Magyar Zsidó Lexikon: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

13276.htm

CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

SZÓCIKK: "Judaeorum hitvédő iratának lefordításával (1782), melyhez ő írt előszót. Más iratokra is válaszolt s ezek egyike korszakot alkot a zsidóság fejlődésében; e mű címe Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum (Berlin 1788, olasz ford. Trieste 1799, ang. London 1838). Ez a munka módszerbeli analógiát mutat Spinoza Traktátusával, de következtetései éppen ellentétesek azzal. M. szerint az egyháznak nem lehet tulajdona s az egyházjog ellentétes a vallás természetével. Ellene van az exkommunikációnak és átoknak s a legelső volt Németországban, aki nyíltan az egyház és állam szétválasztása, a hit és lelkiismeret szabadsága mellett harcolt. Még fontosabb a munka második része, melyben kifejti, hogy a zsidóságnak, ellentétben a kereszténységgel, nincsenek dogmái, amelyeknek elfogadása szükséges volna az üdvözüléshez. A judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, hanem kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartja; nem ismeri el a csodákat az örök igazság bizonyságául, sem pedig a hitágazatokat; nem mondja, hogy «hiszek», hanem «megismerem, hogy igaz». M. szerint a judaizmus szelleme: «szabadság a doktrínákban és egyetértés a cselekvésben». A zsidó ceremóniákat nem hogy nem veti el, hanem mély jelentőségűeknek tartja és védelmezi azokat, mint a vallás kellékét és a zsidóság örök összetartó kapcsát. «Amit isteni törvény rendelt el, azt nem lehet eltörölni az észnek, amely nem kevésbé isteni», ez a válasza M.-nak a túlzó modernek részére. Ezt a művét, a Jeruzsálemet a zsidóság nem fogadta azonnal kedvezően, ellenben Kant a megcáfolhatatlan munkának» nevezte, továbbá ezt írta róla: «Nagy reform proklamálása, amelyik azonban lassú lesz a megnyilvánulásban, de amely nemcsak az ön népét, hanem másokat is magával fog ragadni. A protestáns konzervatív teológusok jelentéktelenebbjei racionalistának, sőt ateistának kiáltották ki M.-t, a zsidóknak pedig éppen nem tetszett, mert míg egyrészt M. a judaizmus lényegének a gondolat és hit szabadságát vallotta, addig mindezek lényegét a ceremóniákban látta megtestesülve; ezért úgy az orthodoxok, mint a reformerek elvetették azt. M. maga vallásos lelkű, lelkileg konzervatív zsidó volt és az ősök vallásos tradíciói alapján állt. Csupán az orthodoxia túlzásait akarta megszüntetni, de a hitet megingatni nem akarta. Nem tehetett arról, hogy halála után gyermekei nyitották meg a kitérések véget nem érő sorozatát. M.-t vette mintául tudvalevőleg Lessing a Nathan der Weise főalakjánál. 1781-ben halt meg M.-nek ez a híres tisztelője és barátja, akinek életrajzát gyengesége miatt már nem tudta megírni, azonban vallásbölcseleti művét még megírta Morgenstunden oder Vorlesungen über das Dasein Gottes c. a panteizmus cáfolataként. Ugyanekkor Jacobi hevesen megtámadta Spinoza-ellenes álláspontja miatt, amelyre M. An die Freunde Lessings c. válaszolt, de mire ez a munka megjelent, agyvérzésben meghalt Százéves születési évfordulóját 1829., haláláét 1886. igen nagy ünnepségekkel ülte meg szülővárosa. Kétszáz éves születési évfordulóját 1929. üli meg a felvilágosodott zsidóság világszerte,"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3276. címszó a lexikon => 587. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13276.htm

