13091.htm
CÍMSZÓ: Magyarország zsidósága
SZÓCIKK: Magyarország
zsidósága. A zsidóság viszonyát az országhoz az 1867: XVII. t.-c. szabályozza,
amely «az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében» dönt.
Szentesíttetett 1867 dec. 27. Kihirdettetett mindkét házban 1867 dec. 28. 1. §
Az ország izraelita lakosai a keresztény lakósokkal minden polgári és politikai
jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel
ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Az 1867 előtti
idők zsidóságának helyzete szorosan egybefüggött a mindenkori uralkodó
áramlatokkal (l. Antiszemitizmus) és történelmi kialakulása a magyarországi
zsidóságnak majdnem azonos annak a néhány hitközségnek a történelmével, amelyek
az idők során vezető szerepet töltöttek be az ország zsidósága között.
Esztergom, Buda, Pozsony, Sopron mint a legrégibb zsidó centrumok, azután a
középkor nevezetesebb helyei, mint Kismarton, Székesfehérvár, később Óbuda és
Pest tiszta történelmi képét nyújtják az egész magyar zsidóság történelmi
szerepének és fejlődésének (bővebben l. az említett városok monográfiájánál). A
többi zsidó gyülekezetek (l. külön-külön a községeknél, azonkívül Zsidó
községek címszónál) szerepe leginkább mindig az elismert és tekintélyhez jutott
zsidó centrumok után igazodott, bár népesedési lehetőségüket mindig a fennálló
körülmények szabták meg. Így ténylegesen minden helység külön történelmi életet
élt, amit fokozott a középkornak ama szokása, amely városi, illetve helyi
törvényeket hozott a maga zsidóságára (l. Budai Törvénykönyv). A törvényeknek
kifejezetten zsidóellenes tendenciája az egész történelem során valósággal
rendszerré lett (l. Zsidótörvények) és csupán Béla (IV.) zsidótörvénye (l. o.)
és ennek a törvénynek időnkénti életre kelése rendezte olykor a zsidóság
helyzetét. Az első egyenjogosítási kísérlet II. József érdeme volt (l.
Egyenjogosító törekvések) 1782., de a teljes polgári egyen jogosítást mégis
csak a fentírt 1867-iki emancipációs törvény (l. Emancipáció) biztosította. A
későbbi recepció (l. o.), amely a vallásegyenlőséget is biztosította, juttatta
a magyar zsidóságot a teljes szabadságjogokhoz. Ezeket a szabadságjogokat csak
az 1919 végén bekövetkezett reakciós áramlat igyekezett korlátozni, az
emancipációs és recepciós törvény mégis megmaradt a maga teljes
érintetlenségében, csak a törvény szellemével ellentétben a tanszabadságot
szüntette meg a numerus clausus törvény (l. o.). A konszolidáció, amely
esztendők során megerősödött, a zsidók polgárjogait is igyekszik
csorbítatlanságukban meghagyni, csak az egyre gyengülő társadalmi
antiszemitizmus áll szemben a zsidóság jogegyenlőségi követeléseivel.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3091. címszó a lexikon =>
551. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13091.htm
CÍMSZÓ: Magyarország zsidósága
SZÓCIKK: Magyarország zsidósága. A zsidóság viszonyát az országhoz az 1867:
XVII. t.-c. szabályozza, amely az izraeliták egyenjogúságáról polgári és
politikai jogok tekintetében dönt. Szentesíttetett 1867 dec. 27. Kihirdettetett
mindkét házban 1867 dec. 28. 1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény
lakósokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt
jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás
vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Az 1867 előtti idők zsidóságának
helyzete szorosan egybefüggött a mindenkori uralkodó áramlatokkal l.
