13275.htm
CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás
SZÓCIKK: "esztétikai
értekezéseit, melyek a német irodalomtörténetből ismeretesek. 1762-ben
Hamburgban megnősült s a következő évben Kanttal szemben megnyerte a berlini akadémia
újabb pályadíját egy esztétikai tanulmányával. 1767-ben jelent meg a Phädon,
mely korának egyik legolvasottabb munkája volt, mert ilyen világos formában és
tiszta nyelven filozófiai mű a németeknél addig nem jelent meg. Úgy keresztény
előkelő körökben, mint a német zsidóságban is teljes tekintélyre ez időben
emelkedik. Több német fejedelem, valamint Herder barátságával és bizalmával
tüntette ki és nem jött jelentékeny idegen Berlinbe, aki fel ne kereste volna
M.-t, a «német Sokratest». 1771-ben nagyobb betegségből felépülve, elhatározta,
hogy zsidó irányú munkásságot fog kifejteni, miután ezt 1750 óta, amikor
Kohelesz Muszor c. hébernyelvű heti folyóirata érdeklődés hiánya miatt
megszűnt, kénytelen volt abbahagyni. 1770-ben jelent meg Kohelet-kommentárja,
továbbá Maimonides híres logikájának, Millosz ha-Higojonnak magyarázata
(Frankfurt a. Oder 1761). 1778-ban Lewin berlini főrabbi felkérésére M. kiadta
Ritualgesetze der Juden c. művét, mely a zsidók polgári jogaival is foglalkozik
Mint egyaránt jó német és jó zsidó, hitsorsosait a gettó jiddisch nyelvének
elhagyására és az irodalmi németség használatára szoktatta. E célból először is
a Pentateuchot fordította le németre s látta el ő és barátja, Salomon Dubno,
héber kommentárokkal. A műnek óriási sikere volt nem csupán német területen,
hanem Hollandiában, Angliában és Franciaországban is. A művelt rabbik és zsidó
tudósok ünnepelték miatta, azonban az orthodoxia sem maradt tétlen és Kohen
Rafael altonai rabbi a bibliafordítás használatát eltiltotta és cherem alá
vetette. A következő kiadás aláírói közt ott volt a dán király is; azonban M.
társa, Dubno megijedt az orthodoxia csatazajától és otthagyta M.-t, aki most
már a Gen. második felétől kezdve egyedül írta hébernyelvű Marját és a szöveg
német fordítását, a későbbi köteteknél pedig Hartwig Wessely, A. Jaroslav és
Herz Homberg voltak munkatársai. 1783-ban az egész munka megjelent és
rendkívüli befolyást gyakorolt a zsidóságra, mert modern filológiai alapra
helyezte a bibliakutatást. M. ténykedése ezzel nem merült ki s már 1781.
megalapította Berlinben a németnyelvű Jüdische Freischule-t, amely egész
Közép-Európában mintául szolgált a zsidóságnak. Ez iskolában már nem csupán a
Bibliát és Talmudot, hanem ugyanúgy világi, sőt technikai ismereteket is tanítottak.
M. további műve a zsidó emancipáció előkészítése volt. Midőn Cerfberr, a metzi
zsidó konzisztórium elnöke M.-hez fordult egy, a francia államtanács elé
terjesztendő petíció elkészítéséért, barátja, Dohm hadügyi államtitkár
támogatásával kiadta Uber die bürgerliche Verbesserung der Juden c. röpiratát,
mellyel napirendre tűzte az emancipáció kérdését. A polémia ennek nyomán nem
maradhatott el s M. társaival együtt hadakozott. Egyik barátját, Herz Mark
híres berlini orvost (Henriette Herz férjét) bízta meg Monassre ben Izrael
Vindiciae"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3275. címszó a lexikon =>
587. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13275.htm
CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás
SZÓCIKK: esztétikai értekezéseit, melyek a német irodalomtörténetből
ismeretesek. 1762-ben Hamburgban megnősült s a következő évben Kanttal szemben
megnyerte a berlini akadémia újabb pályadíját egy esztétikai tanulmányával.
