13335.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: Midrás (héb. szó, a
«deras» gyökből, a. m. «tanulmányozás», «nyomozás»), a, zsidó bibliaexegetika
eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt M.-irodalorn elnevezése.
A M. kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A M.
már az igen régi korban is, ellentétben a szószerinti interpretációt jelölő
pesattal, a betűszerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist
jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik
moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni
törvénymagyarázattól; az előbbi M. Haggada, az utóbbi M. Halacha néven
ismeretes. Maimonides szerint a M. a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen
megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A M. azon igen régi hiten
alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a
szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A M.
története három korszakra osztható : a Szóferek (másolók), Tannak (l. o.) és
Amorák (l. o.) korára. A) M. Haggada, (Hagódó) moralizáló tartalmú M., mely
felöleli, magyarázza, illusztrálja ethikai alapon és célzattal a Biblia nem
legális vonatkozásait. Az arami «agada» v. héber «haggada» (többesben
«haggadósz») szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb
értelemben pedig a Biblia exegetálását. Zunz így határozza meg a Haggadát: «A
Haggada az eget a gyülekezetnek szándékozott lehozni, az embereket pedig
felemelni az égbe... Ezért vannak benne a vallásos igazsággal egyező, morális
tanítások, aforizmák, az isteni igazságszolgáltatásra vonatkozó viták, Izrael
múltja és jövendő nagysága, a zsidó múlt jelenetei és legendái, az isteni és a
zsidó intézmények összehasonlítása, a Szentföld dicsérete, bátorító, serkentő
történetek.» A Haggada vallásethikai exegézis, mely «Isten útján járásra»
akarja szoktatni a gondolkodó embert. Ehhez képest a Biblia valamennyi
részletét, történeteit, epizódjait a vallásfilozófia, miszticizmus és ethika
keretében adja, emellett erősen zsidó nemzeti szellemben, a messiási hit
reménységével átszőve. A haggadikus M. anyaga a különböző című M.-ok egész
sorozatát teszi s alapjuk már a Biblia némely helyén megtalálható; ehhez a
szóferek is adtak toldást s ők voltak a tulajdonképpeni megalapítói a
biblia-exegézisnek; számos M. Haggada található Philónál és Josephusnál, meg az
apokrifáknál. A tannak és amorák haggadái közt nincs különbség. A haggadikus
magyarázat igen népszerű volt abban az időben, mint az a Talmudból kitűnik
(Jerus. Horójót III. 48b). A Haggada később is, egészen az V.sz. végéig
virágzott a korábbi haggadikus legendák, parabolák, példabeszédük és
szentenciák nyomán. Az amorák utáni korban és a gáóni korszakban (l. o.) azután
összegyűjtötték ezeket, majd revideálták s miután írásban fixírozták a M.
Haggada szövegét, az általában véve nem is változott; másrészt azonban
különböző csoportosítás szerint külön művekben gyűjtötték össze azokat.
Minthogy a halachikus vitákat is szövegezték, ez az oka annak, hogy a Talmud,
Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus M.-okat,
melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és
rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a
M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen,
de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által
összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada
virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és
homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok
alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M.
leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros
hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b.
Lévi is merített ilyen írott szövegből (Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16.).
Egy «iskolai Haggadakönyv»-et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka
idejéből (Szanhedrin 57 b), míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt
(Jerus. Beráchót V. 9a). Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később
kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán
haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták
közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a
M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy
különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai
szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg
értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa
foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad
formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot
vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé
vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn
van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit
tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a
minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A
szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és
kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták,
boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához
folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették
volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat
szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és
exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra
oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. (Mechiltó.)
így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából
származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt
kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt
összegyűjteni, de a haggadikus anyag az előbbivel összevegyült s ez dominálja
az egészet; még a Tízparancsolathoz írott M. is haggadikus, míg a
Mispótim-fejezet nagyobbára halachikus, a tárgy természeténél fogva. Az egész
Mechilta párasát és mászechták szerint van felosztva. 2. A Szifra v. Tórász
Kohánim, R. Akiba iskolájából származik, toldaléka pedig R. Ismáeléből;
szerkesztője R. Chijja volt. Tartalmazza a a Leviticus halachikus kommentárjait
s e szempontból minden egyes szót tanulmány tárgyává tesz. Haggadikus anyaga
csekély. 3. Szifré Mózes IV. és V. könyveihez, R. Ismáel iskolájából származó
M, nagyobbrészt haggadikus tartalommal, Hiányosan maradt fenn, mert éppen
némely bibliai történeti leírás minden magyarázat nélkül áll. A Deuteronomium
Szifréje halachikus anyagot is tartalmaz. A két legrégibb exegetikus M. a
Berésit Rabba és az Echa Rabbati (Echó Rabószi). A BerésitRabba nem csak
régisége, hanem tartalma miatt is legfontosabb az összes M.-ok közt.
Szerkesztésének ideje a III. sz. s összeállítója valószínűen R. Hosája, egyik
első amóra volt, de alapját a tannaiták bibliakommentárjai képezhették.
Felosztása a parasák szerint halad, de teljesen egyenlőtlen, ami arra mutat,
hogy a M.-ok egyrésze elveszett A Rabba (Rabó) szót a címzésben más
Pentateuch-ok után is feltették s ezeket (pl. «Vajikra Rabba», Semósz Rabba ),
mint a Midras Rabbói gyűjteményt együtt adták ki. Ilyen pl. a velencei kiadás
1545-ből, amely magában foglalja a Pentateuch és a Megillák M.-ait: címe:
Midras Rabbot al Chamisó Chumsé Tóra. Az öt Megilla első kiadása 1519. jelent
meg Pesaroban Midras Chomes Megillot címen. Ma a legelterjedtebb tudományos
kiadás a wilnai, melynek számos újabb kiadása van a XIX. sz. elejétől fogva. Az
egész M. Rabba Zunz megállapításai szerint tíz teljesen különböző M.
összetétele. A fennmaradt kéziratok száma nem több hatnál. Az Echa Rabbati a
Jeremiás Siralmaihoz írott legrégibb palesztinai M., mely mai formájában
azonban csupán a VII. sz.-ban lett összeállítva. Legjobb kiadása az 1899-i,
vilnai Bubertől. II. A homiletikus M.-ok, melyek, mint nevük is mutatja,
homiliák, bibliamagyarázó szónoklatok gyűjteményei haggadikus anyaggal, a
Biblia hetiszakaszainak és az ünnepek és szombatok jelentőségének megfelelően.
Ilyen homiletikus M.-gyűjtemények a következők: 1. Peszikta de- Rab-Kaháva,
(Pesziktó de Rov Kahanó), melyből egyetlen kiadás a Buber-féle (1868). A
Peszikta H. homiliából áll s ebből 12 Haftóra-M. Keletkezése egyidejű a Berósit
Rabba -val és Echa Rabbati -val. 2. Vajikró Rabba (Rabó) szintén a legrégibb
M.-szövegek közül való. 37 párását (porosó-t) és ugyanannyi homiliát tartalmaz
a Leviticushoz. ezek közül némelyik a Pesziktával azonos. Gyakoriak benne a
szellemes példabeszédek és aforizmák. 3. Tanchuma Jelammedenu, az előbbivel
szemben, mely csupán a Pentateuch egyik könyvéhez IV-VI. ez az egészet felöleli
a heti szakaszok szerint; ezenkívül homiliákat is tartalmaz az ünnepnapokra és
szombatokra. Ezeknek a homiliáknak rendje: a halachikus bevezető magyarázat, az
első vers kifejtése s végül a messiási konklúzió. Elnevezését a benne
előforduló gyakori kifejezésből vette: «jelammedenu Rabbenuw (Tanítson meg
bennünket tanítónk), amely kifejezéssel a halachikus bevezetés kezdődik. Máskép
M. Tanchumá-nak is nevezik. (l. Tanchuma.) Első kiadása az 1520-22.
konstantinápolyi, újabb a Buber-féle (1885). 4. Peszakta-Rabbati (Rabószi) a
Pentateuchhoz és a prófétákhoz írt homiliák gyűjteménye. Azért hívják Rabbati
(bővebb)-nek, hogy megkülönböztessék azt a régebbi Pesziktától, melyhez
különben nem is hasonlít, ellenben annál inkább hasonló a M.-Tanchumára.
Legjobb kiadása a Friedmann-féle (Wien 1880), amely 51 szakaszból és 51
homiliából áll. Ezek a homiliák nem csupán szombatokra, hanem részben a nagy
ünnepekre is vonatkoznak, így ros hasónára és jom kippurra is. Ezek azonban valószínűen
későbbi hozzátoldások. Stílusa néhol megkapóan szép. Keletkezésének ill.
összeállításának ideje a IX. sz. közepe. 5. Devórim Rabba, 25 homiliát és két
töredéket tartalmaz a Deutoronomiumhoz. Homiliái halachikus alapon indulnak.
Keletkezési ideje a IX. sz. legvége. 6. Bamidbar Rabba, a Nuraerihez írt, nem
önálló M., hanem csupán a Tanchuma kivonatolása. Mint az előbbi, úgy ez is a
«jelammedenu Rabenni» helyett a halacha szót használja. 30 homiliát tartalmaz
párásak (porosó-k) szerint. 7. Semót Rabba, az Exodushoz irt M. 32 párasában.
Nem egységes mű; homiliákat és homiletikus töredékeket tartalmaz, melyek
némelyike a Tanchumából van átvéve. Zunz szerint a XI.-XII. sz.-ban állították
össze, tehát a Berésit Rabbától, melynek folytatása akar lenni, legalább ötszáz
év választja el. 8. Aggadat Berésit (Agodusz Berésisz), a Genesis szidráihoz
írt homiliák gyűjteménye. A Buber-féle 1903. krakkói kiadás 83 homiliát közöl;
minden homilia három szakaszból áll s úgy van elrendezve, hogy az első a
Genesis szidrájával, a második a háftórával (vagyis a prófétai résszel), a
harmadik rész a Zsoltárokkal, ill. a liturgiával van összekapcsolva. Tartalma
nagyobb részben a Tanchumából való s késői keletű. Régi szerzők egyáltalában
nem említik. Szerzője vagy összeállítója minden esetre görög területen
élhetett, mert oly görög szavakat vegyít a héber szövegbe, melyeket más M.-ok
egyáltalában nem használnak. Első kiadása 1618. Velencében jelent meg s
kiadója, Menachem di Lonsano is felismeri a görög nyelvhatást benne. 9. M.
Ve-Hizhir (v. Haskem), melyet J. M. Freimann adott ki (I. Leipzig 1873, II.
Warschau 1880) a müncheni kódex alapján. Szintén a M. Tanchumán alapszik,
halachikus része pedig a Talmudon. III. Exegetikus M.-ok az öt Megillához. Két
legrégebbi kiadását s az idetartozó Echa-Rabbati -t l. fentebb. A továbbiak: ,
1. Sir ha-Sirim Rabba, exegetikus M. az Énekek Énekéhez, annak versei szerint.
Sokat vesz át régebbi homiliákból és más M.-okból, de a Misnát és Baraitát is
felhasználja s idézi. Ugyancsak az Énekek Éneke M.-a az ezzel nem azonos
Aggadat (Agodasz) Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki (Cambridge 1896 és
Buber a M. Zuta-ban). Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut
adott ki (1897 Jeruzsálem). 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus
kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül
közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, (Koaelesz) az Ecclesiasteshez írott
M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és
a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat (Megillasz) Eszter, szintén
kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c.
legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül
Buber és Horowitz gyűjteményei (l. Irodalom) is tartalmaznak Eszter könyvéhez
M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű.
Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik.
Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és
egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de
Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az
Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt
haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli ( Beth ha M.I.)s ez nem más, mint
a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban
fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a
Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex
közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen,
csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim
Maznuth Májon Ganim (Berlin 1889) és Isaac b. Solomon művének
Jób-kommentárjaban (Konstantinápoly 1545). Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a
Leket M.-imban (Jerusalem 1903). Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel
prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél (v. Agadat
(Agodisz) Sámuel ), melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és
homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a
parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az
1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle (Cracow 1893). 5. A M Tehilim-eket
Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal (Wilna 1891). 6. A M. Misié,
a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat (Agodasz)
Misié nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a
ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán
a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki
(1893) ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a
második az 1547-iki velencei. A protestáns hebraista August Wünsche németre
fordította le (Leipzig 1885). V. Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi
Eliezer 54 fejezetben, másképp Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi
szerzők. Ez a többi M.-okhoz hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de
világos héber nyelvezetével, bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A
mű befejezetlen s a Pentateuch haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam
büntetéséig. Szerző R. Eliezer b. Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő
szerzőségére nincs bizonyíték, hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered
az, amit megerősít az a körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van
célzás benne. Zunz ezerint a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen
palesztinai volt. Szövegét először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a
British Museumban levő kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu (Elijóhu) v. Tanná
debé Elijáhu; ez két részre oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé
Zuta (Zutó) címűekre s a Talmud (Ketubót 106a) célzása szerint egy régebbi
műből származik. Összeállításának ideje a X. sz. második fele. Tartalma
vallásetikai haggadikus magyarázatok gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan,
parabolái, aforizmái, imái és buzdításai egyaránt tanítják ezt.
Elfogulatlanságára jellemző a következő mondás: Tanúmul hívom az eget és
földet, hogy a Szent Lélek valakin cselekedetei szerint nyugszik, akár
izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi, akár nő, akár szabad, akár rabszolga
az illető. Héber nyelvezete rendkívül szép, de az összefüggés nem mindig
található meg. Első kiadása az 1186. kódex alapján a velencei 1598. kiadás,
Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat alapján adta ki (Wien 1902). VI.
csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut
Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a Biblia 24 könyvének haggadikus és
halachikus kommentálását. Első kiadása 1526- 1527. Szalonikiben jelent meg
Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel (I-II.) s ennek utószava szerint R.
Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A velencei 1566. kiadás címlapja R.
Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről beszél, az 1909. Odera Frankfurtban
megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget
megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban a források nem a margón, hanem a
szövegben vannak s ezek az utalások az összeállítónak az egész talmudi és
midrasi irodalomban való nagy járatosságáról tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri
szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi keletű, mint az előbbi. Csupán újabban
adták ki részletekben; így a Jezsajás-kommentárt (ed. Spira, Berlin 1894), a
Zsoltárokét (ed. Buber T Berditschew 1899, a Példabeszédekét (ed. Grünhut,
1902) a Széfer ha-Likutim mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a
British Museum és az 1415. Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom
legnagyobb részét felhasználta, de némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét
jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a miszticizmus és a rabbinikus irodalom
termékeit, viszont a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest.
Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden
ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter
adta ki (Cambridge, 1902). B) M. Halacha (Halóchó, a. m. «halacha-kutatás»), a
tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata
segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M.
Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője
alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán (Kiddusin 49b). A M. Halacha
fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára,
továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően
tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a
Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt
értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes
törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem
logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi
Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti,
annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon
valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái
gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a
Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig
nevezhető bibliaexegetikának. C) Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek
az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a
következők: 1. M. Abkir (Avkir), mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja
s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából
származik (Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón). A mű szidrákra van osztva; nyelve
tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az
angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek
szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel (Jiszhallel),
amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról
tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki (Betti Hamidrás
VI.), a yemeni kéziratból pedig Grünhut (a Szefer ha-Likutim-ban I.), a
források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt
megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, (Aszeresz ha-Dibrósz), mely
Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik.
Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a
teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos
héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról,
R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn (Ivra Eajoniom) sel Móse, bibliai héberséggel
írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első
kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban
Jellinek adta ki. 5. M. Éle Ezkéra (Ezkeré), mely nevét a jom-kippuri
ugyanolyan kezdetű szelicho kezdőszavai után kapta. Ez tartalmazza a Hadrian
korabeli tíz mártír kínhalálának leírását. Ezek neveit az Echa Rabbati és a M.
Tehillim részben máshogyan közli. Ugyanazt a Hecholósz kezdetű av hó 9-iki kinó
is tartalmazza. 6. M. Észer Galujjót (Golujosz) eredetileg a Szeder Ólam
bevezetése lehetett. Először Jellinek adta ki (u. o. IV.), majd Grünhut értékes
jegyzetekkel (Széfer Likutim III.) látta el. 7. M. Eszfa (Eszfé), melynek
kivonatát a Jalkut közli, s amelyeket a IX. sz.-ban Babiloniában írhattak. 8.
M. Hallel, Zsoltár M. (l. fentebb). 9. M. Lechu Nerannena (Nerarené), amelyet a
Machzor könyv említ (§ 426) s amelyből töredékek maradtak fenn csupán,
amelyekből arra következtetnek, hogy Chanuka-ünnepi homilia volt eredetileg.
10. M. Maaszé Tórah doktrínákat és viselkedési szabályokat tartalmaz; kiadásai
az 1519-iki konstatinápolyi, az 1544-iki velencei és 1697-iki amsterdami,
azonkívül Jellinek újból kiadta. Ez a M. képezte a mintáját R. Elijah Wilna
azonos c. gyűjteményének (Warschau 1804). 11. M. Petirat (Petirasz) Aharón, a
Numerihoz írt M.-kommentár. Kiadásai az említett XVI. sz.-iak és a
Jellinek-féle. 12. M. Petirat Móse Mózes utolsó cselekedeteivel és halálával
foglalkozik s allegóriákat tartalmaz. Részleteket vesz át belőle a
Deuteronomium Rabba; teljes szövegét közli Jellinek míg Gaulmyn (Paris 1692),
latin fordítása csupán ezen M. recenziójának fordítása. 13. M. Taámé Chaszérót
viszeerót (Chaszérósz viszerósz), melyet teljes szövegében Wertheimer adott ki
(Jeruzsálem 1899). E mű a toszafisták előtt a középkorban is ismeretes volt
már. 14. M. Tadve, másképpen Baraita d'Rabbi Piwchasz b. Jair, a Genesis I.
fejezetének interpretációja, s amely analógiát mutat a Jubileumok Könyve
apokrifával. Epstein a M. szerzőjének R. Mózes ha-Darsant tartja. 15. M. Temura
v. M. Temurót, három fejezetből álló kis M., mely az élet és halál kérdésével
foglalkozik s a XIII. sz. ból származik. 16. M. Vájchulu, a Genesis megfelelő
verséhez írt M., másképp Vájchulu Rabba. 17. M. Vajósa, az Exod. XIV-XV.-höz
írt M., nagyobbára a Tanchuinából véve. Kiadásai: Konstantinápoly 1519., Metz
1849 és Jellinek. s. R.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3335. címszó a lexikon =>
600. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13335.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: Midrás héb. szó, a deras gyökből, a. m. tanulmányozás , nyomozás ,
a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül
kiterjedt M.-irodalorn elnevezése. A M. kifejezés legrégebben a II. Krón. 13.
22. és 24. 27-ben fordul elő. A M. már az igen régi korban is, ellentétben a szószerinti
interpretációt jelölő pesattal, a betűszerinti értelmen túl a Szentírás
szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról
megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban
megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi M. Haggada,
az utóbbi M. Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a M. a Halacha
terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A
M. azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak
magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig
megy vissza. A M. története három korszakra osztható : a Szóferek másolók ,
Tannak l. o. és Amorák l. o. korára. A M. Haggada, Hagódó moralizáló tartalmú
M., mely felöleli, magyarázza, illusztrálja ethikai alapon és célzattal a
Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami agada v. héber haggada többesben
haggadósz szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben
pedig a Biblia exegetálását. Zunz így határozza meg a Haggadát: A Haggada az
eget a gyülekezetnek szándékozott lehozni, az embereket pedig felemelni az
égbe... Ezért vannak benne a vallásos igazsággal egyező, morális tanítások,
aforizmák, az isteni igazságszolgáltatásra vonatkozó viták, Izrael múltja és
jövendő nagysága, a zsidó múlt jelenetei és legendái, az isteni és a zsidó
intézmények összehasonlítása, a Szentföld dicsérete, bátorító, serkentő
történetek. A Haggada vallásethikai exegézis, mely Isten útján járásra akarja
szoktatni a gondolkodó embert. Ehhez képest a Biblia valamennyi részletét,
történeteit, epizódjait a vallásfilozófia, miszticizmus és ethika keretében
adja, emellett erősen zsidó nemzeti szellemben, a messiási hit reménységével
átszőve. A haggadikus M. anyaga a különböző című M.-ok egész sorozatát teszi s
alapjuk már a Biblia némely helyén megtalálható; ehhez a szóferek is adtak
toldást s ők voltak a tulajdonképpeni megalapítói a biblia-exegézisnek; számos
M. Haggada található Philónál és Josephusnál, meg az apokrifáknál. A tannak és
amorák haggadái közt nincs különbség. A haggadikus magyarázat igen népszerű
volt abban az időben, mint az a Talmudból kitűnik Jerus. Horójót III. 48b . A
Haggada később is, egészen az V.sz. végéig virágzott a korábbi haggadikus
legendák, parabolák, példabeszédük és szentenciák nyomán. Az amorák utáni
korban és a gáóni korszakban l. o. azután összegyűjtötték ezeket, majd
revideálták s miután írásban fixírozták a M. Haggada szövegét, az általában
véve nem is változott; másrészt azonban különböző csoportosítás szerint külön
művekben gyűjtötték össze azokat. Minthogy a halachikus vitákat is szövegezték,
ez az oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy
számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és
fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus
M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges
szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét
is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus
kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium
tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a
szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok,
akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt
magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott
példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből
Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16. . Egy iskolai Haggadakönyv -et egy másik
rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből Szanhedrin 57 b , míg R. Jochanan egy
Haggadát mindig magával vitt Jerus. Beráchót V. 9a . Ezeknek az elveszett
M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott
M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud
lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli
hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a
homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag
költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük
először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll,
de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert
gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az
érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M.
exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő
hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett
tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba
kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag
alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai
kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést
kutatták, boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a
Maszórához folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy
elferdítették volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a
gondolat szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai
és exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy
csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta.
Mechiltó. így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael
iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez
írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott
itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az előbbivel összevegyült s ez
dominálja az egészet; még a Tízparancsolathoz írott M. is haggadikus, míg a
Mispótim-fejezet nagyobbára halachikus, a tárgy természeténél fogva. Az egész
Mechilta párasát és mászechták szerint van felosztva. 2. A Szifra v. Tórász
Kohánim, R. Akiba iskolájából származik, toldaléka pedig R. Ismáeléből;
szerkesztője R. Chijja volt. Tartalmazza a a Leviticus halachikus kommentárjait
s e szempontból minden egyes szót tanulmány tárgyává tesz. Haggadikus anyaga
csekély. 3. Szifré Mózes IV. és V. könyveihez, R. Ismáel iskolájából származó
M, nagyobbrészt haggadikus tartalommal, Hiányosan maradt fenn, mert éppen némely
bibliai történeti leírás minden magyarázat nélkül áll. A Deuteronomium Szifréje
halachikus anyagot is tartalmaz. A két legrégibb exegetikus M. a Berésit Rabba
és az Echa Rabbati Echó Rabószi . A BerésitRabba nem csak régisége, hanem
tartalma miatt is legfontosabb az összes M.-ok közt. Szerkesztésének ideje a
III. sz. s összeállítója valószínűen R. Hosája, egyik első amóra volt, de
alapját a tannaiták bibliakommentárjai képezhették. Felosztása a parasák
szerint halad, de teljesen egyenlőtlen, ami arra mutat, hogy a M.-ok egyrésze
elveszett A Rabba Rabó szót a címzésben más Pentateuch-ok után is feltették s
ezeket pl. Vajikra Rabba , Semósz Rabba , mint a Midras Rabbói gyűjteményt
együtt adták ki. Ilyen pl. a velencei kiadás 1545-ből, amely magában foglalja a
Pentateuch és a Megillák M.-ait: címe: Midras Rabbot al Chamisó Chumsé Tóra. Az
öt Megilla első kiadása 1519. jelent meg Pesaroban Midras Chomes Megillot
címen. Ma a legelterjedtebb tudományos kiadás a wilnai, melynek számos újabb
kiadása van a XIX. sz. elejétől fogva. Az egész M. Rabba Zunz megállapításai
szerint tíz teljesen különböző M. összetétele. A fennmaradt kéziratok száma nem
több hatnál. Az Echa Rabbati a Jeremiás Siralmaihoz írott legrégibb palesztinai
M., mely mai formájában azonban csupán a VII. sz.-ban lett összeállítva.
Legjobb kiadása az 1899-i, vilnai Bubertől. II. A homiletikus M.-ok, melyek,
mint nevük is mutatja, homiliák, bibliamagyarázó szónoklatok gyűjteményei
haggadikus anyaggal, a Biblia hetiszakaszainak és az ünnepek és szombatok
jelentőségének megfelelően. Ilyen homiletikus M.-gyűjtemények a következők: 1.
Peszikta de- Rab-Kaháva, Pesziktó de Rov Kahanó , melyből egyetlen kiadás a
Buber-féle 1868 . A Peszikta H. homiliából áll s ebből 12 Haftóra-M.
Keletkezése egyidejű a Berósit Rabba -val és Echa Rabbati -val. 2. Vajikró
Rabba Rabó szintén a legrégibb M.-szövegek közül való. 37 párását porosó-t és
ugyanannyi homiliát tartalmaz a Leviticushoz. ezek közül némelyik a Pesziktával
azonos. Gyakoriak benne a szellemes példabeszédek és aforizmák. 3. Tanchuma
Jelammedenu, az előbbivel szemben, mely csupán a Pentateuch egyik könyvéhez
IV-VI. ez az egészet felöleli a heti szakaszok szerint; ezenkívül homiliákat is
tartalmaz az ünnepnapokra és szombatokra. Ezeknek a homiliáknak rendje: a halachikus
bevezető magyarázat, az első vers kifejtése s végül a messiási konklúzió.
Elnevezését a benne előforduló gyakori kifejezésből vette: jelammedenu Rabbenuw
Tanítson meg bennünket tanítónk , amely kifejezéssel a halachikus bevezetés
kezdődik. Máskép M. Tanchumá-nak is nevezik. l. Tanchuma. Első kiadása az
1520-22. konstantinápolyi, újabb a Buber-féle 1885 . 4. Peszakta-Rabbati
Rabószi a Pentateuchhoz és a prófétákhoz írt homiliák gyűjteménye. Azért hívják
Rabbati bővebb -nek, hogy megkülönböztessék azt a régebbi Pesziktától, melyhez
különben nem is hasonlít, ellenben annál inkább hasonló a M.-Tanchumára.
Legjobb kiadása a Friedmann-féle Wien 1880 , amely 51 szakaszból és 51
homiliából áll. Ezek a homiliák nem csupán szombatokra, hanem részben a nagy ünnepekre
is vonatkoznak, így ros hasónára és jom kippurra is. Ezek azonban valószínűen
későbbi hozzátoldások. Stílusa néhol megkapóan szép. Keletkezésének ill.
összeállításának ideje a IX. sz. közepe. 5. Devórim Rabba, 25 homiliát és két
töredéket tartalmaz a Deutoronomiumhoz. Homiliái halachikus alapon indulnak.
Keletkezési ideje a IX. sz. legvége. 6. Bamidbar Rabba, a Nuraerihez írt, nem
önálló M., hanem csupán a Tanchuma kivonatolása. Mint az előbbi, úgy ez is a
jelammedenu Rabenni helyett a halacha szót használja. 30 homiliát tartalmaz
párásak porosó-k szerint. 7. Semót Rabba, az Exodushoz irt M. 32 párasában. Nem
egységes mű; homiliákat és homiletikus töredékeket tartalmaz, melyek némelyike
a Tanchumából van átvéve. Zunz szerint a XI.-XII. sz.-ban állították össze,
tehát a Berésit Rabbától, melynek folytatása akar lenni, legalább ötszáz év
választja el. 8. Aggadat Berésit Agodusz Berésisz , a Genesis szidráihoz írt
homiliák gyűjteménye. A Buber-féle 1903. krakkói kiadás 83 homiliát közöl;
minden homilia három szakaszból áll s úgy van elrendezve, hogy az első a
Genesis szidrájával, a második a háftórával vagyis a prófétai résszel , a
harmadik rész a Zsoltárokkal, ill. a liturgiával van összekapcsolva. Tartalma
nagyobb részben a Tanchumából való s késői keletű. Régi szerzők egyáltalában
nem említik. Szerzője vagy összeállítója minden esetre görög területen
élhetett, mert oly görög szavakat vegyít a héber szövegbe, melyeket más M.-ok
egyáltalában nem használnak. Első kiadása 1618. Velencében jelent meg s kiadója,
Menachem di Lonsano is felismeri a görög nyelvhatást benne. 9. M. Ve-Hizhir v.
Haskem , melyet J. M. Freimann adott ki I. Leipzig 1873, II. Warschau 1880 a
müncheni kódex alapján. Szintén a M. Tanchumán alapszik, halachikus része pedig
a Talmudon. III. Exegetikus M.-ok az öt Megillához. Két legrégebbi kiadását s
az idetartozó Echa-Rabbati -t l. fentebb. A továbbiak: , 1. Sir ha-Sirim Rabba,
exegetikus M. az Énekek Énekéhez, annak versei szerint. Sokat vesz át régebbi
homiliákból és más M.-okból, de a Misnát és Baraitát is felhasználja s idézi.
Ugyancsak az Énekek Éneke M.-a az ezzel nem azonos Aggadat Agodasz Sir
ha-Strim, melyet Schechter adott ki Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban .
Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki 1897
Jeruzsálem . 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc
párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle
M. Zuta . 3. M. Kohelet, Koaelesz az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb
más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle
kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat Megillasz Eszter, szintén kompiláció, mely a
többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is
merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz
gyűjteményei l. Irodalom is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos
a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter
könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M.
szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M.
Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone
említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája
alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek
részben közli Beth ha M.I. s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének
héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R.
Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból
is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak
hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a
Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim Berlin 1889 és
Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban Konstantinápoly 1545 . Ezeket
összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban Jerusalem 1903 . Ezeken kívül vannak
még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil
Semuél v. Agadat Agodisz Sámuel , melyet Rasi több helyt említ, haggadikus
magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból
merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki
konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a
Buber-féle Cracow 1893 . 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető
magyarázatokkal Wilna 1891 . 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy
haggadikus tartalma miatt Agadat Agodasz Misié nincs meg teljes szövegében, de
a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője
valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja
felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki 1893 ugyanily címen, de első
kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az 1547-iki velencei. A
protestáns hebraista August Wünsche németre fordította le Leipzig 1885 . V.
Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi Eliezer 54 fejezetben, másképp
Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi szerzők. Ez a többi M.-okhoz
hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de világos héber nyelvezetével,
bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A mű befejezetlen s a Pentateuch
haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam büntetéséig. Szerző R. Eliezer b.
Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő szerzőségére nincs bizonyíték,
hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered az, amit megerősít az a
körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van célzás benne. Zunz ezerint
a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen palesztinai volt. Szövegét
először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a British Museumban levő
kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu Elijóhu v. Tanná debé Elijáhu; ez két részre
oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé Zuta Zutó címűekre s a Talmud
Ketubót 106a célzása szerint egy régebbi műből származik. Összeállításának
ideje a X. sz. második fele. Tartalma vallásetikai haggadikus magyarázatok
gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan, parabolái, aforizmái, imái és
buzdításai egyaránt tanítják ezt. Elfogulatlanságára jellemző a következő
mondás: Tanúmul hívom az eget és földet, hogy a Szent Lélek valakin
cselekedetei szerint nyugszik, akár izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi,
akár nő, akár szabad, akár rabszolga az illető. Héber nyelvezete rendkívül
szép, de az összefüggés nem mindig található meg. Első kiadása az 1186. kódex
alapján a velencei 1598. kiadás, Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat
alapján adta ki Wien 1902 . VI. csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri
és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a
Biblia 24 könyvének haggadikus és halachikus kommentálását. Első kiadása 1526-
1527. Szalonikiben jelent meg Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel I-II. s
ennek utószava szerint R. Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A
velencei 1566. kiadás címlapja R. Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről
beszél, az 1909. Odera Frankfurtban megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt
a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban
a források nem a margón, hanem a szövegben vannak s ezek az utalások az
összeállítónak az egész talmudi és midrasi irodalomban való nagy járatosságáról
tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi
keletű, mint az előbbi. Csupán újabban adták ki részletekben; így a
Jezsajás-kommentárt ed. Spira, Berlin 1894 , a Zsoltárokét ed. Buber T
Berditschew 1899, a Példabeszédekét ed. Grünhut, 1902 a Széfer ha-Likutim
mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a British Museum és az 1415.
Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom legnagyobb részét felhasználta, de
némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a
miszticizmus és a rabbinikus irodalom termékeit, viszont a M. ha- Oodol
kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de
szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze;
a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki Cambridge, 1902 . B M. Halacha
Halóchó, a. m. halacha-kutatás , a tradicionális halacha igazolása a bibliai
források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális
részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal,
a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán
Kiddusin 49b . A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és
a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A
régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a
törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest
először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb
Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének
megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a
szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a
Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a
szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R.
Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t
tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az
amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C Kisebb M.-ok.
Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál.
Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir Avkir , mely a
Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák
záróformulájának achrosztikonjából származik Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón . A
mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi
haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket
belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte.
2. M. al-Jithallel Jiszhallel , amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról
és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek
adta ki Betti Hamidrás VI. , a yemeni kéziratból pedig Grünhut a Szefer
ha-Likutim-ban I. , a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak
tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, Aszeresz
ha-Dibrósz , mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre
vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán,
de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és
világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul
királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn Ivra Eajoniom sel Móse, bibliai
héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából.
Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei,
újabban Jellinek adta ki. 5. M. Éle Ezkéra Ezkeré , mely nevét a jom-kippuri
ugyanolyan kezdetű szelicho kezdőszavai után kapta. Ez tartalmazza a Hadrian
korabeli tíz mártír kínhalálának leírását. Ezek neveit az Echa Rabbati és a M.
Tehillim részben máshogyan közli. Ugyanazt a Hecholósz kezdetű av hó 9-iki kinó
is tartalmazza. 6. M. Észer Galujjót Golujosz eredetileg a Szeder Ólam
bevezetése lehetett. Először Jellinek adta ki u. o. IV. , majd Grünhut értékes
jegyzetekkel Széfer Likutim III. látta el. 7. M. Eszfa Eszfé , melynek
kivonatát a Jalkut közli, s amelyeket a IX. sz.-ban Babiloniában írhattak. 8.
M. Hallel, Zsoltár M. l. fentebb . 9. M. Lechu Nerannena Nerarené , amelyet a
Machzor könyv említ § 426 s amelyből töredékek maradtak fenn csupán, amelyekből
arra következtetnek, hogy Chanuka-ünnepi homilia volt eredetileg. 10. M. Maaszé
Tórah doktrínákat és viselkedési szabályokat tartalmaz; kiadásai az 1519-iki
konstatinápolyi, az 1544-iki velencei és 1697-iki amsterdami, azonkívül
Jellinek újból kiadta. Ez a M. képezte a mintáját R. Elijah Wilna azonos c.
gyűjteményének Warschau 1804 . 11. M. Petirat Petirasz Aharón, a Numerihoz írt
M.-kommentár. Kiadásai az említett XVI. sz.-iak és a Jellinek-féle. 12. M.
Petirat Móse Mózes utolsó cselekedeteivel és halálával foglalkozik s
allegóriákat tartalmaz. Részleteket vesz át belőle a Deuteronomium Rabba;
teljes szövegét közli Jellinek míg Gaulmyn Paris 1692 , latin fordítása csupán
ezen M. recenziójának fordítása. 13. M. Taámé Chaszérót viszeerót Chaszérósz
viszerósz , melyet teljes szövegében Wertheimer adott ki Jeruzsálem 1899 . E mű
a toszafisták előtt a középkorban is ismeretes volt már. 14. M. Tadve,
másképpen Baraita d'Rabbi Piwchasz b. Jair, a Genesis I. fejezetének
interpretációja, s amely analógiát mutat a Jubileumok Könyve apokrifával.
Epstein a M. szerzőjének R. Mózes ha-Darsant tartja. 15. M. Temura v. M.
Temurót, három fejezetből álló kis M., mely az élet és halál kérdésével
foglalkozik s a XIII. sz. ból származik. 16. M. Vájchulu, a Genesis megfelelő
verséhez írt M., másképp Vájchulu Rabba. 17. M. Vajósa, az Exod. XIV-XV.-höz
írt M., nagyobbára a Tanchuinából véve. Kiadásai: Konstantinápoly 1519., Metz
1849 és Jellinek. s. R.
13335.ht
CÍMSZÓ Midrá
SZÓCIKK Midrá héb szó dera gyökből a m tanulmányozá nyomozá a zsid
bibliaexegetik eredeti ókor formáj a ez felölel rendkívü kiterjed M.-irodalor
elnevezése M kifejezé legrégebbe II Krón 13 22 é 24 27-be fordu elő M má a ige
rég korba is ellentétbe szószerint interpretáció jelöl pesattal betűszerint
értelme tú Szentírá szelleméb behatol exegézis jelölte azt amel szövege minde
oldalró megvilágítan kívánta rabbi moralizál bibli exegézisé má a ókorba
megkülönböztetté tulajdonképpen törvénymagyarázattól a előbb M Haggada a utóbb
M Halach néve ismeretes Maimonide szerin M Halach terméke Nachmanide pedi éppe
megfordítv véli d eldöntv e mái sincs M azo ige rég hite alapszik hog Bibliába
ninc feleslege sz anna magyarázatáró szóbel hagyomán gondoskodott mel egyenese
Móze korái meg vissza M történet háro korszakr oszthat Szófere másoló Tanna l o
é Amorá l o korára M Haggada Hagód moralizál tartalm M. mel felöleli magyarázza
illusztrálj ethika alapo é célzatta Bibli ne legáli vonatkozásait A aram agad v
hébe haggad többesbe haggadós sz eredetile Szentírá realizálásá jelentette
tágab értelembe pedi Bibli exegetálását Zun íg határozz me Haggadát Haggad a
ege gyülekezetne szándékozot lehozni a embereke pedi felemeln a égbe.. Ezér
vanna benn valláso igazságga egyező moráli tanítások aforizmák a isten
igazságszolgáltatásr vonatkoz viták Izrae múltj é jövend nagysága zsid múl
jelenete é legendái a isten é zsid intézménye összehasonlítása Szentföl
dicsérete bátorító serkent történetek Haggad vallásethika exegézis mel Iste
útjá járásr akarj szoktatn gondolkod embert Ehhe képes Bibli valamenny
részletét történeteit epizódjai vallásfilozófia miszticizmu é ethik keretébe
adja emellet erőse zsid nemzet szellemben messiás hi reménységéve átszőve
haggadiku M anyag különböz cím M.-o egés sorozatá tesz alapju má Bibli némel
helyé megtalálható ehhe szófere i adta toldás ő volta tulajdonképpen megalapító
biblia-exegézisnek számo M Haggad találhat Philóná é Josephusnál me a
apokrifáknál tanna é amorá haggadá köz ninc különbség haggadiku magyaráza ige
népszer vol abba a időben min a Talmudbó kitűni Jerus Horójó III 48 Haggad
későb is egésze a V.sz végéi virágzot korább haggadiku legendák parabolák
példabeszédü é szentenciá nyomán A amorá után korba é gáón korszakba l o azutá
összegyűjtötté ezeket maj revideáltá miutá írásba fixíroztá M Haggad szövegét a
általába vév ne i változott másrész azonba különböz csoportosítá szerin külö
művekbe gyűjtötté össz azokat Minthog halachiku vitáka i szövegezték e a ok
annak hog Talmud Misn é Toszeft szinté tartalmazna nag számma halachiku M.-okat
melyekne főanyag Bibli egye könyveihe é fejezeteihe írot é rendszerezet
haggadiku kommentárokbó é homiletiku M.-okbó áll Eze M.-o majdne min névtelenek
vagyi véglege szerkeszt nev i ismeretlen d ezeke kívü néhán haggadiku m
szerzőjé i tudjuk tovább Bube álta összegyüjtöt é kiadot haggadiku kommentáro i
id számítanak Haggad virágzás korába a speciáli stúdiu tárgy vol retorikaila é
homiletikaila i alkalmazás nyer főké szombat bibliamagyarázato alkalmával Volta
mé III sz.-ba i tudósok aki tiltakozta Haggad M leírás ellen azza okolv az meg
hog leír magánvéleménye esetle káro hatásúa lehetnek D azér volta írot példányo
má akko is R Josu b Lév i merítet ilye írot szövegbő Jerus Sabba 16 1 c Szóferi
16 Eg iskola Haggadaköny -e eg mási rabb emlí R I Jud pátriárk idejébő
Szanhedri 5 mí R Jochana eg Haggadá mindi magáva vit Jerus Beráchó V 9 Ezekne a
elveszet M.-okna a anyagá későb kétségtelenü felvehett biblia könyvekhe írot
M.-irodalom d tisztá haggadikus-exegetiku M.-oka csupá Talmu lezárás után időbe
adtá közre tehá az lehe mondani eg évezre szóbel hagyományá örökíti me M.-ok
haggadiku vagyi exegetiku M.-o é homiletiku M.-o köz nag különbsége vannak
Valamennyiné gazda költésze é biblia szövegmagyaráza váltakoznak Exegetika
módszerü előszö i szöve értelmezésében bet szerint ponto interpretálásába áll d
enne magas fok az hog a értele megállapítás utá a abbó nyer gondolatoka szaba
formába fejlessze tovább vallá misztériumai é a érzékfelett világo vit tárgyáv
tegye Általáno szabálya M exegetikájána éppe ol kevéss vannak min prófétá
retorikájának f hangsúl M.-okba ne betű van hane Bibli szellemében rejtet
tartalmában melye tradíciói tisztel zsid tudomán mindi kapcsolatb kíván hozn
val élettel minden-kor jelenkorral amelyr az ethikaila alkalmazta
szabad-exegézisne e módj többfél úto történt biblia kijelentése é kifejezése
nyilvánval értelmé követték bels jelentés kutatták boncoltá é megfontolták vag
pedi tradicionáli haggadához Maszóráho folyamodtak d Szentírás sohase
hamisítottá me arra hog elferdítetté volna vag me fosztottá voln az valód
értelmétől csupá gondola szaba kifejezés vol M.-o célja ez érté e költői ethika
é exegetika módszerrel M Haggad tannaitá M.-aiba háro nag csoportr oszlik ú m
Mechiltá-ra Szifrá-r é Szifré-re.1 Mechilta Mechiltó íg nevezi a Exodusho ír
legrégib M.-t mel R Ismae iskolájábó származi 12 fejezethez tehá a Exod els
legáli részéhe ír kommentárra kezdődik szerz eredetile halachiku M.-oka
akarhatot it összegyűjteni d haggadiku anya a előbbive összevegyül e dominálj a
egészet mé Tízparancsolatho írot M i haggadikus mí Mispótim-fejeze nagyobbár
halachikus tárg természeténé fogva A egés Mechilt párasá é mászechtá szerin va
felosztva 2 Szifr v Tórás Kohánim R Akib iskolájábó származik toldalék pedi R
Ismáeléből szerkesztőj R Chijj volt Tartalmazz Leviticu halachiku kommentárjai
szempontbó minde egye szó tanulmán tárgyáv tesz Haggadiku anyag csekély 3 Szifr
Móze IV é V könyveihez R Ismáe iskolájábó származ M nagyobbrész haggadiku
tartalommal Hiányosa marad fenn mer éppe némel biblia történet leírá minde
magyaráza nélkü áll Deuteronomiu Szifréj halachiku anyago i tartalmaz ké
legrégib exegetiku M Berési Rabb é a Ech Rabbat Ech Rabósz BerésitRabb ne csa
régisége hane tartalm miat i legfontosab a össze M.-o közt Szerkesztéséne idej
III sz összeállítój valószínűe R Hosája egyi els amór volt d alapjá tannaitá
bibliakommentárja képezhették Felosztás parasá szerin halad d teljese egyenlőtlen
am arr mutat hog M.-o egyrész elveszet Rabb Rab szó címzésbe má Pentateuch-o
utá i feltetté ezeke pl Vajikr Rabb Semós Rabb min Midra Rabbó gyűjtemény együt
adtá ki Ilye pl velence kiadá 1545-ből amel magába foglalj Pentateuc é Megillá
M.-ait címe Midra Rabbo a Chamis Chums Tóra A ö Megill els kiadás 1519 jelen me
Pesaroba Midra Chome Megillo címen M legelterjedteb tudományo kiadá wilnai
melyne számo újab kiadás va XIX sz elejétő fogva A egés M Rabb Zun
megállapítása szerin tí teljese különböz M összetétele fennmarad kézirato szám
ne töb hatnál A Ech Rabbat Jeremiá Siralmaiho írot legrégib palesztina M. mel
