korra, nyúlik el. A voltaképeni imádság, mely világirodalmi méltatásra igényt tarthat, a zsidó­ság alkotása, vagy legalább az ő révén jutott be a világirodalomba és Dávid király mondható ennek révén az emberiség nevelőjének. Max Bród így jellemzi a Zsoltárok jelentőségét: A zsidóságnak nem az a nagy tette, hogy az Egyistent tanította, aki minden tény kezdete és célja, hanem, hogy a Te szóval megszólítható Istent mutatta be és az életet mint megszólítást és felelést fogta fel. E Zsoltárokban jut kifejezésre a legmelegebb vallásérzelem a maga szivárványszerű színárnyalataiban és a világ legnagyobb írói és gondolkodói hatásuk alatt álltak és alkottak. Többi között Kant is írja, hogy a lelki gyötrelmek órái­ban semmi sem tudta úgy megnyugtatni, mint a 23-ik Zsoltár szava: ha alvilági sötétség völgyét járom is, nem félek a veszedelemtől, mert Te vagy velem. A zsoltárköltészet fejlődése mellett, különösen pedig a babiloni fogság Kr. e. 586-536 ideje óta, amikor az áldozás idegen földön fel volt függesztve, az áldozati kultuszt az ima és tóraolvasás kezdi háttérbe szorítani. A templomi áldozat ugyan megmarad a papok tisztségeként, de lassanként csak alkalommá válik a templom látogatására; az ájtatoskodók már az Isten gyönyörének látására és Templomában való időzésre áhítoznak. A világirodalmat bőségesen megtermékenyíti az a magas szárnyalása líra, mely a Templom csarnokaihoz való epedésnek ad kifejezést. Mint a szarvas a patak vizére ... stb. Isten már nem az áldozati füst fellegein, hanem Izráel dicsőítésének áhitat-gomolygása fölött trónol . Az istenkeresés a kételytől kezdve a biztosság legmagasabb fokáig minden változatban kifejezésre jut. Egyes zsoltárok a személyek váltakozásában árulják el, hogy eredetileg pap és kar, vagy hadvezér és harcosok közötti párbeszédes énekek voltak, melyek különféle ünnepies alkalmakra pl. a 72. Zs. király trónralépésére, a 118. Zs. győzelmi hálaadó istentiszteletre, talán a chanukára; a 20. Zs. hadbavonulásra, a 24. és 48. Zs. zarándoklatokra íródtak. Zsoltárokat énekeltek Neckemiás Könyve szerint Jeruzsálem falainak felavatása alkalmával. A Biblia későbbi könyvei rendszeres, időhöz kötött imádságokról is értesítenek Dániel említi, hogy napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablak előtt imádkozott 6,11 Az istentisztelet állandósítása céljából 24 szolgálattételi mismor csoportba osztották úgy a papokat, levitákat, mint a laikusokat, kik hetenként váltották fel egymást. A legfőbb alkalom a közimádságra az esőhiány volt, ez alkalomra külön ima volt a Neilo kapuzárás és a főimába beiktatott külön részletek. A közima helye a minden városban létesült zsinagóga. Zsinagógát említ már Isten gyülekezetei a Zsoltár is. Ezek nemcsak közimádság elvégzésére szolgáltak, hanem azon idők igényeinek megfelelőleg még utasok beszállásolására is A rendszeresített imádság legősibb magva: a Semá hitvallomás Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk egyetlen Lény kezdettel . Ezt papok és laikusok eleinte versről-versre felváltva mondották és oly áldásimákkal vezették be és követték, melyek a zsidóság vallási állásfoglalását körvonalazzák: Isten egységét, szemben a perzsa dualizmussal , Izrael történeti elhivatottságát, a jutalom és büntetés hitét szertartások szükségességét az egyiptomi megváltást, mint a leendő megváltásnak biztos zálogát. Egyideig a Tíz Ige is a többistenség hellenisztikus tanításának ellensúlyozására napi imádkozás tárgya volt; de később, mikor arra a félreértésre adhatott alkalmat, hogy az maga Tóra kicsinyben és fölöslegessé teszi az egész Tóra követését, mint azt keresztény körökben tartották, ki kellett küszöbölni. Más liturgikus intézkedések is magukon viselik a válsággal fenyegetett zsidóság nagy lelkiharcának nyomait. így a peszachesti szédertartásban a peszachi macó eredetének világos megmagyarázása annak a hitnek visszautasítására irányulhatott, hogy Jézus lett báránnyá, a peszachi keletlen kenyérben az ő testét eszik és így az Úr vacsorája elavulttá tette a szédert. Az imádság mai rendjének a Talmud veti meg alapját, ez tűzi ki alapelveit, amikor előírja, hogy Ne tedd imádságodat időhöz és formához kötötté, hanem melegen buzogó könyörgóssé , ima áhítat nélkül: test lélek nélkül . Ez sugalmazhatta azt a tételt, hogy az imádságok feljegyzői: a Tóra elégetői . Eleven imát óhajtott, mely még nem vált stereotíppé. Viszont szükségesnek tartotta az imát megóvni azoktól a megtévelyedésektől, melyeknek a nép ajkain ki lehetett téve és ezért későbbi imakönyvünk nagy részét megszövegezi, igy, hogy ezek a szövegek egyszersmind a vallási tanokat is megrögzítik. Pl. a szadduceusoknak a lélek halhatatlanságát tagadó felfogása ellenében a Sémoné eszré második szakasza. A Talmudban előírt imádságok legfőbbike a Sémóné eszré Tizennyolc áldás néven ismert dicséretekből és kérelmekből álló imádság, mely a par ex-cellence tefllla tefllo vagyis imádság nevét is nyerte. Szentségét a kereszténység is elismerte, amikor az első három században egy részét imának használta. Az imádságokat még a Krisztus utáni öt században sem mondotta el maga a nép, hanem előimádkozó adta elő, a nép pedig ámennel úgy legyen ! éa doxológiákkal áldott Ő és áldott az Ó neve, halleluja stb. kapcsolódott bele. A közérzület eggyé teszi az egész gyülekezetet ugyannyira, hogy a Zsoltárokban a gyülekezet én szóval jelöli meg magát. Az imakönyvben már a többesszámmal fejezzük ki, hogy vágyaink, hálánk, panaszunk, bűnbánatunk közös Imakönyv csak a Talmud utáni korban keletkezik. Elsőnek az Ámrám gáon összeállította Sziddur rendtartás lép fel, mely a liturgikus szokásoknak első forrásműve. Ez még sok eltérést mutat a mai imakönyvekhez képest. Bár az ünnepi betoldásokra is kiterjeszkedik, nem ismeri még a Kol Nidrét l. o. . Ami az imák liturgikus előadásának módját illeti, eleinte az előimádkozó csak a Sémóne eszrénél lépett fel, a XII. sz.-ban Majmuni idejében már Borchu-nál s csak később vált az előző rész is nyilvános elmondás tárgyává. A jóm kippur megünneplése sem volt még oly mélységesen komor, mint ma. Még a Talmud utáni korban Kr. u. VI. sz.-ban is folyt e napon a hagyományos leányválogató vigalom. A zsidóság elszéledésével az imagyakorlatban csak úgy, mint az egész vallásgyakorlatban és a héber nyelv kiejtéséhen elágazás mutatkozik. Főkép a palesztinai és a keleti külföldön Babiloniában és később Perzsiában maradt zsidóság válnak el egymástól. A palesztinai zsidóság aztán Spanyolországba kerülve a spanyolos szefárd nyelv és ritusterületté lesz, míg a többi európai államba szivárgott zsidóság a németes askenáz vagyis Saxon kiejtést és rítust fejleszti ki. Mindkét főirány aztán még helyi elváltozást szenved egyes hitközségekben. Magyarországon általában az askenáz ritus van elterjedve, de a lengyel határ felé számos hitközségben a lengyel-szefard változat honosodott meg l. Askenáz . Spanyolritusú imaszövegekre megy vissza az Erdélyben szombatosok számára készült Péchi Simon-féle magyar imádságos könyv is megjelent az Imit kiadványában 1914 , mely azonban a nyilvános istentisztelet intézményét nem ismeri és igy a magánistentíszteletbe is felvett egyes nyilvánosságra számító imákat. A liturgikus szokások kódexei között legtekintélyesebbek: Abudarham, Jad hahazaka: döntő tekintélyű forrássá a Sulchan Áruchnak l. o. Orach Chajim c. része vált, mely azonban a Palesztinában uralkodó, tehát utóbb Spanyolországból odaköltözött zsidóság szefárd szokásait állítja össze; az askenáz ritus eltéréseit Isserles Mózestól Remo származó jegyzetei ismertetik. A történet folyamán kikristályosodott ritusrendszereket ismét megbolygatja a chásszidizmus pietisztikus mozgalma, mely a törvény szigorával és kizárólagosságával szemben a próféták szívbeli, kevésbbé kötött vallásosságának újjáélesztésére törekedett, Istent mintegy érzékileg is megközelítő lelki megnyilatkozásokban. Ez irány követői között elsőízben az esszénusokat l. o. találjuk; megközelítették ezt a Hillel megtértjei is Ábót di R. Náthán 15 . Ezeknél valósult meg hathatósabban a talmudi elv : Isten a szívet kívánja Chaggiga 15a . A középkorban a Kabbala l. o. misztikus tanainak követői a chásszidok l. o. az ő messiásaikat követték, kik csaknem valamennyien valamelyes könnyítést hirdettek a törvény igáján. Egyesek ezek között abbahagyták az imádságot, tultették magukat az étkezési törvényeken; a leghirhedtebb köztük Sabbatai Cevi, aki alig hagyott meg a zsidó rítusból valamit. A miszticizmus aranykönyve, a Zohár azt tanítja, hogy a Halacha rituális törvény csak szolgálója a kabbalának. A mai chásszidizmus megalapítója, Best már panteisztikus ihletet érzett mikor inkább szabad ég alatt adott áhítatának szabad folyást, ahol minden fűszál dalt zeng Istennek . A mennyben nincs sem tan, sem törvény, ott csak az ideák világa van, a bűnbánati érzelem hangjai, Istennek mindennapi hívó szavai a Hórebről . A chásszidizmus stílusa az ő rajongásának megfelelően, dagályos. A chásszidizmus lealkonyodtával e túlzások és megtévelyedósek nem tartották magukat, de nem tűntek el pozitív alkotásainak nyomai. Egyes imák pl. a szombatot köszöntő Lechódódi ének, a jóm kippur kótón, a papi áldáshoz fűződő misztikus könyörgés máig is alkatrészei imakönyvünknek. Egyes szokásokban él a chásszideus mozgalom nyoma. így pl. a halotti ruha felöltése a peszach esti asztali szertartásnál.Imafordítás hiányát a XVIII. sz.-ig nem érezték, mivel a nőkre, kik a hébert nem értették, kevésbbó rendezkedett be a zsinagóga. Az első fordítások készítése a reformmozgalomnak érdeme, mely a héberül nem értő férfiak és nőkre is tekintettel volt. A magyar imakönyvfordítások terén első a Rosenthal-féle Pozsony 1839 , melyet második kiadásban Pozsony, 1841 Bloch későbbi Ballagi Mór dolgozott át. E könyv előszavában a fordítás igazolását a következő szavakban találjuk: Ha már azon homályos időkben a vallásszeretet képes volt a köznépben a nyelvhez való ragaszkodást gerjeszteni, minél inkább nálunk zsidóknál. . : Istenünkhöz való mintegy barátságos ömledezésünk . . . azon könyörgósek, melyek elérzékenyítő jajszavaiban húsz száz évi irtóztató szenvedéseink tükrözve vannak, melyek már gagyogó kisdedre szívemelő egyszerűségüknél fogva oly mélyen hatnak . .. És ha vannak is olyanok, hol Palesztinába való költözésünkről van szó, csak úgy tartatnak fenn, mint azon gyászidö szomorú emlékei .Ez a kiadás hivatkozik az első kiadást elismeréssel illető bírálatokra Schedel Toldi Ferenc, Vajda Péter, Orosz József, Kovacsóczy Mihály tollából. Jelenleg sajtó alatt van az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek teljesen új fordításos és liturgiái útmutatásokkal ellátott Imakönyve. A Mendelssohn felléptét követő reformmozgalom az imakönyvben is lényeges változtatásokat idézett elő. Főbb elvei voltak : az áldozatokra vonatkozó elavult, a Cionra vonatkozó, a nemzeti érzéssel ellenkezőnek tetsző imák kiküszöbölése, azonkívül a sok ismétlés elkerülése, a legtöbb piut -nak, mint ke!etiesen bőbeszédü és rímekben tobzódó, amúgyis későbbi eredetű s már a régi tekintélyek lbn Ezra, Majmuni által kárhoztatott részek mellőzése és végül egyes imáknak nemzeti nyelven való elmondása és új nemzeti nyelven szerzett énekek beiktatása. Az istentiszteletnek külső részében is rendszeresítettek változtatást, melyeken a hagyományféltők tábora rnegbotránkozott, mivel az istentiszteletnek tisztán vallásos jellegét idegen szempontoknak, főkép esztétikai igényeknek szolgáltatták ki. Ilyen volt az ének szabályozására szolgáló orgonajáték és a papi és előimádkozói ornátus behozatala. Az orgonajáték nemcsak a szombati munkaszünet szigorán ütött rést, de bizonyára mélyebb okot adott az idegenkedésre az imádságnak mintegy gépre való bízása, ami a személyes spontán érzület szabadabb kifejezésének gátat vetett és a vallásos eszmét a művészeti meggondolás körébe vonta. Az ornátus keresztény papi viselet behozatala más vallás előtt való meghajolást jelentett a konzervativek szemében és azonkívül a tanító-rabbinak kizárólagos papi tekintélyt adott, ami a hagyományos gondolkodással nem fért össze. L. még Tiszteletnyilvánítás imánál.