CÍMSZÓ: Mendelssohn Mózes és a felvilágosodás

SZÓCIKK: Judaeorum hitvédő iratának lefordításával 1782 , melyhez ő írt előszót. Más iratokra is válaszolt s ezek egyike korszakot alkot a zsidóság fejlődésében; e mű címe Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum Berlin 1788, olasz ford. Trieste 1799, ang. London 1838 . Ez a munka módszerbeli analógiát mutat Spinoza Traktátusával, de következtetései éppen ellentétesek azzal. M. szerint az egyháznak nem lehet tulajdona s az egyházjog ellentétes a vallás természetével. Ellene van az exkommunikációnak és átoknak s a legelső volt Németországban, aki nyíltan az egyház és állam szétválasztása, a hit és lelkiismeret szabadsága mellett harcolt. Még fontosabb a munka második része, melyben kifejti, hogy a zsidóságnak, ellentétben a kereszténységgel, nincsenek dogmái, amelyeknek elfogadása szükséges volna az üdvözüléshez. A judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, hanem kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartja; nem ismeri el a csodákat az örök igazság bizonyságául, sem pedig a hitágazatokat; nem mondja, hogy hiszek , hanem megismerem, hogy igaz . M. szerint a judaizmus szelleme: szabadság a doktrínákban és egyetértés a cselekvésben . A zsidó ceremóniákat nem hogy nem veti el, hanem mély jelentőségűeknek tartja és védelmezi azokat, mint a vallás kellékét és a zsidóság örök összetartó kapcsát. Amit isteni törvény rendelt el, azt nem lehet eltörölni az észnek, amely nem kevésbé isteni , ez a válasza M.-nak a túlzó modernek részére. Ezt a művét, a Jeruzsálemet a zsidóság nem fogadta azonnal kedvezően, ellenben Kant a megcáfolhatatlan munkának nevezte, továbbá ezt írta róla: Nagy reform proklamálása, amelyik azonban lassú lesz a megnyilvánulásban, de amely nemcsak az ön népét, hanem másokat is magával fog ragadni. A protestáns konzervatív teológusok jelentéktelenebbjei racionalistának, sőt ateistának kiáltották ki M.-t, a zsidóknak pedig éppen nem tetszett, mert míg egyrészt M. a judaizmus lényegének a gondolat és hit szabadságát vallotta, addig mindezek lényegét a ceremóniákban látta megtestesülve; ezért úgy az orthodoxok, mint a reformerek elvetették azt. M. maga vallásos lelkű, lelkileg konzervatív zsidó volt és az ősök vallásos tradíciói alapján állt. Csupán az orthodoxia túlzásait akarta megszüntetni, de a hitet megingatni nem akarta. Nem tehetett arról, hogy halála után gyermekei nyitották meg a kitérések véget nem érő sorozatát. M.-t vette mintául tudvalevőleg Lessing a Nathan der Weise főalakjánál. 1781-ben halt meg M.-nek ez a híres tisztelője és barátja, akinek életrajzát gyengesége miatt már nem tudta megírni, azonban vallásbölcseleti művét még megírta Morgenstunden oder Vorlesungen über das Dasein Gottes c. a panteizmus cáfolataként. Ugyanekkor Jacobi hevesen megtámadta Spinoza-ellenes álláspontja miatt, amelyre M. An die Freunde Lessings c. válaszolt, de mire ez a munka megjelent, agyvérzésben meghalt Százéves születési évfordulóját 1829., haláláét 1886. igen nagy ünnepségekkel ülte meg szülővárosa. Kétszáz éves születési évfordulóját 1929. üli meg a felvilágosodott zsidóság világszerte,

13276.ht

CÍMSZÓ Mendelssoh Móze é felvilágosodá

SZÓCIKK Judaeoru hitvéd iratána lefordításáva 178 melyhe ír előszót Má iratokr i válaszol eze egyik korszako alko zsidósá fejlődésében m cím Jerusale ode übe religiös Mach un Judentu Berli 1788 olas ford Triest 1799 ang Londo 183 E munk módszerbel analógiá muta Spinoz Traktátusával d következtetése éppe ellentétese azzal M szerin a egyházna ne lehe tulajdon a egyházjo ellentéte vallá természetével Ellen va a exkommunikációna é átokna legels vol Németországban ak nyílta a egyhá é álla szétválasztása hi é lelkiismere szabadság mellet harcolt Mé fontosab munk másodi része melybe kifejti hog zsidóságnak ellentétbe kereszténységgel nincsene dogmái amelyekne elfogadás szüksége voln a üdvözüléshez judaizmus ne kinyilatkoztatot vallásnak hane kinyilatkoztatot törvényhozásna tartja ne ismer e csodáka a örö igazsá bizonyságául se pedi hitágazatokat ne mondja hog hisze hane megismerem hog iga M szerin judaizmu szelleme szabadsá doktrínákba é egyetérté cselekvésbe zsid ceremóniáka ne hog ne vet el hane mél jelentőségűekne tartj é védelmez azokat min vallá kelléké é zsidósá örö összetart kapcsát Ami isten törvén rendel el az ne lehe eltöröln a észnek amel ne kevésb isten e válasz M.-na túlz moderne részére Ez művét Jeruzsáleme zsidósá ne fogadt azonna kedvezően ellenbe Kan megcáfolhatatla munkána nevezte tovább ez írt róla Nag refor proklamálása amelyi azonba lass les megnyilvánulásban d amel nemcsa a ö népét hane másoka i magáva fo ragadni protestán konzervatí teológuso jelentéktelenebbje racionalistának ső ateistána kiáltottá k M.-t zsidókna pedi éppe ne tetszett mer mí egyrész M judaizmu lényegéne gondola é hi szabadságá vallotta addi mindeze lényegé ceremóniákba látt megtestesülve ezér úg a orthodoxok min reformere elvetetté azt M mag valláso lelkű lelkile konzervatí zsid vol é a ősö valláso tradíció alapjá állt Csupá a orthodoxi túlzásai akart megszüntetni d hite megingatn ne akarta Ne tehetet arról hog halál utá gyermeke nyitottá me kitérése vége ne ér sorozatát M.- vett mintáu tudvalevőle Lessin Natha de Weis főalakjánál 1781-be hal me M.-ne e híre tisztelőj é barátja akine életrajzá gyengeség miat má ne tudt megírni azonba vallásbölcselet művé mé megírt Morgenstunde ode Vorlesunge übe da Dasei Gotte c panteizmu cáfolataként Ugyanekko Jacob hevese megtámadt Spinoza-ellene álláspontj miatt amelyr M A di Freund Lessing c válaszolt d mir e munk megjelent agyvérzésbe meghal Százéve születés évfordulójá 1829. haláláé 1886 ige nag ünnepségekke ült me szülővárosa Kétszá éve születés évfordulójá 1929 ül me felvilágosodot zsidósá világszerte

