12996.htm

CÍMSZÓ: Liturgiaiének

SZÓCIKK: "Liturgiai ének, a templomi és házi imákat állandóan kísérő ének, amelyet meg kell különböztetni az egyes szövegekhez időről-időre tetszés szerint használt dallamoktól. L.-ről a reformáció idejében élt Mölln Jákob Lévi-ig alig lehet szó. A bibliai időben értesülünk ugyan templomi énekekről, hangszerekről, szervezetekről, de hogy a dallamok milyen eredetűek, milyen jellegűek és hagyomány által állandósítottak voltak-e, megállapíthatatlan. A Talmud (Gittin 7a) a jeruzsálemi Templom pusztulásának gyászául határozottan tiltja az imának éneklését, sőt az ének hallgatását is, viszont úgy a Tórának, mint a Misnának (Talmud) csak dallamos előadását tartja értékesnek (Meg. 32a). Ránk maradtak a Biblia szövegéhez fűződő neginók, melyek azonban nem zenei jelek, hanem eredetileg hangsúlyt és mondattani kapcsolatot jelző értékkel bírnak és csak később fűződött hozzájuk az időközben kifejlett dallam (kantilene), melyről azonban szintén nem állapítható meg, mennyiben eredeti, mennyiben általános érvényű es mennyiben maradt meg eredeti elgondolásában. Tény, hogy a Biblia különböző könyveinek egyazon neginóit nagyon eltérően éneklik; Tóra, prófétákból vett haftórák, Eszter K. és Siralmak K. a főtípusok. De a Tóra egyes részeit is a nagyünnepeken máskép adatják elő, mint szombatokon. A szefárd és az egyiptomi éneklési mód megint más-más változatot mutatnak. Mindez arra vall, hogy a L. egységes hagyományra nem nyúlik vissza. Jellegénél fogva az egyiptomi változat leginkább vall az ókori keleti eredetre. A talmudi énektilalom különben csak akadémikus érvényű volt. Az imakönyv újabb «piut» szerzeményekkel való gyarapodását nyomon követte az énekfejlödés. Későbbi századokban apológiát írnak az éneknek lelki hatásáról és csak a világi zenére vonatkoztatják a talmudi tilalmat; míg Majmuni magukat a piutokat is kárhoztatja, mivel énekes előadásra adnak alkalmat. A rítus elágazásával párhuzamosan a dallam elváltozása is jár. Világi énekek, népdalok is beszüremkednek a zsinagógába (így a chanukai «moóz cur» dallama német népdal vonásait tárja elénk; Birnbaum: Chanuka-Melodie, Zunz után.) Ha eredeti zsidó dallamok fennmaradását egyáltalán lehetőnek tartjuk, akkor azok a katolikus liturgiában a zsidó énekekkel itt-ott rokonságot mutató énekfoszlányokban keresendők. Mölln Jákob tekinthető a zsidó liturgiai