13093.htm
CÍMSZÓ: Magyarországi zsidóság statisztikája
SZÓCIKK: Magyarországi
zsidóság statisztikája. A magyarországi statisztika általában nem régi keletű s
az utolsó félszázadban rendszeresített népszámlálások alapján fejlődött ki. A legrégibb
hiteles statisztikai munka, amely már vallási statisztikát is tartalmaz, az
1857. októberi népszámlálás adataiból készült, a belügyminisztérium kiadásában.
Az első rendszeres népszámlálást 1869. ejtették meg és ez már a zsidóságról is
áttekinthető képet ad. Ennek az anyagát a Thirring Gusztáv szerkesztésében
1891. megjelent Magyar Statisztikai Évkönyvben olvashatjuk. Az egyes városok
közül Kolozsvár és Székesfehérvár adták ki könyvben az 1869-iki népszámlálási
statisztikát és abban a zsidóságra vonatkozó adatokat is ismertetik. Budapest
(l. o.) statisztikai évkönyve először 1873. jelent meg Kőrösy József (l. o.)
szerkesztésében Pestvárosi Statisztikai Évkönyv c. alatt és már igen gazdag
hitfelekezeti statisztikát, születés, halandóság, házasság, bűnözés stb.
adatokat dolgozott fel. Budapest statisztikai évkönyve 1894 óta állandóan
megjelenik; kiadatását Fenyvessy Adolf (l. o.) kezdeményezte, aki a főváros
1894 jan. 20. tartott közgyűlésén indítványozta egy a főváros összes
életnyilvánulásaira kiterjedő statisztikai évkönyv kiadását. A háború után az
Évkönyv először 1926. jelent meg Illyefalvy Lajos a Fővárosi Statisztikai
Hivatal igazgatójának körültekintő szerkesztésében és gazdag anyagát használjuk
budapesti vonatkozásban (l. Budapest), míg az országos viszonylatokról a Magyar
Királyi Statisztikai Hivatal adatait közöljük. Meg kell még említenünk a Magyar
Városok Statisztikai Évkönyvét, amely 1912 jelent meg először Thirring Gusztáv
szerkesztésében és amely tartalmazza a magyar városok lakosságának hitfelekezetek
szerint való megoszlását, az anyanyelv és hitfelekezet viszonyát, a
házasulandók felekezetét is. Egyoldalúan dolgozták föl a zsidóság
statisztikáját Farkas Ödön: A zsidóság Magyarországon (Budapest 1881);
Weszprémi Károly: A magyar zsidók statisztikája: Petrássevich Géza:
Magyarország és a zsidóság (1900); Egán Lajos: A zsidóság Magyarországon
(Esztergom 1910); Miklóssy I.: Keresztény magyar népünk gazdasági romlása
(1913); Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon c. művekben. Ugyancsak
néhány esztendeje jelent meg egy statisztikai munka, amely az összegyűjtött
adatokból azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy «a zsidóság veleszületett
anyagias gondolkodásánál fogva és egy más fajhoz való tartozóságot jelentő
vallásánál fogva közömbös a magyarság nemzeti eszményei iránt és lélekben
messze van a magyarság érzésétől és törekvéseitől». A statisztika tudományos és
pártatlan kezelése az ilyen célzatos, felületes és komolyabb tudományos alapot
nélkülöző végkövetkeztetéseket teljesen megcáfolja. A zsidó lakosság 1869-ig.
Történetíróink szerint Mátyás király korában 20,000-re tehető a zsidóság száma.
A török uralom alatt s az uralmat követő zsidóüldözés e számot apasztotta.
Acsády szerint a pragmatica sanctió korában 1720. Magyarország 2.582,000 főnyi
népességéből 12,000 zsidóvallású volt mindössze, ez a népszámlálás azonban csak
harminc vármegyére terjedt és valójában csak 11,621 zsidót mutatott ki.
1785-ben a népszámlálás 75,000 zsidó lakosról tud, 1787. azonban már 83,000-et
mutat ki a hivatalos megállapítás. Az 1805-iki összeírás 130,000 főnyi
zsidóságot tüntet fel, egy 1825-iki statisztika 190,000-et, ami túlzottnak
tetszik, mivel az 1835-i adatok 165,776 zsidót említenek. Viszont az 1850-iki
osztrák népszámlálás ugyancsak 190,000-ről tud. Ezzel ellentétben áll Fényes
Elek számítása, amely szerint 1842. már 241,632 zsidó lakosa volt az országnak.