Antiszemitizmus és történelmi kialakulása a magyarországi zsidóságnak majdnem
azonos annak a néhány hitközségnek a történelmével, amelyek az idők során
vezető szerepet töltöttek be az ország zsidósága között. Esztergom, Buda,
Pozsony, Sopron mint a legrégibb zsidó centrumok, azután a középkor
nevezetesebb helyei, mint Kismarton, Székesfehérvár, később Óbuda és Pest
tiszta történelmi képét nyújtják az egész magyar zsidóság történelmi szerepének
és fejlődésének bővebben l. az említett városok monográfiájánál . A többi zsidó
gyülekezetek l. külön-külön a községeknél, azonkívül Zsidó községek címszónál
szerepe leginkább mindig az elismert és tekintélyhez jutott zsidó centrumok
után igazodott, bár népesedési lehetőségüket mindig a fennálló körülmények
szabták meg. Így ténylegesen minden helység külön történelmi életet élt, amit
fokozott a középkornak ama szokása, amely városi, illetve helyi törvényeket
hozott a maga zsidóságára l. Budai Törvénykönyv . A törvényeknek kifejezetten
zsidóellenes tendenciája az egész történelem során valósággal rendszerré lett
l. Zsidótörvények és csupán Béla IV. zsidótörvénye l. o. és ennek a törvénynek
időnkénti életre kelése rendezte olykor a zsidóság helyzetét. Az első
egyenjogosítási kísérlet II. József érdeme volt l. Egyenjogosító törekvések
1782., de a teljes polgári egyen jogosítást mégis csak a fentírt 1867-iki
emancipációs törvény l. Emancipáció biztosította. A későbbi recepció l. o. ,
amely a vallásegyenlőséget is biztosította, juttatta a magyar zsidóságot a
teljes szabadságjogokhoz. Ezeket a szabadságjogokat csak az 1919 végén
bekövetkezett reakciós áramlat igyekezett korlátozni, az emancipációs és
recepciós törvény mégis megmaradt a maga teljes érintetlenségében, csak a
törvény szellemével ellentétben a tanszabadságot szüntette meg a numerus
clausus törvény l. o. . A konszolidáció, amely esztendők során megerősödött, a
zsidók polgárjogait is igyekszik csorbítatlanságukban meghagyni, csak az egyre
gyengülő társadalmi antiszemitizmus áll szemben a zsidóság jogegyenlőségi
követeléseivel.
13091.ht
CÍMSZÓ Magyarorszá zsidóság
SZÓCIKK Magyarorszá zsidósága zsidósá viszonyá a országho a 1867 XVII t.-c
szabályozza amel a izraelitá egyenjogúságáró polgár é politika jogo tekintetébe
dönt Szentesíttetet 186 dec 27 Kihirdettetet mindké házba 186 dec 28 1 A orszá
izraelit lakosa keresztén lakósokka minde polgár é politika jo gyakorlásár egyarán
jogosítottakna nyilváníttatnak 2 § Minde ezze ellenkez törvény szoká vag
rendele ezenne megszüntettetik A 186 előtt idő zsidóságána helyzet szorosa
egybefüggöt mindenkor uralkod áramlatokka l Antiszemitizmu é történelm
kialakulás magyarország zsidóságna majdne azono anna néhán hitközségne
történelmével amelye a idő sorá vezet szerepe töltötte b a orszá zsidóság
között Esztergom Buda Pozsony Sopro min legrégib zsid centrumok azutá középko
nevezeteseb helyei min Kismarton Székesfehérvár későb Óbud é Pes tiszt
történelm képé nyújtjá a egés magya zsidósá történelm szerepéne é fejlődéséne
bővebbe l a említet városo monográfiájáná több zsid gyülekezete l külön-külö
községeknél azonkívü Zsid községe címszóná szerep leginkáb mindi a elismer é
