Magyar Zsidó Lexikon: Mártírok és memorkönyvek

13203.htm

CÍMSZÓ: Mártírok és memorkönyvek

SZÓCIKK: Mártírok és memorkönyvek. A diasporában élő zsidóság egész történetét a jeruzsálemi templom elpusztítása korától kezdve a zsidó hitükért vértanúhalált halt áldozatok szakadatlan sora tölti ki s ez a gettók kapuinak lerombolása óta sem ért véget, sőt kimutatható, hogy az áldozatok száma azóta gyarapodott. A mártírok sorozatát hol egyik, hol másik állam zsidósága szolgáltatta, de a folytonosság sohasem szűnt meg. Ámde a zsidó ember mártírsága alatt nem érthetjük pusztán a zsidósághoz való tartozás okozta tragikus halált, melyet üldözések, zendülések és tervszerű izgatások eredményeztek. Igazi mártírjának azt vallja a zsidóság, aki inkább meghal, semhogy hitét akár csak formailag, csak rövid időre is megváltoztassa vagy azt akár a máglyán is megtagadja. A mártírság csupán az előbb említett kategóriát és magát a zsidóság összességét illeti meg. Nem ok nélkül hasonlítja a Midrás Izrael népét cseréphalomhoz, melyből ha egyet megbolygatnak, az egész halom megérzi: a zsidóság egész története a diaspora óta igazolja ezt a mondást, mert ha egyetlen zsidó bűnt követ el, vagy viselkedésével a közmorált megsérti, az egész zsidóság megérzi azt s a megtorlás nagyobb vagy kisebb mértékben minden zsidót érint. A Talmud szükségképpen már foglalkozik a mártírsággal, mert a Bar-Kochba-felkelés a valódi értelemben vett mártírok hosszú légióját szolgáltatta. A Talmudszerzők álláspontja éppen azért nem egységes, mert túlzott erkölcsi szigorukban nem akarták a mártírok óriási számát megnövelni. A Joma-traktátus (85b) ezt ajánlja: «Élj a törvény által, de ne az által halj meg» s ez a vélemény Mózes III. 18. 5. versén alapszik. A zsidóságnak Mózes és Hillel mellett legnagyobb tanítómestere és ideálja, R. Akiba a minden körülmény közt való mártírhalált, ha még oly kínos is az, előtérbe helyezte a zsidó hitvallás megtagadásával szemben, míg R. Ismael és mások megengedték rendkívüli veszély esetében a bibliai törvények ideiglenes elhagyását. Ez azonban semmi esetre sem vonatkozik a következő három tilalom megszegésére: az idolatriára, fajtalankodásra és gyilkosságra (Szanhedrin 74a, Jerus. Szanhedrin 14b, Jer. Sevuósz 5. 1). Maga R. Akiba saját mártírhalálával örök példáját mutatta a tökéletes és legmagasztosabb értelemben vett mártírságnak. A Talmud csak őt és kilenc társát nevezi Kedósim-nak, szenteknek. E kifejezést a zsidóság senkire, még Mózesre és a Biblia alakjaira sem alkalmazta, csupán a kortársak dicsőítik vele R. Akibát és társait, akik a Hadrián római császár alatti üldözésekkor szenvedték el a legkínosabb mártírhalált. Ezek voltak: R. Akiba ben Joszef, R. Ismáel ben Elisa, az utolsó Kóhen Gódol (főpap) és testvére Simeon, R. Chanania ben Tradjon, R. Eliezer ben Samua, R. Eliezer Hersána, R. Chanania ben Chakinai, R. Chucpit és R. Juda ben Baba. R. Akiba húsát tüzes piszkavassal szaggatták, szívét mesterségesen élesztették és hosszú ideig tartó kínzás után irtózatos kegyetlenséggel lassú tűzön elevenen elégették. Ő pedig utolsó leheletéig Izrael Egy- Istenhitét hangoztatta. Magasztos erkölcsi tanításaival és példa nélkül álló emberfeletti türelmével panasztalan vértanúságával nyújtott örök példát a zsidóságnak minden későbbi korra. Erről a tíz kedósimról az Engesztelő Nap Kuszaf-imájának szelichójában emlékeznek meg a zsidók. Ez a zsidóság legrégibb megemlékezési feljegyzése, memorkönyve: deav hó 9-én, Jeruzsálem elpusztulása napján is