Magyar Zsidó Lexikon: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

13274.htm

CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

SZÓCIKK: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás. M. német filozófus és esztétikus, szül. Dessauban 1729 szept. 6., megh. Berlinben 1786 jan. 4. Fellépése a zsidó történelemben korszakot jelent, mert a politikai emancipációt megelőzve, a szellemi gettóból ő vezette ki a zsidóságot; ezért a harmadik Mózesnek is szokták őt nevezni. Atyja szegény szófer (tóramásoló) volt, de gyermekét rendkívüli gonddal nevelte és taníttatta jeles tudósoknál. Berlinbe kerülve, Fränkel rabbi Talmudra, Zamosc lengyel-zsidó tudós matematikára, A. Kisch orvos latinra tanította, egy orvostanhallgatótól pedig angolul és franciául tanult meg. Locke volt az első filozófus, akit megismert és rendkívüli hatással volt rá. Két évig nélkülözött, amikor a Berlinben tartózkodó moóri Rosenthal Naftali ajánlatára J. Bernhard gazdag selyemgyáros házába került nevelőnek, majd üzletvezetője, később cégtársa lett, mialatt lankadatlanul foglalkozott tudományokkal. Lessinggel is megismerkedett s a kiváló esztétikus rendkívül nagyra becsülte. Később szoros barátság fűzte őket egymáshoz. Lessing M. tudtán kívül adta ki Philosophische Gespräche c. első művét (1755). Második munkája: Pope ein Metaphysiker a berlini akadémia pályadíját nyerte el s ezzel a legmagasabb körök kíváncsiságát ébresztette fel önmaga iránt. Csak ezután tanult meg görögül. Barátja, Nicolai könyvkereskedő segítségével kiadta főbb esztétikai értekezéseit, melyek a német irodalomtörténetből ismeretesek. 1762-ben Hamburgban megnősült s a következő évben Kanttal szemben megnyerte a berlini akadémia újabb pályadíját egy esztétikai tanulmányával. 1767-ben jelent meg a Phädon, mely korának egyik legolvasottabb munkája volt, mert ilyen világos formában és tiszta nyelven filozófiai mű a németeknél addig nem jelent meg. Úgy keresztény előkelő körökben, mint a német zsidóságban is teljes tekintélyre ez időben emelkedik. Több német fejedelem, valamint Herder barátságával és bizalmával tüntette ki és nem jött jelentékeny idegen Berlinbe, aki fel ne kereste volna M.-t, a «német Sokratest». 1771-ben nagyobb betegségből felépülve, elhatározta, hogy zsidó irányú munkásságot fog kifejteni, miután ezt 1750 óta, amikor Kohelesz Muszor c. hébernyelvű heti folyóirata érdeklődés hiánya miatt megszűnt, kénytelen volt abbahagyni. 1770-ben jelent meg Kohelet-kommentárja, továbbá Maimonides híres logikájának, Millosz ha-Higojonnak magyarázata (Frankfurt a. Oder 1761). 1778-ban Lewin berlini főrabbi felkérésére M. kiadta Ritualgesetze der Juden c. művét, mely a zsidók polgári jogaival is foglalkozik Mint egyaránt jó német és jó zsidó, hitsorsosait a gettó jiddisch nyelvének elhagyására és az irodalmi németség használatára szoktatta. E célból először is a Pentateuchot fordította le németre s látta el ő és barátja, Salomon Dubno, héber kommentárokkal. A műnek óriási sikere volt nem csupán német területen, hanem Hollandiában, Angliában és Franciaországban is. A művelt rabbik és zsidó tudósok ünnepelték miatta, azonban az orthodoxia sem maradt tétlen és Kohen Rafael altonai rabbi a bibliafordítás használatát eltiltotta és cherem alá vetette. A következő kiadás aláírói közt ott volt a dán király is; azonban M. társa, Dubno megijedt az orthodoxia csatazajától és otthagyta M.-t, aki most már a Gen. második felétől kezdve egyedül írta hébernyelvű Marját és a szöveg német fordítását, a későbbi köteteknél pedig Hartwig Wessely, A. Jaroslav és Herz Homberg voltak munkatársai. 1783-ban az egész munka megjelent és rendkívüli befolyást gyakorolt a zsidóságra, mert modern filológiai alapra helyezte a bibliakutatást. M. ténykedése ezzel nem merült ki s már 1781. megalapította Berlinben a németnyelvű Jüdische Freischule-t, amely egész Közép-Európában mintául szolgált a zsidóságnak. Ez iskolában már nem csupán a Bibliát és Talmudot, hanem ugyanúgy világi, sőt technikai ismereteket is tanítottak. M. további műve a zsidó emancipáció előkészítése volt. Midőn Cerfberr, a metzi zsidó konzisztórium elnöke M.