ének atyjának, amennyiben hagyományosoknak vélt dallamokat megállandósított. Az ő dallamait a Sulchán Áruch kódex kötelezővé is tette, természetesen hangjegyekben való megrögzítés nélkül (Órach Chajim 51 §) s így bizonytalan, hogy a következő századokban beállott zenei züllést átélték-e hagyományos dallamok. Leo de Modena velencei rabbinak, Palestrina kortársának köszönhető, hogy (1605) a zsidó templomi éneket elméletben ismét hagyományos alapokra fektette. Selomo de Rossi volt az első, ki az ő buzdítására liturgikus zeneszerzeményeit hangjegyekben megörökítette.(Jig- dal, Adón Olom, Olénu és Zsoltárok). Németországban is világi zeneszerzők (Haydn, Mozart, Beethoven) hatása alatt jött létre a liturgiái ének megtisztulása. A Mendelssohn Mózes felléptétől számított reformkorszak a zsinagógái ének újjáalakítására nagy gondot fordított, de a hagyományos alapot csaknem teljesen elhagyta. Ezzel szemben a müncheni hitközség kiadásában megjelent énekes könyv az első, mely a hagyományos dallamokat felelevenítette. Ezt a műveletet folytatta és diadalra juttatta: Sulzer Salamon bécsi főkántor a XIX. sz. első felében a Siré Cion c. gyűjteményében, mely új zenestílust teremtett és terjesztett el a művelt zsidóság minden templomában. Parisban Naumburg S. a Zemirósz Jiszróél c. művében más régi dallamokat elevenít fel és azok zenetörténeti eredetéről értekezik; Mayerbeer és Halévy szintén szolgáltattak neki szerzeményeket. Berlinben Lewandowski Louis, Bach tanítványa: Kol rinó uszfilló c. művében nagyobb teret enged a közönség részvételének és ezzel véget vet annak a a visszás állapotnak, melyet az eddigi szerzők nem küszöbölhettek ki, hogy a közönség a karénekek alatt tétlenül hallgatásra volt kárhoztatva. Újabb műve Tódó vezimró négyszólamú karénekek nagy gyűjteményével gazdagítja a zenei irodalmat. Míg Sulzer merész és megrázó kompozíciói Beethoven stílusát követik, Lewandowski népszerű, kellemes dallamosság által igyekezett az áhítatot fokozni és inkább Mendelssohn nyomdokain járt. Magyarországon Friedmann Mór pesti főkántornak köszönhető néhány igaz zsidó érzést keltő dallam (Ovinu malkénu, Enos éch jicdák). Sok templomban meghonosodott Szegfi kedusója és Gottschall Resé bimnuchoszénuja."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2996. címszó a lexikon => 540. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12996.htm

