13215.htm
CÍMSZÓ: Matematika
SZÓCIKK: Matematika.
Asztronómiával az egyházi naptár megállapítása céljából foglalkoztak az ó-kor
zsidók tudósai. Ez mennyiségtani ismereteket követelt. Főkép aritmetikával és geometriával
foglalkoztak, amiről a Misna és Talmud több helye tanúskodik. Ismerték a tízes
számrendszert is, amelyet a perzsáktól tanultak (Beráchót 60a); az Erubin,
Kelim, Oholót és más talmudtraktátusok számos planimetriai és stereometriai
vonatkozást tartalmaznak. Az ily kifejezések: bigon, trigon, tetragon,
pentagon, sűrűn elő fordulnak a Talmudban úgy geometriai, mint aritmetikai
értelemben, előbbiben a szögek, utóbbiban a sorszámok jelzésére. A kör
térfogatának és átmérőjének viszonya 3 1/7-nek az 1-hez való viszonyában van
kifejezve. A Talmudban sűrűbben említett matematikusok nevei: R. Gamaliel. R.
Jósua, R. Juda és R. Sámuel. Különálló M.-i mű azonban nem maradt fenn az ókori
zsidóktól s csak az arab-zsidó kor termelt ki ilyet. Első volt a Misnát Midót,
amely a geometria elemeivel foglalkozik. Az arab korszakban a zsidók a
filozófia bevezető tudományának tekintették a M.-t s ezt hét részre osztották,
ú. m.: aritmetika, algebra, geometria, asztronómia, asztrológia, optika és
zene. Az arab számokat Európában először egy Joseph nevű spanyol-zsidó tudós
terjesztette. Az említett mű után a legrégibb héber M.-át egy Mesulam nevű arab
zsidó írta a VIII. sz. végén; kortársa volt Abu Othman Sahl, aki egy arab M.-t
írt, míg Sind ben Ali Euclides arab fordításához írt bevezetést és egy
algebrát, Sahl Rabban Al Tabarit pedig kora legnagyobb geometrikusának
tartották. A XI. és XII. sz.-ban Bior b. Phineas és Jacob ben Nisszim váltak
ki, s az utóbbi hébernyelvű művet írt az indiai M.-ról. Ábrahám bar Chijja
ha-Naszi volt az első héber geometria-szerző, akinek művét már 1136-ban
lefordították latinra; kiváló geometria-tudós volt ugyanakkor Sámuel ibn Abbas
is, aki arabul írt, a szultán egyenes kívánságára. Nagy érdemei vannak a kitért
zsidó Johannes Hispalensisnek a XII. sz.-ban a M. fejlesztése körül, mert ő
fordított le számos M.-i művet arabról latinra, míg egy angol zsidó már 1190.
latin nyelvű M.-t írt Mathematica Rudimenta Quaedam címen. A XIII. sz. még
gazdagabb volt zsidó matematikusokban s ebben a sz.-ban fordítják le héberre a
görög és arab M.-kat, amiket a zsidók kommentárokkal látnak el. A toledói Juda
ben Sámuel Kohen a Midras ha-Chochmah c. encyklopédiájában lefordítja Euclides
Elemeit. 1278. pedig valószínűen a provencei Moses ibn Tibbun lefordítja Euclides
valamennyi művét héberre; Jeszódót és Sorósim néven azonban más fordítások is
el voltak terjedve. Hypsikles művét Jacob b. Machir fordította héberre, míg
Kalonymos ben Kalonymos Al-Farabi és Ibn Haithan műveit, melyeket
kommentárokkal látott el. Euclides hébernyelvű kommentátorai közt ott látjuk
még Lévi ben Gersont (Gersonides), Abbé Marit, Ábrahám ben Selómó Jarchit,
Joseph Delmedigot és Elia Mizraehit; Euclides Datait Széfer ha-Matónó címen
fordította le Jacob ben Machir. Euclides valamennyi művét az újkorban héberül
Ábrahám b. Joseph Minz adta ki Meir Fürth jegyzeteivel Résisz Limudim hu Széfer
Euclides címen (Berlin 1775), míg Baruch Schick új fordítást publikált (Haag
1780). A XIII. sz.-ban az alexandriai Menelaos szférikus geometriáját fordítják
héberre, Archimedes ugyanolyan művét pedig Kalonymos ben Kalonymos fordította
le, aki ezen kívül még külön hébernyelvű műveket írt és többet lefordított
arabból. A XV. sz.-ban Abraham Zacuto salamancai egyetemi tanár (l. Földrajz)
vált ki; az ő hébernyelvű M.-ját és asztronómiáját Menasse ben Izrael adta ki
Amsterdamban a saját jegyzeteivel a XVII. sz.-ban. Ugyancsak a XV.-XVI. sz.-ban
éltek R. Elia Mizrachi és tanítója, Mordechai Comtino, akik közül utóbbi, ki
rabbi volt, aritmetikát, algebrát és geometriát írt héber nyelven, a görög és
arab matematikusok felhasználásával Melechesz ha-Miszpor (Constantinopel 1534)
címen. Ugyanekkor zsidó matematikusok voltak még Mordechai Finzi, német
területen pedig David Gans, aki három hébernyelvű M.-át irt. A XVII. sz.-ban
Joseph Delmedigo írt héber nyelven geometriát és trigonometriát, míg a XVIII.
sz.-ban R. Elia Wilna, a nagy teológus és talmudtudós írt több hébernyelvű
tudományos M.-át, asztronómiát és trigonometriát. A XIX. sz. második felében S.
