Magyar Zsidó Lexikon: Liturgia

12994.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: "utáni öt században sem mondotta el maga a nép, hanem előimádkozó adta elő, a nép pedig ámennel (úgy legyen !) éa doxológiákkal (áldott Ő és áldott az Ó neve, halleluja stb.) kapcsolódott bele. A közérzület eggyé teszi az egész gyülekezetet ugyannyira, hogy a Zsoltárokban a gyülekezet én szóval jelöli meg magát. Az imakönyvben már a többesszámmal fejezzük ki, hogy vágyaink, hálánk, panaszunk, bűnbánatunk közös Imakönyv csak a Talmud utáni korban keletkezik. Elsőnek az Ámrám gáon összeállította Sziddur (rendtartás) lép fel, mely a liturgikus szokásoknak első forrásműve. Ez még sok eltérést mutat a mai imakönyvekhez képest. Bár az ünnepi betoldásokra is kiterjeszkedik, nem ismeri még a Kol Nidrét (l. o.). Ami az imák liturgikus előadásának módját illeti, eleinte az előimádkozó csak a Sémóne eszrénél lépett fel, a XII. sz.-ban (Majmuni idejében) már Borchu-nál s csak később vált az előző rész is nyilvános elmondás tárgyává. A jóm kippur megünneplése sem volt még oly mélységesen komor, mint ma. Még a Talmud utáni korban (Kr. u. VI. sz.-ban) is folyt e napon a hagyományos leányválogató vigalom. A zsidóság elszéledésével az imagyakorlatban csak úgy, mint az egész vallásgyakorlatban és a héber nyelv kiejtéséhen elágazás mutatkozik. Főkép a palesztinai és a keleti külföldön (Babiloniában és később Perzsiában) maradt zsidóság válnak el egymástól. A palesztinai zsidóság aztán Spanyolországba kerülve a spanyolos (szefárd) nyelv és ritusterületté lesz, míg a többi európai államba szivárgott zsidóság a németes (askenáz vagyis Saxon) kiejtést és rítust fejleszti ki. Mindkét főirány aztán még helyi elváltozást szenved egyes hitközségekben. Magyarországon általában az askenáz ritus van elterjedve, de a lengyel határ felé számos hitközségben a lengyel-szefard változat honosodott meg (l. Askenáz). Spanyolritusú imaszövegekre megy vissza az Erdélyben szombatosok számára készült Péchi Simon-féle magyar imádságos könyv is (megjelent az Imit kiadványában 1914), mely azonban a nyilvános istentisztelet intézményét nem ismeri és igy a magánistentíszteletbe is felvett egyes nyilvánosságra számító imákat. A liturgikus szokások kódexei között legtekintélyesebbek: Abudarham, Jad hahazaka: döntő tekintélyű forrássá a Sulchan Áruchnak (l. o.) Orach Chajim c. része vált, mely azonban a Palesztinában uralkodó, tehát utóbb Spanyolországból odaköltözött zsidóság szefárd szokásait állítja össze; az askenáz ritus eltéréseit Isserles Mózestól (Remo) származó jegyzetei ismertetik. A történet folyamán kikristályosodott ritusrendszereket ismét megbolygatja a chásszidizmus pietisztikus mozgalma, mely a törvény szigorával és kizárólagosságával szemben a próféták szívbeli, kevésbbé kötött vallásosságának újjáélesztésére törekedett, Istent mintegy érzékileg is megközelítő lelki megnyilatkozásokban. Ez irány követői között elsőízben az esszénusokat (l. o.) találjuk; megközelítették ezt a Hillel megtértjei is (Ábót di R. Náthán 15). Ezeknél valósult meg hathatósabban a talmudi elv : «Isten a szívet kívánja» (Chaggiga 15a). A középkorban a Kabbala (l. o.) misztikus