megemlékezik R. Akibáról és mártírtársairól a liturgia az Árzé ha-Levónon kezdetű imában. A középkori üldözések mártírjai legtöbb esetben névtelenek maradtak s csupán a krónikák, mint a XVI. századi Émek hábóchó, a Sévet Jehudó és Zacuto Ábrahám, a kiűzött salamancai egyetemi tanár és híres csillagász Széfer Jochaszin-ja említik a helyeket, ahol Európa-szerte a zsidóság mártírjai szenvedtek és számadatokat is közölnek a mártírokról. Ezeken és a keresztény krónikákon kívül azonban maradtak fenn speciális martirológiák, melyeket a középkorban már Memorbuch-oknak neveztek. Ilyenek vannak nagy számban a spanyol és portugál zsidóknál s az utóbbiaké részben még Lissabonból, a kiűzetésük előtti időkből való. Az askenáz zsidóság memorkönyvei az 1096-i és 1349-i wormsi és nürnbergi s az 1298-i frankfurti memorkönyvek. Leghíresebb azonban a Nürnbergi Memorkönyv, melyet a meiningeni R. Isaac ben Sámuel állított össze s Saalfeld professzor, mainzi főrabbi adott ki 1898. Ez közli a keresztes hadjáratok, az 1298-i mészárlás, az 1349-i máglyák áldozatainak, az 1171-i franciaországi bloisi és 1288-i troyesi, továbbá röviden az angliai, terjedelmesen a francia corbeili, azonkívül a zsidóságra áttért prozelita mártírok neveit. Irodalmi értéke, mint kódexnek is igen nagy, mert ez a legkimerítőbb Memorkönyv. Nagyfontosságú a magyar zsidóságra nézve a XVI. sz.-i Krakkói Memorkönyv, mely felsorolja a bazini vérvád (l. o.) máglyahalált halt mártírjainak neveit. A legtöbb mártírt azonban a spanyol-, orosz-, lengyelországi és ukrajnai zsidóság szolgáltatta. Ezek annyian voltak, hogy mellettük szinte elenyésznek azok a mártírtömegek, amelyek Európa egyéb országaiban és Európán kívül haltak meg a zsidóságuk miatt. A spanyol inkvizíció, mely 1478-tól kezdve 1829-ig működött Spanyolországban, majd a XVI. századtól kezdve Portugáliában, a Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és Dél-Afrikában, három és félszázadon át szedte irgalom nélkül áldozatait. Nem memorkönyvek, hanem az inkvizíció számos kiadott aktasorozata, a spanyol kir. akadémia egész gyűjteménysorozatai örökítették meg azoknak a mártíroknak nevét, akik a judaizálás vádja alatt a máglyán haltak meg. A jelzett idő folyamán többszáz Auto-de-fén (hithűségaktus) égettek el nagyobb-kisebb számban zsidókat s a szerencsésebbeket életfogytiglani rabságra vagy gályára ítélték. 1816-ban történt az utolsó zsidóelégetés Cordová-ban. a lengyel- és oroszországi zsidó mártírok száma kétségtelenül nagyobb, mint az előző csoportoké együttvéve. Nem szólva a XVI. század óta időnként folyton növekvő mészárlásokról s a cári uralom utolsó négy évtizedének rendszeres progromjairól, melyek óriási véráldozatokkal jártak, s amelyekben mindig védtelen lakosságot gyilkolt le egy felfegyverzett tömeg, csupán az utóbbi évek ellenforradalmai alatt Ukrajnában Denikin és Petljura tábornokok oly arányú vérfürdőket rendeztek, amelyek messze maguk mögött hagyják a cárság alattiakat is. Az angliai zsidóság hivatalos kiadványa, mely a háború utáni egyik félévről szól, csak Ukrajnában 110,000 zsidó mártírhalálról tesz említést megbízható felvételezés alapján. A zsidóság egyetemének és egyedeinek mártírsága a jelenkorban még korántsem ért véget. L. Vérvád, Bazini vérvád, Nagyszombati zsidóégetés, Kútmérgezés, Ostyamegszentségtelenítés Inkvizíció, Judaizálás és Prozeliták.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3203. címszó a lexikon => 578. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13203.htm

