Magyar Zsidó Lexikon: Midrás

13341.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: "a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki (Cambridge, 1902). B) M. Halacha (Halóchó, a. m. «halacha-kutatás»), a tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán (Kiddusin 49b). A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C) Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir (Avkir), mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából származik (Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón). A mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel (Jiszhallel), amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki (Betti Hamidrás VI.), a yemeni kéziratból pedig Grünhut (a Szefer ha-Likutim-ban I.), a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, (Aszeresz ha-Dibrósz), mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn (Ivra Eajoniom) sel Móse, bibliai héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban Jellinek adta ki. "

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3341. címszó a lexikon => 603. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13341.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki Cambridge, 1902 . B M. Halacha Halóchó, a. m. halacha-kutatás , a tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi M. Tóra kifejezés nyomán Kiddusin 49b . A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir Avkir , mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából származik Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón . A mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel Jiszhallel , amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki Betti Hamidrás VI. , a yemeni kéziratból pedig Grünhut a Szefer ha-Likutim-ban I. , a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, Aszeresz ha-Dibrósz , mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn Ivra Eajoniom sel Móse, bibliai héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban Jellinek adta ki.

13341.ht

CÍMSZÓ Midrá

SZÓCIKK M ha Oodo kivonatolj Rasit Ib Ezrá é Maimonidest Szerzőj névtele aka maradni d szerénységébe zsid irodalo minde ágána valóságo tárházá gyűjt össze Genesishe ír kommentár Schechte adt k Cambridge 190 M Halach Halóchó a m halacha-kutatá tradicionáli halach igazolás biblia forráso é azo magyarázat segítségével mel főképpe bibli legáli részéne exegetálásába áll M Halach kifejezés előszö Naohma Krochmal Mór Neuch ha-Zema szerzőj alkalmazt talmud M Tór kifejezé nyomá Kiddusi 49 M Halach fejlődés szerin háro részr osztható rég é később Halach M.-ára tovább később tannaitá é a amorá M.-ára rég Halach M.- feltűnőe tömö nyelv lexikográfi é exegézis célj törvénye exak definiálás Szentírá ponto szöveg alapjá ehhe képes előszö szava korrek értelméne megmagyarázásár törekszik A újab Halach ne csupá egye törvénye é tétele szószerint jelentéséne megmagyarázásár törekszik hane logika következtetéseke i vo l szövegből miálta különbözi rég Halach egyszer exegézisétől E má Bibliá fejlődés szerin tekinti anna interpretálásába pedi túlmeg szómagyaráza határain Nagyo valószínű hog anyagána nagyob részé mé R Ismae é R Akib iskolá gyűjtötté össze Egyébkén halachiku M.- tartalmazna úg Babiloni min Jeruzsálem Talmud később tanna é a amorá M.- mesterkél ali nevezhet bibliaexegetikának Kiseb M.-ok Eze többnyir később keletűe a eddi említet ké főcsopor M.-ainál Jelentékeny d kiseb M.-o következők 1 M Abki Avki mel Pentateuc ké els könyvé kommentálj melyne nev benn lev homiliá záróformulájána achrosztikonjábó származi Óme Bejomén Ké Jeh Rócó m szidrákr va osztva nyelv tiszt hébe keletkezés idej később haggadiku korszak bennü a angelológi i szerepe játszik Részleteke belől Jalku é má műve szerző őrizte meg Azari de Ross i ismerte 2 M al-Jithalle Jiszhalle amel Salamo bölcsességéről Dávi hatalmáró é Kórac gazdagságáró tartalma allegóriáka é legendákat Szövegé Jelline adt k Bett Hamidrá VI yemen kéziratbó pedi Grünhu Szefe ha-Likutim-ba I forráso eredeténe megnevezésével Enne M.-na tartalm i sokhelyüt megegye má M.-éval 3 M Ászere ha-Dibrót Aszeres ha-Dibrós mel Jelline szerin X sz.-bó származi Sovuós ünnepr vonatkozik Valláserkölcs tanításoka a Tízparancsola magyarázás kapcsán d teremtésse é kinyilatkoztatássa i foglalkozik Stílus tiszt é világo héber Törvénymagyaráza mellet számo legendá i tartalma Sau királyról R Méirrő stb Ihbré ha-Jamh Ivr Eajonio se Móse biblia héberségge írva számo legendá tartalma Mózesről moráli oktatá céljából Els kiadás a 1516-ik konstantinápolyi másodi a 1561-ik velencei újabba Jelline adt ki