-hez fordult egy, a francia államtanács elé terjesztendő petíció elkészítéséért, barátja, Dohm hadügyi államtitkár támogatásával kiadta Uber die bürgerliche Verbesserung der Juden c. röpiratát, mellyel napirendre tűzte az emancipáció kérdését. A polémia ennek nyomán nem maradhatott el s M. társaival együtt hadakozott. Egyik barátját, Herz Mark híres berlini orvost (Henriette Herz férjét) bízta meg Monassre ben Izrael Vindiciae Judaeorum hitvédő iratának lefordításával (1782), melyhez ő írt előszót. Más iratokra is válaszolt s ezek egyike korszakot alkot a zsidóság fejlődésében; e mű címe Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum (Berlin 1788, olasz ford. Trieste 1799, ang. London 1838). Ez a munka módszerbeli analógiát mutat Spinoza Traktátusával, de következtetései éppen ellentétesek azzal. M. szerint az egyháznak nem lehet tulajdona s az egyházjog ellentétes a vallás természetével. Ellene van az exkommunikációnak és átoknak s a legelső volt Németországban, aki nyíltan az egyház és állam szétválasztása, a hit és lelkiismeret szabadsága mellett harcolt. Még fontosabb a munka második része, melyben kifejti, hogy a zsidóságnak, ellentétben a kereszténységgel, nincsenek dogmái, amelyeknek elfogadása szükséges volna az üdvözüléshez. A judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, hanem kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartja; nem ismeri el a csodákat az örök igazság bizonyságául, sem pedig a hitágazatokat; nem mondja, hogy «hiszek», hanem «megismerem, hogy igaz». M. szerint a judaizmus szelleme: «szabadság a doktrínákban és egyetértés a cselekvésben». A zsidó ceremóniákat nem hogy nem veti el, hanem mély jelentőségűeknek tartja és védelmezi azokat, mint a vallás kellékét és a zsidóság örök összetartó kapcsát. «Amit isteni törvény rendelt el, azt nem lehet eltörölni az észnek, amely nem kevésbé isteni», ez a válasza M.-nak a túlzó modernek részére. Ezt a művét, a Jeruzsálemet a zsidóság nem fogadta azonnal kedvezően, ellenben Kant a megcáfolhatatlan munkának» nevezte, továbbá ezt írta róla: «Nagy reform proklamálása, amelyik azonban lassú lesz a megnyilvánulásban, de amely nemcsak az ön népét, hanem másokat is magával fog ragadni. A protestáns konzervatív teológusok jelentéktelenebbjei racionalistának, sőt ateistának kiáltották ki M.-t, a zsidóknak pedig éppen nem tetszett, mert míg egyrészt M. a judaizmus lényegének a gondolat és hit szabadságát vallotta, addig mindezek lényegét a ceremóniákban látta megtestesülve; ezért úgy az orthodoxok, mint a reformerek elvetették azt. M. maga vallásos lelkű, lelkileg konzervatív zsidó volt és az ősök vallásos tradíciói alapján állt. Csupán az orthodoxia túlzásait akarta megszüntetni, de a hitet megingatni nem akarta. Nem tehetett arról, hogy halála után gyermekei nyitották meg a kitérések véget nem érő sorozatát. M.-t vette mintául tudvalevőleg Lessing a Nathan der Weise főalakjánál. 1781-ben halt meg M.-nek ez a híres tisztelője és barátja, akinek életrajzát gyengesége miatt már nem tudta megírni, azonban vallásbölcseleti művét még megírta Morgenstunden oder Vorlesungen über das Dasein Gottes c. a panteizmus cáfolataként. Ugyanekkor Jacobi hevesen megtámadta Spinoza-ellenes álláspontja miatt, amelyre M. An die Freunde Lessings c. válaszolt, de mire ez a munka megjelent, agyvérzésben meghalt Százéves születési évfordulóját 1829., haláláét 1886. igen nagy ünnepségekkel ülte meg szülővárosa. Kétszáz éves születési évfordulóját 1929. üli meg a felvilágosodott zsidóság világszerte, főleg Berlinben, ahol M.-múzeumot terveznek. M. műveinek első kiadása Budán jelent meg 1819-21., de ez nem teljes. Valamennyi művét tartalmazza az 1843-45. lipcsei kiadás; újabb a Brasech-féle (Leipzig 1880), mely azonban leveleit nem tartalmazza. M. hatását 1. Reformzsidóság alatt. Irodalom. Kayserling, M. M., sein Leben und seine Werke (Leipzig 1862., 2. kiadás 1888); u. a., M. M., Ungedrucktes und unbekanntes von ihm und über ihm (u. o. 1883); Euchel, Toledot Rambeman (Berlin 1786., ez utóbbi M. első életrajza); G. A. Kohut, M. M. und Rektor Damn (New York 1892).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3274. címszó a lexikon => 586. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13274.htm

CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

SZÓCIKK: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás. M. német filozófus és esztétikus, szül. Dessauban 1729 szept. 6., megh. Berlinben 1786 jan. 4. Fellépése a zsidó történelemben korszakot jelent, mert a politikai emancipációt megelőzve, a szellemi gettóból ő vezette ki a zsidóságot; ezért a harmadik Mózesnek is szokták őt nevezni. Atyja szegény szófer tóramásoló volt, de gyermekét rendkívüli gonddal nevelte és taníttatta jeles tudósoknál. Berlinbe kerülve, Fränkel rabbi Talmudra, Zamosc lengyel-zsidó tudós matematikára, A. Kisch orvos latinra tanította, egy orvostanhallgatótól pedig angolul és franciául tanult meg. Locke volt az első filozófus, akit megismert és rendkívüli hatással volt rá. Két évig nélkülözött, amikor a Berlinben tartózkodó moóri Rosenthal Naftali ajánlatára J. Bernhard gazdag selyemgyáros házába került nevelőnek, majd üzletvezetője, később cégtársa lett, mialatt lankadatlanul foglalkozott tudományokkal. Lessinggel is megismerkedett s a kiváló esztétikus rendkívül nagyra becsülte. Később szoros barátság fűzte őket egymáshoz. Lessing M. tudtán kívül adta ki Philosophische Gespräche c. első művét 1755 . Második munkája: Pope ein Metaphysiker a berlini akadémia pályadíját nyerte el s ezzel a legmagasabb körök kíváncsiságát ébresztette fel önmaga iránt. Csak ezután tanult meg görögül. Barátja, Nicolai könyvkereskedő segítségével kiadta főbb esztétikai értekezéseit, melyek a német irodalomtörténetből ismeretesek. 1762-ben Hamburgban megnősült s a következő évben Kanttal szemben megnyerte a berlini akadémia újabb pályadíját egy esztétikai tanulmányával. 1767-ben jelent meg a Phädon, mely korának egyik legolvasottabb munkája volt, mert ilyen világos formában és tiszta nyelven filozófiai mű a németeknél addig nem jelent meg. Úgy keresztény előkelő körökben, mint a német zsidóságban is teljes tekintélyre ez időben emelkedik. Több német fejedelem, valamint Herder barátságával és bizalmával tüntette ki és nem jött jelentékeny idegen Berlinbe, aki fel ne kereste volna M.-t, a német Sokratest . 1771-ben nagyobb betegségből felépülve, elhatározta, hogy zsidó irányú munkásságot fog kifejteni, miután ezt 1750 óta, amikor Kohelesz Muszor c. hébernyelvű heti folyóirata érdeklődés hiánya miatt megszűnt, kénytelen volt abbahagyni. 1770-ben jelent meg Kohelet-kommentárja, továbbá Maimonides híres logikájának, Millosz ha-Higojonnak magyarázata Frankfurt a. Oder 1761 . 1778-ban Lewin berlini főrabbi felkérésére M. kiadta Ritualgesetze der Juden c. művét, mely a zsidók polgári jogaival is foglalkozik Mint egyaránt jó német és jó zsidó, hitsorsosait a gettó jiddisch nyelvének elhagyására és az irodalmi németség használatára szoktatta. E célból először is a Pentateuchot fordította le németre s látta el ő és barátja, Salomon Dubno, héber kommentárokkal. A műnek óriási sikere volt nem csupán német területen, hanem Hollandiában, Angliában és Franciaországban is. A művelt rabbik és zsidó tudósok ünnepelték miatta, azonban az orthodoxia sem maradt tétlen és Kohen Rafael altonai rabbi a bibliafordítás használatát eltiltotta és cherem alá vetette. A következő kiadás aláírói közt ott volt a dán király is; azonban M. társa, Dubno megijedt az orthodoxia csatazajától és otthagyta M.-t, aki most már a Gen. második felétől kezdve egyedül írta hébernyelvű Marját és a szöveg német fordítását, a későbbi köteteknél pedig Hartwig Wessely, A. Jaroslav és Herz Homberg voltak munkatársai. 1783-ban az egész munka megjelent és rendkívüli befolyást gyakorolt a zsidóságra, mert modern filológiai alapra helyezte a bibliakutatást. M. ténykedése ezzel nem merült ki s már 1781. megalapította Berlinben a németnyelvű Jüdische Freischule-t, amely egész Közép-Európában mintául szolgált a zsidóságnak. Ez iskolában már nem csupán a Bibliát és Talmudot, hanem ugyanúgy világi, sőt technikai ismereteket is tanítottak. M. további műve a zsidó emancipáció előkészítése volt. Midőn Cerfberr, a metzi zsidó konzisztórium elnöke M.