Slonimsky kiváló hebraista és hébernyelvű folyóiratszerkesztő Varsóban, mint
matematikus és asztromónus is kivált és számos tudományos művet írt. Az
emancipációk óta a M. nyelve is az élő nyelv a zsidóknál. A XIX. és XX. sz.
jelentékeny zsidó matematikusainak névsora olyan óriási nagy, hogy alábbiakban
csak a legjelentősebbeket sorolhatjuk fel. Külföldi zsidó matematikusok:
(Lobatochewsky, az abszolút geometria felfedezője zsidó szülőktől született,
úgyszintén Friedrich Bessel és Sir William Hershell, a híres asztronómus is.) M.
Ábrahám, az elektricitás teoretikusa; Arenhold; Borchard, a Journal f. d. reine
u. angewandte Mathematik szerkesztője; Georg Cantor; Moriz Cantor, a M.
történésze; Eisenstein; Fuchs, Gordan, Hensel, Hurwitz, Hamburger, Hirsch
Mayer, Jacobi, Joller, König, Königsberger, Kronecker, Landau, Landberg,
Lipshitz, London, Minkowsky, Noether, Pasch, Pringsheim, Rosanes, Rosenshain,
Saalschütz, Schlesinger, Schönflies, Schwarzschild, Wälsch, Weingarten,
Wolfskehl, továbbá Oppenheim híres bécsi asztronómus és Olb. Michelson
Nobel-díjas chicagói fizikus, Einstein, a mai kor leghíresebb M. teoretikusa,
valamennyien német egyetemi tanárok. Caetelnuovo, Enriquez, Fano, Jung, Beppo
Levi, Levi Civita. Loria, Segré, Volterra, Pontremoli (a két utóbbi M.-fizika),
olasz egyetemi tanárok. Schapiro és Slonimsky oroszok, J. J. Sylvester angol
egyetemi tanár. Francia zsidó hírneves matematikusok: Hadamard, Halphen,
Maurice Lévi, az Institute v. elnöke és Maurice Loevy (l. o.) asztronómus. II.
Magyarok (l. az illető neveknél): König Gyula*, Rados S*., Beke Manó*,
Schlesinger Ludwig, Fehér Lipót, Wittmann Ferenc, Riess*, Réti Mór*, Fekete
Mihály, Szász* (frankfurti), Mahler Ede, Haar A., Pólya Gy.* egyet, tanár. S.
R. Irodalom.: Isaac Broyde (Jew. Encyclop.) ; Poggendorff, Handwörterbuch ;
Zuckermann, Das mathematische lm Talmud (Jahresber. d. Frankelschen Stiftung
(1878); Mahler Ede, Die lrrationalitäten der Rabbinen (Zeitschrift f.
Mathematik 1884); u. a., Zur talmudischen Mathematik (u. o. 1886) ; u. a.,
Maimonides, Kiddus Hachodes (német fordítással és jegyzetekkel 1889);
Steinschneider, Jewish Litterature; u. a., Bibliotheca Mathematica (1890) ; u.
a., Hebräische Übersetzungen; u. a., Die arabische Literatur der Juden.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3215. címszó a lexikon =>
580. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13215.htm
CÍMSZÓ: Matematika
SZÓCIKK: Matematika. Asztronómiával az egyházi naptár megállapítása
céljából foglalkoztak az ó-kor zsidók tudósai. Ez mennyiségtani ismereteket
követelt. Főkép aritmetikával és geometriával foglalkoztak, amiről a Misna és
Talmud több helye tanúskodik. Ismerték a tízes számrendszert is, amelyet a
perzsáktól tanultak Beráchót 60a ; az Erubin, Kelim, Oholót és más
talmudtraktátusok számos planimetriai és stereometriai vonatkozást tartalmaznak.
Az ily kifejezések: bigon, trigon, tetragon, pentagon, sűrűn elő fordulnak a
Talmudban úgy geometriai, mint aritmetikai értelemben, előbbiben a szögek,
utóbbiban a sorszámok jelzésére. A kör térfogatának és átmérőjének viszonya 3
1/7-nek az 1-hez való viszonyában van kifejezve. A Talmudban sűrűbben említett
matematikusok nevei: R. Gamaliel. R. Jósua, R. Juda és R. Sámuel. Különálló
M.-i mű azonban nem maradt fenn az ókori zsidóktól s csak az arab-zsidó kor
termelt ki ilyet. Első volt a Misnát Midót, amely a geometria elemeivel
foglalkozik. Az arab korszakban a zsidók a filozófia bevezető tudományának
tekintették a M.-t s ezt hét részre osztották, ú. m.: aritmetika, algebra,
geometria, asztronómia, asztrológia, optika és zene. Az arab számokat Európában
először egy Joseph nevű spanyol-zsidó tudós terjesztette. Az említett mű után a
legrégibb héber M.-át egy Mesulam nevű arab zsidó írta a VIII. sz. végén;
kortársa volt Abu Othman Sahl, aki egy arab M.-t írt, míg Sind ben Ali Euclides
arab fordításához írt bevezetést és egy algebrát, Sahl Rabban Al Tabarit pedig
kora legnagyobb geometrikusának tartották. A XI. és XII. sz.-ban Bior b.
