13104.htm
CÍMSZÓ: Magyar zsidó cigányok
SZÓCIKK: Magyar zsidó
cigányok. Magyarországon régen ismerik ezt az érdekes zsidótípust. Azelőtt
magányosan járták az országot a magyar zsidó népzenészek és akkoriban klezmerek-nek,
fiedlerek-nek (hegedűs) hívták őket. A XVIII. sz.-ban már sok jól szervezett,
országosan ismert zenekarban működtek. Jó sokáig érdekes szerepet játszottak a
zenekultúrában, de ma már csak elvétve találunk egyet-egyet. A magyar zsidó
cigány népzenész kihalóban van. Valamennyi magyar zsidó népzenész között
Rózsavölgyi Márk (l. o.) a legismertebb. Bartalus István elismeri kiválóságát
és annak a magyar muzsikusnak tartja, aki a XV. sz.-ból származó «Palotás
táncot» modernizálta és kiegészítette. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta:«Vén
muzsikus, mit vétettem én neked, Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hejh, nem szól már, s ez nekem még keserűbb,
Ez nekem még keserűbb !» Csokonai Mihály is ismerte és becsülte a zsidó
muzsikus cigányokat. A «Dorottya» I. könyvében írja: «Im a taponári zsidók
bekerülnek És muzsikájukkal a helyükre ülnek». Ugyanott a II. könyvben
olvassuk: «Megpendül egyszerre Izsák száraz fája Zengő szerszámokkal kíséri
bandája».Alább pedig ezt a két sort: «Rá rándítja Izsák pengő muzsikáját, S a
Palatínusnak elkezdi nótáját».A magyar népzene történetében előkelő helyet
foglal el a Finály-féle zenekar. Az óbudai zsidó temetőben nyugszik Finály
Ansel, egykori nagytehetségű karnagya a palatínus udvari zenekarának. Érdemei
jutalmául házat kaptak a zenészei, az ú. n. «Freihaus»-t, a Föld- és
Szőlőkertutca sarkán. Híres zsidó cigányokat a legújabb időkből is ismerünk. A
legtehetségesebbek közül való Fehér Poldi, a szegedi Kukac-banda korrepetitora.
1878-ban a párisi világkiállításon a párisi zeneművészeti körök zsűrije
egyhangúlag Fehér Poldi bandájának ítélte oda a kiállítás nagy aranyérmét a
«Repülj fecském» és a «Rákóczi-induló» virtuóz interpretálásáért, amelyhez még
egy tiszta aranyból vert, háromezer forintot érő koszorút is kapott. De a
bandája összeveszett a koszorún, mert levelekre szedve akarták egymás között
szétosztani. Fehér Poldi úgy hárította el a perpatvart, hogy a koszorút
szülővárosának, Szegednek ajándékozta, amely azt mai napig is kegyeletesen őrzi
a Somogyi-könyvtárból fejlesztett múzeumban. A zsidó cigány érdekes figurája
kiveszett már a magyar életből, de kóbor népzenészek még ma is vannak a magyar
zsidóságban, különösen a chásszidikus rétegekben, ahol bad-chan-oknak,
greinerek-nek vagy marsalik-oknak (l. o.) hívják őket. De ezek inkább poéták,
mint muzsikusok, bárha énekeik muzsikáját ők maguk komponálják és
hegedűjátékkal kísérik előadásukat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3104. címszó a lexikon =>
565. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13104.htm
CÍMSZÓ: Magyar zsidó cigányok
SZÓCIKK: Magyar zsidó cigányok. Magyarországon régen ismerik ezt az érdekes
zsidótípust. Azelőtt magányosan járták az országot a magyar zsidó népzenészek
és akkoriban klezmerek-nek, fiedlerek-nek hegedűs hívták őket. A XVIII. sz.-ban
már sok jól szervezett, országosan ismert zenekarban működtek. Jó sokáig
érdekes szerepet játszottak a zenekultúrában, de ma már csak elvétve találunk
