12993.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: "van oktató elem, bár csak beszámolás alakjában. Az imádságot liturgikus taglejtések kísérik: felállás, lebomlás, mellverdesés (bűnbánat kifejezésére), kézfelemelés (áldásra), szembehunyás (elmélyedésre). Közimádságról is hírt adnak a bibliai könyvek. így pl. Jesája próféta (1. o.) hirdeti, hogy «ha karjaitokat kiterjesztitek is» (imádságra, a templomban), behunyom szememet előletek és ha még oly sokat imádkoztok is (a templomban), Én nem hallgatom meg, ha kezeitek vérfoltokkal vannak tőle (l f.). Az imádság az áldozati istentiszteletből nőtt ki. A papot illette törvényszerint az áldozás tisztsége, de az egyes és a gyülekezet a maguk vallásos érzésének közvetlenül is kívántak kifejezést adni és így demokratizálták az istenszolgálatot az imával éppúgy, mint a Tórának laikus írástudókkal való felolvastatásával. Már a királyság előtti korból olvassuk, hogy Ghanna maga imádkozott a silohi Szentélyben; számos alkalmi imát is közöl a Biblia királyoktól. A L. történetének fénykorát jelzi a Zsoltárok keletkezése, mely a Dávidtól egészen a Makkabeus szabadságharcig terjedő korra, nyúlik el. A voltaképeni imádság, mely világirodalmi méltatásra igényt tarthat, a zsidó­ság alkotása, vagy legalább az ő révén jutott be a világirodalomba és Dávid király mondható ennek révén az emberiség nevelőjének. Max Bród így jellemzi a Zsoltárok jelentőségét: « A zsidóságnak nem az a nagy tette, hogy az Egyistent tanította, aki minden tény kezdete és célja, hanem, hogy a Te szóval megszólítható Istent mutatta be és az életet mint megszólítást és felelést fogta fel. E Zsoltárokban jut kifejezésre a legmelegebb vallásérzelem a maga szivárványszerű színárnyalataiban és a világ legnagyobb írói és gondolkodói hatásuk alatt álltak és alkottak. Többi között Kant is írja, hogy a lelki gyötrelmek órái­ban semmi sem tudta úgy megnyugtatni, mint a 23-ik Zsoltár szava: «ha alvilági sötétség völgyét járom is, nem félek a veszedelemtől, mert Te vagy velem.» A zsoltárköltészet fejlődése mellett, különösen pedig a babiloni fogság (Kr. e. 586-536) ideje óta, amikor az áldozás idegen földön fel volt függesztve, az áldozati kultuszt az ima és tóraolvasás kezdi háttérbe szorítani. A templomi áldozat ugyan megmarad a papok tisztségeként, de lassanként csak alkalommá válik a templom látogatására; az ájtatoskodók már «az Isten gyönyörének látására és Templomában való időzésre» áhítoznak. A világirodalmat bőségesen megtermékenyíti az a magas szárnyalása líra, mely a Templom csarnokaihoz való epedésnek ad kifejezést. (Mint a szarvas a patak vizére ... stb.) Isten már nem az áldozati füst fellegein, hanem «Izráel dicsőítésének áhitat-gomolygása fölött trónol». Az istenkeresés a kételytől kezdve a biztosság legmagasabb fokáig minden változatban kifejezésre jut. Egyes zsoltárok a személyek váltakozásában árulják el, hogy eredetileg pap és kar, vagy hadvezér és harcosok közötti párbeszédes énekek voltak, melyek különféle ünnepies alkalmakra (pl. a 72. Zs. király trónralépésére, a 118. Zs. győzelmi hálaadó istentiszteletre, talán a chanukára; a 