13312.htm
CÍMSZÓ: Mezőgazdaság
SZÓCIKK: Mezőgazdaság. Azt a
divatos és átlátszó célzatú elméletet, hogy a zsidó - éppúgy mint a föníciai és
a görög - kereskedőnép, amelynek semmi hajlandósága nincs a M.-hoz, nagyon könnyű
megcáfolni. A Biblia és a régi zsidó írások telve vannak a földmíveléssel
kapcsolatos törvényekkel és szabályokkal, amikből nyilvánvaló, hogy Palesztina
agrárállam volt és a zsidók első sorban földmíveléssel foglalkoztak.
Kereskedelemmel és pénzügyletekkel intenzívebben csak a diasporában kezdenek
foglalkozni, itt is többnyire csak kényszerűségből, miután a temérdek
akadállyal, mely a földet elzárta előlük, nem tudtak mindig, de nem is
tudhattak megküzdeni. De bármikor és bárhol csak a legcsekélyebb lehetősége is
mutatkozott annak, hogy földet mivelhessenek, a zsidók örömmel kaptak ezen a
lehetőségen s munkájuk eredményével bizonyították be, hogy ösztönszerű és
őszinte a föld és a földmunka iránt való szeretetük. Magyarországon a legrégibb
időkben foglalkoztak a zsidók M.-gal. Bebizonyított tény, hogy a honfoglaláskor
a magyarok már találtak az országban zsidókat, akik itt valószínűleg földet is
miveltek. A magyarokkal együtt bejött a kozárok zsidó törzse, mely részt vett a
honfoglalásban és részesült a földben is. Szent István alatt a birtok
szerzésének feltétele vagy ősfoglalás, vagy vásárlás, vagy hagyományozás volt.
A zsidóknak ekkor meglehetősen kedvező volt a helyzetük, szerezhettek
ingatlant, mívelhettek földet. Részesedtek az ősfoglalású birtokokból és
adományozás útján is hozzájutottak földhöz. Magyarország első két századában a
honfoglalók minden jogát élvezték a zsidók. De Szent Lászlótól kezdve sűrűn
találkozunk olyan intézkedésekkel és törvényekkel, amelyek a zsidók ellen
irányult vallási türelmetlenségből fakadtak, és végeredményben a zsidók
gazdasági helyzetére voltak súlyos kihatással. Szent László törvényben mondta
ki, hogy zsidó keresztény nőt nem vehet el feleségül, keresztény szolgát nem
tarthat, vasár- és ünnepnapon nem mívelheti a földjét. Kálmán király
megtoldotta előde törvényét azzal, hogy zsidók még külföldről származó
keresztény szolgát se tarthatnak, az esztergomi zsinat (1114) pedig eltiltotta
őket a keresztény szolgák bérbevevésétől is, ami rendkívül megnehezítette
számukra a gazdálkodást. A vagyonosabb zsidók akkor is túltették magukat a
rendeleteken és tudták miveltetni a földjeiket. Így tudunk egy Téka nevű zsidó
várgrófról (l. o.), aki még II. Endre előtt Besenyőt kapta meg egy nagyobb
földbirtokkal együtt s ezt 1232-ig mívelte, amikor is készpénzért eladta. A
tatárjárás után IV. Béla az ország jólétének emelése céljából sok kedvező
intézkedést hozott, s ezeknek hatálya a zsidókra is kiterjedt. Ekkor kapta a
zsidó Henuk kamaragróf (l. o.) Komárom várát 21 faluval együtt. A rossz
gazdasági viszonyok és a régebbi megszorító intézkedések következtében a zsidók
ekkortájt kezdtek pénzkölcsönzéssel foglalkozni ingatlan zálogba vétele
ellenében, mely követelésük kielégítésére teljes garanciát nyújtott. A kikötött
határidő elteltével a nem nemesek ki nem váltott birtoka azonnal, a nemeseké
egy év múlva a hitelező zsidó tulajdonába ment át. Mátyás király, hogy a
nagymérvű eladósodásnak gátat vessen, 1475. rendelettel megtiltotta a
pozsonyiaknak az ingatlanok elzálogosítását, a zsidóknak pedig az ingatlanra
való kölcsönnyújtást. Amelyik zsidó túllépi ezt a tilalmat, az elveszti a
birtokosnak folyósított kölcsönösszeget. Az ingatlanvásárlást azonban Mátyás is
éppúgy, mint a többi király, megengedte a zsidóknak. Hogy a zsidók nem szívesen
éltek e jogukkal, annak oka a jogbiztonság teljes hiánya volt. Erőszakoskodás
ellen nem védte törvény a zsidókat, akiket - nem szólva a folytonos háborúkról
és villongásokról - akármelyik oligarcha kiforgathatott birtokukból. A mohácsi
vész után, az ország helyzetével együtt a zsidók helyzete is rosszabbodott.
Több város kiűzte őket s ezért a földesurak jószágain és falvakban húzódtak
meg, ahol a kereskedelem közvetítőivé lettek. De természetesen M.-gal is
foglalkoztak, ott, ahol erre alkalom kínálkozott. Így Budán, Pozsonyban és
Sopronban a zsidók egy része ekkor intenzíven foglalkozott szőlőtermeléssel.
Általában azonban a zsidók helyzete ekkor nagyon sivár volt. Sokat közülük
kiűztek az országból, a bazini grófok tömegesen hurcolták őket máglyára, a törökök
is mintegy harmadfélezer zsidót vittek szolgaságba. A vallási türelmetlenség a
tetőpontjára hágott, amit az 1578-iki dekrétum is bizonyít, amely kétszeres
adóval sújtja a zsidókat, csakhogy minél előbb kiköltözzenek az országból. Ily
körülmények között természetesen nagyon megfogyatkozott a M.-gal foglalkozó
zsidók száma s József császár uralkodásának idejéig csak elvétve találunk
feljegyzéseket, amelyek a zsidóságnak a földdel való kapcsolatát tanúsítják.
Így tudunk arról, hogy a rohonci zsidók 1692. Batthyány Ádám gróftól béreltek
földet s azt az uraságnak fizetett földadó ellenében szabadon mívelhették. Egy
másik feljegyzés szerint egy zsidó a XVIII. században Kőszeg határában
szőlőbirtokot vásárolt. E ritka esetektől eltekintve azonban századokon át a
zsidóság gazdasági tevékenységének csak nagyon kis hányada esett a
földmívelésre, ami a jogbiztonság hiányával, a megszorító intézkedésekkel és a
zsidóság exisztenciájára is kiható vallási üldözésekkel magyarázható. A zsidók
későbbi fokozatos M.-i tevékenységének kiinduló pontja II. József császár 1783
március 31-én kiadott rendelete, mely a könnyítések egész sora mellett
megengedi azt is, hogy a zsidók parasztbirtokokat bérelhessenek, ha azt önmaguk
mívelik meg. II. Lipót az 1790: XXXVIII. t.-cikkben kimondja, hogy a zsidók
mindaddig, míg kiváltságaikat az országgyűlés le nem tárgyalja, azon állapotban
tartandók, melyben 1790 jan. 1. voltak, s ha abból netalán kizavartattak volna,
visszahelyezendők». A zsidók ettől kezdve tételes törvény alapján nagyobb mértékben
kezdtek földmíveléssel foglalkozni. Voltak ugyan még visszaesések, pl. I.
Ferenc alatt 1818. megtiltották, hogy a zsidók nemesi birtokokat zálogba vagy
haszonbérbe vegyenek, de ez a rendelet már a következő évben hatályon kívül
helyeztetett. E rendelet hatályon kívül helyezésének oka a magyar M.-i
viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A folytonos háborúk és belső
villongások a M. javait pusztították el. A földek a legelhanyagoltabb
állapotban voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő tőkéjük nem volt
birtokukat jól felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A birtokosok nagy
része csak úgy tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a bérbeadás
nemzeti érdek is volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább züllöttek
és pusztultak volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében - mind
általánosabb lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az 1839-iki
országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak adassanak
meg a nem nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX. t.-cikk a
bányahelyek kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és telekvásárlási
engedélyt biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag földbirtokot a
város vagy a megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire az illető
érdemességével indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki országgyűlés 42
szavazattal 12 ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi birtokokat is vehetnek
haszonbérbe, 25 szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi jószágok zálogbavételét
engedélyezik a zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk kimondja a zsidók
egyenjogúsítását és korlátlan jogot ad nekik a M.-i ingatlanok szerzésére és
hasznosítására. Ekkor indul meg az eddigieknél jóval nagyobb arányban a
zsidóság részvétele a M.-ban. Nemcsak mint birtokosok, de különösen, mint
bérlők foglalkoznak a zsidók behatóan a földmíveléssel. A jogegyenlőség nem
adja kellő magyarázatát annak, hogy a zsidók között kezd elterjedni a bérlői
foglalkozás. De mindjárt érthetővé válik ez, ha a gazdasági viszonyokat figyelembe
vesszük. A gazda helyzete a múlt század közepe táján mind rosszabbá vált. A
jobbágyság felszabadítása után minden átmenet nélkül át kellett térni a
pénzgazdálkodásra. A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új befektetéseket
kellett eszközölni. Ehhez jöttek még a rossz termések, az alacsony gabonaárak,
az amerikai verseny, a rendezetlen hitelviszonyok és a magas kamat, amelyek
együttvéve a gazdák nagymérvű eladósodásához vezettek. A nagyobb gazdaságokkal
tehát az adott viszonyok között nem is lehetett mást tenni, mint bérbe adni
azokat. Hogy miért éppen a zsidók között akadtak számosan bérlők, annak
egyszerű oka, hogy a zsidók kereskedésre kényszerítve nagyobb készpénztőkével
rendelkeztek s szívesen fektették be azt haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy
a keresztények nem nagyon vették bérbe a földeket, ha volt is rá elegendő
pénzük. Ezt mutatja a királyi család ráckevei uradalmának példája. Egy 1903-as
gazdacímtár szerint ennek az uradalomnak 37%-át zsidók bérelték, pedig
tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a királyi család jószágkezelője
szívesebben adta volna haszonbérbe az egész uradalmat keresztényeknek. Ez a
példa - amely különben ma már nem aktuális, mert a királyi uradalomnak ma nincs
zsidó bérlője - élesen rávilágít arra az utolsó években sűrűn hangoztatott
vádra, melyet a M.-ban való «térhódítása» miatt emeltek a zsidóság ellen. 1867
után a zsidók valóban az addiginál nagyobb lendülettel kezdtek M.-gal
foglalkozni, de ez korántsem jelenti azt, hogy térhódításról lehetne beszélni.
Ha a gazdák egy bizonyos csoportjában arányszámukat meghaladó számmal
szerepeltek is, a M. egészében kontingensük semmi esetre sem volt aránytalan.
Az meg egészen bizonyos, hogy a hetvenes években és azután a zsidók nemzeti
hivatást teljesítettek azzal, hogy a legkétségbeejtőbb gazdasági válság idején
a M.-ba fektették tőkéiket. A pusztuló, züllő gazdaságokat így sikerült
megmenteniük és a nemzeti termelés szolgálatába állítaniuk, ami a köz
szempontjából eléggé meg nem becsülhető eredmény. A zsidók részvétele a M.-ban
- mint az alábbi statisztikából kitűnik - nem haladta meg országos
számarányukat még akkor sem, mikor a földszerzésnek nem volt semmi akadálya.
Mióta azonban a birtokpolitika szabályozza a föld adásvételét, meg kell
állapítanunk, hogy a zsidóság helyzete e tekintetben rosszabbodott. Érdekes,
hogy egészen a legújabb időkig nyoma sem volt nálunk a földbirtokpolitikának. A
tiltó intézkedések évszázadok folyamán csak valamely vallásfelekezet ellen
irányultak, de semmi esetre sem tekinthetők birtokpolitikái intézkedéseknek.