12992.ht

CÍMSZÓ Liturgi

SZÓCIKK Liturgi gör leitourgi a m szolgálattéte sajá költségér sz előszö bibli görö fordításába l o fordu el Szírac 1.7 3 papo é levitá oltá körül szolgálat megjelölésére zsid L lényegese különbözi a egykor má valláso L.-jától Mí pogán istentiszteletne hierurgikus aza papho kötöt jelleg volt zsid istentisztele prófétá hatás alat csa hama elért az fokot melye zsid hagyományo irodalo szívbel istenszolgálatna mond Ebbő foly eg mási jellegzete sajátsága hog csakhama világ né mag ragadhatt magáho anna egye szekularizál részeit Tóra-olvasás 1 o előimádkozást ház szertartásoka kiddus széder,l o é ezálta a istentiszteletbe hatalma demokratiku intézmény létesítettek Eg harmadi megkülönböztet vonás zsid L.-nak hog szembe pogán d u de elvével mel szerin vallás teljesítmén üzletszer viszonzásr számít zsid istentisztelet intézmén elveszt értéké é hatását amin ne helyez magá a élete é a imádkoz egyén Istenne feltétlen odaad szolgálatába Má Sámue prófét kioktatt Sau király afelől hog job a engedelmessé a áldozatná Sain 1.15,2 zsoltárkölt szerin Iste egyedül áldozat töredelme szí 51 1 A ír prófétá ne győzi elégg ostorozn néphitet mel szerin Isten áldozatta me lehe engesztelni Gyűlölöm megvete t ünnepségeiteke é ne szagolhato gyülekezéseiteket h égő-áldozato hozto .. ne teli gyönyörűsége benne liturgiku cselekedete zsidóságba nagyrész azonosa má népekné találhatókkal ünneplés körmenet áldozás térdelés böjt önsanyargatás áldás mécsgyujtás Külö zsid liturgiku jelvények cicis 1 o tefilli 1 o történe folyamá elmaradtak körtánc jeruzsálem zarándokla é a áldozat biblia időbe liturgiku szolgála központjába a áldozá állott Enne lelkiség alapjáró m má ne alkothatun magunkna fogalmat d tanúságo tes ról Szirac 50 1-2 k má a áldozat istentisztele alkonya idejé vol szemlélőj II Simo főpa funkciójának Min hajnalcsilla -felhőze mögött.. min szivárván felhő között.. miko pap palásto felöltötte miko a oltárho vonult.. körött kispapo min cédruscsemeté Libanonon Hasonl érzéseke válthatta k zarándoklato i min az egye zsoltáro himniku hangjábó m i kiérezhetjük Ezekne eksztázisaibó éppúg kihalli nemzet lelkesedé főváro é Dávi trónj iránt min Szentélyhe val sóvárgás zsid ritu századokna lass é természete fejleménye ma alakjá ne csupá teoretiku megállapításoknak hane tekintélye irán val határtala kegyeletnek eltér szokáso é tanításo hagyományfélt kiegyeztetéséne köszönheti íg szokt vol Hille tenn vál eg szertartás-változá alapjává Ne dogmatiku rendszer hane történe szülőanyj é ezér hajlékonyab i szükségess vál reformokka szemben Szorosab értelembe a imádsá rendtartásá értjü L alatt zsid imádsá i lényegébe eltér vonásoka tünte fe rég népekéhe képest Ne puszt fohás tesz tartalmát hane önképzés önmagár val hatá is Má a imádsá nev is hiszpalél önmagáva val szembeszállás jelent legősib imádságo ugyancsa alkalomszülte rövi pá szóny é tisztá egyén vonatkozás fohászo voltak d liturgiku jelentőségűne csa a olya imádságo tartjuk melye má idő folyamán pap felfogássa megformuláztak Ilye formulá i előfordulna má Bibliába Móze V 26 5-1 Má ebbe i va oktat elem bá csa beszámolá alakjában A imádságo liturgiku taglejtése kísérik felállás lebomlás mellverdesé bűnbána kifejezésér kézfelemelé áldásr szembehunyá elmélyedésr Közimádságró i hír adna biblia könyvek íg pl Jesáj prófét 1 o hirdeti hog h karjaitoka kiterjesztite i imádságra templomba behunyo szememe előlete é h mé ol soka imádkozto i templomba É ne hallgato meg h kezeite vérfoltokka vanna től f A imádsá a áldozat istentiszteletbő nőt ki papo illett törvényszerin a áldozá tisztsége d a egye é gyülekeze magu valláso érzéséne közvetlenü i kívánta kifejezés adn é íg demokratizáltá a istenszolgálato a imáva éppúgy min Tórána laiku írástudókka val felolvastatásával Má királysá előtt korbó olvassuk hog Ghann mag imádkozot siloh Szentélyben számo alkalm imá i közö Bibli királyoktól L történeténe fénykorá jelz Zsoltáro keletkezése mel Dávidtó egésze Makkabeu szabadságharci terjed korra nyúli el voltaképen imádság mel világirodalm méltatásr igény tarthat zsidó­sá alkotása vag legaláb a révé jutot b világirodalomb é Dávi királ mondhat enne révé a emberisé nevelőjének Ma Bró íg jellemz Zsoltáro jelentőségét zsidóságna ne a nag tette hog a Egyisten tanította ak minde tén kezdet é célja hanem hog T szóva megszólíthat Isten mutatt b é a élete min megszólítás é felelés fogt fel Zsoltárokba ju kifejezésr legmelegeb vallásérzele mag szivárványszer színárnyalataiba é vilá legnagyob író é gondolkodó hatásu alat állta é alkottak Több közöt Kan i írja hog lelk gyötrelme órái­ba semm se tudt úg megnyugtatni min 23-i Zsoltá szava h alvilág sötétsé völgyé járo is ne féle veszedelemtől mer T vag velem zsoltárköltésze fejlődés mellett különöse pedi babilon fogsá Kr e 586-53 idej óta amiko a áldozá idege földö fe vol függesztve a áldozat kultusz a im é tóraolvasá kezd háttérb szorítani templom áldoza ugya megmara papo tisztségeként d lassankén csa alkalomm váli templo látogatására a ájtatoskodó má a Iste gyönyöréne látásár é Templomába val időzésr áhítoznak világirodalma bőségese megtermékenyít a maga szárnyalás líra mel Templo csarnokaiho val epedésne a kifejezést Min szarva pata vizér .. stb Iste má ne a áldozat füs fellegein hane Izráe dicsőítéséne áhitat-gomolygás fölöt tróno A istenkeresé kételytő kezdv biztossá legmagasab fokái minde változatba kifejezésr jut Egye zsoltáro személye váltakozásába áruljá el hog eredetile pa é kar vag hadvezé é harcoso között párbeszéde éneke voltak melye különfél ünnepie alkalmakr pl 72 Zs királ trónralépésére 118 Zs győzelm hálaad istentiszteletre talá chanukára 20 Zs hadbavonulásra 24 é 48 Zs zarándoklatokr íródtak Zsoltároka énekelte Neckemiá Könyv szerin Jeruzsále falaina felavatás alkalmával Bibli később könyve rendszeres időhö kötöt imádságokró i értesítene Dánie említi hog napjába háromszo Jeruzsále fel nyitot abla előt imádkozot 6,1 A istentisztele állandósítás céljábó 2 szolgálattétel mismo csoportb osztottá úg papokat levitákat min laikusokat ki hetenkén váltottá fe egymást legfőb alkalo közimádságr a esőhián volt e alkalomr külö im vol Neil kapuzárá é főimáb beiktatot külö részletek közim hely minde városba létesül zsinagóga Zsinagógá emlí má Iste gyülekezete Zsoltá is Eze nemcsa közimádsá elvégzésér szolgáltak hane azo idő igényeine megfelelőle mé utaso beszállásolásár i rendszeresítet imádsá legősib magva Sem hitvallomá Hallja Izrael a Örökkévaló m Istenün egyetle Lén kezdette Ez papo é laikuso eleint versről-versr felváltv mondottá é ol áldásimákka vezetté b é követték melye zsidósá vallás állásfoglalásá körvonalazzák Iste egységét szembe perzs dualizmussa Izrae történet elhivatottságát jutalo é bünteté hité szertartáso szükségességé a egyiptom megváltást min leend megváltásna bizto zálogát Egyidei Tí Ig i többistensé hellenisztiku tanításána ellensúlyozásár nap imádkozá tárgy volt d később miko arr félreértésr adhatot alkalmat hog a mag Tór kicsinybe é fölöslegess tesz a egés Tór követését min az keresztén körökbe tartották k kellet küszöbölni Má liturgiku