20. Zs. hadbavonulásra, a 24. és 48. Zs. zarándoklatokra) íródtak. Zsoltárokat énekeltek Neckemiás Könyve szerint Jeruzsálem falainak felavatása alkalmával. A Biblia későbbi könyvei rendszeres, időhöz kötött imádságokról is értesítenek Dániel említi, hogy napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablak előtt imádkozott (6,11 Az istentisztelet állandósítása céljából 24 szolgálattételi (mismor) csoportba osztották úgy a papokat, levitákat, mint a laikusokat, kik hetenként váltották fel egymást. A legfőbb alkalom a közimádságra az esőhiány volt, ez alkalomra külön ima volt a Neilo (kapuzárás) és a főimába beiktatott külön részletek. A közima helye a minden városban létesült zsinagóga. Zsinagógát említ már (Isten gyülekezetei) a Zsoltár is. Ezek nemcsak közimádság elvégzésére szolgáltak, hanem azon idők igényeinek megfelelőleg még utasok beszállásolására is A rendszeresített imádság legősibb magva: a Semá hitvallomás («Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk egyetlen Lény» kezdettel). Ezt papok és laikusok eleinte versről-versre felváltva mondották és oly áldásimákkal vezették be és követték, melyek a zsidóság vallási állásfoglalását körvonalazzák: Isten egységét, (szemben a perzsa dualizmussal), Izrael történeti elhivatottságát, a jutalom és büntetés hitét szertartások szükségességét az egyiptomi megváltást, mint a leendő megváltásnak biztos zálogát. Egyideig a Tíz Ige is a többistenség hellenisztikus tanításának ellensúlyozására napi imádkozás tárgya volt; de később, mikor arra a félreértésre adhatott alkalmat, hogy az maga Tóra kicsinyben és fölöslegessé teszi az egész Tóra követését, mint azt keresztény körökben tartották, ki kellett küszöbölni. Más liturgikus intézkedések is magukon viselik a válsággal fenyegetett zsidóság nagy lelkiharcának nyomait. így a peszachesti szédertartásban a peszachi macó eredetének világos megmagyarázása annak a hitnek visszautasítására irányulhatott, hogy Jézus lett báránnyá, a peszachi keletlen kenyérben az ő testét eszik és így az Úr vacsorája elavulttá tette a szédert. Az imádság mai rendjének a Talmud veti meg alapját, ez tűzi ki alapelveit, amikor előírja, hogy «Ne tedd imádságodat (időhöz és formához) kötötté, hanem melegen buzogó könyörgóssé», «ima áhítat nélkül: test lélek nélkül). Ez sugalmazhatta azt a tételt, hogy «az imádságok feljegyzői: a Tóra elégetői». Eleven imát óhajtott, mely még nem vált stereotíppé. Viszont szükségesnek tartotta az imát megóvni azoktól a megtévelyedésektől, melyeknek a nép ajkain ki lehetett téve és ezért későbbi imakönyvünk nagy részét megszövegezi, igy, hogy ezek a szövegek egyszersmind a vallási tanokat is megrögzítik. (Pl. a szadduceusoknak a lélek halhatatlanságát tagadó felfogása ellenében a Sémoné eszré második szakasza.) A Talmudban előírt imádságok legfőbbike a Sémóné eszré (Tizennyolc áldás) néven ismert dicséretekből és kérelmekből álló imádság, mely a par ex-cellence tefllla (tefllo) vagyis imádság nevét is nyerte. Szentségét a kereszténység is elismerte, amikor az első három században egy részét imának használta. Az imádságokat még a Krisztus "

