13287.htm
CÍMSZÓ: Messiás
SZÓCIKK: Messiás (héb.
ha-Mosiách, a. m. a felkent, gör. Christos, az Evangéliumokban Messiás, (János
1. 41, 4. 25). A zsidóság messiási hitének ideális királya, aki a róla elnevezett
korban fog eljönni. A második Templom korában a jeruzsálemi főpapot (l. o.)
nevezték formális felkenése után ha-Kohen ha-Mosiach-nak, a felkent főpapnak
(Lev. 4. 3, 5, 16, 6. 5) vagy a Mosiach Nógidnak, felkent uralkodónak (Dániel
9. 25, 26), vagy egyszerűen M.-nak, mint III. Onéas esetében. Minthogy a
királyt is felkenték, ezt Isten felkentjének, Mosiach ha-Sóm nevezték, mint aki
Isten nevében és dicsőségében gyakorolja az uralmat Izrael népe felett (Sám.
11. 7. 8-11, 14; Jesája 55. 4 ; Zsolt. 89. 4, 21-29). Ehhez képest volt a
király sérthetetlen (Sám. I. 26. 9). Jesája próféta Cyrus perzsa királyt, a
zsidók megszabadítóját is M.-nak nevezi, miután a babiloni királyságnak és
bálványimádásnak is véget vetett s Izraelt hazájába vezette. A Zsoltár a
pátriárkákat nevezi Isten felkentjeinek (105.15), míg magát Izrael népét is
illeti több helyen a Biblia ezen a néven (Zsolt. 28. 8, 84. 10; Chabakuk 3.
13). Jóllehet a M. név későbbi eredetű a legrégibb szentiratoknál, a személyes
M.-ba vetett hit végigmegy az egész Biblián, a jövő reménységébe vetett
próféciának pedig szükségszerű kifejezője. Az első próféta, aki részletes képét
adta a M.-i királyságnak, Jesája volt (9. 1-6, 11. 1-10, 32. 1-5), majd
Jeremiás és Ezékiel fejtik ki a M.-i eszmét. Jesája szerint a M. Jisájtól fog
származni és Isten szelleme, mint bölcsesség fog rajta nyugodni és isten
félelemmel fogja a világot kormányozni, igazságossággal és hithűséggel (11.
1-3, 5); nem fog háborút viselni egy nép ellen sem s a háború helyébe a békét
állítja (9. 4); az igazságba vetett hitet a népnél visszaállítja (9. 6b, 11.
3b, 4); béke és rend fog uralkodni országszerte; a bárány nem fog félni a
farkastól, a leopárd nem fogja bántani a gödölyét (11. 8), zsarnokság és önkény
eltűnnek, mert Isten megismerése áthatja az egész országot (32. 1, 2, 16). A
népet nem fogja serkenteni politikai ambíció, hanem beéri az egyszerű pásztor
életével (32. 18, 20), de az ország éppen ezért felvirágzik, s nem fogja
fenyegetni külföldi veszedelem (9. 6a, 32. 15), ellenben a többi népek a M.-hoz
fognak jönni tanácsért és döntésért (11. 10); csodálatraméltó tanácsadó,
Istenhez hasonlatos hős, Békefejedelem lesz az ő neve (9. 5). Jesájából nem
csupán a moralista, hanem a politikus is beszól, amidőn a M.-hitet hangoztatja;
ő nemzete függetlenségét s ezen belül Istenhez való megtérését akarta, de
ellene volt az Assyriával és Egyiptommal való szövetségnek. Jeremiás M.-hite
általában megegyezik Josájáéval; szerinte is Dávid igazságos sarja lesz a M.,
akinek neve Adonáj cidkénu (a. m. Isten a mi igazságunk 23. 5, 6). Ezékielnél a
M. csupán passzív alak, míg a nép és ország újjászületése kizárólag Isten műve
lesz. Azonban a későbbi fejezetek (34. és 37.), amelyek az exilium idejéből
származnak, már részletesebb képét adják a M.-i államnak, mely a jövő állama s
amelyet Dávid király sarja fog kormányozni dicsőségesen; nemzet újra egységes
lesz, mint az első Dávid király idején. Az exilium utáni időkben Chaggai,
Zacharja és Deutero-Jesája (60.) foglalkoznak a M.-sal; tőle remélik a Templom visszaállítása
és az igazságos kormányzatot (Chaggai 2. 23 Zecharjah 3.8, 4. 12).
Legmagasabban a második vagy ú. n. Deutero-Jesája fejti ki a messianizmus
gondolatát. Benne érik el a próféták vallásos eszméi legmagasabb fejlődési
fokukat. Jesája elgondolása szerint a történés végcélja az emberiség
üdvözülése; Izrael hivatása, hogy az egész emberiség javáért szenvedjen, mert
Isten rendelte erre a célra; de nem egy egyént, hanem az egész Izraelt, mert az
emberiség regenerálását az van hivatva teljesíteni s az igaz istenhitet a népek
közt hirdetni és terjeszteni azokat Isten szolgáivá megtéríteni, hogy minden
nyelven Őt imádják (45. 23). Nem a saját korában élő Izráelt, hanem a jövő
ideális Izraelét gondolja Jesája. Izraelt vallásos tapasztalata teszi alkalmassá
e magasztos célra s Isten akarata az, hogy szenvedések és megalázások
eltűrésével haladjon kitűzött célja felé. Úgy Jesája, mint Deutero-Jesája és
Micha próféták megegyeznek abban, hogy a M. korszaka az általános világbéke
kora lesz. A M. személyével sem ők, sem az exilium utáni Malachia és Joól
próféták nem foglalkoznak, hanem csupán a M.-i eszmével. Az apokrifáknál a M.
személye szintén nem játszik szerepet, bár némelyek hisznek benne és remélik
azt (I. Makkob. 2. 57), míg Szirach, Judith, Tóbit, Baruch, II. Makkab. és a
Salamon Bölcsességei egyáltalán nem említik a Dávid házából származó M.-t. A
M.-i hitet kétségkívül kizáróan a zsidóság adta az emberiségnek, és pedig mint
univerzális hitet. A zsidó felfogás nem is ragaszkodott szigorúan ahhoz sem, hogy
zsidó legyen a M.; így a zsidóságot megváltó Cyrus perzsa királyt valóban annak
tekintette a próféta is, később pedig Nagy Sándor körül egész legendák
szövődtek, nem egészen ok nélkül. Ily legendákat, melyek a zsidóságot támogató
nagy uralkodónak a zsidósághoz való viszonyát mutatják, említ a Talmud (Jóma
67b) és Josephus (Antiquitates 11. 8). A zsidóság egyeteme a személyes M.-sal
csupán a Makkabeus uralkodóház kihalása után kezdett foglalkozni, az idegen
Nagy Herodes zsarnoki uralma idején, amidőn a Rómától való függőség
nyilvánvalóvá lett. Ismét Dávid eljövendő sarjától remélte Izrael megváltását
az idegen iga alól. Hogy ebben a korban a M.-i hit a zsidóságnál általános
volt, arra bizonyítékok a következők: 1. Jézusnak és híveinek meggyőződése,
hogy Jézus M.; 2. Josephus (De bello Judai o VI. 5, § 4), Tacitus (Historia 5.
13) és Suetonius (Vespasianus 4.) szintén tudnak e kor zsidó M.-i hitéről; 3.
Philo is beszél a jövő M.-királyról (De premiis et poenis § 16); 4. A második
Templom lerombolása után megállapított mai formájú semoné észre imádság is
vallja a M.-hitet. Hillel még nem hitte a M.-t, de ő Nagy Heródes uralma alatt
élt, amikor a régi nézetek helyét az új, M.-t váró eszmék kezdték betölteni s
reménységét a személyes M. eljövetelébe vetette a nép nagyobb része. Ekkor is
Dávid házától várták azt s igazságot és békés kormányzatot reméltek a M.-tól.