egyet-egyet. A magyar zsidó cigány népzenész kihalóban van. Valamennyi magyar zsidó
népzenész között Rózsavölgyi Márk l. o. a legismertebb. Bartalus István
elismeri kiválóságát és annak a magyar muzsikusnak tartja, aki a XV. sz.-ból
származó Palotás táncot modernizálta és kiegészítette. Halálát Petőfi Sándor is
megsiratta: Vén muzsikus, mit vétettem én neked, Hogy mindig csak szomorítasz
engemet? Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hejh, nem szól már, s ez nekem még
keserűbb, Ez nekem még keserűbb ! Csokonai Mihály is ismerte és becsülte a
zsidó muzsikus cigányokat. A Dorottya I. könyvében írja: Im a taponári zsidók
bekerülnek És muzsikájukkal a helyükre ülnek . Ugyanott a II. könyvben
olvassuk: Megpendül egyszerre Izsák száraz fája Zengő szerszámokkal kíséri
bandája .Alább pedig ezt a két sort: Rá rándítja Izsák pengő muzsikáját, S a Palatínusnak
elkezdi nótáját .A magyar népzene történetében előkelő helyet foglal el a
Finály-féle zenekar. Az óbudai zsidó temetőben nyugszik Finály Ansel, egykori
nagytehetségű karnagya a palatínus udvari zenekarának. Érdemei jutalmául házat
kaptak a zenészei, az ú. n. Freihaus -t, a Föld- és Szőlőkertutca sarkán. Híres
zsidó cigányokat a legújabb időkből is ismerünk. A legtehetségesebbek közül
való Fehér Poldi, a szegedi Kukac-banda korrepetitora. 1878-ban a párisi
világkiállításon a párisi zeneművészeti körök zsűrije egyhangúlag Fehér Poldi
bandájának ítélte oda a kiállítás nagy aranyérmét a Repülj fecském és a
Rákóczi-induló virtuóz interpretálásáért, amelyhez még egy tiszta aranyból
vert, háromezer forintot érő koszorút is kapott. De a bandája összeveszett a
koszorún, mert levelekre szedve akarták egymás között szétosztani. Fehér Poldi
úgy hárította el a perpatvart, hogy a koszorút szülővárosának, Szegednek
ajándékozta, amely azt mai napig is kegyeletesen őrzi a Somogyi-könyvtárból
fejlesztett múzeumban. A zsidó cigány érdekes figurája kiveszett már a magyar
életből, de kóbor népzenészek még ma is vannak a magyar zsidóságban, különösen
a chásszidikus rétegekben, ahol bad-chan-oknak, greinerek-nek vagy
marsalik-oknak l. o. hívják őket. De ezek inkább poéták, mint muzsikusok, bárha
énekeik muzsikáját ők maguk komponálják és hegedűjátékkal kísérik előadásukat.
13104.ht
CÍMSZÓ Magya zsid cigányo
SZÓCIKK Magya zsid cigányok Magyarországo rége ismeri ez a érdeke
zsidótípust Azelőt magányosa jártá a országo magya zsid népzenésze é akkoriba
klezmerek-nek fiedlerek-ne hegedű hívtá őket XVIII sz.-ba má so jó szervezett
országosa ismer zenekarba működtek J sokái érdeke szerepe játszotta
zenekultúrában d m má csa elvétv találun egyet-egyet magya zsid cigán népzenés
kihalóba van Valamenny magya zsid népzenés közöt Rózsavölgy Már l o
legismertebb Bartalu Istvá elismer kiválóságá é anna magya muzsikusna tartja ak
XV sz.-bó származ Palotá tánco modernizált é kiegészítette Halálá Petőf Sándo i
megsiratta Vé muzsikus mi vétette é neked Hog mindi csa szomorítas engemet
Keseregtem miko szól hegedűd Hejh ne szó már e neke mé keserűbb E neke mé
keserűb Csokona Mihál i ismert é becsült zsid muzsiku cigányokat Dorotty I
könyvébe írja I taponár zsidó bekerülne É muzsikájukka helyükr ülne Ugyanot II
