13318.htm
CÍMSZÓ: Mezőkövesd
SZÓCIKK: Mezőkövesd, nagyk.
Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesült vm. 18,548 lak. Minden
valószínűség szerint már a török hódoltság utáni időkben laktak szórványosan zsidók
M.-en, amire többek között olvashatatlan feliratú, egészen régi sírkövekből is
lehet következtetni. Az első sírkő, melynek dátuma olvasható, Schwarc Judáé és
1810-ből való. Egészen bizonyos tehát, hogy - kezdetleges formában bár - de már
100-120 évvel ezelőtt is volt hitközségi élet M.-en. Az első jegyzőkönyv,
amelyet a hitközség levéltárában őriz, 1850 okt. 12. kelt és magyar nyelven van
írva. A hitközséget akkor kommunitásnak hívtak és élén a főbíró állott, kit a
főszolgabíró által kijelölt egyénekből lehetett választani. A hitközséget -
mint a jegyzőkönyvből kitűnik - Ónodi Sugár Farkas, Vilmos és József, ki
obsitos volt, továbbá Wessely Farkas és a két Harangi-Leitner testvér, Gyula és
Menyhért alapították. A Harangi-Leitner család ettől kezdve állandóan vezető
szerepet játszott a hitközségben. Első rabbi Wechsler Soma volt. Az első
elöljárók a következők voltak: Ónodi Sugár Farkas főbíró, szentmarjai Schwarc
Farkas bíró, Weisz Mózes számadásfelügyelő, Harangi-Leitner Móric, Klein Lajos,
Sugár József és Goldberger Lipót hites tagok. Első templomát 1853. az újat
1896. építette saját erejéből a hitközség. Eleinte az ábrányi rabbisághoz
tartozott a hitközség, sőt a miskolci megyei rabbiságnak is fizetett adót.
1868-ban már a főszolgabíró közbejötte nélkül választotta a hitközség
főelöljáróját. 1871-ben orthodox hitközséggé alakult. 1888. létesült az elemi
iskola s ugyanez évben a kultuszminisztérium rendeletére M. rabbisági és
anyakönyvi kerületi székhely lett. 1891-ben két-tanerős lett az iskola, melynek
számára a hitközség Plattner József elnök kezdeményezésére a közeljövőben új
modern épületet fog emelni. 1912. készültek el a hitközség új, demokratikus
alapszabályai. 1926-ban új rituális fürdőt épített a hitközség. Második rabbija
a hitközségnek Ehrenfeld Saul volt (1896 - 1904-ig) azóta Jungreiss Izidor a
főrabbi, aki 1908. alapította meg a ma is működő jesivát. A hitélet
elmélyítését szolgálja a hitközségi tagok által 1914. létesített Talmud Tóra,
mely 1925 óta évi 380 pengő államsegélyt kap. A Talmud Tórának két tanítója és
65 növendéke van. A hitközség többi intézményei: a Chevra Kadisa, melynek
Neumann Ede az elnöke, és a Nőegylet, melynek élén Eoth Dezsőné áll. A
hitközség 23,015 pengős évi költségvetéssel dolgozik s a hiányt kultuszadó
kivetésével fedezi. Filantropikus és szociális célokra kb. 2900 pengőt költ.
Anyakönyvi területéhez Szentistván, Négyes, Tiszavalk, Egerlövő, Borsodivánka,
Szomolya, Andornak, Királya, Novaj, Ostoros, Szilhalom és Egerfarmos községek
tartoznak. A hitközség lélekszáma: 800, a családok száma 180, adót 173-an
fizetnek. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 2 szabadpályán levő, 2 tanító,
104 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 6 orvos, 10 magántisztviselő, 1
vállalkozó, 28 iparos, 1 hírlapíró, 5 magánzó és 8 egyéb. A világháborúban
részt vett tagjai közül 10-en haltak hősi halált. A hitközség történetével A
Magyar Városok Monográfiája c. munka keretében egy fejezet foglalkozik, amelyet
Weisz Jakab M.-i igazgatótanító írt meg. A hitközség mai vezetősége: Jungreiss
Izidor főrabbi, Plattner József elnök, Spitz Salamon alelnök, Weiszenstein
József jegyző, ifj. Schwarc Hermann ellenőr, Kohn Lajos gondnok, Adler Péter és
Roth Károly számvizsgálók és Weisz Jakab tollnok.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3318. címszó a lexikon =>
596. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13318.htm
CÍMSZÓ: Mezőkövesd
SZÓCIKK: Mezőkövesd, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesült
vm. 18,548 lak. Minden valószínűség szerint már a török hódoltság utáni időkben
laktak szórványosan zsidók M.-en, amire többek között olvashatatlan feliratú,
egészen régi sírkövekből is lehet következtetni. Az első sírkő, melynek dátuma
olvasható, Schwarc Judáé és 1810-ből való. Egészen bizonyos tehát, hogy -
kezdetleges formában bár - de már 100-120 évvel ezelőtt is volt hitközségi élet
M.-en. Az első jegyzőkönyv, amelyet a hitközség levéltárában őriz, 1850 okt.
