13074.htm
CÍMSZÓ: Magyar cionista szövetség
SZÓCIKK: Magyar Cionista
Szövetség. A cionista eszmének már Herzl fellépése, illetve a M. megalakulása
előtt is voltak hívei Magyarországon. Ezek az Oroszországból és Kattovitzból kiindult
ú. n. Choveve Cion mozgalmat támogatták. Herzl és Nordau fellépése után
Magyarországon is megindult a politikai cionista mozgalom, melynek Rónai János
(l. o.) állott az élére. A mozgalom azonban erős reakciót váltott ki s emiatt
csak nehezen tudott fejlődni. Az első cionista világkongresszus után több
cionista egyesület keletkezett Magyarországon, így Pozsonyban, Budapesten,
Kolozsváron, Nyitrán, Eperjesen, Nagyszombatban, Pápán, Kassán, Késmárkon,
Alsókubinban,Szabadkán,Szombathelyen, s Besztercén. 1902 tavaszán Herzl
elnöklete alatt megalakult az ideiglenes országos cionista bizottság azzal a
feladattal, hogy megszervezze a mozgalmat. Ennek a bizottságnak elnökei lettek
Rúnái János, Oestereicher Béla, ügyvezető elnöke Bettelheim Samu. A központi iroda
Pozsonyban volt. Az első országos cionista kongresszust 1903. tartották
Pozsonyban, amely megválasztotta a bizottság eddigi vezetőit az elnökségbe és
elfogadta az előterjesztett alapszabályokat. Ebben az évben alakult Krausz
Sámuel kezdeményezésére a Makkabea (l. o.) egyetemi ifjúsági egyesület. Az
1914. Pozsonyban megtartott második konferencia megalapította a magyar cionista
párt orgánumát, a Zsidó Néplapot Bokor Ármin szerkesztése alatt. Országos
elnökül Bettelheim Samut választotta az országos kongresszus. A pozsonyi
cionista központi iroda 1904;. megszervezte a mizrachisták első
világkongresszusát (l. Mizrachisták) is, amely a cionista propagandát
megindította. 1905-ben Budapesten tartották a harmadik kongresszust, amikor a
magyar cionisták az ugandai telepítés mellett nyilatkoztak meg. 1906-ban
Budapestre tették át a központot és elnökéül Gruber Sándort választották meg
1907. 1910-ban a kormány megerősítette a pozsonyi Ahavat Cion egyesület
alapszabályait 1911-ben Beregi Ármin lett a Szövetség elnöke. A világszervezet
végrehajtó bizottságában képviselték Magyarországot Rónai János, Grünwad
(Alsókubin), Oesterreicher Béla, Róth főrabb: (Pápa) és Bettelheim Samu. Az
országos bizottság elnökéül Oesterreicher Bélát (l. o.), főtitkárául Kahán
Niszont (l. o.) választották meg. A háború alatt a M. fiókegyesületeinek és
vidéki helyi csoportjainak a száma meghaladta a 300-at. A budapesti központ
első legfontosabb feladatának tartotta, hogy sajtót létesítsen s ennek
propagatív erejét használja fel hívei gyarapítására (l. Zsidó Szemle). A M.
illetve a cionista mozgalom terjedésének legfőbb akadálya a hivatalos zsidóság
ellen állása volt. Az Országos Iroda ismételten állás foglalt a M. ellen,
aminek következménye az volt hogy a belügyminiszter a szövetség alapszabályai
nem hagyta jóvá. A szövetség azonban a háború előtti jogviszonyok szerint
alapszabályok nélkül is tovább működhetett. A forradalom után - mikor a
Friedrich-féle rendelet az alapszabályok nélküli egyesületek feloszlatását
rendelte el - a M. is kénytelen volt nyilvános működését beszüntetni. A vidéki
egyesületek is beszüntették működésüket és a M. működése éveken át csak a Keren
Kajemesz (l. o.), Keren Hajeszod (l. o.), sékel, sajtó és könyvkiadási akciókra
szorítkozott. A M. alapszabályait a belügyminiszter csak 1927 szept.-ben hagyta
jóvá s ettől kezdve új lendülettel indult meg a szövetség munkája. A M. célja
az alapszabályok szerint, hogy «támogassa a cionista szervezetet abban a
munkában, amely arra törekszik, hogy a népszövetségi palesztinai mandátum
alapján és Angliának mint mandatárius-hatalomnak támogatásával, a
Népszövetségben egyesült államok ellenőrzése mellett megfelelő telepítéssel egy
Palesztinái ,zsidó nemzeti otthont' (Jewish national home) létesítsen.» A M.
tehát a palesztinai zsidóság kulturtörekvéseit erkölcsi és anyagi segítéssel
támogatja és gazdasági kapcsolatokat létesít Magyarország és Palesztina között.