ma formájába azonba csupá VII sz.-ba let összeállítva Legjob kiadás a 1899-i
vilna Bubertől II homiletiku M.-ok melyek min nevü i mutatja homiliák bibliamagyaráz
szónoklato gyűjteménye haggadiku anyaggal Bibli hetiszakaszaina é a ünnepe é
szombato jelentőségéne megfelelően Ilye homiletiku M.-gyűjteménye következők 1
Peszikt de Rab-Kaháva Peszikt d Ro Kahan melybő egyetle kiadá Buber-fél 186
Peszikt H homiliábó ál ebbő 1 Haftóra-M Keletkezés egyidej Berósi Rabb -va é
Ech Rabbat -val 2 Vajikr Rabb Rab szinté legrégib M.-szövege közü való 3 párásá
porosó- é ugyananny homiliá tartalma Leviticushoz eze közü némelyi Pesziktáva
azonos Gyakoria benn szelleme példabeszéde é aforizmák 3 Tanchum Jelammedenu a
előbbive szemben mel csupá Pentateuc egyi könyvéhe IV-VI e a egésze felölel het
szakaszo szerint ezenkívü homiliáka i tartalma a ünnepnapokr é szombatokra
Ezekne homiliákna rendje halachiku bevezet magyarázat a els ver kifejtés végü
messiás konklúzió Elnevezésé benn előfordul gyakor kifejezésbő vette jelammeden
Rabbenu Tanítso me bennünke tanítón amel kifejezésse halachiku bevezeté
kezdődik Máské M Tanchumá-na i nevezik l Tanchuma Els kiadás a 1520-22 konstantinápolyi
újab Buber-fél 188 4 Peszakta-Rabbat Rabósz Pentateuchho é prófétákho ír
homiliá gyűjteménye Azér hívjá Rabbat bőveb -nek hog megkülönböztessé az régebb
Pesziktától melyhe különbe ne i hasonlít ellenbe anná inkáb hasonl
M.-Tanchumára Legjob kiadás Friedmann-fél Wie 188 amel 5 szakaszbó é 5
homiliábó áll Eze homiliá ne csupá szombatokra hane részbe nag ünnepekr i
vonatkoznak íg ro hasónár é jo kippurr is Eze azonba valószínűe később
hozzátoldások Stílus ného megkapóa szép Keletkezéséne ill összeállításána idej
IX sz közepe 5 Devóri Rabba 2 homiliá é ké töredéke tartalma Deutoronomiumhoz
Homiliá halachiku alapo indulnak Keletkezés idej IX sz legvége 6 Bamidba Rabba
Nuraerihe írt ne önáll M. hane csupá Tanchum kivonatolása Min a előbbi úg e i
jelammeden Rabenn helyet halach szó használja 3 homiliá tartalma párása porosó-
szerint 7 Semó Rabba a Exodusho ir M 3 párasában Ne egysége mű homiliáka é
homiletiku töredékeke tartalmaz melye némelyik Tanchumábó va átvéve Zun szerin
XI.-XII sz.-ba állítottá össze tehá Berési Rabbától melyne folytatás aka lenni
legaláb ötszá é választj el 8 Aggada Berési Agodus Berésis Genesi szidráiho ír
homiliá gyűjteménye Buber-fél 1903 krakkó kiadá 8 homiliá közöl minde homili
háro szakaszbó ál úg va elrendezve hog a els Genesi szidrájával másodi
háftóráva vagyi próféta réssze harmadi rés Zsoltárokkal ill liturgiáva va
összekapcsolva Tartalm nagyob részbe Tanchumábó val késő keletű Rég szerző
egyáltalába ne említik Szerzőj vag összeállítój minde esetr görö területe
élhetett mer ol görö szavaka vegyí hébe szövegbe melyeke má M.-o egyáltalába ne
használnak Els kiadás 1618 Velencébe jelen me kiadója Menache d Lonsan i
felismer görö nyelvhatás benne 9 M Ve-Hizhi v Haske melye J M Freiman adot k I
Leipzi 1873 II Warscha 188 münchen kóde alapján Szinté M Tanchumá alapszik
halachiku rész pedi Talmudon III Exegetiku M.-o a ö Megillához Ké legrégebb
kiadásá a idetartoz Echa-Rabbat - l fentebb továbbiak 1 Si ha-Siri Rabba
exegetiku M a Éneke Énekéhez anna verse szerint Soka ves á régebb homiliákbó é
má M.-okból d Misná é Baraitá i felhasználj idézi Ugyancsa a Éneke Ének M.- a
ezze ne azono Aggada Agodas Si ha-Strim melye Schechte adot k Cambridg 189 é
Bube M Zuta-ba Ismé má M ugyanahho M Si ha-Sirim melye Grünhu adot k 189
Jeruzsále 2 M Rut Ruth-könyvéhe írot haggadiku kommentá nyol párasában Szövegé
fen említet ké els kiadáso kívü közl Buber-fél M Zut 3 M Kohelet Koaeles a
Ecclesiasteshe írot M. mel legtöb má M.- felhasználja Szövegé szinté ké els
olas é Buber- él kiadá tartalmazza 4 M Megilla Megillas Eszter szinté
kompiláció mel több említet M.-o nagyob részé kívü Joszippo c
legenda-történetbő i merít A 1519-ik konstantinápoly els kiadáso kívü Bube é
Horowit gyűjteménye l Irodalo i tartalmazna Eszte könyvéhe M.-t mel ne azono M
Megilla Eszterrel hane dél-arábia eredetű Gaste i közö eg Eszte könyvéhe írot
M.-t amel mindkettőtő különbözik A Eszte Rabb cím M szinté má szöveg Kiseb M.-o
prófétákho é egyé szentiratokhoz 1 M Jesája melyne szöveg ne marad fenn d
Abravane é Ábrahá Portaleon említi azt 2 M Jona Jóná prófétána a Engesztel Na
mincha-imáj alkalmáva recitál haftór szövegéhe ír haggadiku M Szövegé Jelline
részbe közl Bet h M.I e ne más min Zóhá arameu szövegrészéne hébe fordítása mí
mási rés Jalkutba fordu elő d Pirk R Eliezer-bő i soka ves át úgyszinté
Jeruzsálem é Babylon Talmudbó is Legrégib kéziratá D Rossi-kóde közli 8 M íj6b
melyr csa hivatkozá van d szöveg m má ismeretlen csupá kivonata vanna me Jalku
Mochiri-ben tovább Sámue b Nisszi Maznut Májo Gani Berli 188 é Isaa b Solomo
művéne Jób-kommentárjaba Konstantinápol 154 Ezeke összegyűjtött Wertheime Leke
M.-imba Jerusale 190 Ezeke kívü vanna mé M o Sámue prófétához Zsoltárokho é
Példabeszédekhez 4 ji Semué v Agada Agodis Sámue melye Ras töb hely említ
haggadiku magyarázato é homiliá Sámue prófétához 3 fejezetben legtöb M.-bó
merít Kéziratá parma könyvtá őrzi els kiadás a 1517-ik konstantinápolyi másodi
a 1546 velencei legutóbb é legjob Buber-fél Craco 189 5 Tehilim-eke Bube adt k
látt e bevezet magyarázatokka Wiln 189 6 M Misié Példabeszédekhe írot M vag
haggadiku tartalm miat Agada Agodas Misi ninc me telje szövegében d Jalku
összeállítój mé felhasznált m má elveszet részt Szerkesztőj valószínűe
Babiloniába élt mer csupá Babilon Talmudo tudj felhasználni M Mislé szinté Bube
adt k 189 ugyanil címen d els kiadás konstantinápoly dátu nélküli másodi a
1547-ik velencei protestán hebraist Augus Wünsch németr fordított l Leipzi 188
V Speciáli haggadiku M.-ok 1 Pirk de-Rabb Elieze 5 fejezetben máskép Barait d R
Eliezer-ne i nevezté régebb szerzők E több M.-okho hasonlóa se exegetikus se
homiletiku mű d világo hébe nyelvezetével biblia frazeológiáva é poéziséve váli
ki m befejezetle Pentateuc haggadiku kommentálásá tartalmazz Mirja büntetéséig
Szerz R Elieze b Hyrcanu szájáb adj tanításokat d a szerzőségér ninc bizonyíték
hane ellenkezőleg sokka később korbó ere az ami megerősí a körülmény hog
gáóni-korszakr kalifákr va célzá benne Zun ezerin VIII sz.-bó való d szerzőj
valószínűe palesztina volt Szövegé előszö De-Rossi-kóde közölte maj Horowit
Britis Museumba lev kézira alapján 2 Szede Elijáh Elijóh v Tann deb Elijáhu e
ké részr oszlik ú Szede Eliáh Rabb é Szede Elijáh Zut Zut címűekr Talmu Ketubó
106 célzás szerin eg régebb műbő származik Összeállításána idej X sz másodi
fele Tartalm vallásetika haggadiku magyarázato gyűjteménye Ethikáj meglepőe
pártatlan parabolái aforizmái imá é buzdítása egyarán tanítjá ezt
Elfogulatlanságár jellemz következ mondás Tanúmu hívo a ege é földet hog Szen
Léle valaki cselekedete szerin nyugszik aká izraelita aká nem-izraelita aká
férfi aká nő aká szabad aká rabszolg a illető Hébe nyelvezet rendkívü szép d a
összefüggé ne mindi találhat meg Els kiadás a 1186 kóde alapjá velence 1598
kiadás Friedman pedi vatikán 1703 kézira alapjá adt k Wie 190 VI csopor M Jalku
Simeont Jalku Ha-Mochr é M Ha-Godólhoz Jalku Simeon szerzőj i ismeretlen
tartalmazz Bibli 2 könyvéne haggadiku é halachiku kommentálását Els kiadás 1526
1527 Szalonikibe jelen me Széfe Jalku ha-nikr Simeon címme I-II enne utószav
szerin R Simeo h Darsa állított Össz adt ki velence 1566 kiadá címlapj R
Simeonról frankfurt darsano fejérő beszél a 1909 Oder Frankfurtba megjelen
kiadá pedi Simeon Frankfur a M.-b helyezi Zun szerzősége megállapítatlanna
tartotta A els kiadásba forráso ne margón hane szövegbe vanna eze a utaláso a
összeállítóna a egés talmud é midras irodalomba val nag járatosságáró
tanúskodnak Jalku Ha-Mochir szerzőj Mochi be Abb Mar később keletű min a előbbi
Csupá újabba adtá k részletekben íg Jezsajás-kommentár ed Spira Berli 189
Zsoltároké ed Bube Berditsche 1899 Példabeszédeké ed Grünhut 190 Széfe
ha-Likuti mellékleteképpen kódexé 1 kiseb prófétáho Britis Museu é a 1415 Code
Leyde őrzik Szerzőjü M.-irodalo legnagyob részé felhasználta d némelye
ismeretlene előtte Mindké jelzet Jalku ignorálj Targumot miszticizmu é
rabbiniku irodalo termékeit viszon M ha Oodo kivonatolj Rasit Ib Ezrá é
Maimonidest Szerzőj névtele aka maradni d szerénységébe zsid irodalo minde
ágána valóságo tárházá gyűjt össze Genesishe ír kommentár Schechte adt k
Cambridge 190 M Halach Halóchó a m halacha-kutatá tradicionáli halach igazolás
biblia forráso é azo magyarázat segítségével mel főképpe bibli legáli részéne
exegetálásába áll M Halach kifejezés előszö Naohma Krochmal Mór Neuch ha-Zema
szerzőj alkalmazt talmud M Tór kifejezé nyomá Kiddusi 49 M Halach fejlődés
szerin háro részr osztható rég é később Halach M.-ára tovább később tannaitá é
a amorá M.-ára rég Halach M.- feltűnőe tömö nyelv lexikográfi é exegézis célj
törvénye exak definiálás Szentírá ponto szöveg alapjá ehhe képes előszö szava
korrek értelméne megmagyarázásár törekszik A újab Halach ne csupá egye törvénye
é tétele szószerint jelentéséne megmagyarázásár törekszik hane logika
következtetéseke i vo l szövegből miálta különbözi rég Halach egyszer
exegézisétől E má Bibliá fejlődés szerin tekinti anna interpretálásába pedi
túlmeg szómagyaráza határain Nagyo valószínű hog anyagána nagyob részé mé R
Ismae é R Akib iskolá gyűjtötté össze Egyébkén halachiku M.- tartalmazna úg
Babiloni min Jeruzsálem Talmud később tanna é a amorá M.- mesterkél ali
nevezhet bibliaexegetikának Kiseb M.-ok Eze többnyir később keletűe a eddi
említet ké főcsopor M.-ainál Jelentékeny d kiseb M.-o következők 1 M Abki Avki
mel Pentateuc ké els könyvé kommentálj melyne nev benn lev homiliá
záróformulájána achrosztikonjábó származi Óme Bejomén Ké Jeh Rócó m szidrákr va
osztva nyelv tiszt hébe keletkezés idej később haggadiku korszak bennü a
angelológi i szerepe játszik Részleteke belől Jalku é má műve szerző őrizte meg
Azari de Ross i ismerte 2 M al-Jithalle Jiszhalle amel Salamo bölcsességéről
Dávi hatalmáró é Kórac gazdagságáró tartalma allegóriáka é legendákat Szövegé
Jelline adt k Bett Hamidrá VI yemen kéziratbó pedi Grünhu Szefe ha-Likutim-ba I
forráso eredeténe megnevezésével Enne M.-na tartalm i sokhelyüt megegye má
M.-éval 3 M Ászere ha-Dibrót Aszeres ha-Dibrós mel Jelline szerin X sz.-bó
származi Sovuós ünnepr vonatkozik Valláserkölcs tanításoka a Tízparancsola
magyarázás kapcsán d teremtésse é kinyilatkoztatássa i foglalkozik Stílus tiszt
é világo héber Törvénymagyaráza mellet számo legendá i tartalma Sau királyról R
Méirrő stb Ihbré ha-Jamh Ivr Eajonio se Móse biblia héberségge írva számo
legendá tartalma Mózesről moráli oktatá céljából Els kiadás a 1516-ik
konstantinápolyi másodi a 1561-ik velencei újabba Jelline adt ki 5 M Él Ezkér
Ezker mel nevé jom-kippur ugyanolya kezdet szelich kezdőszava utá kapta E
tartalmazz Hadria korabel tí mártí kínhalálána leírását Eze nevei a Ech Rabbat
é M Tehilli részbe máshogya közli Ugyanaz Hecholós kezdet a h 9-ik kin i
tartalmazza 6 M Észe Galujjó Golujos eredetile Szede Óla bevezetés lehetett
Előszö Jelline adt k u o IV maj Grünhu értéke jegyzetekke Széfe Likuti III látt
el 7 M Eszf Eszf melyne kivonatá Jalku közli amelyeke IX sz.-ba Babiloniába
írhattak 8 M Hallel Zsoltá M l fenteb 9 M Lech Nerannen Neraren amelye Machzo
köny emlí 42 amelybő töredéke maradta fen csupán amelyekbő arr következtetnek
hog Chanuka-ünnep homili vol eredetileg 10 M Maasz Tóra doktrínáka é viselkedés
szabályoka tartalmaz kiadása a 1519-ik konstatinápolyi a 1544-ik velence é
1697-ik amsterdami azonkívü Jelline újbó kiadta E M képezt mintájá R Elija Wiln
azono c gyűjteményéne Warscha 180 11 M Petira Petiras Aharón Numeriho ír
M.-kommentár Kiadása a említet XVI sz.-ia é Jellinek-féle 12 M Petira Mós Móze
utols cselekedeteive é haláláva foglalkozi allegóriáka tartalmaz Részleteke ves
á belől Deuteronomiu Rabba telje szövegé közl Jelline mí Gaulmy Pari 169 lati
fordítás csupá eze M recenziójána fordítása 13 M Taám Chaszéró viszeeró
Chaszérós viszerós melye telje szövegébe Wertheime adot k Jeruzsále 189 m
toszafistá előt középkorba i ismerete vol már 14 M Tadve másképpe Barait d'Rabb
Piwchas b Jair Genesi I fejezeténe interpretációja amel analógiá muta Jubileumo
Könyv apokrifával Epstei M szerzőjéne R Móze ha-Darsan tartja 15 M Temur v M
Temurót háro fejezetbő áll ki M. mel a éle é halá kérdéséve foglalkozi XIII sz
bó származik 16 M Vájchulu Genesi megfelel verséhe ír M. máskép Vájchul Rabba
17 M Vajósa a Exod XIV-XV.-hö ír M. nagyobbár Tanchuinábó véve Kiadásai
Konstantinápol 1519. Met 184 é Jellinek s R
13335.h
CÍMSZ Midr
SZÓCIK Midr hé sz der gyökbő tanulmányoz nyomoz zsi bibliaexegeti eredet
óko formá e felöle rendkív kiterje M.-irodalo elnevezés kifejez legrégebb I Kró
1 2 2 27-b ford el m ig ré korb i ellentétb szószerin interpretáci jelö pesatta
betűszerin értelm t Szentír szellemé behato exegézi jelölt az ame szöveg mind
oldalr megvilágíta kívánt rabb moralizá bibl exegézis m ókorb megkülönböztett
tulajdonképpe törvénymagyarázattó előb Haggad utób Halac név ismerete Maimonid
szeri Halac termék Nachmanid ped épp megfordít vél eldönt má sinc az ig ré hit
alapszi ho Bibliáb nin felesleg s ann magyarázatár szóbe hagyomá gondoskodot me
egyenes Móz korá me vissz történe hár korszak osztha Szófer másol Tann Amor
korár Haggad Hagó moralizá tartal M me felölel magyarázz illusztrál ethik alap
célzatt Bibl n legál vonatkozásai ara aga héb hagga többesb haggadó s eredetil
Szentír realizálás jelentett tága értelemb ped Bibl exegetálásá Zu í határoz m
Haggadá Hagga eg gyülekezetn szándékozo lehozn emberek ped felemel égbe. Ezé
vann ben vallás igazságg egyez morál tanításo aforizmá iste igazságszolgáltatás
vonatko vitá Izra múlt jöven nagyság zsi mú jelenet legendá iste zsi intézmény
összehasonlítás Szentfö dicséret bátorít serken története Hagga vallásethik
exegézi me Ist útj járás akar szoktat gondolko ember Ehh képe Bibl valamenn
részleté történetei epizódja vallásfilozófi miszticizm ethi keretéb adj emelle
erős zsi nemze szellembe messiá h reménységév átszőv haggadik anya különbö cí
M.- egé sorozat tes alapj m Bibl néme hely megtalálhat ehh szófer adt toldá
volt tulajdonképpe megalapít biblia-exegézisne szám Hagga találha Philón
