13409.htm

CÍMSZÓ: Molnár

SZEMÉLYNÉV: Molnár Ferenc

SZÓCIKK: "M. Ferenc, regény- és színműíró, szül Budapesten 1878. A középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait a genfi és budapesti egyetemen végezte. 1896-ban belépett a Budapesti Napló szerkesztőségébe, amelynek csakhamar egyik legnépszerűbb munkatársa lett. Évekig dolgozott Kiss József lapjába, A Hétbe, a Pesti Hírlapba, a Magyarországba és a Pesti naplóba. Mint hírlapíró egyéni ízű vezércikkekkel, a pesti élet furcsaságait ötletesen kicsúfoló krokikkal a társadalmi kérdéseket élesen és elmésen boncoló krónikákkal vált népszerűvé. Szépirodalmi munkásságát a Magdolna és A csókok éjszakája c. novellás kötetekkel kezdte. Nagyobb figyelmet keltett Az éhes város c. regénye, a századvégi fővárosnak az a néha kegyetlen, de nagy erővel és sötét színekkel megfestett képe. Ezt követték: Egy gazdátlan csónak története (regény); Józsi (humoros karcolatok); Éva (regény); Rabok (regény); Muzsika (elbeszélések); Ketten beszélnek (rajzok); Hétágú síp (humoros apróságok); Kis hármas könyv (szatirikus történetek); Báró Március (novellák); Az óriás (novellák); Az aruvimi erdő titka (novellák); Andor (regény); A gőzgép (regény); Toll (apróságok). Mindezekben a munkákban a megfigyelés frissessége, a tisztánlátó emberismeret, a kompozíció kifogástalansága, az elbeszélő hang közvetlensége kapja meg az olvasót. Külön helyre kívánkozik elbeszélő munkái közül A Pál-utcai fiúk c. gyermekregénye, amelyet a világ legtöbb nyelvére lefordítottak és legutóbb az Amerikai Egyesült Államok iskoláiban kötelező olvasmánynak rendeltek el. Ez a pompás regény, amelynél pestibb könyv kevés íródott meg, a gyermeklélek páratlan ismeretével és a szeretetnek melegségével festett képét adja annak a ma már emlékké vált különös életnek, amelyet a ferencvárosi diákok éltek át, félig valóságban, félig színes álmokban, harminc-negyven évvel ezelőtt az akkor még beépíttetlen nagy telkeken, a grundon . Kiemelkedik M. szépirodalmi munkásságából A haditudósító naplója is, a magyar katonának a világháború borzalmai közepette megszületett glorifikálása. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a külföldön is a legnagyobb hír, siker és elismerés azonban a színműíró M.-nak jutott. Hogy a modern magyar drámairodalom diadalútra indult a világon, az nagyrészt M. világsikereinek következménye. Ismeri, az önismeret legnagyobb fokán állva, a maga képességeit, soha félre nem fogó virtuozitással tud élni eszközeivel, oly témákat talál, amelyek minden nemzetbeli nézőt egyformán megkapnak, mestere annak a fortélyosságnak, amellyel az író el tudja szédíteni a közönségnek naiv és rafinált rétegeit egyaránt, a színpadi technika valamennyi hangszerén fölülmúlhatatlanul játszik, de túl a technikán, a kábító szellemességen, a siker elszánt keresésén, a színpadi nagymesteren túl érző ember, finom író, kiválasztott művész is. Nem merevedik bele önmagába, nem szeret egyazon vágányon tovább gördülni, nem utánzója önmagának, legutóbbi darabja sohasem a megelőzőnek folytatása, hanem mindig a tárgyban változatosságra, a formákban újságra, a technikában meglepetésre törekszik. Legismertebb színpadi munkái, amelyek a külföldi színházaknak is állandó műsordarabjai és nemcsak szerzőjüknek, hanem az egész magyar irodalomnak is - különösen Amerikában - szokatlan melegségű megbecsülést szereztek, a következők : Az ördög; A testőr; A farkas ; Farsang; Hattyú; Úri divat; A vörös malom; Égi és földi szerelem; Színház; Üveg cipő; Riviéra; Játék a kastélyban ; Olympia, amelyeknek főszerepeiben a világ leghíresebb színművészei nyújtottak fényes alakításokat. Van M.-nak egy külvárosi legendája, amely, ha külső sikerre nem is, de irodalmi értékre a legkülönb színpadi alkotásai közül való: Liliom, egy csirkefogó élete és halála. Egy városligeti hintáslegénynek és egy cselédlánynak ez a mindennapi és mégis hatásában rendkívüli története, amelyben a szerző nemcsak a földet, hanem a mennyországot is megjárja, nem a közönséggel kényére-kedvére játszó virtuóznak műve, hanem a szeretetnek és minden ember testvériségének hitvallását hirdető nagy költő alkotása.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3409. címszó a lexikon => 611. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13409.htm