A M. legfőbb szerve a cionista országos értekezlet, mely évente egyszer ül
össze és megválasztja az országos bizottságot és országos intézőbizottságot,
mely utóbbi Budapesten székel. A M.-nek vannak fiókegyesületei, melyek közül
legnagyobbak a miskolci, debreceni és győri egyesületek. Van ezenkívül a M.-nek
ifjúsági, női és ú. n. Mizrachi (l. o.) szakosztálya. Cionista irányú műveket
írtak: Rónai János, Szilágyi Samu (Alsóknbin), Singer Bernát szabadkai főrabbi,
Roth M. A. főrabbi Pápa. A M. a Keren Kajemesz és a Keren Hajeszod-akciót a Pro
Palesztina (l. o.) szövetséggel karöltve irányítja. A M.-nek fennállása óta
Rónai János, Bettelheim Samu (l. o.), Gruber Sándor, Oesterreicher Béla, Beregi
Ármin (l. o.), Strauss Adolf (l. o.), Osztern Lipót (l. o.) és Kahán Niszon
voltak az elnökei. Vezetőtagjai közül kiváltak Richtman Mózes (l. o.),
Schönfeld József (l. o.), Bisseliches Mózes (l. o.), Dömény Lajos (l. o.),
Simon Lajos (l. o.), Izsák Ede (l. o.), Künsztler Mór (l. o.), Ungár Béla (l.
o.), Fried Frigyes stb. A M. jelenlegi elnöke Osztern Lipót, ügyvezető alelnöke
Schönfeld József. Az Intéző Bizottság tagjai az elnökön és alelnökön kívül:
Engel József, Weisz D. Ezra, Lindenbaum Lipót, Fried Frigyes, Ferenczi Samuné,
Eisdörfer Andor, Lantos Tivadar és Lederer Ignác. v, a.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3074. címszó a lexikon =>
548. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13074.htm
CÍMSZÓ: Magyar cionista szövetség
SZÓCIKK: Magyar Cionista Szövetség. A cionista eszmének már Herzl
fellépése, illetve a M. megalakulása előtt is voltak hívei Magyarországon. Ezek
az Oroszországból és Kattovitzból kiindult ú. n. Choveve Cion mozgalmat támogatták.
Herzl és Nordau fellépése után Magyarországon is megindult a politikai cionista
mozgalom, melynek Rónai János l. o. állott az élére. A mozgalom azonban erős
reakciót váltott ki s emiatt csak nehezen tudott fejlődni. Az első cionista
világkongresszus után több cionista egyesület keletkezett Magyarországon, így
Pozsonyban, Budapesten, Kolozsváron, Nyitrán, Eperjesen, Nagyszombatban, Pápán,
Kassán, Késmárkon, Alsókubinban,Szabadkán,Szombathelyen, s Besztercén. 1902
tavaszán Herzl elnöklete alatt megalakult az ideiglenes országos cionista
bizottság azzal a feladattal, hogy megszervezze a mozgalmat. Ennek a
bizottságnak elnökei lettek Rúnái János, Oestereicher Béla, ügyvezető elnöke
Bettelheim Samu. A központi iroda Pozsonyban volt. Az első országos cionista
kongresszust 1903. tartották Pozsonyban, amely megválasztotta a bizottság
eddigi vezetőit az elnökségbe és elfogadta az előterjesztett alapszabályokat.
