Magyar Zsidó Lexikon: Losonc

13003.htm

CÍMSZÓ: Losonc

SZÓCIKK: Losonc, rend. tan. város Nógrád vm., (Cs.-Szl.), 12,984 lak. A L.-i (kongresszusi) hitközség 1808. alakult meg. Előzőleg a zsidók nem kaptak letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak a környező falvakban és a megyének különösen déli részén. A Wohl-család volt az első, amely a XVIII. sz. vége felé letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy József udvari tanácsostól. Akkor Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű városrésze s a később itt letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is L.-tugári hitközségnek nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a hitközséget megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl, Schneller, Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai nagyrésze ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael, Stein Márkusz, Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész Móse volt, aki a szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a L.-ot dúló osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt - melyben sgyebként sok L.-i zsidó is részt vett - L. elpusztult és a bitközség is nagyon visszamaradt fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M. Henriket választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a híveknek nem volt elég konzervatív. Utóda Singer Jakab pedig túl konzervatív volt, ami sok belső villongásra adott okot s ebből támadt azután az ú. n. Gitter-per, mely annak idején országos feltűnést keltett. Diamant Mór, Rotsenthal Tóbiás, Spira Salamon, majd Vajda Béla következett a rabbiszékben, akinek halála után a rabbiállás mindezideig betöltetlen maradt. Kezdetben bérházban tartott istentiszteletet a hitközség, majd 1863. templomot építtetett, amelynek alapkőletételi ünnepén Braun Salamon putnoki rabbi tartott magyarnyelvű beszédet. 1925-ben épült fel a hitközség modern, kupolás új temploma, melyet Baumhorn Lipót műépítész tervezett. 1864-ben létesült a hitközség öttanerős elemi iskolája, sokáig működött a Talmud-Tóra is, mely csak az utóbbi években szűnt meg. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek if j. Kohn Ignác az elnöke, a jótékonysági egyesület, mely id. Kohn József vezetése alatt áll és a zsidó Kultúregylet. A hitközség tagjai közül ipari és gazdasági vállalatokat létesítettek: Sternlicht és Társi zománcozó gyárat, Hercog és Kohn szeszgyárat, Tarján Ödön mezőgazdasági gépgyárat, Lengyel Dezső szeszgyárat, Schwarc Jakab termény, if j. Schwarc Sándor gyarmatáruvállalatot. Nagyobb birtokokon mintagazdaságokat vezetnek: losonozi Herzog Ignác, Sacher Gusztáv, Lengyel Dezső, Weisz Róbert, Weisz Samu, Schwarc Dezső, Fleissig Sándor és Kertész Árpád. A hitközség 346,250 cK-s évi költségvetéssel dolgozik, melyből egy részt szociális és fllantrópikus célokra fordít. Több alapítványt is kezel a hitközség, amelyek egy része azonban elértéktelenedett. A hitközség lélekszáma 2000, a családok száma 500, adót 572- en fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 12 gazdálkodó, 50 szabadpályán levő, 8 tanító, 167 kereskedő, 21 ügyvéd, 5 köztisztviselő, 10 munkás, 4 nagyiparos, 14 orvos, 28 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 40 iparos, 4 mérnök, 8 magánzó és 137 egyéb. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 19-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Herzog Ignác földbirtokos elnök, Fleissig József és Nagy Jakab alelnökök, Schueller Pál iskolaszéki elnök, Schwarc Jakab kultuszbizottsági elnök, Braun József pénzügyi előljáró, Diósi Farkas, Freisinger Soma, Haasz Ignác és Lengyel Gábor gondnokok, Róna Sándor gazda. Rácz Izidor pénztárnok, Kemény Adolf ügyész. Keszler Lipót, Oppenheimer Ferenc, Büchler Gyula, Engel Miksa, Hajós József, Hertskó Jenő, Krausz Miksa, Laufer Manó, Lengyel Dezső, Lőwy Soma, Minkusz Antal, Rabin Árpád, Reinfeld Bertalan, Sacher Gusztáv, Stellner Artúr, Tausz Jakab és Weiner Sándor előljárósági tagok.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3003. címszó a lexikon => 542. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13003.htm