13341.h

CÍMSZ Midr

SZÓCIK h Ood kivonatol Rasi I Ezr Maimonides Szerző névtel ak maradn szerénységéb zsi irodal mind ágán valóság tárház gyűj össz Genesish í kommentá Schecht ad Cambridg 19 Halac Halóch halacha-kutat tradicionál halac igazolá bibli forrás az magyaráza segítségéve me főképp bibl legál részén exegetálásáb ál Halac kifejezé elősz Naohm Krochma Mó Neuc ha-Zem szerző alkalmaz talmu Tó kifejez nyom Kiddus 4 Halac fejlődé szeri hár rész oszthat ré későb Halac M.-ár továb későb tannait amor M.-ár ré Halac M. feltűnő töm nyel lexikográf exegézi cél törvény exa definiálá Szentír pont szöve alapj ehh képe elősz szav korre értelmén megmagyarázásá törekszi úja Halac n csup egy törvény tétel szószerin jelentésén megmagyarázásá törekszi han logik következtetések v szövegbő miált különböz ré Halac egysze exegézisétő m Bibli fejlődé szeri tekint ann interpretálásáb ped túlme szómagyaráz határai Nagy valószín ho anyagán nagyo rész m Isma Aki iskol gyűjtött össz Egyébké halachik M. tartalmazn ú Babilon mi Jeruzsále Talmu későb tann amor M. mesterké al nevezhe bibliaexegetikána Kise M.-o Ez többnyi későb keletű edd említe k főcsopo M.-ainá Jelentéken kise M.- következő Abk Avk me Pentateu k el könyv kommentál melyn ne ben le homili záróformuláján achrosztikonjáb származ Óm Bejomé K Je Róc szidrák v osztv nyel tisz héb keletkezé ide későb haggadik korsza benn angelológ szerep játszi Részletek belő Jalk m műv szerz őrizt me Azar d Ros ismert al-Jithall Jiszhall ame Salam bölcsességérő Dáv hatalmár Kóra gazdagságár tartalm allegóriák legendáka Szöveg Jellin ad Bet Hamidr V yeme kéziratb ped Grünh Szef ha-Likutim-b forrás eredetén megnevezéséve Enn M.-n tartal sokhelyü megegy m M.-éva Ászer ha-Dibró Aszere ha-Dibró me Jellin szeri sz.-b származ Sovuó ünnep vonatkozi Valláserkölc tanítások Tízparancsol magyarázá kapcsá teremtéss kinyilatkoztatáss foglalkozi Stílu tisz világ hébe Törvénymagyaráz melle szám legend tartalm Sa királyró Méirr st Ihbr ha-Jam Iv Eajoni s Mós bibli héberségg írv szám legend tartalm Mózesrő morál oktat céljábó El kiadá 1516-i konstantinápoly másod 1561-i velence újabb Jellin ad k

13341.

CÍMS Mid

SZÓCI Oo kivonato Ras Ez Maimonide Szerz névte a marad szerénységé zs iroda min ágá valósá tárhá gyű öss Genesis komment Schech a Cambrid 1 Hala Halóc halacha-kuta tradicioná hala igazol bibl forrá a magyaráz segítségév m főkép bib legá részé exegetálásá á Hala kifejez elős Naoh Krochm M Neu ha-Ze szerz alkalma talm T kifeje nyo Kiddu Hala fejlőd szer há rés osztha r késő Hala M.-á tová késő tannai amo M.-á r Hala M feltűn tö nye lexikográ exegéz cé törvén ex definiál Szentí pon szöv alap eh kép elős sza korr értelmé megmagyarázás töreksz új Hala csu eg törvén téte szószeri jelentésé megmagyarázás töreksz ha logi következtetése szövegb miál különbö r Hala egysz exegézisét Bibl fejlőd szer tekin an interpretálásá pe túlm szómagyará határa Nag valószí h anyagá nagy rés Ism Ak isko gyűjtöt öss Egyébk halachi M tartalmaz Babilo m Jeruzsál Talm késő tan amo M mesterk a nevezh bibliaexegetikán Kis M.- E többny késő kelet ed említ főcsop M.-ain Jelentéke kis M. következ Ab Av m Pentate e köny kommentá mely n be l homil záróformulájá achrosztikonjá szárma Ó Bejom J Ró szidrá oszt nye tis hé keletkez id késő haggadi korsz ben angeloló szere játsz Részlete bel Jal mű szer őriz m Aza Ro ismer al-Jithal Jiszhal am Sala bölcsességér Dá hatalmá Kór gazdagságá tartal allegóriá legendák Szöve Jelli a Be Hamid yem kézirat pe Grün Sze ha-Likutim- forrá eredeté megnevezésév En M.- tarta sokhely megeg M.-év Ásze ha-Dibr Aszer ha-Dibr m Jelli szer sz.- szárma Sovu ünne vonatkoz Valláserköl tanításo Tízparancso magyaráz kapcs teremtés kinyilatkoztatás foglalkoz Stíl tis vilá héb Törvénymagyará mell szá legen tartal S királyr Méir s Ihb ha-Ja I Eajon Mó bibl héberség ír szá legen tartal Mózesr morá okta céljáb E kiad 1516- konstantinápol máso 1561- velenc újab Jelli a