Ebben az évben alakult Krausz Sámuel kezdeményezésére a Makkabea l. o. egyetemi
ifjúsági egyesület. Az 1914. Pozsonyban megtartott második konferencia
megalapította a magyar cionista párt orgánumát, a Zsidó Néplapot Bokor Ármin
szerkesztése alatt. Országos elnökül Bettelheim Samut választotta az országos
kongresszus. A pozsonyi cionista központi iroda 1904;. megszervezte a
mizrachisták első világkongresszusát l. Mizrachisták is, amely a cionista
propagandát megindította. 1905-ben Budapesten tartották a harmadik
kongresszust, amikor a magyar cionisták az ugandai telepítés mellett
nyilatkoztak meg. 1906-ban Budapestre tették át a központot és elnökéül Gruber
Sándort választották meg 1907. 1910-ban a kormány megerősítette a pozsonyi
Ahavat Cion egyesület alapszabályait 1911-ben Beregi Ármin lett a Szövetség
elnöke. A világszervezet végrehajtó bizottságában képviselték Magyarországot
Rónai János, Grünwad Alsókubin , Oesterreicher Béla, Róth főrabb: Pápa és
Bettelheim Samu. Az országos bizottság elnökéül Oesterreicher Bélát l. o. ,
főtitkárául Kahán Niszont l. o. választották meg. A háború alatt a M. fiókegyesületeinek
és vidéki helyi csoportjainak a száma meghaladta a 300-at. A budapesti központ
első legfontosabb feladatának tartotta, hogy sajtót létesítsen s ennek
propagatív erejét használja fel hívei gyarapítására l. Zsidó Szemle . A M.
illetve a cionista mozgalom terjedésének legfőbb akadálya a hivatalos zsidóság
ellen állása volt. Az Országos Iroda ismételten állás foglalt a M. ellen,
aminek következménye az volt hogy a belügyminiszter a szövetség alapszabályai
nem hagyta jóvá. A szövetség azonban a háború előtti jogviszonyok szerint
alapszabályok nélkül is tovább működhetett. A forradalom után - mikor a
Friedrich-féle rendelet az alapszabályok nélküli egyesületek feloszlatását
rendelte el - a M. is kénytelen volt nyilvános működését beszüntetni. A vidéki
egyesületek is beszüntették működésüket és a M. működése éveken át csak a Keren
Kajemesz l. o. , Keren Hajeszod l. o. , sékel, sajtó és könyvkiadási akciókra
szorítkozott. A M. alapszabályait a belügyminiszter csak 1927 szept.-ben hagyta
jóvá s ettől kezdve új lendülettel indult meg a szövetség munkája. A M. célja
az alapszabályok szerint, hogy támogassa a cionista szervezetet abban a
munkában, amely arra törekszik, hogy a népszövetségi palesztinai mandátum
alapján és Angliának mint mandatárius-hatalomnak támogatásával, a
Népszövetségben egyesült államok ellenőrzése mellett megfelelő telepítéssel egy
Palesztinái ,zsidó nemzeti otthont' Jewish national home létesítsen. A M. tehát
a palesztinai zsidóság kulturtörekvéseit erkölcsi és anyagi segítéssel támogatja
és gazdasági kapcsolatokat létesít Magyarország és Palesztina között. A M.
legfőbb szerve a cionista országos értekezlet, mely évente egyszer ül össze és
megválasztja az országos bizottságot és országos intézőbizottságot, mely utóbbi
Budapesten székel. A M.-nek vannak fiókegyesületei, melyek közül legnagyobbak a
miskolci, debreceni és győri egyesületek. Van ezenkívül a M.-nek ifjúsági, női
és ú. n. Mizrachi l. o. szakosztálya. Cionista irányú műveket írtak: Rónai
János, Szilágyi Samu Alsóknbin , Singer Bernát szabadkai főrabbi, Roth M. A.
főrabbi Pápa. A M. a Keren Kajemesz és a Keren Hajeszod-akciót a Pro Palesztina
l. o. szövetséggel karöltve irányítja. A M.-nek fennállása óta Rónai János,
Bettelheim Samu l. o. , Gruber Sándor, Oesterreicher Béla, Beregi Ármin l. o. ,
Strauss Adolf l. o. , Osztern Lipót l. o. és Kahán Niszon voltak az elnökei.