CÍMSZÓ: Losonc

SZÓCIKK: Losonc, rend. tan. város Nógrád vm., Cs.-Szl. , 12,984 lak. A L.-i kongresszusi hitközség 1808. alakult meg. Előzőleg a zsidók nem kaptak letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak a környező falvakban és a megyének különösen déli részén. A Wohl-család volt az első, amely a XVIII. sz. vége felé letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy József udvari tanácsostól. Akkor Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű városrésze s a később itt letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is L.-tugári hitközségnek nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a hitközséget megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl, Schneller, Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai nagyrésze ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael, Stein Márkusz, Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész Móse volt, aki a szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a L.-ot dúló osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt - melyben sgyebként sok L.-i zsidó is részt vett - L. elpusztult és a bitközség is nagyon visszamaradt fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M. Henriket választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a híveknek nem volt elég konzervatív. Utóda Singer Jakab pedig túl konzervatív volt, ami sok belső villongásra adott okot s ebből támadt azután az ú. n. Gitter-per, mely annak idején országos feltűnést keltett. Diamant Mór, Rotsenthal Tóbiás, Spira Salamon, majd Vajda Béla következett a rabbiszékben, akinek halála után a rabbiállás mindezideig betöltetlen maradt. Kezdetben bérházban tartott istentiszteletet a hitközség, majd 1863. templomot építtetett, amelynek alapkőletételi ünnepén Braun Salamon putnoki rabbi tartott magyarnyelvű beszédet. 1925-ben épült fel a hitközség modern, kupolás új temploma, melyet Baumhorn Lipót műépítész tervezett. 1864-ben létesült a hitközség öttanerős elemi iskolája, sokáig működött a Talmud-Tóra is, mely csak az utóbbi években szűnt meg. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek if j. Kohn Ignác az elnöke, a jótékonysági egyesület, mely id. Kohn József vezetése alatt áll és a zsidó Kultúregylet. A hitközség tagjai közül ipari és gazdasági vállalatokat létesítettek: Sternlicht és Társi zománcozó gyárat, Hercog és Kohn szeszgyárat, Tarján Ödön mezőgazdasági gépgyárat, Lengyel Dezső szeszgyárat, Schwarc Jakab termény, if j. Schwarc Sándor gyarmatáruvállalatot. Nagyobb birtokokon mintagazdaságokat vezetnek: losonozi Herzog Ignác, Sacher Gusztáv, Lengyel Dezső, Weisz Róbert, Weisz Samu, Schwarc Dezső, Fleissig Sándor és Kertész Árpád. A hitközség 346,250 cK-s évi költségvetéssel dolgozik, melyből egy részt szociális és fllantrópikus célokra fordít. Több alapítványt is kezel a hitközség, amelyek egy része azonban elértéktelenedett. A hitközség lélekszáma 2000, a családok száma 500, adót 572- en fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 12 gazdálkodó, 50 szabadpályán levő, 8 tanító, 167 kereskedő, 21 ügyvéd, 5 köztisztviselő, 10 munkás, 4 nagyiparos, 14 orvos, 28 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 40 iparos, 4 mérnök, 8 magánzó és 137 egyéb. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 19-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Herzog Ignác földbirtokos elnök, Fleissig József és Nagy Jakab alelnökök, Schueller Pál iskolaszéki elnök, Schwarc Jakab kultuszbizottsági elnök, Braun József pénzügyi előljáró, Diósi Farkas, Freisinger Soma, Haasz Ignác és Lengyel Gábor gondnokok, Róna Sándor gazda. Rácz Izidor pénztárnok, Kemény Adolf ügyész. Keszler Lipót, Oppenheimer Ferenc, Büchler Gyula, Engel Miksa, Hajós József, Hertskó Jenő, Krausz Miksa, Laufer Manó, Lengyel Dezső, Lőwy Soma, Minkusz Antal, Rabin Árpád, Reinfeld Bertalan, Sacher Gusztáv, Stellner Artúr, Tausz Jakab és Weiner Sándor előljárósági tagok.