Josephusná m apokrifákná tann amor haggad kö nin különbsé haggadik magyaráz ig
népsze vo abb időbe mi Talmudb kitűn Jeru Horój II 4 Hagga késő i egész V.s
végé virágzo koráb haggadik legendá parabolá példabeszéd szentenci nyomá amor
utá korb gáó korszakb azut összegyűjtött ezeke ma revideált miut írásb fixírozt
Hagga szövegé általáb vé n változot másrés azonb különbö csoportosít szeri kül
művekb gyűjtött öss azoka Mintho halachik viták szövegezté o anna ho Talmu Mis
Toszef szint tartalmazn na számm halachik M.-oka melyekn főanya Bibl egy
könyveih fejezeteih íro rendszereze haggadik kommentárokb homiletik M.-okb ál
Ez M.- majdn mi névtelene vagy végleg szerkesz ne ismeretle ezek kív néhá
haggadik szerzőj tudju továb Bub ált összegyüjtö kiado haggadik kommentár i
számítana Hagga virágzá koráb speciál stúdi tárg vo retorikail homiletikail
alkalmazá nye fők szomba bibliamagyarázat alkalmáva Volt m II sz.-b tudóso ak
tiltakozt Hagga leírá elle azz okol a me ho leí magánvélemény esetl kár hatású
lehetne azé volt íro példány m akk i Jos Lé meríte ily íro szövegb Jeru Sabb 1
Szófer 1 E iskol Haggadakön - e más rab eml Ju pátriár idejéb Szanhedr m Jochan
e Haggad mind magáv vi Jeru Berách Ezekn elvesze M.-okn anyag késő kétségtelen
felvehet bibli könyvekh íro M.-irodalo tiszt haggadikus-exegetik M.-ok csup
Talm lezárá utá időb adt közr teh a leh mondan e évezr szóbe hagyomány örökít m
M.-o haggadik vagy exegetik M.- homiletik M.- kö na különbség vanna Valamennyin
gazd költész bibli szövegmagyaráz váltakozna Exegetik módszer elősz szöv
értelmezésébe be szerin pont interpretálásáb ál enn maga fo a ho értel
megállapítá ut abb nye gondolatok szab formáb fejlessz továb vall misztériuma
érzékfelet világ vi tárgyá tegy Általán szabály exegetikáján épp o kevés vanna
mi prófét retorikájána hangsú M.-okb n bet va han Bibl szellemébe rejte
tartalmába mely tradíció tiszte zsi tudomá mind kapcsolat kívá hoz va élette
minden-ko jelenkorra amely a ethikail alkalmazt szabad-exegézisn mód többfé út
történ bibli kijelentés kifejezés nyilvánva értelm követté bel jelenté kutattá
boncolt megfontoltá va ped tradicionál haggadáho Maszóráh folyamodta Szentírá
sohas hamisított m arr ho elferdített voln va m fosztott vol a való értelmétő
csup gondol szab kifejezé vo M.- célj e ért költő ethik exegetik módszerre
Hagga tannait M.-aib hár na csoport oszli Mechiltá-r Szifrá- Szifré-re. Mechilt
Mechilt í nevez Exodush í legrégi M.- me Isma iskolájáb származ 1 fejezethe teh
Exo el legál részéh í kommentárr kezdődi szer eredetil halachik M.-ok akarhato
i összegyűjten haggadik any előbbiv összevegyü dominál egésze m Tízparancsolath
íro haggadiku m Mispótim-fejez nagyobbá halachiku tár természetén fogv egé
Mechil páras mászecht szeri v felosztv Szif Tórá Koháni Aki iskolájáb származi
toldalé ped Ismáelébő szerkesztő Chij vol Tartalmaz Levitic halachik
kommentárja szempontb mind egy sz tanulmá tárgyá tes Haggadik anya csekél Szif
Móz I könyveihe Ismá iskolájáb szárma nagyobbrés haggadik tartalomma Hiányos
mara fen me épp néme bibli történe leír mind magyaráz nélk ál Deuteronomi
Szifré halachik anyag tartalma k legrégi exegetik Berés Rab Ec Rabba Ec Rabós
BerésitRab n cs régiség han tartal mia legfontosa össz M.- köz Szerkesztésén
ide II s összeállító valószínű Hosáj egy el amó vol alapj tannait
bibliakommentárj képezhetté Felosztá paras szeri hala teljes egyenlőtle a ar
muta ho M.- egyrés elvesze Rab Ra sz címzésb m Pentateuch- ut feltett ezek p
Vajik Rab Semó Rab mi Midr Rabb gyűjtemén együ adt k Ily p velenc kiad 1545-bő
ame magáb foglal Pentateu Megill M.-ai cím Midr Rabb Chami Chum Tór Megil el
kiadá 151 jele m Pesarob Midr Chom Megill címe legelterjedte tudomány kiad
wilna melyn szám úja kiadá v XI s elejét fogv egé Rab Zu megállapítás szeri t
teljes különbö összetétel fennmara kézirat szá n tö hatná Ec Rabba Jeremi
Siralmaih íro legrégi palesztin M me m formájáb azonb csup VI sz.-b le
összeállítv Legjo kiadá 1899- viln Bubertő I homiletik M.-o melye mi nev mutatj
homiliá bibliamagyará szónoklat gyűjtemény haggadik anyagga Bibl hetiszakaszain
ünnep szombat jelentőségén megfelelőe Ily homiletik M.-gyűjtemény következő
Peszik d Rab-Kaháv Peszik R Kaha melyb egyetl kiad Buber-fé 18 Peszik homiliáb
á ebb Haftóra- Keletkezé egyide Berós Rab -v Ec Rabba -va Vajik Rab Ra szint
legrégi M.-szöveg köz val párás porosó ugyanann homili tartalm Leviticusho ez
köz némely Pesziktáv azono Gyakori ben szellem példabeszéd aforizmá Tanchu
Jelammeden előbbiv szembe me csup Pentateu egy könyvéh IV-V egész felöle he
szakasz szerin ezenkív homiliák tartalm ünnepnapok szombatokr Ezekn homiliákn
rendj halachik beveze magyaráza el ve kifejté vég messiá konklúzi Elnevezés ben
előfordu gyako kifejezésb vett jelammede Rabben Taníts m bennünk tanító ame
kifejezéss halachik bevezet kezdődi Másk Tanchumá-n nevezi Tanchum El kiadá
1520-2 konstantinápoly úja Buber-fé 18 Peszakta-Rabba Rabós Pentateuchh
prófétákh í homili gyűjtemény Azé hívj Rabba bőve -ne ho megkülönböztess a
régeb Pesziktátó melyh különb n hasonlí ellenb ann inká hason M.-Tanchumár
Legjo kiadá Friedmann-fé Wi 18 ame szakaszb homiliáb ál Ez homili n csup
szombatokr han részb na ünnepek vonatkozna í r hasóná j kippur i Ez azonb
valószínű későb hozzátoldáso Stílu néh megkapó szé Keletkezésén il
összeállításán ide I s közep Devór Rabb homili k töredék tartalm
Deutoronomiumho Homili halachik alap indulna Keletkezé ide I s legvég Bamidb
Rabb Nuraerih ír n önál M han csup Tanchu kivonatolás Mi előbb ú jelammede
Raben helye halac sz használj homili tartalm párás porosó szerin Sem Rabb
Exodush i párasába N egység m homiliák homiletik töredékek tartalma mely
némelyi Tanchumáb v átvév Zu szeri XI.-XI sz.-b állított össz teh Berés Rabbátó
melyn folytatá ak lenn legalá ötsz választ e Aggad Berés Agodu Berési Genes
szidráih í homili gyűjtemény Buber-fé 190 krakk kiad homili közö mind homil hár
szakaszb á ú v elrendezv ho el Genes szidrájáva másod háftóráv vagy prófét réssz
harmad ré Zsoltárokka il liturgiáv v összekapcsolv Tartal nagyo részb Tanchumáb
va kés kelet Ré szerz egyáltaláb n említi Szerző va összeállító mind eset gör
terület élhetet me o gör szavak vegy héb szövegb melyek m M.- egyáltaláb n
használna El kiadá 161 Velencéb jele m kiadój Menach Lonsa felisme gör
nyelvhatá benn Ve-Hizh Hask mely Freima ado Leipz 187 I Warsch 18 münche kód
alapjá Szint Tanchum alapszi halachik rés ped Talmudo II Exegetik M.- Megilláho
K legrégeb kiadás idetarto Echa-Rabba fenteb továbbia S ha-Sir Rabb exegetik
Ének Énekéhe ann vers szerin Sok ve régeb homiliákb m M.-okbó Misn Barait
felhasznál idéz Ugyancs Ének Éne M. ezz n azon Aggad Agoda S ha-Stri mely
Schecht ado Cambrid 18 Bub Zuta-b Ism m ugyanahh S ha-Siri mely Grünh ado 18 Jeruzsál
Ru Ruth-könyvéh íro haggadik komment nyo párasába Szöveg fe említe k el kiadás
kív köz Buber-fé Zu Kohele Koaele Ecclesiastesh íro M me legtö m M. felhasználj
Szöveg szint k el ola Buber é kiad tartalmazz Megill Megilla Eszte szint
kompiláci me töb említe M.- nagyo rész kív Joszipp legenda-történetb merí
1519-i konstantinápol el kiadás kív Bub Horowi gyűjtemény Irodal tartalmazn
Eszt könyvéh M.- me n azon Megill Eszterre han dél-arábi eredet Gast köz e Eszt
könyvéh íro M.- ame mindkettőt különbözi Eszt Rab cí szint m szöve Kise M.-
prófétákh egy szentiratokho Jesáj melyn szöve n mara fen Abravan Ábrah Portaleo
említ az Jon Jón prófétán Engeszte N mincha-imá alkalmáv recitá haftó szövegéh
í haggadik Szöveg Jellin részb köz Be M. n má mi Zóh arame szövegrészén héb
fordítás m más ré Jalkutb ford el Pir Eliezer-b sok ve á úgyszint Jeruzsále
Babylo Talmudb i Legrégi kézirat Rossi-kód közl íj6 mely cs hivatkoz va szöve m
ismeretle csup kivonat vann m Jalk Mochiri-be továb Sámu Nissz Maznu Máj Gan
Berl 18 Isa Solom művén Jób-kommentárjab Konstantinápo 15 Ezek összegyűjtöt
Wertheim Lek M.-imb Jerusal 19 Ezek kív vann m Sámu prófétáho Zsoltárokh
Példabeszédekhe j Semu Agad Agodi Sámu mely Ra tö hel emlí haggadik magyarázat
homili Sámu prófétáho fejezetbe legtö M.-b merí Kézirat parm könyvt őrz el
kiadá 1517-i konstantinápoly másod 154 velence legutób legjo Buber-fé Crac 18
Tehilim-ek Bub ad lát beveze magyarázatokk Wil 18 Misi Példabeszédekh íro va
haggadik tartal mia Agad Agoda Mis nin m telj szövegébe Jalk összeállító m
felhasznál m elvesze rész Szerkesztő valószínű Babiloniáb él me csup Babilo
Talmud tud felhasználn Misl szint Bub ad 18 ugyani címe el kiadá konstantinápol
dát nélkül másod 1547-i velence protestá hebrais Augu Wünsc német fordítot
Leipz 18 Speciál haggadik M.-o Pir de-Rab Eliez fejezetbe máské Barai Eliezer-n
nevezt régeb szerző töb M.-okh hasonló s exegetiku s homiletik m világ héb
nyelvezetéve bibli frazeológiáv poézisév vál k befejezetl Pentateu haggadik
kommentálás tartalmaz Mirj büntetéséi Szer Eliez Hyrcan szájá ad tanításoka
szerzőségé nin bizonyíté han ellenkezőle sokk későb korb er a am megerős
körülmén ho gáóni-korszak kalifák v célz benn Zu ezeri VII sz.-b val szerző
valószínű palesztin vol Szöveg elősz De-Rossi-kód közölt ma Horowi Briti Museumb
le kézir alapjá Szed Elijá Elijó Tan de Elijáh k rész oszli Szed Eliá Rab Szed
Elijá Zu Zu címűek Talm Ketub 10 célzá szeri e régeb műb származi
Összeállításán ide s másod fel Tartal vallásetik haggadik magyarázat gyűjtemény
Ethiká meglepő pártatla parabolá aforizmá im buzdítás egyará tanítj ez
Elfogulatlanságá jellem követke mondá Tanúm hív eg földe ho Sze Lél valak
cselekedet szeri nyugszi ak izraelit ak nem-izraelit ak férf ak n ak szaba ak
rabszol illet Héb nyelveze rendkív szé összefügg n mind találha me El kiadá 118
kód alapj velenc 159 kiadá Friedma ped vatiká 170 kézir alapj ad Wi 19 V csopo
Jalk Simeon Jalk Ha-Moch Ha-Godólho Jalk Simeo szerző ismeretle tartalmaz Bibl
könyvén haggadik halachik kommentálásá El kiadá 152 152 Szalonikib jele m Széf
Jalk ha-nik Simeo címm I-I enn utósza szeri Sime Dars állítot Öss ad k velenc
156 kiad címlap Simeonró frankfur darsan fejér beszé 190 Ode Frankfurtb megjele
kiad ped Simeo Frankfu M.- helyez Zu szerzőség megállapítatlann tartott el
kiadásb forrás n margó han szövegb vann ez utalás összeállítón egé talmu midra
irodalomb va na járatosságár tanúskodna Jalk Ha-Mochi szerző Moch b Ab Ma későb
kelet mi előbb Csup újabb adt részletekbe í Jezsajás-kommentá e Spir Berl 18
Zsoltárok e Bub Berditsch 189 Példabeszédek e Grünhu 19 Széf ha-Likut
mellékleteképpe kódex kise prófétáh Briti Muse 141 Cod Leyd őrzi Szerzőj
M.-irodal legnagyo rész felhasznált némely ismeretlen előtt Mindk jelze Jalk
ignorál Targumo miszticizm rabbinik irodal termékei viszo h Ood kivonatol Rasi
I Ezr Maimonides Szerző névtel ak maradn szerénységéb zsi irodal mind ágán
valóság tárház gyűj össz Genesish í kommentá Schecht ad Cambridg 19 Halac
Halóch halacha-kutat tradicionál halac igazolá bibli forrás az magyaráza
segítségéve me főképp bibl legál részén exegetálásáb ál Halac kifejezé elősz
Naohm Krochma Mó Neuc ha-Zem szerző alkalmaz talmu Tó kifejez nyom Kiddus 4
Halac fejlődé szeri hár rész oszthat ré későb Halac M.-ár továb későb tannait
amor M.-ár ré Halac M. feltűnő töm nyel lexikográf exegézi cél törvény exa
definiálá Szentír pont szöve alapj ehh képe elősz szav korre értelmén
megmagyarázásá törekszi úja Halac n csup egy törvény tétel szószerin jelentésén
megmagyarázásá törekszi han logik következtetések v szövegbő miált különböz ré
Halac egysze exegézisétő m Bibli fejlődé szeri tekint ann interpretálásáb ped
túlme szómagyaráz határai Nagy valószín ho anyagán nagyo rész m Isma Aki iskol
gyűjtött össz Egyébké halachik M. tartalmazn ú Babilon mi Jeruzsále Talmu későb
tann amor M. mesterké al nevezhe bibliaexegetikána Kise M.-o Ez többnyi későb
keletű edd említe k főcsopo M.-ainá Jelentéken kise M.- következő Abk Avk me
Pentateu k el könyv kommentál melyn ne ben le homili záróformuláján
achrosztikonjáb származ Óm Bejomé K Je Róc szidrák v osztv nyel tisz héb
keletkezé ide későb haggadik korsza benn angelológ szerep játszi Részletek belő
Jalk m műv szerz őrizt me Azar d Ros ismert al-Jithall Jiszhall ame Salam
bölcsességérő Dáv hatalmár Kóra gazdagságár tartalm allegóriák legendáka Szöveg
Jellin ad Bet Hamidr V yeme kéziratb ped Grünh Szef ha-Likutim-b forrás
eredetén megnevezéséve Enn M.-n tartal sokhelyü megegy m M.-éva Ászer ha-Dibró
Aszere ha-Dibró me Jellin szeri sz.-b származ Sovuó ünnep vonatkozi
Valláserkölc tanítások Tízparancsol magyarázá kapcsá teremtéss
kinyilatkoztatáss foglalkozi Stílu tisz világ hébe Törvénymagyaráz melle szám
legend tartalm Sa királyró Méirr st Ihbr ha-Jam Iv Eajoni s Mós bibli héberségg
írv szám legend tartalm Mózesrő morál oktat céljábó El kiadá 1516-i konstantinápoly
másod 1561-i velence újabb Jellin ad k É Ezké Ezke me nev jom-kippu ugyanoly
kezde szelic kezdőszav ut kapt tartalmaz Hadri korabe t márt kínhalálán leírásá
Ez neve Ec Rabba Tehill részb máshogy közl Ugyana Hecholó kezde 9-i ki
tartalmazz Ész Galujj Golujo eredetil Szed Ól bevezeté lehetet Elősz Jellin ad
I ma Grünh érték jegyzetekk Széf Likut II lát e Esz Esz melyn kivonat Jalk közl
amelyek I sz.-b Babiloniáb írhatta Halle Zsolt fente Lec Neranne Nerare amely
Machz kön eml 4 amelyb töredék maradt fe csupá amelyekb ar következtetne ho
Chanuka-ünne homil vo eredetile 1 Maas Tór doktrínák viselkedé szabályok
tartalma kiadás 1519-i konstatinápoly 1544-i velenc 1697-i amsterdam azonkív
Jellin újb kiadt képez mintáj Elij Wil azon gyűjteményén Warsch 18 1 Petir
Petira Aharó Numerih í M.-kommentá Kiadás említe XV sz.-i Jellinek-fél 1 Petir
Mó Móz utol cselekedeteiv haláláv foglalkoz allegóriák tartalma Részletek ve
belő Deuteronomi Rabb telj szöveg köz Jellin m Gaulm Par 16 lat fordítá csup ez
recenzióján fordítás 1 Taá Chaszér viszeer Chaszéró viszeró mely telj szövegéb
Wertheim ado Jeruzsál 18 toszafist elő középkorb ismeret vo má 1 Tadv másképp
Barai d'Rab Piwcha Jai Genes fejezetén interpretációj ame analógi mut Jubileum
Köny apokrifáva Epste szerzőjén Móz ha-Darsa tartj 1 Temu Temuró hár fejezetb
ál k M me él hal kérdésév foglalkoz XII s b származi 1 Vájchul Genes megfele
verséh í M máské Vájchu Rabb 1 Vajós Exo XIV-XV.-h í M nagyobbá Tanchuináb vév
Kiadása Konstantinápo 1519 Me 18 Jelline
13335.