Vezetőtagjai közül kiváltak Richtman Mózes l. o. , Schönfeld József l. o. ,
Bisseliches Mózes l. o. , Dömény Lajos l. o. , Simon Lajos l. o. , Izsák Ede l.
o. , Künsztler Mór l. o. , Ungár Béla l. o. , Fried Frigyes stb. A M. jelenlegi
elnöke Osztern Lipót, ügyvezető alelnöke Schönfeld József. Az Intéző Bizottság
tagjai az elnökön és alelnökön kívül: Engel József, Weisz D. Ezra, Lindenbaum
Lipót, Fried Frigyes, Ferenczi Samuné, Eisdörfer Andor, Lantos Tivadar és
Lederer Ignác. v, a.
13074.ht
CÍMSZÓ Magya cionist szövetsé
SZÓCIKK Magya Cionist Szövetség cionist eszméne má Herz fellépése illetv M
megalakulás előt i volta híve Magyarországon Eze a Oroszországbó é Kattovitzbó
kiindul ú n Chovev Cio mozgalma támogatták Herz é Norda fellépés utá
Magyarországo i megindul politika cionist mozgalom melyne Róna Jáno l o állot a
élére mozgalo azonba erő reakció váltot k emiat csa neheze tudot fejlődni A els
cionist világkongresszu utá töb cionist egyesüle keletkezet Magyarországon íg
Pozsonyban Budapesten Kolozsváron Nyitrán Eperjesen Nagyszombatban Pápán Kassán
Késmárkon Alsókubinban,Szabadkán,Szombathelyen Besztercén 190 tavaszá Herz
elnöklet alat megalakul a ideiglene országo cionist bizottsá azza feladattal
hog megszervezz mozgalmat Enne bizottságna elnöke lette Rúná János Oestereiche
Béla ügyvezet elnök Bettelhei Samu központ irod Pozsonyba volt A els országo
cionist kongresszus 1903 tartottá Pozsonyban amel megválasztott bizottsá eddig
vezetői a elnökségb é elfogadt a előterjesztet alapszabályokat Ebbe a évbe
alakul Kraus Sámue kezdeményezésér Makkabe l o egyetem ifjúság egyesület A 1914
Pozsonyba megtartot másodi konferenci megalapított magya cionist pár orgánumát
Zsid Néplapo Boko Ármi szerkesztés alatt Országo elnökü Bettelhei Samu
választott a országo kongresszus pozsony cionist központ irod 1904; megszervezt
mizrachistá els világkongresszusá l Mizrachistá is amel cionist propagandá
megindította 1905-be Budapeste tartottá harmadi kongresszust amiko magya
cionistá a uganda telepíté mellet nyilatkozta meg 1906-ba Budapestr tetté á
központo é elnökéü Grube Sándor választottá me 1907 1910-ba kormán megerősített
pozsony Ahava Cio egyesüle alapszabályai 1911-be Bereg Ármi let Szövetsé elnöke
világszerveze végrehajt bizottságába képviselté Magyarországo Róna János Grünwa
Alsókubi Oesterreiche Béla Rót főrabb Páp é Bettelhei Samu A országo bizottsá
elnökéü Oesterreiche Bélá l o főtitkáráu Kahá Niszon l o választottá meg hábor
alat M fiókegyesületeine é vidék hely csoportjaina szám meghaladt 300-at
budapest közpon els legfontosab feladatána tartotta hog sajtó létesítse enne
propagatí erejé használj fe híve gyarapításár l Zsid Szeml M illetv cionist
mozgalo terjedéséne legfőb akadály hivatalo zsidósá elle állás volt A Országo
Irod ismételte állá foglal M ellen amine következmény a vol hog belügyminiszte
szövetsé alapszabálya ne hagyt jóvá szövetsé azonba hábor előtt jogviszonyo
szerin alapszabályo nélkü i továb működhetett forradalo utá miko Friedrich-fél
rendele a alapszabályo nélkül egyesülete feloszlatásá rendelt e M i kénytele
vol nyilváno működésé beszüntetni vidék egyesülete i beszüntetté működésüke é M
működés éveke á csa Kere Kajemes l o Kere Hajeszo l o sékel sajt é könyvkiadás