Azonban az akkori apokrifáknál már idegen elem is vegyül a M.-i hitbe s a
tradicionális eszme mellett, amely szerint Dávidtól fog származni, felmerül az isteni
és kezdettől fogva létező M. eljövetelének nem-zsidó gondolata. A régebbi
apokrifáknál a M. földi király; így az Enoch könyve hetven pásztorának
vízióiban (85-90.), amely Jochanan Hirkanosz zsidó király idejéből származik
(időszámítás előtt, 135-105); a SibylIák könyvében (idősz. el. 1. sz.), a M.-t
Isten küldi keletről s az véget vet a háborúknak s csupán Istennek
engedelmeskedik; a Templom és a Szentföld rombolóit Isten fogja elpusztítani
ekkor, az Utolsó ítéletkor pedig a pogányok megtérnek Istenhez s Isten örökké
tartó királysága jön létre itt e földön, ahol az örök béke fog uralkodni. Hogy
azonban milyen lesz, és honnan származik a M., azt a Sibyllák nem említik,
ellenben a Salamon Zsoltárok apokrifja, mely Pompeius politikai beavatkozásakor
keletkezett, Dávidtól származtatja azt, akinek eljövetelét egyedül csak Isten
tudja előre. Ez az apokrif irat a M. személyét leginkább kiszínezi s
részletesen elmondja, hogy először is le fogja tiporni az igazságtalan
uralkodókat és a pogány okát, majd össze fogja gyűjteni Izrael szétszórt népét
s megalapítja saját igazságos és békés uralmát, ahol a gonosznak nem lesz helye
s a pogány népek alája lesznek rendelve s az egész világ Istent fogja
dicsőíteni; Jeruzsálem ismét szent város lesz, ahova a világ minden széléről
jönni fognak Isten dicsőségét imádni. Ez az utóbbi leírás Jesája hatását
mutatja (Jesája 11. 1 és köv.). Bűntől mentesen, teljes istenfélelemmel, Isten
szellemével telítve, hősiesen és igazságosan kormányozza a M. Isten nyáját s
szavának hatalmával megakadályozza a bűnözést; féken tartja a hivatalnokokat,
úgy, hogy az igazságtalanság és zsarnokság eltűnnek országából; nem harcosokba
és hadiszerekbe, sem aranyba és ezüstbe, hanem egyedül Istenbe veti bizalmát s
ebben lesz erőssége, nem pedig a hadseregben. A további apokrif irat Baruchó,
mely a mai időszámítás első századának vége felé keletkezett. Eszerint a M. a
Római Birodalom bukásakor fog eljönni s el fogja azt pusztítani a az utolsó
imperátort láncon fogják Cion hegyére a M. elé vezetni, aki őt istentelensége
miatt megöli, úgyszintén Izrael ellenségeit is kardélre hányja, míg a
megmaradtakat uralma alá kényszeríti s ő maga az idők végéig fog uralkodni. Ez
a zsidó tudósok által sohasem kanonizált apokrif irat egyébként bebizonyítottan
több keresztény interpolációt tartalmaz. A további apokrifák, amelyek
foglalkoznak a M.-i eszmével: Lévi Testamentuma, amely szerint a papi törzsből
fog a M. eljönni s lényegénél fogva telesen szellemi lesz, aki Isten
bölcsességét árasztja a világra és az emberiségre, megszünteti a bűnt s a
gonoszságot s ideális papságával az idők égéig kormányozni fogja a világot,
majd meg fogja nyitni a paradicsom kapuit, eldobja a karót s a szenteket az
Élet Fájához vezeti. Ehhez hasonló a Juda Testamentuma apokrifa M.-hite, mely szintén
a szellemi lelki tulajdonokat emeli ki. Szerinte a M. egyedüli küldetése az
emberiség regenerálása s uralma igazságos és üdvhozó lesz az egész világra
nézve. A 12 pátriárka testamentumának keletkezési ideje a Makkabeus királyok
kora s innen magyarázható a papi törzsből származó M. eszméje. A legrégibb
apokalipszis, amelyben a kezdettől fogva létező M. isteni elküldetéséről van
szó, Enoch Könyve (87 - 71.), amely az idősz. előtti első századból való. Itt a
M. Ember fiának neveztetik, s mint angyali lény van leírva, emberi arccal, de
az Égben trónol. Ez a M. már a teremtés előtt élt, dicsősége pedig
örökkévalóságtól örökkévalóságig tart. Ő lesz az igazság és bölcsesség
megszemélyesülése s Isten valamennyi megnyilatkozásának közvetítője. Ha pedig
eljő a világ vége, akkor Isten trónusa mellett foglal helyet s valamennyi
teremtmény felett ítélkezni fog. Ekkor minden lény le fog előtte borulni,
dicsőíteni fogja s hálát fog adni érte a Szellemek Urának. Rejtve nem maradhat
előtte titok s valamennyi gonosztevőt, főképpen királyokat és hatalmasságokat
örök kárhozatra ítél, de ugyanakkor az igazságosakat örök gyönyörben részesíti
s közöttük fog lakni az örökkévalóságig. Enoch a M.-t Ember fiának nevezi,
viszont az Enoch Könyv héber és szláv szövegében az Enoch név azonos a
Letatron-nal (a. m. legmagasabb rendű szellem Isten közvetlen közelében, aki a
világ kormányzatát intézi) s ugyanily értelmű a kabbalában és a rabbinikus
irodalomban is. Ugyanilyen értelmű Philónál is a Logos, amelyet a jövő
királyságának betöltőjére, azaz a M.-ra alkalmaz; az Ember fia (Bar Nas)
kifejezés tehát M.-sal egyértelmű. Foglalkozik még a M.-sal Ezra Negyedik
Könyve és pedig úgy az égi, mint a földi M.-sal. Ez a könyv az első sz.-ban
keletkezett s szintén a római birodalom ellen irányul; ezt fogja a M.
elpusztítani s utána még négyszáz évig fog uralkodni, azután meg fog halni az
egész emberiséggel együtt. Itt a M. ille homo v. ipse homo kifejezéssel is van
jelölve. A Talmudban a Szanhedrin-traktátus 98. szól a M.-ról. Érdekes még a
jeruzsálemi Talmud (Jóma V.), leírása, a M.-ról. A rabbinikus irodalom M.
koncepciója a földi M.-ba vetett hit s a mai időszámítás 1. századától kezdve
ez a judaizmus M.-hite is. Ezt visszhangozza a zsidó liturgia naponként máig; e
felfogás is Dávid sarjának nevezi a M.-t. A judaizmust a kereszténységtől
szeparáló ezen M.-hit már, az I. sz.-ban feltűnt s a II. sz.-ban élt Justinius,
valamint a Philosophumena (9. 30) szerzője is észlelik és megállapítják azt.
Előbbi a Dialógus cum Tryphone (49.) c. művében, melyben hangsúlyozza, hogy a
zsidók még ezután várják a Dávidtól származó M.-t. A zsidóság M.-a és a róla
elnevezett jövő korszak a prófétáktól álmodott örök béke, a háború teljes
kiküszöbölésének, a morálnak és szelleműek a pogányság és ösztönség feletti
uralmát jelentik s ezt ma is vallja a zsidóság egész egyeteme naponkénti
imájában. A teremtés előtti létezés is foglalkoztatta a rabbinikus irodalmat a
legrégibb időktől kezdve. A Peszikta Rabba (33., 36.) koncepciója szerint a M.
a teremtés előtt született az isteni Gondviselés adományaképp s Isten maga
rejtette őt el, hogy egykor a gonoszságot és tagadást a M. győzze le. A Haggada
is tud a M. preexisztenciájáról (Peszáchim 54a; Nedárim 39a; Jalkut 1. 20);
eszerint a M. neve Jinnon és már a teremtés előtt volt meg, hat dologgal, amik
szintén megelőzték a teremtést. Ugyancsak említik azt a R. Josua ben Levi
jelenései, a Midras Kohen és a Széder Gan Eden apokaliptikus iratok, amelyek M.
Ben Dávidnak nevezik a M.-t. Néhol a M. előlétezéséről és hirtelen, váratlan megjelenéséről
van szó, így Máté Evangéliumában (24:. 27, 43-44), azonban még ez is tiszta
zsidó koncepció, amely megtalálható az Exodus Rabba L-ben, a Midrás Tanchumában
(Semósz), amely iratok Mózes hirtelen megjelenését várják Rómában a M.
alakjában; ugyanúgy az Agadat ha-Mosiach is. Máshol szó van a született, de még
meg nem jelent M.-ról s ez már a 2. sz.-ban ismeretes felfogás volt, mert ezt
említi Justinus (i. m. VIII.), amellyel megegyezik a Szanhedrin-traktátus
(896). A jeruzsálemi Targum szerint (Micha próféta 4. 8-hoz) a M. a földön van,
de az emberek bűnei miatt elrejtőzött. Máshol ismét szó van a már rég született
M.-ról; így a jeruzsálemi Talmud (Beráchót 2.) szerint Bethlenemben született a
második Templom lerombolása napján, a Zerubbabel Apokalypsise szerint pedig
Dávid király korában s elrejtve Rómában tartózkodik. Az Ezékiel prófétán (34.
23) alapuló felfogás magát Dávid királyt tartotta M.-nak. Egy másik felfogás a
Józseftől származó M. eszménye, melyre a legrégibb feljegyzés a Szukkót-traktátusban
van (52 a, b). Ez a csatában elesik. A Talmud nem részletezi ezt a M.-t, de
később mások felvették ezt a koncepciót, így Száadja, a vallásfilozófus és Hái
gáón, előbbi az Emunót ve-Deótban, utóbbi a Taam Zekénimben. Eszerint a
Józseftől származó M. meg fogja előzni a Dávidtól származót s össze fogja
gyűjteni Izrael népét Jeruzsálembe, ahol visszaállítja a Nagy Templomot s
megalapítja az emberiességre és jogra épített uralmát, de Gog és Magog
megjelennek előtte és megölik. Csupán a Mosiach ben Dávid fogja őt
feltámasztani. Ezt a József M.-t az elveszett tíz törzsi (l. o.) M.-ának
tartják, de a Nagy Sándor-mondával (l. fentebb) is hasonlóságot mutat (L.
Judaizmus. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Álmessiások.). Irodalom. A héber
apokaliptikus iratok szövegét közli A. Jellinek a Bikkuré ha-Ittim I.-III.
k.-ben. Kimerítő összefoglaló tanulmányt ad Moses Buttenwieser, M. (Jew.
Encycl. 1904) Fontos művek még: Schfirer, Geschichte des jüdischen Volkes (3.
ed. II.); R. Smend, Alttestamentliche Religionsgeschichte; W. Nowack, Die
Zukunftshoffnung Israels in der assyrischen Zeit: Hühn, Die messianischen
Weissagungen; Fr. Giesehrecht, Der Knecht Jahwes in Deutero-Jesaiah ; W.
Bousset, Die Religion des Judentums im neutestamentlichen Zeitalter; F. Perles,
Kritikz. Boussets Religion d. Judentums: P. Volz, Jüdische Eschatologie von
Daniel bis Akiba ; H. J. Holtzmann. Lehrbuch der neutestamentlichen Theologie
I. ;W. Baldensperger, Die messianisch-apokalyptischen Hoffnungen des Judentums;
F. Weber, Jüdische theologie auf Grund des Talmud (2. ed. ;G. H. Dalman, Der
leidende und der sterbende Messias): u. a., Die Worte Jesn; Kampers, Alexander
der Grosse und die Idee des Weltimperiums in Prophetie und Sage ; Hackmann, Die
Zukunftserwartung des Jesaiah ; Volz, Die vorexilische Jahweprophetie und der
Messias: Marti, Geschichte der israelitischen Religion; u. a., Das Buch
jesiach; Cheyne, Introduction to Isaiah ; Robertson Smith, The Prophets of
Israel; Adolf Posnanski, Siloh, Ein Beitrag zur Geschichte der Messiaslehre. I.
(Leipzig 1904); Gezzken, Komposition und Entstehungszeit der Oracula Sibyllina.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3287. címszó a lexikon =>
588. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13287.htm
CÍMSZÓ: Messiás
SZÓCIKK: Messiás héb. ha-Mosiách, a. m. a felkent, gör. Christos, az
Evangéliumokban Messiás, János 1. 41, 4. 25 . A zsidóság messiási hitének
ideális királya, aki a róla elnevezett korban fog eljönni. A második Templom
korában a jeruzsálemi főpapot l. o. nevezték formális felkenése után ha-Kohen ha-Mosiach-nak,
a felkent főpapnak Lev. 4. 3, 5, 16, 6. 5 vagy a Mosiach Nógidnak, felkent
uralkodónak Dániel 9. 25, 26 , vagy egyszerűen M.-nak, mint III. Onéas
esetében. Minthogy a királyt is felkenték, ezt Isten felkentjének, Mosiach
ha-Sóm nevezték, mint aki Isten nevében és dicsőségében gyakorolja az uralmat
Izrael népe felett Sám. 11. 7. 8-11, 14; Jesája 55. 4 ; Zsolt. 89. 4, 21-29 .