CÍMS Mid
SZÓCI Mid h s de gyökb tanulmányo nyomo zs bibliaexeget erede ók form felöl
rendkí kiterj M.-irodal elnevezé kifeje legrégeb Kr 27- for e i r kor ellentét
szószeri interpretác jel pesatt betűszeri értel Szentí szellem behat exegéz
jelöl a am szöve min oldal megvilágít kíván rab moraliz bib exegézi ókor
megkülönböztet tulajdonképp törvénymagyarázatt elő Hagga utó Hala né ismeret
Maimoni szer Hala termé Nachmani pe ép megfordí vé eldön m sin a i r hi alapsz
h Bibliá ni felesle an magyarázatá szób hagyom gondoskodo m egyene Mó kor m
viss történ há korsza oszth Szófe máso Tan Amo korá Hagga Hag moraliz tarta m
felöle magyaráz illusztrá ethi ala célzat Bib legá vonatkozása ar ag hé hagg
többes haggad eredeti Szentí realizálá jelentet tág értelem pe Bib exegetálás Z
határo Haggad Hagg e gyülekezet szándékoz lehoz embere pe feleme égbe Ez van be
vallá igazság egye morá tanítás aforizm ist igazságszolgáltatá vonatk vit Izr
múl jöve nagysá zs m jelene legend ist zs intézmén összehasonlítá Szentf
dicsére bátorí serke történet Hagg vallásethi exegéz m Is út járá aka szokta
gondolk embe Eh kép Bib valamen részlet története epizódj vallásfilozóf
miszticiz eth kereté ad emell erő zs nemz szellemb messi reménységé átsző
haggadi any különb c M. eg soroza te alap Bib ném hel megtalálha eh szófe ad
told vol tulajdonképp megalapí biblia-exegézisn szá Hagg találh Philó Josephusn
apokrifákn tan amo hagga k ni különbs haggadi magyará i népsz v ab időb m
Talmud kitű Jer Horó I Hagg kés egés V. vég virágz korá haggadi legend parabol
példabeszé szentenc nyom amo ut kor gá korszak azu összegyűjtöt ezek m revideál
miu írás fixíroz Hagg szöveg általá v változo másré azon különb csoportosí szer
kü művek gyűjtöt ös azok Minth halachi vitá szövegezt ann h Talm Mi Tosze szin
tartalmaz n szám halachi M.-ok melyek főany Bib eg könyvei fejezetei ír
rendszerez haggadi kommentárok homileti M.-ok á E M. majd m névtelen vag végle
szerkes n ismeretl eze kí néh haggadi szerző tudj tová Bu ál összegyüjt kiad
haggadi kommentá számítan Hagg virágz korá speciá stúd tár v retorikai
homiletikai alkalmaz ny fő szomb bibliamagyaráza alkalmáv Vol I sz.- tudós a
tiltakoz Hagg leír ell az oko m h le magánvélemén eset ká hatás lehetn az vol
ír példán ak Jo L merít il ír szöveg Jer Sab Szófe isko Haggadakö má ra em J
pátriá idejé Szanhed Jocha Hagga min magá v Jer Berác Ezek elvesz M.-ok anya
kés kétségtele felvehe bibl könyvek ír M.-irodal tisz haggadikus-exegeti M.-o
csu Tal lezár ut idő ad köz te le monda évez szób hagyomán örökí M.- haggadi
vag exegeti M. homileti M. k n különbsé vann Valamennyi gaz költés bibl
szövegmagyará váltakozn Exegeti módsze elős szö értelmezéséb b szeri pon
interpretálásá á en mag f h érte megállapít u ab ny gondolato sza formá fejless
tová val misztérium érzékfele vilá v tárgy teg Általá szabál exegetikájá ép
kevé vann m prófé retorikáján hangs M.-ok be v ha Bib szelleméb rejt tartalmáb
mel tradíci tiszt zs tudom min kapcsola kív ho v élett minden-k jelenkorr amel
ethikai alkalmaz szabad-exegézis mó többf ú törté bibl kijelenté kifejezé
nyilvánv értel követt be jelent kutatt boncol megfontolt v pe tradicioná
haggadáh Maszórá folyamodt Szentír soha hamisítot ar h elferdítet vol v fosztot
vo val értelmét csu gondo sza kifejez v M. cél ér költ ethi exegeti módszerr
Hagg tannai M.-ai há n csopor oszl Mechiltá- Szifrá Szifré-re Mechil Mechil
neve Exodus legrég M. m Ism iskolájá szárma fejezeth te Ex e legá részé
kommentár kezdőd sze eredeti halachi M.-o akarhat összegyűjte haggadi an előbbi
összevegy dominá egész Tízparancsolat ír haggadik Mispótim-feje nagyobb
halachik tá természeté fog eg Mechi pára mászech szer feloszt Szi Tór Kohán Ak
iskolájá származ toldal pe Ismáeléb szerkeszt Chi vo Tartalma Leviti halachi
kommentárj szempont min eg s tanulm tárgy te Haggadi any cseké Szi Mó könyveih Ism
iskolájá szárm nagyobbré haggadi tartalomm Hiányo mar fe m ép ném bibl történ
leí min magyará nél á Deuteronom Szifr halachi anya tartalm legrég exegeti Beré
Ra E Rabb E Rabó BerésitRa c régisé ha tarta mi legfontos öss M. kö
Szerkesztésé id I összeállít valószín Hosá eg e am vo alap tannai
bibliakommentár képezhett Feloszt para szer hal telje egyenlőtl a mut h M.
egyré elvesz Ra R s címzés Pentateuch u feltet eze Vaji Ra Sem Ra m Mid Rab
gyűjtemé egy ad Il velen kia 1545-b am magá fogla Pentate Megil M.-a cí Mid Rab
Cham Chu Tó Megi e kiad 15 jel Pesaro Mid Cho Megil cím legelterjedt tudomán
kia wiln mely szá új kiad X elejé fog eg Ra Z megállapítá szer telje különb
összetéte fennmar kézira sz t hatn E Rabb Jerem Siralmai ír legrég paleszti m
formájá azon csu V sz.- l összeállít Legj kiad 1899 vil Bubert homileti M.-
mely m ne mutat homili bibliamagyar szónokla gyűjtemén haggadi anyagg Bib
hetiszakaszai ünne szomba jelentőségé megfelelő Il homileti M.-gyűjtemén
következ Peszi Rab-Kahá Peszi Kah mely egyet kia Buber-f 1 Peszi homiliá eb
Haftóra Keletkez egyid Beró Ra - E Rabb -v Vaji Ra R szin legrég M.-szöve kö va
párá poros ugyanan homil tartal Leviticush e kö némel Pesziktá azon Gyakor be
szelle példabeszé aforizm Tanch Jelammede előbbi szemb m csu Pentate eg könyvé
IV- egés felöl h szakas szeri ezenkí homiliá tartal ünnepnapo szombatok Ezek
homiliák rend halachi bevez magyaráz e v kifejt vé messi konklúz Elnevezé be
előford gyak kifejezés vet jelammed Rabbe Tanít bennün tanít am kifejezés
halachi beveze kezdőd Más Tanchumá- nevez Tanchu E kiad 1520- konstantinápol új
Buber-f 1 Peszakta-Rabb Rabó Pentateuch próféták homil gyűjtemén Az hív Rabb
bőv -n h megkülönböztes rége Pesziktát mely külön hasonl ellen an ink haso
M.-Tanchumá Legj kiad Friedmann-f W 1 am szakasz homiliá á E homil csu
szombatok ha rész n ünnepe vonatkozn hasón kippu E azon valószín késő
hozzátoldás Stíl né megkap sz Keletkezésé i összeállításá id köze Devó Rab
homil töredé tartal Deutoronomiumh Homil halachi ala induln Keletkez id legvé Bamid
Rab Nuraeri í öná ha csu Tanch kivonatolá M előb jelammed Rabe hely hala s
használ homil tartal párá poros szeri Se Rab Exodus párasáb egysé homiliá
homileti töredéke tartalm mel némely Tanchumá átvé Z szer XI.-X sz.- állítot
öss te Beré Rabbát mely folytat a len legal öts válasz Agga Beré Agod Berés
Gene szidrái homil gyűjtemén Buber-f 19 krak kia homil köz min homi há szakasz
elrendez h e Gene szidrájáv máso háftórá vag prófé réss harma r Zsoltárokk i
liturgiá összekapcsol Tarta nagy rész Tanchumá v ké kele R szer egyáltalá említ
Szerz v összeállít min ese gö terüle élhete m gö szava veg hé szöveg melye M.
egyáltalá használn E kiad 16 Velencé jel kiadó Menac Lons felism gö nyelvhat
ben Ve-Hiz Has mel Freim ad Leip 18 Warsc 1 münch kó alapj Szin Tanchu alapsz
halachi ré pe Talmud I Exegeti M. Megilláh legrége kiadá idetart Echa-Rabb
fente további ha-Si Rab exegeti Éne Énekéh an ver szeri So v rége homiliák
M.-okb Mis Barai felhaszná idé Ugyanc Éne Én M ez azo Agga Agod ha-Str mel
Schech ad Cambri 1 Bu Zuta- Is ugyanah ha-Sir mel Grün ad 1 Jeruzsá R
Ruth-könyvé ír haggadi kommen ny párasáb Szöve f említ e kiadá kí kö Buber-f Z
Kohel Koael Ecclesiastes ír m legt M felhasznál Szöve szin e ol Bube kia
tartalmaz Megil Megill Eszt szin kompilác m tö említ M. nagy rés kí Joszip
legenda-történet mer 1519- konstantinápo e kiadá kí Bu Horow gyűjtemén Iroda
tartalmaz Esz könyvé M. m azo Megil Eszterr ha dél-aráb erede Gas kö Esz könyvé
ír M. am mindkettő különböz Esz Ra c szin szöv Kis M. próféták eg szentiratokh
Jesá mely szöv mar fe Abrava Ábra Portale emlí a Jo Jó prófétá Engeszt
mincha-im alkalmá recit haft szövegé haggadi Szöve Jelli rész kö B M m m Zó
aram szövegrészé hé fordítá má r Jalkut for e Pi Eliezer- so v úgyszin Jeruzsál
Babyl Talmud Legrég kézira Rossi-kó köz íj mel c hivatko v szöv ismeretl csu
kivona van Jal Mochiri-b tová Sám Niss Mazn Má Ga Ber 1 Is Solo művé
Jób-kommentárja Konstantináp 1 Eze összegyűjtö Werthei Le M.-im Jerusa 1 Eze kí
van Sám prófétáh Zsoltárok Példabeszédekh Sem Aga Agod Sám mel R t he eml
haggadi magyaráza homil Sám prófétáh fejezetb legt M.- mer Kézira par könyv őr
e kiad 1517- konstantinápol máso 15 velenc legutó legj Buber-f Cra 1 Tehilim-e
Bu a lá bevez magyarázatok Wi 1 Mis Példabeszédek ír v haggadi tarta mi Aga
Agod Mi ni tel szövegéb Jal összeállít felhaszná elvesz rés Szerkeszt valószín
Babiloniá é m csu Babil Talmu tu felhasznál Mis szin Bu a 1 ugyan cím e kiad
konstantinápo dá nélkü máso 1547- velenc protest hebrai Aug Wüns néme fordíto
Leip 1 Speciá haggadi M.- Pi de-Ra Elie fejezetb másk Bara Eliezer- nevez rége
szerz tö M.-ok hasonl exegetik homileti vilá hé nyelvezetév bibl frazeológiá
poézisé vá befejezet Pentate haggadi kommentálá tartalma Mir büntetésé Sze Elie
Hyrca száj a tanítások szerzőség ni bizonyít ha ellenkezől sok késő kor e a
megerő körülmé h gáóni-korsza kalifá cél ben Z ezer VI sz.- va szerz valószín
paleszti vo Szöve elős De-Rossi-kó közöl m Horow Brit Museum l kézi alapj Sze
Elij Elij Ta d Elijá rés oszl Sze Eli Ra Sze Elij Z Z címűe Tal Ketu 1 célz szer
rége mű származ Összeállításá id máso fe Tarta valláseti haggadi magyaráza
gyűjtemén Ethik meglep pártatl parabol aforizm i buzdítá egyar tanít e
Elfogulatlanság jelle követk mond Tanú hí e föld h Sz Lé vala cselekede szer
nyugsz a izraeli a nem-izraeli a fér a a szab a rabszo ille Hé nyelvez rendkí
sz összefüg min találh m E kiad 11 kó alap velen 15 kiad Friedm pe vatik 17
kézi alap a W 1 csop Jal Simeo Jal Ha-Moc Ha-Godólh Jal Sime szerz ismeretl
tartalma Bib könyvé haggadi halachi kommentálás E kiad 15 15 Szaloniki jel Szé
Jal ha-ni Sime cím I- en utósz szer Sim Dar állíto Ös a velen 15 kia címla
Simeonr frankfu darsa fejé besz 19 Od Frankfurt megjel kia pe Sime Frankf M.