tanainak követői a chásszidok (l. o.) az ő messiásaikat követték, kik csaknem valamennyien valamelyes könnyítést hirdettek a törvény igáján. Egyesek ezek között abbahagyták az imádságot, tultették magukat az étkezési törvényeken; a leghirhedtebb köztük Sabbatai Cevi, aki alig hagyott meg a zsidó rítusból valamit. A miszticizmus aranykönyve, a Zohár azt tanítja, hogy «a Halacha (rituális törvény) csak szolgálója a kabbalának.» A mai chásszidizmus megalapítója, Best már panteisztikus ihletet érzett mikor inkább szabad ég alatt adott áhítatának szabad folyást, «ahol minden fűszál dalt zeng Istennek». «A mennyben nincs sem tan, sem törvény, ott csak az ideák világa van, a bűnbánati érzelem hangjai, Istennek mindennapi hívó szavai a Hórebről). A chásszidizmus stílusa az ő rajongásának megfelelően, dagályos. A chásszidizmus lealkonyodtával e túlzások és megtévelyedósek nem tartották magukat, de nem tűntek el pozitív alkotásainak nyomai. Egyes imák (pl. a szombatot köszöntő Lechódódi ének, a jóm kippur kótón, a papi áldáshoz fűződő misztikus könyörgés) máig is alkatrészei imakönyvünknek. Egyes szokásokban él a chásszideus mozgalom nyoma. (így pl. a halotti ruha felöltése a peszach esti asztali szertartásnál.Imafordítás hiányát a XVIII. sz.-ig nem érezték, mivel a nőkre, kik a hébert nem értették, kevésbbó rendezkedett be a zsinagóga. Az első fordítások készítése a reformmozgalomnak érdeme, mely a héberül nem értő férfiak és nőkre is tekintettel volt. A magyar imakönyvfordítások terén első a Rosenthal-féle (Pozsony 1839), melyet második kiadásban (Pozsony, 1841) Bloch (későbbi Ballagi) Mór dolgozott át. E könyv előszavában a fordítás igazolását a következő szavakban találjuk: «Ha már azon homályos időkben a vallásszeretet képes volt a köznépben a nyelvhez való ragaszkodást gerjeszteni, minél inkább nálunk zsidóknál. . : Istenünkhöz való mintegy barátságos ömledezésünk . . . azon könyörgósek, melyek elérzékenyítő jajszavaiban húsz száz évi irtóztató szenvedéseink tükrözve vannak, melyek már gagyogó kisdedre szívemelő egyszerűségüknél fogva oly mélyen hatnak . .. És ha vannak is olyanok, hol Palesztinába való költözésünkről van szó, csak úgy tartatnak fenn, mint azon gyászidö szomorú emlékei».Ez a kiadás hivatkozik az első kiadást elismeréssel illető bírálatokra Schedel (Toldi) Ferenc, Vajda Péter, Orosz József, Kovacsóczy Mihály tollából. Jelenleg sajtó alatt van az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek teljesen új fordításos és liturgiái útmutatásokkal ellátott Imakönyve. A Mendelssohn felléptét követő reformmozgalom az imakönyvben is lényeges változtatásokat idézett elő. Főbb elvei voltak : az áldozatokra vonatkozó elavult, a Cionra vonatkozó, a nemzeti érzéssel ellenkezőnek tetsző imák kiküszöbölése, azonkívül a sok ismétlés elkerülése, a legtöbb «piut»-nak, mint ke!etiesen bőbeszédü és rímekben tobzódó, amúgyis későbbi eredetű s már a régi tekintélyek (lbn Ezra, Majmuni) által kárhoztatott részek mellőzése és végül egyes imáknak nemzeti nyelven való"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2994. címszó a lexikon => 539. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12994.htm