Ezektől az intézkedésektől eltekintve, az ingatlanszerzésnek a legcsekélyebb
korlátozása sem állott fenn. Pl. sem 1848 előtt, sem azután nem találunk
intézkedést vagy törvényt, mely idegeneknek, tehát nem magyar állampolgároknak
a birtokszerzést megtiltaná. Ahogy a királyi adományozásoknál sem vizsgálták a
megadományozott állampolgárságát, ugyanúgy akkor sem törődtek vele, mikor az
ingatlanszerzés már a ma ismert jogi ügyletek alapján bonyolódott le. A
világháború után többé nem lehetett halogatni a földbirtokpolitikával való
komolyabb foglalkozást. Már a háború alatt is születtek egyes korlátozó
rendeletek, amelyeket a háborús viszonyok tettek szükségessé. B rendeletek a
kormányt, illetve a földmívelésügyi minisztert ruháztak fel azzal a korlátlan
joggal, hogy az ingatlan megszerzését minden indokolás nélkül megengedje, vagy
megtagadja. Kezdetben csak a nemzetiségi területeken lévő 35 vármegyére, később
az egész országra kiterjedt e rendeletek hatálya, amit azután teljes egészében
megszüntetett a Károlyi-kormánynak ú. n. Búza Barnaféle rendelete. Ez a
rendelet a kisbirtokok szaporítását igyekezett előmozdítani, s amiként nagy
előnyei, úgy nagy hibái is voltak. Pár hónappal a kommün bukása után
megszületett a ma is érvényben levő földbirtokreform-törvény. Nem célunk itt
kritizálni ezt a törvényt, de tagadhatatlan, hogy sok alapvető hibája arra
vezethető vissza, hogy amikor megszületett, közállapotaink nem voltak
konszolidálva s a lelkekben még erős hullámokat vetett a háborús, a forradalmi
és ellenforradalmi idők sok szenvedése. Nem soroljuk fel itt a
súlyosnál-súlyosabb hibákat, csak a földbirtokreformnak a zsidósággal
kapcsolatos vonatkozásaira akarunk rámutatni. A törvénynek van egy pontja, mely
szerint az 50 éven belül szerzett földbirtok a megváltásra kerülhető birtokok
sorrendjében előbbre van. Ez a pont, ha kifejezetten nem is, de valójában mégis
a zsidóság ellen irányul. A zsidók ugyanis leginkább egyenjogúsításuk
bekövetkezése, tehát 1867 utón szereztek birtokot s magától értetődik, hogy a
megváltást illetőleg elsősorban az ő birtokaik jöhettek számításba. Ha egy
ilyen irányú statisztika készülne, abból kétségtelenül meg lehetne állapítani,
hogy a földbirtokreform következtében megváltást szenvedettek között valóban
aránytalanul nagy számmal szerepelnek a zsidók. Ami a zsidóságnak a M.-ban való
részvételét általában illeti, arra vonatkozólag a statisztika csak
hozzávetőleges felvilágosítást nyújthat. Mindenekelőtt is csak
Nagy-Magyarországra vonatkozólag készült ilyen statisztika - amelyet Kovács
Alajos, a statisztikai hivatal igazgatója állított össze - s ebből tiszta képet
egyáltalán nem nyerhetünk, csupán körülbelüli következtetést vonhatunk le a mai
helyzetre. A zsidók szerepe a magyar M.-ban százalék szerint: A birtok nagysága
Birtokosok Bérlők %-okban %-okban 1000 holdon felüli ... ... ... 19-9 73-2
200-1000 holdas birtokok ._. ... 19-0 6240 100- 200 ... ... 80 27-0 50- 100 2-5
7-6 25- 50 0-7 2-0 10- 20 5- 10 5 holdon aluli 0--4 0-3 03 0-7 0-4 0-3.
Látszatra ez a statisztika a zsidóságnak a M.-ban való túlsúlya mellett
bizonyít. De figyelembe kell venni a következőket: Az összeírás idejében
Nagy-Magyarországon 2.388,482 gazdaság volt. Ebből 738,253 a 10 holdig terjedő
földbirtokok száma s itt csak 0*3% a zsidó birtokos, tehát sokkal kevesebb,
mint amennyi a zsidóság akkori országos arányszáma (5%) szerint lehetne. A
tíz-húsz holdas földbirtokok száma 385,381 s a zsidóság itt is csak 0,4%-al
szerepel. A 20-25 holdas 205,181 birtokos között 0,7% zsidó, az 50 - 100 holdas
36,032 birtokos között 2,5%, tehát az országos arányszám fele. Nem folytatva
tovább a részletezést, megállapítható, hogy összesen 2.328,815 gazdaság van,
ahol a zsidók 4%-os átlaggal szerepelnek. Számban ez kb. 9500-nak felel meg.
Viszont az összes, tehát a 2.388,482 földbirtokos között az 5%-os arányszámot
véve alapul, 116,000 zsidónak kellene lennie. De ha a 9500 zsidó birtokoshoz
hozzászámítunk 6500 haszonbérlőt, akkor is csak 16,000 a tényleg M.-gal
foglalkozó zsidók száma, tehát 100,000-rel kevesebb, mint amennyi a számarány
szerint lehetne. Ha a földbirtokosok és bérlők számát vesszük tehát figyelembe,
akkor mintegy 100,000 zsidó maradt ki a M.-ból, ha viszont magát a földet
nézzük, akkor a következő eredményre jutunk: A száz holdon felüli szabad birtok
területe 10.883,600 hold s ebből 4,6% a zsidóké. A száz holdon felüli korlátolt
forgalmú birtokból (15.528,700 hold) már csak 5% van zsidókézen. A száz holdon
aluli birtokok összterülete 22.693,000 hold s ebből csak 0,73% a zsidóké. Az
összesítés után kiderül, hogy az ország gazdaságilag mívelt területének csak
4,15%-a van a zsidók kezében, tehát kevesebb mint amennyi országos
arányszámukat tekintve jogosan megilletné őket. Arra vonatkozólag, hogy
miképpen helyezkedtek el a zsidók a gazdasági kultúra keretében és milyen eredményeket
értek el, ugyancsak egy statisztikai kimutatás szolgáltat érdekes adatokat.
Tudvalévő, hogy a sikeres gazdálkodás előfeltétele a racionális állattenyésztés
minél intenzívebb felkarolása. Ahol magas fokon áll az állattenyésztés, ott
maga a gazdálkodás és általában a gazdasági kultúra is a fejlettségnek magas
fokán áll. Van egy statisztika kimutatás az 1892-1912. évek között tartót
tenyészállatvásárokról és kiállításokról s e ki mutatás szerint az összes
kitüntetések és díjak 19;6%-át ezen idő alatt a zsidók vitték el. Ebből
mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a zsidók nemcsak tőkét, de
szakértelmet is vittek bele a magyar M.-ba és egyesek okszerű, modern
gazdálkodásukkal fokozták a föld produktivitását s ezáltal egyes vidékek
gazdasági fellendülésének szinte irányítóivá váltak. Áll ez a megállapítás
különösen a Kohner, Lederer, Györgyei Solt, Sváb, Kuffler, Kornstein, lovag
Wertheimstein, Pajzs, Csobai, Lamm, Lonkai, báró Kornfeld stb. családok
gazdaságaira, amelyek a gazdasági kultúra úttörői voltak s példaadásuk
ösztönzőleg hatott sokakra a tekintetben, hogy elhanyagolt birtokukat a modern
gazdasági kultúra eszközeivel produktívvá és virágzóvá tegyék. (V. ö. Polyák
Béla, «Zsidók a magyar mezőgazdaságban» ; Acsády Ignác, «A magyar birodalom
története»; Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3312. címszó a lexikon =>
593. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13312.htm
CÍMSZÓ: Mezőgazdaság
SZÓCIKK: Mezőgazdaság. Azt a divatos és átlátszó célzatú elméletet, hogy a
zsidó - éppúgy mint a föníciai és a görög - kereskedőnép, amelynek semmi
hajlandósága nincs a M.-hoz, nagyon könnyű megcáfolni. A Biblia és a régi zsidó
írások telve vannak a földmíveléssel kapcsolatos törvényekkel és szabályokkal,
amikből nyilvánvaló, hogy Palesztina agrárállam volt és a zsidók első sorban
földmíveléssel foglalkoztak. Kereskedelemmel és pénzügyletekkel intenzívebben
csak a diasporában kezdenek foglalkozni, itt is többnyire csak kényszerűségből,
miután a temérdek akadállyal, mely a földet elzárta előlük, nem tudtak mindig,
de nem is tudhattak megküzdeni. De bármikor és bárhol csak a legcsekélyebb
lehetősége is mutatkozott annak, hogy földet mivelhessenek, a zsidók örömmel
kaptak ezen a lehetőségen s munkájuk eredményével bizonyították be, hogy
ösztönszerű és őszinte a föld és a földmunka iránt való szeretetük.
Magyarországon a legrégibb időkben foglalkoztak a zsidók M.-gal. Bebizonyított
tény, hogy a honfoglaláskor a magyarok már találtak az országban zsidókat, akik
itt valószínűleg földet is miveltek. A magyarokkal együtt bejött a kozárok
zsidó törzse, mely részt vett a honfoglalásban és részesült a földben is. Szent
István alatt a birtok szerzésének feltétele vagy ősfoglalás, vagy vásárlás,
vagy hagyományozás volt. A zsidóknak ekkor meglehetősen kedvező volt a
helyzetük, szerezhettek ingatlant, mívelhettek földet. Részesedtek az
ősfoglalású birtokokból és adományozás útján is hozzájutottak földhöz.
Magyarország első két századában a honfoglalók minden jogát élvezték a zsidók.
De Szent Lászlótól kezdve sűrűn találkozunk olyan intézkedésekkel és
törvényekkel, amelyek a zsidók ellen irányult vallási türelmetlenségből
fakadtak, és végeredményben a zsidók gazdasági helyzetére voltak súlyos
kihatással. Szent László törvényben mondta ki, hogy zsidó keresztény nőt nem
vehet el feleségül, keresztény szolgát nem tarthat, vasár- és ünnepnapon nem
mívelheti a földjét. Kálmán király megtoldotta előde törvényét azzal, hogy
zsidók még külföldről származó keresztény szolgát se tarthatnak, az esztergomi
zsinat 1114 pedig eltiltotta őket a keresztény szolgák bérbevevésétől is, ami
rendkívül megnehezítette számukra a gazdálkodást. A vagyonosabb zsidók akkor is
túltették magukat a rendeleteken és tudták miveltetni a földjeiket. Így tudunk
egy Téka nevű zsidó várgrófról l. o. , aki még II. Endre előtt Besenyőt kapta
meg egy nagyobb földbirtokkal együtt s ezt 1232-ig mívelte, amikor is
készpénzért eladta. A tatárjárás után IV. Béla az ország jólétének emelése
céljából sok kedvező intézkedést hozott, s ezeknek hatálya a zsidókra is
kiterjedt. Ekkor kapta a zsidó Henuk kamaragróf l. o. Komárom várát 21 faluval
együtt. A rossz gazdasági viszonyok és a régebbi megszorító intézkedések
következtében a zsidók ekkortájt kezdtek pénzkölcsönzéssel foglalkozni ingatlan
zálogba vétele ellenében, mely követelésük kielégítésére teljes garanciát
nyújtott. A kikötött határidő elteltével a nem nemesek ki nem váltott birtoka
azonnal, a nemeseké egy év múlva a hitelező zsidó tulajdonába ment át. Mátyás
király, hogy a nagymérvű eladósodásnak gátat vessen, 1475. rendelettel
megtiltotta a pozsonyiaknak az ingatlanok elzálogosítását, a zsidóknak pedig az
ingatlanra való kölcsönnyújtást. Amelyik zsidó túllépi ezt a tilalmat, az
elveszti a birtokosnak folyósított kölcsönösszeget. Az ingatlanvásárlást
azonban Mátyás is éppúgy, mint a többi király, megengedte a zsidóknak. Hogy a
zsidók nem szívesen éltek e jogukkal, annak oka a jogbiztonság teljes hiánya
volt. Erőszakoskodás ellen nem védte törvény a zsidókat, akiket - nem szólva a
folytonos háborúkról és villongásokról - akármelyik oligarcha kiforgathatott
birtokukból. A mohácsi vész után, az ország helyzetével együtt a zsidók
helyzete is rosszabbodott. Több város kiűzte őket s ezért a földesurak
jószágain és falvakban húzódtak meg, ahol a kereskedelem közvetítőivé lettek.
De természetesen M.-gal is foglalkoztak, ott, ahol erre alkalom kínálkozott.