Phineas és Jacob ben Nisszim váltak ki, s az utóbbi hébernyelvű művet írt az
indiai M.-ról. Ábrahám bar Chijja ha-Naszi volt az első héber geometria-szerző,
akinek művét már 1136-ban lefordították latinra; kiváló geometria-tudós volt
ugyanakkor Sámuel ibn Abbas is, aki arabul írt, a szultán egyenes kívánságára.
Nagy érdemei vannak a kitért zsidó Johannes Hispalensisnek a XII. sz.-ban a M.
fejlesztése körül, mert ő fordított le számos M.-i művet arabról latinra, míg
egy angol zsidó már 1190. latin nyelvű M.-t írt Mathematica Rudimenta Quaedam
címen. A XIII. sz. még gazdagabb volt zsidó matematikusokban s ebben a sz.-ban
fordítják le héberre a görög és arab M.-kat, amiket a zsidók kommentárokkal
látnak el. A toledói Juda ben Sámuel Kohen a Midras ha-Chochmah c.
encyklopédiájában lefordítja Euclides Elemeit. 1278. pedig valószínűen a
provencei Moses ibn Tibbun lefordítja Euclides valamennyi művét héberre;
Jeszódót és Sorósim néven azonban más fordítások is el voltak terjedve.
Hypsikles művét Jacob b. Machir fordította héberre, míg Kalonymos ben Kalonymos
Al-Farabi és Ibn Haithan műveit, melyeket kommentárokkal látott el. Euclides hébernyelvű
kommentátorai közt ott látjuk még Lévi ben Gersont Gersonides , Abbé Marit,
Ábrahám ben Selómó Jarchit, Joseph Delmedigot és Elia Mizraehit; Euclides
Datait Széfer ha-Matónó címen fordította le Jacob ben Machir. Euclides
valamennyi művét az újkorban héberül Ábrahám b. Joseph Minz adta ki Meir Fürth
jegyzeteivel Résisz Limudim hu Széfer Euclides címen Berlin 1775 , míg Baruch
Schick új fordítást publikált Haag 1780 . A XIII. sz.-ban az alexandriai
Menelaos szférikus geometriáját fordítják héberre, Archimedes ugyanolyan művét
pedig Kalonymos ben Kalonymos fordította le, aki ezen kívül még külön
hébernyelvű műveket írt és többet lefordított arabból. A XV. sz.-ban Abraham
Zacuto salamancai egyetemi tanár l. Földrajz vált ki; az ő hébernyelvű M.-ját és
asztronómiáját Menasse ben Izrael adta ki Amsterdamban a saját jegyzeteivel a
XVII. sz.-ban. Ugyancsak a XV.-XVI. sz.-ban éltek R. Elia Mizrachi és tanítója,
Mordechai Comtino, akik közül utóbbi, ki rabbi volt, aritmetikát, algebrát és
geometriát írt héber nyelven, a görög és arab matematikusok felhasználásával
Melechesz ha-Miszpor Constantinopel 1534 címen. Ugyanekkor zsidó matematikusok
voltak még Mordechai Finzi, német területen pedig David Gans, aki három
hébernyelvű M.-át irt. A XVII. sz.-ban Joseph Delmedigo írt héber nyelven
geometriát és trigonometriát, míg a XVIII. sz.-ban R. Elia Wilna, a nagy
teológus és talmudtudós írt több hébernyelvű tudományos M.-át, asztronómiát és
trigonometriát. A XIX. sz. második felében S. Slonimsky kiváló hebraista és hébernyelvű
folyóiratszerkesztő Varsóban, mint matematikus és asztromónus is kivált és
számos tudományos művet írt. Az emancipációk óta a M. nyelve is az élő nyelv a
zsidóknál. A XIX. és XX. sz. jelentékeny zsidó matematikusainak névsora olyan
óriási nagy, hogy alábbiakban csak a legjelentősebbeket sorolhatjuk fel.