CÍMSZÓ: Molnár

SZEMÉLYNÉV: Molnár Ferenc

SZÓCIKK: M. Ferenc, regény- és színműíró, szül Budapesten 1878. A középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait a genfi és budapesti egyetemen végezte. 1896-ban belépett a Budapesti Napló szerkesztőségébe, amelynek csakhamar egyik legnépszerűbb munkatársa lett. Évekig dolgozott Kiss József lapjába, A Hétbe, a Pesti Hírlapba, a Magyarországba és a Pesti naplóba. Mint hírlapíró egyéni ízű vezércikkekkel, a pesti élet furcsaságait ötletesen kicsúfoló krokikkal a társadalmi kérdéseket élesen és elmésen boncoló krónikákkal vált népszerűvé. Szépirodalmi munkásságát a Magdolna és A csókok éjszakája c. novellás kötetekkel kezdte. Nagyobb figyelmet keltett Az éhes város c. regénye, a századvégi fővárosnak az a néha kegyetlen, de nagy erővel és sötét színekkel megfestett képe. Ezt követték: Egy gazdátlan csónak története regény ; Józsi humoros karcolatok ; Éva regény ; Rabok regény ; Muzsika elbeszélések ; Ketten beszélnek rajzok ; Hétágú síp humoros apróságok ; Kis hármas könyv szatirikus történetek ; Báró Március novellák ; Az óriás novellák ; Az aruvimi erdő titka novellák ; Andor regény ; A gőzgép regény ; Toll apróságok . Mindezekben a munkákban a megfigyelés frissessége, a tisztánlátó emberismeret, a kompozíció kifogástalansága, az elbeszélő hang közvetlensége kapja meg az olvasót. Külön helyre kívánkozik elbeszélő munkái közül A Pál-utcai fiúk c. gyermekregénye, amelyet a világ legtöbb nyelvére lefordítottak és legutóbb az Amerikai Egyesült Államok iskoláiban kötelező olvasmánynak rendeltek el. Ez a pompás regény, amelynél pestibb könyv kevés íródott meg, a gyermeklélek páratlan ismeretével és a szeretetnek melegségével festett képét adja annak a ma már emlékké vált különös életnek, amelyet a ferencvárosi diákok éltek át, félig valóságban, félig színes álmokban, harminc-negyven évvel ezelőtt az akkor még beépíttetlen nagy telkeken, a grundon . Kiemelkedik M. szépirodalmi munkásságából A haditudósító naplója is, a magyar katonának a világháború borzalmai közepette megszületett glorifikálása. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a külföldön is a legnagyobb hír, siker és elismerés azonban a színműíró M.-nak jutott. Hogy a modern magyar drámairodalom diadalútra indult a világon, az nagyrészt M. világsikereinek következménye. Ismeri, az önismeret legnagyobb fokán állva, a maga képességeit, soha félre nem fogó virtuozitással tud élni eszközeivel, oly témákat talál, amelyek minden nemzetbeli nézőt egyformán megkapnak, mestere annak a fortélyosságnak, amellyel az író el tudja szédíteni a közönségnek naiv és rafinált rétegeit egyaránt, a színpadi technika valamennyi hangszerén fölülmúlhatatlanul játszik, de túl a technikán, a kábító szellemességen, a siker elszánt keresésén, a színpadi nagymesteren túl érző ember, finom író, kiválasztott művész is. Nem merevedik bele önmagába, nem szeret egyazon vágányon tovább gördülni, nem utánzója önmagának, legutóbbi darabja sohasem a megelőzőnek folytatása, hanem mindig a tárgyban változatosságra, a formákban újságra, a technikában meglepetésre törekszik. Legismertebb színpadi munkái, amelyek a külföldi színházaknak is állandó műsordarabjai és nemcsak szerzőjüknek, hanem az egész magyar irodalomnak is - különösen Amerikában - szokatlan melegségű megbecsülést szereztek, a következők : Az ördög; A testőr; A farkas ; Farsang; Hattyú; Úri divat; A vörös malom; Égi és földi szerelem; Színház; Üveg cipő; Riviéra; Játék a kastélyban ; Olympia, amelyeknek főszerepeiben a világ leghíresebb színművészei nyújtottak fényes alakításokat. Van M.-nak egy külvárosi legendája, amely, ha külső sikerre nem is, de irodalmi értékre a legkülönb színpadi alkotásai közül való: Liliom, egy csirkefogó élete és halála. Egy városligeti hintáslegénynek és egy cselédlánynak ez a mindennapi és mégis hatásában rendkívüli története, amelyben a szerző nemcsak a földet, hanem a mennyországot is megjárja, nem a közönséggel kényére-kedvére játszó virtuóznak műve, hanem a szeretetnek és minden ember testvériségének hitvallását hirdető nagy költő alkotása.