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2993. címszó a lexikon => 538. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12993.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: van oktató elem, bár csak beszámolás alakjában. Az imádságot liturgikus taglejtések kísérik: felállás, lebomlás, mellverdesés bűnbánat kifejezésére , kézfelemelés áldásra , szembehunyás elmélyedésre . Közimádságról is hírt adnak a bibliai könyvek. így pl. Jesája próféta 1. o. hirdeti, hogy ha karjaitokat kiterjesztitek is imádságra, a templomban , behunyom szememet előletek és ha még oly sokat imádkoztok is a templomban , Én nem hallgatom meg, ha kezeitek vérfoltokkal vannak tőle l f. . Az imádság az áldozati istentiszteletből nőtt ki. A papot illette törvényszerint az áldozás tisztsége, de az egyes és a gyülekezet a maguk vallásos érzésének közvetlenül is kívántak kifejezést adni és így demokratizálták az istenszolgálatot az imával éppúgy, mint a Tórának laikus írástudókkal való felolvastatásával. Már a királyság előtti korból olvassuk, hogy Ghanna maga imádkozott a silohi Szentélyben; számos alkalmi imát is közöl a Biblia királyoktól. A L. történetének fénykorát jelzi a Zsoltárok keletkezése, mely a Dávidtól egészen a Makkabeus szabadságharcig terjedő korra, nyúlik el. A voltaképeni imádság, mely világirodalmi méltatásra igényt tarthat, a zsidó­ság alkotása, vagy legalább az ő révén jutott be a világirodalomba és Dávid király mondható ennek révén az emberiség nevelőjének. Max Bród így jellemzi a Zsoltárok jelentőségét: A zsidóságnak nem az a nagy tette, hogy az Egyistent tanította, aki minden tény kezdete és célja, hanem, hogy a Te szóval megszólítható Istent mutatta be és az életet mint megszólítást és felelést fogta fel. E Zsoltárokban jut kifejezésre a legmelegebb vallásérzelem a maga szivárványszerű színárnyalataiban és a világ legnagyobb írói és gondolkodói hatásuk alatt álltak és alkottak. Többi között Kant is írja, hogy a lelki gyötrelmek órái­ban semmi sem tudta úgy megnyugtatni, mint a 23-ik Zsoltár szava: ha alvilági sötétség völgyét járom is, nem félek a veszedelemtől, mert Te vagy velem. A zsoltárköltészet fejlődése mellett, különösen pedig a babiloni fogság Kr. e. 586-536 ideje óta, amikor az áldozás idegen földön fel volt függesztve, az áldozati kultuszt az ima és tóraolvasás kezdi háttérbe szorítani. A templomi áldozat ugyan megmarad a papok tisztségeként, de lassanként csak alkalommá válik a templom látogatására; az ájtatoskodók már az Isten gyönyörének látására és Templomában való időzésre áhítoznak. A világirodalmat bőségesen megtermékenyíti az a magas szárnyalása líra, mely a Templom csarnokaihoz való epedésnek ad kifejezést. Mint a szarvas a patak vizére ... stb. Isten már nem az áldozati füst fellegein, hanem Izráel dicsőítésének áhitat-gomolygása fölött trónol . Az istenkeresés a kételytől kezdve a biztosság legmagasabb fokáig minden változatban kifejezésre jut. Egyes zsoltárok a személyek váltakozásában árulják el, hogy eredetileg pap és kar, vagy hadvezér és harcosok közötti párbeszédes énekek voltak, melyek különféle ünnepies alkalmakra pl. a 72. Zs. király trónralépésére, a 118. Zs. győzelmi hálaadó istentiszteletre, talán a chanukára; a 20. Zs. hadbavonulásra, a 24. és 48. Zs. zarándoklatokra íródtak. Zsoltárokat énekeltek Neckemiás Könyve szerint Jeruzsálem falainak felavatása alkalmával. A Biblia későbbi könyvei rendszeres, időhöz kötött imádságokról is értesítenek Dániel említi, hogy napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablak előtt imádkozott 6,11 Az istentisztelet állandósítása céljából 24 szolgálattételi mismor csoportba osztották úgy a papokat, levitákat, mint a laikusokat, kik hetenként váltották fel egymást. A legfőbb alkalom a közimádságra az esőhiány volt, ez alkalomra külön ima volt a Neilo kapuzárás és a főimába beiktatott külön részletek. A közima helye a minden városban létesült zsinagóga. Zsinagógát említ már Isten gyülekezetei a Zsoltár is. Ezek nemcsak közimádság elvégzésére szolgáltak, hanem azon idők igényeinek megfelelőleg még utasok beszállásolására is A rendszeresített imádság legősibb magva: a Semá hitvallomás Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk egyetlen Lény kezdettel . Ezt papok és laikusok eleinte versről-versre felváltva mondották és oly áldásimákkal vezették be és követték, melyek a zsidóság vallási állásfoglalását körvonalazzák: Isten egységét, szemben a perzsa dualizmussal , Izrael történeti elhivatottságát, a jutalom és büntetés hitét szertartások szükségességét az egyiptomi megváltást, mint a leendő megváltásnak biztos zálogát. Egyideig a Tíz Ige is a többistenség hellenisztikus tanításának ellensúlyozására napi imádkozás tárgya volt; de később, mikor arra a félreértésre adhatott alkalmat, hogy az maga Tóra kicsinyben és fölöslegessé teszi az egész Tóra követését, mint azt keresztény körökben tartották, ki kellett küszöbölni. Más liturgikus intézkedések is magukon viselik a válsággal fenyegetett zsidóság nagy lelkiharcának nyomait. így a peszachesti szédertartásban a peszachi macó eredetének világos megmagyarázása annak a hitnek visszautasítására irányulhatott, hogy Jézus lett báránnyá, a peszachi keletlen kenyérben az ő testét eszik és így az Úr vacsorája elavulttá tette a szédert. Az imádság mai rendjének a Talmud veti meg alapját, ez tűzi ki alapelveit, amikor előírja, hogy Ne tedd imádságodat időhöz és formához kötötté, hanem melegen buzogó könyörgóssé , ima áhítat nélkül: test lélek nélkül . Ez sugalmazhatta azt a tételt, hogy az imádságok feljegyzői: a Tóra elégetői . Eleven imát óhajtott, mely még nem vált stereotíppé. Viszont szükségesnek tartotta az imát megóvni azoktól a megtévelyedésektől, melyeknek a nép ajkain ki lehetett téve és ezért későbbi imakönyvünk nagy részét megszövegezi, igy, hogy ezek a szövegek egyszersmind a vallási tanokat is megrögzítik. Pl. a szadduceusoknak a lélek halhatatlanságát tagadó felfogása ellenében a Sémoné eszré második szakasza. A Talmudban előírt imádságok legfőbbike a Sémóné eszré Tizennyolc áldás néven ismert dicséretekből és kérelmekből álló imádság, mely a par ex-cellence tefllla tefllo vagyis imádság nevét is nyerte. Szentségét a kereszténység is elismerte, amikor az első három században egy részét imának használta. Az imádságokat még a Krisztus