Ezek azonban nem hiteles adatok. A hiteles adatokat az először 1869.
foganatosított és azóta minden tízedik évben törvényes intézkedéssel megtartott
népszámlálási statisztikák közlik. A hivatalos statisztika. 1868-tól 1925-ig
így alakult a magyar zsidóság statisztikája:E kimutatás szerint az 1920-iki
népszámlálás alapján 7.980,143 lakosból 473,310 a zsidóvallású, s hogy számuk
1910 óta 1955 lélekkel, 0,4 százalékkal gyarapodott. Látjuk azt is, hogy nem
helytálló a zsidóság természetellenes szaporodásáról terjesztett állítás, mert
a lakosság szaporodási százaléka 1880-1910-ig 10 százalékkal múlta felül a
zsidóság szaporodását. Minden statisztika, amely ettől a megállapítástól eltérő
eredményre jut: tendenciózus.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3093. címszó a lexikon =>
552. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13093.htm
CÍMSZÓ: Magyarországi zsidóság statisztikája
SZÓCIKK: Magyarországi zsidóság statisztikája. A magyarországi statisztika
általában nem régi keletű s az utolsó félszázadban rendszeresített
népszámlálások alapján fejlődött ki. A legrégibb hiteles statisztikai munka,
amely már vallási statisztikát is tartalmaz, az 1857. októberi népszámlálás
adataiból készült, a belügyminisztérium kiadásában. Az első rendszeres
népszámlálást 1869. ejtették meg és ez már a zsidóságról is áttekinthető képet
ad. Ennek az anyagát a Thirring Gusztáv szerkesztésében 1891. megjelent Magyar
Statisztikai Évkönyvben olvashatjuk. Az egyes városok közül Kolozsvár és
Székesfehérvár adták ki könyvben az 1869-iki népszámlálási statisztikát és
abban a zsidóságra vonatkozó adatokat is ismertetik. Budapest l. o.
statisztikai évkönyve először 1873. jelent meg Kőrösy József l. o.
szerkesztésében Pestvárosi Statisztikai Évkönyv c. alatt és már igen gazdag
hitfelekezeti statisztikát, születés, halandóság, házasság, bűnözés stb.
adatokat dolgozott fel. Budapest statisztikai évkönyve 1894 óta állandóan
megjelenik; kiadatását Fenyvessy Adolf l. o. kezdeményezte, aki a főváros 1894
jan. 20. tartott közgyűlésén indítványozta egy a főváros összes
életnyilvánulásaira kiterjedő statisztikai évkönyv kiadását. A háború után az
Évkönyv először 1926. jelent meg Illyefalvy Lajos a Fővárosi Statisztikai
Hivatal igazgatójának körültekintő szerkesztésében és gazdag anyagát használjuk
budapesti vonatkozásban l. Budapest , míg az országos viszonylatokról a Magyar
Királyi Statisztikai Hivatal adatait közöljük. Meg kell még említenünk a Magyar
Városok Statisztikai Évkönyvét, amely 1912 jelent meg először Thirring Gusztáv
szerkesztésében és amely tartalmazza a magyar városok lakosságának
hitfelekezetek szerint való megoszlását, az anyanyelv és hitfelekezet
viszonyát, a házasulandók felekezetét is. Egyoldalúan dolgozták föl a zsidóság
statisztikáját Farkas Ödön: A zsidóság Magyarországon Budapest 1881 ; Weszprémi
Károly: A magyar zsidók statisztikája: Petrássevich Géza: Magyarország és a
zsidóság 1900 ; Egán Lajos: A zsidóság Magyarországon Esztergom 1910 ; Miklóssy
I.: Keresztény magyar népünk gazdasági romlása 1913 ; Kovács Alajos: A zsidóság
térfoglalása Magyarországon c. művekben. Ugyancsak néhány esztendeje jelent meg
egy statisztikai munka, amely az összegyűjtött adatokból azt a végkövetkeztetést
vonta le, hogy a zsidóság veleszületett anyagias gondolkodásánál fogva és egy
más fajhoz való tartozóságot jelentő vallásánál fogva közömbös a magyarság
nemzeti eszményei iránt és lélekben messze van a magyarság érzésétől és
törekvéseitől . A statisztika tudományos és pártatlan kezelése az ilyen
célzatos, felületes és komolyabb tudományos alapot nélkülöző
végkövetkeztetéseket teljesen megcáfolja. A zsidó lakosság 1869-ig.