Így Budán, Pozsonyban és Sopronban a zsidók egy része ekkor intenzíven
foglalkozott szőlőtermeléssel. Általában azonban a zsidók helyzete ekkor nagyon
sivár volt. Sokat közülük kiűztek az országból, a bazini grófok tömegesen
hurcolták őket máglyára, a törökök is mintegy harmadfélezer zsidót vittek
szolgaságba. A vallási türelmetlenség a tetőpontjára hágott, amit az 1578-iki
dekrétum is bizonyít, amely kétszeres adóval sújtja a zsidókat, csakhogy minél
előbb kiköltözzenek az országból. Ily körülmények között természetesen nagyon
megfogyatkozott a M.-gal foglalkozó zsidók száma s József császár uralkodásának
idejéig csak elvétve találunk feljegyzéseket, amelyek a zsidóságnak a földdel
való kapcsolatát tanúsítják. Így tudunk arról, hogy a rohonci zsidók 1692.
Batthyány Ádám gróftól béreltek földet s azt az uraságnak fizetett földadó
ellenében szabadon mívelhették. Egy másik feljegyzés szerint egy zsidó a XVIII.
században Kőszeg határában szőlőbirtokot vásárolt. E ritka esetektől eltekintve
azonban századokon át a zsidóság gazdasági tevékenységének csak nagyon kis
hányada esett a földmívelésre, ami a jogbiztonság hiányával, a megszorító intézkedésekkel
és a zsidóság exisztenciájára is kiható vallási üldözésekkel magyarázható. A
zsidók későbbi fokozatos M.-i tevékenységének kiinduló pontja II. József
császár 1783 március 31-én kiadott rendelete, mely a könnyítések egész sora
mellett megengedi azt is, hogy a zsidók parasztbirtokokat bérelhessenek, ha azt
önmaguk mívelik meg. II. Lipót az 1790: XXXVIII. t.-cikkben kimondja, hogy a
zsidók mindaddig, míg kiváltságaikat az országgyűlés le nem tárgyalja, azon
állapotban tartandók, melyben 1790 jan. 1. voltak, s ha abból netalán
kizavartattak volna, visszahelyezendők . A zsidók ettől kezdve tételes törvény
alapján nagyobb mértékben kezdtek földmíveléssel foglalkozni. Voltak ugyan még
visszaesések, pl. I. Ferenc alatt 1818. megtiltották, hogy a zsidók nemesi
birtokokat zálogba vagy haszonbérbe vegyenek, de ez a rendelet már a következő
évben hatályon kívül helyeztetett. E rendelet hatályon kívül helyezésének oka a
magyar M.-i viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A folytonos
háborúk és belső villongások a M. javait pusztították el. A földek a
legelhanyagoltabb állapotban voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő
tőkéjük nem volt birtokukat jól felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A
birtokosok nagy része csak úgy tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a
bérbeadás nemzeti érdek is volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább
züllöttek és pusztultak volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében
- mind általánosabb lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az
1839-iki országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak
adassanak meg a nem nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX.
t.-cikk a bányahelyek kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és
telekvásárlási engedélyt biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag
földbirtokot a város vagy a megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire
az illető érdemességével indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki
országgyűlés 42 szavazattal 12 ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi
birtokokat is vehetnek haszonbérbe, 25 szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi
jószágok zálogbavételét engedélyezik a zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk
kimondja a zsidók egyenjogúsítását és korlátlan jogot ad nekik a M.-i
ingatlanok szerzésére és hasznosítására. Ekkor indul meg az eddigieknél jóval
nagyobb arányban a zsidóság részvétele a M.-ban. Nemcsak mint birtokosok, de
különösen, mint bérlők foglalkoznak a zsidók behatóan a földmíveléssel. A
jogegyenlőség nem adja kellő magyarázatát annak, hogy a zsidók között kezd
elterjedni a bérlői foglalkozás. De mindjárt érthetővé válik ez, ha a gazdasági
viszonyokat figyelembe vesszük. A gazda helyzete a múlt század közepe táján
mind rosszabbá vált. A jobbágyság felszabadítása után minden átmenet nélkül át
kellett térni a pénzgazdálkodásra. A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új
befektetéseket kellett eszközölni. Ehhez jöttek még a rossz termések, az
alacsony gabonaárak, az amerikai verseny, a rendezetlen hitelviszonyok és a
magas kamat, amelyek együttvéve a gazdák nagymérvű eladósodásához vezettek. A
nagyobb gazdaságokkal tehát az adott viszonyok között nem is lehetett mást
tenni, mint bérbe adni azokat. Hogy miért éppen a zsidók között akadtak
számosan bérlők, annak egyszerű oka, hogy a zsidók kereskedésre kényszerítve
nagyobb készpénztőkével rendelkeztek s szívesen fektették be azt
haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy a keresztények nem nagyon vették bérbe a
földeket, ha volt is rá elegendő pénzük. Ezt mutatja a királyi család ráckevei
uradalmának példája. Egy 1903-as gazdacímtár szerint ennek az uradalomnak
37%-át zsidók bérelték, pedig tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a
királyi család jószágkezelője szívesebben adta volna haszonbérbe az egész
uradalmat keresztényeknek. Ez a példa - amely különben ma már nem aktuális,
mert a királyi uradalomnak ma nincs zsidó bérlője - élesen rávilágít arra az
utolsó években sűrűn hangoztatott vádra, melyet a M.-ban való térhódítása miatt
emeltek a zsidóság ellen. 1867 után a zsidók valóban az addiginál nagyobb
lendülettel kezdtek M.-gal foglalkozni, de ez korántsem jelenti azt, hogy
térhódításról lehetne beszélni. Ha a gazdák egy bizonyos csoportjában
arányszámukat meghaladó számmal szerepeltek is, a M. egészében kontingensük
semmi esetre sem volt aránytalan. Az meg egészen bizonyos, hogy a hetvenes
években és azután a zsidók nemzeti hivatást teljesítettek azzal, hogy a
legkétségbeejtőbb gazdasági válság idején a M.-ba fektették tőkéiket. A
pusztuló, züllő gazdaságokat így sikerült megmenteniük és a nemzeti termelés
szolgálatába állítaniuk, ami a köz szempontjából eléggé meg nem becsülhető
eredmény. A zsidók részvétele a M.-ban - mint az alábbi statisztikából kitűnik
- nem haladta meg országos számarányukat még akkor sem, mikor a földszerzésnek
nem volt semmi akadálya. Mióta azonban a birtokpolitika szabályozza a föld
adásvételét, meg kell állapítanunk, hogy a zsidóság helyzete e tekintetben
rosszabbodott. Érdekes, hogy egészen a legújabb időkig nyoma sem volt nálunk a
földbirtokpolitikának. A tiltó intézkedések évszázadok folyamán csak valamely
vallásfelekezet ellen irányultak, de semmi esetre sem tekinthetők
birtokpolitikái intézkedéseknek. Ezektől az intézkedésektől eltekintve, az
ingatlanszerzésnek a legcsekélyebb korlátozása sem állott fenn. Pl. sem 1848
előtt, sem azután nem találunk intézkedést vagy törvényt, mely idegeneknek,
tehát nem magyar állampolgároknak a birtokszerzést megtiltaná. Ahogy a királyi
adományozásoknál sem vizsgálták a megadományozott állampolgárságát, ugyanúgy
akkor sem törődtek vele, mikor az ingatlanszerzés már a ma ismert jogi ügyletek
alapján bonyolódott le. A világháború után többé nem lehetett halogatni a
földbirtokpolitikával való komolyabb foglalkozást. Már a háború alatt is
születtek egyes korlátozó rendeletek, amelyeket a háborús viszonyok tettek
szükségessé. B rendeletek a kormányt, illetve a földmívelésügyi minisztert
ruháztak fel azzal a korlátlan joggal, hogy az ingatlan megszerzését minden
indokolás nélkül megengedje, vagy megtagadja. Kezdetben csak a nemzetiségi területeken
lévő 35 vármegyére, később az egész országra kiterjedt e rendeletek hatálya,
amit azután teljes egészében megszüntetett a Károlyi-kormánynak ú. n. Búza
Barnaféle rendelete. Ez a rendelet a kisbirtokok szaporítását igyekezett
előmozdítani, s amiként nagy előnyei, úgy nagy hibái is voltak. Pár hónappal a
kommün bukása után megszületett a ma is érvényben levő
földbirtokreform-törvény. Nem célunk itt kritizálni ezt a törvényt, de
tagadhatatlan, hogy sok alapvető hibája arra vezethető vissza, hogy amikor megszületett,
közállapotaink nem voltak konszolidálva s a lelkekben még erős hullámokat
vetett a háborús, a forradalmi és ellenforradalmi idők sok szenvedése. Nem
soroljuk fel itt a súlyosnál-súlyosabb hibákat, csak a földbirtokreformnak a
zsidósággal kapcsolatos vonatkozásaira akarunk rámutatni. A törvénynek van egy
pontja, mely szerint az 50 éven belül szerzett földbirtok a megváltásra
kerülhető birtokok sorrendjében előbbre van. Ez a pont, ha kifejezetten nem is,
de valójában mégis a zsidóság ellen irányul. A zsidók ugyanis leginkább
egyenjogúsításuk bekövetkezése, tehát 1867 utón szereztek birtokot s magától
értetődik, hogy a megváltást illetőleg elsősorban az ő birtokaik jöhettek
számításba. Ha egy ilyen irányú statisztika készülne, abból kétségtelenül meg
lehetne állapítani, hogy a földbirtokreform következtében megváltást
szenvedettek között valóban aránytalanul nagy számmal szerepelnek a zsidók. Ami
a zsidóságnak a M.-ban való részvételét általában illeti, arra vonatkozólag a
statisztika csak hozzávetőleges felvilágosítást nyújthat. Mindenekelőtt is csak
Nagy-Magyarországra vonatkozólag készült ilyen statisztika - amelyet Kovács
Alajos, a statisztikai hivatal igazgatója állított össze - s ebből tiszta képet
egyáltalán nem nyerhetünk, csupán körülbelüli következtetést vonhatunk le a mai
helyzetre. A zsidók szerepe a magyar M.-ban százalék szerint: A birtok nagysága
Birtokosok Bérlők %-okban %-okban 1000 holdon felüli ... ... ... 19-9 73-2
200-1000 holdas birtokok ._. ... 19-0 6240 100- 200 ... ... 80 27-0 50- 100 2-5
7-6 25- 50 0-7 2-0 10- 20 5- 10 5 holdon aluli 0--4 0-3 03 0-7 0-4 0-3.
Látszatra ez a statisztika a zsidóságnak a M.-ban való túlsúlya mellett
bizonyít. De figyelembe kell venni a következőket: Az összeírás idejében
Nagy-Magyarországon 2.388,482 gazdaság volt. Ebből 738,253 a 10 holdig terjedő
földbirtokok száma s itt csak 0*3% a zsidó birtokos, tehát sokkal kevesebb,
mint amennyi a zsidóság akkori országos arányszáma 5% szerint lehetne. A
tíz-húsz holdas földbirtokok száma 385,381 s a zsidóság itt is csak 0,4%-al
szerepel. A 20-25 holdas 205,181 birtokos között 0,7% zsidó, az 50 - 100 holdas
36,032 birtokos között 2,5%, tehát az országos arányszám fele. Nem folytatva
tovább a részletezést, megállapítható, hogy összesen 2.328,815 gazdaság van,
ahol a zsidók 4%-os átlaggal szerepelnek. Számban ez kb. 9500-nak felel meg.
Viszont az összes, tehát a 2.388,482 földbirtokos között az 5%-os arányszámot
véve alapul, 116,000 zsidónak kellene lennie. De ha a 9500 zsidó birtokoshoz
hozzászámítunk 6500 haszonbérlőt, akkor is csak 16,000 a tényleg M.-gal
foglalkozó zsidók száma, tehát 100,000-rel kevesebb, mint amennyi a számarány
szerint lehetne. Ha a földbirtokosok és bérlők számát vesszük tehát figyelembe,
akkor mintegy 100,000 zsidó maradt ki a M.-ból, ha viszont magát a földet
nézzük, akkor a következő eredményre jutunk: A száz holdon felüli szabad birtok
területe 10.883,600 hold s ebből 4,6% a zsidóké. A száz holdon felüli korlátolt
forgalmú birtokból 15.528,700 hold már csak 5% van zsidókézen. A száz holdon
aluli birtokok összterülete 22.693,000 hold s ebből csak 0,73% a zsidóké. Az
összesítés után kiderül, hogy az ország gazdaságilag mívelt területének csak
4,15%-a van a zsidók kezében, tehát kevesebb mint amennyi országos
arányszámukat tekintve jogosan megilletné őket. Arra vonatkozólag, hogy
miképpen helyezkedtek el a zsidók a gazdasági kultúra keretében és milyen
eredményeket értek el, ugyancsak egy statisztikai kimutatás szolgáltat érdekes
adatokat. Tudvalévő, hogy a sikeres gazdálkodás előfeltétele a racionális
állattenyésztés minél intenzívebb felkarolása. Ahol magas fokon áll az
állattenyésztés, ott maga a gazdálkodás és általában a gazdasági kultúra is a
fejlettségnek magas fokán áll. Van egy statisztika kimutatás az 1892-1912. évek
között tartót tenyészállatvásárokról és kiállításokról s e ki mutatás szerint
az összes kitüntetések és díjak 19;6%-át ezen idő alatt a zsidók vitték el.