CÍMSZÓ: Liturgiaiének

SZÓCIKK: Liturgiai ének, a templomi és házi imákat állandóan kísérő ének, amelyet meg kell különböztetni az egyes szövegekhez időről-időre tetszés szerint használt dallamoktól. L.-ről a reformáció idejében élt Mölln Jákob Lévi-ig alig lehet szó. A bibliai időben értesülünk ugyan templomi énekekről, hangszerekről, szervezetekről, de hogy a dallamok milyen eredetűek, milyen jellegűek és hagyomány által állandósítottak voltak-e, megállapíthatatlan. A Talmud Gittin 7a a jeruzsálemi Templom pusztulásának gyászául határozottan tiltja az imának éneklését, sőt az ének hallgatását is, viszont úgy a Tórának, mint a Misnának Talmud csak dallamos előadását tartja értékesnek Meg. 32a . Ránk maradtak a Biblia szövegéhez fűződő neginók, melyek azonban nem zenei jelek, hanem eredetileg hangsúlyt és mondattani kapcsolatot jelző értékkel bírnak és csak később fűződött hozzájuk az időközben kifejlett dallam kantilene , melyről azonban szintén nem állapítható meg, mennyiben eredeti, mennyiben általános érvényű es mennyiben maradt meg eredeti elgondolásában. Tény, hogy a Biblia különböző könyveinek egyazon neginóit nagyon eltérően éneklik; Tóra, prófétákból vett haftórák, Eszter K. és Siralmak K. a főtípusok. De a Tóra egyes részeit is a nagyünnepeken máskép adatják elő, mint szombatokon. A szefárd és az egyiptomi éneklési mód megint más-más változatot mutatnak. Mindez arra vall, hogy a L. egységes hagyományra nem nyúlik vissza. Jellegénél fogva az egyiptomi változat leginkább vall az ókori keleti eredetre. A talmudi énektilalom különben csak akadémikus érvényű volt. Az imakönyv újabb piut szerzeményekkel való gyarapodását nyomon követte az énekfejlödés. Későbbi századokban apológiát írnak az éneknek lelki hatásáról és csak a világi zenére vonatkoztatják a talmudi tilalmat; míg Majmuni magukat a piutokat is kárhoztatja, mivel énekes előadásra adnak alkalmat. A rítus elágazásával párhuzamosan a dallam elváltozása is jár. Világi énekek, népdalok is beszüremkednek a zsinagógába így a chanukai moóz cur dallama német népdal vonásait tárja elénk; Birnbaum: Chanuka-Melodie, Zunz után. Ha eredeti zsidó dallamok fennmaradását egyáltalán lehetőnek tartjuk, akkor azok a katolikus liturgiában a zsidó énekekkel itt-ott rokonságot mutató énekfoszlányokban keresendők. Mölln Jákob tekinthető a zsidó liturgiai ének atyjának, amennyiben hagyományosoknak vélt dallamokat megállandósított. Az ő dallamait a Sulchán Áruch kódex kötelezővé is tette, természetesen hangjegyekben való megrögzítés nélkül Órach Chajim 51 § s így bizonytalan, hogy a következő századokban beállott zenei züllést átélték-e hagyományos dallamok. Leo de Modena velencei rabbinak, Palestrina kortársának köszönhető, hogy 1605 a zsidó templomi éneket elméletben ismét hagyományos alapokra fektette. Selomo de Rossi volt az első, ki az ő buzdítására liturgikus zeneszerzeményeit hangjegyekben megörökítette. Jig- dal, Adón Olom, Olénu és Zsoltárok . Németországban is világi zeneszerzők Haydn, Mozart, Beethoven hatása alatt jött létre a liturgiái ének megtisztulása. A Mendelssohn Mózes felléptétől számított reformkorszak a zsinagógái ének újjáalakítására nagy gondot fordított, de a hagyományos alapot csaknem teljesen elhagyta. Ezzel szemben a müncheni hitközség kiadásában megjelent énekes könyv az első, mely a hagyományos dallamokat felelevenítette. Ezt a műveletet folytatta és diadalra juttatta: Sulzer Salamon bécsi főkántor a XIX. sz. első felében a Siré Cion c. gyűjteményében, mely új zenestílust teremtett és terjesztett el a művelt zsidóság minden templomában. Parisban Naumburg S. a Zemirósz Jiszróél c. művében más régi dallamokat elevenít fel és azok zenetörténeti eredetéről értekezik; Mayerbeer és Halévy szintén szolgáltattak neki szerzeményeket. Berlinben Lewandowski Louis, Bach tanítványa: Kol rinó uszfilló c. művében nagyobb teret enged a közönség részvételének és ezzel véget vet annak a a visszás állapotnak, melyet az eddigi szerzők nem küszöbölhettek ki, hogy a közönség a karénekek alatt tétlenül hallgatásra volt kárhoztatva. Újabb műve Tódó vezimró négyszólamú karénekek nagy gyűjteményével gazdagítja a zenei irodalmat. Míg Sulzer merész és megrázó kompozíciói Beethoven stílusát követik, Lewandowski népszerű, kellemes dallamosság által igyekezett az áhítatot fokozni és inkább Mendelssohn nyomdokain járt. Magyarországon Friedmann Mór pesti főkántornak köszönhető néhány igaz zsidó érzést keltő dallam Ovinu malkénu, Enos éch jicdák . Sok templomban meghonosodott Szegfi kedusója és Gottschall Resé bimnuchoszénuja.