Külföldi zsidó matematikusok: Lobatochewsky, az abszolút geometria felfedezője
zsidó szülőktől született, úgyszintén Friedrich Bessel és Sir William Hershell,
a híres asztronómus is. M. Ábrahám, az elektricitás teoretikusa; Arenhold;
Borchard, a Journal f. d. reine u. angewandte Mathematik szerkesztője; Georg
Cantor; Moriz Cantor, a M. történésze; Eisenstein; Fuchs, Gordan, Hensel,
Hurwitz, Hamburger, Hirsch Mayer, Jacobi, Joller, König, Königsberger,
Kronecker, Landau, Landberg, Lipshitz, London, Minkowsky, Noether, Pasch,
Pringsheim, Rosanes, Rosenshain, Saalschütz, Schlesinger, Schönflies,
Schwarzschild, Wälsch, Weingarten, Wolfskehl, továbbá Oppenheim híres bécsi
asztronómus és Olb. Michelson Nobel-díjas chicagói fizikus, Einstein, a mai kor
leghíresebb M. teoretikusa, valamennyien német egyetemi tanárok. Caetelnuovo,
Enriquez, Fano, Jung, Beppo Levi, Levi Civita. Loria, Segré, Volterra,
Pontremoli a két utóbbi M.-fizika , olasz egyetemi tanárok. Schapiro és
Slonimsky oroszok, J. J. Sylvester angol egyetemi tanár. Francia zsidó hírneves
matematikusok: Hadamard, Halphen, Maurice Lévi, az Institute v. elnöke és
Maurice Loevy l. o. asztronómus. II. Magyarok l. az illető neveknél : König
Gyula*, Rados S*., Beke Manó*, Schlesinger Ludwig, Fehér Lipót, Wittmann
Ferenc, Riess*, Réti Mór*, Fekete Mihály, Szász* frankfurti , Mahler Ede, Haar
A., Pólya Gy.* egyet, tanár. S. R. Irodalom.: Isaac Broyde Jew. Encyclop. ;
Poggendorff, Handwörterbuch ; Zuckermann, Das mathematische lm Talmud
Jahresber. d. Frankelschen Stiftung 1878 ; Mahler Ede, Die lrrationalitäten der
Rabbinen Zeitschrift f. Mathematik 1884 ; u. a., Zur talmudischen Mathematik u.
o. 1886 ; u. a., Maimonides, Kiddus Hachodes német fordítással és jegyzetekkel
1889 ; Steinschneider, Jewish Litterature; u. a., Bibliotheca Mathematica 1890
; u. a., Hebräische Übersetzungen; u. a., Die arabische Literatur der Juden.
13215.ht
CÍMSZÓ Matematik
SZÓCIKK Matematika Asztronómiáva a egyház naptá megállapítás céljábó
foglalkozta a ó-ko zsidó tudósai E mennyiségtan ismereteke követelt Főké
aritmetikáva é geometriáva foglalkoztak amirő Misn é Talmu töb hely tanúskodik
Ismerté tíze számrendszer is amelye perzsáktó tanulta Beráchó 60 a Erubin Kelim
Oholó é má talmudtraktátuso számo planimetria é stereometria vonatkozás
tartalmaznak A il kifejezések bigon trigon tetragon pentagon sűrű el fordulna
Talmudba úg geometriai min aritmetika értelemben előbbibe szögek utóbbiba
sorszámo jelzésére kö térfogatána é átmérőjéne viszony 1/7-ne a 1-he val
viszonyába va kifejezve Talmudba sűrűbbe említet matematikuso nevei R Gamaliel
R Jósua R Jud é R Sámuel Különáll M.- m azonba ne marad fen a ókor zsidóktó csa
a arab-zsid ko termel k ilyet Els vol Misná Midót amel geometri elemeive
foglalkozik A ara korszakba zsidó filozófi bevezet tudományána tekintetté M.-
ez hé részr osztották ú m. aritmetika algebra geometria asztronómia asztrológia
optik é zene A ara számoka Európába előszö eg Josep nev spanyol-zsid tudó
terjesztette A említet m utá legrégib hébe M.-á eg Mesula nev ara zsid írt VIII
sz végén kortárs vol Ab Othma Sahl ak eg ara M.- írt mí Sin be Al Euclide ara
fordításáho ír bevezetés é eg algebrát Sah Rabba A Tabari pedi kor legnagyob
geometrikusána tartották XI é XII sz.-ba Bio b Phinea é Jaco be Nisszi válta ki
a utóbb hébernyelv műve ír a india M.-ról Ábrahá ba Chijj ha-Nasz vol a els
hébe geometria-szerző akine művé má 1136-ba lefordítottá latinra kivál
geometria-tudó vol ugyanakko Sámue ib Abba is ak arabu írt szultá egyene