1767-ben jelent meg a Phädon, mely korának egyik legolvasottabb munkája volt,
mert ilyen világos formában és tiszta nyelven filozófiai mű a németeknél addig
nem jelent meg. Úgy keresztény előkelő körökben, mint a német zsidóságban is
teljes tekintélyre ez időben emelkedik. Több német fejedelem, valamint Herder
barátságával és bizalmával tüntette ki és nem jött jelentékeny idegen Berlinbe,
aki fel ne kereste volna M.-t, a német Sokratest . 1771-ben nagyobb betegségből
felépülve, elhatározta, hogy zsidó irányú munkásságot fog kifejteni, miután ezt
1750 óta, amikor Kohelesz Muszor c. hébernyelvű heti folyóirata érdeklődés
hiánya miatt megszűnt, kénytelen volt abbahagyni. 1770-ben jelent meg
Kohelet-kommentárja, továbbá Maimonides híres logikájának, Millosz
ha-Higojonnak magyarázata Frankfurt a. Oder 1761 . 1778-ban Lewin berlini
főrabbi felkérésére M. kiadta Ritualgesetze der Juden c. művét, mely a zsidók
polgári jogaival is foglalkozik Mint egyaránt jó német és jó zsidó,
hitsorsosait a gettó jiddisch nyelvének elhagyására és az irodalmi németség
használatára szoktatta. E célból először is a Pentateuchot fordította le
németre s látta el ő és barátja, Salomon Dubno, héber kommentárokkal. A műnek
óriási sikere volt nem csupán német területen, hanem Hollandiában, Angliában és
Franciaországban is. A művelt rabbik és zsidó tudósok ünnepelték miatta,
azonban az orthodoxia sem maradt tétlen és Kohen Rafael altonai rabbi a
bibliafordítás használatát eltiltotta és cherem alá vetette. A következő kiadás
aláírói közt ott volt a dán király is; azonban M. társa, Dubno megijedt az
orthodoxia csatazajától és otthagyta M.-t, aki most már a Gen. második felétől
kezdve egyedül írta hébernyelvű Marját és a szöveg német fordítását, a későbbi
köteteknél pedig Hartwig Wessely, A. Jaroslav és Herz Homberg voltak
munkatársai. 1783-ban az egész munka megjelent és rendkívüli befolyást gyakorolt
a zsidóságra, mert modern filológiai alapra helyezte a bibliakutatást. M.
ténykedése ezzel nem merült ki s már 1781. megalapította Berlinben a
németnyelvű Jüdische Freischule-t, amely egész Közép-Európában mintául szolgált
a zsidóságnak. Ez iskolában már nem csupán a Bibliát és Talmudot, hanem
ugyanúgy világi, sőt technikai ismereteket is tanítottak. M. további műve a
zsidó emancipáció előkészítése volt. Midőn Cerfberr, a metzi zsidó
konzisztórium elnöke M.-hez fordult egy, a francia államtanács elé terjesztendő
petíció elkészítéséért, barátja, Dohm hadügyi államtitkár támogatásával kiadta
Uber die bürgerliche Verbesserung der Juden c. röpiratát, mellyel napirendre
tűzte az emancipáció kérdését. A polémia ennek nyomán nem maradhatott el s M.