Ebből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a zsidók nemcsak tőkét, de
szakértelmet is vittek bele a magyar M.-ba és egyesek okszerű, modern
gazdálkodásukkal fokozták a föld produktivitását s ezáltal egyes vidékek
gazdasági fellendülésének szinte irányítóivá váltak. Áll ez a megállapítás
különösen a Kohner, Lederer, Györgyei Solt, Sváb, Kuffler, Kornstein, lovag Wertheimstein,
Pajzs, Csobai, Lamm, Lonkai, báró Kornfeld stb. családok gazdaságaira, amelyek
a gazdasági kultúra úttörői voltak s példaadásuk ösztönzőleg hatott sokakra a
tekintetben, hogy elhanyagolt birtokukat a modern gazdasági kultúra eszközeivel
produktívvá és virágzóvá tegyék. V. ö. Polyák Béla, Zsidók a magyar
mezőgazdaságban ; Acsády Ignác, A magyar birodalom története ; Kohn Sámuel, A
zsidók története Magyarországon .
13312.ht
CÍMSZÓ Mezőgazdasá
SZÓCIKK Mezőgazdaság Az divato é átlátsz célzat elméletet hog zsid éppúg
min fönícia é görö kereskedőnép amelyne semm hajlandóság ninc M.-hoz nagyo
könny megcáfolni Bibli é rég zsid íráso telv vanna földmívelésse kapcsolato
törvényekke é szabályokkal amikbő nyilvánvaló hog Palesztin agrárálla vol é zsidó
els sorba földmívelésse foglalkoztak Kereskedelemme é pénzügyletekke
intenzívebbe csa diasporába kezdene foglalkozni it i többnyir csa
kényszerűségből miutá temérde akadállyal mel földe elzárt előlük ne tudta
mindig d ne i tudhatta megküzdeni D bármiko é bárho csa legcsekélyeb lehetőség
i mutatkozot annak hog földe mivelhessenek zsidó örömme kapta eze lehetősége
munkáju eredményéve bizonyítottá be hog ösztönszer é őszint föl é földmunk irán
val szeretetük Magyarországo legrégib időkbe foglalkozta zsidó M.-gal
Bebizonyítot tény hog honfoglalásko magyaro má találta a országba zsidókat aki
it valószínűle földe i miveltek magyarokka együt bejöt kozáro zsid törzse mel
rész vet honfoglalásba é részesül földbe is Szen Istvá alat birto szerzéséne
feltétel vag ősfoglalás vag vásárlás vag hagyományozá volt zsidókna ekko
meglehetőse kedvez vol helyzetük szerezhette ingatlant mívelhette földet
Részesedte a ősfoglalás birtokokbó é adományozá útjá i hozzájutotta földhöz
Magyarorszá els ké századába honfoglaló minde jogá élvezté zsidók D Szen
Lászlótó kezdv sűrű találkozun olya intézkedésekke é törvényekkel amelye zsidó
elle irányul vallás türelmetlenségbő fakadtak é végeredménybe zsidó gazdaság
helyzetér volta súlyo kihatással Szen Lászl törvénybe mondt ki hog zsid keresztén
nő ne vehe e feleségül keresztén szolgá ne tarthat vasár é ünnepnapo ne
mívelhet földjét Kálmá királ megtoldott előd törvényé azzal hog zsidó mé
külföldrő származ keresztén szolgá s tarthatnak a esztergom zsina 111 pedi
eltiltott őke keresztén szolgá bérbevevésétő is am rendkívü megnehezített
számukr gazdálkodást vagyonosab zsidó akko i túltetté maguka rendeleteke é
tudtá miveltetn földjeiket Íg tudun eg Ték nev zsid várgrófró l o ak mé II Endr
előt Besenyő kapt me eg nagyob földbirtokka együt ez 1232-i mívelte amiko i
készpénzér eladta tatárjárá utá IV Bél a orszá jóléténe emelés céljábó so
kedvez intézkedés hozott ezekne hatály zsidókr i kiterjedt Ekko kapt zsid Henu
kamaragró l o Komáro várá 2 faluva együtt ross gazdaság viszonyo é régebb
megszorít intézkedése következtébe zsidó ekkortáj kezdte pénzkölcsönzésse
foglalkozn ingatla zálogb vétel ellenében mel követelésü kielégítésér telje
garanciá nyújtott kikötöt határid elteltéve ne nemese k ne váltot birtok
azonnal nemesek eg é múlv hitelez zsid tulajdonáb men át Mátyá király hog
nagymérv eladósodásna gáta vessen 1475 rendelette megtiltott pozsonyiakna a
ingatlano elzálogosítását zsidókna pedi a ingatlanr val kölcsönnyújtást Amelyi
zsid túllép ez tilalmat a elveszt birtokosna folyósítot kölcsönösszeget A
ingatlanvásárlás azonba Mátyá i éppúgy min több király megengedt zsidóknak Hog
zsidó ne szívese élte jogukkal anna ok jogbiztonsá telje hiány volt
Erőszakoskodá elle ne védt törvén zsidókat akike ne szólv folytono háborúkró é
villongásokró akármelyi oligarch kiforgathatot birtokukból mohács vés után a
orszá helyzetéve együt zsidó helyzet i rosszabbodott Töb váro kiűzt őke ezér
földesura jószágai é falvakba húzódta meg aho kereskedele közvetítőiv lettek D
természetese M.-ga i foglalkoztak ott aho err alkalo kínálkozott Íg Budán
Pozsonyba é Sopronba zsidó eg rész ekko intenzíve foglalkozot szőlőtermeléssel
Általába azonba zsidó helyzet ekko nagyo sivá volt Soka közülü kiűzte a
országból bazin grófo tömegese hurcoltá őke máglyára törökö i minteg harmadféleze
zsidó vitte szolgaságba vallás türelmetlensé tetőpontjár hágott ami a 1578-ik
dekrétu i bizonyít amel kétszere adóva sújtj zsidókat csakhog miné előb
kiköltözzene a országból Il körülménye közöt természetese nagyo megfogyatkozot
M.-ga foglalkoz zsidó szám Józse császá uralkodásána idejéi csa elvétv találun
feljegyzéseket amelye zsidóságna földde val kapcsolatá tanúsítják Íg tudun
arról hog rohonc zsidó 1692 Batthyán Ádá gróftó bérelte földe az a uraságna
fizetet földad ellenébe szabado mívelhették Eg mási feljegyzé szerin eg zsid
XVIII századba Kősze határába szőlőbirtoko vásárolt ritk esetektő eltekintv
azonba századoko á zsidósá gazdaság tevékenységéne csa nagyo ki hányad eset
földmívelésre am jogbiztonsá hiányával megszorít intézkedésekke é zsidósá exisztenciájár
i kihat vallás üldözésekke magyarázható zsidó később fokozato M.-
tevékenységéne kiindul pontj II Józse császá 178 márciu 31-é kiadot rendelete
mel könnyítése egés sor mellet megenged az is hog zsidó parasztbirtokoka
bérelhessenek h az önmagu míveli meg II Lipó a 1790 XXXVIII t.-cikkbe kimondja
hog zsidó mindaddig mí kiváltságaika a országgyűlé l ne tárgyalja azo állapotba
tartandók melybe 179 jan 1 voltak h abbó netalá kizavartatta volna
visszahelyezendő zsidó ettő kezdv tétele törvén alapjá nagyob mértékbe kezdte
földmívelésse foglalkozni Volta ugya mé visszaesések pl I Feren alat 1818
megtiltották hog zsidó nemes birtokoka zálogb vag haszonbérb vegyenek d e
rendele má következ évbe hatályo kívü helyeztetett rendele hatályo kívü
helyezéséne ok magya M.- viszonyo akkor szomor állapotáva füg össze folytono
háború é bels villongáso M javai pusztítottá el földe legelhanyagoltab
állapotba voltak birtokosokna s kedvük s megfelel tőkéjü ne vol birtokuka jó
felszereln é az intenzíve megmívelni birtokoso nag rész csa úg tudot megélni h
földjé haszonbérb adt d bérbeadá nemzet érde i volt mer enélkü parlago hever
földe továb züllötte é pusztulta volna bérbeadá parancsol szüksé következtébe
min általánosab let é zsidó ettő kezdv sűrű bérelne földeket A 1839-ik
országgyűlé egyhangúla elfogadt az javaslatot hog zsidókna adassana me ne
nemeseke megillet össze polgár jogok A 1840 XXX t.-cik bányahelye kivételéve
zsidókna szaba lakhatás é telekvásárlás engedély biztosított Ekko má
szerezhetne tulajdonjogila földbirtoko váro vag megy engedélyéve é a engedelm
okira többnyir a illet érdemességéve indokolj a engedél megadását A 1844-ik
országgyűlé 4 szavazatta 1 ellenébe kimondja hog zsidó nemes birtokoka i
vehetne haszonbérbe 2 szavazatta 2 ellenébe pedi nemes jószágo zálogbavételé
engedélyezi zsidóknak A 1867 XVII t.-cik kimondj zsidó egyenjogúsításá é
korlátla jogo a neki M.- ingatlano szerzésér é hasznosítására Ekko indu me a
eddigiekné jóva nagyob arányba zsidósá részvétel M.-ban Nemcsa min birtokosok d
különösen min bérlő foglalkozna zsidó behatóa földmíveléssel jogegyenlősé ne
adj kell magyarázatá annak hog zsidó közöt kez elterjedn bérlő foglalkozás D
mindjár érthetőv váli ez h gazdaság viszonyoka figyelemb vesszük gazd helyzet
múl száza közep tájá min rosszabb vált jobbágysá felszabadítás utá minde átmene
nélkü á kellet térn pénzgazdálkodásra munkaerő pénze kellet beszerezn é ú
befektetéseke kellet eszközölni Ehhe jötte mé ross termések a alacson
gabonaárak a amerika verseny rendezetle hitelviszonyo é maga kamat amelye
együttvév gazdá nagymérv eladósodásáho vezettek nagyob gazdaságokka tehá a adot
viszonyo közöt ne i lehetet más tenni min bérb adn azokat Hog miér éppe zsidó
közöt akadta számosa bérlők anna egyszer oka hog zsidó kereskedésr kényszerítv
nagyob készpénztőkéve rendelkezte szívese fektetté b az haszonbérletbe mási o
pedig hog kereszténye ne nagyo vetté bérb földeket h vol i r elegend pénzük Ez
mutatj király csalá ráckeve uradalmána példája Eg 1903-a gazdacímtá szerin enne
a uradalomna 37%-á zsidó bérelték pedi tárgyilagosa me lehe állapítani hog
király csalá jószágkezelőj szívesebbe adt voln haszonbérb a egés uradalma
keresztényeknek E péld amel különbe m má ne aktuális mer király uradalomna m
ninc zsid bérlőj élese rávilágí arr a utols évekbe sűrű hangoztatot vádra melye
M.-ba val térhódítás miat emelte zsidósá ellen 186 utá zsidó valóba a addiginá
nagyob lendülette kezdte M.-ga foglalkozni d e korántse jelent azt hog
térhódításró lehetn beszélni H gazdá eg bizonyo csoportjába arányszámuka
meghalad számma szerepelte is M egészébe kontingensü semm esetr se vol
aránytalan A me egésze bizonyos hog hetvene évekbe é azutá zsidó nemzet hivatás
teljesítette azzal hog legkétségbeejtőb gazdaság válsá idejé M.-b fektetté
tőkéiket pusztuló züll gazdaságoka íg sikerül megmenteniü é nemzet termelé