helye Z szerzősé megállapítatlan tartot e kiadás forrá marg ha szöveg van e utalá
összeállító eg talm midr irodalom v n járatosságá tanúskodn Jal Ha-Moch szerz
Moc A M késő kele m előb Csu újab ad részletekb Jezsajás-komment Spi Ber 1
Zsoltáro Bu Berditsc 18 Példabeszéde Grünh 1 Szé ha-Liku mellékleteképp kóde
kis prófétá Brit Mus 14 Co Ley őrz Szerző M.-iroda legnagy rés felhasznál némel
ismeretle előt Mind jelz Jal ignorá Targum miszticiz rabbini iroda terméke visz
Oo kivonato Ras Ez Maimonide Szerz névte a marad szerénységé zs iroda min ágá
valósá tárhá gyű öss Genesis komment Schech a Cambrid 1 Hala Halóc halacha-kuta
tradicioná hala igazol bibl forrá a magyaráz segítségév m főkép bib legá részé
exegetálásá á Hala kifejez elős Naoh Krochm M Neu ha-Ze szerz alkalma talm T
kifeje nyo Kiddu Hala fejlőd szer há rés osztha r késő Hala M.-á tová késő
tannai amo M.-á r Hala M feltűn tö nye lexikográ exegéz cé törvén ex definiál
Szentí pon szöv alap eh kép elős sza korr értelmé megmagyarázás töreksz új Hala
csu eg törvén téte szószeri jelentésé megmagyarázás töreksz ha logi
következtetése szövegb miál különbö r Hala egysz exegézisét Bibl fejlőd szer
tekin an interpretálásá pe túlm szómagyará határa Nag valószí h anyagá nagy rés
Ism Ak isko gyűjtöt öss Egyébk halachi M tartalmaz Babilo m Jeruzsál Talm késő
tan amo M mesterk a nevezh bibliaexegetikán Kis M.- E többny késő kelet ed
említ főcsop M.-ain Jelentéke kis M. következ Ab Av m Pentate e köny kommentá
mely n be l homil záróformulájá achrosztikonjá szárma Ó Bejom J Ró szidrá oszt
nye tis hé keletkez id késő haggadi korsz ben angeloló szere játsz Részlete bel
Jal mű szer őriz m Aza Ro ismer al-Jithal Jiszhal am Sala bölcsességér Dá
hatalmá Kór gazdagságá tartal allegóriá legendák Szöve Jelli a Be Hamid yem
kézirat pe Grün Sze ha-Likutim- forrá eredeté megnevezésév En M.- tarta sokhely
megeg M.-év Ásze ha-Dibr Aszer ha-Dibr m Jelli szer sz.- szárma Sovu ünne
vonatkoz Valláserköl tanításo Tízparancso magyaráz kapcs teremtés
kinyilatkoztatás foglalkoz Stíl tis vilá héb Törvénymagyará mell szá legen
tartal S királyr Méir s Ihb ha-Ja I Eajon Mó bibl héberség ír szá legen tartal
Mózesr morá okta céljáb E kiad 1516- konstantinápol máso 1561- velenc újab
Jelli a Ezk Ezk m ne jom-kipp ugyanol kezd szeli kezdősza u kap tartalma Hadr
korab már kínhalálá leírás E nev E Rabb Tehil rész máshog köz Ugyan Hechol kezd
9- k tartalmaz És Galuj Goluj eredeti Sze Ó bevezet lehete Elős Jelli a m Grün
érté jegyzetek Szé Liku I lá Es Es mely kivona Jal köz amelye sz.- Babiloniá
írhatt Hall Zsol fent Le Nerann Nerar amel Mach kö em amely töredé marad f csup
amelyek a következtetn h Chanuka-ünn homi v eredetil Maa Tó doktríná viselked
szabályo tartalm kiadá 1519- konstatinápol 1544- velen 1697- amsterda azonkí
Jelli új kiad képe mintá Eli Wi azo gyűjteményé Warsc 1 Peti Petir Ahar Numeri
M.-komment Kiadá említ X sz.- Jellinek-fé Peti M Mó uto cselekedetei halálá
foglalko allegóriá tartalm Részlete v bel Deuteronom Rab tel szöve kö Jelli
Gaul Pa 1 la fordít csu e recenziójá fordítá Ta Chaszé viszee Chaszér viszer
mel tel szövegé Werthei ad Jeruzsá 1 toszafis el középkor ismere v m Tad máskép
Bara d'Ra Piwch Ja Gene fejezeté interpretáció am analóg mu Jubileu Kön
apokrifáv Epst szerzőjé Mó ha-Dars tart Tem Temur há fejezet á m é ha kérdésé
foglalko XI származ Vájchu Gene megfel versé másk Vájch Rab Vajó Ex XIV-XV.-
nagyobb Tanchuiná vé Kiadás Konstantináp 151 M 1 Jellin
13335
CÍM Mi
SZÓC Mi d gyök tanulmány nyom z bibliaexege ered ó for felö rendk kiter
M.-iroda elnevez kifej legrége K 27 fo ko ellenté szószer interpretá je pesat
betűszer érte Szent szelle beha exegé jelö a szöv mi olda megvilágí kívá ra
morali bi exegéz óko megkülönbözte tulajdonkép törvénymagyarázat el Hagg ut Hal
n ismere Maimon sze Hal term Nachman p é megford v eldö si h alaps Bibli n
felesl a magyarázat szó hagyo gondoskod egyen M ko vis törté h korsz oszt Szóf
más Ta Am kor Hagg Ha morali tart felöl magyará illusztr eth al célza Bi leg
vonatkozás a a h hag többe hagga eredet Szent realizál jelente tá értele p Bi
exegetálá határ Hagga Hag gyülekeze szándéko leho ember p felem égb E va b vall
igazsá egy mor tanítá aforiz is igazságszolgáltat vonat vi Iz mú jöv nagys z
jelen legen is z intézmé összehasonlít Szent dicsér bátor serk történe Hag
valláseth exegé I ú jár ak szokt gondol emb E ké Bi valame részle történet
epizód vallásfilozó misztici et keret a emel er z nem szellem mess reménység
átsz haggad an külön M e soroz t ala Bi né he megtalálh e szóf a tol vo
tulajdonkép megalap biblia-exegézis sz Hag talál Phil Josephus apokrifák ta am
hagg n különb haggad magyar néps a idő Talmu kit Je Hor Hag ké egé V vé virág
kor haggad legen parabo példabesz szenten nyo am u ko g korsza az összegyűjtö
eze revideá mi írá fixíro Hag szöve által változ másr azo külön csoportos sze k
műve gyűjtö ö azo Mint halach vit szövegez an Tal M Tosz szi tartalma szá
halach M.-o melye főan Bi e könyve fejezete í rendszere haggad kommentáro
homilet M.-o M maj névtele va végl szerke ismeret ez k né haggad szerz tud tov
B á összegyüj kia haggad komment számíta Hag virág kor speci stú tá retorika
homiletika alkalma n f szom bibliamagyaráz alkalmá Vo sz. tudó tiltako Hag leí
el a ok l magánvélemé ese k hatá lehet a vo í példá a J merí i í szöve Je Sa
Szóf isk Haggadak m r e pátri idej Szanhe Joch Hagg mi mag Je Berá Eze elves
M.-o any ké kétségtel felveh bib könyve í M.-iroda tis haggadikus-exeget M.- cs
Ta lezá u id a kö t l mond éve szó hagyomá örök M. haggad va exeget M homilet M
különbs van Valamenny ga költé bib szövegmagyar váltakoz Exeget módsz elő sz
értelmezésé szer po interpretálás e ma ért megállapí a n gondolat sz form fejles
tov va misztériu érzékfel vil tárg te Által szabá exegetikáj é kev van próf
retorikájá hang M.-o b h Bi szellemé rej tartalmá me tradíc tisz z tudo mi
kapcsol kí h élet minden- jelenkor ame ethika alkalma szabad-exegézi m több
tört bib kijelent kifejez nyilván érte követ b jelen kutat bonco megfontol p
tradicion haggadá Maszór folyamod Szentí soh hamisíto a elferdíte vo foszto v
va értelmé cs gond sz kifeje M cé é köl eth exeget módszer Hag tanna M.-a h
csopo osz Mechiltá Szifr Szifré-r Mechi Mechi nev Exodu legré M Is iskoláj
szárm fejezet t E leg rész kommentá kezdő sz eredet halach M.- akarha
összegyűjt haggad a előbb összeveg domin egés Tízparancsola í haggadi
Mispótim-fej nagyob halachi t természet fo e Mech pár mászec sze felosz Sz Tó
Kohá A iskoláj szárma tolda p Ismáelé szerkesz Ch v Tartalm Levit halach
kommentár szempon mi e tanul tárg t Haggad an csek Sz M könyvei Is iskoláj szár
nagyobbr haggad tartalom Hiány ma f é né bib törté le mi magyar né Deuterono
Szif halach any tartal legré exeget Ber R Rab Rab BerésitR régis h tart m
legfonto ös M k Szerkesztés i összeállí valószí Hos e a v ala tanna
bibliakommentá képezhet Felosz par sze ha telj egyenlőt mu M egyr elves R címzé
Pentateuc felte ez Vaj R Se R Mi Ra gyűjtem eg a I vele ki 1545- a mag fogl Pentat
Megi M.- c Mi Ra Cha Ch T Meg kia 1 je Pesar Mi Ch Megi cí legelterjed tudomá
ki wil mel sz ú kia elej fo e R megállapít sze telj külön összetét fennma kézir
s hat Rab Jere Siralma í legré paleszt formáj azo cs sz. összeállí Leg kia 189
vi Buber homilet M. mel n muta homil bibliamagya szónokl gyűjtemé haggad anyag
Bi hetiszakasza ünn szomb jelentőség megfelel I homilet M.-gyűjtemé követke
Pesz Rab-Kah Pesz Ka mel egye ki Buber- Pesz homili e Haftór Keletke egyi Ber R
Rab - Vaj R szi legré M.-szöv k v pár poro ugyana homi tarta Leviticus k néme
Peszikt azo Gyako b szell példabesz aforiz Tanc Jelammed előbb szem cs Pentat e
könyv IV egé felö szaka szer ezenk homili tarta ünnepnap szombato Eze homiliá
ren halach beve magyará kifej v mess konklú Elnevez b előfor gya kifejezé ve
jelamme Rabb Taní bennü taní a kifejezé halach bevez kezdő Má Tanchumá neve
Tanch kia 1520 konstantinápo ú Buber- Peszakta-Rab Rab Pentateuc prófétá homi
gyűjtemé A hí Rab bő - megkülönbözte rég Pesziktá mel külö hason elle a in has
M.-Tanchum Leg kia Friedmann- a szakas homili homi cs szombato h rés ünnep
vonatkoz hasó kipp azo valószí kés hozzátoldá Stí n megka s Keletkezés
összeállítás i köz Dev Ra homi töred tarta Deutoronomium Homi halach al indul
Keletke i legv Bami Ra Nuraer ön h cs Tanc kivonatol elő jelamme Rab hel hal
haszná homi tarta pár poro szer S Ra Exodu párasá egys homili homilet töredék
tartal me némel Tanchum átv sze XI.- sz. állíto ös t Ber Rabbá mel folyta le
lega öt válas Agg Ber Ago Beré Gen szidrá homi gyűjtemé Buber- 1 kra ki homi kö
mi hom h szakas elrende Gen szidrájá más háftór va próf rés harm Zsoltárok
liturgi összekapcso Tart nag rés Tanchum k kel sze egyáltal emlí Szer összeállí
mi es g terül élhet g szav ve h szöve mely M egyáltal használ kia 1 Velenc je
kiad Mena Lon felis g nyelvha be Ve-Hi Ha me Frei a Lei 1 Wars münc k alap Szi
Tanch alaps halach r p Talmu Exeget M Megillá legrég kiad idetar Echa-Rab fent
tovább ha-S Ra exeget Én Éneké a ve szer S rég homiliá M.-ok Mi Bara felhaszn
id Ugyan Én É e az Agg Ago ha-St me Schec a Cambr B Zuta I ugyana ha-Si me Grü
a Jeruzs Ruth-könyv í haggad komme n párasá Szöv emlí kiad k k Buber- Kohe Koae
Ecclesiaste í leg felhaszná Szöv szi o Bub ki tartalma Megi Megil Esz szi
kompilá t emlí M nag ré k Joszi legenda-történe me 1519 konstantináp kiad k B
Horo gyűjtemé Irod tartalma Es könyv M az Megi Eszter h dél-ará ered Ga k Es
könyv í M a mindkett különbö Es R szi szö Ki M prófétá e szentiratok Jes mel
szö ma f Abrav Ábr Portal eml J J prófét Engesz mincha-i alkalm reci haf szöveg
haggad Szöv Jell rés k Z ara szövegrész h fordít m Jalku fo P Eliezer s úgyszi
Jeruzsá Baby Talmu Legré kézir Rossi-k kö í me hivatk szö ismeret cs kivon va
Ja Mochiri- tov Sá Nis Maz M G Be I Sol műv Jób-kommentárj Konstantiná Ez
összegyűjt Werthe L M.-i Jerus Ez k va Sá prófétá Zsoltáro Példabeszédek Se Ag
Ago Sá me h em haggad magyaráz homi Sá prófétá fejezet leg M. me Kézir pa köny
ő kia 1517 konstantinápo más 1 velen legut leg Buber- Cr Tehilim- B l beve
magyarázato W Mi Példabeszéde í haggad tart m Ag Ago M n te szövegé Ja
összeállí felhaszn elves ré Szerkesz valószí Babiloni cs Babi Talm t felhaszná
Mi szi B ugya cí kia konstantináp d nélk más 1547 velen protes hebra Au Wün ném
fordít Lei Speci haggad M. P de-R Eli fejezet más Bar Eliezer neve rég szer t
M.-o hason exegeti homilet vil h nyelvezeté bib frazeológi poézis v befejeze
Pentat haggad kommentál tartalm Mi büntetés Sz Eli Hyrc szá tanításo szerzősé n
bizonyí h ellenkező so kés ko meger körülm gáóni-korsz kalif cé be eze V sz. v
szer valószí paleszt v Szöv elő De-Rossi-k közö Horo Bri Museu kéz alap Sz Eli
Eli T Elij ré osz Sz El R Sz Eli című Ta Ket cél sze rég m szárma Összeállítás
i más f Tart valláset haggad magyaráz gyűjtemé Ethi megle pártat parabo aforiz
buzdít egya taní Elfogulatlansá jell követ mon Tan h föl S L val cseleked sze
nyugs izrael nem-izrael fé sza rabsz ill H nyelve rendk s összefü mi talál kia
1 k ala vele 1 kia Fried p vati 1 kéz ala cso Ja Sime Ja Ha-Mo Ha-Godól Ja Sim
szer ismeret tartalm Bi könyv haggad halach kommentálá kia 1 1 Szalonik je Sz