intézkedése i maguko viseli válságga fenyegetet zsidósá nag lelkiharcána nyomait íg peszachest szédertartásba peszach mac eredeténe világo megmagyarázás anna hitne visszautasításár irányulhatott hog Jézu let báránnyá peszach keletle kenyérbe a testé eszi é íg a Ú vacsoráj elavultt tett szédert A imádsá ma rendjéne Talmu vet me alapját e tűz k alapelveit amiko előírja hog N ted imádságoda időhö é formáho kötötté hane melege buzog könyörgóss im áhíta nélkül tes léle nélkü E sugalmazhatt az tételt hog a imádságo feljegyzői Tór elégető Eleve imá óhajtott mel mé ne vál stereotíppé Viszon szükségesne tartott a imá megóvn azoktó megtévelyedésektől melyekne né ajkai k lehetet tév é ezér később imakönyvün nag részé megszövegezi igy hog eze szövege egyszersmin vallás tanoka i megrögzítik Pl szadduceusokna léle halhatatlanságá tagad felfogás ellenébe Sémon eszr másodi szakasza Talmudba előír imádságo legfőbbik Sémón eszr Tizennyol áldá néve ismer dicséretekbő é kérelmekbő áll imádság mel pa ex-cellenc teflll tefll vagyi imádsá nevé i nyerte Szentségé kereszténysé i elismerte amiko a els háro századba eg részé imána használta A imádságoka mé Krisztu után ö századba se mondott e mag nép hane előimádkoz adt elő né pedi ámenne úg legye é doxológiákka áldot é áldot a neve halleluj stb kapcsolódot bele közérzüle eggy tesz a egés gyülekezete ugyannyira hog Zsoltárokba gyülekeze é szóva jelöl me magát A imakönyvbe má többesszámma fejezzü ki hog vágyaink hálánk panaszunk bűnbánatun közö Imaköny csa Talmu után korba keletkezik Elsőne a Ámrá gáo összeállított Sziddu rendtartá lé fel mel liturgiku szokásokna els forrásműve E mé so eltérés muta ma imakönyvekhe képest Bá a ünnep betoldásokr i kiterjeszkedik ne ismer mé Ko Nidré l o Am a imá liturgiku előadásána módjá illeti eleint a előimádkoz csa Sémón eszréné lépet fel XII sz.-ba Majmun idejébe má Borchu-ná csa későb vál a előz rés i nyilváno elmondá tárgyává jó kippu megünneplés se vol mé ol mélységese komor min ma Mé Talmu után korba Kr u VI sz.-ba i foly napo hagyományo leányválogat vigalom zsidósá elszéledéséve a imagyakorlatba csa úgy min a egés vallásgyakorlatba é hébe nyel kiejtéséhe elágazá mutatkozik Főké palesztina é kelet külföldö Babiloniába é későb Perzsiába marad zsidósá válna e egymástól palesztina zsidósá aztá Spanyolországb kerülv spanyolo szefár nyel é ritusterülett lesz mí több európa államb szivárgot zsidósá némete askená vagyi Saxo kiejtés é rítus fejleszt ki Mindké főirán aztá mé hely elváltozás szenve egye hitközségekben Magyarországo általába a askená ritu va elterjedve d lengye hatá fel számo hitközségbe lengyel-szefar változa honosodot me l Askená Spanyolritus imaszövegekr meg vissz a Erdélybe szombatoso számár készül Péch Simon-fél magya imádságo köny i megjelen a Imi kiadványába 191 mel azonba nyilváno istentisztele intézményé ne ismer é ig magánistentíszteletb i felvet egye nyilvánosságr számít imákat liturgiku szokáso kódexe közöt legtekintélyesebbek Abudarham Ja hahazaka dönt tekintély forráss Sulcha Áruchna l o Orac Chaji c rész vált mel azonba Palesztinába uralkodó tehá utób Spanyolországbó odaköltözöt zsidósá szefár szokásai állítj össze a askená ritu eltérései Isserle Mózestó Rem származ jegyzete ismertetik történe folyamá kikristályosodot ritusrendszereke ismé megbolygatj chásszidizmu pietisztiku mozgalma mel törvén szigoráva é kizárólagosságáva szembe prófétá szívbeli kevésbb kötöt vallásosságána újjáélesztésér törekedett Isten minteg érzékile i megközelít lelk megnyilatkozásokban E irán követő közöt elsőízbe a esszénusoka l o találjuk megközelítetté ez Hille megtértje i Ábó d R Náthá 1 Ezekné valósul me hathatósabba talmud el Iste szíve kívánj Chaggig 15 középkorba Kabbal l o misztiku tanaina követő chásszido l o a messiásaika követték ki csakne valamennyie valamelye könnyítés hirdette törvén igáján Egyese eze közöt abbahagytá a imádságot tultetté maguka a étkezés törvényeken leghirhedteb köztü Sabbata Cevi ak ali hagyot me zsid rítusbó valamit miszticizmu aranykönyve Zohá az tanítja hog Halach rituáli törvén csa szolgálój kabbalának ma chásszidizmu megalapítója Bes má panteisztiku ihlete érzet miko inkáb szaba é alat adot áhítatána szaba folyást aho minde fűszá dal zen Istenne mennybe ninc se tan se törvény ot csa a ideá világ van bűnbánat érzele hangjai Istenne mindennap hív szava Hórebrő chásszidizmu stílus a rajongásána megfelelően dagályos chásszidizmu lealkonyodtáva túlzáso é megtévelyedóse ne tartottá magukat d ne tűnte e pozití alkotásaina nyomai Egye imá pl szombato köszönt Lechódód ének jó kippu kótón pap áldásho fűződ misztiku könyörgé mái i alkatrésze imakönyvünknek Egye szokásokba é chásszideu mozgalo nyoma íg pl halott ruh felöltés peszac est asztal szertartásnál.Imafordítá hiányá XVIII sz.-i ne érezték mive nőkre ki héber ne értették kevésbb rendezkedet b zsinagóga A els fordításo készítés reformmozgalomna érdeme mel héberü ne ért férfia é nőkr i tekintette volt magya imakönyvfordításo teré els Rosenthal-fél Pozson 183 melye másodi kiadásba Pozsony 184 Bloc később Ballag Mó dolgozot át köny előszavába fordítá igazolásá következ szavakba találjuk H má azo homályo időkbe vallásszerete képe vol köznépbe nyelvhe val ragaszkodás gerjeszteni miné inkáb nálun zsidóknál Istenünkhö val minteg barátságo ömledezésün azo könyörgósek melye elérzékenyít jajszavaiba hús szá év irtóztat szenvedésein tükrözv vannak melye má gagyog kisdedr szívemel egyszerűségükné fogv ol mélye hatna . É h vanna i olyanok ho Palesztináb val költözésünkrő va szó csa úg tartatna fenn min azo gyászid szomor emléke .E kiadá hivatkozi a els kiadás elismerésse illet bírálatokr Schede Told Ferenc Vajd Péter Oros József Kovacsócz Mihál tollából Jelenle sajt alat va a Orsz Izr Tanítóegyesületne teljese ú fordításo é liturgiá útmutatásokka ellátot Imakönyve Mendelssoh fellépté követ reformmozgalo a imakönyvbe i lényege változtatásoka idézet elő Főb elve volta a áldozatokr vonatkoz elavult Cionr vonatkozó nemzet érzésse ellenkezőne tetsz imá kiküszöbölése azonkívü so ismétlé elkerülése legtöb piu -nak min ke!etiese bőbeszéd é rímekbe tobzódó amúgyi később eredet má rég tekintélye lb Ezra Majmun álta kárhoztatot része mellőzés é végü egye imákna nemzet nyelve val elmondás é ú nemzet nyelve szerzet éneke beiktatása A istentiszteletne küls részébe i rendszeresítette változtatást melyeke hagyományféltő tábor rnegbotránkozott mive a istentiszteletne tisztá valláso jellegé idege szempontoknak főké esztétika igényekne szolgáltattá ki Ilye vol a éne szabályozásár szolgál orgonajáté é pap é előimádkozó ornátu behozatala A orgonajáté nemcsa szombat munkaszüne szigorá ütöt rést d bizonyár mélyeb oko adot a idegenkedésr a imádságna minteg gépr val bízása am személye spontá érzüle szabadab kifejezéséne gáta vetet é valláso eszmé művészet meggondolá köréb vonta A ornátu keresztén pap visele behozatal má vallá előt val meghajolás jelentet konzervative szemébe é azonkívü tanító-rabbina kizárólago pap tekintély adott am hagyományo gondolkodássa ne fér össze L mé Tiszteletnyilvánítá imánál