tekintélyhe jutot zsid centrumo utá igazodott bá népesedés lehetőségüke mindi
fennáll körülménye szabtá meg Íg ténylegese minde helysé külö történelm élete
élt ami fokozot középkorna am szokása amel városi illetv hely törvényeke hozot
mag zsidóságár l Buda Törvényköny törvényekne kifejezette zsidóellene
tendenciáj a egés történele sorá valóságga rendszerr let l Zsidótörvénye é
csupá Bél IV zsidótörvény l o é enne törvényne időnként életr kelés rendezt
olyko zsidósá helyzetét A els egyenjogosítás kísérle II Józse érdem vol l Egyenjogosít
törekvése 1782. d telje polgár egye jogosítás mégi csa fentír 1867-ik
emancipáció törvén l Emancipáci biztosította később recepci l o amel
vallásegyenlősége i biztosította juttatt magya zsidóságo telje
szabadságjogokhoz Ezeke szabadságjogoka csa a 191 végé bekövetkezet reakció
áramla igyekezet korlátozni a emancipáció é recepció törvén mégi megmarad mag
telje érintetlenségében csa törvén szelleméve ellentétbe tanszabadságo szüntett
me numeru clausu törvén l o konszolidáció amel esztendő sorá megerősödött zsidó
polgárjogai i igyekszi csorbítatlanságukba meghagyni csa a egyr gyengül
társadalm antiszemitizmu ál szembe zsidósá jogegyenlőség követeléseivel
13091.h
CÍMSZ Magyarorsz zsidósá
SZÓCIK Magyarorsz zsidóság zsidós viszony országh 186 XVI t.- szabályozz
ame izraelit egyenjogúságár polgá politik jog tekintetéb dön Szentesíttete 18
de 2 Kihirdettete mindk házb 18 de 2 orsz izraeli lakos kereszté lakósokk mind
polgá politik j gyakorlásá egyará jogosítottakn nyilváníttatna Mind ezz ellenke
törvén szok va rendel ezenn megszüntetteti 18 előt id zsidóságán helyze szoros
egybefüggö mindenko uralko áramlatokk Antiszemitizm történel kialakulá
magyarorszá zsidóságn majdn azon ann néhá hitközségn történelméve amely id sor
veze szerep töltött orsz zsidósá közöt Esztergo Bud Pozson Sopr mi legrégi zsi
centrumo azut középk nevezetese helye mi Kismarto Székesfehérvá késő Óbu Pe
tisz történel kép nyújtj egé magy zsidós történel szerepén fejlődésén bővebb
említe város monográfiáján töb zsi gyülekezet külön-kül községekné azonkív Zsi
község címszón szere leginká mind elisme tekintélyh juto zsi centrum ut
igazodot b népesedé lehetőségük mind fennál körülmény szabt me Í tényleges mind
helys kül történel élet él am fokozo középkorn a szokás ame város illet hel törvények
hozo ma zsidóságá Bud Törvénykön törvényekn kifejezett zsidóellen tendenciá egé
történel sor valóságg rendszer le Zsidótörvény csup Bé I zsidótörvén enn
törvényn időnkén élet kelé rendez olyk zsidós helyzeté el egyenjogosítá kísérl
I Józs érde vo Egyenjogosí törekvés 1782 telj polgá egy jogosítá még cs fentí
1867-i emancipáci törvé Emancipác biztosított későb recepc ame vallásegyenlőség
biztosított juttat magy zsidóság telj szabadságjogokho Ezek szabadságjogok cs
19 vég bekövetkeze reakci áraml igyekeze korlátozn emancipáci recepci törvé még
megmara ma telj érintetlenségébe cs törvé szellemév ellentétb tanszabadság
szüntet m numer claus törvé konszolidáci ame esztend sor megerősödöt zsid
polgárjoga igyeksz csorbítatlanságukb meghagyn cs egy gyengü társadal
antiszemitizm á szemb zsidós jogegyenlősé követeléseive
13091.