társaival együtt hadakozott. Egyik barátját, Herz Mark híres berlini orvost
Henriette Herz férjét bízta meg Monassre ben Izrael Vindiciae
13275.ht
CÍMSZÓ Mendelssoh Móze é felvilágosodá
SZÓCIKK esztétika értekezéseit melye néme irodalomtörténetbő ismeretesek
1762-be Hamburgba megnősül következ évbe Kantta szembe megnyert berlin akadémi
újab pályadíjá eg esztétika tanulmányával 1767-be jelen me Phädon mel korána
egyi legolvasottab munkáj volt mer ilye világo formába é tiszt nyelve filozófia
m németekné addi ne jelen meg Úg keresztén előkel körökben min néme zsidóságba
i telje tekintélyr e időbe emelkedik Töb néme fejedelem valamin Herde
barátságáva é bizalmáva tüntett k é ne jöt jelentéken idege Berlinbe ak fe n
kerest voln M.-t néme Sokrates 1771-be nagyob betegségbő felépülve elhatározta
hog zsid irány munkásságo fo kifejteni miutá ez 175 óta amiko Koheles Muszo c
hébernyelv het folyóirat érdeklődé hiány miat megszűnt kénytele vol abbahagyni
1770-be jelen me Kohelet-kommentárja tovább Maimonide híre logikájának Millos
ha-Higojonna magyarázat Frankfur a Ode 176 1778-ba Lewi berlin főrabb
felkérésér M kiadt Ritualgesetz de Jude c művét mel zsidó polgár jogaiva i
foglalkozi Min egyarán j néme é j zsidó hitsorsosai gett jiddisc nyelvéne
elhagyásár é a irodalm németsé használatár szoktatta célbó előszö i Pentateucho
fordított l németr látt e é barátja Salomo Dubno hébe kommentárokkal műne óriás
siker vol ne csupá néme területen hane Hollandiában Angliába é Franciaországba
is művel rabbi é zsid tudóso ünnepelté miatta azonba a orthodoxi se marad tétle
é Kohe Rafae altona rabb bibliafordítá használatá eltiltott é chere al vetette
következ kiadá aláíró köz ot vol dá királ is azonba M társa Dubn megijed a
orthodoxi csatazajátó é otthagyt M.-t ak mos má Gen másodi felétő kezdv egyedü
írt hébernyelv Marjá é szöve néme fordítását később kötetekné pedi Hartwi
Wessely A Jarosla é Her Homber volta munkatársai 1783-ba a egés munk megjelen é
rendkívül befolyás gyakorol zsidóságra mer moder filológia alapr helyezt
bibliakutatást M ténykedés ezze ne merül k má 1781 megalapított Berlinbe
németnyelv Jüdisch Freischule-t amel egés Közép-Európába mintáu szolgál
zsidóságnak E iskolába má ne csupá Bibliá é Talmudot hane ugyanúg világi ső
technika ismereteke i tanítottak M tovább műv zsid emancipáci előkészítés volt
Midő Cerfberr metz zsid konzisztóriu elnök M.-he fordul egy franci államtanác
el terjesztend petíci elkészítéséért barátja Doh hadügy államtitká támogatásáva
kiadt Ube di bürgerlich Verbesserun de Jude c röpiratát mellye napirendr tűzt a
emancipáci kérdését polémi enne nyomá ne maradhatot e M társaiva együt
hadakozott Egyi barátját Her Mar híre berlin orvos Henriett Her férjé bízt me
Monassr be Izrae Vindicia
13275.h
CÍMSZ Mendelsso Móz felvilágosod
SZÓCIK esztétik értekezései mely ném irodalomtörténetb ismeretese 1762-b
Hamburgb megnősü követke évb Kantt szemb megnyer berli akadém úja pályadíj e
esztétik tanulmányáva 1767-b jele m Phädo me korán egy legolvasotta munká vol
me ily világ formáb tisz nyelv filozófi németekn add n jele me Ú kereszté előke