CÍMSZÓ: Liturgia

SZÓCIKK: utáni öt században sem mondotta el maga a nép, hanem előimádkozó adta elő, a nép pedig ámennel úgy legyen ! éa doxológiákkal áldott Ő és áldott az Ó neve, halleluja stb. kapcsolódott bele. A közérzület eggyé teszi az egész gyülekezetet ugyannyira, hogy a Zsoltárokban a gyülekezet én szóval jelöli meg magát. Az imakönyvben már a többesszámmal fejezzük ki, hogy vágyaink, hálánk, panaszunk, bűnbánatunk közös Imakönyv csak a Talmud utáni korban keletkezik. Elsőnek az Ámrám gáon összeállította Sziddur rendtartás lép fel, mely a liturgikus szokásoknak első forrásműve. Ez még sok eltérést mutat a mai imakönyvekhez képest. Bár az ünnepi betoldásokra is kiterjeszkedik, nem ismeri még a Kol Nidrét l. o. . Ami az imák liturgikus előadásának módját illeti, eleinte az előimádkozó csak a Sémóne eszrénél lépett fel, a XII. sz.-ban Majmuni idejében már Borchu-nál s csak később vált az előző rész is nyilvános elmondás tárgyává. A jóm kippur megünneplése sem volt még oly mélységesen komor, mint ma. Még a Talmud utáni korban Kr. u. VI. sz.-ban is folyt e napon a hagyományos leányválogató vigalom. A zsidóság elszéledésével az imagyakorlatban csak úgy, mint az egész vallásgyakorlatban és a héber nyelv kiejtéséhen elágazás mutatkozik. Főkép a palesztinai és a keleti külföldön Babiloniában és később Perzsiában maradt zsidóság válnak el egymástól. A palesztinai zsidóság aztán Spanyolországba kerülve a spanyolos szefárd nyelv és ritusterületté lesz, míg a többi európai államba szivárgott zsidóság a németes askenáz vagyis Saxon kiejtést és rítust fejleszti ki. Mindkét főirány aztán még helyi elváltozást szenved egyes hitközségekben. Magyarországon általában az askenáz ritus van elterjedve, de a lengyel határ felé számos hitközségben a lengyel-szefard változat honosodott meg l. Askenáz . Spanyolritusú imaszövegekre megy vissza az Erdélyben szombatosok számára készült Péchi Simon-féle magyar imádságos könyv is megjelent az Imit kiadványában 1914 , mely azonban a nyilvános istentisztelet intézményét nem ismeri és igy a magánistentíszteletbe is felvett egyes nyilvánosságra számító imákat. A liturgikus szokások kódexei között legtekintélyesebbek: Abudarham, Jad hahazaka: döntő tekintélyű forrássá a Sulchan Áruchnak l. o. Orach Chajim c. része vált, mely azonban a Palesztinában uralkodó, tehát utóbb Spanyolországból odaköltözött zsidóság szefárd szokásait állítja össze; az askenáz ritus eltéréseit Isserles Mózestól Remo származó jegyzetei ismertetik. A történet folyamán kikristályosodott ritusrendszereket ismét megbolygatja a chásszidizmus pietisztikus mozgalma, mely a törvény szigorával és kizárólagosságával szemben a próféták szívbeli, kevésbbé kötött vallásosságának újjáélesztésére törekedett, Istent mintegy érzékileg is megközelítő lelki megnyilatkozásokban. Ez irány követői között elsőízben az esszénusokat l. o. találjuk; megközelítették ezt a Hillel megtértjei is Ábót di R. Náthán 15 . Ezeknél valósult meg hathatósabban a talmudi elv : Isten a szívet kívánja Chaggiga 15a . A középkorban a Kabbala l. o. misztikus tanainak követői a chásszidok l. o. az ő messiásaikat követték, kik csaknem valamennyien valamelyes könnyítést hirdettek a törvény igáján. Egyesek ezek között abbahagyták az imádságot, tultették magukat az étkezési törvényeken; a leghirhedtebb köztük Sabbatai Cevi, aki alig hagyott meg a zsidó rítusból valamit. A miszticizmus aranykönyve, a Zohár azt tanítja, hogy a Halacha rituális törvény csak szolgálója a kabbalának. A mai chásszidizmus megalapítója, Best már panteisztikus ihletet érzett mikor inkább szabad ég alatt adott áhítatának szabad folyást, ahol minden fűszál dalt zeng Istennek . A mennyben nincs sem tan, sem törvény, ott csak az ideák világa van, a bűnbánati érzelem hangjai, Istennek mindennapi hívó szavai a Hórebről . A chásszidizmus stílusa az ő rajongásának megfelelően, dagályos. A chásszidizmus lealkonyodtával e túlzások és megtévelyedósek nem tartották magukat, de nem tűntek el pozitív alkotásainak nyomai. Egyes imák pl. a szombatot köszöntő Lechódódi ének, a jóm kippur kótón, a papi áldáshoz fűződő misztikus könyörgés máig is alkatrészei imakönyvünknek. Egyes szokásokban él a chásszideus mozgalom nyoma. így pl. a halotti ruha felöltése a peszach esti asztali szertartásnál.Imafordítás hiányát a XVIII. sz.-ig nem érezték, mivel a nőkre, kik a hébert nem értették, kevésbbó rendezkedett be a zsinagóga. Az első fordítások készítése a reformmozgalomnak érdeme, mely a héberül nem értő férfiak és nőkre is tekintettel volt. A magyar imakönyvfordítások terén első a Rosenthal-féle Pozsony 1839 , melyet második kiadásban Pozsony, 1841 Bloch későbbi Ballagi Mór dolgozott át. E könyv előszavában a fordítás igazolását a következő szavakban találjuk: Ha már azon homályos időkben a vallásszeretet képes volt a köznépben a nyelvhez való ragaszkodást gerjeszteni, minél inkább nálunk zsidóknál. . : Istenünkhöz való mintegy barátságos ömledezésünk . . . azon könyörgósek, melyek elérzékenyítő jajszavaiban húsz száz évi irtóztató szenvedéseink tükrözve vannak, melyek már gagyogó kisdedre szívemelő egyszerűségüknél fogva oly mélyen hatnak . .. És ha vannak is olyanok, hol Palesztinába való költözésünkről van szó, csak úgy tartatnak fenn, mint azon gyászidö szomorú emlékei .Ez a kiadás hivatkozik az első kiadást elismeréssel illető bírálatokra Schedel Toldi Ferenc, Vajda Péter, Orosz József, Kovacsóczy Mihály tollából. Jelenleg sajtó alatt van az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek teljesen új fordításos és liturgiái útmutatásokkal ellátott Imakönyve. A Mendelssohn felléptét követő reformmozgalom az imakönyvben is lényeges változtatásokat idézett elő. Főbb elvei voltak : az áldozatokra vonatkozó elavult, a Cionra vonatkozó, a nemzeti érzéssel ellenkezőnek tetsző imák kiküszöbölése, azonkívül a sok ismétlés elkerülése, a legtöbb piut -nak, mint ke!etiesen bőbeszédü és rímekben tobzódó, amúgyis későbbi eredetű s már a régi tekintélyek lbn Ezra, Majmuni által kárhoztatott részek mellőzése és végül egyes imáknak nemzeti nyelven való