12996.ht

CÍMSZÓ Liturgiaiéne

SZÓCIKK Liturgia ének templom é ház imáka állandóa kísér ének amelye me kel különböztetn a egye szövegekhe időről-időr tetszé szerin használ dallamoktól L.-rő reformáci idejébe él Möll Jáko Lévi-i ali lehe szó biblia időbe értesülün ugya templom énekekről hangszerekről szervezetekről d hog dallamo milye eredetűek milye jellegűe é hagyomán álta állandósította voltak-e megállapíthatatlan Talmu Gitti 7 jeruzsálem Templo pusztulásána gyászáu határozotta tiltj a imána éneklését ső a éne hallgatásá is viszon úg Tórának min Misnána Talmu csa dallamo előadásá tartj értékesne Meg 32 Rán maradta Bibli szövegéhe fűződ neginók melye azonba ne zene jelek hane eredetile hangsúly é mondattan kapcsolato jelz értékke bírna é csa későb fűződöt hozzáju a időközbe kifejlet dalla kantilen melyrő azonba szinté ne állapíthat meg mennyibe eredeti mennyibe általáno érvény e mennyibe marad me eredet elgondolásában Tény hog Bibli különböz könyveine egyazo neginói nagyo eltérőe éneklik Tóra prófétákbó vet haftórák Eszte K é Siralma K főtípusok D Tór egye részei i nagyünnepeke máské adatjá elő min szombatokon szefár é a egyiptom éneklés mó megin más-má változato mutatnak Minde arr vall hog L egysége hagyományr ne nyúli vissza Jellegéné fogv a egyiptom változa leginkáb val a ókor kelet eredetre talmud énektilalo különbe csa akadémiku érvény volt A imaköny újab piu szerzeményekke val gyarapodásá nyomo követt a énekfejlödés Később századokba apológiá írna a énekne lelk hatásáró é csa világ zenér vonatkoztatjá talmud tilalmat mí Majmun maguka piutoka i kárhoztatja mive éneke előadásr adna alkalmat rítu elágazásáva párhuzamosa dalla elváltozás i jár Világ énekek népdalo i beszüremkedne zsinagógáb íg chanuka moó cu dallam néme népda vonásai tárj elénk Birnbaum Chanuka-Melodie Zun után H eredet zsid dallamo fennmaradásá egyáltalá lehetőne tartjuk akko azo katoliku liturgiába zsid énekekke itt-ot rokonságo mutat énekfoszlányokba keresendők Möll Jáko tekinthet zsid liturgia éne atyjának amennyibe hagyományosokna vél dallamoka megállandósított A dallamai Sulchá Áruc kóde kötelezőv i tette természetese hangjegyekbe val megrögzíté nélkü Órac Chaji 5 íg bizonytalan hog következ századokba beállot zene züllés átélték- hagyományo dallamok Le d Moden velence rabbinak Palestrin kortársána köszönhető hog 160 zsid templom éneke elméletbe ismé hagyományo alapokr fektette Selom d Ross vol a első k a buzdításár liturgiku zeneszerzeményei hangjegyekbe megörökítette Jig dal Adó Olom Olén é Zsoltáro Németországba i világ zeneszerző Haydn Mozart Beethove hatás alat jöt létr liturgiá éne megtisztulása Mendelssoh Móze felléptétő számítot reformkorsza zsinagógá éne újjáalakításár nag gondo fordított d hagyományo alapo csakne teljese elhagyta Ezze szembe münchen hitközsé kiadásába megjelen éneke köny a első mel hagyományo dallamoka felelevenítette Ez művelete folytatt é diadalr juttatta Sulze Salamo bécs főkánto XIX sz els felébe Sir Cio c gyűjteményében mel ú zenestílus teremtet é terjesztet e művel zsidósá minde templomában Parisba Naumbur S Zemirós Jiszróé c művébe má rég dallamoka elevení fe é azo zenetörténet eredetérő értekezik Mayerbee é Halév szinté szolgáltatta nek szerzeményeket Berlinbe Lewandowsk Louis Bac tanítványa Ko rin uszfill c művébe nagyob tere enge közönsé részvételéne é ezze vége ve anna visszá állapotnak melye a eddig szerző ne küszöbölhette ki hog közönsé karéneke alat tétlenü hallgatásr vol kárhoztatva Újab műv Tód vezimr négyszólam karéneke nag gyűjteményéve gazdagítj zene irodalmat Mí Sulze merés é megráz kompozíció Beethove stílusá követik Lewandowsk népszerű kelleme dallamossá álta igyekezet a áhítato fokozn é inkáb Mendelssoh nyomdokai járt Magyarországo Friedman Mó pest főkántorna köszönhet néhán iga zsid érzés kelt dalla Ovin malkénu Eno éc jicdá So templomba meghonosodot Szegf kedusój é Gottschal Res bimnuchoszénuja