könyvbe olvassuk Megpendü egyszerr Izsá szára fáj Zeng szerszámokka kísér
bandáj .Aláb pedi ez ké sort R rándítj Izsá peng muzsikáját Palatínusna elkezd
nótájá . magya népzen történetébe előkel helye fogla e Finály-fél zenekar A óbuda
zsid temetőbe nyugszi Finál Ansel egykor nagytehetség karnagy palatínu udvar
zenekarának Érdeme jutalmáu háza kapta zenészei a ú n Freihau -t Föld é
Szőlőkertutc sarkán Híre zsid cigányoka legújab időkbő i ismerünk
legtehetségesebbe közü val Fehé Poldi szeged Kukac-band korrepetitora 1878-ba
páris világkiállításo páris zeneművészet körö zsűrij egyhangúla Fehé Pold
bandájána ítélt od kiállítá nag aranyérmé Repül fecské é Rákóczi-indul virtuó
interpretálásáért amelyhe mé eg tiszt aranybó vert háromeze forinto ér koszorú
i kapott D bandáj összeveszet koszorún mer levelekr szedv akartá egymá közöt
szétosztani Fehé Pold úg hárított e perpatvart hog koszorú szülővárosának
Szegedne ajándékozta amel az ma napi i kegyeletese őrz Somogyi-könyvtárbó
fejlesztet múzeumban zsid cigán érdeke figuráj kiveszet má magya életből d kóbo
népzenésze mé m i vanna magya zsidóságban különöse chásszidiku rétegekben aho
bad-chan-oknak greinerek-ne vag marsalik-okna l o hívjá őket D eze inkáb poéták
min muzsikusok bárh énekei muzsikájá ő magu komponáljá é hegedűjátékka kíséri
előadásukat
13104.h
CÍMSZ Magy zsi cigány
SZÓCIK Magy zsi cigányo Magyarország rég ismer e érdek zsidótípus Azelő
magányos járt ország magy zsi népzenész akkorib klezmerek-ne fiedlerek-n heged
hívt őke XVII sz.-b m s j szervezet országos isme zenekarb működte soká érdek
szerep játszott zenekultúrába m cs elvét találu egyet-egye magy zsi cigá
népzené kihalób va Valamenn magy zsi népzené közö Rózsavölg Má legismerteb
Bartal Istv elisme kiválóság ann magy muzsikusn tartj a X sz.-b szárma Palot
tánc modernizál kiegészített Halál Pető Sánd megsiratt V muzsiku m vétett neke
Ho mind cs szomoríta engeme Keseregte mik szó hegedű Hej n sz má nek m keserűb
nek m keserű Csokon Mihá ismer becsül zsi muzsik cigányoka Dorott könyvéb írj
taponá zsid bekerüln muzsikájukk helyük üln Ugyano I könyvb olvassu Megpend
egyszer Izs szár fá Zen szerszámokk kísé bandá .Alá ped e k sor rándít Izs pen
muzsikájá Palatínusn elkez nótáj magy népze történetéb előke hely fogl
Finály-fé zeneka óbud zsi temetőb nyugsz Finá Anse egyko nagytehetsé karnag
palatín udva zenekarána Érdem jutalmá ház kapt zenésze Freiha - Föl Szőlőkertut
sarká Hír zsi cigányok legúja időkb ismerün legtehetségesebb köz va Feh Pold
szege Kukac-ban korrepetitor 1878-b pári világkiállítás pári zeneművésze kör
zsűri egyhangúl Feh Pol bandáján ítél o kiállít na aranyérm Repü fecsk
Rákóczi-indu virtu interpretálásáér amelyh m e tisz aranyb ver háromez forint é
koszor kapot bandá összevesze koszorú me levelek szed akart egym közö szétosztan
Feh Pol ú hárítot perpatvar ho koszor szülővárosána Szegedn ajándékozt ame a m
nap kegyeletes őr Somogyi-könyvtárb fejleszte múzeumba zsi cigá érdek figurá
kivesze m magy életbő kób népzenész m vann magy zsidóságba különös chásszidik
rétegekbe ah bad-chan-okna greinerek-n va marsalik-okn hívj őke ez inká poétá
mi muzsikuso bár éneke muzsikáj mag komponálj hegedűjátékk kísér előadásuka
13104.