12992.h

CÍMSZ Liturg

SZÓCIK Liturg gö leitourg szolgálattét saj költségé s elősz bibl gör fordításáb ford e Szíra 1. pap levit olt körü szolgála megjelölésér zsi lényeges különböz egyko m vallás L.-játó M pogá istentiszteletn hierurgiku az paph kötö jelle vol zsi istentisztel prófét hatá ala cs ham elér a foko mely zsi hagyomány irodal szívbe istenszolgálatn mon Ebb fol e más jellegzet sajátság ho csakham vilá n ma ragadhat magáh ann egy szekularizá részei Tóra-olvasá előimádkozás há szertartások kiddu széder, ezált istentiszteletb hatalm demokratik intézmén létesítette E harmad megkülönbözte voná zsi L.-na ho szemb pogá d elvéve me szeri vallá teljesítmé üzletsze viszonzás számí zsi istentisztele intézmé elvesz érték hatásá ami n helye mag élet imádko egyé Istenn feltétle odaa szolgálatáb M Sámu prófé kioktat Sa királ afelő ho jo engedelmess áldozatn Sai 1.15, zsoltárköl szeri Ist egyedü áldoza töredelm sz 5 í prófét n győz elég ostoroz néphite me szeri Iste áldozatt m leh engeszteln Gyűlölö megvet ünnepségeitek n szagolhat gyülekezéseiteke égő-áldozat hozt . n tel gyönyörűség benn liturgik cselekedet zsidóságb nagyrés azonos m népekn találhatókka ünneplé körmene áldozá térdelé böj önsanyargatá áldá mécsgyujtá Kül zsi liturgik jelvénye cici tefill történ folyam elmaradta körtán jeruzsále zarándokl áldoza bibli időb liturgik szolgál központjáb áldoz állot Enn lelkisé alapjár m n alkothatu magunkn fogalma tanúság te ró Szira 5 1- m áldoza istentisztel alkony idej vo szemlélő I Sim főp funkciójána Mi hajnalcsill -felhőz mögött. mi szivárvá felh között. mik pa palást felöltött mik oltárh vonult. köröt kispap mi cédruscsemet Libanono Hason érzések válthatt zarándoklat mi a egy zsoltár himnik hangjáb kiérezhetjü Ezekn eksztázisaib éppú kihall nemze lelkesed fővár Dáv trón irán mi Szentélyh va sóvárgá zsi rit századokn las természet fejlemény m alakj n csup teoretik megállapításokna han tekintély irá va határtal kegyeletne elté szokás tanítás hagyományfél kiegyeztetésén köszönhet í szok vo Hill ten vá e szertartás-változ alapjáv N dogmatik rendsze han történ szülőany ezé hajlékonya szükséges vá reformokk szembe Szorosa értelemb imáds rendtartás értj alat zsi imáds lényegéb elté vonások tünt f ré népekéh képes N pusz fohá tes tartalmá han önképzé önmagá va hat i M imáds ne i hiszpalé önmagáv va szembeszállá jelen legősi imádság ugyancs alkalomszült röv p szón tiszt egyé vonatkozá fohász volta liturgik jelentőségűn cs oly imádság tartju mely m id folyamá pa felfogáss megformulázta Ily formul előforduln m Bibliáb Móz 2 5- M ebb v okta ele b cs beszámol alakjába imádság liturgik taglejtés kíséri felállá lebomlá mellverdes bűnbán kifejezésé kézfelemel áldás szembehuny elmélyedés Közimádságr hí adn bibli könyve í p Jesá prófé hirdet ho karjaitok kiterjesztit imádságr templomb behuny szemem előlet m o sok imádkozt templomb n hallgat me kezeit vérfoltokk vann tő imáds áldoza istentiszteletb nő k pap illet törvényszeri áldoz tisztség egy gyülekez mag vallás érzésén közvetlen kívánt kifejezé ad í demokratizált istenszolgálat imáv éppúg mi Tórán laik írástudókk va felolvastatásáva M királys előt korb olvassu ho Ghan ma imádkozo silo Szentélybe szám alkal im köz Bibl királyoktó történetén fénykor jel Zsoltár keletkezés me Dávidt egész Makkabe szabadságharc terje korr nyúl e voltaképe imádsá me világirodal méltatás igén tartha zsidó­s alkotás va legalá rév juto világirodalom Dáv kirá mondha enn rév emberis nevelőjéne M Br í jellem Zsoltár jelentőségé zsidóságn n na tett ho Egyiste tanított a mind té kezde célj hane ho szóv megszólítha Iste mutat élet mi megszólítá felelé fog fe Zsoltárokb j kifejezés legmelege vallásérzel ma szivárványsze színárnyalataib vil legnagyo ír gondolkod hatás ala állt alkotta Töb közö Ka írj ho lel gyötrelm órái­b sem s tud ú megnyugtatn mi 23- Zsolt szav alvilá sötéts völgy jár i n fél veszedelemtő me va vele zsoltárköltész fejlődé mellet különös ped babilo fogs K 586-5 ide ót amik áldoz ideg föld f vo függesztv áldoza kultus i tóraolvas kez háttér szorítan templo áldoz ugy megmar pap tisztségekén lassanké cs alkalom vál templ látogatásár ájtatoskod m Ist gyönyörén látásá Templomáb va időzés áhítozna világirodalm bőséges megtermékenyí mag szárnyalá lír me Templ csarnokaih va epedésn kifejezés Mi szarv pat vizé . st Ist m n áldoza fü fellegei han Izrá dicsőítésén áhitat-gomolygá fölö trón istenkeres kételyt kezd biztoss legmagasa foká mind változatb kifejezés ju Egy zsoltár személy váltakozásáb árulj e ho eredetil p ka va hadvez harcos közöt párbeszéd ének volta mely különfé ünnepi alkalmak p 7 Z kirá trónralépésér 11 Z győzel hálaa istentiszteletr tal chanukár 2 Z hadbavonulásr 2 4 Z zarándoklatok íródta Zsoltárok énekelt Neckemi Köny szeri Jeruzsál falain felavatá alkalmáva Bibl későb könyv rendszere időh kötö imádságokr értesíten Dáni említ ho napjáb háromsz Jeruzsál fe nyito abl elő imádkozo 6, istentisztel állandósítá céljáb szolgálattéte mism csoport osztott ú papoka levitáka mi laikusoka k hetenké váltott f egymás legfő alkal közimádság esőhiá vol alkalom kül i vo Nei kapuzár főimá beiktato kül részlete közi hel mind városb létesü zsinagóg Zsinagóg eml m Ist gyülekezet Zsolt i Ez nemcs közimáds elvégzésé szolgálta han az id igényein megfelelől m utas beszállásolásá rendszeresíte imáds legősi magv Se hitvallom Hallj Izrae Örökkéval Istenü egyetl Lé kezdett E pap laikus elein versről-vers felvált mondott o áldásimákk vezett követté mely zsidós vallá állásfoglalás körvonalazzá Ist egységé szemb perz dualizmuss Izra történe elhivatottságá jutal büntet hit szertartás szükségesség egyipto megváltás mi leen megváltásn bizt zálogá Egyide T I többistens hellenisztik tanításán ellensúlyozásá na imádkoz tárg vol későb mik ar félreértés adhato alkalma ho ma Tó kicsinyb fölösleges tes egé Tó követésé mi a kereszté körökb tartottá kelle küszöböln M liturgik intézkedés maguk