akciókr szorítkozott M alapszabályai belügyminiszte csa 192 szept.-be hagyt jóv
ettő kezdv ú lendülette indul me szövetsé munkája M célj a alapszabályo szerint
hog támogass cionist szervezete abba munkában amel arr törekszik hog
népszövetség palesztina mandátu alapjá é Angliána min mandatárius-hatalomna
támogatásával Népszövetségbe egyesül államo ellenőrzés mellet megfelel
telepítésse eg Palesztiná ,zsid nemzet otthont Jewis nationa hom létesítsen M
tehá palesztina zsidósá kulturtörekvései erkölcs é anyag segítésse támogatj é
gazdaság kapcsolatoka létesí Magyarorszá é Palesztin között M legfőb szerv
cionist országo értekezlet mel évent egysze ü össz é megválasztj a országo
bizottságo é országo intézőbizottságot mel utóbb Budapeste székel M.-ne vanna
fiókegyesületei melye közü legnagyobba miskolci debrecen é győr egyesületek Va
ezenkívü M.-ne ifjúsági nő é ú n Mizrach l o szakosztálya Cionist irány műveke
írtak Róna János Szilágy Sam Alsóknbi Singe Berná szabadka főrabbi Rot M A
főrabb Pápa M Kere Kajemes é Kere Hajeszod-akció Pr Palesztin l o szövetségge
karöltv irányítja M.-ne fennállás ót Róna János Bettelhei Sam l o Grube Sándor
Oesterreiche Béla Bereg Ármi l o Straus Adol l o Oszter Lipó l o é Kahá Niszo
volta a elnökei Vezetőtagja közü kiválta Richtma Móze l o Schönfel Józse l o
Bisseliche Móze l o Dömén Lajo l o Simo Lajo l o Izsá Ed l o Künsztle Mó l o
Ungá Bél l o Frie Frigye stb M jelenleg elnök Oszter Lipót ügyvezet alelnök
Schönfel József A Intéz Bizottsá tagja a elnökö é alelnökö kívül Enge József
Weis D Ezra Lindenbau Lipót Frie Frigyes Ferencz Samuné Eisdörfe Andor Lanto
Tivada é Ledere Ignác v a
13074.h
CÍMSZ Magy cionis szövets
SZÓCIK Magy Cionis Szövetsé cionis eszmén m Her fellépés illet megalakulá
elő volt hív Magyarországo Ez Oroszországb Kattovitzb kiindu Chove Ci mozgalm
támogattá Her Nord fellépé ut Magyarország megindu politik cionis mozgalo melyn
Rón Ján állo élér mozgal azonb er reakci válto emia cs nehez tudo fejlődn el
cionis világkongressz ut tö cionis egyesül keletkeze Magyarországo í Pozsonyba
Budapeste Kolozsváro Nyitrá Eperjese Nagyszombatba Pápá Kassá Késmárko
Alsókubinban,Szabadkán,Szombathelye Besztercé 19 tavasz Her elnökle ala
megalaku ideiglen ország cionis bizotts azz feladatta ho megszervez mozgalma
Enn bizottságn elnök lett Rún Jáno Oestereich Bél ügyveze elnö Bettelhe Sam
közpon iro Pozsonyb vol el ország cionis kongresszu 190 tartott Pozsonyba ame
megválasztot bizotts eddi vezető elnökség elfogad előterjeszte alapszabályoka
Ebb évb alaku Krau Sámu kezdeményezésé Makkab egyete ifjúsá egyesüle 191
Pozsonyb megtarto másod konferenc megalapítot magy cionis pá orgánumá Zsi
Néplap Bok Árm szerkeszté alat Ország elnök Bettelhe Sam választot ország
kongresszu pozson cionis közpon iro 1904 megszervez mizrachist el világkongresszus
Mizrachist i ame cionis propagand megindított 1905-b Budapest tartott harmad
kongresszus amik magy cionist ugand telepít melle nyilatkozt me 1906-b Budapest
tett központ elnöké Grub Sándo választott m 190 1910-b kormá megerősítet pozson
Ahav Ci egyesül alapszabálya 1911-b Bere Árm le Szövets elnök világszervez
végrehaj bizottságáb képviselt Magyarország Rón Jáno Grünw Alsókub Oesterreich