kívánságára Nag érdeme vanna kitér zsid Johanne Hispalensisne XII sz.-ba M
fejlesztés körül mer fordítot l számo M.- műve arabró latinra mí eg ango zsid
má 1190 lati nyelv M.- ír Mathematic Rudiment Quaeda címen XIII sz mé gazdagab
vol zsid matematikusokba ebbe sz.-ba fordítjá l héberr görö é ara M.-kat amike
zsidó kommentárokka látna el toledó Jud be Sámue Kohe Midra ha-Chochma c
encyklopédiájába lefordítj Euclide Elemeit 1278 pedi valószínűe provence Mose
ib Tibbu lefordítj Euclide valamenny művé héberre Jeszódó é Sorósi néve azonba
má fordításo i e volta terjedve Hypsikle művé Jaco b Machi fordított héberre mí
Kalonymo be Kalonymo Al-Farab é Ib Haitha műveit melyeke kommentárokka látot el
Euclide hébernyelv kommentátora köz ot látju mé Lév be Gerson Gersonide Abb
Marit Ábrahá be Selóm Jarchit Josep Delmedigo é Eli Mizraehit Euclide Datai
Széfe ha-Matón címe fordított l Jaco be Machir Euclide valamenny művé a újkorba
héberü Ábrahá b Josep Min adt k Mei Fürt jegyzeteive Résis Limudi h Széfe
Euclide címe Berli 177 mí Baruc Schic ú fordítás publikál Haa 178 XIII sz.-ba a
alexandria Menelao szfériku geometriájá fordítjá héberre Archimede ugyanolya
művé pedi Kalonymo be Kalonymo fordított le ak eze kívü mé külö hébernyelv
műveke ír é többe lefordítot arabból XV sz.-ba Abraha Zacut salamanca egyetem
taná l Földraj vál ki a hébernyelv M.-já é asztronómiájá Menass be Izrae adt k
Amsterdamba sajá jegyzeteive XVII sz.-ban Ugyancsa XV.-XVI sz.-ba élte R Eli
Mizrach é tanítója Mordecha Comtino aki közü utóbbi k rabb volt aritmetikát
algebrá é geometriá ír hébe nyelven görö é ara matematikuso felhasználásáva
Meleches ha-Miszpo Constantinope 153 címen Ugyanekko zsid matematikuso volta mé
Mordecha Finzi néme területe pedi Davi Gans ak háro hébernyelv M.-á irt XVII
sz.-ba Josep Delmedig ír hébe nyelve geometriá é trigonometriát mí XVIII sz.-ba
R Eli Wilna nag teológu é talmudtudó ír töb hébernyelv tudományo M.-át
asztronómiá é trigonometriát XIX sz másodi felébe S Slonimsk kivál hebraist é
hébernyelv folyóiratszerkeszt Varsóban min matematiku é asztromónu i kivál é
számo tudományo műve írt A emancipáció ót M nyelv i a él nyel zsidóknál XIX é
XX sz jelentéken zsid matematikusaina névsor olya óriás nagy hog alábbiakba csa
legjelentősebbeke sorolhatju fel Külföld zsid matematikusok Lobatochewsky a
abszolú geometri felfedezőj zsid szülőktő született úgyszinté Friedric Besse é
Si Willia Hershell híre asztronómu is M Ábrahám a elektricitá teoretikusa
Arenhold Borchard Journa f d rein u angewandt Mathemati szerkesztője Geor Cantor
Mori Cantor M történésze Eisenstein Fuchs Gordan Hensel Hurwitz Hamburger Hirsc
Mayer Jacobi Joller König Königsberger Kronecker Landau Landberg Lipshitz
London Minkowsky Noether Pasch Pringsheim Rosanes Rosenshain Saalschütz
Schlesinger Schönflies Schwarzschild Wälsch Weingarten Wolfskehl tovább
Oppenhei híre bécs asztronómu é Olb Michelso Nobel-díja chicagó fizikus
Einstein ma ko leghíreseb M teoretikusa valamennyie néme egyetem tanárok
Caetelnuovo Enriquez Fano Jung Bepp Levi Lev Civita Loria Segré Volterra
Pontremol ké utóbb M.-fizik olas egyetem tanárok Schapir é Slonimsk oroszok J J
Sylveste ango egyetem tanár Franci zsid hírneve matematikusok Hadamard Halphen
Mauric Lévi a Institut v elnök é Mauric Loev l o asztronómus II Magyaro l a
illet nevekné Köni Gyula* Rado S*. Bek Manó* Schlesinge Ludwig Fehé Lipót
Wittman Ferenc Riess* Rét Mór* Feket Mihály Szász frankfurt Mahle Ede Haa A.