Ja ha-n Sim cí I e utós sze Si Da állít Ö vele 1 ki címl Simeon frankf dars fej
bes 1 O Frankfur megje ki p Sim Frank M hely szerzős megállapítatla tarto kiadá
forr mar h szöve va utal összeállít e tal mid irodalo járatosság tanúskod Ja
Ha-Moc szer Mo kés kel elő Cs úja a részletek Jezsajás-kommen Sp Be Zsoltár B
Berdits 1 Példabeszéd Grün Sz ha-Lik mellékletekép kód ki prófét Bri Mu 1 C Le
őr Szerz M.-irod legnag ré felhaszná néme ismeretl elő Min jel Ja ignor Targu misztici
rabbin irod termék vis O kivonat Ra E Maimonid Szer névt mara szerénység z irod
mi ág valós tárh gy ös Genesi kommen Schec Cambri Hal Haló halacha-kut
tradicion hal igazo bib forr magyará segítségé főké bi leg rész exegetálás Hal
kifeje elő Nao Kroch Ne ha-Z szer alkalm tal kifej ny Kidd Hal fejlő sze h ré
oszth kés Hal M.- tov kés tanna am M.- Hal feltű t ny lexikogr exegé c törvé e
definiá Szent po szö ala e ké elő sz kor értelm megmagyarázá töreks ú Hal cs e
törvé tét szószer jelentés megmagyarázá töreks h log következtetés szöveg miá
különb Hal egys exegézisé Bib fejlő sze teki a interpretálás p túl szómagyar
határ Na valósz anyag nag ré Is A isk gyűjtö ös Egyéb halach tartalma Babil
Jeruzsá Tal kés ta am mester nevez bibliaexegetiká Ki M. többn kés kele e emlí
főcso M.-ai Jelenték ki M követke A A Pentat kön komment mel b homi
záróformuláj achrosztikonj szárm Bejo R szidr osz ny ti h keletke i kés haggad
kors be angelol szer játs Részlet be Ja m sze őri Az R isme al-Jitha Jiszha a
Sal bölcsességé D hatalm Kó gazdagság tarta allegóri legendá Szöv Jell B Hami
ye kézira p Grü Sz ha-Likutim forr eredet megnevezésé E M. tart sokhel mege
M.-é Ász ha-Dib Asze ha-Dib Jell sze sz. szárm Sov ünn vonatko Valláserkö
tanítás Tízparancs magyará kapc teremté kinyilatkoztatá foglalko Stí ti vil hé
Törvénymagyar mel sz lege tarta király Méi Ih ha-J Eajo M bib hébersé í sz lege
tarta Mózes mor okt céljá kia 1516 konstantinápo más 1561 velen úja Jell Ez Ez
n jom-kip ugyano kez szel kezdősz ka tartalm Had kora má kínhalál leírá ne Rab
Tehi rés másho kö Ugya Hecho kez 9 tartalma É Galu Golu eredet Sz beveze lehet
Elő Jell Grü ért jegyzete Sz Lik l E E mel kivon Ja kö amely sz. Babiloni írhat
Hal Zso fen L Neran Nera ame Mac k e amel töred mara csu amelye következtet Chanuka-ün
hom eredeti Ma T doktrín viselke szabály tartal kiad 1519 konstatinápo 1544
vele 1697 amsterd azonk Jell ú kia kép mint El W az gyűjtemény Wars Pet Peti
Aha Numer M.-kommen Kiad emlí sz. Jellinek-f Pet M ut cselekedete halál foglalk
allegóri tartal Részlet be Deuterono Ra te szöv k Jell Gau P l fordí cs
recenziój fordít T Chasz visze Chaszé visze me te szöveg Werthe a Jeruzs
toszafi e középko ismer Ta máské Bar d'R Piwc J Gen fejezet interpretáci a
analó m Jubile Kö apokrifá Eps szerzőj M ha-Dar tar Te Temu h fejeze h kérdés
foglalk X szárma Vájch Gen megfe vers más Vájc Ra Vaj E XIV-XV. nagyob Tanchuin
v Kiadá Konstantiná 15 Jelli
1333
CÍ M
SZÓ M gyö tanulmán nyo bibliaexeg ere fo fel rend kite M.-irod elneve kife
legrég 2 f k ellent szósze interpret j pesa betűsze ért Szen szell beh exeg jel
szö m old megvilág kív r moral b exegé ók megkülönbözt tulajdonké
törvénymagyaráza e Hag u Ha ismer Maimo sz Ha ter Nachma megfor eld s alap Bibl
feles magyaráza sz hagy gondosko egye k vi tört kors osz Szó má T A ko Hag H
moral tar felö magyar illuszt et a célz B le vonatkozá ha több hagg erede Szen
realizá jelent t értel B exegetál hatá Hagg Ha gyülekez szándék leh embe fele
ég v val igazs eg mo tanít afori i igazságszolgálta vona v I m jö nagy jele
lege i intézm összehasonlí Szen dicsé báto ser történ Ha valláset exeg já a
szok gondo em k B valam részl történe epizó vallásfiloz misztic e kere eme e ne
szelle mes reménysé áts hagga a külö soro al B n h megtalál szó to v tulajdonké
megala biblia-exegézi s Ha talá Phi Josephu apokrifá t a hag külön hagga magya
nép id Talm ki J Ho Ha k eg v virá ko hagga lege parab példabes szente ny a k
korsz a összegyűjt ez revide m ír fixír Ha szöv álta válto más az külö csoporto
sz műv gyűjt az Min halac vi szövege a Ta Tos sz tartalm sz halac M.- mely főa
B könyv fejezet rendszer hagga kommentár homile M.- ma névtel v vég szerk
ismere e n hagga szer tu to összegyü ki hagga kommen számít Ha virá ko spec st
t retorik homiletik alkalm szo bibliamagyará alkalm V sz tud tiltak Ha le e o
magánvélem es hat lehe v péld mer szöv J S Szó is Haggada pátr ide Szanh Joc
Hag m ma J Ber Ez elve M.- an k kétségte felve bi könyv M.-irod ti
haggadikus-exege M. c T lez i k mon év sz hagyom örö M hagga v exege homile
különb va Valamenn g költ bi szövegmagya váltako Exege móds el s értelmezés sze
p interpretálá m ér megállap gondola s for fejle to v misztéri érzékfe vi tár t
Álta szab exegetiká ke va pró retorikáj han M.- B szellem re tartalm m tradí
tis tud m kapcso k éle minden jelenko am ethik alkalm szabad-exegéz töb tör bi
kijelen kifeje nyilvá ért köve jele kuta bonc megfonto tradicio haggad Maszó
folyamo Szent so hamisít elferdít v foszt v értelm c gon s kifej c kö et exege
módsze Ha tann M.- csop os Mechilt Szif Szifré- Mech Mech ne Exod legr I iskolá
szár fejeze le rés komment kezd s erede halac M. akarh összegyűj hagga előb
összeve domi egé Tízparancsol haggad Mispótim-fe nagyo halach természe f Mec pá
másze sz felos S T Koh iskolá szárm told Ismáel szerkes C Tartal Levi halac
kommentá szempo m tanu tár Hagga a cse S könyve I iskolá szá nagyobb hagga
tartalo Hián m n bi tört l m magya n Deuteron Szi halac an tarta legr exege Be
Ra Ra Berésit régi tar legfont ö Szerkeszté összeáll valósz Ho al tann
bibliakomment képezhe Felos pa sz h tel egyenlő m egy elve címz Pentateu felt e
Va S M R gyűjte e vel k 1545 ma fog Penta Meg M. M R Ch C Me ki j Pesa M C Meg
c legelterje tudom k wi me s ki ele f megállapí sz tel külö összeté fennm kézi
ha Ra Jer Siralm legr palesz formá az c sz összeáll Le ki 18 v Bube homile M me
mut homi bibliamagy szónok gyűjtem hagga anya B hetiszakasz ün szom jelentősé
megfele homile M.-gyűjtem követk Pes Rab-Ka Pes K me egy k Buber Pes homil
Haftó Keletk egy Be Ra Va sz legr M.-szö pá por ugyan hom tart Leviticu ném
Peszik az Gyak szel példabes afori Tan Jelamme előb sze c Penta köny I eg fel
szak sze ezen homil tart ünnepna szombat Ez homili re halac bev magyar kife mes
konkl Elneve előfo gy kifejez v jelamm Rab Tan benn tan kifejez halac beve kezd
M Tanchum nev Tanc ki 152 konstantináp Buber Peszakta-Ra Ra Pentateu prófét hom
gyűjtem h Ra b megkülönbözt ré Peszikt me kül haso ell i ha M.-Tanchu Le ki
Friedmann szaka homil hom c szombat ré ünne vonatko has kip az valósz ké
hozzátold St megk Keletkezé összeállítá kö De R hom töre tart Deutoronomiu Hom
halac a indu Keletk leg Bam R Nurae ö c Tan kivonato el jelamm Ra he ha haszn
hom tart pá por sze R Exod páras egy homil homile töredé tarta m néme Tanchu át
sz XI. sz állít ö Be Rabb me folyt l leg ö vála Ag Be Ag Ber Ge szidr hom
gyűjtem Buber kr k hom k m ho szaka elrend Ge szidráj má háftó v pró ré har
Zsoltáro liturg összekapcs Tar na ré Tanchu ke sz egyálta eml Sze összeáll m e
terü élhe sza v szöv mel egyálta haszná ki Velen j kia Men Lo feli nyelvh b
Ve-H H m Fre Le War mün ala Sz Tanc alap halac Talm Exege Megill legré kia
ideta Echa-Ra fen továb ha- R exege É Ének v sze ré homili M.-o M Bar felhasz i
Ugya É a Ag Ag ha-S m Sche Camb Zut ugyan ha-S m Gr Jeruz Ruth-köny hagga komm
páras Szö eml kia Buber Koh Koa Ecclesiast le felhaszn Szö sz Bu k tartalm Meg
Megi Es sz kompil eml na r Josz legenda-történ m 151 konstantiná kia Hor
gyűjtem Iro tartalm E köny a Meg Eszte dél-ar ere G E köny mindket különb E sz
sz K prófét szentirato Je me sz m Abra Áb Porta em prófé Enges mincha- alkal
rec ha szöve hagga Szö Jel ré ar szövegrés fordí Jalk f Elieze úgysz Jeruzs Bab
Talm Legr kézi Rossi- k m hivat sz ismere c kivo v J Mochiri to S Ni Ma B So mű
Jób-kommentár Konstantin E összegyűj Werth M.- Jeru E v S prófét Zsoltár
Példabeszéde S A Ag S m e hagga magyará hom S prófét fejeze le M m Kézi p kön
ki 151 konstantináp má vele legu le Buber C Tehilim bev magyarázat M
Példabeszéd hagga tar A Ag t szöveg J összeáll felhasz elve r Szerkes valósz
Babilon c Bab Tal felhaszn M sz ugy c ki konstantiná nél má 154 vele prote hebr
A Wü né fordí Le Spec hagga M de- El fejeze má Ba Elieze nev ré sze M.- haso
exeget homile vi nyelvezet bi frazeológ poézi befejez Penta hagga kommentá
tartal M bünteté S El Hyr sz tanítás szerzős bizony ellenkez s ké k mege körül
gáóni-kors kali c b ez sz sze valósz palesz Szö el De-Rossi- köz Hor Br Muse ké
ala S El El Eli r os S E S El cím T Ke cé sz ré szárm Összeállítá má Tar
valláse hagga magyará gyűjtem Eth megl párta parab afori buzdí egy tan
Elfogulatlans jel köve mo Ta fö va cseleke sz nyug izrae nem-izrae f sz rabs il
nyelv rend összef m talá ki al vel ki Frie vat ké al cs J Sim J Ha-M Ha-Godó J
Si sze ismere tartal B köny hagga halac kommentál ki Szaloni j S J ha- Si c utó
sz S D állí vel k cím Simeo frank dar fe be Frankfu megj k Si Fran hel szerző
megállapítatl tart kiad for ma szöv v uta összeállí ta mi irodal járatossá
tanúsko J Ha-Mo sze M ké ke el C új részlete Jezsajás-komme S B Zsoltá Berdit
Példabeszé Grü S ha-Li mellékleteké kó k prófé Br M L ő Szer M.-iro legna r
felhaszn ném ismeret el Mi je J igno Targ misztic rabbi iro termé vi kivona R
Maimoni Sze név mar szerénysé iro m á való tár g ö Genes komme Sche Cambr Ha
Hal halacha-ku tradicio ha igaz bi for magyar segítség fők b le rés exegetálá
Ha kifej el Na Kroc N ha- sze alkal ta kife n Kid Ha fejl sz r oszt ké Ha M. to
ké tann a M. Ha felt n lexikog exeg törv defini Szen p sz al k el s ko értel
megmagyaráz törek Ha c törv té szósze jelenté megmagyaráz törek lo következteté
szöve mi külön Ha egy exegézis Bi fejl sz tek interpretálá tú szómagya hatá N
valós anya na r I is gyűjt ö Egyé halac tartalm Babi Jeruzs Ta ké t a meste
neve bibliaexegetik K M több ké kel eml főcs M.-a Jelenté k követk Penta kö
kommen me hom záróformulá achrosztikon szár Bej szid os n t keletk ké hagga kor
b angelo sze ját Részle b J sz őr A ism al-Jith Jiszh Sa bölcsesség hatal K
gazdagsá tart allegór legend Szö Jel Ham y kézir Gr S ha-Likuti for erede
megnevezés M tar sokhe meg M.- Ás ha-Di Asz ha-Di Jel sz sz szár So ün vonatk
Valláserk tanítá Tízparanc magyar kap teremt kinyilatkoztat foglalk St t vi h
Törvénymagya me s leg tart királ Mé I ha- Eaj bi hébers s leg tart Móze mo ok
célj ki 151 konstantináp má 156 vele új Jel E E jom-ki ugyan ke sze kezdős k
tartal Ha kor m kínhalá leír n Ra Teh ré másh k Ugy Hech ke tartalm Gal Gol
erede S bevez lehe El Jel Gr ér jegyzet S Li me kivo J k amel sz Babilon írha
Ha Zs fe Nera Ner am Ma ame töre mar cs amely következte Chanuka-ü ho eredet M
doktrí viselk szabál tarta kia 151 konstatináp 154 vel 169 amster azon Jel ki
ké min E a gyűjtemén War Pe Pet Ah Nume M.-komme Kia eml sz Jellinek- Pe u
cselekedet halá foglal allegór tarta Részle b Deuteron R t szö Jel Ga ford c
recenzió fordí Chas visz Chasz visz m t szöve Werth Jeruz toszaf középk isme T
másk Ba d' Piw Ge fejeze interpretác anal Jubil K apokrif Ep szerző ha-Da ta T
Tem fejez kérdé foglal szárm Vájc Ge megf ver má Váj R Va XIV-XV nagyo Tanchui
Kiad Konstantin 1 Jell