13416.htm

CÍMSZÓ: Monor

SZÓCIKK: Monor, nagyk. Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 12,347 lak. A M.-i hitközség 1862. alakult, de már előbb, 1845. voltak itt zsidó lakosok, köztük az elsők Löwi Mór és Feuermann Antal, a hitközség elnöke. Az alapítást követő évben az alig 25 tagból álló hitközség templomot épített. Az építkezés költségéhez, miután az a kis hitközség anyagi erejét meghaladta, I. Ferenc József király 200 forinttal és a M.-i lakosság szintén nagyobb összeggel járult hozzá. Ez a templom később szűknek bizonyult és 1899. Huppert Jakab elnöksége idején mai nagyságára bővítették. A hitközség életében nagy hullámokat vertek a kongresszusi mozgalmak. Az egyetemes gyűlésen Löwi Mór képviselte a hitközséget, mely az ő indítványára egyhangúlag csatlakozott a kongresszusi szervezethez. Az 1885-ban létesített iskola, mely súlyos terheket rótt a hitközség tagjaira, 1903. megszűnt. De ugyanekkor néhai Krausz Izrael egy magániskolát nyitott, melyet az alapítónak 1921. bekövetkezett halála után a hitközség vett meg, megszerezte az iskola nyilvánossági jogát s két tanítóval ma is fenntartja. Az ifjúság zsidó szellemben való nevelését a Talmud Tóra biztosítja, melyet jelenleg Pfeiffer (Papp) Izsák főrabbi vezet. Megalakulása idején a hitközség a péceli rabbisághoz tartozott, később, 1885. külön anyakönyvi kerületté lett s magába foglalta a M.-i és gyömrői járás községeit, valamint Kispestet és Pestszentlőrincet. Az így önállósult hitközség első főrabbija Kohn Mihály volt, aki 26 éves áldásos tevékenységével a hitközséget az ország egyik legjelentősebb hitközségévé fejlesztette. Kohn Mihály 1912. vasúti szerencsétlenség áldozata lett s röviddel halála után Kispest elszakadt és önálló hitközséggé alakult. Kétéves interregnum után a hitközség Schlesinger Sámuelt választotta főrabbijául, akinek 8 éves működése mély nyomokat hagyott a hitközség életében. Talmud Tórát, ifjúsági egyesületet, könyvtárat alapított és kieszközölte az iskola újból való megnyitását. 