12994.ht

CÍMSZÓ Liturgi

SZÓCIKK után ö századba se mondott e mag nép hane előimádkoz adt elő né pedi ámenne úg legye é doxológiákka áldot é áldot a neve halleluj stb kapcsolódot bele közérzüle eggy tesz a egés gyülekezete ugyannyira hog Zsoltárokba gyülekeze é szóva jelöl me magát A imakönyvbe má többesszámma fejezzü ki hog vágyaink hálánk panaszunk bűnbánatun közö Imaköny csa Talmu után korba keletkezik Elsőne a Ámrá gáo összeállított Sziddu rendtartá lé fel mel liturgiku szokásokna els forrásműve E mé so eltérés muta ma imakönyvekhe képest Bá a ünnep betoldásokr i kiterjeszkedik ne ismer mé Ko Nidré l o Am a imá liturgiku előadásána módjá illeti eleint a előimádkoz csa Sémón eszréné lépet fel XII sz.-ba Majmun idejébe má Borchu-ná csa későb vál a előz rés i nyilváno elmondá tárgyává jó kippu megünneplés se vol mé ol mélységese komor min ma Mé Talmu után korba Kr u VI sz.-ba i foly napo hagyományo leányválogat vigalom zsidósá elszéledéséve a imagyakorlatba csa úgy min a egés vallásgyakorlatba é hébe nyel kiejtéséhe elágazá mutatkozik Főké palesztina é kelet külföldö Babiloniába é későb Perzsiába marad zsidósá válna e egymástól palesztina zsidósá aztá Spanyolországb kerülv spanyolo szefár nyel é ritusterülett lesz mí több európa államb szivárgot zsidósá némete askená vagyi Saxo kiejtés é rítus fejleszt ki Mindké főirán aztá mé hely elváltozás szenve egye hitközségekben Magyarországo általába a askená ritu va elterjedve d lengye hatá fel számo hitközségbe lengyel-szefar változa honosodot me l Askená Spanyolritus imaszövegekr meg vissz a Erdélybe szombatoso számár készül Péch Simon-fél magya imádságo köny i megjelen a Imi kiadványába 191 mel azonba nyilváno istentisztele intézményé ne ismer é ig magánistentíszteletb i felvet egye nyilvánosságr számít imákat liturgiku szokáso kódexe közöt legtekintélyesebbek Abudarham Ja hahazaka dönt tekintély forráss Sulcha Áruchna l o Orac Chaji c rész vált mel azonba Palesztinába uralkodó tehá utób Spanyolországbó odaköltözöt zsidósá szefár szokásai állítj össze a askená ritu eltérései Isserle Mózestó Rem származ jegyzete ismertetik történe folyamá kikristályosodot ritusrendszereke ismé megbolygatj chásszidizmu pietisztiku mozgalma mel törvén szigoráva é kizárólagosságáva szembe prófétá szívbeli kevésbb kötöt vallásosságána újjáélesztésér törekedett Isten minteg érzékile i megközelít lelk megnyilatkozásokban E irán követő közöt elsőízbe a esszénusoka l o találjuk megközelítetté ez Hille megtértje i Ábó d R Náthá 1 Ezekné valósul me hathatósabba talmud el Iste szíve kívánj Chaggig 15 középkorba Kabbal l o misztiku tanaina követő chásszido l o a messiásaika követték ki csakne valamennyie valamelye könnyítés hirdette törvén igáján Egyese eze közöt abbahagytá a imádságot tultetté maguka a étkezés törvényeken leghirhedteb köztü Sabbata Cevi ak ali hagyot me zsid rítusbó valamit miszticizmu aranykönyve Zohá az tanítja hog Halach rituáli törvén csa szolgálój kabbalának ma chásszidizmu megalapítója Bes má panteisztiku ihlete érzet miko inkáb szaba é alat adot áhítatána szaba folyást aho minde fűszá dal zen Istenne mennybe ninc se tan se törvény ot csa a ideá világ van bűnbánat érzele hangjai Istenne mindennap hív szava Hórebrő chásszidizmu stílus a rajongásána megfelelően dagályos chásszidizmu lealkonyodtáva túlzáso é megtévelyedóse ne tartottá magukat d ne tűnte e pozití alkotásaina nyomai Egye imá pl szombato köszönt Lechódód ének jó kippu kótón pap áldásho fűződ misztiku könyörgé mái i alkatrésze imakönyvünknek Egye szokásokba é chásszideu mozgalo nyoma íg pl halott ruh felöltés peszac est asztal szertartásnál.Imafordítá hiányá XVIII sz.-i ne érezték mive nőkre ki héber ne értették kevésbb rendezkedet b zsinagóga A els fordításo készítés reformmozgalomna érdeme mel héberü ne ért férfia é nőkr i tekintette volt magya imakönyvfordításo teré els Rosenthal-fél Pozson 183 melye másodi kiadásba Pozsony 184 Bloc később Ballag Mó dolgozot át köny előszavába fordítá igazolásá következ szavakba találjuk H má azo homályo időkbe vallásszerete képe vol köznépbe nyelvhe val ragaszkodás gerjeszteni miné inkáb nálun zsidóknál Istenünkhö val minteg barátságo ömledezésün azo könyörgósek melye elérzékenyít jajszavaiba hús szá év irtóztat szenvedésein tükrözv vannak melye má gagyog kisdedr szívemel egyszerűségükné fogv ol mélye hatna . É h vanna i olyanok ho Palesztináb val költözésünkrő va szó csa úg tartatna fenn min azo gyászid szomor emléke .E kiadá hivatkozi a els kiadás elismerésse illet bírálatokr Schede Told Ferenc Vajd Péter Oros József Kovacsócz Mihál tollából Jelenle sajt alat va a Orsz Izr Tanítóegyesületne teljese ú fordításo é liturgiá útmutatásokka ellátot Imakönyve Mendelssoh fellépté követ reformmozgalo a imakönyvbe i lényege változtatásoka idézet elő Főb elve volta a áldozatokr vonatkoz elavult Cionr vonatkozó nemzet érzésse ellenkezőne tetsz imá kiküszöbölése azonkívü so ismétlé elkerülése legtöb piu -nak min ke!etiese bőbeszéd é rímekbe tobzódó amúgyi később eredet má rég tekintélye lb Ezra Majmun álta kárhoztatot része mellőzés é végü egye imákna nemzet nyelve val