12996.h

CÍMSZ Liturgiaién

SZÓCIK Liturgi éne templo há imák állandó kísé éne amely m ke különböztet egy szövegekh időről-idő tetsz szeri haszná dallamoktó L.-r reformác idejéb é Möl Ják Lévi- al leh sz bibli időb értesülü ugy templo énekekrő hangszerekrő szervezetekrő ho dallam mily eredetűe mily jellegű hagyomá ált állandósított voltak- megállapíthatatla Talm Gitt jeruzsále Templ pusztulásán gyászá határozott tilt imán éneklésé s én hallgatás i viszo ú Tórána mi Misnán Talm cs dallam előadás tart értékesn Me 3 Rá maradt Bibl szövegéh fűző neginó mely azonb n zen jele han eredetil hangsúl mondatta kapcsolat jel értékk bírn cs késő fűződö hozzáj időközb kifejle dall kantile melyr azonb szint n állapítha me mennyib eredet mennyib általán érvén mennyib mara m erede elgondolásába Tén ho Bibl különbö könyvein egyaz neginó nagy eltérő énekli Tór prófétákb ve haftórá Eszt Siralm főtípuso Tó egy része nagyünnepek másk adatj el mi szombatoko szefá egyipto éneklé m megi más-m változat mutatna Mind ar val ho egység hagyomány n nyúl vissz Jellegén fog egyipto változ leginká va óko kele eredetr talmu énektilal különb cs akadémik érvén vol imakön úja pi szerzeményekk va gyarapodás nyom követ énekfejlödé Későb századokb apológi írn énekn lel hatásár cs vilá zené vonatkoztatj talmu tilalma m Majmu maguk piutok kárhoztatj miv ének előadás adn alkalma rít elágazásáv párhuzamos dall elváltozá já Vilá éneke népdal beszüremkedn zsinagógá í chanuk mo c dalla ném népd vonása tár elén Birnbau Chanuka-Melodi Zu utá erede zsi dallam fennmaradás egyáltal lehetőn tartju akk az katolik liturgiáb zsi énekekk itt-o rokonság muta énekfoszlányokb keresendő Möl Ják tekinthe zsi liturgi én atyjána amennyib hagyományosokn vé dallamok megállandósítot dallama Sulch Áru kód kötelező tett természetes hangjegyekb va megrögzít nélk Óra Chaj í bizonytala ho követke századokb beállo zen züllé átélték hagyomány dallamo L Mode velenc rabbina Palestri kortársán köszönhet ho 16 zsi templo ének elméletb ism hagyomány alapok fektett Selo Ros vo els buzdításá liturgik zeneszerzeménye hangjegyekb megörökített Ji da Ad Olo Olé Zsoltár Németországb vilá zeneszerz Hayd Mozar Beethov hatá ala jö lét liturgi én megtisztulás Mendelsso Móz felléptét számíto reformkorsz zsinagóg én újjáalakításá na gond fordítot hagyomány alap csakn teljes elhagyt Ezz szemb münche hitközs kiadásáb megjele ének kön els me hagyomány dallamok felelevenített E művelet folytat diadal juttatt Sulz Salam béc főkánt XI s el feléb Si Ci gyűjteményébe me zenestílu teremte terjeszte műve zsidós mind templomába Parisb Naumbu Zemiró Jiszró művéb m ré dallamok eleven f az zenetörténe eredetér értekezi Mayerbe Halé szint szolgáltatt ne szerzeményeke Berlinb Lewandows Loui Ba tanítvány K ri uszfil művéb nagyo ter eng közöns részvételén ezz vég v ann vissz állapotna mely eddi szerz n küszöbölhett k ho közöns karének ala tétlen hallgatás vo kárhoztatv Úja mű Tó vezim négyszóla karének na gyűjteményév gazdagít zen irodalma M Sulz meré megrá kompozíci Beethov stílus követi Lewandows népszer kellem dallamoss ált igyekeze áhítat fokoz inká Mendelsso nyomdoka jár Magyarország Friedma M pes főkántorn köszönhe néhá ig zsi érzé kel dall Ovi malkén En é jicd S templomb meghonosodo Szeg kedusó Gottscha Re bimnuchoszénuj

12996.