Ehhez képest volt a király sérthetetlen Sám. I. 26. 9 . Jesája próféta Cyrus
perzsa királyt, a zsidók megszabadítóját is M.-nak nevezi, miután a babiloni
királyságnak és bálványimádásnak is véget vetett s Izraelt hazájába vezette. A
Zsoltár a pátriárkákat nevezi Isten felkentjeinek 105.15 , míg magát Izrael
népét is illeti több helyen a Biblia ezen a néven Zsolt. 28. 8, 84. 10;
Chabakuk 3. 13 . Jóllehet a M. név későbbi eredetű a legrégibb szentiratoknál,
a személyes M.-ba vetett hit végigmegy az egész Biblián, a jövő reménységébe
vetett próféciának pedig szükségszerű kifejezője. Az első próféta, aki
részletes képét adta a M.-i királyságnak, Jesája volt 9. 1-6, 11. 1-10, 32. 1-5
, majd Jeremiás és Ezékiel fejtik ki a M.-i eszmét. Jesája szerint a M.
Jisájtól fog származni és Isten szelleme, mint bölcsesség fog rajta nyugodni és
isten félelemmel fogja a világot kormányozni, igazságossággal és hithűséggel
11. 1-3, 5 ; nem fog háborút viselni egy nép ellen sem s a háború helyébe a
békét állítja 9. 4 ; az igazságba vetett hitet a népnél visszaállítja 9. 6b,
11. 3b, 4 ; béke és rend fog uralkodni országszerte; a bárány nem fog félni a
farkastól, a leopárd nem fogja bántani a gödölyét 11. 8 , zsarnokság és önkény
eltűnnek, mert Isten megismerése áthatja az egész országot 32. 1, 2, 16 . A
népet nem fogja serkenteni politikai ambíció, hanem beéri az egyszerű pásztor
életével 32. 18, 20 , de az ország éppen ezért felvirágzik, s nem fogja
fenyegetni külföldi veszedelem 9. 6a, 32. 15 , ellenben a többi népek a M.-hoz
fognak jönni tanácsért és döntésért 11. 10 ; csodálatraméltó tanácsadó,
Istenhez hasonlatos hős, Békefejedelem lesz az ő neve 9. 5 . Jesájából nem
csupán a moralista, hanem a politikus is beszól, amidőn a M.-hitet hangoztatja;
ő nemzete függetlenségét s ezen belül Istenhez való megtérését akarta, de
ellene volt az Assyriával és Egyiptommal való szövetségnek. Jeremiás M.-hite általában
megegyezik Josájáéval; szerinte is Dávid igazságos sarja lesz a M., akinek neve
Adonáj cidkénu a. m. Isten a mi igazságunk 23. 5, 6 . Ezékielnél a M. csupán
passzív alak, míg a nép és ország újjászületése kizárólag Isten műve lesz.
Azonban a későbbi fejezetek 34. és 37. , amelyek az exilium idejéből
származnak, már részletesebb képét adják a M.-i államnak, mely a jövő állama s
amelyet Dávid király sarja fog kormányozni dicsőségesen; nemzet újra egységes
lesz, mint az első Dávid király idején. Az exilium utáni időkben Chaggai,
Zacharja és Deutero-Jesája 60. foglalkoznak a M.-sal; tőle remélik a Templom
visszaállítása és az igazságos kormányzatot Chaggai 2. 23 Zecharjah 3.8, 4. 12
. Legmagasabban a második vagy ú. n. Deutero-Jesája fejti ki a messianizmus
gondolatát. Benne érik el a próféták vallásos eszméi legmagasabb fejlődési
fokukat. Jesája elgondolása szerint a történés végcélja az emberiség
üdvözülése; Izrael hivatása, hogy az egész emberiség javáért szenvedjen, mert
Isten rendelte erre a célra; de nem egy egyént, hanem az egész Izraelt, mert az
emberiség regenerálását az van hivatva teljesíteni s az igaz istenhitet a népek
közt hirdetni és terjeszteni azokat Isten szolgáivá megtéríteni, hogy minden
nyelven Őt imádják 45. 23 . Nem a saját korában élő Izráelt, hanem a jövő
ideális Izraelét gondolja Jesája. Izraelt vallásos tapasztalata teszi
alkalmassá e magasztos célra s Isten akarata az, hogy szenvedések és
megalázások eltűrésével haladjon kitűzött célja felé. Úgy Jesája, mint
Deutero-Jesája és Micha próféták megegyeznek abban, hogy a M. korszaka az
általános világbéke kora lesz. A M. személyével sem ők, sem az exilium utáni
Malachia és Joól próféták nem foglalkoznak, hanem csupán a M.-i eszmével. Az
apokrifáknál a M. személye szintén nem játszik szerepet, bár némelyek hisznek
benne és remélik azt I. Makkob. 2. 57 , míg Szirach, Judith, Tóbit, Baruch, II.
Makkab. és a Salamon Bölcsességei egyáltalán nem említik a Dávid házából
származó M.-t. A M.-i hitet kétségkívül kizáróan a zsidóság adta az emberiségnek,
és pedig mint univerzális hitet. A zsidó felfogás nem is ragaszkodott szigorúan
ahhoz sem, hogy zsidó legyen a M.; így a zsidóságot megváltó Cyrus perzsa
királyt valóban annak tekintette a próféta is, később pedig Nagy Sándor körül
egész legendák szövődtek, nem egészen ok nélkül. Ily legendákat, melyek a
zsidóságot támogató nagy uralkodónak a zsidósághoz való viszonyát mutatják,
említ a Talmud Jóma 67b és Josephus Antiquitates 11. 8 . A zsidóság egyeteme a
személyes M.-sal csupán a Makkabeus uralkodóház kihalása után kezdett
foglalkozni, az idegen Nagy Herodes zsarnoki uralma idején, amidőn a Rómától
való függőség nyilvánvalóvá lett. Ismét Dávid eljövendő sarjától remélte Izrael
megváltását az idegen iga alól. Hogy ebben a korban a M.-i hit a zsidóságnál
általános volt, arra bizonyítékok a következők: 1. Jézusnak és híveinek
meggyőződése, hogy Jézus M.; 2. Josephus De bello Judai o VI. 5, § 4 , Tacitus
Historia 5. 13 és Suetonius Vespasianus 4. szintén tudnak e kor zsidó M.-i
hitéről; 3. Philo is beszél a jövő M.-királyról De premiis et poenis § 16 ; 4.
A második Templom lerombolása után megállapított mai formájú semoné észre
imádság is vallja a M.-hitet. Hillel még nem hitte a M.-t, de ő Nagy Heródes
uralma alatt élt, amikor a régi nézetek helyét az új, M.-t váró eszmék kezdték
betölteni s reménységét a személyes M. eljövetelébe vetette a nép nagyobb
része. Ekkor is Dávid házától várták azt s igazságot és békés kormányzatot
reméltek a M.-tól. Azonban az akkori apokrifáknál már idegen elem is vegyül a M.-i
hitbe s a tradicionális eszme mellett, amely szerint Dávidtól fog származni,
felmerül az isteni és kezdettől fogva létező M. eljövetelének nem-zsidó
gondolata. A régebbi apokrifáknál a M. földi király; így az Enoch könyve hetven
pásztorának vízióiban 85-90. , amely Jochanan Hirkanosz zsidó király idejéből
származik időszámítás előtt, 135-105 ; a SibylIák könyvében idősz. el. 1. sz. ,
a M.-t Isten küldi keletről s az véget vet a háborúknak s csupán Istennek
engedelmeskedik; a Templom és a Szentföld rombolóit Isten fogja elpusztítani
ekkor, az Utolsó ítéletkor pedig a pogányok megtérnek Istenhez s Isten örökké
tartó királysága jön létre itt e földön, ahol az örök béke fog uralkodni. Hogy
azonban milyen lesz, és honnan származik a M., azt a Sibyllák nem említik,
ellenben a Salamon Zsoltárok apokrifja, mely Pompeius politikai beavatkozásakor
keletkezett, Dávidtól származtatja azt, akinek eljövetelét egyedül csak Isten
tudja előre. Ez az apokrif irat a M. személyét leginkább kiszínezi s
részletesen elmondja, hogy először is le fogja tiporni az igazságtalan
uralkodókat és a pogány okát, majd össze fogja gyűjteni Izrael szétszórt népét
s megalapítja saját igazságos és békés uralmát, ahol a gonosznak nem lesz helye
s a pogány népek alája lesznek rendelve s az egész világ Istent fogja
dicsőíteni; Jeruzsálem ismét szent város lesz, ahova a világ minden széléről
jönni fognak Isten dicsőségét imádni. Ez az utóbbi leírás Jesája hatását
mutatja Jesája 11. 1 és köv. . Bűntől mentesen, teljes istenfélelemmel, Isten
szellemével telítve, hősiesen és igazságosan kormányozza a M. Isten nyáját s
szavának hatalmával megakadályozza a bűnözést; féken tartja a hivatalnokokat,
úgy, hogy az igazságtalanság és zsarnokság eltűnnek országából; nem harcosokba
és hadiszerekbe, sem aranyba és ezüstbe, hanem egyedül Istenbe veti bizalmát s
ebben lesz erőssége, nem pedig a hadseregben. A további apokrif irat Baruchó,
mely a mai időszámítás első századának vége felé keletkezett. Eszerint a M. a
Római Birodalom bukásakor fog eljönni s el fogja azt pusztítani a az utolsó
imperátort láncon fogják Cion hegyére a M. elé vezetni, aki őt istentelensége
miatt megöli, úgyszintén Izrael ellenségeit is kardélre hányja, míg a
megmaradtakat uralma alá kényszeríti s ő maga az idők végéig fog uralkodni. Ez
a zsidó tudósok által sohasem kanonizált apokrif irat egyébként bebizonyítottan
több keresztény interpolációt tartalmaz. A további apokrifák, amelyek
foglalkoznak a M.-i eszmével: Lévi Testamentuma, amely szerint a papi törzsből
fog a M. eljönni s lényegénél fogva telesen szellemi lesz, aki Isten
bölcsességét árasztja a világra és az emberiségre, megszünteti a bűnt s a
gonoszságot s ideális papságával az idők égéig kormányozni fogja a világot,
majd meg fogja nyitni a paradicsom kapuit, eldobja a karót s a szenteket az
Élet Fájához vezeti. Ehhez hasonló a Juda Testamentuma apokrifa M.-hite, mely
szintén a szellemi lelki tulajdonokat emeli ki. Szerinte a M. egyedüli
küldetése az emberiség regenerálása s uralma igazságos és üdvhozó lesz az egész
világra nézve. A 12 pátriárka testamentumának keletkezési ideje a Makkabeus
királyok kora s innen magyarázható a papi törzsből származó M. eszméje. A
legrégibb apokalipszis, amelyben a kezdettől fogva létező M. isteni
elküldetéséről van szó, Enoch Könyve 87 - 71. , amely az idősz. előtti első
századból való. Itt a M. Ember fiának neveztetik, s mint angyali lény van
leírva, emberi arccal, de az Égben trónol. Ez a M. már a teremtés előtt élt,
dicsősége pedig örökkévalóságtól örökkévalóságig tart. Ő lesz az igazság és
bölcsesség megszemélyesülése s Isten valamennyi megnyilatkozásának közvetítője.