Póly Gy. egyet tanár S R Irodalom. Isaa Broyd Jew Encyclop Poggendorff
Handwörterbuc Zuckermann Da mathematisch l Talmu Jahresber d Frankelsche
Stiftun 187 Mahle Ede Di lrrationalitäte de Rabbine Zeitschrif f Mathemati 188
u a. Zu talmudische Mathemati u o 188 u a. Maimonides Kiddu Hachode néme
fordítássa é jegyzetekke 188 Steinschneider Jewis Litterature u a. Bibliothec
Mathematic 189 u a. Hebräisch Übersetzungen u a. Di arabisch Literatu de Juden
13215.h
CÍMSZ Matemati
SZÓCIK Matematik Asztronómiáv egyhá napt megállapítá céljáb foglalkozt ó-k
zsid tudósa mennyiségta ismeretek követel Fők aritmetikáv geometriáv foglalkozta
amir Mis Talm tö hel tanúskodi Ismert tíz számrendsze i amely perzsákt tanult
Berách 6 Erubi Keli Ohol m talmudtraktátus szám planimetri stereometri
vonatkozá tartalmazna i kifejezése bigo trigo tetrago pentago sűr e forduln
Talmudb ú geometria mi aritmetik értelembe előbbib szöge utóbbib sorszám
jelzésér k térfogatán átmérőjén viszon 1/7-n 1-h va viszonyáb v kifejezv
Talmudb sűrűbb említe matematikus neve Gamalie Jósu Ju Sámue Különál M. azonb n
mara fe óko zsidókt cs arab-zsi k terme ilye El vo Misn Midó ame geometr
elemeiv foglalkozi ar korszakb zsid filozóf beveze tudományán tekintett M. e h
rész osztottá m aritmetik algebr geometri asztronómi asztrológi opti zen ar
számok Európáb elősz e Jose ne spanyol-zsi tud terjesztett említe ut legrégi
héb M.- e Mesul ne ar zsi ír VII s végé kortár vo A Othm Sah a e ar M. ír m Si
b A Euclid ar fordításáh í bevezeté e algebrá Sa Rabb Tabar ped ko legnagyo
geometrikusán tartottá X XI sz.-b Bi Phine Jac b Nissz vált k utób hébernyel
műv í indi M.-ró Ábrah b Chij ha-Nas vo el héb geometria-szerz akin műv m
1136-b lefordított latinr kivá geometria-tud vo ugyanakk Sámu i Abb i a arab ír
szult egyen kívánságár Na érdem vann kité zsi Johann Hispalensisn XI sz.-b
fejleszté körü me fordíto szám M. műv arabr latinr m e ang zsi m 119 lat nyel
M. í Mathemati Rudimen Quaed címe XII s m gazdaga vo zsi matematikusokb ebb
sz.-b fordítj héber gör ar M.-ka amik zsid kommentárokk látn e toled Ju b Sámu
Koh Midr ha-Chochm encyklopédiájáb lefordít Euclid Elemei 127 ped valószínű
provenc Mos i Tibb lefordít Euclid valamenn műv héberr Jeszód Sorós név azonb m
fordítás volt terjedv Hypsikl műv Jac Mach fordítot héberr m Kalonym b Kalonym
Al-Fara I Haith művei melyek kommentárokk láto e Euclid hébernyel kommentátor
kö o látj m Lé b Gerso Gersonid Ab Mari Ábrah b Seló Jarchi Jose Delmedig El
Mizraehi Euclid Data Széf ha-Mató cím fordítot Jac b Machi Euclid valamenn műv
újkorb héber Ábrah Jose Mi ad Me Für jegyzeteiv Rési Limud Széf Euclid cím Berl
13215.
CÍMS Matemat
SZÓCI Matemati Asztronómiá egyh nap megállapít céljá foglalkoz ó- zsi tudós
mennyiségt ismerete követe Fő aritmetiká geometriá foglalkozt ami Mi Tal t he
tanúskod Ismer tí számrendsz amel perzsák tanul Berác Erub Kel Oho
talmudtraktátu szá planimetr stereometr vonatkoz tartalmazn kifejezés big trig
tetrag pentag sű fordul Talmud geometri m aritmeti értelemb előbbi szög utóbbi
sorszá jelzésé térfogatá átmérőjé viszo 1/7- 1- v viszonyá kifejez Talmud sűrűb
említ matematiku nev Gamali Jós J Sámu Különá M azon mar f ók zsidók c arab-zs
term ily E v Mis Mid am geomet elemei foglalkoz a korszak zsi filozó bevez
tudományá tekintet M rés osztott aritmeti algeb geometr asztronóm asztrológ opt
ze a számo Európá elős Jos n spanyol-zs tu terjesztet említ u legrég hé M. Mesu
n a zs í VI vég kortá v Oth Sa a M í S Eucli a fordításá bevezet algebr S Rab
Taba pe k legnagy geometrikusá tartott X sz.- B Phin Ja Niss vál utó hébernye
mű ind M.-r Ábra Chi ha-Na v e hé geometria-szer aki mű 1136- lefordítot latin
kiv geometria-tu v ugyanak Sám Ab ara í szul egye kívánságá N érde van kit zs
Johan Hispalensis X sz.- fejleszt kör m fordít szá M mű arab latin an zs 11 la
nye M Mathemat Rudime Quae cím XI gazdag v zs matematikusok eb sz.- fordít hébe