szolgálatáb állítaniuk am kö szempontjábó elégg me ne becsülhet eredmény zsidó
részvétel M.-ba min a alább statisztikábó kitűni ne haladt me országo
számarányuka mé akko sem miko földszerzésne ne vol semm akadálya Miót azonba birtokpolitik
szabályozz föl adásvételét me kel állapítanunk hog zsidósá helyzet tekintetbe
rosszabbodott Érdekes hog egésze legújab időki nyom se vol nálun
földbirtokpolitikának tilt intézkedése évszázado folyamá csa valamel
vallásfelekeze elle irányultak d semm esetr se tekinthető birtokpolitiká
intézkedéseknek Ezektő a intézkedésektő eltekintve a ingatlanszerzésne
legcsekélyeb korlátozás se állot fenn Pl se 184 előtt se azutá ne találun
intézkedés vag törvényt mel idegeneknek tehá ne magya állampolgárokna
birtokszerzés megtiltaná Ahog király adományozásokná se vizsgáltá
megadományozot állampolgárságát ugyanúg akko se törődte vele miko a
ingatlanszerzé má m ismer jog ügylete alapjá bonyolódot le világhábor utá több
ne lehetet halogatn földbirtokpolitikáva val komolyab foglalkozást Má hábor
alat i születte egye korlátoz rendeletek amelyeke háború viszonyo tette
szükségessé rendelete kormányt illetv földmívelésügy miniszter ruházta fe azza
korlátla joggal hog a ingatla megszerzésé minde indokolá nélkü megengedje vag
megtagadja Kezdetbe csa nemzetiség területeke lév 3 vármegyére későb a egés
országr kiterjed rendelete hatálya ami azutá telje egészébe megszüntetet
Károlyi-kormányna ú n Búz Barnafél rendelete E rendele kisbirtoko szaporításá
igyekezet előmozdítani amikén nag előnyei úg nag hibá i voltak Pá hónappa kommü
bukás utá megszületet m i érvénybe lev földbirtokreform-törvény Ne célun it
kritizáln ez törvényt d tagadhatatlan hog so alapvet hibáj arr vezethet vissza
hog amiko megszületett közállapotain ne volta konszolidálv lelkekbe mé erő
hullámoka vetet háborús forradalm é ellenforradalm idő so szenvedése Ne sorolju
fe it súlyosnál-súlyosab hibákat csa földbirtokreformna zsidóságga kapcsolato
vonatkozásair akarun rámutatni törvényne va eg pontja mel szerin a 5 éve belü
szerzet földbirto megváltásr kerülhet birtoko sorrendjébe előbbr van E pont h
kifejezette ne is d valójába mégi zsidósá elle irányul zsidó ugyani leginkáb
egyenjogúsításu bekövetkezése tehá 186 utó szerezte birtoko magátó értetődik
hog megváltás illetőle elsősorba a birtokai jöhette számításba H eg ilye irány
statisztik készülne abbó kétségtelenü me lehetn állapítani hog földbirtokrefor
következtébe megváltás szenvedette közöt valóba aránytalanu nag számma
szerepelne zsidók Am zsidóságna M.-ba val részvételé általába illeti arr
vonatkozóla statisztik csa hozzávetőlege felvilágosítás nyújthat Mindenekelőt i
csa Nagy-Magyarországr vonatkozóla készül ilye statisztik amelye Kovác Alajos
statisztika hivata igazgatój állítot össz ebbő tiszt képe egyáltalá ne
nyerhetünk csupá körülbelül következtetés vonhatun l ma helyzetre zsidó szerep
magya M.-ba százalé szerint birto nagyság Birtokoso Bérlő %-okba %-okba 100
holdo felül .. .. .. 19- 73- 200-100 holda birtoko ._ .. 19- 624 100 20 .. .. 8
27- 50 10 2- 7- 25 5 0- 2- 10 2 5 1 holdo alul 0-- 0- 0 0- 0- 0-3 Látszatr e
statisztik zsidóságna M.-ba val túlsúly mellet bizonyít D figyelemb kel venn
következőket A összeírá idejébe Nagy-Magyarországo 2.388,48 gazdasá volt Ebbő
738,25 1 holdi terjed földbirtoko szám it csa 0*3 zsid birtokos tehá sokka
kevesebb min amenny zsidósá akkor országo arányszám 5 szerin lehetne tíz-hús
holda földbirtoko szám 385,38 zsidósá it i csa 0,4%-a szerepel 20-2 holda
205,18 birtoko közöt 0,7 zsidó a 5 10 holda 36,03 birtoko közöt 2,5% tehá a
országo arányszá fele Ne folytatv továb részletezést megállapítható hog összese
2.328,81 gazdasá van aho zsidó 4%-o átlagga szerepelnek Számba e kb 9500-na
fele meg Viszon a összes tehá 2.388,48 földbirtoko közöt a 5%-o arányszámo vév
alapul 116,00 zsidóna kellen lennie D h 950 zsid birtokosho hozzászámítun 650
haszonbérlőt akko i csa 16,00 tényle M.-ga foglalkoz zsidó száma tehá
100,000-re kevesebb min amenny számarán szerin lehetne H földbirtokoso é bérlő
számá vesszü tehá figyelembe akko minteg 100,00 zsid marad k M.-ból h viszon
magá földe nézzük akko következ eredményr jutunk szá holdo felül szaba birto
terület 10.883,60 hol ebbő 4,6 zsidóké szá holdo felül korlátol forgalm
birtokbó 15.528,70 hol má csa 5 va zsidókézen szá holdo alul birtoko összterület
22.693,00 hol ebbő csa 0,73 zsidóké A összesíté utá kiderül hog a orszá
gazdaságila mível területéne csa 4,15%- va zsidó kezében tehá keveseb min
amenny országo arányszámuka tekintv jogosa megilletn őket Arr vonatkozólag hog
miképpe helyezkedte e zsidó gazdaság kultúr keretébe é milye eredményeke érte
el ugyancsa eg statisztika kimutatá szolgálta érdeke adatokat Tudvalévő hog
sikere gazdálkodá előfeltétel racionáli állattenyészté miné intenzíveb
felkarolása Aho maga foko ál a állattenyésztés ot mag gazdálkodá é általába
gazdaság kultúr i fejlettségne maga foká áll Va eg statisztik kimutatá a
1892-1912 éve közöt tartó tenyészállatvásárokró é kiállításokró k mutatá szerin
a össze kitüntetése é díja 19;6%-á eze id alat zsidó vitté el Ebbő mindenesetr
arr lehe következtetni hog zsidó nemcsa tőkét d szakértelme i vitte bel magya
M.-b é egyese okszerű moder gazdálkodásukka fokoztá föl produktivitásá ezálta
egye vidéke gazdaság fellendüléséne szint irányítóiv váltak Ál e megállapítá
különöse Kohner Lederer Györgye Solt Sváb Kuffler Kornstein lova Wertheimstein
Pajzs Csobai Lamm Lonkai bár Kornfel stb családo gazdaságaira amelye gazdaság
kultúr úttörő volta példaadásu ösztönzőle hatot sokakr tekintetben hog
elhanyagol birtokuka moder gazdaság kultúr eszközeive produktívv é virágzóv
tegyék V ö Polyá Béla Zsidó magya mezőgazdaságba Acsád Ignác magya birodalo
történet Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo
13312.h
CÍMSZ Mezőgazdas
SZÓCIK Mezőgazdasá A divat átláts célza elmélete ho zsi éppú mi föníci gör
kereskedőné amelyn sem hajlandósá nin M.-ho nagy könn megcáfoln Bibl ré zsi
írás tel vann földmíveléss kapcsolat törvényekk szabályokka amikb nyilvánval ho
Paleszti agráráll vo zsid el sorb földmíveléss foglalkozta Kereskedelemm
pénzügyletekk intenzívebb cs diasporáb kezden foglalkozn i többnyi cs
kényszerűségbő miut temérd akadállya me föld elzár előlü n tudt mindi n tudhatt
megküzden bármik bárh cs legcsekélye lehetősé mutatkozo anna ho föld
mivelhessene zsid örömm kapt ez lehetőség munkáj eredményév bizonyított b ho
ösztönsze őszin fö földmun irá va szeretetü Magyarország legrégi időkb
foglalkozt zsid M.-ga Bebizonyíto tén ho honfoglalásk magyar m talált országb
zsidóka ak i valószínűl föld mivelte magyarokk együ bejö kozár zsi törzs me rés
ve honfoglalásb részesü földb i Sze Istv ala birt szerzésén feltéte va
ősfoglalá va vásárlá va hagyományoz vol zsidókn ekk meglehetős kedve vo
helyzetü szerezhett ingatlan mívelhett földe Részesedt ősfoglalá birtokokb
adományoz útj hozzájutott földhö Magyarorsz el k századáb honfoglal mind jog
élvezt zsidó Sze Lászlót kezd sűr találkozu oly intézkedésekk törvényekke amely
zsid ell irányu vallá türelmetlenségb fakadta végeredményb zsid gazdasá
helyzeté volt súly kihatássa Sze Lász törvényb mond k ho zsi kereszté n n veh feleségü
kereszté szolg n tartha vasá ünnepnap n mívelhe földjé Kálm kirá megtoldot elő
törvény azza ho zsid m külföldr szárma kereszté szolg tarthatna esztergo zsin
11 ped eltiltot ők kereszté szolg bérbevevését i a rendkív megnehezítet számuk
gazdálkodás vagyonosa zsid akk túltett maguk rendeletek tudt miveltet földjeike
Í tudu e Té ne zsi várgrófr a m I End elő Beseny kap m e nagyo földbirtokk együ
e 1232- mívelt amik készpénzé eladt tatárjár ut I Bé orsz jólétén emelé céljáb
s kedve intézkedé hozot ezekn hatál zsidók kiterjed Ekk kap zsi Hen kamaragr
Komár vár faluv együt ros gazdasá viszony régeb megszorí intézkedés következtéb
zsid ekkortá kezdt pénzkölcsönzéss foglalkoz ingatl zálog véte ellenébe me
követelés kielégítésé telj garanci nyújtot kikötö határi elteltév n nemes n
válto birto azonna nemese e múl hitele zsi tulajdoná me á Máty királ ho nagymér
eladósodásn gát vesse 147 rendelett megtiltot pozsonyiakn ingatlan
elzálogosításá zsidókn ped ingatlan va kölcsönnyújtás Amely zsi túllé e tilalma
elvesz birtokosn folyósíto kölcsönösszege ingatlanvásárlá azonb Máty éppúg mi
töb királ megenged zsidókna Ho zsid n szíves élt jogukka ann o jogbiztons telj
hián vol Erőszakoskod ell n véd törvé zsidóka akik n szól folyton háborúkr
villongásokr akármely oligarc kiforgathato birtokukbó mohác vé utá orsz
helyzetév együ zsid helyze rosszabbodot Tö vár kiűz ők ezé földesur jószága
falvakb húzódt me ah kereskedel közvetítői lette természetes M.-g foglalkozta
ot ah er alkal kínálkozot Í Budá Pozsonyb Sopronb zsid e rés ekk intenzív
foglalkozo szőlőtermelésse Általáb azonb zsid helyze ekk nagy siv vol Sok közül
kiűzt országbó bazi gróf tömeges hurcolt ők máglyár török minte harmadfélez
zsid vitt szolgaságb vallá türelmetlens tetőpontjá hágot am 1578-i dekrét
bizonyí ame kétszer adóv sújt zsidóka csakho min elő kiköltözzen országbó I
körülmény közö természetes nagy megfogyatkozo M.-g foglalko zsid szá Józs csász
uralkodásán idejé cs elvét találu feljegyzéseke amely zsidóságn földd va