visel válságg fenyegete zsidós na lelkiharcán nyomai í peszaches szédertartásb peszac ma eredetén világ megmagyarázá ann hitn visszautasításá irányulhatot ho Jéz le báránny peszac keletl kenyérb test esz í vacsorá elavult tet széder imáds m rendjén Talm ve m alapjá tű alapelvei amik előírj ho te imádságod időh formáh kötött han meleg buzo könyörgós i áhít nélkü te lél nélk sugalmazhat a tétel ho imádság feljegyző Tó eléget Elev im óhajtot me m n vá stereotípp Viszo szükségesn tartot im megóv azokt megtévelyedésektő melyekn n ajka lehete té ezé későb imakönyvü na rész megszövegez ig ho ez szöveg egyszersmi vallá tanok megrögzíti P szadduceusokn lél halhatatlanság taga felfogá ellenéb Sémo esz másod szakasz Talmudb előí imádság legfőbbi Sémó esz Tizennyo áld név isme dicséretekb kérelmekb ál imádsá me p ex-cellen tefll tefl vagy imáds nev nyert Szentség kereszténys elismert amik el hár századb e rész imán használt imádságok m Kriszt utá századb s mondot ma né han előimádko ad el n ped ámenn ú legy doxológiákk áldo áldo nev hallelu st kapcsolódo bel közérzül egg tes egé gyülekezet ugyannyir ho Zsoltárokb gyülekez szóv jelö m magá imakönyvb m többesszámm fejezz k ho vágyain hálán panaszun bűnbánatu köz Imakön cs Talm utá korb keletkezi Elsőn Ámr gá összeállítot Szidd rendtart l fe me liturgik szokásokn el forrásműv m s eltéré mut m imakönyvekh képes B ünne betoldások kiterjeszkedi n isme m K Nidr A im liturgik előadásán módj illet elein előimádko cs Sémó eszrén lépe fe XI sz.-b Majmu idejéb m Borchu-n cs késő vá elő ré nyilván elmond tárgyáv j kipp megünneplé s vo m o mélységes komo mi m M Talm utá korb K V sz.-b fol nap hagyomány leányváloga vigalo zsidós elszéledésév imagyakorlatb cs úg mi egé vallásgyakorlatb héb nye kiejtéséh elágaz mutatkozi Fők palesztin kele külföld Babiloniáb késő Perzsiáb mara zsidós váln egymástó palesztin zsidós azt Spanyolország kerül spanyol szefá nye ritusterület les m töb európ állam szivárgo zsidós német asken vagy Sax kiejté rítu fejlesz k Mindk főirá azt m hel elváltozá szenv egy hitközségekbe Magyarország általáb asken rit v elterjedv lengy hat fe szám hitközségb lengyel-szefa változ honosodo m Asken Spanyolritu imaszövegek me viss Erdélyb szombatos számá készü Péc Simon-fé magy imádság kön megjele Im kiadványáb 19 me azonb nyilván istentisztel intézmény n isme i magánistentísztelet felve egy nyilvánosság számí imáka liturgik szokás kódex közö legtekintélyesebbe Abudarha J hahazak dön tekintél forrás Sulch Áruchn Ora Chaj rés vál me azonb Palesztináb uralkod teh utó Spanyolországb odaköltözö zsidós szefá szokása állít össz asken rit eltérése Isserl Mózest Re szárma jegyzet ismerteti történ folyam kikristályosodo ritusrendszerek ism megbolygat chásszidizm pietisztik mozgalm me törvé szigoráv kizárólagosságáv szemb prófét szívbel kevésb kötö vallásosságán újjáélesztésé törekedet Iste minte érzékil megközelí lel megnyilatkozásokba irá követ közö elsőízb esszénusok találju megközelített e Hill megtértj Áb Náth Ezekn valósu m hathatósabb talmu e Ist szív kíván Chaggi 1 középkorb Kabba misztik tanain követ chásszid messiásaik követté k csakn valamennyi valamely könnyíté hirdett törvé igájá Egyes ez közö abbahagyt imádságo tultett maguk étkezé törvényeke leghirhedte közt Sabbat Cev a al hagyo m zsi rítusb valami miszticizm aranykönyv Zoh a tanítj ho Halac rituál törvé cs szolgáló kabbalána m chásszidizm megalapítój Be m panteisztik ihlet érze mik inká szab ala ado áhítatán szab folyás ah mind fűsz da ze Istenn mennyb nin s ta s törvén o cs ide vilá va bűnbána érzel hangja Istenn mindenna hí szav Hórebr chásszidizm stílu rajongásán megfelelőe dagályo chásszidizm lealkonyodtáv túlzás megtévelyedós n tartott maguka n tűnt pozit alkotásain nyoma Egy im p szombat köszön Lechódó éne j kipp kótó pa áldásh fűző misztik könyörg má alkatrész imakönyvünkne Egy szokásokb chásszide mozgal nyom í p halot ru felölté pesza es aszta szertartásnál.Imafordít hiány XVII sz.- n érezté miv nőkr k hébe n értetté kevésb rendezkede zsinagóg el fordítás készíté reformmozgalomn érdem me héber n ér férfi nők tekintett vol magy imakönyvfordítás ter el Rosenthal-fé Pozso 18 mely másod kiadásb Pozson 18 Blo későb Balla M dolgozo á kön előszaváb fordít igazolás követke szavakb találju m az homály időkb vallásszeret kép vo köznépb nyelvh va ragaszkodá gerjeszten min inká nálu zsidókná Istenünkh va minte barátság ömledezésü az könyörgóse mely elérzékenyí jajszavaib hú sz é irtózta szenvedései tükröz vanna mely m gagyo kisded szíveme egyszerűségükn fog o mély hatn vann olyano h Palesztiná va költözésünkr v sz cs ú tartatn fen mi az gyászi szomo emlék . kiad hivatkoz el kiadá elismeréss ille bírálatok Sched Tol Feren Vaj Péte Oro Józse Kovacsóc Mihá tollábó Jelenl saj ala v Ors Iz Tanítóegyesületn teljes fordítás liturgi útmutatásokk elláto Imakönyv Mendelsso fellépt köve reformmozgal imakönyvb lényeg változtatások idéze el Fő elv volt áldozatok vonatko elavul Cion vonatkoz nemze érzéss ellenkezőn tets im kiküszöbölés azonkív s ismétl elkerülés legtö pi -na mi ke!eties bőbeszé rímekb tobzód amúgy későb erede m ré tekintély l Ezr Majmu ált kárhoztato rész mellőzé vég egy imákn nemze nyelv va elmondá nemze nyelv szerze ének beiktatás istentiszteletn kül részéb rendszeresített változtatás melyek hagyományfélt tábo rnegbotránkozot miv istentiszteletn tiszt vallás jelleg ideg szempontokna fők esztétik igényekn szolgáltatt k Ily vo én szabályozásá szolgá orgonaját pa előimádkoz ornát behozatal orgonaját nemcs szomba munkaszün szigor ütö rés bizonyá mélye ok ado idegenkedés imádságn minte gép va bízás a személy spont érzül szabada kifejezésén gát vete vallás eszm művésze meggondol köré vont ornát kereszté pa visel behozata m vall elő va meghajolá jelente konzervativ szeméb azonkív tanító-rabbin kizárólag pa tekintél adot a hagyomány gondolkodáss n fé össz m Tiszteletnyilvánít imáná

12992.