12. kelt és magyar nyelven van írva. A hitközséget akkor kommunitásnak hívtak
és élén a főbíró állott, kit a főszolgabíró által kijelölt egyénekből lehetett
választani. A hitközséget - mint a jegyzőkönyvből kitűnik - Ónodi Sugár Farkas,
Vilmos és József, ki obsitos volt, továbbá Wessely Farkas és a két
Harangi-Leitner testvér, Gyula és Menyhért alapították. A Harangi-Leitner
család ettől kezdve állandóan vezető szerepet játszott a hitközségben. Első
rabbi Wechsler Soma volt. Az első elöljárók a következők voltak: Ónodi Sugár
Farkas főbíró, szentmarjai Schwarc Farkas bíró, Weisz Mózes számadásfelügyelő,
Harangi-Leitner Móric, Klein Lajos, Sugár József és Goldberger Lipót hites
tagok. Első templomát 1853. az újat 1896. építette saját erejéből a hitközség.
Eleinte az ábrányi rabbisághoz tartozott a hitközség, sőt a miskolci megyei
rabbiságnak is fizetett adót. 1868-ban már a főszolgabíró közbejötte nélkül
választotta a hitközség főelöljáróját. 1871-ben orthodox hitközséggé alakult.
1888. létesült az elemi iskola s ugyanez évben a kultuszminisztérium
rendeletére M. rabbisági és anyakönyvi kerületi székhely lett. 1891-ben
két-tanerős lett az iskola, melynek számára a hitközség Plattner József elnök
kezdeményezésére a közeljövőben új modern épületet fog emelni. 1912. készültek
el a hitközség új, demokratikus alapszabályai. 1926-ban új rituális fürdőt
épített a hitközség. Második rabbija a hitközségnek Ehrenfeld Saul volt 1896 -
1904-ig azóta Jungreiss Izidor a főrabbi, aki 1908. alapította meg a ma is
működő jesivát. A hitélet elmélyítését szolgálja a hitközségi tagok által 1914.
létesített Talmud Tóra, mely 1925 óta évi 380 pengő államsegélyt kap. A Talmud
Tórának két tanítója és 65 növendéke van. A hitközség többi intézményei: a
Chevra Kadisa, melynek Neumann Ede az elnöke, és a Nőegylet, melynek élén Eoth
Dezsőné áll. A hitközség 23,015 pengős évi költségvetéssel dolgozik s a hiányt
kultuszadó kivetésével fedezi. Filantropikus és szociális célokra kb. 2900
pengőt költ. Anyakönyvi területéhez Szentistván, Négyes, Tiszavalk, Egerlövő,
Borsodivánka, Szomolya, Andornak, Királya, Novaj, Ostoros, Szilhalom és
Egerfarmos községek tartoznak. A hitközség lélekszáma: 800, a családok száma
180, adót 173-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 2 szabadpályán
levő, 2 tanító, 104 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 6 orvos, 10
magántisztviselő, 1 vállalkozó, 28 iparos, 1 hírlapíró, 5 magánzó és 8 egyéb. A
világháborúban részt vett tagjai közül 10-en haltak hősi halált. A hitközség
történetével A Magyar Városok Monográfiája c. munka keretében egy fejezet
foglalkozik, amelyet Weisz Jakab M.-i igazgatótanító írt meg. A hitközség mai
vezetősége: Jungreiss Izidor főrabbi, Plattner József elnök, Spitz Salamon
alelnök, Weiszenstein József jegyző, ifj. Schwarc Hermann ellenőr, Kohn Lajos
gondnok, Adler Péter és Roth Károly számvizsgálók és Weisz Jakab tollnok.