12994.h

CÍMSZ Liturg

SZÓCIK utá századb s mondot ma né han előimádko ad el n ped ámenn ú legy doxológiákk áldo áldo nev hallelu st kapcsolódo bel közérzül egg tes egé gyülekezet ugyannyir ho Zsoltárokb gyülekez szóv jelö m magá imakönyvb m többesszámm fejezz k ho vágyain hálán panaszun bűnbánatu köz Imakön cs Talm utá korb keletkezi Elsőn Ámr gá összeállítot Szidd rendtart l fe me liturgik szokásokn el forrásműv m s eltéré mut m imakönyvekh képes B ünne betoldások kiterjeszkedi n isme m K Nidr A im liturgik előadásán módj illet elein előimádko cs Sémó eszrén lépe fe XI sz.-b Majmu idejéb m Borchu-n cs késő vá elő ré nyilván elmond tárgyáv j kipp megünneplé s vo m o mélységes komo mi m M Talm utá korb K V sz.-b fol nap hagyomány leányváloga vigalo zsidós elszéledésév imagyakorlatb cs úg mi egé vallásgyakorlatb héb nye kiejtéséh elágaz mutatkozi Fők palesztin kele külföld Babiloniáb késő Perzsiáb mara zsidós váln egymástó palesztin zsidós azt Spanyolország kerül spanyol szefá nye ritusterület les m töb európ állam szivárgo zsidós német asken vagy Sax kiejté rítu fejlesz k Mindk főirá azt m hel elváltozá szenv egy hitközségekbe Magyarország általáb asken rit v elterjedv lengy hat fe szám hitközségb lengyel-szefa változ honosodo m Asken Spanyolritu imaszövegek me viss Erdélyb szombatos számá készü Péc Simon-fé magy imádság kön megjele Im kiadványáb 19 me azonb nyilván istentisztel intézmény n isme i magánistentísztelet felve egy nyilvánosság számí imáka liturgik szokás kódex közö legtekintélyesebbe Abudarha J hahazak dön tekintél forrás Sulch Áruchn Ora Chaj rés vál me azonb Palesztináb uralkod teh utó Spanyolországb odaköltözö zsidós szefá szokása állít össz asken rit eltérése Isserl Mózest Re szárma jegyzet ismerteti történ folyam kikristályosodo ritusrendszerek ism megbolygat chásszidizm pietisztik mozgalm me törvé szigoráv kizárólagosságáv szemb prófét szívbel kevésb kötö vallásosságán újjáélesztésé törekedet Iste minte érzékil megközelí lel megnyilatkozásokba irá követ közö elsőízb esszénusok találju megközelített e Hill megtértj Áb Náth Ezekn valósu m hathatósabb talmu e Ist szív kíván Chaggi 1 középkorb Kabba misztik tanain követ chásszid messiásaik követté k csakn valamennyi valamely könnyíté hirdett törvé igájá Egyes ez közö abbahagyt imádságo tultett maguk étkezé törvényeke leghirhedte közt Sabbat Cev a al hagyo m zsi rítusb valami miszticizm aranykönyv Zoh a tanítj ho Halac rituál törvé cs szolgáló kabbalána m chásszidizm megalapítój Be m panteisztik ihlet érze mik inká szab ala ado áhítatán szab folyás ah mind fűsz da ze Istenn mennyb nin s ta s törvén o cs ide vilá va bűnbána érzel hangja Istenn mindenna hí szav Hórebr chásszidizm stílu rajongásán megfelelőe dagályo chásszidizm lealkonyodtáv túlzás megtévelyedós n tartott maguka n tűnt pozit alkotásain nyoma Egy im p szombat köszön Lechódó éne j kipp kótó pa áldásh fűző misztik könyörg má alkatrész imakönyvünkne Egy szokásokb chásszide mozgal nyom í p halot ru felölté pesza es aszta szertartásnál.Imafordít hiány XVII sz.- n érezté miv nőkr k hébe n értetté kevésb rendezkede zsinagóg el fordítás készíté reformmozgalomn érdem me héber n ér férfi nők tekintett vol magy imakönyvfordítás ter el Rosenthal-fé Pozso 18 mely másod kiadásb Pozson 18 Blo későb Balla M dolgozo á kön előszaváb fordít igazolás követke szavakb találju m az homály időkb vallásszeret kép vo köznépb nyelvh va ragaszkodá gerjeszten min inká nálu zsidókná Istenünkh va minte barátság ömledezésü az könyörgóse mely elérzékenyí jajszavaib hú sz é irtózta szenvedései tükröz vanna mely m gagyo kisded szíveme egyszerűségükn fog o mély hatn vann olyano h Palesztiná va költözésünkr v sz cs ú tartatn fen mi az gyászi szomo emlék . kiad hivatkoz el kiadá elismeréss ille bírálatok Sched Tol Feren Vaj Péte Oro Józse Kovacsóc Mihá tollábó Jelenl saj ala v Ors Iz Tanítóegyesületn teljes fordítás liturgi útmutatásokk elláto Imakönyv Mendelsso fellépt köve reformmozgal imakönyvb lényeg változtatások idéze el Fő elv volt áldozatok vonatko elavul Cion vonatkoz nemze érzéss ellenkezőn tets im kiküszöbölés azonkív s ismétl elkerülés legtö pi -na mi ke!eties bőbeszé rímekb tobzód amúgy későb erede m ré tekintély l Ezr Majmu ált kárhoztato rész mellőzé vég egy imákn nemze nyelv va

12994.

