13339.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: "Aggadat
(Agodasz) Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki (Cambridge 1896 és Buber a M.
Zuta-ban). Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki (1897
Jeruzsálem). 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc
párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle
M. Zuta . 3. M. Kohelet, (Koaelesz) az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb
más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle
kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat (Megillasz) Eszter, szintén kompiláció, mely
a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből
is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz
gyűjteményei (l. Irodalom) is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem
azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy
Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba
című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb
szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és
Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap
mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét
Jellinek részben közli ( Beth ha M.I.)s ez nem más, mint a Zóhár arameus
szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a
Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni
Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre
csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg
a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim (Berlin
1889) és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban (Konstantinápoly 1545).
Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban (Jerusalem 1903). Ezeken
kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez.
4. A jil Semuél (v. Agadat (Agodisz) Sámuel ), melyet Rasi több helyt említ,
haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb
M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki
konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a
Buber-féle (Cracow 1893). 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető
magyarázatokkal (Wilna 1891). 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy
haggadikus tartalma miatt Agadat (Agodasz) Misié nincs meg teljes szövegében,
de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt.
Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot
tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki (1893) ugyanily címen, de
első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az "
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3339. címszó a lexikon =>
602. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13339.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: Aggadat Agodasz Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki Cambridge
1896 és Buber a M. Zuta-ban . Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet
Grünhut adott ki 1897 Jeruzsálem . 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus
kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül
közli a Buber-féle M. Zuta . 3. M. Kohelet, Koaelesz az Ecclesiasteshez írott
M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és
a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat Megillasz Eszter, szintén
kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c.
legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül
Buber és Horowitz gyűjteményei l. Irodalom is tartalmaznak Eszter könyvéhez
M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű.
Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik.
Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és
egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de
Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az
Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt
haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli Beth ha M.I. s ez nem más, mint a
Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban
fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a
Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex
közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen,
csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim
Maznuth Májon Ganim Berlin 1889 és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban
Konstantinápoly 1545 . Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban
Jerusalem 1903 . Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a
Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél v. Agadat Agodisz Sámuel ,
melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel
prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár
őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a
legutóbbi és legjobb a Buber-féle Cracow 1893 . 5. A M Tehilim-eket Buber adta
ki s látta el bevezető magyarázatokkal Wilna 1891 . 6. A M. Misié, a
Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat Agodasz Misié
nincs meg teljes szövegében, de a Jalkut összeállítója még felhasználta a ma