Történetíróink szerint Mátyás király korában 20,000-re tehető a zsidóság száma.
A török uralom alatt s az uralmat követő zsidóüldözés e számot apasztotta.
Acsády szerint a pragmatica sanctió korában 1720. Magyarország 2.582,000 főnyi
népességéből 12,000 zsidóvallású volt mindössze, ez a népszámlálás azonban csak
harminc vármegyére terjedt és valójában csak 11,621 zsidót mutatott ki.
1785-ben a népszámlálás 75,000 zsidó lakosról tud, 1787. azonban már 83,000-et
mutat ki a hivatalos megállapítás. Az 1805-iki összeírás 130,000 főnyi
zsidóságot tüntet fel, egy 1825-iki statisztika 190,000-et, ami túlzottnak
tetszik, mivel az 1835-i adatok 165,776 zsidót említenek. Viszont az 1850-iki
osztrák népszámlálás ugyancsak 190,000-ről tud. Ezzel ellentétben áll Fényes
Elek számítása, amely szerint 1842. már 241,632 zsidó lakosa volt az országnak.
Ezek azonban nem hiteles adatok. A hiteles adatokat az először 1869.
foganatosított és azóta minden tízedik évben törvényes intézkedéssel megtartott
népszámlálási statisztikák közlik. A hivatalos statisztika. 1868-tól 1925-ig
így alakult a magyar zsidóság statisztikája:E kimutatás szerint az 1920-iki
népszámlálás alapján 7.980,143 lakosból 473,310 a zsidóvallású, s hogy számuk
1910 óta 1955 lélekkel, 0,4 százalékkal gyarapodott. Látjuk azt is, hogy nem
helytálló a zsidóság természetellenes szaporodásáról terjesztett állítás, mert
a lakosság szaporodási százaléka 1880-1910-ig 10 százalékkal múlta felül a
zsidóság szaporodását. Minden statisztika, amely ettől a megállapítástól eltérő
eredményre jut: tendenciózus.
13093.ht
CÍMSZÓ Magyarország zsidósá statisztikáj
SZÓCIKK Magyarország zsidósá statisztikája magyarország statisztik általába
ne rég kelet a utols félszázadba rendszeresítet népszámláláso alapjá fejlődöt
ki legrégib hitele statisztika munka amel má vallás statisztiká i tartalmaz a
1857 október népszámlálá adataibó készült belügyminisztériu kiadásában A els
rendszere népszámlálás 1869 ejtetté me é e má zsidóságró i áttekinthet képe ad
Enne a anyagá Thirrin Gusztá szerkesztésébe 1891 megjelen Magya Statisztika
Évkönyvbe olvashatjuk A egye városo közü Kolozsvá é Székesfehérvá adtá k
könyvbe a 1869-ik népszámlálás statisztiká é abba zsidóságr vonatkoz adatoka i
ismertetik Budapes l o statisztika évkönyv előszö 1873 jelen me Kőrös Józse l o
szerkesztésébe Pestváros Statisztika Évköny c alat é má ige gazda hitfelekezet
statisztikát születés halandóság házasság bűnözé stb adatoka dolgozot fel
Budapes statisztika évkönyv 189 ót állandóa megjelenik kiadatásá Fenyvess Adol
l o kezdeményezte ak főváro 189 jan 20 tartot közgyűlésé indítványozt eg főváro
össze életnyilvánulásair kiterjed statisztika évköny kiadását hábor utá a
Évköny előszö 1926 jelen me Illyefalv Lajo Főváros Statisztika Hivata
igazgatójána körültekint szerkesztésébe é gazda anyagá használju budapest