CÍMS Mag zs cigán
SZÓCI Mag zs cigány Magyarorszá ré isme érde zsidótípu Azel magányo jár
orszá mag zs népzenés akkori klezmerek-n fiedlerek- hege hív ők XVI sz.-
szerveze országo ism zenekar működt sok érde szere játszot zenekultúráb c elvé
talál egyet-egy mag zs cig népzen kihaló v Valamen mag zs népzen köz Rózsavöl M
legismerte Barta Ist elism kiválósá an mag muzsikus tart sz.- szárm Palo tán
modernizá kiegészítet Halá Pet Sán megsirat muzsik vétet nek H min c szomorít
engem Keseregt mi sz heged He s m ne keserű ne keser Csoko Mih isme becsü zs
muzsi cigányok Dorot könyvé ír tapon zsi bekerül muzsikájuk helyü ül Ugyan
könyv olvass Megpen egysze Iz szá f Ze szerszámok kís band .Al pe so rándí Iz
pe muzsikáj Palatínus elke nótá mag népz történeté elők hel fog Finály-f zenek
óbu zs temető nyugs Fin Ans egyk nagytehets karna palatí udv zenekarán Érde
jutalm há kap zenész Freih Fö Szőlőkertu sark Hí zs cigányo legúj idők ismerü
legtehetségeseb kö v Fe Pol szeg Kukac-ba korrepetito 1878- pár világkiállítá
pár zeneművész kö zsűr egyhangú Fe Po bandájá íté kiállí n aranyér Rep fecs
Rákóczi-ind virt interpretálásáé amely tis arany ve hárome forin koszo kapo
band összevesz koszor m levele sze akar egy köz szétoszta Fe Po háríto perpatva
h koszo szülővárosán Szeged ajándékoz am na kegyelete ő Somogyi-könyvtár
fejleszt múzeumb zs cig érde figur kivesz mag életb kó népzenés van mag
zsidóságb különö chásszidi rétegekb a bad-chan-okn greinerek- v marsalik-ok hív
ők e ink poét m muzsikus bá ének muzsiká ma komponál hegedűjáték kísé előadásuk
13104
CÍM Ma z cigá
SZÓC Ma z cigán Magyarorsz r ism érd zsidótíp Aze magány já orsz ma z
népzené akkor klezmerek- fiedlerek heg hí ő XV sz. szervez ország is zeneka
működ so érd szer játszo zenekultúrá elv talá egyet-eg ma z ci népze kihal
Valame ma z népze kö Rózsavö legismert Bart Is elis kiválós a ma muzsiku tar
sz. szár Pal tá moderniz kiegészíte Hal Pe Sá megsira muzsi véte ne mi szomorí
enge Kesereg m s hege H n keser n kese Csok Mi ism becs z muzs cigányo Doro
könyv í tapo zs bekerü muzsikáju hely ü Ugya köny olvas Megpe egysz I sz Z
szerszámo kí ban .A p s ránd I p muzsiká Palatínu elk nót ma nép történet elő
he fo Finály- zene ób z temet nyug Fi An egy nagytehet karn palat ud zenekará
Érd jutal h ka zenés Frei F Szőlőkert sar H z cigány legú idő ismer
legtehetségese k F Po sze Kukac-b korrepetit 1878 pá világkiállít pá zeneművés
k zsű egyhang F P bandáj ít kiáll aranyé Re fec Rákóczi-in vir interpretálásá
amel ti aran v három fori kosz kap ban összeves koszo level sz aka eg kö
szétoszt F P hárít perpatv kosz szülővárosá Szege ajándéko a n kegyelet
Somogyi-könyvtá fejlesz múzeum z ci érd figu kives ma élet k népzené va ma
zsidóság külön chásszid rétegek bad-chan-ok greinerek marsalik-o hí ő in poé
muzsiku b éne muzsik m komponá hegedűjáté kís előadásu
1310
CÍ M cig
SZÓ M cigá Magyarors is ér zsidótí Az magán j ors m népzen akko klezmerek
fiedlere he h X sz szerve orszá i zenek műkö s ér sze játsz zenekultúr el tal
egyet-e m c népz kiha Valam m népz k Rózsav legismer Bar I eli kiváló m muzsik
ta sz szá Pa t moderni kiegészít Ha P S megsir muzs vét n m szomor eng Kesere
heg kese kes Cso M is bec muz cigány Dor köny tap z beker muzsikáj hel Ugy kön
olva Megp egys s szerszám k ba . rán muzsik Palatín el nó m né történe el h f
Finály zen ó teme nyu F A eg nagytehe kar pala u zenekar Ér juta k zené Fre
Szőlőker sa cigán leg id isme legtehetséges P sz Kukac- korrepeti 187 p
világkiállí p zeneművé zs egyhan bandá í kiál arany R fe Rákóczi-i vi
interpretálás ame t ara háro for kos ka ba összeve kosz leve s ak e k szétosz
hárí perpat kos szülőváros Szeg ajándék kegyele Somogyi-könyvt fejles múzeu c
ér fig kive m éle népzen v m zsidósá külö chásszi rétege bad-chan-o greinere
marsalik- h i po muzsik én muzsi kompon hegedűját kí előadás