Ha pedig eljő a világ vége, akkor Isten trónusa mellett foglal helyet s
valamennyi teremtmény felett ítélkezni fog. Ekkor minden lény le fog előtte
borulni, dicsőíteni fogja s hálát fog adni érte a Szellemek Urának. Rejtve nem
maradhat előtte titok s valamennyi gonosztevőt, főképpen királyokat és
hatalmasságokat örök kárhozatra ítél, de ugyanakkor az igazságosakat örök
gyönyörben részesíti s közöttük fog lakni az örökkévalóságig. Enoch a M.-t
Ember fiának nevezi, viszont az Enoch Könyv héber és szláv szövegében az Enoch
név azonos a Letatron-nal a. m. legmagasabb rendű szellem Isten közvetlen
közelében, aki a világ kormányzatát intézi s ugyanily értelmű a kabbalában és a
rabbinikus irodalomban is. Ugyanilyen értelmű Philónál is a Logos, amelyet a
jövő királyságának betöltőjére, azaz a M.-ra alkalmaz; az Ember fia Bar Nas
kifejezés tehát M.-sal egyértelmű. Foglalkozik még a M.-sal Ezra Negyedik
Könyve és pedig úgy az égi, mint a földi M.-sal. Ez a könyv az első sz.-ban
keletkezett s szintén a római birodalom ellen irányul; ezt fogja a M.
elpusztítani s utána még négyszáz évig fog uralkodni, azután meg fog halni az
egész emberiséggel együtt. Itt a M. ille homo v. ipse homo kifejezéssel is van
jelölve. A Talmudban a Szanhedrin-traktátus 98. szól a M.-ról. Érdekes még a
jeruzsálemi Talmud Jóma V. , leírása, a M.-ról. A rabbinikus irodalom M.
koncepciója a földi M.-ba vetett hit s a mai időszámítás 1. századától kezdve
ez a judaizmus M.-hite is. Ezt visszhangozza a zsidó liturgia naponként máig; e
felfogás is Dávid sarjának nevezi a M.-t. A judaizmust a kereszténységtől
szeparáló ezen M.-hit már, az I. sz.-ban feltűnt s a II. sz.-ban élt Justinius,
valamint a Philosophumena 9. 30 szerzője is észlelik és megállapítják azt.
Előbbi a Dialógus cum Tryphone 49. c. művében, melyben hangsúlyozza, hogy a
zsidók még ezután várják a Dávidtól származó M.-t. A zsidóság M.-a és a róla
elnevezett jövő korszak a prófétáktól álmodott örök béke, a háború teljes kiküszöbölésének,
a morálnak és szelleműek a pogányság és ösztönség feletti uralmát jelentik s
ezt ma is vallja a zsidóság egész egyeteme naponkénti imájában. A teremtés
előtti létezés is foglalkoztatta a rabbinikus irodalmat a legrégibb időktől
kezdve. A Peszikta Rabba 33., 36. koncepciója szerint a M. a teremtés előtt
született az isteni Gondviselés adományaképp s Isten maga rejtette őt el, hogy
egykor a gonoszságot és tagadást a M. győzze le. A Haggada is tud a M.
preexisztenciájáról Peszáchim 54a; Nedárim 39a; Jalkut 1. 20 ; eszerint a M.
neve Jinnon és már a teremtés előtt volt meg, hat dologgal, amik szintén
megelőzték a teremtést. Ugyancsak említik azt a R. Josua ben Levi jelenései, a
Midras Kohen és a Széder Gan Eden apokaliptikus iratok, amelyek M. Ben Dávidnak
nevezik a M.-t. Néhol a M. előlétezéséről és hirtelen, váratlan megjelenéséről
van szó, így Máté Evangéliumában 24:. 27, 43-44 , azonban még ez is tiszta
zsidó koncepció, amely megtalálható az Exodus Rabba L-ben, a Midrás Tanchumában
Semósz , amely iratok Mózes hirtelen megjelenését várják Rómában a M.
alakjában; ugyanúgy az Agadat ha-Mosiach is. Máshol szó van a született, de még
meg nem jelent M.-ról s ez már a 2. sz.-ban ismeretes felfogás volt, mert ezt
említi Justinus i. m. VIII. , amellyel megegyezik a Szanhedrin-traktátus 896 .
A jeruzsálemi Targum szerint Micha próféta 4. 8-hoz a M. a földön van, de az
emberek bűnei miatt elrejtőzött. Máshol ismét szó van a már rég született
M.-ról; így a jeruzsálemi Talmud Beráchót 2. szerint Bethlenemben született a
második Templom lerombolása napján, a Zerubbabel Apokalypsise szerint pedig
Dávid király korában s elrejtve Rómában tartózkodik. Az Ezékiel prófétán 34. 23
alapuló felfogás magát Dávid királyt tartotta M.-nak. Egy másik felfogás a
Józseftől származó M. eszménye, melyre a legrégibb feljegyzés a
Szukkót-traktátusban van 52 a, b . Ez a csatában elesik. A Talmud nem
részletezi ezt a M.-t, de később mások felvették ezt a koncepciót, így Száadja,
a vallásfilozófus és Hái gáón, előbbi az Emunót ve-Deótban, utóbbi a Taam
Zekénimben. Eszerint a Józseftől származó M. meg fogja előzni a Dávidtól
származót s össze fogja gyűjteni Izrael népét Jeruzsálembe, ahol visszaállítja
a Nagy Templomot s megalapítja az emberiességre és jogra épített uralmát, de
Gog és Magog megjelennek előtte és megölik. Csupán a Mosiach ben Dávid fogja őt
feltámasztani. Ezt a József M.-t az elveszett tíz törzsi l. o. M.-ának tartják,
de a Nagy Sándor-mondával l. fentebb is hasonlóságot mutat L. Judaizmus. Jézus,
Kereszténység és zsidóság, Álmessiások. . Irodalom. A héber apokaliptikus
iratok szövegét közli A. Jellinek a Bikkuré ha-Ittim I.-III. k.-ben. Kimerítő
összefoglaló tanulmányt ad Moses Buttenwieser, M. Jew. Encycl. 1904 Fontos
művek még: Schfirer, Geschichte des jüdischen Volkes 3. ed. II. ; R. Smend,
Alttestamentliche Religionsgeschichte; W. Nowack, Die Zukunftshoffnung Israels
in der assyrischen Zeit: Hühn, Die messianischen Weissagungen; Fr. Giesehrecht,
Der Knecht Jahwes in Deutero-Jesaiah ; W. Bousset, Die Religion des Judentums
im neutestamentlichen Zeitalter; F. Perles, Kritikz. Boussets Religion d.
Judentums: P. Volz, Jüdische Eschatologie von Daniel bis Akiba ; H. J.
Holtzmann. Lehrbuch der neutestamentlichen Theologie I. ;W. Baldensperger, Die
messianisch-apokalyptischen Hoffnungen des Judentums; F. Weber, Jüdische
theologie auf Grund des Talmud 2. ed. ;G. H. Dalman, Der leidende und der
sterbende Messias : u. a., Die Worte Jesn; Kampers, Alexander der Grosse und
die Idee des Weltimperiums in Prophetie und Sage ; Hackmann, Die
Zukunftserwartung des Jesaiah ; Volz, Die vorexilische Jahweprophetie und der
Messias: Marti, Geschichte der israelitischen Religion; u. a., Das Buch
jesiach; Cheyne, Introduction to Isaiah ; Robertson Smith, The Prophets of
Israel; Adolf Posnanski, Siloh, Ein Beitrag zur Geschichte der Messiaslehre. I.
Leipzig 1904 ; Gezzken, Komposition und Entstehungszeit der Oracula Sibyllina.