1922-ben Debrecenbe költözött. A hitközség róla nevezte el a könyvtárát és arcképét megfesttette ülésterme számára. A mostani rabbi Pfeiffer Izsák, aki minden tekintetben méltó utódja Schlesinger Sámuelnek. Az utóbbi évek zavaros és nehéz gazdasági viszonyai súlyosan érintették a hitközséget, amely ennek ellenére mégis fejlődött, új intézményekkel gyarapodott, ami kiváló elnökeinek, Rosenberg Márton, Huppert Jakab és Szilágyi Ferencnek köszönhető. Az ifjúság vallásos nevelését hathatósan előmozdítják a nemrég alakult ifjúsági csoportok, míg a kulturális fejlődés egyik biztosítéka az a könyvtár, melyet Szántó Adolf alelnök és neje elhalt leányuk emlékére alapítottak. A hitközség tagjai számottevő tényezői M. gazdasági életének. Fried Béla malma és téglagyára 80, Pollacsek Ignác fatelepei 42, Huppert Gyula és Sándor áruforgalmi vállalata 48 és Huppert Bernát vállalatai 20 embert foglalkoztatnak. M.-ról származik Wilheim Adolf (l. o.), Kőszegi Sándor hegedűművész, aki jelenleg Amerikában él, itt működött nyolc évig Schlesinger Sámuel főrabbi, és jelenlegi főrabbija Pfeiffer (Pap) Izsák szintén értékes munkása a zsidó kultúrának. A hitközség évi költségvetése 22,000 pengő, filantropikus és szociális célokra 8500 pengőt költenek. A hitközség 850 lelket számlál, 320 családdal és 295 adófizetővel. Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 2 tanító, 10 katona és vasutas, 100 kereskedő, 7 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 64 munkás, .2 nagyiparos, 5 orvos, 45 magántisztviselő, 6 vállalkozó, 42 iparos, 1 mérnök és 20 magánzó. Jóléti intézmények: a háborúban egy azóta már megszűnt kórház és az Izr. Patronage ma is fennálló gyermekmenhelye. A hitközség 116 tagja vett részt a világháborúban s 9-en estek el. Az ellenforradalomnak egy hitközségi tag esett áldozatul. A M.-i hitközséghez fiók hitközségként Vecsés. Gyömrő, Tápiósüly, Tápiósáp, Maglód, Üllő, Mende, Ecser, Űri és Gomba községek tartoznak. A hitközség mai vezetősége: Pfeiffer Izsák főrabbi, Szilágyi Ferenc elnök, Szántó Adolf alelnök, Goldstein József pénztárnok, Révész Izidor ellenőr, Nemes Gyula, Deutsch Ignác és Rosenberg Márton gondnokok. Friedländer Henrik tanító-jegyző, Szőllősi Zoltán iskolaszéki elnök és Wax Mendel kántor.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3416. címszó a lexikon => 613. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13416.htm