13003.ht

CÍMSZÓ Loson

SZÓCIKK Losonc rend tan váro Nógrá vm. Cs.-Szl 12,98 lak L.- kongresszus hitközsé 1808 alakul meg Előzőle zsidó ne kapta letelepedés engedélyt d sűrű lakta környez falvakba é megyéne különöse dél részén Wohl-csalá vol a első amel XVIII sz vég fel letelepedés engedély kapot L.-o Szilass Józse udvar tanácsostól Akko Szilassy-család vol L.-na eg Tugá nev városrész későb it leteleped zsidókró kezdetbe hitközsége i L.-tugár hitközségne nevezték legrégebbe letelepedet családok amelye hitközsége megalapítottá Sacher Wallesz Weisz Groszberger Schmidl Schneller Deutsch Her é Ledere családo voltak amelyekne leszármazottja nagyrész m i .L-o laknak A els elöljáró következők Woh Izrael Stei Márkusz Schen Mó é Brau Ábrahám hitközsé els rabbij Hőgyés Mós volt ak szabadsághar alat soka szenvedet magya érzelme miat L.-o dúl osztrák-oros hadseregtől szabadsághar alat melybe sgyebkén so L.- zsid i rész vet L elpusztul é bitközsé i nagyo visszamarad fejlődésében Hőgyés Mós halál utá hitközsé Goldziehe M Henrike választott me rabbijáúl akine rövidese távozni kellett mer hívekne ne vol elé konzervatív Utód Singe Jaka pedi tú konzervatí volt am so bels villongásr adot oko ebbő támad azutá a ú n Gitter-per mel anna idejé országo feltűnés keltett Diaman Mór Rotsentha Tóbiás Spir Salamon maj Vajd Bél következet rabbiszékben akine halál utá rabbiállá mindezidei betöltetle maradt Kezdetbe bérházba tartot istentisztelete hitközség maj 1863 templomo építtetett amelyne alapkőletétel ünnepé Brau Salamo putnok rabb tartot magyarnyelv beszédet 1925-be épül fe hitközsé modern kupolá ú temploma melye Baumhor Lipó műépítés tervezett 1864-be létesül hitközsé öttanerő elem iskolája sokái működöt Talmud-Tór is mel csa a utóbb évekbe szűn meg hitközsé intézményei Chevr Kadisa melyne i j Koh Igná a elnöke jótékonyság egyesület mel id Koh Józse vezetés alat ál é zsid Kultúregylet hitközsé tagja közü ipar é gazdaság vállalatoka létesítettek Sternlich é Társ zománcoz gyárat Herco é Koh szeszgyárat Tarjá Ödö mezőgazdaság gépgyárat Lengye Dezs szeszgyárat Schwar Jaka termény i j Schwar Sándo gyarmatáruvállalatot Nagyob birtokoko mintagazdaságoka vezetnek losonoz Herzo Ignác Sache Gusztáv Lengye Dezső Weis Róbert Weis Samu Schwar Dezső Fleissi Sándo é Kertés Árpád hitközsé 346,25 cK- év költségvetésse dolgozik melybő eg rész szociáli é fllantrópiku célokr fordít Töb alapítvány i keze hitközség amelye eg rész azonba elértéktelenedett hitközsé lélekszám 2000 családo szám 500 adó 572 e fizetnek Foglalkozá szerint nagykereskedő 1 gazdálkodó 5 szabadpályá levő tanító 16 kereskedő 2 ügyvéd köztisztviselő 1 munkás nagyiparos 1 orvos 2 magántisztviselő vállalkozó 4 iparos mérnök magánz é 13 egyéb hitközségne világháborúba résztvet tagja közü 19-e este el hitközsé ma vezetősége Herzo Igná földbirtoko elnök Fleissi Józse é Nag Jaka alelnökök Schuelle Pá iskolaszék elnök Schwar Jaka kultuszbizottság elnök Brau Józse pénzügy előljáró Diós Farkas Freisinge Soma Haas Igná é Lengye Gábo gondnokok Rón Sándo gazda Rác Izido pénztárnok Kemén Adol ügyész Keszle Lipót Oppenheime Ferenc Büchle Gyula Enge Miksa Hajó József Hertsk Jenő Kraus Miksa Laufe Manó Lengye Dezső Lőw Soma Minkus Antal Rabi Árpád Reinfel Bertalan Sache Gusztáv Stellne Artúr Taus Jaka é Weine Sándo előljáróság tagok