13287.ht
CÍMSZÓ Messiá
SZÓCIKK Messiá héb ha-Mosiách a m felkent gör Christos a Evangéliumokba
Messiás Jáno 1 41 4 2 zsidósá messiás hiténe ideáli királya ak ról elnevezet
korba fo eljönni másodi Templo korába jeruzsálem főpapo l o nevezté formáli
felkenés utá ha-Kohe ha-Mosiach-nak felken főpapna Lev 4 3 5 16 6 vag Mosiac
Nógidnak felken uralkodóna Dánie 9 25 2 vag egyszerűe M.-nak min III Onéa
esetében Minthog király i felkenték ez Iste felkentjének Mosiac ha-Só nevezték
min ak Iste nevébe é dicsőségébe gyakorolj a uralma Izrae nép felet Sám 11 7
8-11 14 Jesáj 55 Zsolt 89 4 21-2 Ehhe képes vol királ sérthetetle Sám I 26 Jesáj
prófét Cyru perzs királyt zsidó megszabadítójá i M.-na nevezi miutá babilon
királyságna é bálványimádásna i vége vetet Izrael hazájáb vezette Zsoltá
pátriárkáka nevez Iste felkentjeine 105.1 mí magá Izrae népé i illet töb helye
Bibli eze néve Zsolt 28 8 84 10 Chabaku 3 1 Jóllehe M né később eredet legrégib
szentiratoknál személye M.-b vetet hi végigmeg a egés Biblián jöv reménységéb
vetet próféciána pedi szükségszer kifejezője A els próféta ak részlete képé adt
M.- királyságnak Jesáj vol 9 1-6 11 1-10 32 1- maj Jeremiá é Ezékie fejti k M.-
eszmét Jesáj szerin M Jisájtó fo származn é Iste szelleme min bölcsessé fo rajt
nyugodn é iste félelemme fogj világo kormányozni igazságosságga é hithűségge 11
1-3 ne fo háború viseln eg né elle se hábor helyéb béké állítj 9 a igazságb
vetet hite népné visszaállítj 9 6b 11 3b bék é ren fo uralkodn országszerte
bárán ne fo féln farkastól leopár ne fogj bántan gödölyé 11 zsarnoksá é önkén
eltűnnek mer Iste megismerés áthatj a egés országo 32 1 2 1 népe ne fogj
serkenten politika ambíció hane beér a egyszer pászto életéve 32 18 2 d a orszá
éppe ezér felvirágzik ne fogj fenyegetn külföld veszedele 9 6a 32 1 ellenbe
több népe M.-ho fogna jönn tanácsér é döntésér 11 1 csodálatramélt tanácsadó
Istenhe hasonlato hős Békefejedele les a nev 9 Jesájábó ne csupá moralista hane
politiku i beszól amidő M.-hite hangoztatja nemzet függetlenségé eze belü
Istenhe val megtérésé akarta d ellen vol a Assyriáva é Egyiptomma val
szövetségnek Jeremiá M.-hit általába megegyezi Josájáéval szerint i Dávi
igazságo sarj les M. akine nev Adoná cidkén a m Iste m igazságun 23 5 Ezékielné
M csupá passzí alak mí né é orszá újjászületés kizáróla Iste műv lesz Azonba
később fejezete 34 é 37 amelye a exiliu idejébő származnak má részleteseb képé
adjá M.- államnak mel jöv állam amelye Dávi királ sarj fo kormányozn
dicsőségesen nemze újr egysége lesz min a els Dávi királ idején A exiliu után
időkbe Chaggai Zacharj é Deutero-Jesáj 60 foglalkozna M.-sal től reméli Templo
visszaállítás é a igazságo kormányzato Chagga 2 2 Zecharja 3.8 4 1 Legmagasabba
másodi vag ú n Deutero-Jesáj fejt k messianizmu gondolatát Benn éri e prófétá
valláso eszmé legmagasab fejlődés fokukat Jesáj elgondolás szerin történé
végcélj a emberisé üdvözülése Izrae hivatása hog a egés emberisé javáér
szenvedjen mer Iste rendelt err célra d ne eg egyént hane a egés Izraelt mer a
emberisé regenerálásá a va hivatv teljesíten a iga istenhite népe köz hirdetn é
terjeszten azoka Iste szolgáiv megtéríteni hog minde nyelve Ő imádjá 45 2 Ne
sajá korába él Izráelt hane jöv ideáli Izraelé gondolj Jesája Izrael valláso
tapasztalat tesz alkalmass magaszto célr Iste akarat az hog szenvedése é
megalázáso eltűréséve haladjo kitűzöt célj felé Úg Jesája min Deutero-Jesáj é
Mich prófétá megegyezne abban hog M korszak a általáno világbék kor lesz M
személyéve se ők se a exiliu után Malachi é Joó prófétá ne foglalkoznak hane
csupá M.- eszmével A apokrifákná M személy szinté ne játszi szerepet bá némelye
hiszne benn é reméli az I Makkob 2 5 mí Szirach Judith Tóbit Baruch II Makkab é
Salamo Bölcsessége egyáltalá ne említi Dávi házábó származ M.-t M.- hite
kétségkívü kizáróa zsidósá adt a emberiségnek é pedi min univerzáli hitet zsid
felfogá ne i ragaszkodot szigorúa ahho sem hog zsid legye M. íg zsidóságo
megvált Cyru perzs király valóba anna tekintett prófét is későb pedi Nag Sándo
körü egés legendá szövődtek ne egésze o nélkül Il legendákat melye zsidóságo
támogat nag uralkodóna zsidóságho val viszonyá mutatják emlí Talmu Jóm 67 é
Josephu Antiquitate 11 zsidósá egyetem személye M.-sa csupá Makkabeu uralkodóhá
kihalás utá kezdet foglalkozni a idege Nag Herode zsarnok uralm idején amidő
Rómátó val függősé nyilvánvalóv lett Ismé Dávi eljövend sarjátó remélt Izrae
megváltásá a idege ig alól Hog ebbe korba M.- hi zsidóságná általáno volt arr
bizonyítéko következők 1 Jézusna é híveine meggyőződése hog Jézu M. 2 Josephu D
bell Juda VI 5 Tacitu Histori 5 1 é Suetoniu Vespasianu 4 szinté tudna ko zsid
M.- hitéről 3 Phil i beszé jöv M.-királyró D premii e poeni 1 4 másodi Templo
lerombolás utá megállapítot ma formáj semon észr imádsá i vallj M.-hitet Hille
mé ne hitt M.-t d Nag Heróde uralm alat élt amiko rég nézete helyé a új M.- vár
eszmé kezdté betölten reménységé személye M eljöveteléb vetett né nagyob része
Ekko i Dávi házátó vártá az igazságo é béké kormányzato remélte M.-tól Azonba a
akkor apokrifákná má idege ele i vegyü M.- hitb tradicionáli eszm mellett amel
szerin Dávidtó fo származni felmerü a isten é kezdettő fogv létez M
eljöveteléne nem-zsid gondolata régebb apokrifákná M föld király íg a Enoc
könyv hetve pásztorána vízióiba 85-90 amel Jochana Hirkanos zsid királ idejébő
származi időszámítá előtt 135-10 SibylIá könyvébe idősz el 1 sz M.- Iste küld
keletrő a vége ve háborúkna csupá Istenne engedelmeskedik Templo é Szentföl
rombolói Iste fogj elpusztítan ekkor a Utols ítéletko pedi pogányo megtérne
Istenhe Iste örökk tart királyság jö létr it földön aho a örö bék fo uralkodni
Hog azonba milye lesz é honna származi M. az Sibyllá ne említik ellenbe Salamo
Zsoltáro apokrifja mel Pompeiu politika beavatkozásako keletkezett Dávidtó
származtatj azt akine eljövetelé egyedü csa Iste tudj előre E a apokri ira M
személyé leginkáb kiszínez részletese elmondja hog előszö i l fogj tiporn a
igazságtala uralkodóka é pogán okát maj össz fogj gyűjten Izrae szétszór népé
megalapítj sajá igazságo é béké uralmát aho gonoszna ne les hely pogán népe
aláj leszne rendelv a egés vilá Isten fogj dicsőíteni Jeruzsále ismé szen váro
lesz ahov vilá minde szélérő jönn fogna Iste dicsőségé imádni E a utóbb leírá
Jesáj hatásá mutatj Jesáj 11 é köv Bűntő mentesen telje istenfélelemmel Iste
szelleméve telítve hősiese é igazságosa kormányozz M Iste nyájá szavána
hatalmáva megakadályozz bűnözést féke tartj hivatalnokokat úgy hog a
igazságtalansá é zsarnoksá eltűnne országából ne harcosokb é hadiszerekbe se
aranyb é ezüstbe hane egyedü Istenb vet bizalmá ebbe les erőssége ne pedi
hadseregben tovább apokri ira Baruchó mel ma időszámítá els századána vég fel
keletkezett Eszerin M Róma Birodalo bukásako fo eljönn e fogj az pusztítan a
utols imperátor lánco fogjá Cio hegyér M el vezetni ak ő istentelenség miat
megöli úgyszinté Izrae ellenségei i kardélr hányja mí megmaradtaka uralm al
kényszerít mag a idő végéi fo uralkodni E zsid tudóso álta sohase kanonizál
apokri ira egyébkén bebizonyította töb keresztén interpoláció tartalmaz tovább
apokrifák amelye foglalkozna M.- eszmével Lév Testamentuma amel szerin pap
törzsbő fo M eljönn lényegéné fogv telese szellem lesz ak Iste bölcsességé
árasztj világr é a emberiségre megszüntet bűn gonoszságo ideáli papságáva a idő
égéi kormányozn fogj világot maj me fogj nyitn paradicso kapuit eldobj karó
szenteke a Éle Fájáho vezeti Ehhe hasonl Jud Testamentum apokrif M.-hite mel
szinté szellem lelk tulajdonoka emel ki Szerint M egyedül küldetés a emberisé
regenerálás uralm igazságo é üdvhoz les a egés világr nézve 1 pátriárk
testamentumána keletkezés idej Makkabeu királyo kor inne magyarázhat pap
törzsbő származ M eszméje legrégib apokalipszis amelybe kezdettő fogv létez M
isten elküldetésérő va szó Enoc Könyv 8 71 amel a idősz előtt els századbó való
It M Embe fiána neveztetik min angyal lén va leírva ember arccal d a Égbe
trónol E M má teremté előt élt dicsőség pedi örökkévalóságtó örökkévalósági
tart les a igazsá é bölcsessé megszemélyesülés Iste valamenny megnyilatkozásána
közvetítője H pedi elj vilá vége akko Iste trónus mellet fogla helye valamenny
teremtmén felet ítélkezn fog Ekko minde lén l fo előtt borulni dicsőíten fogj
hálá fo adn ért Szelleme Urának Rejtv ne maradha előtt tito valamenny
gonosztevőt főképpe királyoka é hatalmasságoka örö kárhozatr ítél d ugyanakko a
igazságosaka örö gyönyörbe részesít közöttü fo lakn a örökkévalóságig Enoc M.-
Embe fiána nevezi viszon a Enoc Köny hébe é szlá szövegébe a Enoc né azono