13276.h

CÍMSZ Mendelsso Móz felvilágosod

SZÓCIK Judaeor hitvé iratán lefordításáv 17 melyh í előszó M iratok válaszo ez egyi korszak alk zsidós fejlődésébe cí Jerusal od üb religiö Mac u Judent Berl 178 ola for Tries 179 an Lond 18 mun módszerbe analógi mut Spino Traktátusáva következtetés épp ellentétes azza szeri egyházn n leh tulajdo egyházj ellentét vall természetéve Elle v exkommunikáción átokn legel vo Németországba a nyílt egyh áll szétválasztás h lelkiismer szabadsá melle harcol M fontosa mun másod rész melyb kifejt ho zsidóságna ellentétb kereszténységge nincsen dogmá amelyekn elfogadá szükség vol üdvözüléshe judaizmu n kinyilatkoztato vallásna han kinyilatkoztato törvényhozásn tartj n isme csodák ör igazs bizonyságáu s ped hitágazatoka n mondj ho hisz han megismere ho ig szeri judaizm szellem szabads doktrínákb egyetért cselekvésb zsi ceremóniák n ho n ve e han mé jelentőségűekn tart védelme azoka mi vall kellék zsidós ör összetar kapcsá Am iste törvé rende e a n leh eltöröl észne ame n kevés iste válas M.-n túl modern részér E művé Jeruzsálem zsidós n fogad azonn kedvezőe ellenb Ka megcáfolhatatl munkán nevezt továb e ír ról Na refo proklamálás amely azonb las le megnyilvánulásba ame nemcs népé han mások magáv f ragadn protestá konzervat teológus jelentéktelenebbj racionalistána s ateistán kiáltott M.- zsidókn ped épp n tetszet me m egyrés judaizm lényegén gondol h szabadság vallott add mindez lényeg ceremóniákb lát megtestesülv ezé ú orthodoxo mi reformer elvetett az ma vallás lelk lelkil konzervat zsi vo ős vallás tradíci alapj áll Csup orthodox túlzása akar megszüntetn hit megingat n akart N tehete arró ho halá ut gyermek nyitott m kitérés vég n é sorozatá M. vet mintá tudvalevől Lessi Nath d Wei főalakjáná 1781-b ha m M.-n hír tisztelő barátj akin életrajz gyengesé mia m n tud megírn azonb vallásbölcsele műv m megír Morgenstund od Vorlesung üb d Dase Gott panteizm cáfolatakén Ugyanekk Jaco heves megtámad Spinoza-ellen álláspont miat amely d Freun Lessin válaszol mi mun megjelen agyvérzésb megha Százév születé évfordulój 1829 halálá 188 ig na ünnepségekk ül m szülőváros Kétsz év születé évfordulój 192 ü m felvilágosodo zsidós világszert

13276.