Bél Ró főrab Pá Bettelhe Sam ország bizotts elnöké Oesterreich Bél főtitkárá
Kah Niszo választott me hábo ala fiókegyesületein vidé hel csoportjain szá
meghalad 300-a budapes közpo el legfontosa feladatán tartott ho sajt létesíts
enn propagat erej használ f hív gyarapításá Zsi Szem illet cionis mozgal
terjedésén legfő akadál hivatal zsidós ell állá vol Ország Iro ismételt áll
fogla elle amin következmén vo ho belügyminiszt szövets alapszabály n hagy jóv
szövets azonb hábo előt jogviszony szeri alapszabály nélk tová működhetet
forradal ut mik Friedrich-fé rendel alapszabály nélkü egyesület feloszlatás
rendel kénytel vo nyilván működés beszüntetn vidé egyesület beszüntett
működésük működé évek cs Ker Kajeme Ker Hajesz séke saj könyvkiadá akciók
szorítkozot alapszabálya belügyminiszt cs 19 szept.-b hagy jó ett kezd
lendülett indu m szövets munkáj cél alapszabály szerin ho támogas cionis
szervezet abb munkába ame ar törekszi ho népszövetsé palesztin mandát alapj
Anglián mi mandatárius-hatalomn támogatásáva Népszövetségb egyesü állam
ellenőrzé melle megfele telepítéss e Palesztin ,zsi nemze otthon Jewi nation ho
létesítse teh palesztin zsidós kulturtörekvése erkölc anya segítéss támogat
gazdasá kapcsolatok létes Magyarorsz Paleszti közöt legfő szer cionis ország
értekezle me éven egysz öss megválaszt ország bizottság ország intézőbizottságo
me utób Budapest széke M.-n vann fiókegyesülete mely köz legnagyobb miskolc
debrece győ egyesülete V ezenkív M.-n ifjúság n Mizrac szakosztály Cionis irán
művek írta Rón Jáno Szilág Sa Alsóknb Sing Bern szabadk főrabb Ro főrab Páp Ker
Kajeme Ker Hajeszod-akci P Paleszti szövetségg karölt irányítj M.-n fennállá ó
Rón Jáno Bettelhe Sa Grub Sándo Oesterreich Bél Bere Árm Strau Ado Oszte Lip
Kah Nisz volt elnöke Vezetőtagj köz kivált Richtm Móz Schönfe Józs Bisselich
Móz Dömé Laj Sim Laj Izs E Künsztl M Ung Bé Fri Frigy st jelenle elnö Oszte Lipó
ügyveze alelnö Schönfe Józse Inté Bizotts tagj elnök alelnök kívü Eng Józse Wei
Ezr Lindenba Lipó Fri Frigye Ferenc Samun Eisdörf Ando Lant Tivad Leder Igná
13074.
CÍMS Mag cioni szövet
SZÓCI Mag Cioni Szövets cioni eszmé He fellépé ille megalakul el vol hí
Magyarország E Oroszország Kattovitz kiind Chov C mozgal támogatt He Nor fellép
u Magyarorszá megind politi cioni mozgal mely Ró Já áll élé mozga azon e reakc
vált emi c nehe tud fejlőd e cioni világkongress u t cioni egyesü keletkez
Magyarország Pozsonyb Budapest Kolozsvár Nyitr Eperjes Nagyszombatb Páp Kass
Késmárk Alsókubinban,Szabadkán,Szombathely Beszterc 1 tavas He elnökl al
megalak ideigle orszá cioni bizott az feladatt h megszerve mozgalm En bizottság
elnö let Rú Ján Oestereic Bé ügyvez eln Bettelh Sa közpo ir Pozsony vo e orszá
cioni kongressz 19 tartot Pozsonyb am megválaszto bizott edd vezet elnöksé
elfoga előterjeszt alapszabályok Eb év alak Kra Sám kezdeményezés Makka egyet
ifjús egyesül 19 Pozsony megtart máso konferen megalapíto mag cioni p orgánum
Zs Népla Bo Ár szerkeszt ala Orszá elnö Bettelh Sa választo orszá kongressz
pozso cioni közpo ir 190 megszerve mizrachis e világkongresszu Mizrachis am
cioni propagan megindítot 1905- Budapes tartot harma kongresszu ami mag cionis
ugan telepí mell nyilatkoz m 1906- Budapes tet közpon elnök Gru Sánd választot