CÍMSZÓ: Mártírok és memorkönyvek

SZÓCIKK: Mártírok és memorkönyvek. A diasporában élő zsidóság egész történetét a jeruzsálemi templom elpusztítása korától kezdve a zsidó hitükért vértanúhalált halt áldozatok szakadatlan sora tölti ki s ez a gettók kapuinak lerombolása óta sem ért véget, sőt kimutatható, hogy az áldozatok száma azóta gyarapodott. A mártírok sorozatát hol egyik, hol másik állam zsidósága szolgáltatta, de a folytonosság sohasem szűnt meg. Ámde a zsidó ember mártírsága alatt nem érthetjük pusztán a zsidósághoz való tartozás okozta tragikus halált, melyet üldözések, zendülések és tervszerű izgatások eredményeztek. Igazi mártírjának azt vallja a zsidóság, aki inkább meghal, semhogy hitét akár csak formailag, csak rövid időre is megváltoztassa vagy azt akár a máglyán is megtagadja. A mártírság csupán az előbb említett kategóriát és magát a zsidóság összességét illeti meg. Nem ok nélkül hasonlítja a Midrás Izrael népét cseréphalomhoz, melyből ha egyet megbolygatnak, az egész halom megérzi: a zsidóság egész története a diaspora óta igazolja ezt a mondást, mert ha egyetlen zsidó bűnt követ el, vagy viselkedésével a közmorált megsérti, az egész zsidóság megérzi azt s a megtorlás nagyobb vagy kisebb mértékben minden zsidót érint. A Talmud szükségképpen már foglalkozik a mártírsággal, mert a Bar-Kochba-felkelés a valódi értelemben vett mártírok hosszú légióját szolgáltatta. A Talmudszerzők álláspontja éppen azért nem egységes, mert túlzott erkölcsi szigorukban nem akarták a mártírok óriási számát megnövelni. A Joma-traktátus 85b ezt ajánlja: Élj a törvény által, de ne az által halj meg s ez a vélemény Mózes III. 18. 5. versén alapszik. A zsidóságnak Mózes és Hillel mellett legnagyobb tanítómestere és ideálja, R. Akiba a minden körülmény közt való mártírhalált, ha még oly kínos is az, előtérbe helyezte a zsidó hitvallás megtagadásával szemben, míg R. Ismael és mások megengedték rendkívüli veszély esetében a bibliai törvények ideiglenes elhagyását. Ez azonban semmi esetre sem vonatkozik a következő három tilalom megszegésére: az idolatriára, fajtalankodásra és gyilkosságra Szanhedrin 74a, Jerus. Szanhedrin 14b, Jer. Sevuósz 5. 1 . Maga R. Akiba saját mártírhalálával örök példáját mutatta a tökéletes és legmagasztosabb értelemben vett mártírságnak. A Talmud csak őt és kilenc társát nevezi Kedósim-nak, szenteknek. E kifejezést a zsidóság senkire, még Mózesre és a Biblia alakjaira sem alkalmazta, csupán a kortársak dicsőítik vele R. Akibát és társait, akik a Hadrián római császár alatti üldözésekkor szenvedték el a legkínosabb mártírhalált. Ezek voltak: R. Akiba ben Joszef, R. Ismáel ben Elisa, az utolsó Kóhen Gódol főpap és testvére Simeon, R. Chanania ben Tradjon, R. Eliezer ben Samua, R. Eliezer Hersána, R. Chanania ben Chakinai, R. Chucpit és R. Juda ben Baba. R. Akiba húsát tüzes piszkavassal szaggatták, szívét mesterségesen élesztették és hosszú ideig tartó kínzás után irtózatos kegyetlenséggel lassú tűzön elevenen elégették. Ő pedig utolsó leheletéig Izrael Egy- Istenhitét hangoztatta. Magasztos erkölcsi tanításaival és példa nélkül álló emberfeletti türelmével panasztalan vértanúságával nyújtott örök példát a zsidóságnak minden későbbi korra. Erről a tíz kedósimról az Engesztelő Nap Kuszaf-imájának szelichójában emlékeznek meg a zsidók. Ez a zsidóság legrégibb megemlékezési feljegyzése, memorkönyve: deav hó 9-én, Jeruzsálem elpusztulása napján is megemlékezik R. Akibáról és mártírtársairól a liturgia az Árzé ha-Levónon kezdetű imában. A középkori üldözések mártírjai legtöbb esetben névtelenek maradtak s csupán a krónikák, mint a XVI. századi Émek hábóchó, a Sévet Jehudó és Zacuto Ábrahám, a kiűzött salamancai egyetemi tanár és híres csillagász Széfer Jochaszin-ja említik a helyeket, ahol Európa-szerte a zsidóság mártírjai szenvedtek és számadatokat is közölnek a mártírokról. Ezeken és a keresztény krónikákon kívül azonban maradtak fenn speciális martirológiák, melyeket a középkorban már Memorbuch-oknak neveztek. Ilyenek vannak nagy számban a spanyol és portugál zsidóknál s az utóbbiaké részben még Lissabonból, a kiűzetésük előtti időkből való. Az askenáz zsidóság memorkönyvei az 1096-i és 1349-i wormsi és nürnbergi s az 1298-i frankfurti memorkönyvek. Leghíresebb azonban a Nürnbergi Memorkönyv, melyet a meiningeni R. Isaac ben Sámuel állított össze s Saalfeld professzor, mainzi főrabbi adott ki 1898. Ez közli a keresztes hadjáratok, az 1298-i mészárlás, az 1349-i máglyák áldozatainak, az 1171-i franciaországi bloisi és 1288-i troyesi, továbbá röviden az angliai, terjedelmesen a francia corbeili, azonkívül a zsidóságra áttért prozelita mártírok neveit. Irodalmi értéke, mint kódexnek is igen nagy, mert ez a legkimerítőbb Memorkönyv. Nagyfontosságú a magyar zsidóságra nézve a XVI. sz.-i Krakkói Memorkönyv, mely felsorolja a bazini vérvád l. o. máglyahalált halt mártírjainak neveit. A legtöbb mártírt azonban a spanyol-, orosz-, lengyelországi és ukrajnai zsidóság szolgáltatta. Ezek annyian voltak, hogy mellettük szinte elenyésznek azok a mártírtömegek, amelyek Európa egyéb országaiban és Európán kívül haltak meg a zsidóságuk miatt. A spanyol inkvizíció, mely 1478-tól kezdve 1829-ig működött Spanyolországban, majd a XVI. századtól kezdve Portugáliában, a Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és Dél-Afrikában, három és félszázadon át szedte irgalom nélkül áldozatait. Nem memorkönyvek, hanem az inkvizíció számos kiadott aktasorozata, a spanyol kir. akadémia egész gyűjteménysorozatai örökítették meg azoknak a mártíroknak nevét, akik a judaizálás vádja alatt a máglyán haltak meg. A jelzett idő folyamán többszáz Auto-de-fén hithűségaktus égettek el nagyobb-kisebb számban zsidókat s a szerencsésebbeket életfogytiglani rabságra vagy gályára ítélték. 1816-ban történt az utolsó zsidóelégetés Cordová-ban. a lengyel- és oroszországi zsidó mártírok száma kétségtelenül nagyobb, mint az előző csoportoké együttvéve. Nem szólva a XVI. század óta időnként folyton növekvő mészárlásokról s a cári uralom utolsó négy évtizedének rendszeres progromjairól, melyek óriási véráldozatokkal jártak, s amelyekben mindig védtelen lakosságot gyilkolt le egy felfegyverzett tömeg, csupán az utóbbi évek ellenforradalmai alatt Ukrajnában Denikin és Petljura tábornokok oly arányú vérfürdőket rendeztek, amelyek messze maguk mögött hagyják a cárság alattiakat is. Az angliai zsidóság hivatalos kiadványa, mely a háború utáni egyik félévről szól, csak Ukrajnában 110,000 zsidó mártírhalálról tesz említést megbízható felvételezés alapján. A zsidóság egyetemének és egyedeinek mártírsága a jelenkorban még korántsem ért véget. L. Vérvád, Bazini vérvád, Nagyszombati zsidóégetés, Kútmérgezés, Ostyamegszentségtelenítés Inkvizíció, Judaizálás és Prozeliták.