kapcsolat tanúsítjá Í tudu arró ho rohon zsid 169 Batthyá Ád gróft bérelt föld
a uraságn fizete földa ellenéb szabad mívelhetté E más feljegyz szeri e zsi
XVII századb Kősz határáb szőlőbirtok vásárol rit esetekt eltekint azonb
századok zsidós gazdasá tevékenységén cs nagy k hánya ese földmívelésr a
jogbiztons hiányáva megszorí intézkedésekk zsidós exisztenciájá kiha vallá
üldözésekk magyarázhat zsid későb fokozat M. tevékenységén kiindu pont I Józs
csász 17 márci 31- kiado rendelet me könnyítés egé so melle megenge a i ho zsid
parasztbirtokok bérelhessene a önmag mível me I Lip 179 XXXVII t.-cikkb kimondj
ho zsid mindaddi m kiváltságaik országgyűl n tárgyalj az állapotb tartandó
melyb 17 ja volta abb netal kizavartatt voln visszahelyezend zsid ett kezd
tétel törvé alapj nagyo mértékb kezdt földmíveléss foglalkozn Volt ugy m
visszaesése p Fere ala 181 megtiltottá ho zsid neme birtokok zálog va haszonbér
vegyene rendel m követke évb hatály kív helyeztetet rendel hatály kív
helyezésén o magy M. viszony akko szomo állapotáv fü össz folyton hábor bel villongás
java pusztított e föld legelhanyagolta állapotb volta birtokosokn kedvü megfele
tőkéj n vo birtokuk j felszerel a intenzív megmíveln birtokos na rés cs ú tudo
megéln földj haszonbér ad bérbead nemze érd vol me enélk parlag heve föld tová
züllött pusztult voln bérbead parancso szüks következtéb mi általánosa le zsid
ett kezd sűr béreln földeke 1839-i országgyűl egyhangúl elfogad a javaslato ho
zsidókn adassan m n nemesek megille össz polgá jogo 184 XX t.-ci bányahely
kivételév zsidókn szab lakhatá telekvásárlá engedél biztosítot Ekk m szerezhetn
tulajdonjogil földbirtok vár va meg engedélyév engedel okir többnyi ille
érdemességév indokol engedé megadásá 1844-i országgyűl szavazatt ellenéb
kimondj ho zsid neme birtokok vehetn haszonbérb szavazatt ellenéb ped neme
jószág zálogbavétel engedélyez zsidókna 186 XVI t.-ci kimond zsid
egyenjogúsítás korlátl jog nek M. ingatlan szerzésé hasznosításár Ekk ind m
eddigiekn jóv nagyo arányb zsidós részvéte M.-ba Nemcs mi birtokoso különöse mi
bérl foglalkozn zsid beható földmívelésse jogegyenlős n ad kel magyarázat anna
ho zsid közö ke elterjed bérl foglalkozá mindjá érthető vál e gazdasá viszonyok
figyelem vesszü gaz helyze mú száz köze táj mi rosszab vál jobbágys
felszabadítá ut mind átmen nélk kelle tér pénzgazdálkodásr munkaer pénz kelle
beszerez befektetések kelle eszközöln Ehh jött m ros termése alacso gabonaára
amerik versen rendezetl hitelviszony mag kama amely együttvé gazd nagymér
eladósodásáh vezette nagyo gazdaságokk teh ado viszony közö n lehete má tenn mi
bér ad azoka Ho mié épp zsid közö akadt számos bérlő ann egysze ok ho zsid
kereskedés kényszerít nagyo készpénztőkév rendelkezt szíves fektett a
haszonbérletb más pedi ho keresztény n nagy vett bér földeke vo elegen pénzü E
mutat királ csal ráckev uradalmán példáj E 1903- gazdacímt szeri enn uradalomn
37%- zsid bérelté ped tárgyilagos m leh állapítan ho királ csal jószágkezelő
szívesebb ad vol haszonbér egé uradalm keresztényekne pél ame különb m n
aktuáli me királ uradalomn nin zsi bérlő éles rávilág ar utol évekb sűr
hangoztato vádr mely M.-b va térhódítá mia emelt zsidós elle 18 ut zsid valób
addigin nagyo lendülett kezdt M.-g foglalkozn koránts jelen az ho térhódításr
lehet beszéln gazd e bizony csoportjáb arányszámuk meghala számm szerepelt i
egészéb kontingens sem eset s vo aránytala m egész bizonyo ho hetven évekb azut
zsid nemze hivatá teljesített azza ho legkétségbeejtő gazdasá váls idej M.-
fektett tőkéike pusztul zül gazdaságok í sikerü megmenteni nemze termel
szolgálatá állítaniu a k szempontjáb elég m n becsülhe eredmén zsid részvéte
M.-b mi aláb statisztikáb kitűn n halad m ország számarányuk m akk se mik
földszerzésn n vo sem akadály Mió azonb birtokpoliti szabályoz fö adásvételé m
ke állapítanun ho zsidós helyze tekintetb rosszabbodot Érdeke ho egész legúja
idők nyo s vo nálu földbirtokpolitikána til intézkedés évszázad folyam cs
valame vallásfelekez ell irányulta sem eset s tekinthet birtokpolitik
intézkedésekne Ezekt intézkedésekt eltekintv ingatlanszerzésn legcsekélye
korlátozá s állo fen P s 18 előt s azut n találu intézkedé va törvény me
idegenekne teh n magy állampolgárokn birtokszerzé megtiltan Aho királ
adományozásokn s vizsgált megadományozo állampolgárságá ugyanú akk s törődt vel
mik ingatlanszerz m isme jo ügylet alapj bonyolódo l világhábo ut töb n lehete
halogat földbirtokpolitikáv va komolya foglalkozás M hábo ala születt egy
korláto rendelete amelyek hábor viszony tett szükségess rendelet kormány illet
földmívelésüg miniszte ruházt f azz korlátl jogga ho ingatl megszerzés mind indokol
nélk megengedj va megtagadj Kezdetb cs nemzetisé területek lé vármegyér késő
egé ország kiterje rendelet hatály am azut telj egészéb megszüntete
Károlyi-kormányn Bú Barnafé rendelet rendel kisbirtok szaporítás igyekeze
előmozdítan amiké na előnye ú na hib volta P hónapp komm buká ut megszülete
érvényb le földbirtokreform-törvén N célu i kritizál e törvény tagadhatatla ho
s alapve hibá ar vezethe vissz ho amik megszületet közállapotai n volt
konszolidál lelkekb m er hullámok vete háború forradal ellenforradal id s
szenvedés N sorolj f i súlyosnál-súlyosa hibáka cs földbirtokreformn zsidóságg
kapcsolat vonatkozásai akaru rámutatn törvényn v e pontj me szeri év bel szerze
földbirt megváltás kerülhe birtok sorrendjéb előbb va pon kifejezett n i
valójáb még zsidós ell irányu zsid ugyan leginká egyenjogúsítás bekövetkezés
teh 18 ut szerezt birtok magát értetődi ho megváltá illetől elsősorb birtoka
jöhett számításb e ily irán statiszti készüln abb kétségtelen m lehet állapítan
ho földbirtokrefo következtéb megváltá szenvedett közö valób aránytalan na
számm szerepeln zsidó A zsidóságn M.-b va részvétel általáb illet ar vonatkozól
statiszti cs hozzávetőleg felvilágosítá nyújtha Mindenekelő cs
Nagy-Magyarország vonatkozól készü ily statiszti amely Ková Alajo statisztik
hivat igazgató állíto öss ebb tisz kép egyáltal n nyerhetün csup körülbelü
következteté vonhatu m helyzetr zsid szere magy M.-b százal szerin birt nagysá
Birtokos Bérl %-okb %-okb
13312.
CÍMS Mezőgazda
SZÓCI Mezőgazdas diva átlát célz elmélet h zs épp m föníc gö kereskedőn
amely se hajlandós ni M.-h nag kön megcáfol Bib r zs írá te van földmívelés
kapcsola törvények szabályokk amik nyilvánva h Paleszt agrárál v zsi e sor
földmívelés foglalkozt Kereskedelem pénzügyletek intenzíveb c diasporá kezde
foglalkoz többny c kényszerűségb miu temér akadálly m föl elzá elől tud mind
tudhat megküzde bármi bár c legcsekély lehetős mutatkoz ann h föl mivelhessen
zsi öröm kap e lehetősé munká eredményé bizonyítot h ösztönsz őszi f földmu ir
v szeretet Magyarorszá legrég idők foglalkoz zsi M.-g Bebizonyít té h
honfoglalás magya talál ország zsidók a valószínű föl mivelt magyarok egy bej
kozá zs törz m ré v honfoglalás részes föld Sz Ist al bir szerzésé feltét v
ősfoglal v vásárl v hagyományo vo zsidók ek meglehető kedv v helyzet szerezhet
ingatla mívelhet föld Részesed ősfoglal birtokok adományo út hozzájutot földh
Magyarors e századá honfogla min jo élvez zsid Sz László kez sű találkoz ol
intézkedések törvényekk amel zsi el irány vall türelmetlenség fakadt
végeredmény zsi gazdas helyzet vol súl kihatáss Sz Lás törvény mon h zs kereszt
ve feleség kereszt szol tarth vas ünnepna mívelh földj Kál kir megtoldo el
törvén azz h zsi külföld szárm kereszt szol tarthatn eszterg zsi 1 pe eltilto ő
kereszt szol bérbevevésé rendkí megnehezíte számu gazdálkodá vagyonos zsi ak
túltet magu rendelete tud mivelte földjeik tud T n zs várgróf En el Besen ka
nagy földbirtok egy 1232 mível ami készpénz elad tatárjá u B ors jólété emel
céljá kedv intézked hozo ezek hatá zsidó kiterje Ek ka zs He kamarag Komá vá
falu együ ro gazdas viszon rége megszor intézkedé következté zsi ekkort kezd
pénzkölcsönzés foglalko ingat zálo vét ellenéb m követelé kielégítés tel garanc
nyújto kiköt határ eltelté neme vált birt azonn nemes mú hitel zs tulajdon m
Mát kirá h nagymé eladósodás gá vess 14 rendelet megtilto pozsonyiak ingatla
elzálogosítás zsidók pe ingatla v kölcsönnyújtá Amel zs túll tilalm elves
birtokos folyósít kölcsönösszeg ingatlanvásárl azon Mát éppú m tö kirá megenge
zsidókn H zsi szíve él jogukk an jogbizton tel hiá vo Erőszakosko el vé törv
zsidók aki szó folyto háborúk villongások akármel oligar kiforgathat birtokukb
mohá v ut ors helyzeté egy zsi helyz rosszabbodo T vá kiű ő ez földesu jószág
falvak húzód m a kereskede közvetítő lett természete M.- foglalkozt o a e alka
kínálkozo Bud Pozsony Sopron zsi ré ek intenzí foglalkoz szőlőtermeléss Általá
azon zsi helyz ek nag si vo So közü kiűz országb baz gró tömege hurcol ő máglyá
törö mint harmadféle zsi vit szolgaság vall türelmetlen tetőpontj hágo a 1578-
dekré bizony am kétsze adó súj zsidók csakh mi el kiköltözze országb körülmén
köz természete nag megfogyatkoz M.- foglalk zsi sz Józ csás uralkodásá idej c
elvé talál feljegyzések amel zsidóság föld v kapcsola tanúsítj tud arr h roho
zsi 16 Batthy Á gróf bérel föl uraság fizet föld ellené szaba mívelhett má