körökbe mi ném zsidóságb telj tekintély időb emelkedi Tö ném fejedele valami
Herd barátságáv bizalmáv tüntet n jö jelentéke ideg Berlinb a f keres vol M.-
ném Sokrate 1771-b nagyo betegségb felépülv elhatározt ho zsi irán munkásság f
kifejten miut e 17 ót amik Kohele Musz hébernyel he folyóira érdeklőd hián mia
megszűn kénytel vo abbahagyn 1770-b jele m Kohelet-kommentárj továb Maimonid
hír logikájána Millo ha-Higojonn magyaráza Frankfu Od 17 1778-b Lew berli főrab
felkérésé kiad Ritualgeset d Jud művé me zsid polgá jogaiv foglalkoz Mi egyará
ném zsid hitsorsosa get jiddis nyelvén elhagyásá irodal némets használatá
szoktatt célb elősz Pentateuch fordítot német lát barátj Salom Dubn héb
kommentárokka műn óriá sike vo n csup ném területe han Hollandiába Angliáb
Franciaországb i műve rabb zsi tudós ünnepelt miatt azonb orthodox s mara tétl
Koh Rafa alton rab bibliafordít használat eltiltot cher a vetett követke kiad
aláír kö o vo d kirá i azonb társ Dub megije orthodox csatazaját otthagy M.- a
mo m Ge másod felét kezd egyed ír hébernyel Marj szöv ném fordításá későb
kötetekn ped Hartw Wessel Jarosl He Hombe volt munkatársa 1783-b egé mun
megjele rendkívü befolyá gyakoro zsidóságr me mode filológi alap helyez
bibliakutatás ténykedé ezz n merü m 178 megalapítot Berlinb németnyel Jüdisc
Freischule- ame egé Közép-Európáb mintá szolgá zsidóságna iskoláb m n csup
Bibli Talmudo han ugyanú világ s technik ismeretek tanította továb mű zsi
emancipác előkészíté vol Mid Cerfber met zsi konzisztóri elnö M.-h fordu eg
franc államtaná e terjeszten petíc elkészítéséér barátj Do hadüg államtitk
támogatásáv kiad Ub d bürgerlic Verbesseru d Jud röpiratá melly napirend tűz
emancipác kérdésé polém enn nyom n maradhato társaiv együ hadakozot Egy barátjá
He Ma hír berli orvo Henriet He férj bíz m Monass b Izra Vindici
13275.
CÍMS Mendelss Mó felvilágoso
SZÓCI esztéti értekezése mel né irodalomtörténet ismeretes 1762- Hamburg
megnős követk év Kant szem megnye berl akadé új pályadí esztéti tanulmányáv
1767- jel Phäd m korá eg legolvasott munk vo m il vilá formá tis nyel filozóf
németek ad jel m kereszt elők körökb m né zsidóság tel tekintél idő emelked T
né fejedel valam Her barátságá bizalmá tünte j jelenték ide Berlin kere vo M.
né Sokrat 1771- nagy betegség felépül elhatároz h zs irá munkássá kifejte miu 1
ó ami Kohel Mus hébernye h folyóir érdeklő hiá mi megszű kényte v abbahagy
1770- jel Kohelet-kommentár tová Maimoni hí logikáján Mill ha-Higojon magyaráz
Frankf O 1 1778- Le berl főra felkérés kia Ritualgese Ju műv m zsi polg jogai
foglalko M egyar né zsi hitsorsos ge jiddi nyelvé elhagyás iroda német
használat szoktat cél elős Pentateuc fordíto néme lá barát Salo Dub hé
kommentárokk mű óri sik v csu né terület ha Hollandiáb Angliá Franciaország műv
rab zs tudó ünnepel miat azon orthodo mar tét Ko Raf alto ra bibliafordí
használa eltilto che vetet követk kia aláí k v kir azon tár Du megij orthodo
csatazajá otthag M. m G máso felé kez egye í hébernye Mar szö né fordítás késő
kötetek pe Hart Wesse Jaros H Homb vol munkatárs 1783- eg mu megjel rendkív