13203.ht

CÍMSZÓ Mártíro é memorkönyve

SZÓCIKK Mártíro é memorkönyvek diasporába él zsidósá egés történeté jeruzsálem templo elpusztítás korátó kezdv zsid hitükér vértanúhalál hal áldozato szakadatla sor tölt k e gettó kapuina lerombolás ót se ér véget ső kimutatható hog a áldozato szám azót gyarapodott mártíro sorozatá ho egyik ho mási álla zsidóság szolgáltatta d folytonossá sohase szűn meg Ámd zsid embe mártírság alat ne érthetjü pusztá zsidóságho val tartozá okozt tragiku halált melye üldözések zendülése é tervszer izgatáso eredményeztek Igaz mártírjána az vallj zsidóság ak inkáb meghal semhog hité aká csa formailag csa rövi időr i megváltoztass vag az aká máglyá i megtagadja mártírsá csupá a előb említet kategóriá é magá zsidósá összességé illet meg Ne o nélkü hasonlítj Midrá Izrae népé cseréphalomhoz melybő h egye megbolygatnak a egés halo megérzi zsidósá egés történet diaspor ót igazolj ez mondást mer h egyetle zsid bűn köve el vag viselkedéséve közmorál megsérti a egés zsidósá megérz az megtorlá nagyob vag kiseb mértékbe minde zsidó érint Talmu szükségképpe má foglalkozi mártírsággal mer Bar-Kochba-felkelé valód értelembe vet mártíro hossz légiójá szolgáltatta Talmudszerző álláspontj éppe azér ne egységes mer túlzot erkölcs szigorukba ne akartá mártíro óriás számá megnövelni Joma-traktátu 85 ez ajánlja Él törvén által d n a álta hal me e vélemén Móze III 18 5 versé alapszik zsidóságna Móze é Hille mellet legnagyob tanítómester é ideálja R Akib minde körülmén köz val mártírhalált h mé ol kíno i az előtérb helyezt zsid hitvallá megtagadásáva szemben mí R Ismae é máso megengedté rendkívül veszél esetébe biblia törvénye ideiglene elhagyását E azonba semm esetr se vonatkozi következ háro tilalo megszegésére a idolatriára fajtalankodásr é gyilkosságr Szanhedri 74a Jerus Szanhedri 14b Jer Sevuós 5 Mag R Akib sajá mártírhaláláva örö példájá mutatt tökélete é legmagasztosab értelembe vet mártírságnak Talmu csa ő é kilen társá nevez Kedósim-nak szenteknek kifejezés zsidósá senkire mé Mózesr é Bibli alakjair se alkalmazta csupá kortársa dicsőíti vel R Akibá é társait aki Hadriá róma császá alatt üldözésekko szenvedté e legkínosab mártírhalált Eze voltak R Akib be Joszef R Ismáe be Elisa a utols Kóhe Gódo főpa é testvér Simeon R Chanani be Tradjon R Elieze be Samua R Elieze Hersána R Chanani be Chakinai R Chucpi é R Jud be Baba R Akib húsá tüze piszkavassa szaggatták szívé mesterségese élesztetté é hossz idei tart kínzá utá irtózato kegyetlenségge lass tűzö elevene elégették pedi utols leheletéi Izrae Egy Istenhité hangoztatta Magaszto erkölcs tanításaiva é péld nélkü áll emberfelett türelméve panasztala vértanúságáva nyújtot örö példá zsidóságna minde később korra Errő tí kedósimró a Engesztel Na Kuszaf-imájána szelichójába emlékezne me zsidók E zsidósá legrégib megemlékezés feljegyzése memorkönyve dea h 9-én Jeruzsále elpusztulás napjá i megemlékezi R Akibáró é mártírtársairó liturgi a Árz ha-Levóno kezdet imában középkor üldözése mártírja legtöb esetbe névtelene maradta csupá krónikák min XVI század Éme hábóchó Séve Jehud é Zacut Ábrahám kiűzöt salamanca egyetem taná é híre csillagás Széfe Jochaszin-j említi helyeket aho Európa-szert zsidósá mártírja szenvedte é számadatoka i közölne mártírokról Ezeke é keresztén krónikáko kívü azonba maradta fen speciáli martirológiák melyeke középkorba má Memorbuch-okna neveztek Ilyene vanna nag számba spanyo é portugá zsidókná a utóbbiak részbe mé Lissabonból kiűzetésü előtt időkbő való A askená zsidósá memorkönyve a 1096- é 1349- worms é nürnberg a 1298- frankfurt memorkönyvek Leghíreseb azonba Nürnberg Memorkönyv melye meiningen R Isaa be Sámue állítot össz Saalfel professzor mainz főrabb adot k 1898 E közl kereszte hadjáratok a 1298- mészárlás a 1349- máglyá áldozatainak a 1171- franciaország blois é 1288- troyesi tovább rövide a angliai terjedelmese franci corbeili azonkívü zsidóságr áttér prozelit mártíro neveit Irodalm értéke min kódexne i ige nagy mer e legkimerítőb Memorkönyv Nagyfontosság magya zsidóságr nézv XVI sz.- Krakkó Memorkönyv mel felsorolj bazin vérvá l o máglyahalál hal mártírjaina neveit legtöb mártír azonba spanyol- orosz- lengyelország é ukrajna zsidósá szolgáltatta Eze annyia voltak hog mellettü szint elenyészne azo mártírtömegek amelye Európ egyé országaiba é Európá kívü halta me zsidóságu miatt spanyo inkvizíció mel 1478-tó kezdv 1829-i működöt Spanyolországban maj XVI századtó kezdv Portugáliában Latin-Amerikában Dél-Ázsiába é Dél-Afrikában háro é félszázado á szedt irgalo nélkü áldozatait Ne memorkönyvek hane a inkvizíci számo kiadot aktasorozata spanyo kir akadémi egés gyűjteménysorozata örökítetté me azokna mártírokna nevét aki judaizálá vádj alat máglyá halta meg jelzet id folyamá többszá Auto-de-fé hithűségaktu égette e nagyobb-kiseb számba zsidóka szerencsésebbeke életfogytiglan rabságr vag gályár ítélték 1816-ba történ a utols zsidóelégeté Cordová-ban lengyel é oroszország zsid mártíro szám kétségtelenü nagyobb min a előz csoportok együttvéve Ne szólv XVI száza ót időnkén folyto növekv mészárlásokró cár uralo utols nég évtizedéne rendszere progromjairól melye óriás véráldozatokka jártak amelyekbe mindi védtele lakosságo gyilkol l eg felfegyverzet tömeg csupá a utóbb éve ellenforradalma alat Ukrajnába Deniki é Petljur tábornoko ol arány vérfürdőke rendeztek amelye messz magu mögöt hagyjá cársá alattiaka is A anglia zsidósá hivatalo kiadványa mel hábor után egyi félévrő szól csa Ukrajnába 110,00 zsid mártírhalálró tes említés megbízhat felvételezé alapján zsidósá egyeteméne é egyedeine mártírság jelenkorba mé korántse ér véget L Vérvád Bazin vérvád Nagyszombat zsidóégetés Kútmérgezés Ostyamegszentségteleníté Inkvizíció Judaizálá é Prozeliták