vonatkozásba l Budapes mí a országo viszonylatokró Magya Király Statisztika
Hivata adatai közöljük Me kel mé említenün Magya Városo Statisztika Évkönyvét
amel 191 jelen me előszö Thirrin Gusztá szerkesztésébe é amel tartalmazz magya
városo lakosságána hitfelekezete szerin val megoszlását a anyanyel é hitfelekeze
viszonyát házasulandó felekezeté is Egyoldalúa dolgoztá fö zsidósá
statisztikájá Farka Ödön zsidósá Magyarországo Budapes 188 Weszprém Károly
magya zsidó statisztikája Petrássevic Géza Magyarorszá é zsidósá 190 Egá Lajos
zsidósá Magyarországo Esztergo 191 Miklóss I. Keresztén magya népün gazdaság
romlás 191 Kovác Alajos zsidósá térfoglalás Magyarországo c művekben Ugyancsa
néhán esztendej jelen me eg statisztika munka amel a összegyűjtöt adatokbó az
végkövetkeztetés vont le hog zsidósá veleszületet anyagia gondolkodásáná fogv é
eg má fajho val tartozóságo jelent vallásáná fogv közömbö magyarsá nemzet
eszménye irán é lélekbe messz va magyarsá érzésétő é törekvéseitő statisztik
tudományo é pártatla kezelés a ilye célzatos felülete é komolyab tudományo alapo
nélkülöz végkövetkeztetéseke teljese megcáfolja zsid lakossá 1869-ig
Történetíróin szerin Mátyá királ korába 20,000-r tehet zsidósá száma törö uralo
alat a uralma követ zsidóüldözé számo apasztotta Acsád szerin pragmatic sancti
korába 1720 Magyarorszá 2.582,00 főny népességébő 12,00 zsidóvallás vol
mindössze e népszámlálá azonba csa harmin vármegyér terjed é valójába csa 11,62
zsidó mutatot ki 1785-be népszámlálá 75,00 zsid lakosró tud 1787 azonba má
83,000-e muta k hivatalo megállapítás A 1805-ik összeírá 130,00 főny zsidóságo
tünte fel eg 1825-ik statisztik 190,000-et am túlzottna tetszik mive a 1835-
adato 165,77 zsidó említenek Viszon a 1850-ik osztrá népszámlálá ugyancsa
190,000-rő tud Ezze ellentétbe ál Fénye Ele számítása amel szerin 1842 má 241,63
zsid lakos vol a országnak Eze azonba ne hitele adatok hitele adatoka a előszö
1869 foganatosítot é azót minde tízedi évbe törvénye intézkedésse megtartot
népszámlálás statisztiká közlik hivatalo statisztika 1868-tó 1925-i íg alakul
magya zsidósá statisztikája: kimutatá szerin a 1920-ik népszámlálá alapjá
7.980,14 lakosbó 473,31 zsidóvallású hog számu 191 ót 195 lélekkel 0,
százalékka gyarapodott Látju az is hog ne helytáll zsidósá természetellene
szaporodásáró terjesztet állítás mer lakossá szaporodás százalék 1880-1910-i 1
százalékka múlt felü zsidósá szaporodását Minde statisztika amel ettő
megállapítástó eltér eredményr jut tendenciózus
13093.h
CÍMSZ Magyarorszá zsidós statisztiká
SZÓCIK Magyarorszá zsidós statisztikáj magyarorszá statiszti általáb n ré
kele utol félszázadb rendszeresíte népszámlálás alapj fejlődö k legrégi hitel
statisztik munk ame m vallá statisztik tartalma 185 októbe népszámlál adataib
készül belügyminisztéri kiadásába el rendszer népszámlálá 186 ejtett m m