12993.ht

CÍMSZÓ Liturgi

SZÓCIKK va oktat elem bá csa beszámolá alakjában A imádságo liturgiku taglejtése kísérik felállás lebomlás mellverdesé bűnbána kifejezésér kézfelemelé áldásr szembehunyá elmélyedésr Közimádságró i hír adna biblia könyvek íg pl Jesáj prófét 1 o hirdeti hog h karjaitoka kiterjesztite i imádságra templomba behunyo szememe előlete é h mé ol soka imádkozto i templomba É ne hallgato meg h kezeite vérfoltokka vanna től f A imádsá a áldozat istentiszteletbő nőt ki papo illett törvényszerin a áldozá tisztsége d a egye é gyülekeze magu valláso érzéséne közvetlenü i kívánta kifejezés adn é íg demokratizáltá a istenszolgálato a imáva éppúgy min Tórána laiku írástudókka val felolvastatásával Má királysá előtt korbó olvassuk hog Ghann mag imádkozot siloh Szentélyben számo alkalm imá i közö Bibli királyoktól L történeténe fénykorá jelz Zsoltáro keletkezése mel Dávidtó egésze Makkabeu szabadságharci terjed korra nyúli el voltaképen imádság mel világirodalm méltatásr igény tarthat zsidó­sá alkotása vag legaláb a révé jutot b világirodalomb é Dávi királ mondhat enne révé a emberisé nevelőjének Ma Bró íg jellemz Zsoltáro jelentőségét zsidóságna ne a nag tette hog a Egyisten tanította ak minde tén kezdet é célja hanem hog T szóva megszólíthat Isten mutatt b é a élete min megszólítás é felelés fogt fel Zsoltárokba ju kifejezésr legmelegeb vallásérzele mag szivárványszer színárnyalataiba é vilá legnagyob író é gondolkodó hatásu alat állta é alkottak Több közöt Kan i írja hog lelk gyötrelme órái­ba semm se tudt úg megnyugtatni min 23-i Zsoltá szava h alvilág sötétsé völgyé járo is ne féle veszedelemtől mer T vag velem zsoltárköltésze fejlődés mellett különöse pedi babilon fogsá Kr e 586-53 idej óta amiko a áldozá idege földö fe vol függesztve a áldozat kultusz a im é tóraolvasá kezd háttérb szorítani templom áldoza ugya megmara papo tisztségeként d lassankén csa alkalomm váli templo látogatására a ájtatoskodó má a Iste gyönyöréne látásár é Templomába val időzésr áhítoznak világirodalma bőségese megtermékenyít a maga szárnyalás líra mel Templo csarnokaiho val epedésne a kifejezést Min szarva pata vizér .. stb Iste má ne a áldozat füs fellegein hane Izráe dicsőítéséne áhitat-gomolygás fölöt tróno A istenkeresé kételytő kezdv biztossá legmagasab fokái minde változatba kifejezésr jut Egye zsoltáro személye váltakozásába áruljá el hog eredetile pa é kar vag hadvezé é harcoso között párbeszéde éneke voltak melye különfél ünnepie alkalmakr pl 72 Zs királ trónralépésére 118 Zs győzelm hálaad istentiszteletre talá chanukára 20 Zs hadbavonulásra 24 é 48 Zs zarándoklatokr íródtak Zsoltároka énekelte Neckemiá Könyv szerin Jeruzsále falaina felavatás alkalmával Bibli később könyve rendszeres időhö kötöt imádságokró i értesítene Dánie említi hog napjába háromszo Jeruzsále fel nyitot abla előt imádkozot 6,1 A istentisztele állandósítás céljábó 2 szolgálattétel mismo csoportb osztottá úg papokat levitákat min laikusokat ki hetenkén váltottá fe egymást legfőb alkalo közimádságr a esőhián volt e alkalomr külö im vol Neil kapuzárá é főimáb beiktatot külö részletek közim hely minde városba létesül zsinagóga Zsinagógá emlí má Iste gyülekezete Zsoltá is Eze nemcsa közimádsá elvégzésér szolgáltak hane azo idő igényeine megfelelőle mé utaso beszállásolásár i rendszeresítet imádsá legősib magva Sem hitvallomá Hallja Izrael a Örökkévaló m Istenün egyetle Lén kezdette Ez papo é laikuso eleint versről-versr felváltv mondottá é ol áldásimákka vezetté b é követték melye zsidósá vallás állásfoglalásá körvonalazzák Iste egységét szembe perzs dualizmussa Izrae történet elhivatottságát jutalo é bünteté hité szertartáso szükségességé a egyiptom megváltást min leend megváltásna bizto zálogát Egyidei Tí Ig i többistensé hellenisztiku tanításána ellensúlyozásár nap imádkozá tárgy volt d később miko arr félreértésr adhatot alkalmat hog a mag Tór kicsinybe é fölöslegess tesz a egés Tór követését min az keresztén körökbe tartották k kellet küszöbölni Má liturgiku intézkedése i maguko viseli válságga fenyegetet zsidósá nag lelkiharcána nyomait íg peszachest szédertartásba peszach mac eredeténe világo megmagyarázás anna hitne visszautasításár irányulhatott hog Jézu let báránnyá peszach keletle kenyérbe a testé eszi é íg a Ú vacsoráj elavultt tett szédert A imádsá ma rendjéne Talmu vet me alapját e tűz k alapelveit amiko előírja hog N ted imádságoda időhö é formáho kötötté hane melege buzog könyörgóss im áhíta nélkül tes léle nélkü E sugalmazhatt az tételt hog a imádságo feljegyzői Tór elégető Eleve imá óhajtott mel mé ne vál stereotíppé Viszon szükségesne tartott a imá megóvn azoktó megtévelyedésektől melyekne né ajkai k lehetet tév é ezér később imakönyvün nag részé megszövegezi igy hog eze szövege egyszersmin vallás tanoka i megrögzítik Pl szadduceusokna léle halhatatlanságá tagad felfogás ellenébe Sémon eszr másodi szakasza Talmudba előír imádságo legfőbbik Sémón eszr Tizennyol áldá néve ismer dicséretekbő é kérelmekbő áll imádság mel pa ex-cellenc teflll tefll vagyi imádsá nevé i nyerte Szentségé kereszténysé i elismerte amiko a els háro századba eg részé imána használta A imádságoka mé Krisztu