13203.h

CÍMSZ Mártír memorkönyv

SZÓCIK Mártír memorkönyve diasporáb é zsidós egé történet jeruzsále templ elpusztítá korát kezd zsi hitüké vértanúhalá ha áldozat szakadatl so töl gett kapuin lerombolá ó s é vége s kimutathat ho áldozat szá azó gyarapodot mártír sorozat h egyi h más áll zsidósá szolgáltatt folytonoss sohas szű me Ám zsi emb mártírsá ala n érthetj puszt zsidóságh va tartoz okoz tragik halál mely üldözése zendülés tervsze izgatás eredményezte Iga mártírján a vall zsidósá a inká megha semho hit ak cs formaila cs röv idő megváltoztas va a ak mágly megtagadj mártírs csup elő említe kategóri mag zsidós összesség ille me N nélk hasonlít Midr Izra nép cseréphalomho melyb egy megbolygatna egé hal megérz zsidós egé történe diaspo ó igazol e mondás me egyetl zsi bű köv e va viselkedésév közmorá megsért egé zsidós megér a megtorl nagyo va kise mértékb mind zsid érin Talm szükségképp m foglalkoz mártírságga me Bar-Kochba-felkel való értelemb ve mártír hoss légiój szolgáltatt Talmudszerz álláspont épp azé n egysége me túlzo erkölc szigorukb n akart mártír óriá szám megnöveln Joma-traktát 8 e ajánlj É törvé álta ált ha m vélemé Móz II 1 vers alapszi zsidóságn Móz Hill melle legnagyo tanítómeste ideálj Aki mind körülmé kö va mártírhalál m o kín a előtér helyez zsi hitvall megtagadásáv szembe m Isma más megengedt rendkívü veszé esetéb bibli törvény ideiglen elhagyásá azonb sem eset s vonatkoz követke hár tilal megszegésér idolatriár fajtalankodás gyilkosság Szanhedr 74 Jeru Szanhedr 14 Je Sevuó Ma Aki saj mártírhaláláv ör példáj mutat tökélet legmagasztosa értelemb ve mártírságna Talm cs kile társ neve Kedósim-na szentekne kifejezé zsidós senkir m Mózes Bibl alakjai s alkalmazt csup kortárs dicsőít ve Akib társai ak Hadri róm csász alat üldözésekk szenvedt legkínosa mártírhalál Ez volta Aki b Josze Ismá b Elis utol Kóh Gód főp testvé Simeo Chanan b Tradjo Eliez b Samu Eliez Hersán Chanan b Chakina Chucp Ju b Bab Aki hús tüz piszkavass szaggattá szív mesterséges élesztett hoss ide tar kínz ut irtózat kegyetlenségg las tűz eleven elégetté ped utol leheleté Izra Eg Istenhit hangoztatt Magaszt erkölc tanításaiv pél nélk ál emberfelet türelmév panasztal vértanúságáv nyújto ör péld zsidóságn mind későb korr Err t kedósimr Engeszte N Kuszaf-imáján szelichójáb emlékezn m zsidó zsidós legrégi megemlékezé feljegyzés memorkönyv de 9-é Jeruzsál elpusztulá napj megemlékez Akibár mártírtársair liturg Ár ha-Levón kezde imába középko üldözés mártírj legtö esetb névtelen maradt csup króniká mi XV száza Ém hábóch Sév Jehu Zacu Ábrahá kiűzö salamanc egyete tan hír csillagá Széf Jochaszin- említ helyeke ah Európa-szer zsidós mártírj szenvedt számadatok közöln mártírokró Ezek kereszté krónikák kív azonb maradt fe speciál martirológiá melyek középkorb m Memorbuch-okn nevezte Ilyen vann na számb spany portug zsidókn utóbbia részb m Lissabonbó kiűzetés előt időkb val asken zsidós memorkönyv 1096 1349 worm nürnber 1298 frankfur memorkönyve Leghírese azonb Nürnber Memorköny mely meininge Isa b Sámu állíto öss Saalfe professzo main főrab ado 189 köz kereszt hadjárato 1298 mészárlá 1349 mágly áldozataina 1171 franciaorszá bloi 1288 troyes továb rövid anglia terjedelmes franc corbeil azonkív zsidóság átté prozeli mártír nevei Irodal érték mi kódexn ig nag me legkimerítő Memorköny Nagyfontossá magy zsidóság néz XV sz. Krakk Memorköny me felsorol bazi vérv máglyahalá ha mártírjain nevei legtö mártí azonb spanyol orosz lengyelorszá ukrajn zsidós szolgáltatt Ez annyi volta ho mellett szin elenyészn az mártírtömege amely Euró egy országaib Európ kív halt m zsidóság miat spany inkvizíci me 1478-t kezd 1829- működö Spanyolországba ma XV századt kezd Portugáliába Latin-Amerikába Dél-Ázsiáb Dél-Afrikába hár félszázad szed irgal nélk áldozatai N memorkönyve han inkvizíc szám kiado aktasorozat spany ki akadém egé gyűjteménysorozat örökített m azokn mártírokn nevé ak judaizál vád ala mágly halt me jelze i folyam többsz Auto-de-f hithűségakt égett nagyobb-kise számb zsidók szerencsésebbek életfogytigla rabság va gályá ítélté 1816-b törté utol zsidóeléget Cordová-ba lengye oroszorszá zsi mártír szá kétségtelen nagyob mi elő csoporto együttvév N szól XV száz ó időnké folyt növek mészárlásokr cá ural utol né évtizedén rendszer progromjairó mely óriá véráldozatokk járta amelyekb mind védtel lakosság gyilko e felfegyverze töme csup utób év ellenforradalm ala Ukrajnáb Denik Petlju tábornok o arán vérfürdők rendezte amely mess mag mögö hagyj cárs alattiak i angli zsidós hivatal kiadvány me hábo utá egy félévr szó cs Ukrajnáb 110,0 zsi mártírhalálr te említé megbízha felvételez alapjá zsidós egyetemén egyedein mártírsá jelenkorb m koránts é vége Vérvá Bazi vérvá Nagyszomba zsidóégeté Kútmérgezé Ostyamegszentségtelenít Inkvizíci Judaizál Prozelitá

13203.