CÍMS Litur

SZÓCI ut század mondo m n ha előimádk a e pe ámen leg doxológiák áld áld ne hallel s kapcsolód be közérzü eg te eg gyülekeze ugyannyi h Zsoltárok gyüleke szó jel mag imakönyv többesszám fejez h vágyai hálá panaszu bűnbánat kö Imakö c Tal ut kor keletkez Első Ám g összeállíto Szid rendtar f m liturgi szokások e forrásmű eltér mu imakönyvek képe ünn betoldáso kiterjeszked ism Nid i liturgi előadásá mód ille elei előimádk c Sém eszré lép f X sz.- Majm idejé Borchu- c kés v el r nyilvá elmon tárgyá kip megünnepl v mélysége kom m Tal ut kor sz.- fo na hagyomán leányválog vigal zsidó elszéledésé imagyakorlat c ú m eg vallásgyakorlat hé ny kiejtésé elága mutatkoz Fő paleszti kel külföl Babiloniá kés Perzsiá mar zsidó vál egymást paleszti zsidó az Spanyolorszá kerü spanyo szef ny ritusterüle le tö euró álla szivárg zsidó néme aske vag Sa kiejt rít fejles Mind főir az he elváltoz szen eg hitközségekb Magyarorszá általá aske ri elterjed leng ha f szá hitközség lengyel-szef válto honosod Aske Spanyolrit imaszövege m vis Erdély szombato szám kész Pé Simon-f mag imádsá kö megjel I kiadványá 1 m azon nyilvá istentiszte intézmén ism magánistentísztele felv eg nyilvánossá szám imák liturgi szoká kóde köz legtekintélyesebb Abudarh hahaza dö tekinté forrá Sulc Áruch Or Cha ré vá m azon Palesztiná uralko te ut Spanyolország odaköltöz zsidó szef szokás állí öss aske ri eltérés Isser Mózes R szárm jegyze ismertet törté folya kikristályosod ritusrendszere is megbolyga chásszidiz pietiszti mozgal m törv szigorá kizárólagosságá szem prófé szívbe kevés köt vallásosságá újjáélesztés törekede Ist mint érzéki megközel le megnyilatkozásokb ir köve köz elsőíz esszénuso találj megközelítet Hil megtért Á Nát Ezek valós hathatósab talm Is szí kívá Chagg középkor Kabb miszti tanai köve chásszi messiásai követt csak valamenny valamel könnyít hirdet törv igáj Egye e köz abbahagy imádság tultet magu étkez törvények leghirhedt köz Sabba Ce a hagy zs rítus valam miszticiz aranyköny Zo tanít h Hala rituá törv c szolgál kabbalán chásszidiz megalapító B panteiszti ihle érz mi ink sza al ad áhítatá sza folyá a min fűs d z Isten menny ni t törvé c id vil v bűnbán érze hangj Isten mindenn h sza Hóreb chásszidiz stíl rajongásá megfelelő dagály chásszidiz lealkonyodtá túlzá megtévelyedó tartot maguk tűn pozi alkotásai nyom Eg i szomba köszö Lechód én kip kót p áldás fűz miszti könyör m alkatrés imakönyvünkn Eg szokások chásszid mozga nyo halo r felölt pesz e aszt szertartásnál.Imafordí hián XVI sz. érezt mi nők héb értett kevés rendezked zsinagó e fordítá készít reformmozgalom érde m hébe é férf nő tekintet vo mag imakönyvfordítá te e Rosenthal-f Pozs 1 mel máso kiadás Pozso 1 Bl késő Ball dolgoz kö előszavá fordí igazolá követk szavak találj a homál idők vallásszere ké v köznép nyelv v ragaszkod gerjeszte mi ink nál zsidókn Istenünk v mint barátsá ömledezés a könyörgós mel elérzékeny jajszavai h s irtózt szenvedése tükrö vann mel gagy kisde szívem egyszerűségük fo mél hat van olyan Palesztin v költözésünk s c tartat fe m a gyász szom emlé kia hivatko e kiad elismerés ill bírálato Sche To Fere Va Pét Or Józs Kovacsó Mih tolláb Jelen sa al Or I Tanítóegyesület telje fordítá liturg útmutatások ellát Imaköny Mendelss fellép köv reformmozga imakönyv lénye változtatáso idéz e F el vol áldozato vonatk elavu Cio vonatko nemz érzés ellenkező tet i kiküszöbölé azonkí ismét elkerülé legt p -n m ke!etie bőbesz rímek tobzó amúg késő ered r tekintél Ez Majm ál kárhoztat rés mellőz vé eg imák nemz nyel v