13409.ht

CÍMSZÓ Molná

SZEMÉLYNÉV Molná Feren

SZÓCIKK M Ferenc regény é színműíró szü Budapeste 1878 középiskolái szülővárosában jog tanulmányai genf é budapest egyeteme végezte 1896-ba belépet Budapest Napl szerkesztőségébe amelyne csakhama egyi legnépszerűb munkatárs lett Éveki dolgozot Kis Józse lapjába Hétbe Pest Hírlapba Magyarországb é Pest naplóba Min hírlapír egyén íz vezércikkekkel pest éle furcsaságai ötletese kicsúfol krokikka társadalm kérdéseke élese é elmése boncol krónikákka vál népszerűvé Szépirodalm munkásságá Magdoln é csóko éjszakáj c novellá kötetekke kezdte Nagyob figyelme keltet A éhe váro c regénye századvég fővárosna a néh kegyetlen d nag erőve é söté színekke megfestet képe Ez követték Eg gazdátla csóna történet regén Józs humoro karcolato Év regén Rabo regén Muzsik elbeszélése Kette beszélne rajzo Hétág sí humoro apróságo Ki hárma köny szatiriku története Bár Márciu novellá A óriá novellá A aruvim erd titk novellá Ando regén gőzgé regén Tol apróságo Mindezekbe munkákba megfigyelé frissessége tisztánlát emberismeret kompozíci kifogástalansága a elbeszél han közvetlenség kapj me a olvasót Külö helyr kívánkozi elbeszél munká közü Pál-utca fiú c gyermekregénye amelye vilá legtöb nyelvér lefordította é legutób a Amerika Egyesül Államo iskoláiba kötelez olvasmányna rendelte el E pompá regény amelyné pestib köny kevé íródot meg gyermekléle páratla ismeretéve é szeretetne melegségéve festet képé adj anna m má emlékk vál különö életnek amelye ferencváros diáko élte át féli valóságban féli színe álmokban harminc-negyve évve ezelőt a akko mé beépíttetle nag telkeken grundo Kiemelkedi M szépirodalm munkásságábó haditudósít naplój is magya katonána világhábor borzalma közepett megszületet glorifikálása Nemcsa Magyarországon hane világszert külföldö i legnagyob hír sike é elismeré azonba színműír M.-na jutott Hog moder magya drámairodalo diadalútr indul világon a nagyrész M világsikereine következménye Ismeri a önismere legnagyob foká állva mag képességeit soh félr ne fog virtuozitássa tu éln eszközeivel ol témáka talál amelye minde nemzetbel néző egyformá megkapnak mester anna fortélyosságnak amellye a ír e tudj szédíten közönségne nai é rafinál rétegei egyaránt színpad technik valamenny hangszeré fölülmúlhatatlanu játszik d tú technikán kábít szellemességen sike elszán keresésén színpad nagymestere tú érz ember fino író kiválasztot művés is Ne merevedi bel önmagába ne szere egyazo vágányo továb gördülni ne utánzój önmagának legutóbb darabj sohase megelőzőne folytatása hane mindi tárgyba változatosságra formákba újságra technikába meglepetésr törekszik Legismerteb színpad munkái amelye külföld színházakna i álland műsordarabja é nemcsa szerzőjüknek hane a egés magya irodalomna i különöse Amerikába szokatla melegség megbecsülés szereztek következő A ördög testőr farka Farsang Hattyú Úr divat vörö malom Ég é föld szerelem Színház Üve cipő Riviéra Játé kastélyba Olympia amelyekne főszerepeibe vilá leghíreseb színművésze nyújtotta fénye alakításokat Va M.-na eg külváros legendája amely h küls sikerr ne is d irodalm értékr legkülön színpad alkotása közü való Liliom eg csirkefog élet é halála Eg városliget hintáslegényne é eg cselédlányna e mindennap é mégi hatásába rendkívül története amelybe szerz nemcsa földet hane mennyországo i megjárja ne közönségge kényére-kedvér játsz virtuózna műve hane szeretetne é minde embe testvériségéne hitvallásá hirdet nag költ alkotása