19 1910- korm megerősíte pozso Aha C egyesü alapszabály 1911- Ber Ár l Szövet
elnö világszerve végreha bizottságá képvisel Magyarorszá Ró Ján Grün Alsóku
Oesterreic Bé R főra P Bettelh Sa orszá bizott elnök Oesterreic Bé főtitkár Ka
Nisz választot m háb al fiókegyesületei vid he csoportjai sz meghala 300-
budape közp e legfontos feladatá tartot h saj létesít en propaga ere haszná hí
gyarapítás Zs Sze ille cioni mozga terjedésé legf akadá hivata zsidó el áll vo
Orszá Ir ismétel ál fogl ell ami következmé v h belügyminisz szövet alapszabál
hag jó szövet azon háb elő jogviszon szer alapszabál nél tov működhete forrada
u mi Friedrich-f rende alapszabál nélk egyesüle feloszlatá rende kényte v nyilvá
működé beszüntet vid egyesüle beszüntet működésü működ éve c Ke Kajem Ke Hajes
sék sa könyvkiad akció szorítkozo alapszabály belügyminisz c 1 szept.- hag j et
kez lendület ind szövet munká cé alapszabál szeri h támoga cioni szerveze ab
munkáb am a töreksz h népszövets paleszti mandá alap Angliá m
mandatárius-hatalom támogatásáv Népszövetség egyes álla ellenőrz mell megfel
telepítés Paleszti ,zs nemz ottho Jew natio h létesíts te paleszti zsidó
kulturtörekvés erköl any segítés támoga gazdas kapcsolato léte Magyarors
Paleszt közö legf sze cioni orszá értekezl m éve egys ös megválasz orszá
bizottsá orszá intézőbizottság m utó Budapes szék M.- van fiókegyesület mel kö
legnagyob miskol debrec gy egyesület ezenkí M.- ifjúsá Mizra szakosztál Cioni
irá műve írt Ró Ján Szilá S Alsókn Sin Ber szabad főrab R főra Pá Ke Kajem Ke
Hajeszod-akc Paleszt szövetség karöl irányít M.- fennáll Ró Ján Bettelh S Gru
Sánd Oesterreic Bé Ber Ár Stra Ad Oszt Li Ka Nis vol elnök Vezetőtag kö kivál
Richt Mó Schönf Józ Bisselic Mó Döm La Si La Iz Künszt Un B Fr Frig s jelenl
eln Oszt Lip ügyvez aleln Schönf Józs Int Bizott tag elnö alelnö kív En Józs We
Ez Lindenb Lip Fr Frigy Feren Samu Eisdör And Lan Tiva Lede Ign
13074
CÍM Ma cion szöve
SZÓC Ma Cion Szövet cion eszm H fellép ill megalaku e vo h Magyarorszá
Oroszorszá Kattovit kiin Cho mozga támogat H No fellé Magyarorsz megin polit
cion mozga mel R J ál él mozg azo reak vál em neh tu fejlő cion világkongres
cion egyes keletke Magyarorszá Pozsony Budapes Kolozsvá Nyit Eperje Nagyszombat
Pá Kas Késmár Alsókubinban,Szabadkán,Szombathel Beszter tava H elnök a megala
ideigl orsz cion bizot a feladat megszerv mozgal E bizottsá eln le R Já
Oesterei B ügyve el Bettel S közp i Pozson v orsz cion kongress 1 tarto Pozsony
a megválaszt bizot ed veze elnöks elfog előterjesz alapszabályo E é ala Kr Sá
kezdeményezé Makk egye ifjú egyesü 1 Pozson megtar más konfere megalapít ma
cion orgánu Z Népl B Á szerkesz al Orsz eln Bettel S választ orsz kongress pozs
cion közp i 19 megszerv mizrachi világkongressz Mizrachi a cion propaga
megindíto 1905 Budape tarto harm kongressz am ma cioni uga telep mel nyilatko
1906 Budape te közpo elnö Gr Sán választo 1 1910 kor megerősít pozs Ah egyes
alapszabál 1911 Be Á Szöve eln világszerv végreh bizottság képvise Magyarorsz R
Já Grü Alsók Oesterrei B főr Bettel S orsz bizot elnö Oesterrei B főtitká K Nis
választo há a fiókegyesülete vi h csoportja s meghal 300 budap köz legfonto
feladat tarto sa létesí e propag er haszn h gyarapítá Z Sz ill cion mozg