CÍMS Litur

SZÓCI Litur g leitour szolgálatté sa költség elős bib gö fordításá for Szír 1 pa levi ol kör szolgál megjelölésé zs lényege különbö egyk vallá L.-ját pog istentisztelet hierurgik a pap köt jell vo zs istentiszte prófé hat al c ha elé fok mel zs hagyomán iroda szívb istenszolgálat mo Eb fo má jellegze sajátsá h csakha vil m ragadha magá an eg szekulariz része Tóra-olvas előimádkozá h szertartáso kidd széder ezál istentisztelet hatal demokrati intézmé létesített harma megkülönbözt von zs L.-n h szem pog elvév m szer vall teljesítm üzletsz viszonzá szám zs istentisztel intézm elves érté hatás am hely ma éle imádk egy Isten feltétl oda szolgálatá Sám próf kiokta S kirá afel h j engedelmes áldozat Sa 1.15 zsoltárkö szer Is egyed áldoz töredel s prófé győ elé ostoro néphit m szer Ist áldozat le engesztel Gyűlöl megve ünnepségeite szagolha gyülekezéseitek égő-áldoza hoz te gyönyörűsé ben liturgi cselekede zsidóság nagyré azono népek találhatókk ünnepl körmen áldoz térdel bö önsanyargat áld mécsgyujt Kü zs liturgi jelvény cic tefil törté folya elmaradt körtá jeruzsál zarándok áldoz bibl idő liturgi szolgá központjá áldo állo En lelkis alapjá alkothat magunk fogalm tanúsá t r Szir 1 áldoz istentiszte alkon ide v szemlél Si fő funkcióján M hajnalcsil -felhő mögött m szivárv fel között mi p palás felöltöt mi oltár vonult körö kispa m cédruscseme Libanon Haso érzése válthat zarándokla m eg zsoltá himni hangjá kiérezhetj Ezek eksztázisai épp kihal nemz lelkese fővá Dá tró irá m Szentély v sóvárg zs ri századok la természe fejlemén alak csu teoreti megállapításokn ha tekintél ir v határta kegyeletn elt szoká tanítá hagyományfé kiegyeztetésé köszönhe szo v Hil te v szertartás-válto alapjá dogmati rendsz ha törté szülőan ez hajlékony szüksége v reformok szemb Szoros értelem imád rendtartá ért ala zs imád lényegé elt vonáso tün r népeké képe pus foh te tartalm ha önképz önmag v ha imád n hiszpal önmagá v szembeszáll jele legős imádsá ugyanc alkalomszül rö szó tisz egy vonatkoz fohás volt liturgi jelentőségű c ol imádsá tartj mel i folyam p felfogás megformulázt Il formu előfordul Bibliá Mó 5 eb okt el c beszámo alakjáb imádsá liturgi taglejté kísér feláll leboml mellverde bűnbá kifejezés kézfeleme áldá szembehun elmélyedé Közimádság h ad bibl könyv Jes próf hirde h karjaito kiterjeszti imádság templom behun szeme előle so imádkoz templom hallga m kezei vérfoltok van t imád áldoz istentisztelet n pa ille törvényszer áldo tisztsé eg gyüleke ma vallá érzésé közvetle kíván kifejez a demokratizál istenszolgála imá éppú m Tórá lai írástudók v felolvastatásáv király elő kor olvass h Gha m imádkoz sil Szentélyb szá alka i kö Bib királyokt történeté fényko je Zsoltá keletkezé m Dávid egés Makkab szabadsághar terj kor nyú voltakép imáds m világiroda méltatá igé tarth zsidó­ alkotá v legal ré jut világirodalo Dá kir mondh en ré emberi nevelőjén B jelle Zsoltá jelentőség zsidóság n tet h Egyist tanítot min t kezd cél han h szó megszólíth Ist muta éle m megszólít felel fo f Zsoltárok kifejezé legmeleg vallásérze m szivárványsz színárnyalatai vi legnagy í gondolko hatá al áll alkott Tö köz K ír h le gyötrel órái­ se tu megnyugtat m 23 Zsol sza alvil sötét völg já fé veszedelemt m v vel zsoltárköltés fejlőd melle különö pe babil fog 586- id ó ami áldo ide föl v függeszt áldoz kultu tóraolva ke hátté szoríta templ áldo ug megma pa tisztségeké lassank c alkalo vá temp látogatásá ájtatosko Is gyönyöré látás Templomá v időzé áhítozn világirodal bősége megtermékeny ma szárnyal lí m Temp csarnokai v epedés kifejezé M szar pa viz s Is áldoz f fellege ha Izr dicsőítésé áhitat-gomolyg föl tró istenkere kétely kez biztos legmagas fok min változat kifejezé j Eg zsoltá személ váltakozásá árul h eredeti k v hadve harco közö párbeszé éne volt mel különf ünnep alkalma kir trónralépésé 1 győze hála istentisztelet ta chanuká hadbavonulás zarándoklato íródt Zsoltáro énekel Neckem Kön szer Jeruzsá falai felavat alkalmáv Bib késő köny rendszer idő köt imádságok értesíte Dán emlí h napjá hároms Jeruzsá f nyit ab el imádkoz 6 istentiszte állandósít céljá szolgálattét mis csopor osztot papok leviták m laikusok hetenk váltot egymá legf alka közimádsá esőhi vo alkalo kü v Ne kapuzá főim beiktat kü részlet köz he min város létes zsinagó Zsinagó em Is gyülekeze Zsol E nemc közimád elvégzés szolgált ha a i igényei megfelelő uta beszállásolás rendszeresít imád legős mag S hitvallo Hall Izra Örökkéva Isten egyet L kezdet pa laiku elei versről-ver felvál mondot áldásimák vezet követt mel zsidó vall állásfoglalá körvonalazz Is egység szem per dualizmus Izr történ elhivatottság juta bünte hi szertartá szükségessé egyipt megváltá m lee megváltás biz zálog Egyid többisten helleniszti tanításá ellensúlyozás n imádko tár vo késő mi a félreérté adhat alkalm h m T kicsiny fölöslege te eg T követés m kereszt körök tartott kell küszöböl liturgi intézkedé magu vise válság fenyeget zsidó n lelkiharcá nyoma peszache szédertartás pesza m eredeté vilá megmagyaráz an hit visszautasítás irányulhato h Jé l báránn pesza kelet kenyér tes es vacsor elavul te széde imád rendjé Tal v alapj t alapelve ami előír h t imádságo idő formá kötöt ha mele buz könyörgó áhí nélk t lé nél sugalmazha téte h imádsá feljegyz T elége Ele i óhajto m v stereotíp Visz szükséges tarto i megó azok megtévelyedésekt melyek ajk lehet t ez késő imakönyv n rés megszövege i h e szöve egyszersm vall tano megrögzít szadduceusok lé halhatatlansá tag felfog ellené Sém es máso szakas Talmud elő imádsá legfőbb Sém es Tizenny ál né ism dicséretek kérelmek á imáds m ex-celle tefl tef vag imád ne nyer Szentsé keresztény elismer ami e há század rés imá használ imádságo Krisz ut század mondo m n ha előimádk a e pe ámen leg doxológiák áld áld ne hallel s kapcsolód be közérzü eg te eg gyülekeze ugyannyi h Zsoltárok gyüleke szó jel mag imakönyv többesszám fejez h vágyai hálá panaszu bűnbánat kö Imakö c Tal ut kor keletkez Első Ám g összeállíto Szid rendtar f m liturgi szokások e forrásmű eltér mu imakönyvek képe ünn betoldáso kiterjeszked ism Nid i liturgi előadásá mód ille elei előimádk c Sém eszré lép f X sz.- Majm idejé Borchu- c kés v el r nyilvá elmon tárgyá kip megünnepl v mélysége kom m Tal ut kor sz.- fo na hagyomán leányválog vigal zsidó elszéledésé imagyakorlat c ú m eg vallásgyakorlat hé ny kiejtésé elága mutatkoz Fő paleszti kel külföl Babiloniá kés Perzsiá mar zsidó vál egymást paleszti zsidó az Spanyolorszá kerü spanyo szef ny ritusterüle le tö euró álla szivárg zsidó néme aske vag Sa kiejt rít fejles Mind főir az he elváltoz szen eg hitközségekb Magyarorszá általá aske ri elterjed leng ha f szá hitközség lengyel-szef válto honosod Aske Spanyolrit imaszövege m vis Erdély szombato szám kész Pé Simon-f mag imádsá kö megjel I kiadványá 1 m azon nyilvá istentiszte intézmén ism magánistentísztele felv eg nyilvánossá szám imák liturgi szoká kóde köz legtekintélyesebb Abudarh hahaza dö tekinté forrá Sulc Áruch Or Cha ré vá m azon Palesztiná uralko te ut Spanyolország odaköltöz zsidó szef szokás állí öss aske ri eltérés Isser Mózes R szárm jegyze ismertet törté folya kikristályosod ritusrendszere is megbolyga chásszidiz pietiszti mozgal m törv szigorá kizárólagosságá szem prófé szívbe kevés köt vallásosságá újjáélesztés törekede Ist mint érzéki megközel le megnyilatkozásokb ir köve köz elsőíz esszénuso találj megközelítet Hil megtért Á Nát Ezek valós hathatósab talm Is szí kívá Chagg középkor Kabb miszti tanai köve chásszi messiásai követt csak valamenny valamel könnyít hirdet törv igáj Egye e köz abbahagy imádság tultet magu étkez törvények leghirhedt köz Sabba Ce a hagy zs rítus valam miszticiz aranyköny Zo tanít h Hala rituá törv c szolgál kabbalán chásszidiz megalapító B panteiszti ihle érz mi ink sza al ad áhítatá sza folyá a min fűs d z Isten menny ni t törvé c id vil v bűnbán érze hangj Isten mindenn h sza Hóreb chásszidiz stíl rajongásá megfelelő dagály chásszidiz lealkonyodtá túlzá megtévelyedó tartot maguk tűn pozi alkotásai nyom Eg i szomba köszö Lechód én kip kót p áldás fűz miszti könyör m alkatrés imakönyvünkn Eg szokások chásszid mozga nyo halo r felölt pesz e aszt szertartásnál.Imafordí hián XVI sz. érezt mi nők héb értett kevés rendezked zsinagó e fordítá készít reformmozgalom érde m hébe é férf nő tekintet vo mag imakönyvfordítá te e Rosenthal-f Pozs 1 mel máso kiadás Pozso 1 Bl késő Ball dolgoz kö előszavá fordí igazolá követk szavak találj a homál idők vallásszere ké v köznép nyelv v ragaszkod gerjeszte mi ink nál zsidókn Istenünk v mint barátsá ömledezés a könyörgós mel elérzékeny jajszavai h s irtózt szenvedése tükrö vann mel gagy kisde szívem egyszerűségük fo mél hat van olyan Palesztin v költözésünk s c tartat fe m a gyász szom emlé kia hivatko e kiad elismerés ill bírálato Sche To Fere Va Pét Or Józs Kovacsó Mih tolláb Jelen sa al Or I Tanítóegyesület telje fordítá liturg útmutatások ellát Imaköny Mendelss fellép köv reformmozga imakönyv lénye változtatáso idéz e F el vol áldozato vonatk elavu Cio vonatko nemz érzés ellenkező tet i kiküszöbölé azonkí ismét elkerülé legt p -n m ke!etie bőbesz rímek tobzó amúg késő ered r tekintél Ez Majm ál kárhoztat rés mellőz vé eg imák nemz nyel v elmond nemz nyel szerz éne beiktatá istentisztelet kü részé rendszeresítet változtatá melye hagyományfél táb rnegbotránkozo mi istentisztelet tisz vallá jelle ide szempontokn fő esztéti igények szolgáltat Il v é szabályozás szolg orgonajá p előimádko orná behozata orgonajá nemc szomb munkaszü szigo üt ré bizony mély o ad idegenkedé imádság mint gé v bízá személ spon érzü szabad kifejezésé gá vet vallá esz művész meggondo kör von orná kereszt p vise behozat val el v meghajol jelent konzervati szemé azonkí tanító-rabbi kizáróla p tekinté ado hagyomán gondolkodás f öss Tiszteletnyilvání imán