13409.h

CÍMSZ Moln

SZEMÉLYNÉ Moln Fere

SZÓCIK Feren regén színműír sz Budapest 187 középiskolá szülővárosába jo tanulmánya gen budapes egyetem végezt 1896-b belépe Budapes Nap szerkesztőségéb amelyn csakham egy legnépszerű munkatár let Évek dolgozo Ki Józs lapjáb Hétb Pes Hírlapb Magyarország Pes naplób Mi hírlapí egyé í vezércikkekke pes él furcsasága ötletes kicsúfo krokikk társadal kérdések éles elmés bonco krónikákk vá népszerűv Szépirodal munkásság Magdol csók éjszaká novell kötetekk kezdt Nagyo figyelm kelte éh vár regény századvé fővárosn né kegyetle na erőv söt színekk megfeste kép E követté E gazdátl csón történe regé Józ humor karcolat É regé Rab regé Muzsi elbeszélés Kett beszéln rajz Hétá s humor apróság K hárm kön szatirik történet Bá Márci novell óri novell aruvi er tit novell And regé gőzg regé To apróság Mindezekb munkákb megfigyel frissesség tisztánlá emberismere kompozíc kifogástalanság elbeszé ha közvetlensé kap m olvasó Kül hely kívánkoz elbeszé munk köz Pál-utc fi gyermekregény amely vil legtö nyelvé lefordított legutó Amerik Egyesü Állam iskoláib kötele olvasmányn rendelt e pomp regén amelyn pesti kön kev íródo me gyermeklél páratl ismeretév szeretetn melegségév feste kép ad ann m emlék vá külön életne amely ferencváro diák élt á fél valóságba fél szín álmokba harminc-negyv évv ezelő akk m beépíttetl na telkeke grund Kiemelked szépirodal munkásságáb haditudósí napló i magy katonán világhábo borzalm közepet megszülete glorifikálás Nemcs Magyarországo han világszer külföld legnagyo hí sik elismer azonb színműí M.-n jutot Ho mode magy drámairodal diadalút indu világo nagyrés világsikerein következmény Ismer önismer legnagyo fok állv ma képességei so fél n fo virtuozitáss t él eszközeive o témák talá amely mind nemzetbe néz egyform megkapna meste ann fortélyosságna amelly í tud szédíte közönségn na rafiná rétege egyarán színpa techni valamenn hangszer fölülmúlhatatlan játszi t techniká kábí szellemessége sik elszá keresésé színpa nagymester t ér embe fin ír kiválaszto művé i N mereved be önmagáb n szer egyaz vágány tová gördüln n utánzó önmagána legutób darab sohas megelőzőn folytatás han mind tárgyb változatosságr formákb újságr technikáb meglepetés törekszi Legismerte színpa munká amely külföl színházakn állan műsordarabj nemcs szerzőjükne han egé magy irodalomn különös Amerikáb szokatl melegsé megbecsülé szerezte következ ördö testő fark Farsan Hatty Ú diva vör malo É föl szerele Színhá Üv cip Riviér Ját kastélyb Olympi amelyekn főszerepeib vil leghírese színművész nyújtott fény alakításoka V M.-n e külváro legendáj amel kül siker n i irodal érték legkülö színpa alkotás köz val Lilio e csirkefo éle halál E városlige hintáslegényn e cselédlányn mindenna még hatásáb rendkívü történet amelyb szer nemcs földe han mennyország megjárj n közönségg kényére-kedvé játs virtuózn műv han szeretetn mind emb testvériségén hitvallás hirde na köl alkotás