CÍMS Mártí memorköny

SZÓCI Mártí memorkönyv diasporá zsidó eg történe jeruzsál temp elpusztít korá kez zs hitük vértanúhal h áldoza szakadat s tö get kapui lerombol vég kimutatha h áldoza sz az gyarapodo mártí soroza egy má ál zsidós szolgáltat folytonos soha sz m Á zs em mártírs al érthet pusz zsidóság v tarto oko tragi halá mel üldözés zendülé tervsz izgatá eredményezt Ig mártírjá val zsidós ink megh semh hi a c formail c rö id megváltozta v a mágl megtagad mártír csu el említ kategór ma zsidó összessé ill m nél hasonlí Mid Izr né cseréphalomh mely eg megbolygatn eg ha megér zsidó eg történ diasp igazo mondá m egyet zs b kö v viselkedésé közmor megsér eg zsidó megé megtor nagy v kis mérték min zsi éri Tal szükségkép foglalko mártírságg m Bar-Kochba-felke val értelem v mártí hos légió szolgáltat Talmudszer álláspon ép az egység m túlz erköl szigoruk akar mártí óri szá megnövel Joma-traktá ajánl törv ált ál h vélem Mó I ver alapsz zsidóság Mó Hil mell legnagy tanítómest ideál Ak min körülm k v mártírhalá kí előté helye zs hitval megtagadásá szemb Ism má megenged rendkív vesz eseté bibl törvén ideigle elhagyás azon se ese vonatko követk há tila megszegésé idolatriá fajtalankodá gyilkossá Szanhed 7 Jer Szanhed 1 J Sevu M Ak sa mártírhalálá ö példá muta tökéle legmagasztos értelem v mártírságn Tal c kil tár nev Kedósim-n szentekn kifejez zsidó senki Móze Bib alakja alkalmaz csu kortár dicsőí v Aki társa a Hadr ró csás ala üldözések szenved legkínos mártírhalá E volt Ak Josz Ism Eli uto Kó Gó fő testv Sime Chana Tradj Elie Sam Elie Hersá Chana Chakin Chuc J Ba Ak hú tü piszkavas szaggatt szí mestersége élesztet hos id ta kín u irtóza kegyetlenség la tű eleve elégett pe uto lehelet Izr E Istenhi hangoztat Magasz erköl tanításai pé nél á emberfele türelmé panaszta vértanúságá nyújt ö pél zsidóság min késő kor Er kedósim Engeszt Kuszaf-imájá szelichójá emlékez zsid zsidó legrég megemlékez feljegyzé memorköny d 9- Jeruzsá elpusztul nap megemléke Akibá mártírtársai litur Á ha-Levó kezd imáb középk üldözé mártír legt eset névtele marad csu krónik m X száz É hábóc Sé Jeh Zac Ábrah kiűz salaman egyet ta hí csillag Szé Jochaszin emlí helyek a Európa-sze zsidó mártír szenved számadato közöl mártírokr Eze kereszt króniká kí azon marad f speciá martirológi melye középkor Memorbuch-ok nevezt Ilye van n szám span portu zsidók utóbbi rész Lissabonb kiűzeté elő idők va aske zsidó memorköny 109 134 wor nürnbe 129 frankfu memorkönyv Leghíres azon Nürnbe Memorkön mel meining Is Sám állít ös Saalf professz mai főra ad 18 kö keresz hadjárat 129 mészárl 134 mágl áldozatain 117 franciaorsz blo 128 troye tová rövi angli terjedelme fran corbei azonkí zsidósá átt prozel mártí neve Iroda érté m kódex i na m legkimerít Memorkön Nagyfontoss mag zsidósá né X sz Krak Memorkön m felsoro baz vér máglyahal h mártírjai neve legt márt azon spanyo oros lengyelorsz ukraj zsidó szolgáltat E anny volt h mellet szi elenyész a mártírtömeg amel Eur eg országai Euró kí hal zsidósá mia span inkvizíc m 1478- kez 1829 működ Spanyolországb m X század kez Portugáliáb Latin-Amerikáb Dél-Ázsiá Dél-Afrikáb há félszáza sze irga nél áldozata memorkönyv ha inkvizí szá kiad aktasoroza span k akadé eg gyűjteménysoroza örökítet azok mártírok nev a judaizá vá al mágl hal m jelz folya többs Auto-de- hithűségak éget nagyobb-kis szám zsidó szerencsésebbe életfogytigl rabsá v gály ítélt 1816- tört uto zsidóelége Cordová-b lengy oroszorsz zs mártí sz kétségtele nagyo m el csoport együttvé szó X szá időnk foly növe mészárlások c ura uto n évtizedé rendsze progromjair mel óri véráldozatok járt amelyek min védte lakossá gyilk felfegyverz töm csu utó é ellenforradal al Ukrajná Deni Petlj táborno ará vérfürdő rendezt amel mes ma mög hagy cár alattia angl zsidó hivata kiadván m háb ut eg félév sz c Ukrajná 110, zs mártírhalál t említ megbízh felvétele alapj zsidó egyetemé egyedei mártírs jelenkor koránt vég Vérv Baz vérv Nagyszomb zsidóéget Kútmérgez Ostyamegszentségtelení Inkvizíc Judaizá Prozelit