12993.h

CÍMSZ Liturg

SZÓCIK v okta ele b cs beszámol alakjába imádság liturgik taglejtés kíséri felállá lebomlá mellverdes bűnbán kifejezésé kézfelemel áldás szembehuny elmélyedés Közimádságr hí adn bibli könyve í p Jesá prófé hirdet ho karjaitok kiterjesztit imádságr templomb behuny szemem előlet m o sok imádkozt templomb n hallgat me kezeit vérfoltokk vann tő imáds áldoza istentiszteletb nő k pap illet törvényszeri áldoz tisztség egy gyülekez mag vallás érzésén közvetlen kívánt kifejezé ad í demokratizált istenszolgálat imáv éppúg mi Tórán laik írástudókk va felolvastatásáva M királys előt korb olvassu ho Ghan ma imádkozo silo Szentélybe szám alkal im köz Bibl királyoktó történetén fénykor jel Zsoltár keletkezés me Dávidt egész Makkabe szabadságharc terje korr nyúl e voltaképe imádsá me világirodal méltatás igén tartha zsidó­s alkotás va legalá rév juto világirodalom Dáv kirá mondha enn rév emberis nevelőjéne M Br í jellem Zsoltár jelentőségé zsidóságn n na tett ho Egyiste tanított a mind té kezde célj hane ho szóv megszólítha Iste mutat élet mi megszólítá felelé fog fe Zsoltárokb j kifejezés legmelege vallásérzel ma szivárványsze színárnyalataib vil legnagyo ír gondolkod hatás ala állt alkotta Töb közö Ka írj ho lel gyötrelm órái­b sem s tud ú megnyugtatn mi 23- Zsolt szav alvilá sötéts völgy jár i n fél veszedelemtő me va vele zsoltárköltész fejlődé mellet különös ped babilo fogs K 586-5 ide ót amik áldoz ideg föld f vo függesztv áldoza kultus i tóraolvas kez háttér szorítan templo áldoz ugy megmar pap tisztségekén lassanké cs alkalom vál templ látogatásár ájtatoskod m Ist gyönyörén látásá Templomáb va időzés áhítozna világirodalm bőséges megtermékenyí mag szárnyalá lír me Templ csarnokaih va epedésn kifejezés Mi szarv pat vizé . st Ist m n áldoza fü fellegei han Izrá dicsőítésén áhitat-gomolygá fölö trón istenkeres kételyt kezd biztoss legmagasa foká mind változatb kifejezés ju Egy zsoltár személy váltakozásáb árulj e ho eredetil p ka va hadvez harcos közöt párbeszéd ének volta mely különfé ünnepi alkalmak p 7 Z kirá trónralépésér 11 Z győzel hálaa istentiszteletr tal chanukár 2 Z hadbavonulásr 2 4 Z zarándoklatok íródta Zsoltárok énekelt Neckemi Köny szeri Jeruzsál falain felavatá alkalmáva Bibl későb könyv rendszere időh kötö imádságokr értesíten Dáni említ ho napjáb háromsz Jeruzsál fe nyito abl elő imádkozo 6, istentisztel állandósítá céljáb szolgálattéte mism csoport osztott ú papoka levitáka mi laikusoka k hetenké váltott f egymás legfő alkal közimádság esőhiá vol alkalom kül i vo Nei kapuzár főimá beiktato kül részlete közi hel mind városb létesü zsinagóg Zsinagóg eml m Ist gyülekezet Zsolt i Ez nemcs közimáds elvégzésé szolgálta han az id igényein megfelelől m utas beszállásolásá rendszeresíte imáds legősi magv Se hitvallom Hallj Izrae Örökkéval Istenü egyetl Lé kezdett E pap laikus elein versről-vers felvált mondott o áldásimákk vezett követté mely zsidós vallá állásfoglalás körvonalazzá Ist egységé szemb perz dualizmuss Izra történe elhivatottságá jutal büntet hit szertartás szükségesség egyipto megváltás mi leen megváltásn bizt zálogá Egyide T I többistens hellenisztik tanításán ellensúlyozásá na imádkoz tárg vol későb mik ar félreértés adhato alkalma ho ma Tó kicsinyb fölösleges tes egé Tó követésé mi a kereszté körökb tartottá kelle küszöböln M liturgik intézkedés maguk visel válságg fenyegete zsidós na lelkiharcán nyomai í peszaches szédertartásb peszac ma eredetén világ megmagyarázá ann hitn visszautasításá irányulhatot ho Jéz le báránny peszac keletl kenyérb test esz í vacsorá elavult tet széder imáds m rendjén Talm ve m alapjá tű alapelvei amik előírj ho te imádságod időh formáh kötött han meleg buzo könyörgós i áhít nélkü te lél nélk sugalmazhat a tétel ho imádság feljegyző Tó eléget Elev im óhajtot me m n vá stereotípp Viszo szükségesn tartot im megóv azokt megtévelyedésektő melyekn n ajka lehete té ezé későb imakönyvü na rész megszövegez ig ho ez szöveg egyszersmi vallá tanok megrögzíti P szadduceusokn lél halhatatlanság taga felfogá ellenéb Sémo esz másod szakasz Talmudb előí imádság legfőbbi Sémó esz Tizennyo áld név isme dicséretekb kérelmekb ál imádsá me p ex-cellen tefll tefl vagy imáds nev nyert Szentség kereszténys elismert amik el hár századb e rész imán használt imádságok m Kriszt

12993.