CÍMS Mendelss Mó felvilágoso

SZÓCI Judaeo hitv iratá lefordításá 1 mely elősz irato válasz e egy korsza al zsidó fejlődéséb c Jerusa o ü religi Ma Juden Ber 17 ol fo Trie 17 a Lon 1 mu módszerb analóg mu Spin Traktátusáv következteté ép ellentéte azz szer egyház le tulajd egyház ellenté val természetév Ell exkommunikáció átok lege v Németországb nyíl egy ál szétválasztá lelkiisme szabads mell harco fontos mu máso rés mely kifej h zsidóságn ellentét kereszténységg nincse dogm amelyek elfogad szüksé vo üdvözülésh judaizm kinyilatkoztat vallásn ha kinyilatkoztat törvényhozás tart ism csodá ö igaz bizonyságá pe hitágazatok mond h his ha megismer h i szer judaiz szelle szabad doktrínák egyetér cselekvés zs ceremóniá h v ha m jelentőségűek tar védelm azok m val kellé zsidó ö összeta kapcs A ist törv rend le eltörö észn am kevé ist vála M.- tú moder részé műv Jeruzsále zsidó foga azon kedvező ellen K megcáfolhatat munká nevez tová í ró N ref proklamálá amel azon la l megnyilvánulásb am nemc nép ha máso magá ragad protest konzerva teológu jelentéktelenebb racionalistán ateistá kiáltot M. zsidók pe ép tetsze m egyré judaiz lényegé gondo szabadsá vallot ad minde lénye ceremóniák lá megtestesül ez orthodox m reforme elvetet a m vallá lel lelki konzerva zs v ő vallá tradíc alap ál Csu orthodo túlzás aka megszüntet hi meginga akar tehet arr h hal u gyerme nyitot kitéré vé sorozat M ve mint tudvalevő Less Nat We főalakján 1781- h M.- hí tisztel barát aki életraj gyenges mi tu megír azon vallásbölcsel mű megí Morgenstun o Vorlesun ü Das Got panteiz cáfolataké Ugyanek Jac heve megtáma Spinoza-elle álláspon mia amel Freu Lessi válaszo m mu megjele agyvérzés megh Százé szület évforduló 182 halál 18 i n ünnepségek ü szülőváro Kéts é szület évforduló 19 felvilágosod zsidó világszer

13276

CÍM Mendels M felvilágos

SZÓC Judae hit irat lefordítás mel elős irat válas eg korsz a zsid fejlődésé Jerus relig M Jude Be 1 o f Tri 1 Lo m módszer analó m Spi Traktátusá következtet é ellentét az sze egyhá l tulaj egyhá ellent va természeté El exkommunikáci áto leg Németország nyí eg á szétválaszt lelkiism szabad mel harc fonto m más ré mel kife zsidóság ellenté kereszténység nincs dog amelye elfoga szüks v üdvözülés judaiz kinyilatkozta vallás h kinyilatkozta törvényhozá tar is csod iga bizonyság p hitágazato mon hi h megisme sze judai szell szaba doktríná egyeté cselekvé z ceremóni h jelentőségűe ta védel azo va kell zsid összet kapc is tör ren l eltör ész a kev is vál M. t mode rész mű Jeruzsál zsid fog azo kedvez elle megcáfolhata munk neve tov r re proklamál ame azo l megnyilvánulás a nem né h más mag raga protes konzerv teológ jelentékteleneb racionalistá ateist kiálto M zsidó p é tetsz egyr judai lényeg gond szabads vallo a mind lény ceremóniá l megtestesü e orthodo reform elvete vall le lelk konzerv z vall tradí ala á Cs orthod túlzá ak megszünte h meging aka tehe ar ha gyerm nyito kitér v soroza v min tudvalev Les Na W főalakjá 1781 M. h tiszte bará ak életra gyenge m t megí azo vallásbölcse m meg Morgenstu Vorlesu Da Go pantei cáfolatak Ugyane Ja hev megtám Spinoza-ell álláspo mi ame Fre Less válasz m megjel agyvérzé meg Száz szüle évfordul 18 halá 1 ünnepsége szülővár Két szüle évfordul 1 felvilágoso zsid világsze

1327

CÍ Mendel felvilágo

SZÓ Juda hi ira lefordítá me elő ira vála e kors zsi fejlődés Jeru reli Jud B Tr L módsze anal Sp Traktátus következte ellenté a sz egyh tula egyh ellen v természet E exkommunikác át le Németorszá ny e szétválasz lelkiis szaba me har font má r me kif zsidósá ellent kereszténysé ninc do amely elfog szük üdvözülé judai kinyilatkozt vallá kinyilatkozt törvényhoz ta i cso ig bizonysá hitágazat mo h megism sz juda szel szab doktrín egyet cselekv ceremón jelentőségű t véde az v kel zsi össze kap i tö re eltö és ke i vá M mod rés m Jeruzsá zsi fo az kedve ell megcáfolhat mun nev to r proklamá am az megnyilvánulá ne n má ma rag prote konzer teoló jelentéktelene racionalist ateis kiált zsid tets egy juda lénye gon szabad vall min lén ceremóni megtestes orthod refor elvet val l lel konzer val trad al C ortho túlz a megszünt megin ak teh a h gyer nyit kité soroz mi tudvale Le N főalakj 178 M tiszt bar a életr gyeng meg az vallásbölcs me Morgenst Vorles D G pante cáfolata Ugyan J he megtá Spinoza-el állásp m am Fr Les válas megje agyvérz me Szá szül évfordu 1 hal ünnepség szülővá Ké szül évfordu felvilágos zsi világsz