CÍMS Liturgiaié

SZÓCI Liturg én templ h imá álland kís én amel k különbözte eg szövegek időről-id tets szer haszn dallamokt L.- reformá idejé Mö Já Lévi a le s bibl idő értesül ug templ énekekr hangszerekr szervezetekr h dalla mil eredetű mil jelleg hagyom ál állandósítot voltak megállapíthatatl Tal Git jeruzsál Temp pusztulásá gyász határozot til imá éneklés é hallgatá visz Tórán m Misná Tal c dalla előadá tar értékes M R marad Bib szövegé fűz negin mel azon ze jel ha eredeti hangsú mondatt kapcsola je érték bír c kés fűződ hozzá időköz kifejl dal kantil mely azon szin állapíth m mennyi erede mennyi általá érvé mennyi mar ered elgondolásáb Té h Bib különb könyvei egya negin nag eltér énekl Tó próféták v haftór Esz Siral főtípus T eg rész nagyünnepe más adat e m szombatok szef egyipt énekl meg más- változa mutatn Min a va h egysé hagyomán nyú viss Jellegé fo egyipt válto legink v ók kel eredet talm énektila külön c akadémi érvé vo imakö új p szerzemények v gyarapodá nyo köve énekfejlöd Késő századok apológ ír ének le hatásá c vil zen vonatkoztat talm tilalm Majm magu piuto kárhoztat mi éne előadá ad alkalm rí elágazásá párhuzamo dal elváltoz j Vil ének népda beszüremked zsinagóg chanu m dall né nép vonás tá elé Birnba Chanuka-Melod Z ut ered zs dalla fennmaradá egyálta lehető tartj ak a katoli liturgiá zs énekek itt- rokonsá mut énekfoszlányok keresend Mö Já tekinth zs liturg é atyján amennyi hagyományosok v dallamo megállandósíto dallam Sulc Ár kó kötelez tet természete hangjegyek v megrögzí nél Ór Cha bizonytal h követk századok beáll ze züll átélté hagyomán dallam Mod velen rabbin Palestr kortársá köszönhe h 1 zs templ éne elmélet is hagyomán alapo fektet Sel Ro v el buzdítás liturgi zeneszerzemény hangjegyek megörökítet J d A Ol Ol Zsoltá Németország vil zeneszer Hay Moza Beetho hat al j lé liturg é megtisztulá Mendelss Mó fellépté számít reformkors zsinagó é újjáalakítás n gon fordíto hagyomán ala csak telje elhagy Ez szem münch hitköz kiadásá megjel éne kö el m hagyomán dallamo felelevenítet művele folyta diada juttat Sul Sala bé főkán X e felé S C gyűjteményéb m zenestíl teremt terjeszt műv zsidó min templomáb Paris Naumb Zemir Jiszr művé r dallamo eleve a zenetörtén eredeté értekez Mayerb Hal szin szolgáltat n szerzemények Berlin Lewandow Lou B tanítván r uszfi művé nagy te en közön részvételé ez vé an viss állapotn mel edd szer küszöbölhet h közön karéne al tétle hallgatá v kárhoztat Új m T vezi négyszól karéne n gyűjteményé gazdagí ze irodalm Sul mer megr kompozíc Beetho stílu követ Lewandow népsze kelle dallamos ál igyekez áhíta foko ink Mendelss nyomdok já Magyarorszá Friedm pe főkántor köszönh néh i zs érz ke dal Ov malké E jic templom meghonosod Sze kedus Gottsch R bimnuchoszénu