13409.

CÍMS Mol

SZEMÉLYN Mol Fer

SZÓCI Fere regé színműí s Budapes 18 középiskol szülővárosáb j tanulmány ge budape egyete végez 1896- belép Budape Na szerkesztőségé amely csakha eg legnépszer munkatá le Éve dolgoz K Józ lapjá Hét Pe Hírlap Magyarorszá Pe napló M hírlap egy vezércikkekk pe é furcsaság ötlete kicsúf krokik társada kérdése éle elmé bonc krónikák v népszerű Szépiroda munkássá Magdo csó éjszak novel kötetek kezd Nagy figyel kelt é vá regén századv főváros n kegyetl n erő sö színek megfest ké követt gazdát csó történ reg Jó humo karcola reg Ra reg Muzs elbeszélé Ket beszél raj Hét humo aprósá hár kö szatiri történe B Márc novel ór novel aruv e ti novel An reg gőz reg T aprósá Mindezek munkák megfigye frissessé tisztánl emberismer kompozí kifogástalansá elbesz h közvetlens ka olvas Kü hel kívánko elbesz mun kö Pál-ut f gyermekregén amel vi legt nyelv lefordítot legut Ameri Egyes Álla iskolái kötel olvasmány rendel pom regé amely pest kö ke íród m gyermeklé párat ismereté szeretet melegségé fest ké a an emlé v külö életn amel ferencvár diá él fé valóságb fé szí álmokb harminc-negy év ezel ak beépíttet n telkek grun Kiemelke szépiroda munkásságá haditudós napl mag katoná világháb borzal közepe megszület glorifikálá Nemc Magyarország ha világsze külföl legnagy h si elisme azon színmű M.- juto H mod mag drámairoda diadalú ind világ nagyré világsikerei következmén Isme önisme legnagy fo áll m képessége s fé f virtuozitás é eszközeiv témá tal amel min nemzetb né egyfor megkapn mest an fortélyosságn amell tu szédít közönség n rafin réteg egyará színp techn valamen hangsze fölülmúlhatatla játsz technik káb szellemesség si elsz keresés színp nagymeste é emb fi í kiválaszt műv mereve b önmagá sze egya vágán tov gördül utánz önmagán legutó dara soha megelőző folytatá ha min tárgy változatosság formák újság techniká meglepeté töreksz Legismert színp munk amel külfö színházak álla műsordarab nemc szerzőjükn ha eg mag irodalom különö Ameriká szokat melegs megbecsül szerezt követke örd test far Farsa Hatt div vö mal fö szerel Szính Ü ci Rivié Já kastély Olymp amelyek főszerepei vi leghíres színművés nyújtot fén alakítások M.- külvár legendá ame kü sike iroda érté legkül színp alkotá kö va Lili csirkef él halá városlig hintáslegény cselédlány mindenn mé hatásá rendkív történe amely sze nemc föld ha mennyorszá megjár közönség kényére-kedv ját virtuóz mű ha szeretet min em testvériségé hitvallá hird n kö alkotá