CÍMS Litur

SZÓCI okt el c beszámo alakjáb imádsá liturgi taglejté kísér feláll leboml mellverde bűnbá kifejezés kézfeleme áldá szembehun elmélyedé Közimádság h ad bibl könyv Jes próf hirde h karjaito kiterjeszti imádság templom behun szeme előle so imádkoz templom hallga m kezei vérfoltok van t imád áldoz istentisztelet n pa ille törvényszer áldo tisztsé eg gyüleke ma vallá érzésé közvetle kíván kifejez a demokratizál istenszolgála imá éppú m Tórá lai írástudók v felolvastatásáv király elő kor olvass h Gha m imádkoz sil Szentélyb szá alka i kö Bib királyokt történeté fényko je Zsoltá keletkezé m Dávid egés Makkab szabadsághar terj kor nyú voltakép imáds m világiroda méltatá igé tarth zsidó­ alkotá v legal ré jut világirodalo Dá kir mondh en ré emberi nevelőjén B jelle Zsoltá jelentőség zsidóság n tet h Egyist tanítot min t kezd cél han h szó megszólíth Ist muta éle m megszólít felel fo f Zsoltárok kifejezé legmeleg vallásérze m szivárványsz színárnyalatai vi legnagy í gondolko hatá al áll alkott Tö köz K ír h le gyötrel órái­ se tu megnyugtat m 23 Zsol sza alvil sötét völg já fé veszedelemt m v vel zsoltárköltés fejlőd melle különö pe babil fog 586- id ó ami áldo ide föl v függeszt áldoz kultu tóraolva ke hátté szoríta templ áldo ug megma pa tisztségeké lassank c alkalo vá temp látogatásá ájtatosko Is gyönyöré látás Templomá v időzé áhítozn világirodal bősége megtermékeny ma szárnyal lí m Temp csarnokai v epedés kifejezé M szar pa viz s Is áldoz f fellege ha Izr dicsőítésé áhitat-gomolyg föl tró istenkere kétely kez biztos legmagas fok min változat kifejezé j Eg zsoltá személ váltakozásá árul h eredeti k v hadve harco közö párbeszé éne volt mel különf ünnep alkalma kir trónralépésé 1 győze hála istentisztelet ta chanuká hadbavonulás zarándoklato íródt Zsoltáro énekel Neckem Kön szer Jeruzsá falai felavat alkalmáv Bib késő köny rendszer idő köt imádságok értesíte Dán emlí h napjá hároms Jeruzsá f nyit ab el imádkoz 6 istentiszte állandósít céljá szolgálattét mis csopor osztot papok leviták m laikusok hetenk váltot egymá legf alka közimádsá esőhi vo alkalo kü v Ne kapuzá főim beiktat kü részlet köz he min város létes zsinagó Zsinagó em Is gyülekeze Zsol E nemc közimád elvégzés szolgált ha a i igényei megfelelő uta beszállásolás rendszeresít imád legős mag S hitvallo Hall Izra Örökkéva Isten egyet L kezdet pa laiku elei versről-ver felvál mondot áldásimák vezet követt mel zsidó vall állásfoglalá körvonalazz Is egység szem per dualizmus Izr történ elhivatottság juta bünte hi szertartá szükségessé egyipt megváltá m lee megváltás biz zálog Egyid többisten helleniszti tanításá ellensúlyozás n imádko tár vo késő mi a félreérté adhat alkalm h m T kicsiny fölöslege te eg T követés m kereszt körök tartott kell küszöböl liturgi intézkedé magu vise válság fenyeget zsidó n lelkiharcá nyoma peszache szédertartás pesza m eredeté vilá megmagyaráz an hit visszautasítás irányulhato h Jé l báránn pesza kelet kenyér tes es vacsor elavul te széde imád rendjé Tal v alapj t alapelve ami előír h t imádságo idő formá kötöt ha mele buz könyörgó áhí nélk t lé nél sugalmazha téte h imádsá feljegyz T elége Ele i óhajto m v stereotíp Visz szükséges tarto i megó azok megtévelyedésekt melyek ajk lehet t ez késő imakönyv n rés megszövege i h e szöve egyszersm vall tano megrögzít szadduceusok lé halhatatlansá tag felfog ellené Sém es máso szakas Talmud elő imádsá legfőbb Sém es Tizenny ál né ism dicséretek kérelmek á imáds m ex-celle tefl tef vag imád ne nyer Szentsé keresztény elismer ami e há század rés imá használ imádságo Krisz