már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a
Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki 1893
ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az
13339.ht
CÍMSZÓ Midrá
SZÓCIKK Aggada Agodas Si ha-Strim melye Schechte adot k Cambridg 189 é Bube
M Zuta-ba Ismé má M ugyanahho M Si ha-Sirim melye Grünhu adot k 189 Jeruzsále 2
M Rut Ruth-könyvéhe írot haggadiku kommentá nyol párasában Szövegé fen említet
ké els kiadáso kívü közl Buber-fél M Zut 3 M Kohelet Koaeles a Ecclesiasteshe
írot M. mel legtöb má M.- felhasználja Szövegé szinté ké els olas é Buber- él
kiadá tartalmazza 4 M Megilla Megillas Eszter szinté kompiláció mel több
említet M.-o nagyob részé kívü Joszippo c legenda-történetbő i merít A 1519-ik
konstantinápoly els kiadáso kívü Bube é Horowit gyűjteménye l Irodalo i
tartalmazna Eszte könyvéhe M.-t mel ne azono M Megilla Eszterrel hane
dél-arábia eredetű Gaste i közö eg Eszte könyvéhe írot M.-t amel mindkettőtő
különbözik A Eszte Rabb cím M szinté má szöveg Kiseb M.-o prófétákho é egyé
szentiratokhoz 1 M Jesája melyne szöveg ne marad fenn d Abravane é Ábrahá
Portaleon említi azt 2 M Jona Jóná prófétána a Engesztel Na mincha-imáj
alkalmáva recitál haftór szövegéhe ír haggadiku M Szövegé Jelline részbe közl
Bet h M.I e ne más min Zóhá arameu szövegrészéne hébe fordítása mí mási rés
Jalkutba fordu elő d Pirk R Eliezer-bő i soka ves át úgyszinté Jeruzsálem é
Babylon Talmudbó is Legrégib kéziratá D Rossi-kóde közli 8 M íj6b melyr csa
hivatkozá van d szöveg m má ismeretlen csupá kivonata vanna me Jalku
Mochiri-ben tovább Sámue b Nisszi Maznut Májo Gani Berli 188 é Isaa b Solomo
művéne Jób-kommentárjaba Konstantinápol 154 Ezeke összegyűjtött Wertheime Leke
M.-imba Jerusale 190 Ezeke kívü vanna mé M o Sámue prófétához Zsoltárokho é
Példabeszédekhez 4 ji Semué v Agada Agodis Sámue melye Ras töb hely említ
haggadiku magyarázato é homiliá Sámue prófétához 3 fejezetben legtöb M.-bó
merít Kéziratá parma könyvtá őrzi els kiadás a 1517-ik konstantinápolyi másodi
a 1546 velencei legutóbb é legjob Buber-fél Craco 189 5 Tehilim-eke Bube adt k
látt e bevezet magyarázatokka Wiln 189 6 M Misié Példabeszédekhe írot M vag
haggadiku tartalm miat Agada Agodas Misi ninc me telje szövegében d Jalku
összeállítój mé felhasznált m má elveszet részt Szerkesztőj valószínűe
Babiloniába élt mer csupá Babilon Talmudo tudj felhasználni M Mislé szinté Bube
adt k 189 ugyanil címen d els kiadás konstantinápoly dátu nélküli másodi a
13339.h
CÍMSZ Midr
SZÓCIK Aggad Agoda S ha-Stri mely Schecht ado Cambrid 18 Bub Zuta-b Ism m
ugyanahh S ha-Siri mely Grünh ado 18 Jeruzsál Ru Ruth-könyvéh íro haggadik komment
nyo párasába Szöveg fe említe k el kiadás kív köz Buber-fé Zu Kohele Koaele
Ecclesiastesh íro M me legtö m M. felhasználj Szöveg szint k el ola Buber é
kiad tartalmazz Megill Megilla Eszte szint kompiláci me töb említe M.- nagyo
rész kív Joszipp legenda-történetb merí 1519-i konstantinápol el kiadás kív Bub
Horowi gyűjtemény Irodal tartalmazn Eszt könyvéh M.- me n azon Megill Eszterre
han dél-arábi eredet Gast köz e Eszt könyvéh íro M.- ame mindkettőt különbözi
Eszt Rab cí szint m szöve Kise M.- prófétákh egy szentiratokho Jesáj melyn
szöve n mara fen Abravan Ábrah Portaleo említ az Jon Jón prófétán Engeszte N
mincha-imá alkalmáv recitá haftó szövegéh í haggadik Szöveg Jellin részb köz Be
M. n má mi Zóh arame szövegrészén héb fordítás m más ré Jalkutb ford el Pir
Eliezer-b sok ve á úgyszint Jeruzsále Babylo Talmudb i Legrégi kézirat
Rossi-kód közl íj6 mely cs hivatkoz va szöve m ismeretle csup kivonat vann m
Jalk Mochiri-be továb Sámu Nissz Maznu Máj Gan Berl 18 Isa Solom művén
Jób-kommentárjab Konstantinápo 15 Ezek összegyűjtöt Wertheim Lek M.-imb Jerusal
19 Ezek kív vann m Sámu prófétáho Zsoltárokh Példabeszédekhe j Semu Agad Agodi
Sámu mely Ra tö hel emlí haggadik magyarázat homili Sámu prófétáho fejezetbe
legtö M.-b merí Kézirat parm könyvt őrz el kiadá 1517-i konstantinápoly másod
154 velence legutób legjo Buber-fé Crac 18 Tehilim-ek Bub ad lát beveze
magyarázatokk Wil 18 Misi Példabeszédekh íro va haggadik tartal mia Agad Agoda
Mis nin m telj szövegébe Jalk összeállító m felhasznál m elvesze rész Szerkesztő
valószínű Babiloniáb él me csup Babilo Talmud tud felhasználn Misl szint Bub ad
18 ugyani címe el kiadá konstantinápol dát nélkül másod
13339.
CÍMS Mid
SZÓCI Agga Agod ha-Str mel Schech ad Cambri 1 Bu Zuta- Is ugyanah ha-Sir
mel Grün ad 1 Jeruzsá R Ruth-könyvé ír haggadi kommen ny párasáb Szöve f említ
e kiadá kí kö Buber-f Z Kohel Koael Ecclesiastes ír m legt M felhasznál Szöve
szin e ol Bube kia tartalmaz Megil Megill Eszt szin kompilác m tö említ M. nagy
rés kí Joszip legenda-történet mer 1519- konstantinápo e kiadá kí Bu Horow
gyűjtemén Iroda tartalmaz Esz könyvé M. m azo Megil Eszterr ha dél-aráb erede
Gas kö Esz könyvé ír M. am mindkettő különböz Esz Ra c szin szöv Kis M.