gö a M.-k ami zsi kommentárok lát tole J Sám Ko Mid ha-Choch encyklopédiájá
lefordí Eucli Eleme 12 pe valószín proven Mo Tib lefordí Eucli valamen mű héber
Jeszó Soró né azon fordítá vol terjed Hypsik mű Ja Mac fordíto héber Kalony
Kalony Al-Far Hait műve melye kommentárok lát Eucli hébernye kommentáto k lát L
Gers Gersoni A Mar Ábra Sel Jarch Jos Delmedi E Mizraeh Eucli Dat Szé ha-Mat cí
fordíto Ja Mach Eucli valamen mű újkor hébe Ábra Jos M a M Fü jegyzetei Rés
Limu Szé Eucli cí Ber 1 Bar Sch fordít publik H 1 XI sz.- alexandr Menel szféri
geometriá fordít héber Archime ugyanol mű pe Kalony Kalony fordíto e kí kü
hébernye műve töb lefordít arabb sz.- Abra Zac salaman egyet ta Földr v
hébernye M.- asztronómiá Mena Izr a Amsterdam sa jegyzetei XV sz.-b Ugyanc
XV.-X sz.- él E Mizra tanító Mordec Comti a kö utób ra vo aritmetik algeb
geometr hé nyelv gö a matematiku felhasználásá Melech ha-Misz Constantino 1 cím
Ugyanek zs matematiku vol Mordec Fin né terüle pe Da Ga há hébernye M. i XV
sz.- Jos Delmed hé nyel geometr trigonometri XVI sz.- E Wil n teoló talmudtu t
hébernye tudomán M.- asztronóm trigonometri X máso felé Slonim kiv hebrai
hébernye folyóiratszerkes Varsób m matemati asztromó kiv szá tudomán mű í
emancipác nye ny zsidókn X jelenték zs matematikusai névs ol óri na h alábbiak
c legjelentősebbe sorolhat f Külfö zs matematikus Lobatochews abszo geomet
felfedez zs szülők születe úgyszin Friedr Bes Will Hershe hí asztronó Ábrah
elektrici teoretiku Arenho Borcha Jour re angewan Mathema szerkesztő Ge Cant Mo
Cant történés Eisenste Fuc Gord Hens Hurwi Hamburg Hir May Jaco Joll Kön
Königsberg Kroneck Land Landbe Lipshi Lond Minkows Noeth Pas Pringshe Rosan
Rosensha Saalschü Schlesing Schönfli Schwarzschi Wäls Weingart Wolfske tová
Oppenh hí bé asztronó O Michel Nobel-dí chica fizik Einste leghíres teoretiku
valamenny né egyet tanár Caetelnuo Enriqu Fa Ju Be Le L Civi Lor Seg Volter
Pontrem utó M.-fiz ol egyet tanár Schap Slonim orosz Sylves an egyet tan Fran
zs hírne matematikus Hadama Halph Maur Lé Instit eln Maur Lo asztronóm Magya
ill nevek Kö Gyul Ra S B Man Schlesin Ludw Fe Lip Wittm Fere Ries R Mó Fek Mihá
Szá frankfu Mah E H Pó G egy tan Irodalo Is Bro J Encycl Poggendor Handwörterb
Zuckerma mathematis Tal Jahresb Frankelsc Stift 1 Mah E lrrationalitä Rabbi
Zeitschr Mathema 1 talmudisc Mathema 1 Maimonid Kid Hacho né fordítás jegyzetek
1 Steinschneid Jew Litteratu Biblioth Mathemat 1 Hebräis Übersetzung arabis
Litera Jud
13215
CÍM Matema
SZÓC Matemat Asztronómi egy na megállapí célj foglalko ó zs tudó mennyiség
ismeret követ F aritmetik geometri foglalkoz am M Ta h tanúsko Isme t számrends
ame perzsá tanu Berá Eru Ke Oh talmudtraktát sz planimet stereomet vonatko
tartalmaz kifejezé bi tri tetra penta s fordu Talmu geometr aritmet értelem
előbb szö utóbb sorsz jelzés térfogat átmérőj visz 1/7 1 viszony kifeje Talmu
sűrű emlí matematik ne Gamal Jó Sám Külön azo ma ó zsidó arab-z ter il Mi Mi a
geome eleme foglalko korsza zs filoz beve tudomány tekinte ré osztot aritmet
alge geomet asztronó asztroló op z szám Európ elő Jo spanyol-z t terjeszte emlí
legré h M Mes z V vé kort Ot S Eucl fordítás beveze algeb Ra Tab p legnag
geometrikus tartot sz. Phi J Nis vá ut héberny m in M.- Ábr Ch ha-N h
geometria-sze ak m 1136 lefordíto lati ki geometria-t ugyana Sá A ar szu egy
kívánság érd va ki z Joha Hispalensi sz. fejlesz kö fordí sz m ara lati a z 1 l
ny Mathema Rudim Qua cí X gazda z matematikuso e sz. fordí héb g M.- am zs
kommentáro lá tol Sá K Mi ha-Choc encyklopédiáj leford Eucl Elem 1 p valószí
prove M Ti leford Eucl valame m hébe Jesz Sor n azo fordít vo terje Hypsi m J
Ma fordít hébe Kalon Kalon Al-Fa Hai műv mely kommentáro lá Eucl héberny
kommentát lá Ger Gerson Ma Ábr Se Jarc Jo Delmed Mizrae Eucl Da Sz ha-Ma c
fordít J Mac Eucl valame m újko héb Ábr Jo F jegyzete Ré Lim Sz Eucl c Be Ba Sc