Letatron-na a m legmagasab rend szelle Iste közvetle közelében ak vilá
kormányzatá intéz ugyanil értelm kabbalába é rabbiniku irodalomba is Ugyanilye
értelm Philóná i Logos amelye jöv királyságána betöltőjére aza M.-r alkalmaz a
Embe fi Ba Na kifejezé tehá M.-sa egyértelmű Foglalkozi mé M.-sa Ezr Negyedi
Könyv é pedi úg a égi min föld M.-sal E köny a els sz.-ba keletkezet szinté
róma birodalo elle irányul ez fogj M elpusztítan után mé négyszá évi fo
uralkodni azutá me fo haln a egés emberiségge együtt It M ill hom v ips hom
kifejezésse i va jelölve Talmudba Szanhedrin-traktátu 98 szó M.-ról Érdeke mé
jeruzsálem Talmu Jóm V leírása M.-ról rabbiniku irodalo M koncepciój föld M.-b
vetet hi ma időszámítá 1 századátó kezdv e judaizmu M.-hit is Ez visszhangozz
zsid liturgi naponkén máig felfogá i Dávi sarjána nevez M.-t judaizmus
kereszténységtő szeparál eze M.-hi már a I sz.-ba feltűn II sz.-ba él Justinius
valamin Philosophumen 9 3 szerzőj i észleli é megállapítjá azt Előbb Dialógu cu
Tryphon 49 c művében melybe hangsúlyozza hog zsidó mé ezutá várjá Dávidtó
származ M.-t zsidósá M.- é ról elnevezet jöv korsza prófétáktó álmodot örö béke
hábor telje kiküszöbölésének morálna é szelleműe pogánysá é ösztönsé felett
uralmá jelenti ez m i vallj zsidósá egés egyetem naponként imájában teremté
előtt létezé i foglalkoztatt rabbiniku irodalma legrégib időktő kezdve Peszikt
Rabb 33. 36 koncepciój szerin M teremté előt születet a isten Gondviselé
adományakép Iste mag rejtett ő el hog egyko gonoszságo é tagadás M győzz le
Haggad i tu M preexisztenciájáró Peszáchi 54a Nedári 39a Jalku 1 2 eszerin M
nev Jinno é má teremté előt vol meg ha dologgal ami szinté megelőzté teremtést
Ugyancsa említi az R Josu be Lev jelenései Midra Kohe é Széde Ga Ede
apokaliptiku iratok amelye M Be Dávidna nevezi M.-t Ného M előlétezésérő é
hirtelen váratla megjelenésérő va szó íg Mát Evangéliumába 24: 27 43-4 azonba
mé e i tiszt zsid koncepció amel megtalálhat a Exodu Rabb L-ben Midrá
Tanchumába Semós amel irato Móze hirtele megjelenésé várjá Rómába M alakjában
ugyanúg a Agada ha-Mosiac is Másho sz va született d mé me ne jelen M.-ró e má
2 sz.-ba ismerete felfogá volt mer ez említ Justinu i m VIII amellye megegyezi
Szanhedrin-traktátu 89 jeruzsálem Targu szerin Mich prófét 4 8-ho M földö van d
a embere bűne miat elrejtőzött Másho ismé sz va má ré születet M.-ról íg
jeruzsálem Talmu Beráchó 2 szerin Bethlenembe születet másodi Templo lerombolás
napján Zerubbabe Apokalypsis szerin pedi Dávi királ korába elrejtv Rómába
tartózkodik A Ezékie prófétá 34 2 alapul felfogá magá Dávi király tartott
M.-nak Eg mási felfogá Józseftő származ M eszménye melyr legrégib feljegyzé
Szukkót-traktátusba va 5 a E csatába elesik Talmu ne részletez ez M.-t d későb
máso felvetté ez koncepciót íg Száadja vallásfilozófu é Há gáón előbb a Emunó ve-Deótban
utóbb Taa Zekénimben Eszerin Józseftő származ M me fogj előzn Dávidtó származó
össz fogj gyűjten Izrae népé Jeruzsálembe aho visszaállítj Nag Templomo
megalapítj a emberiességr é jogr építet uralmát d Go é Mago megjelenne előtt é
megölik Csupá Mosiac be Dávi fogj ő feltámasztani Ez Józse M.- a elveszet tí
törzs l o M.-ána tartják d Nag Sándor-mondáva l fenteb i hasonlóságo muta L
Judaizmus Jézus Kereszténysé é zsidóság Álmessiások Irodalom hébe apokaliptiku
irato szövegé közl A Jelline Bikkur ha-Itti I.-III k.-ben Kimerít összefoglal
tanulmány a Mose Buttenwieser M Jew Encycl 190 Fonto műve még Schfirer
Geschicht de jüdische Volke 3 ed II R Smend Alttestamentlich
Religionsgeschichte W Nowack Di Zukunftshoffnun Israel i de assyrische Zeit
Hühn Di messianische Weissagungen Fr Giesehrecht De Knech Jahwe i
Deutero-Jesaia W Bousset Di Religio de Judentum i neutestamentliche Zeitalter F
Perles Kritikz Bousset Religio d Judentums P Volz Jüdisch Eschatologi vo Danie
bi Akib H J Holtzmann Lehrbuc de neutestamentliche Theologi I ;W Baldensperger
Di messianisch-apokalyptische Hoffnunge de Judentums F Weber Jüdisch theologi
au Grun de Talmu 2 ed ;G H Dalman De leidend un de sterbend Messia u a. Di Wort
Jesn Kampers Alexande de Gross un di Ide de Weltimperium i Propheti un Sag
Hackmann Di Zukunftserwartun de Jesaia Volz Di vorexilisch Jahwepropheti un de
Messias Marti Geschicht de israelitische Religion u a. Da Buc jesiach Cheyne
Introductio t Isaia Robertso Smith Th Prophet o Israel Adol Posnanski Siloh Ei
Beitra zu Geschicht de Messiaslehre I Leipzi 190 Gezzken Kompositio un
Entstehungszei de Oracul Sibyllina
13287.h
CÍMSZ Messi
SZÓCIK Messi hé ha-Mosiác felken gö Christo Evangéliumokb Messiá Ján 4
zsidós messiá hitén ideál király a ró elneveze korb f eljönn másod Templ koráb
jeruzsále főpap nevezt formál felkené ut ha-Koh ha-Mosiach-na felke főpapn Le 1
va Mosia Nógidna felke uralkodón Dáni 2 va egyszerű M.-na mi II Oné esetébe
Mintho királ felkenté e Ist felkentjéne Mosia ha-S nevezté mi a Ist nevéb
dicsőségéb gyakorol uralm Izra né fele Sá 1 8-1 1 Jesá 5 Zsol 8 21- Ehh képe vo
kirá sérthetetl Sá 2 Jesá prófé Cyr perz király zsid megszabadítój M.-n nevez
miut babilo királyságn bálványimádásn vég vete Izrae hazájá vezett Zsolt
pátriárkák neve Ist felkentjein
13287.
CÍMS Mess
SZÓCI Mess h ha-Mosiá felke g Christ Evangéliumok Messi Já zsidó messi hité
ideá királ r elnevez kor eljön máso Temp korá jeruzsál főpa nevez formá felken
u ha-Ko ha-Mosiach-n felk főpap L v Mosi Nógidn felk uralkodó Dán v egyszer
M.-n m I On esetéb Minth kirá felkent Is felkentjén Mosi ha- nevezt m Is nevé
dicsőségé gyakoro ural Izr n fel S 8- Jes Zso 21 Eh kép v kir sérthetet S Jes
próf Cy per királ zsi megszabadító M.- neve miu babil királyság bálványimádás
vé vet Izra hazáj vezet Zsol pátriárká nev Is felkentjei 105 ma Izr né ill t
hel Bib e né Zso Chaba Jólle késő ered legrég szentiratokn személ M. vet végigm
eg Bibli j reménység vet próféciá pe szükségsz kifejező e prófé részle ké a M
királyságn Jes v 1 1- m Jerem Ezék fej M eszm Jes szer Jisáj szárma Is szelle m
bölcses ra nyugo is félelem fo vilá kormányoz igazságosság hithűség 1 hábo vise
el háb hely bé állí igazsá vet hi nép visszaállí b r uralko országszer bár fé
farkast leop fo bánt gödöl zsarnok önk eltűnn m Is megismer átha eg orszá né fo
serkent politi ambíc ha be egysz pász életé ors ép ez felvirágz fo fenyege
külfö veszede ellen tö né M.- fog jö tanács döntés csodálatramé tanácsa Isten
hasonla h Békefejede l n Jesájá csu moralis ha politi besz ami M.-hi hangoztat
nemz függetlensé e be Isten v megtéré akar ell v Assyriá Egyiptom v szövetségn
Jerem M.-h általá megegye Josájáév szeri Dá igazsá sa l aki n Ado cidk Is
igazság Ezékiel csu pass al ors újjászület kizáró Is m le Azon késő fejeze amel
exil idejé származn részletes ké ad M államn m j áll amel Dá kir sa kormányo
dicsőséges nem ú egysé le m e Dá kir idej exil ut idők Chagg Zacha Deutero-Jes
foglalkoz M.-s t remé Temp visszaállít igazsá kormányza Chag Zechar 3
Legmagasab máso v Deutero-Jes fe messianiz gondolat Be é prófé vallá esz
legmagas fejlőd fokuk Jes elgondol szer törté végcé emberi üdvözülé Izr hivatá
h eg emberi javá szenvedj m Is rende e cél egyé ha eg Izrae m emberi regenerálá
hiva teljesít i istenhi né k hirde terjeszt azo Is szolgá megtéríte h min nyel
imád sa korá Izráe ha j ideá Izrae gondo Jesá Izra vallá tapasztal te alkalma
magasz cé Is akar h szenvedé megalázá eltűrésé halad kitűz cé fe Jesá m
Deutero-Jes Mi prófé megegyez abb h korsz általá világb k le személyé exil ut
Malac J prófé foglalkozn ha csu M eszmév apokrifák szemé szin játs szerep némel
hisz be remé Makk Szira Judi Tób Baru Makk Sala Bölcsessé egyálta emlí Dá házá
szárm M. M hi kétségkí kizár zsidó a emberiségn pe m univerzá hit zs felfo
ragaszkod szigor ah s h zs leg zsidósá megvá Cy per kirá való an tekinte próf
kés pe N Sán kö eg legen szövődt egés nélk legendák mel zsidósá támog n
uralkodó zsidóság v viszon mutatj em Tal J Josep Antiquita zsidó egyet személ
M.- csu Makkab uralkodó kihal u kezd foglalkoz ide N Hero zsarn ura idej ami
Rómá v függő nyilvánval le Is Dá eljöve sarjá remé Izr megváltá ide al H eb kor
M zsidóság általá vo a bizonyíté következ Jézus hívei meggyőződé h Jé Josep be
Ju Taci Histo Sueton Vespasia szin tud zs M hitér Ph bes j M.-király prem poe
máso Temp lerombol u megállapít form sem és imád val M.-hit Hil hi M. N Heró
ura al é ami r néze hel M v esz kezd betölt reménysé személ eljövetel vete nagy
rés Ek Dá házá vár igazsá bé kormányza remél M.-t Azon akk apokrifák ide e veg
M hi tradicioná es melle am szer Dávid származ felme ist kezdet fo lét
eljövetelé nem-zs gondola rége apokrifák fö kirá En kön het pásztorá víziói 85-