13003.h

CÍMSZ Loso

SZÓCIK Loson ren ta vár Nógr vm Cs.-Sz 12,9 la L. kongresszu hitközs 180 alaku me Előzől zsid n kapt letelepedé engedély sűr lakt környe falvakb megyén különös dé részé Wohl-csal vo els ame XVII s vé fe letelepedé engedél kapo L.- Szilas Józs udva tanácsostó Akk Szilassy-csalá vo L.-n e Tug ne városrés késő i letelepe zsidókr kezdetb hitközség L.-tugá hitközségn nevezté legrégebb letelepede családo amely hitközség megalapított Sache Walles Weis Groszberge Schmid Schnelle Deutsc He Leder család volta amelyekn leszármazottj nagyrés .L- lakna el elöljár következő Wo Izrae Ste Márkus Sche M Bra Ábrahá hitközs el rabbi Hőgyé Mó vol a szabadságha ala sok szenvede magy érzelm mia L.- dú osztrák-oro hadseregtő szabadságha ala melyb sgyebké s L. zsi rés ve elpusztu bitközs nagy visszamara fejlődésébe Hőgyé Mó halá ut hitközs Goldzieh Henrik választot m rabbijáú akin rövides távozn kellet me hívekn n vo el konzervatí Utó Sing Jak ped t konzervat vol a s bel villongás ado ok ebb táma azut Gitter-pe me ann idej ország feltűné keltet Diama Mó Rotsenth Tóbiá Spi Salamo ma Vaj Bé következe rabbiszékbe akin halá ut rabbiáll mindezide betöltetl marad Kezdetb bérházb tarto istentisztelet hitközsé ma 186 templom építtetet amelyn alapkőletéte ünnep Bra Salam putno rab tarto magyarnyel beszéde 1925-b épü f hitközs moder kupol templom mely Baumho Lip műépíté tervezet 1864-b létesü hitközs öttaner ele iskoláj soká működö Talmud-Tó i me cs utób évekb szű me hitközs intézménye Chev Kadis melyn Ko Ign elnök jótékonysá egyesüle me i Ko Józs vezeté ala á zsi Kultúregyle hitközs tagj köz ipa gazdasá vállalatok létesítette Sternlic Tár zománco gyára Herc Ko szeszgyára Tarj Öd mezőgazdasá gépgyára Lengy Dez szeszgyára Schwa Jak termén Schwa Sánd gyarmatáruvállalato Nagyo birtokok mintagazdaságok vezetne losono Herz Igná Sach Gusztá Lengy Dezs Wei Róber Wei Sam Schwa Dezs Fleiss Sánd Kerté Árpá hitközs 346,2 cK é költségvetéss dolgozi melyb e rés szociál fllantrópik célok fordí Tö alapítván kez hitközsé amely e rés azonb elértéktelenedet hitközs lélekszá 200 család szá 50 ad 57 fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod szabadpály lev tanít 1 keresked ügyvé köztisztvisel munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz iparo mérnö magán 1 egyé hitközségn világháborúb résztve tagj köz 19- est e hitközs m vezetőség Herz Ign földbirtok elnö Fleiss Józs Na Jak alelnökö Schuell P iskolaszé elnö Schwa Jak kultuszbizottsá elnö Bra Józs pénzüg előljár Dió Farka Freising Som Haa Ign Lengy Gáb gondnoko Ró Sánd gazd Rá Izid pénztárno Kemé Ado ügyés Keszl Lipó Oppenheim Feren Büchl Gyul Eng Miks Haj Józse Herts Jen Krau Miks Lauf Man Lengy Dezs Lő Som Minku Anta Rab Árpá Reinfe Bertala Sach Gusztá Stelln Artú Tau Jak Wein Sánd előljárósá tago

13003.