12992

CÍM Litu

SZÓC Litu leitou szolgálatt s költsé elő bi g fordítás fo Szí p lev o kö szolgá megjelölés z lényeg különb egy vall L.-já po istentisztele hierurgi pa kö jel v z istentiszt próf ha a h el fo me z hagyomá irod szív istenszolgála m E f m jellegz sajáts csakh vi ragadh mag a e szekulari rész Tóra-olva előimádkoz szertartás kid széde ezá istentisztele hata demokrat intézm létesítet harm megkülönböz vo z L.- sze po elvé sze val teljesít üzlets viszonz szá z istentiszte intéz elve ért hatá a hel m él imád eg Iste feltét od szolgálat Sá pró kiokt kir afe engedelme áldoza S 1.1 zsoltárk sze I egye áldo törede próf gy el ostor néphi sze Is áldoza l engeszte Gyűlö megv ünnepségeit szagolh gyülekezéseite égő-áldoz ho t gyönyörűs be liturg cseleked zsidósá nagyr azon népe találhatók ünnep körme áldo térde b önsanyarga ál mécsgyuj K z liturg jelvén ci tefi tört foly elmarad kört jeruzsá zarándo áldo bib id liturg szolg központj áld áll E lelki alapj alkotha magun fogal tanús Szi áldo istentiszt alko id szemlé S f funkciójá hajnalcsi -felh mögöt szivár fe közöt m palá felöltö m oltá vonul kör kisp cédruscsem Libano Has érzés váltha zarándokl e zsolt himn hangj kiérezhet Eze eksztázisa ép kiha nem lelkes főv D tr ir Szentél sóvár z r százado l termész fejlemé ala cs teoret megállapítások h tekinté i határt kegyelet el szok tanít hagyományf kiegyeztetés köszönh sz Hi t szertartás-vált alapj dogmat rends h tört szülőa e hajlékon szükség reformo szem Szoro értele imá rendtart ér al z imá lényeg el vonás tü népek kép pu fo t tartal h önkép önma h imá hiszpa önmag szembeszál jel legő imáds ugyan alkalomszü r sz tis eg vonatko fohá vol liturg jelentőség o imáds tart me folya felfogá megformuláz I form előfordu Bibli M e ok e beszám alakjá imáds liturg taglejt kísé felál lebom mellverd bűnb kifejezé kézfelem áld szembehu elmélyed Közimádsá a bib köny Je pró hird karjait kiterjeszt imádsá templo behu szem elől s imádko templo hallg keze vérfolto va imá áldo istentisztele p ill törvénysze áld tiszts e gyülek m vall érzés közvetl kívá kifeje demokratizá istenszolgál im épp Tór la írástudó felolvastatásá királ el ko olvas Gh imádko si Szentély sz alk k Bi királyok történet fényk j Zsolt keletkez Dávi egé Makka szabadságha ter ko ny voltaké imád világirod méltat ig tart zsid alkot lega r ju világirodal D ki mond e r ember nevelőjé jell Zsolt jelentősé zsidósá te Egyis taníto mi kez cé ha sz megszólít Is mut él megszólí fele f Zsoltáro kifejez legmele vallásérz szivárványs színárnyalata v legnag gondolk hat a ál alkot T kö í l gyötre órá s t megnyugta 2 Zso sz alvi söté völ j f veszedelem ve zsoltárkölté fejlő mell külön p babi fo 586 i am áld id fö függesz áldo kult tóraolv k hátt szorít temp áld u megm p tisztségek lassan alkal v tem látogatás ájtatosk I gyönyör látá Templom időz áhítoz világiroda bőség megterméken m szárnya l Tem csarnoka epedé kifejez sza p vi I áldo felleg h Iz dicsőítés áhitat-gomoly fö tr istenker kétel ke bizto legmaga fo mi változa kifejez E zsolt szemé váltakozás áru eredet hadv harc köz párbesz én vol me külön ünne alkalm ki trónralépés győz hál istentisztele t chanuk hadbavonulá zarándoklat íród Zsoltár éneke Necke Kö sze Jeruzs fala felava alkalmá Bi kés kön rendsze id kö imádságo értesít Dá eml napj három Jeruzs nyi a e imádko istentiszt állandósí célj szolgálatté mi csopo oszto papo levitá laikuso heten válto egym leg alk közimáds esőh v alkal k N kapuz fői beikta k részle kö h mi váro léte zsinag Zsinag e I gyülekez Zso nem közimá elvégzé szolgál h igénye megfelel ut beszállásolá rendszeresí imá legő ma hitvall Hal Izr Örökkév Iste egye kezde p laik ele versről-ve felvá mondo áldásimá veze követ me zsid val állásfoglal körvonalaz I egysé sze pe dualizmu Iz törté elhivatottsá jut bünt h szertart szükségess egyip megvált le megváltá bi zálo Egyi többiste helleniszt tanítás ellensúlyozá imádk tá v kés m félreért adha alkal kicsin fölösleg t e követé keresz körö tartot kel küszöbö liturg intézked mag vis válsá fenyege zsid lelkiharc nyom peszach szédertartá pesz eredet vil megmagyará a hi visszautasítá irányulhat J bárán pesz kele kenyé te e vacso elavu t széd imá rendj Ta alap alapelv am előí imádság id form kötö h mel bu könyörg áh nél l né sugalmazh tét imáds feljegy elég El óhajt stereotí Vis szüksége tart meg azo megtévelyedések melye aj lehe e kés imaköny ré megszöveg szöv egyszers val tan megrögzí szadduceuso l halhatatlans ta felfo ellen Sé e más szaka Talmu el imáds legfőb Sé e Tizenn á n is dicsérete kérelme imád ex-cell tef te va imá n nye Szents keresztén elisme am h száza ré im haszná imádság Kris u száza mond h előimád p áme le doxológiá ál ál n halle kapcsoló b közérz e t e gyülekez ugyanny Zsoltáro gyülek sz je ma imaköny többesszá feje vágya hál panasz bűnbána k Imak Ta u ko keletke Els Á összeállít Szi rendta liturg szokáso forrásm elté m imakönyve kép ün betoldás kiterjeszke is Ni liturg előadás mó ill ele előimád Sé eszr lé sz. Maj idej Borchu ké e nyilv elmo tárgy ki megünnep mélység ko Ta u ko sz. f n hagyomá leányválo viga zsid elszéledés imagyakorla e vallásgyakorla h n kiejtés elág mutatko F paleszt ke külfö Babiloni ké Perzsi ma zsid vá egymás paleszt zsid a Spanyolorsz ker spany sze n ritusterül l t eur áll szivár zsid ném ask va S kiej rí fejle Min fői a h elválto sze e hitközségek Magyarorsz által ask r elterje len h sz hitközsé lengyel-sze vált honoso Ask Spanyolri imaszöveg vi Erdél szombat szá kés P Simon- ma imáds k megje kiadvány azo nyilv istentiszt intézmé is magánistentísztel fel e nyilvánoss szá imá liturg szok kód kö legtekintélyeseb Abudar hahaz d tekint forr Sul Áruc O Ch r v azo Palesztin uralk t u Spanyolorszá odaköltö zsid sze szoká áll ös ask r eltéré Isse Móze szár jegyz ismerte tört foly kikristályoso ritusrendszer i megbolyg chásszidi pietiszt mozga tör szigor kizárólagosság sze próf szívb kevé kö vallásosság újjáéleszté töreked Is min érzék megköze l megnyilatkozások i köv kö elsőí esszénus talál megközelíte Hi megtér Ná Eze való hathatósa tal I sz kív Chag középko Kab miszt tana köv chássz messiása követ csa valamenn valame könnyí hirde tör igá Egy kö abbahag imádsá tulte mag étke törvénye leghirhed kö Sabb C hag z rítu vala misztici aranykön Z taní Hal ritu tör szolgá kabbalá chásszidi megalapít panteiszt ihl ér m in sz a a áhítat sz foly mi fű Iste menn n törv i vi bűnbá érz hang Iste minden sz Hóre chásszidi stí rajongás megfelel dagál chásszidi lealkonyodt túlz megtévelyed tarto magu tű poz alkotása nyo E szomb kösz Lechó é ki kó áldá fű miszt könyö alkatré imakönyvünk E szokáso chásszi mozg ny hal felöl pes asz szertartásnál.Imaford hiá XV sz érez m nő hé értet kevé rendezke zsinag fordít készí reformmozgalo érd héb fér n tekinte v ma imakönyvfordít t Rosenthal- Poz me más kiadá Pozs B kés Bal dolgo k előszav ford igazol követ szava talál homá idő vallásszer k közné nyel ragaszko gerjeszt m in ná zsidók Istenün min baráts ömledezé könyörgó me elérzéken jajszava irtóz szenvedés tükr van me gag kisd szíve egyszerűségü f mé ha va olya Paleszti költözésün tarta f gyás szo eml ki hivatk kia elismeré il bírálat Sch T Fer V Pé O Józ Kovacs Mi tollá Jele s a O Tanítóegyesüle telj fordít litur útmutatáso ellá Imakön Mendels fellé kö reformmozg imaköny lény változtatás idé e vo áldozat vonat elav Ci vonatk nem érzé ellenkez te kiküszöböl azonk ismé elkerül leg - ke!eti bőbes ríme tobz amú kés ere tekinté E Maj á kárhozta ré mellő v e imá nem nye elmon nem nye szer én beiktat istentisztele k rész rendszeresíte változtat mely hagyományfé tá rnegbotránkoz m istentisztele tis vall jell id szempontok f esztét igénye szolgálta I szabályozá szol orgonaj előimádk orn behozat orgonaj nem szom munkasz szig ü r bizon mél a idegenked imádsá min g bíz szemé spo érz szaba kifejezés g ve vall es művés meggond kö vo orn keresz vis behoza va e meghajo jelen konzervat szem azonk tanító-rabb kizáról tekint ad hagyomá gondolkodá ös Tiszteletnyilván imá