am Jocha Hirkan zs kir idejé szárma időszámí elő 135- Sibyl könyvé idő M Is kü
kelet vé háborúk csu Isten engedelmesked Temp Szentf rombol Is fo elpusztít ekk
Uto ítélet pe pogán megtér Isten Is örö ta királys lé föld a ö b uralkod H azon
mil le hon szárma Sibyl említ ellen Sala Zsoltá apokrif m Pompe politi
beavatkozása keletkeze Dávid származta a aki eljövete egye c Is tu elő apok i
személ legink kiszín részlete elmond h elős fo tipo igazságta uralkodó pog ok m
ös fo gyűjt Izr szétsz né megalapí sa igazsá bé uralm a gonosz l he pog né al
lesz rende eg vi Ist fo dicsőíte Jeruzsá is sz vá le ah vi min szélé jö fog Is
dicsősé imád utó leí Jes hatá muta Jes k Bűn mentes tel istenfélelemm Is
szellemé telít hősie igazságo kormányo Is nyá szavá hatalmá megakadályo bűnözé
fé tar hivatalnokok ú h igazságtalan zsarnok eltűn országáb harcoso hadiszerek
aran ezüst ha egye Iste v bizal eb l erőssé pe hadseregb tová apok i Baruc m
időszámí e századá v f keletkeze Eszer Ró Biroda bukása eljö fo pusztít uto
imperát lán fog C hegy vezet istentelens mi megö úgyszin Izr ellenség kardé
hány megmaradta ura kényszer m i vég uralkod zs tudó ál soha kanoniz apok i
egyébk bebizonyítot t kereszt interpolác tartalm tová apokrif amel foglalkoz M
eszmév L Testamentu am szer p törzs eljö lényegé fo tele szell le Is bölcsessé
árasz vilá emberiség megszünt b gonoszsá ideá papságá i ég kormányo fo világ m
fo nyi paradic kapu eldo ka szente É Fájá veze Eh haso J Testament apokr M.-hi
m szin szell le tulajdono em Szeri egyed küldet emberi regenerál ura igazsá
üdvh l eg vilá néz pátriá testamentumá keletkez id Makkab királ k in magyarázh
p törzs szárm eszmé legrég apokalipsz amely kezdet fo lét ist elküldetésé s En
Kön am idő elő e század va Em fiá neveztet m angy l leír emb arcc Ég trón terem
el é dicsős pe örökkévalóság örökkévalósá ta l igaz bölcses megszemélyesül Is
valamen megnyilatkozásá közvetítő pe e vi vé ak Is trón mell fog hel valamen
teremtm fel ítélke f Ek min l elő borul dicsőít fo há a é Szelle Urán Rej marad
elő ti valamen gonosztev főkép királyo hatalmasságo ö kárhoza ít ugyanak
igazságosa ö gyönyör részes közöt la örökkévalóság En M Em fiá neve visz En Kö
hé sz szövegé En azo Letatron- legmagas re szel Is közvet közeléb vi kormányza
int ugyan érte kabbalá rabbini irodalom Ugyanil érte Philó Log amel j
királyságá betöltőjé a M. alkalm Em kifeje te M.- egyértel Foglalko M.- E Negye
Kön pe é m fö M.-s kö e sz.- keletkez szin ró biroda el irány fo elpusztít ut
négys é uralkod azu ha eg emberiség együ i h i h kifejezés jelöl Talmud
Szanhedrin-traktá s M.-r Érde jeruzsál Tal J leírá M.-r rabbini iroda koncepci
fö M. vet időszámí századá kez judaiz M.-h visszhango zs litur naponk má felfo
Dá sarjá nev M. judaizm kereszténység szepar e M.- m sz.- felt sz.- Justini
valam Philosophum szerz észle megállapít a Elő Dialó Tryph művéb mely
hangsúlyoz h zsi ezu vár Dávid szárm M. zsidó M r elnevez j kors próféták álmod
ö bé háb tel kiküszöbölésén morál szellem pogány ösztön fele ural jelen val
zsidó eg egyet naponké imájáb terem elő léte foglalkozta rabbini irodal legrég
idők kezd Peszi Ra 3 koncepci szer terem el szület ist Gondvise adományak Is m
rejte h egy gonoszsá tagad győ Hagg preexisztenciájá Peszác 5 Nedá 3 Jal eszer
n Jin terem el v m dologg a szin megelőz teremté Ugyanc emlí Jo L jelenés Mid
Ko Szé E apokalipti irat amel Dávid neve M. Né előlétezésé hirtel várat
megjelenésé s M Evangéliumá 2 43 azon tis zs koncepc am megtalálh Exo Ra L-b
Mid Tanchumá Sem am ira Mó hirte megjelené vár Rómá alakjáb ugyan Aga ha-Mosi
Más születe jel M.- sz.- ismere felfo vo m eml Justi VI amell megegye
Szanhedrin-traktá jeruzsál Tar szer Mi próf 8- föl v embe bű mi elrejtőzö Más
is szület M.-r jeruzsál Tal Berác szer Bethlenem szület máso Temp lerombol napj
Zerubba Apokalyps szer pe Dá kir korá elrej Rómá tartózkod Ezék prófé alap
felfo ma Dá kirá tarto M.-n má felfo József szárm eszmén mel legrég feljegy
Szukkót-traktátus csatá eles Tal részlet M. kés má felvet koncepci Száad
vallásfilozó gá elő Emu ve-Deótb utó T Zekénimb Eszer József szárm fo elő Dávid
szárma ös fo gyűjt Izr né Jeruzsálem a visszaállí N Templo megalapí emberiessé
jo épít uralm Ma megjelen elő megöl Csu Mosi Dá fo feltámaszta Józ M elvesz tör
M.-á tartj N Sándor-mondá fent hasonlósá mu Judaizm Jéz Keresztény zsidós
Álmessiás Irodal hé apokalipti ira szöve kö Jelli Bikk ha-It I.-I k.-b Kimer
összefogl tanulmá Mo Buttenwies J Ency 1 Fon mű m Schfir Geschic jüdisc Vol Sme
Alttestamentli Religionsgeschich Nowa Zukunftshoffn Isra assyrisc Ze Hü
messianisc Weissagung Giesehrec Kne Jah Deutero-Jesa Bouss Relig Judent
neutestamentlic Zeitalt Perl Kriti Bouss Relig Judentu Vo Jüdis Eschatolo Dan
Ak Holtzma Lehrb neutestamentlic Theolo Baldensperg messianisch-apokalyptisc
Hoffnun Judentu Web Jüdis theolo Gr Tal Dalm leide sterbe Mess Wo Je Kampe
Alexan Gro I Weltimperi Prophe S Hackma Zukunftserwart Jesa Vo vorexilis
Jahweprophe Messi Mar Geschic israelitisc Religi B jesia Chey Introduct Isa
Robert Smi Proph Isra Ad Posnans Sil Beit Geschic Messiasleh Leip 1 Gezzk
Komposit Entstehungsz Orac Sibylli
13287
CÍM Mes
SZÓC Mes ha-Mosi felk Chris Evangéliumo Mess J zsid mess hit ide kirá
elneve ko eljö más Tem kor jeruzsá főp neve form felke ha-K ha-Mosiach- fel
főpa Mos Nógid fel uralkod Dá egysze M.- O eseté Mint kir felken I felkentjé
Mos ha nevez I nev dicsőség gyakor ura Iz fe 8 Je Zs 2 E ké ki sérthete Je pró
C pe kirá zs megszabadít M. nev mi babi királysá bálványimádá v ve Izr hazá
veze Zso pátriárk ne I felkentje 10 m Iz n il he Bi n Zs Chab Jóll kés ere legré
szentiratok szemé M ve végig e Bibl reménysé ve próféci p szükségs kifejez próf
részl k királyság Je 1 Jere Ezé fe esz Je sze Jisá szárm I szell bölcse r nyug
i félele f vil kormányo igazságossá hithűsé háb vis e há hel b áll igazs ve h
né visszaáll uralk országsze bá f farkas leo f bán gödö zsarno ön eltűn I
megisme áth e orsz n f serken polit ambí h b egys pás élet or é e felvirág f
fenyeg külf veszed elle t n M. fo j tanác dönté csodálatram tanács Iste hasonl
Békefejed Jesáj cs morali h polit bes am M.-h hangozta nem függetlens b Iste
megtér aka el Assyri Egyipto szövetség Jere M.- által megegy Josájáé szer D
igazs s ak Ad cid I igazsá Ezékie cs pas a or újjászüle kizár I l Azo kés fejez
ame exi idej származ részlete k a állam ál ame D ki s kormány dicsősége ne egys
l D ki ide exi u idő Chag Zach Deutero-Je foglalko M.- rem Tem visszaállí igazs
kormányz Cha Zecha Legmagasa más Deutero-Je f messiani gondola B próf vall es
legmaga fejlő foku Je elgondo sze tört végc ember üdvözül Iz hivat e ember jav
szenved I rend cé egy h e Izra ember regenerál hiv teljesí istenh n hird
terjesz az I szolg megtérít mi nye imá s kor Izrá h ide Izra gond Jes Izr vall
tapaszta t alkalm magas c I aka szenved megaláz eltűrés hala kitű c f Jes
Deutero-Je M próf megegye ab kors által világ l személy exi u Mala próf
foglalkoz h cs eszmé apokrifá szem szi ját szere néme his b rem Mak Szir Jud Tó
Bar Mak Sal Bölcsess egyált eml D ház szár M h kétségk kizá zsid emberiség p
univerz hi z felf ragaszko szigo a z le zsidós megv C pe kir val a tekint pró
ké p Sá k e lege szövőd egé nél legendá me zsidós támo uralkod zsidósá viszo
mutat e Ta Jose Antiquit zsid egye szemé M. cs Makka uralkod kiha kez foglalko
id Her zsar ur ide am Róm függ nyilvánva l I D eljöv sarj rem Iz megvált id a e
ko zsidósá által v bizonyít követke Jézu híve meggyőződ J Jose b J Tac Hist
Sueto Vespasi szi tu z hité P be M.-királ pre po más Tem lerombo megállapí for
se é imá va M.-hi Hi h M Her ur a am néz he es kez betöl reménys szemé eljövete
vet nag ré E D ház vá igazs b kormányz remé M.- Azo ak apokrifá id ve h
tradicion e mell a sze Dávi szárma felm is kezde f lé eljövetel nem-z gondol
rég apokrifá f kir E kö he pásztor vízió 85 a Joch Hirka z ki idej szárm
időszám el 135 Siby könyv id I k kele v háború cs Iste engedelmeske Tem Szent
rombo I f elpusztí ek Ut ítéle p pogá megté Iste I ör t király l föl uralko azo
mi l ho szárm Siby emlí elle Sal Zsolt apokri Pomp polit beavatkozás keletkez
Dávi származt ak eljövet egy I t el apo szemé legin kiszí részlet elmon elő f tip
igazságt uralkod po o ö f gyűj Iz széts n megalap s igazs b ural gonos h po n a
les rend e v Is f dicsőít Jeruzs i s v l a v mi szél j fo I dicsős imá ut le Je
hat mut Je Bű mente te istenfélelem I szellem telí hősi igazság kormány I ny
szav hatalm megakadály bűnöz f ta hivatalnoko igazságtala zsarno eltű országá
harcos hadiszere ara ezüs h egy Ist biza e erőss p hadsereg tov apo Baru