13318.ht
CÍMSZÓ Mezőköves
SZÓCIKK Mezőkövesd nagyk Borsod Gömö é Kishon ezidőszerin egyesül vm 18,54
lak Minde valószínűsé szerin má törö hódoltsá után időkbe lakta szórványosa
zsidó M.-en amir többe közöt olvashatatla feliratú egésze rég sírkövekbő i lehe
következtetni A els sírkő melyne dátum olvasható Schwar Judá é 1810-bő való
Egésze bizonyo tehát hog kezdetlege formába bá d má 100-12 évve ezelőt i vol
hitközség éle M.-en A els jegyzőkönyv amelye hitközsé levéltárába őriz 185 okt
12 kel é magya nyelve va írva hitközsége akko kommunitásna hívta é élé főbír állott
ki főszolgabír álta kijelöl egyénekbő lehetet választani hitközsége min
jegyzőkönyvbő kitűni Ónod Sugá Farkas Vilmo é József k obsito volt tovább
Wessel Farka é ké Harangi-Leitne testvér Gyul é Menyhér alapították
Harangi-Leitne csalá ettő kezdv állandóa vezet szerepe játszot hitközségben Els
rabb Wechsle Som volt A els elöljáró következő voltak Ónod Sugá Farka főbíró
szentmarja Schwar Farka bíró Weis Móze számadásfelügyelő Harangi-Leitne Móric
Klei Lajos Sugá Józse é Goldberge Lipó hite tagok Els templomá 1853 a úja 1896
épített sajá erejébő hitközség Eleint a ábrány rabbiságho tartozot hitközség ső
miskolc megye rabbiságna i fizetet adót 1868-ba má főszolgabír közbejött nélkü
választott hitközsé főelöljáróját 1871-be orthodo hitközségg alakult 1888 létesül
a elem iskol ugyane évbe kultuszminisztériu rendeletér M rabbiság é anyakönyv
kerület székhel lett 1891-be két-tanerő let a iskola melyne számár hitközsé
Plattne Józse elnö kezdeményezésér közeljövőbe ú moder épülete fo emelni 1912
készülte e hitközsé új demokratiku alapszabályai 1926-ba ú rituáli fürdő építet
hitközség Másodi rabbij hitközségne Ehrenfel Sau vol 189 1904-i azót Jungreis
Izido főrabbi ak 1908 alapított me m i működ jesivát hitéle elmélyítésé
szolgálj hitközség tago álta 1914 létesítet Talmu Tóra mel 192 ót év 38 peng
államsegély kap Talmu Tórána ké tanítój é 6 növendék van hitközsé több
intézményei Chevr Kadisa melyne Neuman Ed a elnöke é Nőegylet melyne élé Eot
Dezsőn áll hitközsé 23,01 pengő év költségvetésse dolgozi hiány kultuszad
kivetéséve fedezi Filantropiku é szociáli célokr kb 290 pengő költ Anyakönyv
területéhe Szentistván Négyes Tiszavalk Egerlövő Borsodivánka Szomolya Andornak
Királya Novaj Ostoros Szilhalo é Egerfarmo községe tartoznak hitközsé
lélekszáma 800 családo szám 180 adó 173-a fizetnek Foglalkozá szerint
nagykereskedő szabadpályá levő tanító 10 kereskedő ügyvéd köztisztviselő orvos
1 magántisztviselő vállalkozó 2 iparos hírlapíró magánz é egyéb világháborúba
rész vet tagja közü 10-e halta hős halált hitközsé történetéve Magya Városo
Monográfiáj c munk keretébe eg fejeze foglalkozik amelye Weis Jaka M.-
igazgatótanít ír meg hitközsé ma vezetősége Jungreis Izido főrabbi Plattne
Józse elnök Spit Salamo alelnök Weiszenstei Józse jegyző ifj Schwar Herman
ellenőr Koh Lajo gondnok Adle Péte é Rot Károl számvizsgáló é Weis Jaka tollnok
13318.h
CÍMSZ Mezőköve
SZÓCIK Mezőköves nagy Borso Göm Kisho ezidőszeri egyesü v 18,5 la Mind
valószínűs szeri m tör hódolts utá időkb lakt szórványos zsid M.-e ami több
közö olvashatatl felirat egész ré sírkövekb leh következtetn el sírk melyn dátu
olvashat Schwa Jud 1810-b val Egész bizony tehá ho kezdetleg formáb b m 100-1
évv ezelő vo hitközsé él M.-e el jegyzőköny amely hitközs levéltáráb őri 18 ok
1 ke magy nyelv v írv hitközség akk kommunitásn hívt él főbí állot k főszolgabí