feljegy szer zs XVI század Kős határá szőlőbirto vásáro ri esetek eltekin azon
százado zsidó gazdas tevékenységé c nag hány es földmívelés jogbizton hiányáv
megszor intézkedések zsidó exisztenciáj kih vall üldözések magyarázha zsi késő
fokoza M tevékenységé kiind pon Józ csás 1 márc 31 kiad rendele m könnyíté eg s
mell megeng h zsi parasztbirtoko bérelhessen önma míve m Li 17 XXXVI t.-cikk
kimond h zsi mindadd kiváltságai országgyű tárgyal a állapot tartand mely 1 j
volt ab neta kizavartat vol visszahelyezen zsi et kez téte törv alap nagy
mérték kezd földmívelés foglalkoz Vol ug visszaesés Fer al 18 megtiltott h zsi
nem birtoko zálo v haszonbé vegyen rende követk év hatál kí helyeztete rende
hatál kí helyezésé mag M viszon akk szom állapotá f öss folyto hábo be villongá
jav pusztítot föl legelhanyagolt állapot volt birtokosok kedv megfel tőké v
birtoku felszere intenzí megmível birtoko n ré c tud megél föld haszonbé a
bérbea nemz ér vo m enél parla hev föl tov züllöt pusztul vol bérbea parancs
szük következté m általános l zsi et kez sű bérel földek 1839- országgyű
egyhangú elfoga javaslat h zsidók adassa nemese megill öss polg jog 18 X t.-c
bányahel kivételé zsidók sza lakhat telekvásárl engedé biztosíto Ek szerezhet
tulajdonjogi földbirto vá v me engedélyé engede oki többny ill érdemességé
indoko enged megadás 1844- országgyű szavazat ellené kimond h zsi nem birtoko
vehet haszonbér szavazat ellené pe nem jószá zálogbavéte engedélye zsidókn 18
XV t.-c kimon zsi egyenjogúsítá korlát jo ne M ingatla szerzés hasznosításá Ek
in eddigiek jó nagy arány zsidó részvét M.-b Nemc m birtokos különös m bér
foglalkoz zsi behat földmíveléss jogegyenlő a ke magyaráza ann h zsi köz k elterje
bér foglalkoz mindj érthet vá gazdas viszonyo figyele vessz ga helyz m szá köz
tá m rossza vá jobbágy felszabadít u min átme nél kell té pénzgazdálkodás
munkae pén kell beszere befektetése kell eszközöl Eh jöt ro termés alacs
gabonaár ameri verse rendezet hitelviszon ma kam amel együttv gaz nagymé
eladósodásá vezett nagy gazdaságok te ad viszon köz lehet m ten m bé a azok H
mi ép zsi köz akad számo bérl an egysz o h zsi kereskedé kényszerí nagy
készpénztőké rendelkez szíve fektet haszonbérlet má ped h keresztén nag vet bé
földek v elege pénz muta kirá csa rácke uradalmá példá 1903 gazdacím szer en
uradalom 37% zsi bérelt pe tárgyilago le állapíta h kirá csa jószágkezel
szíveseb a vo haszonbé eg uradal keresztényekn pé am külön aktuál m kirá
uradalom ni zs bérl éle rávilá a uto évek sű hangoztat vád mel M.- v térhódít
mi emel zsidó ell 1 u zsi való addigi nagy lendület kezd M.- foglalkoz koránt
jele a h térhódítás lehe beszél gaz bizon csoportjá arányszámu meghal szám
szerepel egészé kontingen se ese v aránytal egés bizony h hetve évek azu zsi
nemz hivat teljesítet azz h legkétségbeejt gazdas vál ide M. fektet tőkéik
pusztu zü gazdaságo siker megmenten nemz terme szolgálat állítani szempontjá
elé becsülh eredmé zsi részvét M.- m alá statisztiká kitű hala orszá számarányu
ak s mi földszerzés v se akadál Mi azon birtokpolit szabályo f adásvétel k
állapítanu h zsidó helyz tekintet rosszabbodo Érdek h egés legúj idő ny v nál
földbirtokpolitikán ti intézkedé évszáza folya c valam vallásfeleke el irányult
se ese tekinthe birtokpoliti intézkedésekn Ezek intézkedések eltekint
ingatlanszerzés legcsekély korlátoz áll fe 1 elő azu talál intézked v törvén m
idegenekn te mag állampolgárok birtokszerz megtilta Ah kirá adományozások
vizsgál megadományoz állampolgárság ugyan ak törőd ve mi ingatlanszer ism j
ügyle alap bonyolód világháb u tö lehet haloga földbirtokpolitiká v komoly
foglalkozá háb al szület eg korlát rendelet amelye hábo viszon tet szükséges
rendele kormán ille földmívelésü miniszt ruház az korlát jogg h ingat megszerzé
min indoko nél megenged v megtagad Kezdet c nemzetis területe l vármegyé kés eg
orszá kiterj rendele hatál a azu tel egészé megszüntet Károlyi-kormány B Barnaf
rendele rende kisbirto szaporítá igyekez előmozdíta amik n előny n hi volt
hónap kom buk u megszület érvény l földbirtokreform-törvé cél kritizá törvén
tagadhatatl h alapv hib a vezeth viss h ami megszülete közállapota vol
konszolidá lelkek e hullámo vet hábor forrada ellenforrada i szenvedé sorol
súlyosnál-súlyos hibák c földbirtokreform zsidóság kapcsola vonatkozása akar
rámutat törvény pont m szer é be szerz földbir megváltá kerülh birto sorrendjé
előb v po kifejezet valójá mé zsidó el irány zsi ugya legink egyenjogúsítá
bekövetkezé te 1 u szerez birto magá értetőd h megvált illető elsősor birtok
jöhet számítás il irá statiszt készül ab kétségtele lehe állapíta h
földbirtokref következté megvált szenvedet köz való aránytala n szám szerepel
zsid zsidóság M.- v részvéte általá ille a vonatkozó statiszt c hozzávetőle
felvilágosít nyújth Mindenekel c Nagy-Magyarorszá vonatkozó kész il statiszt
amel Kov Alaj statiszti hiva igazgat állít ös eb tis ké egyálta nyerhetü csu
körülbel következtet vonhat helyzet zsi szer mag M.- száza szeri bir nagys
Birtoko Bér %-ok %-ok 1 hol fel 1 7 200-1 hol birto 1 6 1 2 hol al 0 0 Látsza statiszt zsidóság M.- v
túlsú mell bizony figyele k ve következők összeí idejé Nagy-Magyarorszá 2.388,
gazda vo Eb 738, hol terj földbirto sz c 0 zs birtok te sok kevese m amen zsidó
akk orszá aránysz szer lehet tíz-h hol földbirto sz 385, zsidó c 0,4% szerep 20
hol 205, birto köz 0 zsi hol 36, birto köz 2, te orszá aránys fe folyta tov
részletezé megállapítha h össze 2.328, gazda v a zsi 4% átlag szerepeln Szám
9500- fe m Visz össz te 2.388, földbirto köz 5% arányszá v alap 116, zsidó kell
lenn 9 zs birtokos hozzászámít 6 haszonbérl ak c 16, tény M.- foglalk zsi szá
te 100,000- kevese m amen számar szer lehet földbirtoko bér szá vess te
figyelem ak mint 100, zs mar M.-b visz ma föl nézz ak követk eredmén jutu s hol
fel sza bir terül 10.883, h eb 4 zsidó s hol fel korlát forga birtok 15.528, h
c zsidókéz s hol al birto összterül 22.693, h eb c 0, zsidó összesí u kider h
ors gazdasági mív területé c 4,15 zsi kezéb te keves m amen orszá arányszámu
tekin jogo megille ők A vonatkozól h mikép helyezked zsi gazdas kult kereté mil
eredménye ér ugyanc statiszti kimuta szolgál érde adatok Tudvalé h sike
gazdálko előfeltét racioná állattenyész mi intenzív felkarolá A ma fo
állattenyészt m gazdálko általá gazdas kult fejlettség ma fo á statiszt kimuta
1892-19 é köz tar tenyészállatvásárok kiállítások muta szer öss kitünteté dí
19;6% e al zsi vit Eb mindenese a le következtet h zsi nemc tők szakértel vit b
mag M. egye oksze mod gazdálkodásuk fokoz f produktivitá ezál eg vidé gazdas
fellendülésé szi irányító vált megállapí különö Kohn Leder Györg So Sv Kuffl
Kornste lo Wertheimste Paj Csob La Lonk b Kornf s csalá gazdaságai amel gazdas
kult úttö vol példaadá ösztönző hat soka tekintetb h elhanyag birtoku mod
gazdas kult eszközei produktí virágz tegy Pol Bé Zsi mag mezőgazdaság Acs Ign
mag biroda történ K Sámu zsi történ Magyarorszá
13312
CÍM Mezőgazd
SZÓC Mezőgazda div átlá cél elméle z ép föní g kereskedő amel s hajlandó n
M.- na kö megcáfo Bi z ír t va földmívelé kapcsol törvénye szabályok ami
nyilvánv Palesz agrárá zs so földmívelé foglalkoz Kereskedele pénzügylete
intenzíve diaspor kezd foglalko többn kényszerűség mi temé akadáll fö elz elő
tu min tudha megküzd bárm bá legcsekél lehető mutatko an fö mivelhesse zs örö
ka lehetős munk eredmény bizonyíto ösztöns ősz földm i szerete Magyarorsz legré
idő foglalko zs M.- Bebizonyí t honfoglalá magy talá orszá zsidó valószín fö
mivel magyaro eg be koz z tör r honfoglalá része föl S Is a bi szerzés felté
ősfogla vásár hagyomány v zsidó e meglehet ked helyze szerezhe ingatl mívelhe
föl Részese ősfogla birtoko adomány ú hozzájuto föld Magyaror század honfogl mi
j élve zsi S Lászl ke s találko o intézkedése törvények ame zs e irán val
türelmetlensé fakad végeredmén zs gazda helyze vo sú kihatás S Lá törvén mo z
keresz v felesé keresz szo tart va ünnepn mível föld Ká ki megtold e törvé az
zs külföl szár keresz szo tarthat eszter zs p eltilt keresz szo bérbevevés
rendk megnehezít szám gazdálkod vagyono zs a túlte mag rendelet tu mivelt
földjei tu z várgró E e Bese k nag földbirto eg 123 míve am készpén ela tatárj
or jólét eme célj ked intézke hoz eze hat zsid kiterj E k z H kamara Kom v fal
egy r gazda viszo rég megszo intézked következt zs ekkor kez pénzkölcsönzé
foglalk inga zál vé ellené követel kielégíté te garan nyújt kikö hatá eltelt
nem vál bir azon neme m hite z tulajdo Má kir nagym eladósodá g ves 1 rendele
megtilt pozsonyia ingatl elzálogosítá zsidó p ingatl kölcsönnyújt Ame z túl
tilal elve birtoko folyósí kölcsönössze ingatlanvásár azo Má épp t kir megeng
zsidók zs szív é joguk a jogbizto te hi v Erőszakosk e v tör zsidó ak sz folyt
háború villongáso akárme oliga kiforgatha birtokuk moh u or helyzet eg zs hely
rosszabbod v ki e földes jószá falva húzó keresked közvetít let természet M.
foglalkoz alk kínálkoz Bu Pozson Sopro zs r e intenz foglalko szőlőtermelés
Által azo zs hely e na s v S köz kiű ország ba gr tömeg hurco mágly tör min
harmadfél zs vi szolgasá val türelmetle tetőpont hág 1578 dekr bizon a kétsz ad
sú zsidó csak m e kiköltözz ország körülmé kö természet na megfogyatko M.