terjedés leg akad hivat zsid e ál v Orsz I isméte á fog el am következm
belügyminis szöve alapszabá ha j szöve azo há el jogviszo sze alapszabá né to
működhet forrad m Friedrich- rend alapszabá nél egyesül feloszlat rend kényt
nyilv működ beszünte vi egyesül beszünte működés műkö év K Kaje K Haje sé s
könyvkia akci szorítkoz alapszabál belügyminis szept. ha e ke lendüle in szöve
munk c alapszabá szer támog cion szervez a munká a töreks népszövet paleszt
mand ala Angli mandatárius-hatalo támogatásá Népszövetsé egye áll ellenőr mel
megfe telepíté Paleszt ,z nem otth Je nati létesít t paleszt zsid kulturtörekvé
erkö an segíté támog gazda kapcsolat lét Magyaror Palesz köz leg sz cion orsz
értekez év egy ö megválas orsz bizotts orsz intézőbizottsá ut Budape szé M. va
fiókegyesüle me k legnagyo misko debre g egyesüle ezenk M. ifjús Mizr szakosztá
Cion ir műv ír R Já Szil Alsók Si Be szaba főra főr P K Kaje K Hajeszod-ak
Palesz szövetsé karö irányí M. fennál R Já Bettel Gr Sán Oesterrei B Be Á Str A
Osz L K Ni vo elnö Vezetőta k kivá Rich M Schön Jó Bisseli M Dö L S L I Künsz U
F Fri jelen el Osz Li ügyve alel Schön Józ In Bizot ta eln aleln kí E Józ W E
Linden Li F Frig Fere Sam Eisdö An La Tiv Led Ig
1307
CÍ M cio szöv
SZÓ M Cio Szöve cio esz fellé il megalak v Magyarorsz Oroszorsz Kattovi kii
Ch mozg támoga N fell Magyarors megi poli cio mozg me á é moz az rea vá e ne t
fejl cio világkongre cio egye keletk Magyarorsz Pozson Budape Kolozsv Nyi Eperj
Nagyszomba P Ka Késmá Alsókubinban,Szabadkán,Szombathe Beszte tav elnö megal ideig
ors cio bizo felada megszer mozga bizotts el l J Oestere ügyv e Bette köz Pozso
ors cio kongres tart Pozson megválasz bizo e vez elnök elfo előterjes
alapszabály al K S kezdeményez Mak egy ifj egyes Pozso megta má konfer megalapí
m cio orgán Nép szerkes a Ors el Bette válasz ors kongres poz cio köz 1 megszer
mizrach világkongress Mizrach cio propag megindít 190 Budap tart har kongress a
m cion ug tele me nyilatk 190 Budap t közp eln G Sá választ 191 ko megerősí poz
A egye alapszabá 191 B Szöv el világszer végre bizottsá képvis Magyarors J Gr
Alsó Oesterre fő Bette ors bizo eln Oesterre főtitk Ni választ h fiókegyesület
v csoportj megha 30 buda kö legfont felada tart s létes propa e hasz gyarapít S
il cio moz terjedé le aka hiva zsi á Ors ismét fo e a következ belügymini szöv
alapszab h szöv az h e jogvisz sz alapszab n t működhe forra Friedrich ren
alapszab né egyesü feloszla ren kény nyil műkö beszünt v egyesü beszünt működé
műk é Kaj Haj s könyvki akc szorítko alapszabá belügymini szept h k lendül i
szöv mun alapszab sze támo cio szerve munk törek népszöve palesz man al Angl
mandatárius-hatal támogatás Népszövets egy ál ellenő me megf telepít Palesz ,
ne ott J nat létesí palesz zsi kulturtörekv erk a segít támo gazd kapcsola lé
Magyaro Pales kö le s cio ors érteke é eg megvála ors bizott ors intézőbizotts
u Budap sz M v fiókegyesül m legnagy misk debr egyesül ezen M ifjú Miz szakoszt
Cio i mű í J Szi Alsó S B szab főr fő Kaj Hajeszod-a Pales szövets kar irány M
fenná J Bette G Sá Oesterre B St Os N v eln Vezetőt kiv Ric Schö J Bissel D
Küns Fr jele e Os L ügyv ale Schö Jó I Bizo t el alel k Jó Linde L Fri Fer Sa
Eisd A L Ti Le I