CÍMSZÓ: Monor

SZÓCIKK: Monor, nagyk. Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 12,347 lak. A M.-i hitközség 1862. alakult, de már előbb, 1845. voltak itt zsidó lakosok, köztük az elsők Löwi Mór és Feuermann Antal, a hitközség elnöke. Az alapítást követő évben az alig 25 tagból álló hitközség templomot épített. Az építkezés költségéhez, miután az a kis hitközség anyagi erejét meghaladta, I. Ferenc József király 200 forinttal és a M.-i lakosság szintén nagyobb összeggel járult hozzá. Ez a templom később szűknek bizonyult és 1899. Huppert Jakab elnöksége idején mai nagyságára bővítették. A hitközség életében nagy hullámokat vertek a kongresszusi mozgalmak. Az egyetemes gyűlésen Löwi Mór képviselte a hitközséget, mely az ő indítványára egyhangúlag csatlakozott a kongresszusi szervezethez. Az 1885-ban létesített iskola, mely súlyos terheket rótt a hitközség tagjaira, 1903. megszűnt. De ugyanekkor néhai Krausz Izrael egy magániskolát nyitott, melyet az alapítónak 1921. bekövetkezett halála után a hitközség vett meg, megszerezte az iskola nyilvánossági jogát s két tanítóval ma is fenntartja. Az ifjúság zsidó szellemben való nevelését a Talmud Tóra biztosítja, melyet jelenleg Pfeiffer Papp Izsák főrabbi vezet. Megalakulása idején a hitközség a péceli rabbisághoz tartozott, később, 1885. külön anyakönyvi kerületté lett s magába foglalta a M.-i és gyömrői járás községeit, valamint Kispestet és Pestszentlőrincet. Az így önállósult hitközség első főrabbija Kohn Mihály volt, aki 26 éves áldásos tevékenységével a hitközséget az ország egyik legjelentősebb hitközségévé fejlesztette. Kohn Mihály 1912. vasúti szerencsétlenség áldozata lett s röviddel halála után Kispest elszakadt és önálló hitközséggé alakult. Kétéves interregnum után a hitközség Schlesinger Sámuelt választotta főrabbijául, akinek 8 éves működése mély nyomokat hagyott a hitközség életében. Talmud Tórát, ifjúsági egyesületet, könyvtárat alapított és kieszközölte az iskola újból való megnyitását. 1922-ben Debrecenbe költözött. A hitközség róla nevezte el a könyvtárát és arcképét megfesttette ülésterme számára. A mostani rabbi Pfeiffer Izsák, aki minden tekintetben méltó utódja Schlesinger Sámuelnek. Az utóbbi évek zavaros és nehéz gazdasági viszonyai súlyosan érintették a hitközséget, amely ennek ellenére mégis fejlődött, új intézményekkel gyarapodott, ami kiváló elnökeinek, Rosenberg Márton, Huppert Jakab és Szilágyi Ferencnek köszönhető. Az ifjúság vallásos nevelését hathatósan előmozdítják a nemrég alakult ifjúsági csoportok, míg a kulturális fejlődés egyik biztosítéka az a könyvtár, melyet Szántó Adolf alelnök és neje elhalt leányuk emlékére alapítottak. A hitközség tagjai számottevő tényezői M. gazdasági életének. Fried Béla malma és téglagyára 80, Pollacsek Ignác fatelepei 42, Huppert Gyula és Sándor áruforgalmi vállalata 48 és Huppert Bernát vállalatai 20 embert foglalkoztatnak. M.-ról származik Wilheim Adolf l. o. , Kőszegi Sándor hegedűművész, aki jelenleg Amerikában él, itt működött nyolc évig Schlesinger Sámuel főrabbi, és jelenlegi főrabbija Pfeiffer Pap Izsák szintén értékes munkása a zsidó kultúrának. A hitközség évi költségvetése 22,000 pengő, filantropikus és szociális célokra 8500 pengőt költenek. A hitközség 850 lelket számlál, 320 családdal és 295 adófizetővel. Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 2 tanító, 10 katona és vasutas, 100 kereskedő, 7 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 64 munkás, .2 nagyiparos, 5 orvos, 45 magántisztviselő, 6 vállalkozó, 42 iparos, 1 mérnök és 20 magánzó. Jóléti intézmények: a háborúban egy azóta már megszűnt kórház és az Izr. Patronage ma is fennálló gyermekmenhelye. A hitközség 116 tagja vett részt a világháborúban s 9-en estek el. Az ellenforradalomnak egy hitközségi tag esett áldozatul. A M.-i hitközséghez fiók hitközségként Vecsés. Gyömrő, Tápiósüly, Tápiósáp, Maglód, Üllő, Mende, Ecser, Űri és Gomba községek tartoznak. A hitközség mai vezetősége: Pfeiffer Izsák főrabbi, Szilágyi Ferenc elnök, Szántó Adolf alelnök, Goldstein József pénztárnok, Révész Izidor ellenőr, Nemes Gyula, Deutsch Ignác és Rosenberg Márton gondnokok. Friedländer Henrik tanító-jegyző, Szőllősi Zoltán iskolaszéki elnök és Wax Mendel kántor.