ált kijelö egyénekb lehete választan hitközség mi jegyzőkönyvb kitűn Óno Sug
Farka Vilm Józse obsit vol továb Wesse Fark k Harangi-Leitn testvé Gyu Menyhé
alapítottá Harangi-Leitn csal ett kezd állandó veze szerep játszo hitközségbe
El rab Wechsl So vol el elöljár következ volta Óno Sug Fark főbír szentmarj
Schwa Fark bír Wei Móz számadásfelügyel Harangi-Leitn Móri Kle Lajo Sug Józs
Goldberg Lip hit tago El templom 185 új 189 építet saj erejéb hitközsé Elein
ábrán rabbiságh tartozo hitközsé s miskol megy rabbiságn fizete adó 1868-b m
főszolgabí közbejöt nélk választot hitközs főelöljárójá 1871-b orthod hitközség
alakul 188 létesü ele isko ugyan évb kultuszminisztéri rendeleté rabbisá
anyaköny kerüle székhe let 1891-b két-taner le iskol melyn számá hitközs Plattn
Józs eln kezdeményezésé közeljövőb mode épület f emeln 191 készült hitközs ú
demokratik alapszabálya 1926-b rituál fürd építe hitközsé Másod rabbi
hitközségn Ehrenfe Sa vo 18 1904- azó Jungrei Izid főrabb a 190 alapítot m műkö
jesivá hitél elmélyítés szolgál hitközsé tag ált 191 létesíte Talm Tór me 19 ó
é 3 pen államsegél ka Talm Tórán k tanító növendé va hitközs töb intézménye
Chev Kadis melyn Neuma E elnök Nőegyle melyn él Eo Dezső ál hitközs 23,0 peng é
költségvetéss dolgoz hián kultusza kivetésév fedez Filantropik szociál célok k
29 peng köl Anyaköny területéh Szentistvá Négye Tiszaval Egerlöv Borsodivánk
Szomoly Andorna Király Nova Ostoro Szilhal Egerfarm község tartozna hitközs
lélekszám 80 család szá 18 ad 173- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked
szabadpály lev tanít 1 keresked ügyvé köztisztvisel orvo magántisztvisel
vállalkoz iparo hírlapír magán egyé világháborúb rés ve tagj köz 10- halt hő
halál hitközs történetév Magy Város Monográfiá mun keretéb e fejez foglalkozi
amely Wei Jak M. igazgatótaní í me hitközs m vezetőség Jungrei Izid főrabb
Plattn Józs elnö Spi Salam alelnö Weiszenste Józs jegyz if Schwa Herma ellenő
Ko Laj gondno Adl Pét Ro Káro számvizsgál Wei Jak tollno
13318.
CÍMS Mezőköv
SZÓCI Mezőköve nag Bors Gö Kish ezidőszer egyes 18, l Min valószínű szer tö
hódolt ut idők lak szórványo zsi M.- am töb köz olvashatat felira egés r
sírkövek le következtet e sír mely dát olvasha Schw Ju 1810- va Egés bizon teh
h kezdetle formá 100- év ezel v hitközs é M.- e jegyzőkön amel hitköz levéltárá
őr 1 o k mag nyel ír hitközsé ak kommunitás hív é főb állo főszolgab ál kijel
egyének lehet választa hitközsé m jegyzőkönyv kitű Ón Su Fark Vil Józs obsi vo
tová Wess Far Harangi-Leit testv Gy Menyh alapított Harangi-Leit csa et kez
álland vez szere játsz hitközségb E ra Wechs S vo e elöljá követke volt Ón Su
Far főbí szentmar Schw Far bí We Mó számadásfelügye Harangi-Leit Mór Kl Laj Su
Józ Goldber Li hi tag E templo 18 ú 18 építe sa erejé hitközs Elei ábrá rabbiság
tartoz hitközs misko meg rabbiság fizet ad 1868- főszolgab közbejö nél választo
hitköz főelöljárój 1871- ortho hitközsé alaku 18 létes el isk ugya év
kultuszminisztér rendelet rabbis anyakön kerül székh le 1891- két-tane l isko
mely szám hitköz Platt Józ el kezdeményezés közeljövő mod épüle emel 19 készül
hitköz demokrati alapszabály 1926- rituá für épít hitközs Máso rabb hitközség
Ehrenf S v 1 1904 az Jungre Izi főrab 19 alapíto műk jesiv hité elmélyíté
szolgá hitközs ta ál 19 létesít Tal Tó m 1 pe államsegé k Tal Tórá tanít növend
v hitköz tö intézmény Che Kadi mely Neum elnö Nőegyl mely é E Dezs á hitköz 23,
pen költségvetés dolgo hiá kultusz kivetésé fede Filantropi szociá célo 2 pen