12996

CÍM Liturgiai

SZÓC Litur é temp im állan kí é ame különbözt e szövege időről-i tet sze hasz dallamok L. reform idej M J Lév l bib id értesü u temp énekek hangszerek szervezetek dall mi eredet mi jelle hagyo á állandósíto volta megállapíthatat Ta Gi jeruzsá Tem pusztulás gyás határozo ti im éneklé hallgat vis Tórá Misn Ta dall előad ta értéke mara Bi szöveg fű negi me azo z je h eredet hangs mondat kapcsol j érté bí ké fűző hozz időkö kifej da kanti mel azo szi állapít menny ered menny által érv menny ma ere elgondolásá T Bi külön könyve egy negi na elté ének T prófétá haftó Es Sira főtípu e rés nagyünnep má ada szombato sze egyip ének me más változ mutat Mi v egys hagyomá ny vis Jelleg f egyip vált legin ó ke erede tal énektil külö akadém érv v imak ú szerzeménye gyarapod ny köv énekfejlö Kés százado apoló í éne l hatás vi ze vonatkozta tal tilal Maj mag piut kárhozta m én előad a alkal r elágazás párhuzam da elválto Vi éne népd beszüremke zsinagó chan dal n né voná t el Birnb Chanuka-Melo u ere z dall fennmarad egyált lehet tart a katol liturgi z éneke itt rokons mu énekfoszlányo keresen M J tekint z litur atyjá amenny hagyományoso dallam megállandósít dalla Sul Á k kötele te természet hangjegye megrögz né Ó Ch bizonyta követ százado beál z zül átélt hagyomá dalla Mo vele rabbi Palest kortárs köszönh z temp én elméle i hagyomá alap fekte Se R e buzdítá liturg zeneszerzemén hangjegye megörökíte O O Zsolt Németorszá vi zenesze Ha Moz Beeth ha a l litur megtisztul Mendels M fellépt számí reformkor zsinag újjáalakítá go fordít hagyomá al csa telj elhag E sze münc hitkö kiadás megje én k e hagyomá dallam feleleveníte művel folyt diad jutta Su Sal b főká fel gyűjteményé zenestí terem terjesz mű zsid mi templomá Pari Naum Zemi Jisz műv dallam elev zenetörté eredet érteke Mayer Ha szi szolgálta szerzeménye Berli Lewando Lo tanítvá uszf műv nag t e közö részvétel e v a vis állapot me ed sze küszöbölhe közö karén a tétl hallgat kárhozta Ú vez négyszó karén gyűjtemény gazdag z irodal Su me meg kompozí Beeth stíl köve Lewando népsz kell dallamo á igyeke áhít fok in Mendels nyomdo j Magyarorsz Fried p főkánto köszön né z ér k da O malk ji templo meghonoso Sz kedu Gottsc bimnuchoszén

1299

CÍ Liturgia

SZÓ Litu tem i álla k am különböz szöveg időről- te sz has dallamo L refor ide Lé bi i értes tem éneke hangszere szervezete dal m erede m jell hagy állandósít volt megállapíthata T G jeruzs Te pusztulá gyá határoz t i énekl hallga vi Tór Mis T dal előa t érték mar B szöve f neg m az j erede hang monda kapcso ért b k fűz hoz idők kife d kant me az sz állapí menn ere menn álta ér menn m er elgondolás B külö könyv eg neg n elt éne prófét haft E Sir főtíp ré nagyünne m ad szombat sz egyi éne m má válto muta M egy hagyom n vi Jelle egyi vál legi k ered ta énekti kül akadé ér ima szerzemény gyarapo n kö énekfejl Ké század apol én hatá v z vonatkozt ta tila Ma ma piu kárhozt é előa alka elágazá párhuza d elvált V én nép beszüremk zsinag cha da n von e Birn Chanuka-Mel er dal fennmara egyál lehe tar kato liturg ének it rokon m énekfoszlány kerese tekin litu atyj amenn hagyományos dalla megállandósí dall Su kötel t természe hangjegy megrög n C bizonyt köve század beá zü átél hagyom dall M vel rabb Pales kortár köszön tem é elmél hagyom ala fekt S buzdít litur zeneszerzemé hangjegy megörökít Zsol Németorsz v zenesz H Mo Beet h litu megtisztu Mendel fellép szám reformko zsina újjáalakít g fordí hagyom a cs tel elha sz mün hitk kiadá megj é hagyom dalla felelevenít műve foly dia jutt S Sa fők fe gyűjtemény zenest tere terjes m zsi m templom Par Nau Zem Jis mű dalla ele zenetört erede értek Maye H sz szolgált szerzemény Berl Lewand L tanítv usz mű na köz részvéte vi állapo m e sz küszöbölh köz karé tét hallga kárhozt ve négysz karé gyűjtemén gazda iroda S m me kompoz Beet stí köv Lewand néps kel dallam igyek áhí fo i Mendel nyomd Magyarors Frie főkánt köszö n é d mal j templ meghonos S ked Gotts bimnuchoszé