időszám század keletkez Esze R Birod bukás elj f pusztí ut imperá lá fo heg
veze istentelen m meg úgyszi Iz ellensé kard hán megmaradt ur kénysze vé uralko
z tud á soh kanoni apo egyéb bebizonyíto keresz interpolá tartal tov apokri ame
foglalko eszmé Testament a sze törz elj lényeg f tel szel l I bölcsess áras vil
emberisé megszün gonoszs ide papság é kormány f vilá f ny paradi kap eld k
szent Fáj vez E has Testamen apok M.-h szi szel l tulajdon e Szer egye külde
ember regenerá ur igazs üdv e vil né pátri testamentum keletke i Makka kirá i
magyaráz törz szár eszm legré apokalips amel kezde f lé is elküldetés E Kö a id
el száza v E fi nevezte ang leí em arc É tró tere e dicső p örökkévalósá
örökkévalós t iga bölcse megszemélyesü I valame megnyilatkozás közvetít p v v a
I tró mel fo he valame teremt fe ítélk E mi el boru dicsőí f h Szell Urá Re
mara el t valame gonoszte főké király hatalmasság kárhoz í ugyana igazságos
gyönyö része közö l örökkévalósá E E fi nev vis E K h s szöveg E az Letatron
legmaga r sze I közve közelé v kormányz in ugya ért kabbal rabbin irodalo
Ugyani ért Phil Lo ame királyság betöltőj M alkal E kifej t M. egyérte Foglalk
M. Negy Kö p f M.- k sz. keletke szi r birod e irán f elpusztí u négy uralko az
h e emberisé egy kifejezé jelö Talmu Szanhedrin-trakt M.- Érd jeruzsá Ta leír
M.- rabbin irod koncepc f M ve időszám század ke judai M.- visszhang z litu
napon m felf D sarj ne M judaiz kereszténysé szepa M. sz. fel sz. Justin vala
Philosophu szer észl megállapí El Dial Tryp művé mel hangsúlyo zs ez vá Dávi
szár M zsid elneve kor prófétá álmo b há te kiküszöbölésé morá szelle pogán
ösztö fel ura jele va zsid e egye naponk imájá tere el lét foglalkozt rabbin
iroda legré idő kez Pesz R koncepc sze tere e szüle is Gondvis adománya I rejt
eg gonoszs taga gy Hag preexisztenciáj Peszá Ned Ja esze Ji tere e dolog szi
megelő teremt Ugyan eml J jelené Mi K Sz apokalipt ira ame Dávi nev M N
előlétezés hirte vára megjelenés Evangélium 4 azo ti z koncep a megtalál Ex R
L- Mi Tanchum Se a ir M hirt megjelen vá Róm alakjá ugya Ag ha-Mos Má szület je
M. sz. ismer felf v em Just V amel megegy Szanhedrin-trakt jeruzsá Ta sze M pró
8 fö emb b m elrejtőz Má i szüle M.- jeruzsá Ta Berá sze Bethlene szüle más Tem
lerombo nap Zerubb Apokalyp sze p D ki kor elre Róm tartózko Ezé próf ala felf
m D kir tart M.- m felf Józse szár eszmé me legré feljeg Szukkót-traktátu csat
ele Ta részle M ké m felve koncepc Száa vallásfiloz g el Em ve-Deót ut Zekénim
Esze Józse szár f el Dávi szárm ö f gyűj Iz n Jeruzsále visszaáll Templ megalap
emberiess j épí ural M megjele el megö Cs Mos D f feltámaszt Jó elves tö M.-
tart Sándor-mond fen hasonlós m Judaiz Jé Keresztén zsidó Álmessiá Iroda h
apokalipt ir szöv k Jell Bik ha-I I.- k.- Kime összefog tanulm M Buttenwie Enc
Fo m Schfi Geschi jüdis Vo Sm Alttestamentl Religionsgeschic Now Zukunftshoff
Isr assyris Z H messianis Weissagun Giesehre Kn Ja Deutero-Jes Bous Reli Juden
neutestamentli Zeital Per Krit Bous Reli Judent V Jüdi Eschatol Da A Holtzm
Lehr neutestamentli Theol Baldensper messianisch-apokalyptis Hoffnu Judent We
Jüdi theol G Ta Dal leid sterb Mes W J Kamp Alexa Gr Weltimper Proph Hackm
Zukunftserwar Jes V vorexili Jahweproph Mess Ma Geschi israelitis Relig jesi
Che Introduc Is Rober Sm Prop Isr A Posnan Si Bei Geschi Messiasle Lei Gezz
Komposi Entstehungs Ora Sibyll
1328
CÍ Me
SZÓ Me ha-Mos fel Chri Evangélium Mes zsi mes hi id kir elnev k elj má Te
ko jeruzs fő nev for felk ha- ha-Mosiach fe főp Mo Nógi fe uralko D egysz M.
eset Min ki felke felkentj Mo h neve ne dicsősé gyako ur I f J Z k k sérthet J
pr p kir z megszabadí M ne m bab királys bálványimád v Iz haz vez Zs pátriár n
felkentj 1 I i h B Z Cha Jól ké er legr szentirato szem v végi Bib reménys v
próféc szükség kifeje pró rész királysá J Jer Ez f es J sz Jis szár szel bölcs
nyu félel vi kormány igazságoss hithűs há vi h he ál igaz v n visszaál ural
országsz b farka le bá göd zsarn ö eltű megism át ors serke poli amb egy pá éle
o felvirá fenye kül vesze ell M f taná dönt csodálatra tanác Ist hason Békefeje
Jesá c moral poli be a M.- hangozt ne független Ist megté ak e Assyr Egyipt
szövetsé Jer M. álta megeg Josájá sze igaz a A ci igazs Ezéki c pa o újjászül
kizá Az ké feje am ex ide szárma részlet álla á am k kormán dicsőség n egy k id
ex id Cha Zac Deutero-J foglalk M. re Te visszaáll igaz kormány Ch Zech
Legmagas má Deutero-J messian gondol pró val e legmag fejl fok J elgond sz tör
vég embe üdvözü I hiva embe ja szenve ren c eg Izr embe regenerá hi teljes
isten hir terjes a szol megtérí m ny im ko Izr id Izr gon Je Iz val tapaszt
alkal maga ak szenve megalá eltűré hal kit Je Deutero-J pró megegy a kor álta
vilá személ ex Mal pró foglalko c eszm apokrif sze sz já szer ném hi re Ma Szi
Ju T Ba Ma Sa Bölcses egyál em há szá kétség kiz zsi emberisé univer h fel
ragaszk szig l zsidó meg p ki va tekin pr k S leg szövő eg né legend m zsidó
tám uralko zsidós visz muta T Jos Antiqui zsi egy szem M c Makk uralko kih ke
foglalk i He zsa u id a Ró füg nyilvánv eljö sar re I megvál i k zsidós álta
bizonyí követk Jéz hív meggyőző Jos Ta His Suet Vespas sz t hit b M.-kirá pr p
má Te leromb megállap fo s im v M.-h H He u a né h e ke betö remény szem eljövet
ve na r há v igaz kormány rem M. Az a apokrif i v tradicio mel sz Dáv szárm fel
i kezd l eljövete nem- gondo ré apokrif ki k h pászto vízi 8 Joc Hirk k ide
szár időszá e 13 Sib köny i kel hábor c Ist engedelmesk Te Szen romb elpuszt e
U ítél pog megt Ist ö királ fö uralk az m h szár Sib eml ell Sa Zsol apokr Pom
poli beavatkozá keletke Dáv származ a eljöve eg e ap szem legi kisz részle elmo
el ti igazság uralko p gyű I szét megala igaz ura gono p le ren I dicsőí Jeruz
m szé f dicső im u l J ha mu J B ment t istenfélele szelle tel hős igazsá
kormán n sza hatal megakadál bűnö t hivatalnok igazságtal zsarn elt ország
harco hadiszer ar ezü eg Is biz erős hadsere to ap Bar időszá száza keletke Esz
Biro buká el puszt u imper l f he vez istentele me úgysz I ellens kar há
megmarad u kénysz v uralk tu so kanon ap egyé bebizonyít keres interpol tarta
to apokr am foglalk eszm Testamen sz tör el lénye te sze bölcses ára vi emberis
megszü gonosz id papsá kormán vil n parad ka el szen Fá ve ha Testame apo M.-
sz sze tulajdo Sze egy küld embe regener u igaz üd vi n pátr testamentu keletk
Makk kir magyará tör szá esz legr apokalip ame kezd l i elküldeté K i e száz f
nevezt an le e ar tr ter dics örökkévalós örökkévaló ig bölcs megszemélyes
valam megnyilatkozá közvetí tr me f h valam terem f ítél m e bor dicső Szel Ur
R mar e valam gonoszt fők királ hatalmassá kárho ugyan igazságo gyöny rész köz
örökkévalós f ne vi szöve a Letatro legmag sz közv közel kormány i ugy ér kabba
rabbi irodal Ugyan ér Phi L am királysá betöltő alka kife M egyért Foglal M Neg
K M. sz keletk sz biro irá elpuszt nég uralk a emberis eg kifejez jel Talm
Szanhedrin-trak M. Ér jeruzs T leí M. rabbi iro koncep v időszá száza k juda M.
visszhan lit napo fel sar n judai kereszténys szep M sz fe sz Justi val Philosoph
sze ész megállap E Dia Try műv me hangsúly z e v Dáv szá zsi elnev ko prófét
álm h t kiküszöbölés mor szell pogá öszt fe ur jel v zsi egy napon imáj ter e
lé foglalkoz rabbi irod legr id ke Pes koncep sz ter szül i Gondvi adomány rej
e gonosz tag g Ha preexisztenciá Pesz Ne J esz J ter dolo sz megel terem Ugya
em jelen M S apokalip ir am Dáv ne előlétezé hirt vár megjelené Evangéliu az t
konce megtalá E L M Tanchu S i hir megjele v Ró alakj ugy A ha-Mo M szüle j M
sz isme fel e Jus ame megeg Szanhedrin-trak jeruzs T sz pr f em elrejtő M szül
M. jeruzs T Ber sz Bethlen szül má Te leromb na Zerub Apokaly sz k ko elr Ró
tartózk Ez pró al fel ki tar M. fel Józs szá eszm m legr felje Szukkót-traktát
csa el T részl k felv koncep Szá vallásfilo e E ve-Deó u Zekéni Esz Józs szá e
Dáv szár gyű I Jeruzsál visszaál Temp megala emberies ép ura megjel e meg C Mo
feltámasz J elve t M. tar Sándor-mon fe hasonló Judai J Kereszté zsid Álmessi
Irod apokalip i szö Jel Bi ha- I. k. Kim összefo tanul Buttenwi En F Schf Gesch
jüdi V S Alttestament Religionsgeschi No Zukunftshof Is assyri messiani
Weissagu Giesehr K J Deutero-Je Bou Rel Jude neutestamentl Zeita Pe Kri Bou Rel
Juden Jüd Eschato D Holtz Leh neutestamentl Theo Baldenspe
messianisch-apokalypti Hoffn Juden W Jüd theo T Da lei ster Me Kam Alex G
Weltimpe Prop Hack Zukunftserwa Je vorexil Jahweprop Mes M Gesch israeliti Reli
jes Ch Introdu I Robe S Pro Is Posna S Be Gesch Messiasl Le Gez Kompos
Entstehung Or Sibyl