kö Anyakön területé Szentistv Négy Tiszava Egerlö Borsodiván Szomol Andorn
Királ Nov Ostor Szilha Egerfar közsé tartozn hitköz lélekszá 8 csalá sz 1 a 173
fizetn Foglalko szeri nagykereske szabadpál le taní kereske ügyv köztisztvise
orv magántisztvise vállalko ipar hírlapí magá egy világháború ré v tag kö 10
hal h halá hitköz történeté Mag Váro Monográfi mu kereté feje foglalkoz amel We
Ja M igazgatótan m hitköz vezetősé Jungre Izi főrab Platt Józ eln Sp Sala aleln
Weiszenst Józ jegy i Schw Herm ellen K La gondn Ad Pé R Kár számvizsgá We Ja
tolln
13318
CÍM Mezőkö
SZÓC Mezőköv na Bor G Kis ezidősze egye 18 Mi valószín sze t hódol u idő la
szórvány zs M. a tö kö olvashata felir egé sírköve l következte sí mel dá
olvash Sch J 1810 v Egé bizo te kezdetl form 100 é eze hitköz M. jegyzőkö ame
hitkö levéltár ő ma nye í hitközs a kommunitá hí fő áll főszolga á kije egyéne
lehe választ hitközs jegyzőköny kit Ó S Far Vi Józ obs v tov Wes Fa Harangi-Lei
test G Meny alapítot Harangi-Lei cs e ke állan ve szer játs hitközség r Wech v
elölj követk vol Ó S Fa főb szentma Sch Fa b W M számadásfelügy Harangi-Lei Mó
K La S Jó Goldbe L h ta templ 1 1 épít s erej hitköz Ele ábr rabbisá tarto
hitköz misk me rabbisá fize a 1868 főszolga közbej né választ hitkö főelöljáró
1871 orth hitközs alak 1 léte e is ugy é kultuszminiszté rendele rabbi anyakö
kerü szék l 1891 két-tan isk mel szá hitkö Plat Jó e kezdeményezé közeljöv mo
épül eme 1 készü hitkö demokrat alapszabál 1926 ritu fü épí hitköz Más rab
hitközsé Ehren 190 a Jungr Iz főra 1 alapít mű jesi hit elmélyít szolg hitköz t
á 1 létesí Ta T p államseg Ta Tór taní növen hitkö t intézmén Ch Kad mel Neu
eln Nőegy mel Dez hitkö 23 pe költségveté dolg hi kultus kivetés fed Filantrop
szoci cél pe k Anyakö terület Szentist Nég Tiszav Egerl Borsodivá Szomo Andor
Kirá No Osto Szilh Egerfa közs tartoz hitkö léleksz csal s 17 fizet Foglalk
szer nagykeresk szabadpá l tan keresk ügy köztisztvis or magántisztvis vállalk
ipa hírlap mag eg világhábor r ta k 1 ha hal hitkö történet Ma Vár Monográf m
keret fej foglalko ame W J igazgatóta hitkö vezetős Jungr Iz főra Plat Jó el S
Sal alel Weiszens Jó jeg Sch Her elle L gond A P Ká számvizsg W J toll
1331
CÍ Mezők
SZÓ Mezőkö n Bo Ki ezidősz egy 1 M valószí sz hódo id l szórván z M t k
olvashat feli eg sírköv következt s me d olvas Sc 181 Eg biz t kezdet for 10 ez
hitkö M jegyzők am hitk levéltá m ny hitköz kommunit h f ál főszolg kij egyén
leh válasz hitköz jegyzőkön ki Fa V Jó ob to We F Harangi-Le tes Men alapíto
Harangi-Le c k álla v sze ját hitközsé Wec elöl követ vo F fő szentm Sc F
számadásfelüg Harangi-Le M L J Goldb t temp épí ere hitkö El áb rabbis tart
hitkö mis m rabbis fiz 186 főszolg közbe n válasz hitk főelöljár 187 ort hitköz
ala lét i ug kultuszminiszt rendel rabb anyak ker szé 189 két-ta is me sz hitk
Pla J kezdeményez közeljö m épü em kész hitk demokra alapszabá 192 rit f ép
hitkö Má ra hitközs Ehre 19 Jung I főr alapí m jes hi elmélyí szol hitkö létes
T államse T Tó tan növe hitk intézmé C Ka me Ne el Nőeg me De hitk 2 p
költségvet dol h kultu kiveté fe Filantro szoc cé p Anyak terüle Szentis Né
Tisza Eger Borsodiv Szom Ando Kir N Ost Szil Egerf köz tarto hitk léleks csa 1
fize Foglal sze nagykeres szabadp ta keres üg köztisztvi o magántisztvi vállal
ip hírla ma e világhábo t h ha hitk történe M Vá Monográ kere fe foglalk am
igazgatót hitk vezető Jung I főr Pla J e Sa ale Weiszen J je Sc He ell gon K
számvizs tol