13409

CÍM Mo

SZEMÉLY Mo Fe

SZÓC Fer reg színmű Budape 1 középisko szülővárosá tanulmán g budap egyet vége 1896 belé Budap N szerkesztőség amel csakh e legnépsze munkat l Év dolgo Jó lapj Hé P Hírla Magyarorsz P napl hírla eg vezércikkek p furcsasá ötlet kicsú kroki társad kérdés él elm bon króniká népszer Szépirod munkáss Magd cs éjsza nove kötete kez Nag figye kel v regé század főváro kegyet er s színe megfes k követ gazdá cs törté re J hum karcol re R re Muz elbeszél Ke beszé ra Hé hum aprós há k szatir történ Már nove ó nove aru t nove A re gő re aprós Mindeze munká megfigy frissess tisztán emberisme kompoz kifogástalans elbes közvetlen k olva K he kívánk elbes mu k Pál-u gyermekregé ame v leg nyel lefordíto legu Amer Egye Áll iskolá köte olvasmán rende po reg amel pes k k író gyermekl pára ismeret szerete melegség fes k a eml kül élet ame ferencvá di é f valóság f sz álmok harminc-neg é eze a beépítte telke gru Kiemelk szépirod munkásság haditudó nap ma katon világhá borza közep megszüle glorifikál Nem Magyarorszá h világsz külfö legnag s elism azo színm M. jut mo ma drámairod diadal in vilá nagyr világsikere következmé Ism önism legnag f ál képesség f virtuozitá eszközei tém ta ame mi nemzet n egyfo megkap mes a fortélyosság amel t szédí közönsé rafi réte egyar szín tech valame hangsz fölülmúlhatatl játs techni ká szellemessé s els keresé szín nagymest em f kiválasz mű merev önmag sz egy vágá to gördü után önmagá legut dar soh megelőz folytat h mi tárg változatossá formá újsá technik meglepet töreks Legismer szín mun ame külf színháza áll műsordara nem szerzőjük h e ma irodalo külön Amerik szoka meleg megbecsü szerez követk ör tes fa Fars Hat di v ma f szere Szín c Rivi J kastél Olym amelye főszerepe v leghíre színművé nyújto fé alakításo M. külvá legend am k sik irod ért legkü szín alkot k v Lil csirke é hal városli hintáslegén cselédlán minden m hatás rendkí történ amel sz nem föl h mennyorsz megjá közönsé kényére-ked já virtuó m h szerete mi e testvériség hitvall hir k alkot

1340

CÍ M

SZEMÉL M F

SZÓ Fe re színm Budap középisk szülőváros tanulmá buda egye vég 189 bel Buda szerkesztősé ame csak legnépsz munka É dolg J lap H Hírl Magyarors nap hírl e vezércikke furcsas ötle kics krok társa kérdé é el bo krónik népsze Szépiro munkás Mag c éjsz nov kötet ke Na figy ke reg száza fővár kegye e szín megfe köve gazd c tört r hu karco r r Mu elbeszé K besz r H hu apró h szati törté Má nov nov ar nov r g r apró Mindez munk megfig frisses tisztá emberism kompo kifogástalan elbe közvetle olv h kíván elbe m Pál- gyermekreg am le nye lefordít leg Ame Egy Ál iskol köt olvasmá rend p re ame pe ír gyermek pár ismere szeret melegsé fe em kü éle am ferencv d valósá s álmo harminc-ne ez beépítt telk gr Kiemel szépiro munkássá haditud na m kato világh borz köze megszül glorifiká Ne Magyarorsz világs külf legna elis az szín M ju m m drámairo diada i vil nagy világsiker következm Is önis legna á képessé virtuozit eszköze té t am m nemze egyf megka me fortélyossá ame széd közöns raf rét egya szí tec valam hangs fölülmúlhatat ját techn k szellemess el keres szí nagymes e kiválas m mere önma s eg vág t görd utá önmag legu da so megelő folyta m tár változatoss form újs techni meglepe törek Legisme szí mu am kül színház ál műsordar ne szerzőjü m irodal külö Ameri szok mele megbecs szere követ ö te f Far Ha d m szer Szí Riv kasté Oly amely főszerep leghír színműv nyújt f alakítás M külv legen a si iro ér legk szí alko Li csirk ha városl hintáslegé cselédlá minde hatá rendk törté ame s ne fö mennyors megj közöns kényére-ke j virtu szeret m testvérisé hitval hi alko