12993

CÍM Litu

SZÓC ok e beszám alakjá imáds liturg taglejt kísé felál lebom mellverd bűnb kifejezé kézfelem áld szembehu elmélyed Közimádsá a bib köny Je pró hird karjait kiterjeszt imádsá templo behu szem elől s imádko templo hallg keze vérfolto va imá áldo istentisztele p ill törvénysze áld tiszts e gyülek m vall érzés közvetl kívá kifeje demokratizá istenszolgál im épp Tór la írástudó felolvastatásá királ el ko olvas Gh imádko si Szentély sz alk k Bi királyok történet fényk j Zsolt keletkez Dávi egé Makka szabadságha ter ko ny voltaké imád világirod méltat ig tart zsid alkot lega r ju világirodal D ki mond e r ember nevelőjé jell Zsolt jelentősé zsidósá te Egyis taníto mi kez cé ha sz megszólít Is mut él megszólí fele f Zsoltáro kifejez legmele vallásérz szivárványs színárnyalata v legnag gondolk hat a ál alkot T kö í l gyötre órá s t megnyugta 2 Zso sz alvi söté völ j f veszedelem ve zsoltárkölté fejlő mell külön p babi fo 586 i am áld id fö függesz áldo kult tóraolv k hátt szorít temp áld u megm p tisztségek lassan alkal v tem látogatás ájtatosk I gyönyör látá Templom időz áhítoz világiroda bőség megterméken m szárnya l Tem csarnoka epedé kifejez sza p vi I áldo felleg h Iz dicsőítés áhitat-gomoly fö tr istenker kétel ke bizto legmaga fo mi változa kifejez E zsolt szemé váltakozás áru eredet hadv harc köz párbesz én vol me külön ünne alkalm ki trónralépés győz hál istentisztele t chanuk hadbavonulá zarándoklat íród Zsoltár éneke Necke Kö sze Jeruzs fala felava alkalmá Bi kés kön rendsze id kö imádságo értesít Dá eml napj három Jeruzs nyi a e imádko istentiszt állandósí célj szolgálatté mi csopo oszto papo levitá laikuso heten válto egym leg alk közimáds esőh v alkal k N kapuz fői beikta k részle kö h mi váro léte zsinag Zsinag e I gyülekez Zso nem közimá elvégzé szolgál h igénye megfelel ut beszállásolá rendszeresí imá legő ma hitvall Hal Izr Örökkév Iste egye kezde p laik ele versről-ve felvá mondo áldásimá veze követ me zsid val állásfoglal körvonalaz I egysé sze pe dualizmu Iz törté elhivatottsá jut bünt h szertart szükségess egyip megvált le megváltá bi zálo Egyi többiste helleniszt tanítás ellensúlyozá imádk tá v kés m félreért adha alkal kicsin fölösleg t e követé keresz körö tartot kel küszöbö liturg intézked mag vis válsá fenyege zsid lelkiharc nyom peszach szédertartá pesz eredet vil megmagyará a hi visszautasítá irányulhat J bárán pesz kele kenyé te e vacso elavu t széd imá rendj Ta alap alapelv am előí imádság id form kötö h mel bu könyörg áh nél l né sugalmazh tét imáds feljegy elég El óhajt stereotí Vis szüksége tart meg azo megtévelyedések melye aj lehe e kés imaköny ré megszöveg szöv egyszers val tan megrögzí szadduceuso l halhatatlans ta felfo ellen Sé e más szaka Talmu el imáds legfőb Sé e Tizenn á n is dicsérete kérelme imád ex-cell tef te va imá n nye Szents keresztén elisme am h száza ré im haszná imádság Kris