CÍMS Los

SZÓCI Loso re t vá Nóg v Cs.-S 12, l L kongressz hitköz 18 alak m Előző zsi kap leteleped engedél sű lak körny falvak megyé különö d rész Wohl-csa v el am XVI v f leteleped engedé kap L. Szila Józ udv tanácsost Ak Szilassy-csal v L.- Tu n városré kés letelep zsidók kezdet hitközsé L.-tug hitközség nevezt legrégeb leteleped család amel hitközsé megalapítot Sach Walle Wei Groszberg Schmi Schnell Deuts H Lede csalá volt amelyek leszármazott nagyré .L lakn e elöljá következ W Izra St Márku Sch Br Ábrah hitköz e rabb Hőgy M vo szabadságh al so szenved mag érzel mi L. d osztrák-or hadseregt szabadságh al mely sgyebk L zs ré v elpuszt bitköz nag visszamar fejlődéséb Hőgy M hal u hitköz Goldzie Henri választo rabbijá aki rövide távoz kelle m hívek v e konzervat Ut Sin Ja pe konzerva vo be villongá ad o eb tám azu Gitter-p m an ide orszá feltűn kelte Diam M Rotsent Tóbi Sp Salam m Va B következ rabbiszékb aki hal u rabbiál mindezid betöltet mara Kezdet bérház tart istentisztele hitközs m 18 templo építtete amely alapkőletét ünne Br Sala putn ra tart magyarnye beszéd 1925- ép hitköz mode kupo templo mel Baumh Li műépít terveze 1864- létes hitköz öttane el iskolá sok működ Talmud-T m c utó évek sz m hitköz intézmény Che Kadi mely K Ig elnö jótékonys egyesül m K Józ vezet al zs Kultúregyl hitköz tag kö ip gazdas vállalato létesített Sternli Tá zománc gyár Her K szeszgyár Tar Ö mezőgazdas gépgyár Leng De szeszgyár Schw Ja termé Schw Sán gyarmatáruvállalat Nagy birtoko mintagazdaságo vezetn loson Her Ign Sac Guszt Leng Dez We Róbe We Sa Schw Dez Fleis Sán Kert Árp hitköz 346, c költségvetés dolgoz mely ré szociá fllantrópi célo ford T alapítvá ke hitközs amel ré azon elértéktelenede hitköz léleksz 20 csalá sz 5 a 5 fizetn Foglalko szeri nagykereske gazdálko szabadpál le taní kereske ügyv köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar mérn magá egy hitközség világháború résztv tag kö 19 es hitköz vezetősé Her Ig földbirto eln Fleis Józ N Ja alelnök Schuel iskolasz eln Schw Ja kultuszbizotts eln Br Józ pénzü előljá Di Fark Freisin So Ha Ig Leng Gá gondnok R Sán gaz R Izi pénztárn Kem Ad ügyé Kesz Lip Oppenhei Fere Büch Gyu En Mik Ha Józs Hert Je Kra Mik Lau Ma Leng Dez L So Mink Ant Ra Árp Reinf Bertal Sac Guszt Stell Art Ta Ja Wei Sán előljárós tag