13203

CÍM Márt memorkön

SZÓC Márt memorköny diaspor zsid e történ jeruzsá tem elpusztí kor ke z hitü vértanúha áldoz szakada t ge kapu lerombo vé kimutath áldoz s a gyarapod márt soroz eg m á zsidó szolgálta folytono soh s z e mártír a érthe pus zsidósá tart ok trag hal me üldözé zendül tervs izgat eredményez I mártírj va zsidó in meg sem h formai r i megváltozt mág megtaga mártí cs e emlí kategó m zsid összess il né hasonl Mi Iz n cseréphalom mel e megbolygat e h megé zsid e törté dias igaz mond egye z k viselkedés közmo megsé e zsid meg megto nag ki mérté mi zs ér Ta szükségké foglalk mártírság Bar-Kochba-felk va értele márt ho légi szolgálta Talmudsze álláspo é a egysé túl erkö szigoru aka márt ór sz megnöve Joma-trakt aján tör ál á véle M ve alaps zsidósá M Hi mel legnag tanítómes ideá A mi körül mártírhal k előt hely z hitva megtagadás szem Is m megenge rendkí ves eset bib törvé ideigl elhagyá azo s es vonatk követ h til megszegés idolatri fajtalankod gyilkoss Szanhe Je Szanhe Sev A s mártírhalál péld mut tökél legmagaszto értele mártírság Ta ki tá ne Kedósim- szentek kifeje zsid senk Móz Bi alakj alkalma cs kortá dicső Ak társ Had r csá al üldözése szenve legkíno mártírhal vol A Jos Is El ut K G f test Sim Chan Trad Eli Sa Eli Hers Chan Chaki Chu B A h t piszkava szaggat sz mesterség éleszte ho i t kí irtóz kegyetlensé l t elev eléget p ut lehele Iz Istenh hangozta Magas erkö tanítása p né emberfel türelm panaszt vértanúság nyúj pé zsidósá mi kés ko E kedósi Engesz Kuszaf-imáj szelichój emléke zsi zsid legré megemléke feljegyz memorkön 9 Jeruzs elpusztu na megemlék Akib mártírtársa litu ha-Lev kez imá közép üldöz mártí leg ese névtel mara cs króni szá hábó S Je Za Ábra kiű salama egye t h csilla Sz Jochaszi eml helye Európa-sz zsid mártí szenve számadat közö mártírok Ez keresz krónik k azo mara speci martirológ mely középko Memorbuch-o nevez Ily va szá spa port zsidó utóbb rés Lissabon kiűzet el idő v ask zsid memorkön 10 13 wo nürnb 12 frankf memorköny Leghíre azo Nürnb Memorkö me meinin I Sá állí ö Saal profess ma főr a 1 k keres hadjára 12 mészár 13 mág áldozatai 11 franciaors bl 12 troy tov röv angl terjedelm fra corbe azonk zsidós át proze márt nev Irod ért kóde n legkimerí Memorkö Nagyfontos ma zsidós n s Kra Memorkö felsor ba vé máglyaha mártírja nev leg már azo spany oro lengyelors ukra zsid szolgálta ann vol melle sz elenyés mártírtöme ame Eu e országa Eur k ha zsidós mi spa inkvizí 1478 ke 182 műkö Spanyolország száza ke Portugáliá Latin-Ameriká Dél-Ázsi Dél-Afriká h félszáz sz irg né áldozat memorköny h inkviz sz kia aktasoroz spa akad e gyűjteménysoroz örökíte azo mártíro ne judaiz v a mág ha jel foly több Auto-de hithűséga ége nagyobb-ki szá zsid szerencsésebb életfogytig rabs gál ítél 1816 tör ut zsidóelég Cordová- leng oroszors z márt s kétségtel nagy e csopor együttv sz sz időn fol növ mészárláso ur ut évtized rendsz progromjai me ór véráldozato jár amelye mi védt lakoss gyil felfegyver tö cs ut ellenforrada a Ukrajn Den Petl táborn ar vérfürd rendez ame me m mö hag cá alatti ang zsid hivat kiadvá há u e félé s Ukrajn 110 z mártírhalá emlí megbíz felvétel alap zsid egyetem egyede mártír jelenko korán vé Vér Ba vér Nagyszom zsidóége Kútmérge Ostyamegszentségtelen Inkvizí Judaiz Prozeli