-hez fordult egy, a francia államtanács elé terjesztendő petíció elkészítéséért, barátja, Dohm hadügyi államtitkár támogatásával kiadta Uber die bürgerliche Verbesserung der Juden c. röpiratát, mellyel napirendre tűzte az emancipáció kérdését. A polémia ennek nyomán nem maradhatott el s M. társaival együtt hadakozott. Egyik barátját, Herz Mark híres berlini orvost Henriette Herz férjét bízta meg Monassre ben Izrael Vindiciae Judaeorum hitvédő iratának lefordításával 1782 , melyhez ő írt előszót. Más iratokra is válaszolt s ezek egyike korszakot alkot a zsidóság fejlődésében; e mű címe Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum Berlin 1788, olasz ford. Trieste 1799, ang. London 1838 . Ez a munka módszerbeli analógiát mutat Spinoza Traktátusával, de következtetései éppen ellentétesek azzal. M. szerint az egyháznak nem lehet tulajdona s az egyházjog ellentétes a vallás természetével. Ellene van az exkommunikációnak és átoknak s a legelső volt Németországban, aki nyíltan az egyház és állam szétválasztása, a hit és lelkiismeret szabadsága mellett harcolt. Még fontosabb a munka második része, melyben kifejti, hogy a zsidóságnak, ellentétben a kereszténységgel, nincsenek dogmái, amelyeknek elfogadása szükséges volna az üdvözüléshez. A judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, hanem kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartja; nem ismeri el a csodákat az örök igazság bizonyságául, sem pedig a hitágazatokat; nem mondja, hogy hiszek , hanem megismerem, hogy igaz . M. szerint a judaizmus szelleme: szabadság a doktrínákban és egyetértés a cselekvésben . A zsidó ceremóniákat nem hogy nem veti el, hanem mély jelentőségűeknek tartja és védelmezi azokat, mint a vallás kellékét és a zsidóság örök összetartó kapcsát. Amit isteni törvény rendelt el, azt nem lehet eltörölni az észnek, amely nem kevésbé isteni , ez a válasza M.-nak a túlzó modernek részére. Ezt a művét, a Jeruzsálemet a zsidóság nem fogadta azonnal kedvezően, ellenben Kant a megcáfolhatatlan munkának nevezte, továbbá ezt írta róla: Nagy reform proklamálása, amelyik azonban lassú lesz a megnyilvánulásban, de amely nemcsak az ön népét, hanem másokat is magával fog ragadni. A protestáns konzervatív teológusok jelentéktelenebbjei racionalistának, sőt ateistának kiáltották ki M.-t, a zsidóknak pedig éppen nem tetszett, mert míg egyrészt M. a judaizmus lényegének a gondolat és hit szabadságát vallotta, addig mindezek lényegét a ceremóniákban látta megtestesülve; ezért úgy az orthodoxok, mint a reformerek elvetették azt. M. maga vallásos lelkű, lelkileg konzervatív zsidó volt és az ősök vallásos tradíciói alapján állt. Csupán az orthodoxia túlzásait akarta megszüntetni, de a hitet megingatni nem akarta. Nem tehetett arról, hogy halála után gyermekei nyitották meg a kitérések véget nem érő sorozatát. M.-t vette mintául tudvalevőleg Lessing a Nathan der Weise főalakjánál. 1781-ben halt meg M.-nek ez a híres tisztelője és barátja, akinek életrajzát gyengesége miatt már nem tudta megírni, azonban vallásbölcseleti művét még megírta Morgenstunden oder Vorlesungen über das Dasein Gottes c. a panteizmus cáfolataként. Ugyanekkor Jacobi hevesen megtámadta Spinoza-ellenes álláspontja miatt, amelyre M. An die Freunde Lessings c. válaszolt, de mire ez a munka megjelent, agyvérzésben meghalt Százéves születési évfordulóját 1829., haláláét 1886. igen nagy ünnepségekkel ülte meg szülővárosa. Kétszáz éves születési évfordulóját 1929. üli meg a felvilágosodott zsidóság világszerte, főleg Berlinben, ahol M.-múzeumot terveznek. M. műveinek első kiadása Budán jelent meg 1819-21., de ez nem teljes. Valamennyi művét tartalmazza az 1843-45. lipcsei kiadás; újabb a Brasech-féle Leipzig 1880 , mely azonban leveleit nem tartalmazza. M. hatását 1. Reformzsidóság alatt. Irodalom. Kayserling, M. M., sein Leben und seine Werke Leipzig 1862., 2. kiadás 1888 ; u. a., M. M., Ungedrucktes und unbekanntes von ihm und über ihm u. o. 1883 ; Euchel, Toledot Rambeman Berlin 1786., ez utóbbi M. első életrajza ; G. A. Kohut, M. M. und Rektor Damn New York 1892 .