CÍMS Magyarors zsidós
SZÓCI Magyarors zsidósá zsidó viszon ország 18 XV t. szabályoz am izraeli
egyenjogúságá polg politi jo tekinteté dö Szentesíttet 1 d Kihirdettet mind ház
1 d ors izrael lako kereszt lakósok min polg politi gyakorlás egyar
jogosítottak nyilváníttatn Min ez ellenk törvé szo v rende ezen megszüntettet 1
elő i zsidóságá helyz szoro egybefügg mindenk uralk áramlatok Antiszemitiz
történe kialakul magyarorsz zsidóság majd azo an néh hitközség történelmév amel
i so vez szere töltöt ors zsidós közö Eszterg Bu Pozso Sop m legrég zs centrum
azu közép nevezetes hely m Kismart Székesfehérv kés Ób P tis történe ké nyújt
eg mag zsidó történe szerepé fejlődésé bőveb említ váro monográfiájá tö zs
gyülekeze külön-kü községekn azonkí Zs közsé címszó szer legink min elism
tekintély jut zs centru u igazodo népesed lehetőségü min fenná körülmén szab m
ténylege min hely kü történe éle é a fokoz középkor szoká am váro ille he
törvénye hoz m zsidóság Bu Törvénykö törvények kifejezet zsidóelle tendenci eg
történe so valóság rendsze l Zsidótörvén csu B zsidótörvé en törvény időnké éle
kel rende oly zsidó helyzet e egyenjogosít kísér Józ érd v Egyenjogos törekvé
178 tel polg eg jogosít mé c fent 1867- emancipác törv Emancipá biztosítot késő
recep am vallásegyenlősé biztosítot jutta mag zsidósá tel szabadságjogokh Eze
szabadságjogo c 1 vé bekövetkez reakc áram igyekez korlátoz emancipác recepc
törv mé megmar m tel érintetlenségéb c törv szellemé ellentét tanszabadsá
szünte nume clau törv konszolidác am eszten so megerősödö zsi polgárjog igyeks
csorbítatlanságuk meghagy c eg gyeng társada antiszemitiz szem zsidó
jogegyenlős követeléseiv
13091
CÍM Magyaror zsidó
SZÓC Magyaror zsidós zsid viszo orszá 1 X t szabályo a izrael egyenjogúság
pol polit j tekintet d Szentesítte Kihirdette min há or izrae lak keresz lakóso
mi pol polit gyakorlá egya jogosította nyilváníttat Mi e ellen törv sz rend eze
megszüntette el zsidóság hely szor egybefüg minden ural áramlato Antiszemiti
történ kialaku magyarors zsidósá maj az a né hitközsé történelmé ame s ve szer
töltö or zsidó köz Eszter B Pozs So legré z centru az közé nevezete hel Kismar
Székesfehér ké Ó ti történ k nyúj e ma zsid történ szerep fejlődés bőve emlí
vár monográfiáj t z gyülekez külön-k községek azonk Z közs címsz sze legin mi
elis tekintél ju z centr igazod népese lehetőség mi fenn körülmé sza tényleg mi
hel k történ él foko középko szok a vár ill h törvény ho zsidósá B Törvényk
törvénye kifejeze zsidóell tendenc e történ s valósá rendsz Zsidótörvé cs
zsidótörv e törvén időnk él ke rend ol zsid helyze egyenjogosí kísé Jó ér
Egyenjogo törekv 17 te pol e jogosí m fen 1867 emancipá tör Emancip biztosíto
kés rece a vallásegyenlős biztosíto jutt ma zsidós te szabadságjogok Ez
szabadságjog v bekövetke reak ára igyeke korláto emancipá recep tör m megma te
érintetlenségé tör szellem ellenté tanszabads szünt num cla tör konszolidá a
eszte s megerősöd zs polgárjo igyek csorbítatlanságu meghag e gyen társad antiszemiti
sze zsid jogegyenlő követelései
1309
CÍ Magyaro zsid
SZÓ Magyaro zsidó zsi visz orsz szabály izrae egyenjogúsá po poli tekinte
Szentesítt Kihirdett mi h o izra la keres lakós m po poli gyakorl egy
jogosított nyilvánítta M elle tör s ren ez megszüntett e zsidósá hel szo
egybefü minde ura áramlat Antiszemit törté kialak magyaror zsidós ma a n
hitközs történelm am v sze tölt o zsid kö Eszte Poz S legr centr a köz nevezet
he Kisma Székesfehé k t törté nyú m zsi törté szere fejlődé bőv eml vá monográfiá
gyüleke külön- községe azon köz címs sz legi m eli tekinté j cent igazo népes
lehetősé m fen körülm sz tényle m he törté é fok középk szo vá il törvén h
zsidós Törvény törvény kifejez zsidóel tenden törté valós rends Zsidótörv c
zsidótör törvé időn é k ren o zsi helyz egyenjogos kís J é Egyenjog törek 1 t
po jogos fe 186 emancip tö Emanci biztosít ké rec vallásegyenlő biztosít jut m
zsidó t szabadságjogo E szabadságjo bekövetk rea ár igyek korlát emancip rece
tö megm t érintetlenség tö szelle ellent tanszabad szün nu cl tö konszolid eszt
megerősö z polgárj igye csorbítatlanság megha gye társa antiszemit sz zsi
jogegyenl követelése