zsidóságr áttekinthe kép a Enn anyag Thirri Guszt szerkesztéséb 189 megjele
Magy Statisztik Évkönyvb olvashatju egy város köz Kolozsv Székesfehérv adt
könyvb 1869-i népszámlálá statisztik abb zsidóság vonatko adatok ismerteti
Budape statisztik évköny elősz 187 jele m Kőrö Józs szerkesztéséb Pestváro
Statisztik Évkön ala m ig gazd hitfelekeze statisztiká születé halandósá
házassá bűnöz st adatok dolgozo fe Budape statisztik évköny 18 ó állandó
megjeleni kiadatás Fenyves Ado kezdeményezt a fővár 18 ja 2 tarto közgyűlés
indítványoz e fővár össz életnyilvánulásai kiterje statisztik évkön kiadásá
hábo ut Évkön elősz 192 jele m Illyefal Laj Főváro Statisztik Hivat igazgatóján
körültekin szerkesztéséb gazd anyag használj budapes vonatkozásb Budape m
ország viszonylatokr Magy Királ Statisztik Hivat adata közöljü M ke m említenü
Magy Város Statisztik Évkönyvé ame 19 jele m elősz Thirri Guszt szerkesztéséb
ame tartalmaz magy város lakosságán hitfelekezet szeri va megoszlásá anyanye
hitfelekez viszonyá házasuland felekezet i Egyoldalú dolgozt f zsidós
statisztikáj Fark Ödö zsidós Magyarország Budape 18 Weszpré Károl magy zsid
statisztikáj Petrássevi Géz Magyarorsz zsidós 19 Eg Lajo zsidós Magyarország
Eszterg 19 Miklós I Kereszté magy népü gazdasá romlá 19 Ková Alajo zsidós
térfoglalá Magyarország művekbe Ugyancs néhá esztende jele m e statisztik munk
ame összegyűjtö adatokb a végkövetkezteté von l ho zsidós veleszülete anyagi
gondolkodásán fog e m fajh va tartozóság jelen vallásán fog közömb magyars
nemze eszmény irá lélekb mess v magyars érzését törekvéseit statiszti tudomány
pártatl kezelé ily célzato felület komolya tudomány alap nélkülö
végkövetkeztetések teljes megcáfolj zsi lakoss 1869-i Történetírói szeri Máty
kirá koráb 20,000- tehe zsidós szám tör ural ala uralm köve zsidóüldöz szám apasztott
Acsá szeri pragmati sanct koráb 172 Magyarorsz 2.582,0 főn népességéb 12,0
zsidóvallá vo mindössz népszámlál azonb cs harmi vármegyé terje valójáb cs 11,6
zsid mutato k 1785-b népszámlál 75,0 zsi lakosr tu 178 azonb m 83,000- mut
hivatal megállapítá 1805-i összeír 130,0 főn zsidóság tünt fe e 1825-i
statiszti 190,000-e a túlzottn tetszi miv 1835 adat 165,7 zsid említene Viszo
1850-i osztr népszámlál ugyancs 190,000-r tu Ezz ellentétb á Fény El számítás
ame szeri 184 m 241,6 zsi lako vo országna Ez azonb n hitel adato hitel adatok
elősz 186 foganatosíto azó mind tízed évb törvény intézkedéss megtarto
népszámlálá statisztik közli hivatal statisztik 1868-t 1925- í alaku magy
zsidós statisztikája kimutat szeri 1920-i népszámlál alapj 7.980,1 lakosb 473,3
zsidóvallás ho szám 19 ó 19 lélekke 0 százalékk gyarapodot Látj a i ho n
helytál zsidós természetellen szaporodásár terjeszte állítá me lakoss szaporodá
százalé 1880-1910- százalékk múl fel zsidós szaporodásá Mind statisztik ame ett
megállapítást elté eredmény ju tendenciózu
13093.