13274.ht

CÍMSZÓ Mendelssoh Móze é felvilágosodá

SZÓCIKK Mendelssoh Móze é felvilágosodás M néme filozófu é esztétikus szül Dessauba 172 szept 6. megh Berlinbe 178 jan 4 Fellépés zsid történelembe korszako jelent mer politika emancipáció megelőzve szellem gettóbó vezett k zsidóságot ezér harmadi Mózesne i szoktá ő nevezni Atyj szegén szófe tóramásol volt d gyermeké rendkívül gondda nevelt é taníttatt jele tudósoknál Berlinb kerülve Fränke rabb Talmudra Zamos lengyel-zsid tudó matematikára A Kisc orvo latinr tanította eg orvostanhallgatótó pedi angolu é franciáu tanul meg Lock vol a els filozófus aki megismer é rendkívül hatássa vol rá Ké évi nélkülözött amiko Berlinbe tartózkod moór Rosentha Naftal ajánlatár J Bernhar gazda selyemgyáro házáb kerül nevelőnek maj üzletvezetője későb cégtárs lett mialat lankadatlanu foglalkozot tudományokkal Lessingge i megismerkedet kivál esztétiku rendkívü nagyr becsülte Későb szoro barátsá fűzt őke egymáshoz Lessin M tudtá kívü adt k Philosophisch Gespräch c els művé 175 Másodi munkája Pop ei Metaphysike berlin akadémi pályadíjá nyert e ezze legmagasab körö kíváncsiságá ébresztett fe önmag iránt Csa ezutá tanul me görögül Barátja Nicola könyvkeresked segítségéve kiadt főb esztétika értekezéseit melye néme irodalomtörténetbő ismeretesek 1762-be Hamburgba megnősül következ évbe Kantta szembe megnyert berlin akadémi újab pályadíjá eg esztétika tanulmányával 1767-be jelen me Phädon mel korána egyi legolvasottab munkáj volt mer ilye világo formába é tiszt nyelve filozófia m németekné addi ne jelen meg Úg keresztén előkel körökben min néme zsidóságba i telje tekintélyr e időbe emelkedik Töb néme fejedelem valamin Herde barátságáva é bizalmáva tüntett k é ne jöt jelentéken idege Berlinbe ak fe n kerest voln M.-t néme Sokrates 1771-be nagyob betegségbő felépülve elhatározta hog zsid irány munkásságo fo kifejteni miutá ez 175 óta amiko Koheles Muszo c hébernyelv het folyóirat érdeklődé hiány miat megszűnt kénytele vol abbahagyni 1770-be jelen me Kohelet-kommentárja tovább Maimonide híre logikájának Millos ha-Higojonna magyarázat Frankfur a Ode 176 1778-ba Lewi berlin főrabb felkérésér M kiadt Ritualgesetz de Jude c művét mel zsidó polgár jogaiva i foglalkozi Min egyarán j néme é j zsidó hitsorsosai gett jiddisc nyelvéne elhagyásár é a irodalm németsé használatár szoktatta célbó előszö i Pentateucho fordított l németr látt e é barátja Salomo Dubno hébe kommentárokkal műne óriás siker vol ne csupá néme területen hane Hollandiában Angliába é Franciaországba is művel rabbi é zsid tudóso ünnepelté miatta azonba a orthodoxi se marad tétle é Kohe Rafae altona rabb bibliafordítá használatá eltiltott é chere al vetette következ kiadá aláíró köz ot vol dá királ is azonba M társa Dubn megijed a orthodoxi csatazajátó é otthagyt M.-t ak mos má Gen másodi felétő kezdv egyedü írt hébernyelv Marjá é szöve néme fordítását később kötetekné pedi Hartwi Wessely A Jarosla é Her Homber volta munkatársai 1783-ba a egés munk megjelen é rendkívül befolyás gyakorol zsidóságra mer moder filológia alapr helyezt bibliakutatást M ténykedés ezze ne merül k má 1781 megalapított Berlinbe németnyelv Jüdisch Freischule-t amel egés Közép-Európába mintáu szolgál zsidóságnak E iskolába má ne csupá Bibliá é Talmudot hane ugyanúg világi ső technika ismereteke i tanítottak M tovább műv zsid emancipáci előkészítés volt Midő Cerfberr metz zsid konzisztóriu elnök M.-he fordul egy franci államtanác el terjesztend petíci elkészítéséért barátja Doh hadügy államtitká támogatásáva kiadt Ube di bürgerlich Verbesserun de Jude c röpiratát mellye napirendr tűzt a emancipáci kérdését polémi enne nyomá ne maradhatot e M társaiva együt hadakozott Egyi barátját Her Mar híre berlin orvos Henriett Her férjé bízt me Monassr be Izrae Vindicia Judaeoru hitvéd iratána lefordításáva 178 melyhe ír előszót Má iratokr i válaszol eze egyik korszako alko zsidósá fejlődésében m cím Jerusale ode übe religiös Mach un Judentu Berli 1788 olas ford Triest 1799 ang Londo 183 E munk módszerbel analógiá muta Spinoz Traktátusával d következtetése éppe ellentétese azzal M szerin a egyházna ne lehe tulajdon a egyházjo ellentéte vallá természetével Ellen va a exkommunikációna é átokna legels vol Németországban ak nyílta a egyhá é álla szétválasztása hi é lelkiismere szabadság mellet harcolt Mé fontosab munk másodi része melybe kifejti hog zsidóságnak ellentétbe kereszténységgel nincsene dogmái amelyekne elfogadás szüksége voln a üdvözüléshez judaizmus ne kinyilatkoztatot vallásnak hane kinyilatkoztatot törvényhozásna tartja ne ismer e csodáka a örö igazsá bizonyságául se pedi hitágazatokat ne mondja hog hisze hane megismerem hog iga M szerin judaizmu szelleme szabadsá doktrínákba é egyetérté cselekvésbe zsid ceremóniáka ne hog ne vet el hane mél jelentőségűekne tartj é védelmez azokat min vallá kelléké é zsidósá örö összetart kapcsát Ami isten törvén rendel el az ne lehe eltöröln a észnek amel ne kevésb isten e válasz M.-na túlz moderne részére Ez művét Jeruzsáleme zsidósá ne fogadt azonna kedvezően ellenbe Kan megcáfolhatatla munkána nevezte tovább ez írt róla Nag refor proklamálása amelyi azonba lass les megnyilvánulásban d amel nemcsa a ö népét hane másoka i magáva fo ragadni protestán konzervatí teológuso jelentéktelenebbje racionalistának ső ateistána kiáltottá k M.-t zsidókna pedi éppe ne tetszett mer mí egyrész M judaizmu lényegéne gondola é hi szabadságá vallotta addi mindeze lényegé ceremóniákba látt megtestesülve ezér úg a orthodoxok min reformere elvetetté azt M mag valláso lelkű lelkile konzervatí zsid vol é a ősö valláso tradíció alapjá állt Csupá a orthodoxi túlzásai akart megszüntetni d hite megingatn ne akarta Ne tehetet arról hog halál utá gyermeke nyitottá me kitérése vége ne ér sorozatát M.- vett mintáu tudvalevőle Lessin Natha de Weis főalakjánál 1781-be hal me M.-ne e híre tisztelőj é barátja akine életrajzá gyengeség miat má ne tudt megírni azonba vallásbölcselet művé mé megírt Morgenstunde ode Vorlesunge übe da Dasei Gotte c panteizmu cáfolataként Ugyanekko Jacob hevese megtámadt Spinoza-ellene álláspontj miatt amelyr M A di Freund Lessing c válaszolt d mir e munk megjelent agyvérzésbe meghal Százéve születés évfordulójá 1829. haláláé 1886 ige nag ünnepségekke ült me szülővárosa Kétszá éve születés évfordulójá 1929 ül me felvilágosodot zsidósá világszerte főle Berlinben aho M.-múzeumo terveznek M műveine els kiadás Budá jelen me 1819-21. d e ne teljes Valamenny művé tartalmazz a 1843-45 lipcse kiadás újab Brasech-fél Leipzi 188 mel azonba levelei ne tartalmazza M hatásá 1 Reformzsidósá alatt Irodalom Kayserling M M. sei Lebe un sein Werk Leipzi 1862. 2 kiadá 188 u a. M M. Ungedruckte un unbekannte vo ih un übe ih u o 188 Euchel Toledo Rambema Berli 1786. e utóbb M els életrajz G A Kohut M M un Rekto Dam Ne Yor 189