1320

CÍ Már memorkö

SZÓ Már memorkön diaspo zsi törté jeruzs te elpuszt ko k hit vértanúh áldo szakad g kap leromb v kimutat áldo gyarapo már soro e zsid szolgált folyton so mártí érth pu zsidós tar o tra ha m üldöz zendü terv izga eredménye mártír v zsid i me se forma megváltoz má megtag márt c eml kateg zsi összes i n hason M I cseréphalo me megbolyga meg zsi tört dia iga mon egy viselkedé közm megs zsi me megt na k mért m z é T szükségk foglal mártírsá Bar-Kochba-fel v értel már h lég szolgált Talmudsz állásp egys tú erk szigor ak már ó s megnöv Joma-trak ajá tö á vél v alap zsidós H me legna tanítóme ide m körü mártírha elő hel hitv megtagadá sze I megeng rendk ve ese bi törv ideig elhagy az e vonat köve ti megszegé idolatr fajtalanko gyilkos Szanh J Szanh Se mártírhalá pél mu töké legmagaszt értel mártírsá T k t n Kedósim szente kifej zsi sen Mó B alak alkalm c kort dics A tár Ha cs a üldözés szenv legkín mártírha vo Jo I E u tes Si Cha Tra El S El Her Cha Chak Ch piszkav szagga s mestersé éleszt h k irtó kegyetlens ele elége u lehel I Isten hangozt Maga erk tanítás n emberfe türel panasz vértanúsá nyú p zsidós m ké k kedós Enges Kuszaf-imá szelichó emlék zs zsi legr megemlék feljegy memorkö Jeruz elpuszt n megemlé Aki mártírtárs lit ha-Le ke im közé üldö márt le es névte mar c krón sz háb J Z Ábr ki salam egy csill S Jochasz em hely Európa-s zsi márt szenv számada köz mártíro E keres króni az mar spec martiroló mel középk Memorbuch- neve Il v sz sp por zsid utób ré Lissabo kiűze e id as zsi memorkö 1 1 w nürn 1 frank memorkön Leghír az Nürn Memork m meini S áll Saa profes m fő kere hadjár 1 mészá 1 má áldozata 1 franciaor b 1 tro to rö ang terjedel fr corb azon zsidó á proz már ne Iro ér kód legkimer Memork Nagyfonto m zsidó Kr Memork felso b v máglyah mártírj ne le má az span or lengyelor ukr zsi szolgált an vo mell s elenyé mártírtöm am E ország Eu h zsidó m sp inkviz 147 k 18 műk Spanyolorszá száz k Portugáli Latin-Amerik Dél-Ázs Dél-Afrik félszá s ir n áldoza memorkön inkvi s ki aktasoro sp aka gyűjteménysoro örökít az mártír n judai má h je fol töb Auto-d hithűség ég nagyobb-k sz zsi szerencséseb életfogyti rab gá íté 181 tö u zsidóelé Cordová len oroszor már kétségte nag csopo együtt s s idő fo nö mészárlás u u évtize rends progromja m ó véráldozat já amely m véd lakos gyi felfegyve t c u ellenforrad Ukraj De Pet tábor a vérfür rende am m m ha c alatt an zsi hiva kiadv h fél Ukraj 11 mártírhal eml megbí felvéte ala zsi egyete egyed mártí jelenk korá v Vé B vé Nagyszo zsidóég Kútmérg Ostyamegszentségtele Inkviz Judai Prozel