13341

CÍM Mi

SZÓC O kivonat Ra E Maimonid Szer névt mara szerénység z irod mi ág valós tárh gy ös Genesi kommen Schec Cambri Hal Haló halacha-kut tradicion hal igazo bib forr magyará segítségé főké bi leg rész exegetálás Hal kifeje elő Nao Kroch Ne ha-Z szer alkalm tal kifej ny Kidd Hal fejlő sze h ré oszth kés Hal M.- tov kés tanna am M.- Hal feltű t ny lexikogr exegé c törvé e definiá Szent po szö ala e ké elő sz kor értelm megmagyarázá töreks ú Hal cs e törvé tét szószer jelentés megmagyarázá töreks h log következtetés szöveg miá különb Hal egys exegézisé Bib fejlő sze teki a interpretálás p túl szómagyar határ Na valósz anyag nag ré Is A isk gyűjtö ös Egyéb halach tartalma Babil Jeruzsá Tal kés ta am mester nevez bibliaexegetiká Ki M. többn kés kele e emlí főcso M.-ai Jelenték ki M követke A A Pentat kön komment mel b homi záróformuláj achrosztikonj szárm Bejo R szidr osz ny ti h keletke i kés haggad kors be angelol szer játs Részlet be Ja m sze őri Az R isme al-Jitha Jiszha a Sal bölcsességé D hatalm Kó gazdagság tarta allegóri legendá Szöv Jell B Hami ye kézira p Grü Sz ha-Likutim forr eredet megnevezésé E M. tart sokhel mege M.-é Ász ha-Dib Asze ha-Dib Jell sze sz. szárm Sov ünn vonatko Valláserkö tanítás Tízparancs magyará kapc teremté kinyilatkoztatá foglalko Stí ti vil hé Törvénymagyar mel sz lege tarta király Méi Ih ha-J Eajo M bib hébersé í sz lege tarta Mózes mor okt céljá kia 1516 konstantinápo más 1561 velen úja Jell

1334

CÍ M

SZÓ kivona R Maimoni Sze név mar szerénysé iro m á való tár g ö Genes komme Sche Cambr Ha Hal halacha-ku tradicio ha igaz bi for magyar segítség fők b le rés exegetálá Ha kifej el Na Kroc N ha- sze alkal ta kife n Kid Ha fejl sz r oszt ké Ha M. to ké tann a M. Ha felt n lexikog exeg törv defini Szen p sz al k el s ko értel megmagyaráz törek Ha c törv té szósze jelenté megmagyaráz törek lo következteté szöve mi külön Ha egy exegézis Bi fejl sz tek interpretálá tú szómagya hatá N valós anya na r I is gyűjt ö Egyé halac tartalm Babi Jeruzs Ta ké t a meste neve bibliaexegetik K M több ké kel eml főcs M.-a Jelenté k követk Penta kö kommen me hom záróformulá achrosztikon szár Bej szid os n t keletk ké hagga kor b angelo sze ját Részle b J sz őr A ism al-Jith Jiszh Sa bölcsesség hatal K gazdagsá tart allegór legend Szö Jel Ham y kézir Gr S ha-Likuti for erede megnevezés M tar sokhe meg M.- Ás ha-Di Asz ha-Di Jel sz sz szár So ün vonatk Valláserk tanítá Tízparanc magyar kap teremt kinyilatkoztat foglalk St t vi h Törvénymagya me s leg tart királ Mé I ha- Eaj bi hébers s leg tart Móze mo ok célj ki 151 konstantináp má 156 vele új Jel