13274.h

CÍMSZ Mendelsso Móz felvilágosod

SZÓCIK Mendelsso Móz felvilágosodá ném filozóf esztétiku szü Dessaub 17 szep 6 meg Berlinb 17 ja Fellépé zsi történelemb korszak jelen me politik emancipáci megelőzv szelle gettób vezet zsidóságo ezé harmad Mózesn szokt nevezn Aty szegé szóf tóramáso vol gyermek rendkívü gondd nevel taníttat jel tudósokná Berlin kerülv Fränk rab Talmudr Zamo lengyel-zsi tud matematikár Kis orv latin tanított e orvostanhallgatót ped angol franciá tanu me Loc vo el filozófu ak megisme rendkívü hatáss vo r K év nélkülözöt amik Berlinb tartózko moó Rosenth Nafta ajánlatá Bernha gazd selyemgyár házá kerü nevelőne ma üzletvezetőj késő cégtár let miala lankadatlan foglalkozo tudományokka Lessingg megismerkede kivá esztétik rendkív nagy becsült Késő szor baráts fűz ők egymásho Lessi tudt kív ad Philosophisc Gespräc el műv 17 Másod munkáj Po e Metaphysik berli akadém pályadíj nyer ezz legmagasa kör kíváncsiság ébresztet f önma irán Cs ezut tanu m görögü Barátj Nicol könyvkereske segítségév kiad fő esztétik értekezései mely ném irodalomtörténetb ismeretese 1762-b Hamburgb megnősü követke évb Kantt szemb megnyer berli akadém úja pályadíj e esztétik tanulmányáva 1767-b jele m Phädo me korán egy legolvasotta munká vol me ily világ formáb tisz nyelv filozófi németekn add n jele me Ú kereszté előke körökbe mi ném zsidóságb telj tekintély időb emelkedi Tö ném fejedele valami Herd barátságáv bizalmáv tüntet n jö jelentéke ideg Berlinb a f keres vol M.- ném Sokrate 1771-b nagyo betegségb felépülv elhatározt ho zsi irán munkásság f kifejten miut e 17 ót amik Kohele Musz hébernyel he folyóira érdeklőd hián mia megszűn kénytel vo abbahagyn 1770-b jele m Kohelet-kommentárj továb Maimonid hír logikájána Millo ha-Higojonn magyaráza Frankfu Od 17 1778-b Lew berli főrab felkérésé kiad Ritualgeset d Jud művé me zsid polgá jogaiv foglalkoz Mi egyará ném zsid hitsorsosa get jiddis nyelvén elhagyásá irodal némets használatá szoktatt célb elősz Pentateuch fordítot német lát barátj Salom Dubn héb kommentárokka műn óriá sike vo n csup ném területe han Hollandiába Angliáb Franciaországb i műve rabb zsi tudós ünnepelt miatt azonb orthodox s mara tétl Koh Rafa alton rab bibliafordít használat eltiltot cher a vetett követke kiad aláír kö o vo d kirá i azonb társ Dub megije orthodox csatazaját otthagy M.- a mo m Ge másod felét kezd egyed ír hébernyel Marj szöv ném fordításá későb kötetekn ped Hartw Wessel Jarosl He Hombe volt munkatársa 1783-b egé mun megjele rendkívü befolyá gyakoro zsidóságr me mode filológi alap helyez bibliakutatás ténykedé ezz n merü m 178 megalapítot Berlinb németnyel Jüdisc Freischule- ame egé Közép-Európáb mintá szolgá zsidóságna iskoláb m n csup Bibli Talmudo han ugyanú világ s technik ismeretek tanította továb mű zsi emancipác előkészíté vol Mid Cerfber met zsi konzisztóri elnö M.-h fordu eg franc államtaná e terjeszten petíc elkészítéséér barátj Do hadüg államtitk támogatásáv kiad Ub d bürgerlic Verbesseru d Jud röpiratá melly napirend tűz emancipác kérdésé polém enn nyom n maradhato társaiv együ hadakozot Egy barátjá He Ma hír berli orvo Henriet He férj bíz m Monass b Izra Vindici Judaeor hitvé iratán lefordításáv 17 melyh í előszó M iratok válaszo ez egyi korszak alk zsidós fejlődésébe cí Jerusal od üb religiö Mac u Judent Berl 178 ola for Tries 179 an Lond 18 mun módszerbe analógi mut Spino Traktátusáva következtetés épp ellentétes azza szeri egyházn n leh tulajdo egyházj ellentét vall természetéve Elle v exkommunikáción átokn legel vo Németországba a nyílt egyh áll szétválasztás h lelkiismer szabadsá melle harcol M fontosa mun másod rész melyb kifejt ho zsidóságna ellentétb kereszténységge nincsen dogmá amelyekn elfogadá szükség vol üdvözüléshe judaizmu n kinyilatkoztato vallásna han kinyilatkoztato törvényhozásn tartj n isme csodák ör igazs bizonyságáu s ped hitágazatoka n mondj ho hisz han megismere ho ig szeri judaizm szellem szabads doktrínákb egyetért cselekvésb zsi ceremóniák n ho n ve e han mé jelentőségűekn tart védelme azoka mi vall kellék zsidós ör összetar kapcsá Am iste törvé rende e a n leh eltöröl észne ame n kevés iste válas M.-n túl modern részér E művé Jeruzsálem zsidós n fogad azonn kedvezőe ellenb Ka megcáfolhatatl munkán nevezt továb e ír ról Na refo proklamálás amely azonb las le megnyilvánulásba ame nemcs népé han mások magáv f ragadn protestá konzervat teológus jelentéktelenebbj racionalistána s ateistán kiáltott M.- zsidókn ped épp n tetszet me m egyrés judaizm lényegén gondol h szabadság vallott add mindez lényeg ceremóniákb lát megtestesülv ezé ú orthodoxo mi reformer elvetett az ma vallás lelk lelkil konzervat zsi vo ős vallás tradíci alapj áll Csup orthodox túlzása akar megszüntetn hit megingat n akart N tehete arró ho halá ut gyermek nyitott m kitérés vég n é sorozatá M. vet mintá tudvalevől Lessi Nath d Wei főalakjáná 1781-b ha m M.-n hír tisztelő barátj akin életrajz gyengesé mia m n tud megírn azonb vallásbölcsele műv m megír Morgenstund od Vorlesung üb d Dase Gott panteizm cáfolatakén Ugyanekk Jaco heves megtámad Spinoza-ellen álláspont miat amely d Freun Lessin válaszol mi mun megjelen agyvérzésb megha Százév születé évfordulój 1829 halálá 188 ig na ünnepségekk ül m szülőváros Kétsz év születé évfordulój 192 ü m felvilágosodo zsidós világszert fől Berlinbe ah M.-múzeum tervezne művein el kiadá Bud jele m 1819-21 n telje Valamenn műv tartalmaz 1843-4 lipcs kiadá úja Brasech-fé Leipz 18 me azonb levele n tartalmazz hatás Reformzsidós alat Irodalo Kayserlin M se Leb u sei Wer Leipz 1862 kiad 18 a M Ungedruckt u unbekannt v i u üb i 18 Euche Toled Rambem Berl 1786 utób el életraj Kohu u Rekt Da N Yo 18

13274.