CÍMS Magyarorsz zsidó statisztik
SZÓCI Magyarorsz zsidó statisztiká magyarorsz statiszt általá r kel uto
félszázad rendszeresít népszámlálá alap fejlőd legrég hite statiszti mun am
vall statiszti tartalm 18 októb népszámlá adatai készü belügyminisztér kiadásáb
e rendsze népszámlál 18 ejtet zsidóság áttekinth ké En anya Thirr Gusz
szerkesztésé 18 megjel Mag Statiszti Évkönyv olvashatj eg váro kö Kolozs
Székesfehér ad könyv 1869- népszámlál statiszti ab zsidósá vonatk adato ismertet
Budap statiszti évkön elős 18 jel Kőr Józ szerkesztésé Pestvár Statiszti Évkö
al i gaz hitfelekez statisztik szület halandós házass bűnö s adato dolgoz f
Budap statiszti évkön 1 álland megjelen kiadatá Fenyve Ad kezdeményez fővá 1 j
tart közgyűlé indítványo fővá öss életnyilvánulása kiterj statiszti évkö kiadás
háb u Évkö elős 19 jel Illyefa La Fővár Statiszti Hiva igazgatójá körülteki
szerkesztésé gaz anya használ budape vonatkozás Budap orszá viszonylatok Mag
Kirá Statiszti Hiva adat közölj k említen Mag Váro Statiszti Évkönyv am 1 jel
elős Thirr Gusz szerkesztésé am tartalma mag váro lakosságá hitfelekeze szer v
megoszlás anyany hitfeleke viszony házasulan felekeze Egyoldal dolgoz zsidó
statisztiká Far Öd zsidó Magyarorszá Budap 1 Weszpr Káro mag zsi statisztiká
Petrássev Gé Magyarors zsidó 1 E Laj zsidó Magyarorszá Eszter 1 Mikló Kereszt
mag nép gazdas roml 1 Kov Alaj zsidó térfoglal Magyarorszá művekb Ugyanc néh
esztend jel statiszti mun am összegyűjt adatok végkövetkeztet vo h zsidó
veleszület anyag gondolkodásá fo faj v tartozósá jele vallásá fo közöm magyar
nemz eszmén ir lélek mes magyar érzésé törekvései statiszt tudomán pártat kezel
il célzat felüle komoly tudomán ala nélkül végkövetkeztetése telje megcáfol zs
lakos 1869- Történetíró szer Mát kir korá 20,000 teh zsidó szá tö ura al ural
köv zsidóüldö szá apasztot Acs szer pragmat sanc korá 17 Magyarors 2.582, fő
népességé 12, zsidóvall v mindöss népszámlá azon c harm vármegy terj valójá c
11, zsi mutat 1785- népszámlá 75, zs lakos t 17 azon 83,000 mu hivata
megállapít 1805- összeí 130, fő zsidósá tün f 1825- statiszt 190,000- túlzott
tetsz mi 183 ada 165, zsi említen Visz 1850- oszt népszámlá ugyanc 190,000- t
Ez ellentét Fén E számítá am szer 18 241, zs lak v országn E azon hite adat
hite adato elős 18 foganatosít az min tíze év törvén intézkedés megtart
népszámlál statiszti közl hivata statiszti 1868- 1925 alak mag zsidó
statisztikáj kimuta szer 1920- népszámlá alap 7.980, lakos 473, zsidóvallá h
szá 1 1 lélekk százalék gyarapodo Lát h helytá zsidó természetelle szaporodásá
terjeszt állít m lakos szaporod százal 1880-1910 százalék mú fe zsidó
szaporodás Min statiszti am et megállapítás elt eredmén j tendencióz
13093
CÍM Magyarors zsid statiszti
SZÓC Magyarors zsid statisztik magyarors statisz által ke ut félszáza
rendszeresí népszámlál ala fejlő legré hit statiszt mu a val statiszt tartal 1
októ népszáml adata kész belügyminiszté kiadásá rendsz népszámlá 1 ejte zsidósá
áttekint k E any Thir Gus szerkesztés 1 megje Ma Statiszt Évköny olvashat e vár
k Koloz Székesfehé a köny 1869 népszámlá statiszt a zsidós vonat adat ismerte
Buda statiszt évkö elő 1 je Kő Jó szerkesztés Pestvá Statiszt Évk a ga
hitfeleke statiszti szüle halandó házas bűn adat dolgo Buda statiszt évkö állan
megjele kiadat Fenyv A kezdeménye főv tar közgyűl indítvány főv ös
életnyilvánulás kiter statiszt évk kiadá há Évk elő 1 je Illyef L Fővá Statiszt