próféták eg szentiratokh Jesá mely szöv mar fe Abrava Ábra Portale emlí a Jo Jó
prófétá Engeszt mincha-im alkalmá recit haft szövegé haggadi Szöve Jelli rész
kö B M m m Zó aram szövegrészé hé fordítá má r Jalkut for e Pi Eliezer- so v
úgyszin Jeruzsál Babyl Talmud Legrég kézira Rossi-kó köz íj mel c hivatko v
szöv ismeretl csu kivona van Jal Mochiri-b tová Sám Niss Mazn Má Ga Ber 1 Is
Solo művé Jób-kommentárja Konstantináp 1 Eze összegyűjtö Werthei Le M.-im
Jerusa 1 Eze kí van Sám prófétáh Zsoltárok Példabeszédekh Sem Aga Agod Sám mel
R t he eml haggadi magyaráza homil Sám prófétáh fejezetb legt M.- mer Kézira
par könyv őr e kiad 1517- konstantinápol máso 15 velenc legutó legj Buber-f Cra
1 Tehilim-e Bu a lá bevez magyarázatok Wi 1 Mis Példabeszédek ír v haggadi
tarta mi Aga Agod Mi ni tel szövegéb Jal összeállít felhaszná elvesz rés
Szerkeszt valószín Babiloniá é m csu Babil Talmu tu felhasznál Mis szin Bu a 1
ugyan cím e kiad konstantinápo dá nélkü máso
13339
CÍM Mi
SZÓC Agg Ago ha-St me Schec a Cambr B Zuta I ugyana ha-Si me Grü a Jeruzs
Ruth-könyv í haggad komme n párasá Szöv emlí kiad k k Buber- Kohe Koae
Ecclesiaste í leg felhaszná Szöv szi o Bub ki tartalma Megi Megil Esz szi
kompilá t emlí M nag ré k Joszi legenda-történe me 1519 konstantináp kiad k B
Horo gyűjtemé Irod tartalma Es könyv M az Megi Eszter h dél-ará ered Ga k Es
könyv í M a mindkett különbö Es R szi szö Ki M prófétá e szentiratok Jes mel
szö ma f Abrav Ábr Portal eml J J prófét Engesz mincha-i alkalm reci haf szöveg
haggad Szöv Jell rés k Z ara szövegrész h fordít m Jalku fo P Eliezer s úgyszi
Jeruzsá Baby Talmu Legré kézir Rossi-k kö í me hivatk szö ismeret cs kivon va
Ja Mochiri- tov Sá Nis Maz M G Be I Sol műv Jób-kommentárj Konstantiná Ez
összegyűjt Werthe L M.-i Jerus Ez k va Sá prófétá Zsoltáro Példabeszédek Se Ag
Ago Sá me h em haggad magyaráz homi Sá prófétá fejezet leg M. me Kézir pa köny
ő kia 1517 konstantinápo más 1 velen legut leg Buber- Cr Tehilim- B l beve
magyarázato W Mi Példabeszéde í haggad tart m Ag Ago M n te szövegé Ja
összeállí felhaszn elves ré Szerkesz valószí Babiloni cs Babi Talm t felhaszná
Mi szi B ugya cí kia konstantináp d nélk más
1333
CÍ M
SZÓ Ag Ag ha-S m Sche Camb Zut ugyan ha-S m Gr Jeruz Ruth-köny hagga komm
páras Szö eml kia Buber Koh Koa Ecclesiast le felhaszn Szö sz Bu k tartalm Meg
Megi Es sz kompil eml na r Josz legenda-történ m 151 konstantiná kia Hor
gyűjtem Iro tartalm E köny a Meg Eszte dél-ar ere G E köny mindket különb E sz
sz K prófét szentirato Je me sz m Abra Áb Porta em prófé Enges mincha- alkal
rec ha szöve hagga Szö Jel ré ar szövegrés fordí Jalk f Elieze úgysz Jeruzs Bab
Talm Legr kézi Rossi- k m hivat sz ismere c kivo v J Mochiri to S Ni Ma B So mű
Jób-kommentár Konstantin E összegyűj Werth M.- Jeru E v S prófét Zsoltár
Példabeszéde S A Ag S m e hagga magyará hom S prófét fejeze le M m Kézi p kön
ki 151 konstantináp má vele legu le Buber C Tehilim bev magyarázat M
Példabeszéd hagga tar A Ag t szöveg J összeáll felhasz elve r Szerkes valósz
Babilon c Bab Tal felhaszn M sz ugy c ki konstantiná nél má