foglal zs s Jó csá uralkodás ide elv talá feljegyzése ame zsidósá föl kapcsol
tanúsít tu ar roh zs 1 Batth gró bére fö urasá fize föl ellen szab mívelhet m
feljeg sze z XV száza Kő határ szőlőbirt vásár r esete elteki azo század zsid
gazda tevékenység na hán e földmívelé jogbizto hiányá megszo intézkedése zsid
exisztenciá ki val üldözése magyarázh zs kés fokoz tevékenység kiin po Jó csá
már 3 kia rendel könnyít e mel megen zs parasztbirtok bérelhesse önm mív L 1 XXXV
t.-cik kimon zs mindad kiváltsága országgy tárgya állapo tartan mel vol a net
kizavarta vo visszahelyeze zs e ke tét tör ala nag mérté kez földmívelé
foglalko Vo u visszaesé Fe a 1 megtiltot zs ne birtok zál haszonb vegye rend
követ é hatá k helyeztet rend hatá k helyezés ma viszo ak szo állapot ös folyt
háb b villong ja pusztíto fö legelhanyagol állapo vol birtokoso ked megfe tők
birtok felszer intenz megmíve birtok r tu megé föl haszonb bérbe nem é v ené
parl he fö to züllö pusztu vo bérbe paranc szü következt általáno zs e ke s
bére földe 1839 országgy egyhang elfog javasla zsidó adass nemes megil ös pol
jo 1 t.- bányahe kivétel zsidó sz lakha telekvásár enged biztosít E szerezhe
tulajdonjog földbirt v m engedély enged ok többn il érdemesség indok enge megadá
1844 országgy szavaza ellen kimon zs ne birtok vehe haszonbé szavaza ellen p ne
jósz zálogbavét engedély zsidók 1 X t.- kimo zs egyenjogúsít korlá j n ingatl
szerzé hasznosítás E i eddigie j nag arán zsid részvé M.- Nem birtoko különö bé
foglalko zs beha földmívelés jogegyenl k magyaráz an zs kö elterj bé foglalko
mind érthe v gazda viszony figyel vess g hely sz kö t rossz v jobbág felszabadí
mi átm né kel t pénzgazdálkodá munka pé kel beszer befektetés kel eszközö E jö
r termé alac gabonaá amer vers rendeze hitelviszo m ka ame együtt ga nagym
eladósodás vezet nag gazdaságo t a viszo kö lehe te b azo m é zs kö aka szám
bér a egys zs keresked kényszer nag készpénztők rendelke szív fekte haszonbérle
m pe kereszté na ve b földe eleg pén mut kir cs ráck uradalm péld 190 gazdací
sze e uradalo 37 zs bérel p tárgyilag l állapít kir cs jószágkeze szívese v
haszonb e urada keresztények p a külö aktuá kir uradalo n z bér él rávil ut éve
s hangozta vá me M. térhódí m eme zsid el zs val addig nag lendüle kez M. foglalko
korán jel térhódítá leh beszé ga bizo csoportj arányszám megha szá szerepe
egész kontinge s es arányta egé bizon hetv éve az zs nem hiva teljesíte az
legkétségbeej gazda vá id M fekte tőkéi puszt z gazdaság sike megmente nem term
szolgála állítan szempontj el becsül eredm zs részvé M. al statisztik kit hal
orsz számarány a m földszerzé s akadá M azo birtokpoli szabály adásvéte
állapítan zsid hely tekinte rosszabbod Érde egé legú id n ná földbirtokpolitiká
t intézked évszáz foly vala vallásfelek e irányul s es tekinth birtokpolit
intézkedések Eze intézkedése eltekin ingatlanszerzé legcsekél korláto ál f el
az talá intézke törvé idegenek t ma állampolgáro birtokszer megtilt A kir
adományozáso vizsgá megadományo állampolgársá ugya a törő v m ingatlansze is
ügyl ala bonyoló világhá t lehe halog földbirtokpolitik komol foglalkoz há a
szüle e korlá rendele amely háb viszo te szüksége rendel kormá ill földmívelés
minisz ruhá a korlá jog inga megszerz mi indok né megenge megtaga Kezde nemzeti
terület vármegy ké e orsz kiter rendel hatá az te egész megszünte
Károlyi-kormán Barna rendel rend kisbirt szaporít igyeke előmozdít ami előn h
vol hóna ko bu megszüle érvén földbirtokreform-törv cé kritiz törvé tagadhatat
alap hi vezet vis am megszület közállapot vo konszolid lelke hullám ve hábo
forrad ellenforrad szenved soro súlyosnál-súlyo hibá földbirtokrefor zsidósá
kapcsol vonatkozás aka rámuta törvén pon sze b szer földbi megvált kerül birt
sorrendj elő p kifejeze valój m zsid e irán zs ugy legin egyenjogúsít bekövetkez
t szere birt mag értető megvál illet elsőso birto jöhe számítá i ir statisz
készü a kétségtel leh állapít földbirtokre következt megvál szenvede kö val
aránytal szá szerepe zsi zsidósá M. részvét által ill vonatkoz statisz
hozzávetől felvilágosí nyújt Mindeneke Nagy-Magyarorsz vonatkoz kés i statisz
ame Ko Ala statiszt hiv igazga állí ö e ti k egyált nyerhet cs körülbe
következte vonha helyze zs sze ma M. száz szer bi nagy Birtok Bé %-o %-o ho fe
200- ho birt ho a Látsz statisz zsidósá M. túls mel bizon figyel v következő
össze idej Nagy-Magyarorsz 2.388 gazd v E 738 ho ter földbirt s z birto t so
keves ame zsid ak orsz aránys sze lehe tíz- ho földbirt s 385 zsid 0,4 szere 2
ho 205 birt kö zs ho 36 birt kö 2 t orsz arány f folyt to részletez megállapíth
össz 2.328 gazd zs 4 átla szerepel Szá 9500 f Vis öss t 2.388 földbirt kö 5
aránysz ala 116 zsid kel len z birtoko hozzászámí haszonbér a 16 tén M. foglal
zs sz t 100,000 keves ame száma sze lehe földbirtok bé sz ves t figyele a min
100 z ma M.- vis m fö néz a követ eredmé jut ho fe sz bi terü 10.883 e zsid ho
fe korlá forg birto 15.528 zsidóké ho a birt összterü 22.693 e 0 zsid összes
kide or gazdaság mí terület 4,1 zs kezé t keve ame orsz arányszám teki jog
megill ő vonatkozó miké helyezke zs gazda kul keret mi eredmény é ugyan
statiszt kimut szolgá érd adato Tudval sik gazdálk előfelté racion állattenyés
m intenzí felkarol m f állattenyész gazdálk által gazda kul fejlettsé m f
statisz kimut 1892-1 kö ta tenyészállatvásáro kiállításo mut sze ös kitüntet d
19;6 a zs vi E mindenes l következte zs nem tő szakérte vi ma M egy oksz mo
gazdálkodásu foko produktivit ezá e vid gazda fellendülés sz irányít vál
megállap külön Koh Lede Györ S S Kuff Kornst l Wertheimst Pa Cso L Lon Korn
csal gazdasága ame gazda kul útt vo példaad ösztönz ha sok tekintet elhanya
birtok mo gazda kul eszköze produkt virág teg Po B Zs ma mezőgazdasá Ac Ig ma
birod törté Sám zs törté Magyarorsz
1331
CÍ Mezőgaz
SZÓ Mezőgazd di átl cé elmél é fön keresked ame hajland M. n k megcáf B í v
földmível kapcso törvény szabályo am nyilván Pales agrár z s földmível foglalko
Kereskedel pénzügylet intenzív diaspo kez foglalk több kényszerűsé m tem akadál
f el el t mi tudh megküz bár b legcseké lehet mutatk a f mivelhess z ör k
lehető mun eredmén bizonyít ösztön ős föld szeret Magyarors legr id foglalk z
M. Bebizony honfoglal mag tal orsz zsid valószí f mive magyar e b ko tö
honfoglal rész fö I b szerzé felt ősfogl vásá hagyomán zsid meglehe ke helyz
szerezh ingat mívelh fö Részes ősfogl birtok adomán hozzájut föl Magyaro száza
honfog m élv zs Lász k találk intézkedés törvénye am z irá va türelmetlens faka
végeredmé z gazd helyz v s kihatá L törvé m keres feles keres sz tar v ünnep
míve föl K k megtol törv a z külfö szá keres sz tartha eszte z eltil keres sz
bérbevevé rend megnehezí szá gazdálko vagyon z túlt ma rendele t mivel földje t
várgr Bes na földbirt e 12 mív a készpé el tatár o jólé em cél ke intézk ho ez
ha zsi kiter kamar Ko fa eg gazd visz ré megsz intézke következ z ekko ke
pénzkölcsönz foglal ing zá v ellen követe kielégít t gara nyúj kik hat eltel ne
vá bi azo nem hit tulajd M ki nagy eladósod ve rendel megtil pozsonyi ingat
elzálogosít zsid ingat kölcsönnyúj Am tú tila elv birtok folyós kölcsönössz
ingatlanvásá az M ép ki megen zsidó z szí jogu jogbizt t h Erőszakos tö zsid a
s foly hábor villongás akárm olig kiforgath birtoku mo o helyze e z hel
rosszabbo k földe jósz falv húz kereske közvetí le természe M foglalko al
kínálko B Pozso Sopr z inten foglalk szőlőtermelé Álta az z hel n kö ki orszá b
g töme hurc mágl tö mi harmadfé z v szolgas va türelmetl tetőpon há 157 dek
bizo kéts a s zsid csa kiköltöz orszá körülm k természe n megfogyatk M fogla z
J cs uralkodá id el tal feljegyzés am zsidós fö kapcso tanúsí t a ro z Batt gr
bér f uras fiz fö elle sza mívelhe felje sz X száz K hatá szőlőbir vásá eset
eltek az száza zsi gazd tevékenysé n há földmível jogbizt hiány megsz
intézkedés zsi exisztenci k va üldözés magyaráz z ké foko tevékenysé kii p J cs
má ki rende könnyí me mege z parasztbirto bérelhess ön mí XXX t.-ci kimo z
minda kiváltság országg tárgy állap tarta me vo ne kizavart v visszahelyez z k
té tö al na mért ke földmível foglalk V visszaes F megtilto z n birto zá haszon
vegy ren köve hat helyezte ren hat helyezé m visz a sz állapo ö foly há villon
j pusztít f legelhanyago állap vo birtokos ke megf tő birto felsze inten megmív
birto t meg fö haszon bérb ne en par h f t züll puszt v bérb paran sz következ
általán z k bér föld 183 országg egyhan elfo javasl zsid adas neme megi ö po j
t. bányah kivéte zsid s lakh telekvásá enge biztosí szerezh tulajdonjo földbir
engedél enge o több i érdemessé indo eng megad 184 országg szavaz elle kimo z n
birto veh haszonb szavaz elle n jós zálogbavé engedél zsidó t. kim z
egyenjogúsí korl ingat szerz hasznosítá eddigi na ará zsi részv M. Ne birtok
külön b foglalk z beh földmívelé jogegyen magyará a z k elter b foglalk min
érth gazd viszon figye ves hel s k ross jobbá felszabad m át n ke pénzgazdálkod
munk p ke besze befekteté ke eszköz j term ala gabona ame ver rendez hitelvisz
k am együt g nagy eladósodá veze na gazdaság visz k leh t az z k ak szá bé egy
z kereske kénysze na készpénztő rendelk szí fekt haszonbérl p kereszt n v föld
ele pé mu ki c rác uradal pél 19 gazdac sz uradal 3 z bére tárgyila állapí ki c
jószágkez szíves haszon urad kereszténye kül aktu ki uradal bé é rávi u év
hangozt v m M térhód em zsi e z va addi na lendül ke M foglalk korá je térhódít
le besz g biz csoport arányszá megh sz szerep egés konting e arányt eg bizo het
év a z ne hiv teljesít a legkétségbee gazd v i fekt tőké pusz gazdasá sik
megment ne ter szolgál állíta szempont e becsü ered z részv M a statiszti ki ha
ors számarán földszerz akad az birtokpol szabál adásvét állapíta zsi hel tekint
rosszabbo Érd eg leg i n földbirtokpolitik intézke évszá fol val vallásfele
irányu e tekint birtokpoli intézkedése Ez intézkedés elteki ingatlanszerz
legcseké korlát á e a tal intézk törv idegene m állampolgár birtoksze megtil ki
adományozás vizsg megadomány állampolgárs ugy tör ingatlansz i ügy al bonyol
világh leh halo földbirtokpoliti komo foglalko h szül korl rendel amel há visz
t szükség rende korm il földmívelé minis ruh korl jo ing megszer m indo n
megeng megtag Kezd nemzet terüle vármeg k ors kite rende hat a t egés megszünt
Károlyi-kormá Barn rende ren kisbir szaporí igyek előmozdí am elő vo hón k b
megszül érvé földbirtokreform-tör c kriti törv tagadhata ala h veze vi a
megszüle közállapo v konszoli lelk hullá v háb forra ellenforra szenve sor
súlyosnál-súly hib földbirtokrefo zsidós kapcso vonatkozá ak rámut törvé po sz
sze földb megvál kerü bir sorrend el kifejez való zsi irá z ug legi egyenjogúsí
bekövetke szer bir ma értet megvá ille elsős birt jöh számít i statis kész
kétségte le állapí földbirtokr következ megvá szenved k va arányta sz szerep zs
zsidós M részvé álta il vonatko statis hozzávető felvilágos nyúj Mindenek
Nagy-Magyarors vonatko ké statis am K Al statisz hi igazg áll t egyál nyerhe c
körülb következt vonh helyz z sz m M szá sze b nag Birto B %- %- h f 200 h bir
h Láts statis zsidós M túl me bizo figye következ össz ide Nagy-Magyarors 2.38
gaz 73 h te földbir birt s keve am zsi a ors arány sz leh tíz h földbir 38 zsi
0, szer h 20 bir k z h 3 bir k ors arán foly t részlete megállapít öss 2.32 gaz
z átl szerepe Sz 950 Vi ös 2.38 földbir k aránys al 11 zsi ke le birtok
hozzászám haszonbé 1 té M fogla z s 100,00 keve am szám sz leh földbirto b s ve
figyel mi 10 m M. vi f né köve eredm ju h f s b ter 10.88 zsi h f korl for birt
15.52 zsidók h bir összter 22.69 zsi össze kid o gazdasá m terüle 4, z kez kev
am ors arányszá tek jo megil vonatkoz mik helyezk z gazd ku kere m eredmén ugya
statisz kimu szolg ér adat Tudva si gazdál előfelt racio állattenyé intenz
felkaro állattenyés gazdál álta gazd ku fejletts statis kimu 1892- k t
tenyészállatvásár kiállítás mu sz ö kitünte 19; z v mindene következt z ne t
szakért v m eg oks m gazdálkodás fok produktivi ez vi gazd fellendülé s irányí
vá megálla külö Ko Led Gyö Kuf Korns Wertheims P Cs Lo Kor csa gazdaság am gazd
ku út v példaa ösztön h so tekinte elhany birto m gazd ku eszköz produk virá te
P Z m mezőgazdas A I m biro tört Sá z tört Magyarors