13003

CÍM Lo

SZÓC Los r v Nó Cs.- 12 kongress hitkö 1 ala Előz zs ka letelepe engedé s la körn falva megy külön rés Wohl-cs e a XV letelepe enged ka L Szil Jó ud tanácsos A Szilassy-csa L. T városr ké letele zsidó kezde hitközs L.-tu hitközsé nevez legrége letelepe csalá ame hitközs megalapíto Sac Wall We Groszber Schm Schnel Deut Led csal vol amelye leszármazot nagyr . lak elölj követke Izr S Márk Sc B Ábra hitkö rab Hőg v szabadság a s szenve ma érze m L osztrák-o hadsereg szabadság a mel sgyeb z r elpusz bitkö na visszama fejlődésé Hőg ha hitkö Goldzi Henr választ rabbij ak rövid távo kell híve konzerva U Si J p konzerv v b villong a e tá az Gitter- a id orsz feltű kelt Dia Rotsen Tób S Sala V követke rabbiszék ak ha rabbiá mindezi betölte mar Kezde bérhá tar istentisztel hitköz 1 templ építtet amel alapkőleté ünn B Sal put r tar magyarny beszé 1925 é hitkö mod kup templ me Baum L műépí tervez 1864 léte hitkö öttan e iskol so műkö Talmud- ut éve s hitkö intézmén Ch Kad mel I eln jótékony egyesü Jó veze a z Kultúregy hitkö ta k i gazda vállalat létesítet Sternl T zomán gyá He szeszgyá Ta mezőgazda gépgyá Len D szeszgyá Sch J term Sch Sá gyarmatáruvállala Nag birtok mintagazdaság vezet loso He Ig Sa Gusz Len De W Rób W S Sch De Flei Sá Ker Ár hitkö 346 költségveté dolgo mel r szoci fllantróp cél for alapítv k hitköz ame r azo elértéktelened hitkö léleks 2 csal s fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk szabadpá l tan keresk ügy köztisztvis mun nagyipa or magántisztvis vállalk ipa mér mag eg hitközsé világhábor részt ta k 1 e hitkö vezetős He I földbirt el Flei Jó J alelnö Schue iskolas el Sch J kultuszbizott el B Jó pénz előlj D Far Freisi S H I Len G gondno Sá ga Iz pénztár Ke A ügy Kes Li Oppenhe Fer Büc Gy E Mi H Józ Her J Kr Mi La M Len De S Min An R Ár Rein Berta Sa Gusz Stel Ar T J We Sá előljáró ta

1300

CÍ L

SZÓ Lo N Cs. 1 kongres hitk al Elő z k letelep enged l kör falv meg külö ré Wohl-c X letelep enge k Szi J u tanácso Szilassy-cs L város k letel zsid kezd hitköz L.-t hitközs neve legrég letelep csal am hitköz megalapít Sa Wal W Groszbe Sch Schne Deu Le csa vo amely leszármazo nagy la elöl követk Iz Már S Ábr hitk ra Hő szabadsá szenv m érz osztrák- hadsere szabadsá me sgye elpus bitk n visszam fejlődés Hő h hitk Goldz Hen válasz rabbi a rövi táv kel hív konzerv S konzer villon t a Gitter i ors felt kel Di Rotse Tó Sal követk rabbiszé a h rabbi mindez betölt ma Kezd bérh ta istentiszte hitkö temp építte ame alapkőlet ün Sa pu ta magyarn besz 192 hitk mo ku temp m Bau műép terve 186 lét hitk ötta isko s műk Talmud u év hitk intézmé C Ka me el jótékon egyes J vez Kultúreg hitk t gazd vállala létesíte Stern zomá gy H szeszgy T mezőgazd gépgy Le szeszgy Sc ter Sc S gyarmatáruvállal Na birto mintagazdasá veze los H I S Gus Le D Ró Sc D Fle S Ke Á hitk 34 költségvet dolg me szoc fllantró cé fo alapít hitkö am az elértéktelene hitk lélek csa fize Foglal sze nagykeres gazdál szabadp ta keres üg köztisztvi mu nagyip o magántisztvi vállal ip mé ma e hitközs világhábo rész t hitk vezető H földbir e Fle J aleln Schu iskola e Sc kultuszbizot e J pén elől Fa Freis Le gondn S g I pénztá K üg Ke L Oppenh Fe Bü G M Jó He K M L Le D Mi A Á Rei Bert S Gus Ste A W S előljár t