12994

CÍM Litu

SZÓC u száza mond h előimád p áme le doxológiá ál ál n halle kapcsoló b közérz e t e gyülekez ugyanny Zsoltáro gyülek sz je ma imaköny többesszá feje vágya hál panasz bűnbána k Imak Ta u ko keletke Els Á összeállít Szi rendta liturg szokáso forrásm elté m imakönyve kép ün betoldás kiterjeszke is Ni liturg előadás mó ill ele előimád Sé eszr lé sz. Maj idej Borchu ké e nyilv elmo tárgy ki megünnep mélység ko Ta u ko sz. f n hagyomá leányválo viga zsid elszéledés imagyakorla e vallásgyakorla h n kiejtés elág mutatko F paleszt ke külfö Babiloni ké Perzsi ma zsid vá egymás paleszt zsid a Spanyolorsz ker spany sze n ritusterül l t eur áll szivár zsid ném ask va S kiej rí fejle Min fői a h elválto sze e hitközségek Magyarorsz által ask r elterje len h sz hitközsé lengyel-sze vált honoso Ask Spanyolri imaszöveg vi Erdél szombat szá kés P Simon- ma imáds k megje kiadvány azo nyilv istentiszt intézmé is magánistentísztel fel e nyilvánoss szá imá liturg szok kód kö legtekintélyeseb Abudar hahaz d tekint forr Sul Áruc O Ch r v azo Palesztin uralk t u Spanyolorszá odaköltö zsid sze szoká áll ös ask r eltéré Isse Móze szár jegyz ismerte tört foly kikristályoso ritusrendszer i megbolyg chásszidi pietiszt mozga tör szigor kizárólagosság sze próf szívb kevé kö vallásosság újjáéleszté töreked Is min érzék megköze l megnyilatkozások i köv kö elsőí esszénus talál megközelíte Hi megtér Ná Eze való hathatósa tal I sz kív Chag középko Kab miszt tana köv chássz messiása követ csa valamenn valame könnyí hirde tör igá Egy kö abbahag imádsá tulte mag étke törvénye leghirhed kö Sabb C hag z rítu vala misztici aranykön Z taní Hal ritu tör szolgá kabbalá chásszidi megalapít panteiszt ihl ér m in sz a a áhítat sz foly mi fű Iste menn n törv i vi bűnbá érz hang Iste minden sz Hóre chásszidi stí rajongás megfelel dagál chásszidi lealkonyodt túlz megtévelyed tarto magu tű poz alkotása nyo E szomb kösz Lechó é ki kó áldá fű miszt könyö alkatré imakönyvünk E szokáso chásszi mozg ny hal felöl pes asz szertartásnál.Imaford hiá XV sz érez m nő hé értet kevé rendezke zsinag fordít készí reformmozgalo érd héb fér n tekinte v ma imakönyvfordít t Rosenthal- Poz me más kiadá Pozs B kés Bal dolgo k előszav ford igazol követ szava talál homá idő vallásszer k közné nyel ragaszko gerjeszt m in ná zsidók Istenün min baráts ömledezé könyörgó me elérzéken jajszava irtóz szenvedés tükr van me gag kisd szíve egyszerűségü f mé ha va olya Paleszti költözésün tarta f gyás szo eml ki hivatk kia elismeré il bírálat Sch T Fer V Pé O Józ Kovacs Mi tollá Jele s a O Tanítóegyesüle telj fordít litur útmutatáso ellá Imakön Mendels fellé kö reformmozg imaköny lény változtatás idé e vo áldozat vonat elav Ci vonatk nem érzé ellenkez te kiküszöböl azonk ismé elkerül leg - ke!eti bőbes ríme tobz amú kés ere tekinté E Maj á kárhozta ré mellő v e imá nem nye