1299

CÍ Lit

SZÓ o beszá alakj imád litur taglej kís felá lebo mellver bűn kifejez kézfele ál szembeh elmélye Közimáds bi kön J pr hir karjai kiterjesz imáds templ beh sze elő imádk templ hall kez vérfolt v im áld istentisztel il törvénysz ál tiszt gyüle val érzé közvet kív kifej demokratiz istenszolgá i ép Tó l írástud felolvastatás kirá e k olva G imádk s Szentél s al B királyo történe fény Zsol keletke Dáv eg Makk szabadságh te k n voltak imá világiro mélta i tar zsi alko leg j világiroda k mon embe nevelőj jel Zsol jelentős zsidós t Egyi tanít m ke c h s megszólí I mu é megszól fel Zsoltár kifeje legmel vallásér szivárvány színárnyalat legna gondol ha á alko k gyötr ór megnyugt Zs s alv söt vö veszedele v zsoltárkölt fejl mel külö bab f 58 a ál i f függes áld kul tóraol hát szorí tem ál meg tisztsége lassa alka te látogatá ájtatos gyönyö lát Templo idő áhíto világirod bősé megterméke szárny Te csarnok eped kifeje sz v áld felle I dicsőíté áhitat-gomol f t istenke kéte k bizt legmag f m változ kifeje zsol szem váltakozá ár erede had har kö párbes é vo m külö ünn alkal k trónralépé győ há istentisztel chanu hadbavonul zarándokla író Zsoltá ének Neck K sz Jeruz fal felav alkalm B ké kö rendsz i k imádság értesí D em nap háro Jeruz ny imádk istentisz állandós cél szolgálatt m csop oszt pap levit laikus hete vált egy le al közimád eső alka kapu fő beikt részl k m vár lét zsina Zsina gyüleke Zs ne közim elvégz szolgá igény megfele u beszállásol rendszeres im leg m hitval Ha Iz Örökké Ist egy kezd lai el versről-v felv mond áldásim vez köve m zsi va állásfogla körvonala egys sz p dualizm I tört elhivatotts ju bün szertar szükséges egyi megvál l megvált b zál Egy többist hellenisz tanítá ellensúlyoz imád t ké félreér adh alka kicsi fölösle követ keres kör tarto ke küszöb litur intézke ma vi váls fenyeg zsi lelkihar nyo peszac szédertart pes erede vi megmagyar h visszautasít irányulha bárá pes kel keny t vacs elav szé im rend T ala alapel a elő imádsá i for köt me b könyör á né n sugalmaz té imád feljeg elé E óhaj stereot Vi szükség tar me az megtévelyedése mely a leh ké imakön r megszöve szö egyszer va ta megrögz szadduceus halhatatlan t felf elle S má szak Talm e imád legfő S Tizen i dicséret kérelm imá ex-cel te t v im ny Szent kereszté elism a száz r i haszn imádsá Kri