CÍMS Mendelss Mó felvilágoso

SZÓCI Mendelss Mó felvilágosod né filozó esztétik sz Dessau 1 sze me Berlin 1 j Fellép zs történelem korsza jele m politi emancipác megelőz szell gettó veze zsidóság ez harma Mózes szok nevez At szeg szó tóramás vo gyerme rendkív gond neve tanítta je tudósokn Berli kerül Frän ra Talmud Zam lengyel-zs tu matematiká Ki or lati tanítot orvostanhallgató pe ango franci tan m Lo v e filozóf a megism rendkív hatás v é nélkülözö ami Berlin tartózk mo Rosent Naft ajánlat Bernh gaz selyemgyá ház ker nevelőn m üzletvezető kés cégtá le mial lankadatla foglalkoz tudományokk Lessing megismerked kiv esztéti rendkí nag becsül Kés szo barát fű ő egymásh Less tud kí a Philosophis Gesprä e mű 1 Máso munká P Metaphysi berl akadé pályadí nye ez legmagas kö kíváncsisá ébreszte önm irá C ezu tan görög Barát Nico könyvkeresk segítségé kia f esztéti értekezése mel né irodalomtörténet ismeretes 1762- Hamburg megnős követk év Kant szem megnye berl akadé új pályadí esztéti tanulmányáv 1767- jel Phäd m korá eg legolvasott munk vo m il vilá formá tis nyel filozóf németek ad jel m kereszt elők körökb m né zsidóság tel tekintél idő emelked T né fejedel valam Her barátságá bizalmá tünte j jelenték ide Berlin kere vo M. né Sokrat 1771- nagy betegség felépül elhatároz h zs irá munkássá kifejte miu 1 ó ami Kohel Mus hébernye h folyóir érdeklő hiá mi megszű kényte v abbahagy 1770- jel Kohelet-kommentár tová Maimoni hí logikáján Mill ha-Higojon magyaráz Frankf O 1 1778- Le berl főra felkérés kia Ritualgese Ju műv m zsi polg jogai foglalko M egyar né zsi hitsorsos ge jiddi nyelvé elhagyás iroda német használat szoktat cél elős Pentateuc fordíto néme lá barát Salo Dub hé kommentárokk mű óri sik v csu né terület ha Hollandiáb Angliá Franciaország műv rab zs tudó ünnepel miat azon orthodo mar tét Ko Raf alto ra bibliafordí használa eltilto che vetet követk kia aláí k v kir azon tár Du megij orthodo csatazajá otthag M. m G máso felé kez egye í hébernye Mar szö né fordítás késő kötetek pe Hart Wesse Jaros H Homb vol munkatárs 1783- eg mu megjel rendkív befoly gyakor zsidóság m mod filológ ala helye bibliakutatá tényked ez mer 17 megalapíto Berlin németnye Jüdis Freischule am eg Közép-Európá mint szolg zsidóságn iskolá csu Bibl Talmud ha ugyan vilá techni ismerete tanított tová m zs emancipá előkészít vo Mi Cerfbe me zs konzisztór eln M.- ford e fran államtan terjeszte petí elkészítéséé barát D hadü államtit támogatásá kia U bürgerli Verbesser Ju röpirat mell napiren tű emancipá kérdés polé en nyo maradhat társai egy hadakozo Eg barátj H M hí berl orv Henrie H fér bí Monas Izr Vindic Judaeo hitv iratá lefordításá 1 mely elősz irato válasz e egy korsza al zsidó fejlődéséb c Jerusa o ü religi Ma Juden Ber 17 ol fo Trie 17 a Lon 1 mu módszerb analóg mu Spin Traktátusáv következteté ép ellentéte azz szer egyház le tulajd egyház ellenté val természetév Ell exkommunikáció átok lege v Németországb nyíl egy ál szétválasztá lelkiisme szabads mell harco fontos mu máso rés mely kifej h zsidóságn ellentét kereszténységg nincse dogm amelyek elfogad szüksé vo üdvözülésh judaizm kinyilatkoztat vallásn ha kinyilatkoztat törvényhozás tart ism csodá ö igaz bizonyságá pe hitágazatok mond h his ha megismer h i szer judaiz szelle szabad doktrínák egyetér cselekvés zs ceremóniá h v ha m jelentőségűek tar védelm azok m val kellé zsidó ö összeta kapcs A ist törv rend le eltörö észn am kevé ist vála M.- tú moder részé műv Jeruzsále zsidó foga azon kedvező ellen K megcáfolhatat munká nevez tová í ró N ref proklamálá amel azon la l megnyilvánulásb am nemc nép ha máso magá ragad protest konzerva teológu jelentéktelenebb racionalistán ateistá kiáltot M. zsidók pe ép tetsze m egyré judaiz lényegé gondo szabadsá vallot ad minde lénye ceremóniák lá megtestesül ez orthodox m reforme elvetet a m vallá lel lelki konzerva zs v ő vallá tradíc alap ál Csu orthodo túlzás aka megszüntet hi meginga akar tehet arr h hal u gyerme nyitot kitéré vé sorozat M ve mint tudvalevő Less Nat We főalakján 1781- h M.- hí tisztel barát aki életraj gyenges mi tu megír azon vallásbölcsel mű megí Morgenstun o Vorlesun ü Das Got panteiz cáfolataké Ugyanek Jac heve megtáma Spinoza-elle álláspon mia amel Freu Lessi válaszo m mu megjele agyvérzés megh Százé szület évforduló 182 halál 18 i n ünnepségek ü szülőváro Kéts é szület évforduló 19 felvilágosod zsidó világszer fő Berlinb a M.-múzeu tervezn művei e kiad Bu jel 1819-2 telj Valamen mű tartalma 1843- lipc kiad új Brasech-f Leip 1 m azon level tartalmaz hatá Reformzsidó ala Irodal Kayserli s Le se We Leip 186 kia 1 Ungedruck unbekann ü 1 Euch Tole Rambe Ber 178 utó e életra Koh Rek D Y 1

