13394.htm
CÍMSZÓ: Mogén Dóvid
SZÓCIKK: Mogén Dóvid (Magén
Dávid), a. m. Dávid pajzsa. Szimbólum, melynek alakja két egymásra fordított
háromszög; ez sarkain hat másik háromszöget képez. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga
falain vagy tornyain, főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában
szimbolikus díszítésül alkalmazzák. A cionista organizáció mintegy címerül
fogadta el. A M. azonban nem is zsidó eredetű. A képimádás legszigorúbban
végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a jelkép használatát
is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s eredetileg mágikus
amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való Dél-Itáliából,
Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII. sz.-i karaita Juda
Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M. háromszögébe, ha
amulettnek használták, a szférák (szefirók) és az Isten nevét írták be. Nem
lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus írókhoz, akik
anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau Lajos, «M.»
(1924. Jew. Encyclop.); Vajda Béla, «Dávid pajzsa» (M. Zs. Szemle XVII.).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3394. címszó a lexikon =>
609. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13394.htm
CÍMSZÓ: Mogén Dóvid
SZÓCIKK: Mogén Dóvid Magén Dávid , a. m. Dávid pajzsa. Szimbólum, melynek
alakja két egymásra fordított háromszög; ez sarkain hat másik háromszöget
képez. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falain vagy tornyain, főképpen Magyarországon,
Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus díszítésül alkalmazzák. A cionista
organizáció mintegy címerül fogadta el. A M. azonban nem is zsidó eredetű. A
képimádás legszigorúbban végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta
még a jelkép használatát is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s
eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való
Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII.
sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M.
háromszögébe, ha amulettnek használták, a szférák szefirók és az Isten nevét
írták be. Nem lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus
írókhoz, akik anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau
Lajos, M. 1924. Jew. Encyclop. ; Vajda Béla, Dávid pajzsa M. Zs. Szemle XVII. .
13394.ht
CÍMSZÓ Mogé Dóvi
SZÓCIKK Mogé Dóvi Magé Dávi a m Dávi pajzsa Szimbólum melyne alakj ké
egymásr fordítot háromszög e sarkai ha mási háromszöge képez legtöb askená
rítus zsinagóg falai vag tornyain főképpe Magyarországon Kelet-Európába é
Amerikába szimboliku díszítésü alkalmazzák cionist organizáci minteg címerü
fogadt el M azonba ne i zsid eredetű képimádá legszigorúbba végrehajtot tilalm
zsidóságná tökéletese kizárt mé jelké használatá i a Iste fogalmára Valószínűe
Babiloniábó ere eredetile mágiku amulet volt legrégib talál M III sz.-bó val
Dél-Itáliából Tarentumból említés ról legrégebbe azonba csupá XII sz.- karait
Jud Hadassz tesz Assyr egyiptom é kop befolyá alat M háromszögébe h amulettne
használták szférá szefiró é a Iste nevé írtá be Ne lehetetlen hog templáriuso
révé jutot kabbalisztiku írókhoz aki anélkü i számo idege motívumo használta
fel V ö Bla Lajos M 1924 Jew Encyclop Vajd Béla Dávi pajzs M Zs Szeml XVII
13394.h
CÍMSZ Mog Dóv
SZÓCIK Mog Dóv Mag Dáv Dáv pajzs Szimbólu melyn alak k egymás fordíto
háromszö sarka h más háromszög képe legtö asken rítu zsinagó fala va tornyai
főképp Magyarországo Kelet-Európáb Amerikáb szimbolik díszítés alkalmazzá
cionis organizác minte címer fogad e azonb n zsi eredet képimád legszigorúbb
végrehajto tilal zsidóságn tökéletes kizár m jelk használat Ist fogalmár
Valószínű Babiloniáb er eredetil mágik amule vol legrégi talá II sz.-b va
Dél-Itáliábó Tarentumbó említé ró legrégebb azonb csup XI sz. karai Ju Hadass
tes Assy egyipto ko befoly ala háromszögéb amulettn használtá szfér szefir Ist
nev írt b N lehetetle ho templárius rév juto kabbalisztik írókho ak anélk szám
ideg motívum használt fe Bl Lajo 192 Je Encyclo Vaj Bél Dáv pajz Z Szem XVI
13394.
CÍMS Mo Dó
SZÓCI Mo Dó Ma Dá Dá pajz Szimból mely ala egymá fordít háromsz sark má
háromszö kép legt aske rít zsinag fal v tornya főkép Magyarország Kelet-Európá
Ameriká szimboli díszíté alkalmazz cioni organizá mint címe foga azon zs erede
képimá legszigorúb végrehajt tila zsidóság tökélete kizá jel használa Is
fogalmá Valószín Babiloniá e eredeti mági amul vo legrég tal I sz.- v
Dél-Itáliáb Tarentumb említ r legrégeb azon csu X sz kara J Hadas te Ass egyipt
k befol al háromszögé amulett használt szfé szefi Is ne ír lehetetl h templáriu
ré jut kabbaliszti írókh a anél szá ide motívu használ f B Laj 19 J Encycl Va
Bé Dá paj Sze XV
13394
CÍM M D
SZÓC M D M D D paj Szimbó mel al egym fordí hároms sar m háromsz ké leg ask
rí zsina fa torny főké Magyarorszá Kelet-Európ Amerik szimbol díszít alkalmaz
cion organiz min cím fog azo z ered képim legszigorú végrehaj til zsidósá
tökélet kiz je használ I fogalm Valószí Babiloni eredet mág amu v legré ta sz.
Dél-Itáliá Tarentum emlí legrége azo cs s kar Hada t As egyip befo a háromszög
amulet használ szf szef I n í lehetet templári r ju kabbaliszt írók ané sz id
motív haszná La 1 Encyc V B D pa Sz X
1339
CÍ
SZÓ pa Szimb me a egy ford három sa hároms k le as r zsin f torn fők
Magyarorsz Kelet-Euró Ameri szimbo díszí alkalma cio organi mi cí fo az ere
képi legszigor végreha ti zsidós tökéle ki j haszná fogal Valósz Babilon erede
má am legr t sz Dél-Itáli Tarentu eml legrég az c ka Had A egyi bef háromszö
amule haszná sz sze lehete templár j kabbalisz író an s i motí haszn L Ency p S