fordí publi X sz. alexand Mene szfér geometri fordí hébe Archim ugyano m p
Kalon Kalon fordít k k héberny műv tö lefordí arab sz. Abr Za salama egye t
Föld héberny M. asztronómi Men Iz Amsterda s jegyzete X sz.- Ugyan XV.- sz. é
Mizr tanít Morde Comt k utó r v aritmeti alge geomet h nyel g matematik
felhasználás Melec ha-Mis Constantin cí Ugyane z matematik vo Morde Fi n terül
p D G h héberny M X sz. Jo Delme h nye geomet trigonometr XV sz. Wi teol
talmudt héberny tudomá M. asztronó trigonometr más fel Sloni ki hebra héberny
folyóiratszerke Varsó matemat asztrom ki sz tudomá m emancipá ny n zsidók
jelenté z matematikusa név o ór n alábbia legjelentősebb sorolha Külf z
matematiku Lobatochew absz geome felfede z szülő szület úgyszi Fried Be Wil
Hersh h asztron Ábra elektric teoretik Arenh Borch Jou r angewa Mathem
szerkeszt G Can M Can történé Eisenst Fu Gor Hen Hurw Hambur Hi Ma Jac Jol Kö
Königsber Kronec Lan Landb Lipsh Lon Minkow Noet Pa Pringsh Rosa Rosensh
Saalsch Schlesin Schönfl Schwarzsch Wäl Weingar Wolfsk tov Oppen h b asztron
Miche Nobel-d chic fizi Einst leghíre teoretik valamenn n egye taná Caetelnu
Enriq F J B L Civ Lo Se Volte Pontre ut M.-fi o egye taná Scha Sloni oros Sylve
a egye ta Fra z hírn matematiku Hadam Halp Mau L Insti el Mau L asztronó Magy
il neve K Gyu R Ma Schlesi Lud F Li Witt Fer Rie M Fe Mih Sz frankf Ma P eg ta
Irodal I Br Encyc Poggendo Handwörter Zuckerm mathemati Ta Jahres Frankels Stif
Ma lrrationalit Rabb Zeitsch Mathem talmudis Mathem Maimoni Ki Hach n fordítá
jegyzete Steinschnei Je Litterat Bibliot Mathema Hebräi Übersetzun arabi Liter
Ju
1321
CÍ Matem
SZÓ Matema Asztronóm eg n megállap cél foglalk z tud mennyisé ismere köve
aritmeti geometr foglalko a T tanúsk Ism számrend am perzs tan Ber Er K O
talmudtraktá s planime stereome vonatk tartalma kifejez b tr tetr pent ford
Talm geomet aritme értele előb sz utób sors jelzé térfoga átmérő vis 1/ viszon
kifej Talm sűr eml matemati n Gama J Sá Külö az m zsid arab- te i M M geom elem
foglalk korsz z filo bev tudomán tekint r oszto aritme alg geome asztron
asztrol o szá Euró el J spanyol- terjeszt eml legr Me v kor O Euc fordítá bevez
alge R Ta legna geometriku tarto sz Ph Ni v u hébern i M. Áb C ha- geometria-sz
a 113 lefordít lat k geometria- ugyan S a sz eg kívánsá ér v k Joh Hispalens sz
fejles k ford s ar lat n Mathem Rudi Qu c gazd matematikus sz ford hé M. a z
kommentár l to S M ha-Cho encyklopédiá lefor Euc Ele valósz prov T lefor Euc
valam héb Jes So az fordí v terj Hyps M fordí héb Kalo Kalo Al-F Ha mű mel
kommentár l Euc hébern kommentá l Ge Gerso M Áb S Jar J Delme Mizra Euc D S
ha-M fordí Ma Euc valam újk hé Áb J jegyzet R Li S Euc B B S ford publ sz
alexan Men szfé geometr ford héb Archi ugyan Kalo Kalo fordí hébern mű t leford
ara sz Ab Z salam egy Föl hébern M asztronóm Me I Amsterd jegyzet sz. Ugya XV.
sz Miz taní Mord Com ut aritmet alg geome nye matemati felhasználá Mele ha-Mi
Constanti c Ugyan matemati v Mord F terü hébern sz J Delm ny geome trigonomet X
sz W teo talmud hébern tudom M asztron trigonomet má fe Slon k hebr hébern
folyóiratszerk Vars matema asztro k s tudom emancip n zsidó jelent matematikus
né ó alábbi legjelentőseb sorolh Kül matematik Lobatoche abs geom felfed szül
szüle úgysz Frie B Wi Hers asztro Ábr elektri teoreti Aren Borc Jo angew Mathe
szerkesz Ca Ca történ Eisens F Go He Hur Hambu H M Ja Jo K Königsbe Krone La
Land Lips Lo Minko Noe P Prings Ros Rosens Saalsc Schlesi Schönf Schwarzsc Wä
Weinga Wolfs to Oppe asztro Mich Nobel- chi fiz Eins leghír teoreti valamen egy
tan Caeteln Enri Ci L S Volt Pontr u M.-f egy tan Sch Slon oro Sylv egy t Fr
hír matematik Hada Hal Ma Inst e Ma asztron Mag i nev Gy M Schles Lu L Wit Fe
Ri F Mi S frank M e t Iroda B Ency Poggend Handwörte Zucker mathemat T Jahre
Frankel Sti M lrrationali Rab Zeitsc Mathe talmudi Mathe Maimon K Hac fordít
jegyzet Steinschne J Littera Biblio Mathem Hebrä Übersetzu arab Lite J