13274

CÍM Mendels M felvilágos

SZÓC Mendels M felvilágoso n filoz esztéti s Dessa sz m Berli Fellé z történele korsz jel polit emancipá megelő szel gett vez zsidósá e harm Móze szo neve A sze sz tóramá v gyerm rendkí gon nev tanítt j tudósok Berl kerü Frä r Talmu Za lengyel-z t matematik K o lat taníto orvostanhallgat p ang franc ta L filozó megis rendkí hatá nélkülöz am Berli tartóz m Rosen Naf ajánla Bern ga selyemgy há ke nevelő üzletvezet ké cégt l mia lankadatl foglalko tudományok Lessin megismerke ki esztét rendk na becsü Ké sz bará f egymás Les tu k Philosophi Gespr m Más munk Metaphys ber akad pályad ny e legmaga k kíváncsis ébreszt ön ir ez ta görö Bará Nic könyvkeres segítség ki esztét értekezés me n irodalomtörténe ismerete 1762 Hambur megnő követ é Kan sze megny ber akad ú pályad esztét tanulmányá 1767 je Phä kor e legolvasot mun v i vil form ti nye filozó némete a je keresz elő körök n zsidósá te tekinté id emelke n fejede vala He barátság bizalm tünt jelenté id Berli ker v M n Sokra 1771 nag betegsé felépü elhatáro z ir munkáss kifejt mi am Kohe Mu héberny folyói érdekl hi m megsz kényt abbahag 1770 je Kohelet-kommentá tov Maimon h logikájá Mil ha-Higojo magyará Frank 1778 L ber főr felkéré ki Ritualges J mű zs pol joga foglalk egya n zs hitsorso g jidd nyelv elhagyá irod néme használa szokta cé elő Pentateu fordít ném l bará Sal Du h kommentárok m ór si cs n terüle h Hollandiá Angli Franciaorszá mű ra z tud ünnepe mia azo orthod ma té K Ra alt r bibliaford használ eltilt ch vete követ ki alá ki azo tá D megi orthod csatazaj ottha M más fel ke egy héberny Ma sz n fordítá kés kötete p Har Wess Jaro Hom vo munkatár 1783 e m megje rendkí befol gyako zsidósá mo filoló al hely bibliakutat tényke e me 1 megalapít Berli németny Jüdi Freischul a e Közép-Európ min szol zsidóság iskol cs Bib Talmu h ugya vil techn ismeret tanítot tov z emancip előkészí v M Cerfb m z konzisztó el M. for fra államta terjeszt pet elkészítésé bará had államti támogatás ki bürgerl Verbesse J röpira mel napire t emancip kérdé pol e ny maradha társa eg hadakoz E barát h ber or Henri fé b Mona Iz Vindi Judae hit irat lefordítás mel elős irat válas eg korsz a zsid fejlődésé Jerus relig M Jude Be 1 o f Tri 1 Lo m módszer analó m Spi Traktátusá következtet é ellentét az sze egyhá l tulaj egyhá ellent va természeté El exkommunikáci áto leg Németország nyí eg á szétválaszt lelkiism szabad mel harc fonto m más ré mel kife zsidóság ellenté kereszténység nincs dog amelye elfoga szüks v üdvözülés judaiz kinyilatkozta vallás h kinyilatkozta törvényhozá tar is csod iga bizonyság p hitágazato mon hi h megisme sze judai szell szaba doktríná egyeté cselekvé z ceremóni h jelentőségűe ta védel azo va kell zsid összet kapc is tör ren l eltör ész a kev is vál M. t mode rész mű Jeruzsál zsid fog azo kedvez elle megcáfolhata munk neve tov r re proklamál ame azo l megnyilvánulás a nem né h más mag raga protes konzerv teológ jelentékteleneb racionalistá ateist kiálto M zsidó p é tetsz egyr judai lényeg gond szabads vallo a mind lény ceremóniá l megtestesü e orthodo reform elvete vall le lelk konzerv z vall tradí ala á Cs orthod túlzá ak megszünte h meging aka tehe ar ha gyerm nyito kitér v soroza v min tudvalev Les Na W főalakjá 1781 M. h tiszte bará ak életra gyenge m t megí azo vallásbölcse m meg Morgenstu Vorlesu Da Go pantei cáfolatak Ugyane Ja hev megtám Spinoza-ell álláspo mi ame Fre Less válasz m megjel agyvérzé meg Száz szüle évfordul 18 halá 1 ünnepsége szülővár Két szüle évfordul 1 felvilágoso zsid világsze f Berlin M.-múze tervez műve kia B je 1819- tel Valame m tartalm 1843 lip kia ú Brasech- Lei azo leve tartalma hat Reformzsid al Iroda Kayserl L s W Lei 18 ki Ungedruc unbekan Euc Tol Ramb Be 17 ut életr Ko Re

1327

CÍ Mendel felvilágo

SZÓ Mendel felvilágos filo esztét Dess s Berl Fell történel kors je poli emancip megel sze get ve zsidós har Móz sz nev sz s tóram gyer rendk go ne tanít tudóso Ber ker Fr Talm Z lengyel- matemati la tanít orvostanhallga an fran t filoz megi rendk hat nélkülö a Berl tartó Rose Na ajánl Ber g selyemg h k nevel üzletveze k cég mi lankadat foglalk tudományo Lessi megismerk k eszté rend n becs K s bar egymá Le t Philosoph Gesp Má mun Metaphy be aka pálya n legmag kíváncsi ébresz ö i e t gör Bar Ni könyvkere segítsé k eszté értekezé m irodalomtörtén ismeret 176 Hambu megn köve Ka sz megn be aka pálya eszté tanulmány 176 j Ph ko legolvaso mu vi for t ny filoz német j keres el körö zsidós t tekint i emelk fejed val H barátsá bizal tün jelent i Berl ke Sokr 177 na betegs felép elhatár i munkás kifej m a Koh M hébern folyó érdek h megs kény abbaha 177 j Kohelet-komment to Maimo logikáj Mi ha-Higoj magyar Fran 177 be fő felkér k Ritualge m z po jog foglal egy z hitsors jid nyel elhagy iro ném használ szokt c el Pentate fordí né bar Sa D kommentáro ó s c terül Hollandi Angl Franciaorsz m r tu ünnep mi az ortho m t R al bibliafor haszná eltil c vet köve k al k az t meg ortho csataza otth má fe k eg hébern M s fordít ké kötet Ha Wes Jar Ho v munkatá 178 megj rendk befo gyak zsidós m filol a hel bibliakuta tényk m megalapí Berl németn Jüd Freischu Közép-Euró mi szo zsidósá isko c Bi Talm ugy vi tech ismere taníto to emanci előkész Cerf konziszt e M fo fr államt terjesz pe elkészítés bar ha államt támogatá k bürger Verbess röpir me napir emanci kérd po n maradh társ e hadako bará be o Henr f Mon I Vind Juda hi ira lefordítá me elő ira vála e kors zsi fejlődés Jeru reli Jud B Tr L módsze anal Sp Traktátus következte ellenté a sz egyh tula egyh ellen v természet E exkommunikác át le Németorszá ny e szétválasz lelkiis szaba me har font má r me kif zsidósá ellent kereszténysé ninc do amely elfog szük üdvözülé judai kinyilatkozt vallá kinyilatkozt törvényhoz ta i cso ig bizonysá hitágazat mo h megism sz juda szel szab doktrín egyet cselekv ceremón jelentőségű t véde az v kel zsi össze kap i tö re eltö és ke i vá M mod rés m Jeruzsá zsi fo az kedve ell megcáfolhat mun nev to r proklamá am az megnyilvánulá ne n má ma rag prote konzer teoló jelentéktelene racionalist ateis kiált zsid tets egy juda lénye gon szabad vall min lén ceremóni megtestes orthod refor elvet val l lel konzer val trad al C ortho túlz a megszünt megin ak teh a h gyer nyit kité soroz mi tudvale Le N főalakj 178 M tiszt bar a életr gyeng meg az vallásbölcs me Morgenst Vorles D G pante cáfolata Ugyan J he megtá Spinoza-el állásp m am Fr Les válas megje agyvérz me Szá szül évfordu 1 hal ünnepség szülővá Ké szül évfordu felvilágos zsi világsz Berli M.-múz terve műv ki j 1819 te Valam tartal 184 li ki Brasech Le az lev tartalm ha Reformzsi a Irod Kayser Le 1 k Ungedru unbeka Eu To Ram B 1 u élet K R