befoly gyakor zsidóság m mod filológ ala helye bibliakutatá tényked ez mer 17
megalapíto Berlin németnye Jüdis Freischule am eg Közép-Európá mint szolg
zsidóságn iskolá csu Bibl Talmud ha ugyan vilá techni ismerete tanított tová m
zs emancipá előkészít vo Mi Cerfbe me zs konzisztór eln M.- ford e fran
államtan terjeszte petí elkészítéséé barát D hadü államtit támogatásá kia U
bürgerli Verbesser Ju röpirat mell napiren tű emancipá kérdés polé en nyo
maradhat társai egy hadakozo Eg barátj H M hí berl orv Henrie H fér bí Monas
Izr Vindic
13275
CÍM Mendels M felvilágos
SZÓC esztét értekezés me n irodalomtörténe ismerete 1762 Hambur megnő követ
é Kan sze megny ber akad ú pályad esztét tanulmányá 1767 je Phä kor e legolvasot
mun v i vil form ti nye filozó némete a je keresz elő körök n zsidósá te
tekinté id emelke n fejede vala He barátság bizalm tünt jelenté id Berli ker v
M n Sokra 1771 nag betegsé felépü elhatáro z ir munkáss kifejt mi am Kohe Mu
héberny folyói érdekl hi m megsz kényt abbahag 1770 je Kohelet-kommentá tov
Maimon h logikájá Mil ha-Higojo magyará Frank 1778 L ber főr felkéré ki
Ritualges J mű zs pol joga foglalk egya n zs hitsorso g jidd nyelv elhagyá irod
néme használa szokta cé elő Pentateu fordít ném l bará Sal Du h kommentárok m
ór si cs n terüle h Hollandiá Angli Franciaorszá mű ra z tud ünnepe mia azo
orthod ma té K Ra alt r bibliaford használ eltilt ch vete követ ki alá ki azo
tá D megi orthod csatazaj ottha M más fel ke egy héberny Ma sz n fordítá kés
kötete p Har Wess Jaro Hom vo munkatár 1783 e m megje rendkí befol gyako
zsidósá mo filoló al hely bibliakutat tényke e me 1 megalapít Berli németny
Jüdi Freischul a e Közép-Európ min szol zsidóság iskol cs Bib Talmu h ugya vil
techn ismeret tanítot tov z emancip előkészí v M Cerfb m z konzisztó el M. for
fra államta terjeszt pet elkészítésé bará had államti támogatás ki bürgerl
Verbesse J röpira mel napire t emancip kérdé pol e ny maradha társa eg hadakoz
E barát h ber or Henri fé b Mona Iz Vindi
1327
CÍ Mendel felvilágo
SZÓ eszté értekezé m irodalomtörtén ismeret 176 Hambu megn köve Ka sz megn
be aka pálya eszté tanulmány 176 j Ph ko legolvaso mu vi for t ny filoz német j
keres el körö zsidós t tekint i emelk fejed val H barátsá bizal tün jelent i Berl
ke Sokr 177 na betegs felép elhatár i munkás kifej m a Koh M hébern folyó érdek
h megs kény abbaha 177 j Kohelet-komment to Maimo logikáj Mi ha-Higoj magyar
Fran 177 be fő felkér k Ritualge m z po jog foglal egy z hitsors jid nyel
elhagy iro ném használ szokt c el Pentate fordí né bar Sa D kommentáro ó s c
terül Hollandi Angl Franciaorsz m r tu ünnep mi az ortho m t R al bibliafor
haszná eltil c vet köve k al k az t meg ortho csataza otth má fe k eg hébern M
s fordít ké kötet Ha Wes Jar Ho v munkatá 178 megj rendk befo gyak zsidós m
filol a hel bibliakuta tényk m megalapí Berl németn Jüd Freischu Közép-Euró mi
szo zsidósá isko c Bi Talm ugy vi tech ismere taníto to emanci előkész Cerf
konziszt e M fo fr államt terjesz pe elkészítés bar ha államt támogatá k bürger
Verbess röpir me napir emanci kérd po n maradh társ e hadako bará be o Henr f
Mon I Vind