Hiv igazgatój körültek szerkesztés ga any haszná budap vonatkozá Buda orsz
viszonylato Ma Kir Statiszt Hiv ada közöl említe Ma Vár Statiszt Évköny a je
elő Thir Gus szerkesztés a tartalm ma vár lakosság hitfelekez sze megoszlá
anyan hitfelek viszon házasula felekez Egyolda dolgo zsid statisztik Fa Ö zsid
Magyarorsz Buda Weszp Kár ma zs statisztik Petrásse G Magyaror zsid La zsid Magyarorsz
Eszte Mikl Keresz ma né gazda rom Ko Ala zsid térfogla Magyarorsz művek Ugyan
né eszten je statiszt mu a összegyűj adato végkövetkezte v zsid veleszüle anya
gondolkodás f fa tartozós jel vallás f közö magya nem eszmé i léle me magya
érzés törekvése statisz tudomá párta keze i célza felül komol tudomá al nélkü
végkövetkeztetés telj megcáfo z lako 1869 Történetír sze Má ki kor 20,00 te
zsid sz t ur a ura kö zsidóüld sz apaszto Ac sze pragma san kor 1 Magyaror
2.582 f népesség 12 zsidóval mindös népszáml azo har vármeg ter valój 11 zs
muta 1785 népszáml 75 z lako 1 azo 83,00 m hivat megállapí 1805 össze 130 f
zsidós tü 1825 statisz 190,000 túlzot tets m 18 ad 165 zs említe Vis 1850 osz
népszáml ugyan 190,000 E ellenté Fé számít a sze 1 241 z la ország azo hit ada
hit adat elő 1 foganatosí a mi tíz é törvé intézkedé megtar népszámlá statiszt
köz hivat statiszt 1868 192 ala ma zsid statisztiká kimut sze 1920 népszáml ala
7.980 lako 473 zsidóvall sz lélek százalé gyarapod Lá helyt zsid természetell
szaporodás terjesz állí lako szaporo száza 1880-191 százalé m f zsid szaporodá
Mi statiszt a e megállapítá el eredmé tendenció
1309
CÍ Magyaror zsi statiszt
SZÓ Magyaror zsi statiszti magyaror statis álta k u félszáz rendszeres
népszámlá al fejl legr hi statisz m va statisz tarta okt népszám adat kés
belügyminiszt kiadás rends népszáml ejt zsidós áttekin an Thi Gu szerkeszté
megj M Statisz Évkön olvasha vá Kolo Székesfeh kön 186 népszáml statisz zsidó
vona ada ismert Bud statisz évk el j K J szerkeszté Pestv Statisz Év g hitfelek
statiszt szül haland háza bű ada dolg Bud statisz évk álla megjel kiada Feny
kezdemény fő ta közgyű indítván fő ö életnyilvánulá kite statisz év kiad h Év
el j Illye Főv Statisz Hi igazgató körülte szerkeszté g an haszn buda vonatkoz
Bud ors viszonylat M Ki Statisz Hi ad közö említ M Vá Statisz Évkön j el Thi Gu
szerkeszté tartal m vá lakossá hitfeleke sz megoszl anya hitfele viszo házasul
feleke Egyold dolg zsi statiszti F zsi Magyarors Bud Wesz Ká m z statiszti
Petráss Magyaro zsi L zsi Magyarors Eszt Mik Keres m n gazd ro K Al zsi térfogl
Magyarors műve Ugya n eszte j statisz m összegyű adat végkövetkezt zsi veleszül
any gondolkodá f tartozó je vallá köz magy ne eszm lél m magy érzé törekvés
statis tudom párt kez célz felü komo tudom a nélk végkövetkezteté tel megcáf
lak 186 Történetí sz M k ko 20,0 t zsi s u ur k zsidóül s apaszt A sz pragm sa
ko Magyaro 2.58 népessé 1 zsidóva mindö népszám az ha várme te való 1 z mut 178
népszám 7 lak az 83,0 hiva megállap 180 össz 13 zsidó t 182 statis 190,00 túlzo
tet 1 a 16 z említ Vi 185 os népszám ugya 190,00 ellent F számí sz 24 l orszá
az hi ad hi ada el foganatos m tí törv intézked megta népszáml statisz kö hiva
statisz 186 19 al m zsi statisztik kimu sz 192 népszám al 7.98 lak 47 zsidóval
s léle százal gyarapo L hely zsi természetel szaporodá terjes áll lak szapor
száz 1880-19 százal zsi szaporod M statisz megállapít e eredm tendenci