1299

CÍ Lit

SZÓ Lit leito szolgálat költs el b fordítá f Sz le k szolg megjelölé lénye külön eg val L.-j p istentisztel hierurg p k je istentisz pró h e f m hagyom iro szí istenszolgál jelleg saját csak v ragad ma szekular rés Tóra-olv előimádko szertartá ki széd ez istentisztel hat demokra intéz létesíte har megkülönbö v L. sz p elv sz va teljesí üzlet viszon sz istentiszt inté elv ér hat he é imá e Ist felté o szolgála S pr kiok ki af engedelm áldoz 1. zsoltár sz egy áld töred pró g e osto néph sz I áldoz engeszt Gyűl meg ünnepségei szagol gyülekezéseit égő-áldo h gyönyörű b litur cseleke zsidós nagy azo nép található ünne körm áld térd önsanyarg á mécsgyu litur jelvé c tef tör fol elmara kör jeruzs zaránd áld bi i litur szol központ ál ál lelk alap alkoth magu foga tanú Sz áld istentisz alk i szeml funkciój hajnalcs -fel mögö szivá f közö pal felölt olt vonu kö kis cédruscse Liban Ha érzé válth zarándok zsol him hang kiérezhe Ez eksztázis é kih ne lelke fő t i Szenté sóvá század termés fejlem al c teore megállapításo tekint határ kegyele e szo taní hagyomány kiegyezteté köszön s H szertartás-vál alap dogma rend tör szülő hajléko szüksé reform sze Szor értel im rendtar é a im lénye e voná t népe ké p f tarta önké önm im hiszp önma szembeszá je leg imád ugya alkalomsz s ti e vonatk foh vo litur jelentősé imád tar m foly felfog megformulá for előford Bibl o beszá alakj imád litur taglej kís felá lebo mellver bűn kifejez kézfele ál szembeh elmélye Közimáds bi kön J pr hir karjai kiterjesz imáds templ beh sze elő imádk templ hall kez vérfolt v im áld istentisztel il törvénysz ál tiszt gyüle val érzé közvet kív kifej demokratiz istenszolgá i ép Tó l írástud felolvastatás kirá e k olva G imádk s Szentél s al B királyo történe fény Zsol keletke Dáv eg Makk szabadságh te k n voltak imá világiro mélta i tar zsi alko leg j világiroda k mon embe nevelőj jel Zsol jelentős zsidós t Egyi tanít m ke c h s megszólí I mu é megszól fel Zsoltár kifeje legmel vallásér szivárvány színárnyalat legna gondol ha á alko k gyötr ór megnyugt Zs s alv söt vö veszedele v zsoltárkölt fejl mel külö bab f 58 a ál i f függes áld kul tóraol hát szorí tem ál meg tisztsége lassa alka te látogatá ájtatos gyönyö lát Templo idő áhíto világirod bősé megterméke szárny Te csarnok eped kifeje sz v áld felle I dicsőíté áhitat-gomol f t istenke kéte k bizt legmag f m változ kifeje zsol szem váltakozá ár erede had har kö párbes é vo m külö ünn alkal k trónralépé győ há istentisztel chanu hadbavonul zarándokla író Zsoltá ének Neck K sz Jeruz fal felav alkalm B ké kö rendsz i k imádság értesí D em nap háro Jeruz ny imádk istentisz állandós cél szolgálatt m csop oszt pap levit laikus hete vált egy le al közimád eső alka kapu fő beikt részl k m vár lét zsina Zsina gyüleke Zs ne közim elvégz szolgá igény megfele u beszállásol rendszeres im leg m hitval Ha Iz Örökké Ist egy kezd lai el versről-v felv mond áldásim vez köve m zsi va állásfogla körvonala egys sz p dualizm I tört elhivatotts ju bün szertar szükséges egyi megvál l megvált b zál Egy többist hellenisz tanítá ellensúlyoz imád t ké félreér adh alka kicsi fölösle követ keres kör tarto ke küszöb litur intézke ma vi váls fenyeg zsi lelkihar nyo peszac szédertart pes erede vi megmagyar h visszautasít irányulha bárá pes kel keny t vacs elav szé im rend T ala alapel a elő imádsá i for köt me b könyör á né n sugalmaz té imád feljeg elé E óhaj stereot Vi szükség tar me az megtévelyedése mely a leh ké imakön r megszöve szö egyszer va ta megrögz szadduceus halhatatlan t felf elle S má szak Talm e imád legfő S Tizen i dicséret kérelm imá ex-cel te t v im ny Szent kereszté elism a száz r i haszn imádsá Kri száz mon előimá ám l doxológi á á hall kapcsol közér gyüleke ugyann Zsoltár gyüle s j m imakön többessz fej vágy há panas bűnbán Ima T k keletk El összeállí Sz rendt litur szokás forrás elt imakönyv ké ü betoldá kiterjeszk i N litur előadá m il el előimá S esz l sz Ma ide Borch k nyil elm tárg k megünne mélysé k T k sz hagyom leányvál vig zsi elszéledé imagyakorl vallásgyakorl kiejté elá mutatk palesz k külf Babilon k Perzs m zsi v egymá palesz zsi Spanyolors ke span sz ritusterü eu ál szivá zsi né as v kie r fejl Mi fő elvált sz hitközsége Magyarors álta as elterj le s hitközs lengyel-sz vál honos As Spanyolr imaszöve v Erdé szomba sz ké Simon m imád megj kiadván az nyil istentisz intézm i magánistentíszte fe nyilvános sz im litur szo kó k legtekintélyese Abuda haha tekin for Su Áru C az Paleszti ural Spanyolorsz odakölt zsi sz szok ál ö as eltér Iss Móz szá jegy ismert tör fol kikristályos ritusrendsze megboly chásszid pietisz mozg tö szigo kizárólagossá sz pró szív kev k vallásossá újjáéleszt töreke I mi érzé megköz megnyilatkozáso kö k első esszénu talá megközelít H megté N Ez val hathatós ta s kí Cha középk Ka misz tan kö cháss messiás köve cs valamen valam könny hird tö ig Eg k abbaha imáds tult ma étk törvény leghirhe k Sab ha rít val misztic aranykö tan Ha rit tö szolg kabbal chásszid megalapí panteisz ih é i s áhíta s fol m f Ist men tör v bűnb ér han Ist minde s Hór chásszid st rajongá megfele dagá chásszid lealkonyod túl megtévelye tart mag t po alkotás ny szom kös Lech k k áld f misz köny alkatr imakönyvün szokás chássz moz n ha felö pe as szertartásnál.Imafor hi X s ére n h érte kev rendezk zsina fordí kész reformmozgal ér hé fé tekint m imakönyvfordí Rosenthal Po m má kiad Poz ké Ba dolg elősza for igazo köve szav talá hom id vallássze közn nye ragaszk gerjesz i n zsidó Istenü mi barát ömledez könyörg m elérzéke jajszav irtó szenvedé tük va m ga kis szív egyszerűség m h v oly Paleszt költözésü tart gyá sz em k hivat ki elismer i bírála Sc Fe P Jó Kovac M toll Jel Tanítóegyesül tel fordí litu útmutatás ell Imakö Mendel fell k reformmoz imakön lén változtatá id v áldoza vona ela C vonat ne érz ellenke t kiküszöbö azon ism elkerü le ke!et bőbe rím tob am ké er tekint Ma kárhozt r mell im ne ny elmo ne ny sze é beikta istentisztel rés rendszeresít változta mel hagyományf t rnegbotránko istentisztel ti val jel i szemponto eszté igény szolgált szabályoz szo orgona előimád or behoza orgona ne szo munkas szi bizo mé idegenke imáds mi bí szem sp ér szab kifejezé v val e művé meggon k v or keres vi behoz v meghaj jele konzerva sze azon tanító-rab kizáró tekin a hagyom gondolkod ö Tiszteletnyilvá im