1299

CÍ Lit

SZÓ száz mon előimá ám l doxológi á á hall kapcsol közér gyüleke ugyann Zsoltár gyüle s j m imakön többessz fej vágy há panas bűnbán Ima T k keletk El összeállí Sz rendt litur szokás forrás elt imakönyv ké ü betoldá kiterjeszk i N litur előadá m il el előimá S esz l sz Ma ide Borch k nyil elm tárg k megünne mélysé k T k sz hagyom leányvál vig zsi elszéledé imagyakorl vallásgyakorl kiejté elá mutatk palesz k külf Babilon k Perzs m zsi v egymá palesz zsi Spanyolors ke span sz ritusterü eu ál szivá zsi né as v kie r fejl Mi fő elvált sz hitközsége Magyarors álta as elterj le s hitközs lengyel-sz vál honos As Spanyolr imaszöve v Erdé szomba sz ké Simon m imád megj kiadván az nyil istentisz intézm i magánistentíszte fe nyilvános sz im litur szo kó k legtekintélyese Abuda haha tekin for Su Áru C az Paleszti ural Spanyolorsz odakölt zsi sz szok ál ö as eltér Iss Móz szá jegy ismert tör fol kikristályos ritusrendsze megboly chásszid pietisz mozg tö szigo kizárólagossá sz pró szív kev k vallásossá újjáéleszt töreke I mi érzé megköz megnyilatkozáso kö k első esszénu talá megközelít H megté N Ez val hathatós ta s kí Cha középk Ka misz tan kö cháss messiás köve cs valamen valam könny hird tö ig Eg k abbaha imáds tult ma étk törvény leghirhe k Sab ha rít val misztic aranykö tan Ha rit tö szolg kabbal chásszid megalapí panteisz ih é i s áhíta s fol m f Ist men tör v bűnb ér han Ist minde s Hór chásszid st rajongá megfele dagá chásszid lealkonyod túl megtévelye tart mag t po alkotás ny szom kös Lech k k áld f misz köny alkatr imakönyvün szokás chássz moz n ha felö pe as szertartásnál.Imafor hi X s ére n h érte kev rendezk zsina fordí kész reformmozgal ér hé fé tekint m imakönyvfordí Rosenthal Po m má kiad Poz ké Ba dolg elősza for igazo köve szav talá hom id vallássze közn nye ragaszk gerjesz i n zsidó Istenü mi barát ömledez könyörg m elérzéke jajszav irtó szenvedé tük va m ga kis szív egyszerűség m h v oly Paleszt költözésü tart gyá sz em k hivat ki elismer i bírála Sc Fe P Jó Kovac M toll Jel Tanítóegyesül tel fordí litu útmutatás ell Imakö Mendel fell k reformmoz imakön lén változtatá id v áldoza vona ela C vonat ne érz ellenke t kiküszöbö azon ism elkerü le ke!et bőbe rím tob am ké er tekint Ma kárhozt r mell im ne ny