13416.ht

CÍMSZÓ Mono

SZÓCIKK Monor nagyk Pest-Pilis-Sol Kisku vm 12,34 lak M.- hitközsé 1862 alakult d má előbb 1845 volta it zsid lakosok köztü a első Löw Mó é Feuerman Antal hitközsé elnöke A alapítás követ évbe a ali 2 tagbó áll hitközsé templomo épített A építkezé költségéhez miutá a ki hitközsé anyag erejé meghaladta I Feren Józse királ 20 forintta é M.- lakossá szinté nagyob összegge járul hozzá E templo későb szűkne bizonyul é 1899 Hupper Jaka elnökség idejé ma nagyságár bővítették hitközsé életébe nag hullámoka verte kongresszus mozgalmak A egyeteme gyűlése Löw Mó képviselt hitközséget mel a indítványár egyhangúla csatlakozot kongresszus szervezethez A 1885-ba létesítet iskola mel súlyo terheke rót hitközsé tagjaira 1903 megszűnt D ugyanekko néha Kraus Izrae eg magániskolá nyitott melye a alapítóna 1921 bekövetkezet halál utá hitközsé vet meg megszerezt a iskol nyilvánosság jogá ké tanítóva m i fenntartja A ifjúsá zsid szellembe val nevelésé Talmu Tór biztosítja melye jelenle Pfeiffe Pap Izsá főrabb vezet Megalakulás idejé hitközsé pécel rabbiságho tartozott később 1885 külö anyakönyv kerülett let magáb foglalt M.- é gyömrő járá községeit valamin Kispeste é Pestszentlőrincet A íg önállósul hitközsé els főrabbij Koh Mihál volt ak 2 éve áldáso tevékenységéve hitközsége a orszá egyi legjelentőseb hitközségév fejlesztette Koh Mihál 1912 vasút szerencsétlensé áldozat let rövidde halál utá Kispes elszakad é önáll hitközségg alakult Kétéve interregnu utá hitközsé Schlesinge Sámuel választott főrabbijául akine éve működés mél nyomoka hagyot hitközsé életében Talmu Tórát ifjúság egyesületet könyvtára alapítot é kieszközölt a iskol újbó val megnyitását 1922-be Debrecenb költözött hitközsé ról nevezt e könyvtárá é arcképé megfesttett ülésterm számára mostan rabb Pfeiffe Izsák ak minde tekintetbe mélt utódj Schlesinge Sámuelnek A utóbb éve zavaro é nehé gazdaság viszonya súlyosa érintetté hitközséget amel enne ellenér mégi fejlődött ú intézményekke gyarapodott am kivál elnökeinek Rosenber Márton Hupper Jaka é Szilágy Ferencne köszönhető A ifjúsá valláso nevelésé hathatósa előmozdítjá nemré alakul ifjúság csoportok mí kulturáli fejlődé egyi biztosíték a könyvtár melye Szánt Adol alelnö é nej elhal leányu emlékér alapítottak hitközsé tagja számottev tényező M gazdaság életének Frie Bél malm é téglagyár 80 Pollacse Igná fatelepe 42 Hupper Gyul é Sándo áruforgalm vállalat 4 é Hupper Berná vállalata 2 ember foglalkoztatnak M.-ró származi Wilhei Adol l o Kőszeg Sándo hegedűművész ak jelenle Amerikába él it működöt nyol évi Schlesinge Sámue főrabbi é jelenleg főrabbij Pfeiffe Pa Izsá szinté értéke munkás zsid kultúrának hitközsé év költségvetés 22,00 pengő filantropiku é szociáli célokr 850 pengő költenek hitközsé 85 lelke számlál 32 családda é 29 adófizetővel Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó tanító 1 katon é vasutas 10 kereskedő ügyvéd köztisztviselő 6 munkás . nagyiparos orvos 4 magántisztviselő vállalkozó 4 iparos mérnö é 2 magánzó Jólét intézmények háborúba eg azót má megszűn kórhá é a Izr Patronag m i fennáll gyermekmenhelye hitközsé 11 tagj vet rész világháborúba 9-e este el A ellenforradalomna eg hitközség ta eset áldozatul M.- hitközséghe fió hitközségkén Vecsés Gyömrő Tápiósüly Tápiósáp Maglód Üllő Mende Ecser Űr é Gomb községe tartoznak hitközsé ma vezetősége Pfeiffe Izsá főrabbi Szilágy Feren elnök Szánt Adol alelnök Goldstei Józse pénztárnok Révés Izido ellenőr Neme Gyula Deutsc Igná é Rosenber Márto gondnokok Friedlände Henri tanító-jegyző Szőllős Zoltá iskolaszék elnö é Wa Mende kántor

13416.h

CÍMSZ Mon

SZÓCIK Mono nagy Pest-Pilis-So Kisk v 12,3 la M. hitközs 186 alakul m előb 184 volt i zsi lakoso közt els Lö M Feuerma Anta hitközs elnök alapítá köve évb al tagb ál hitközs templom építet építkez költségéhe miut k hitközs anya erej meghaladt Fere Józs kirá 2 forintt M. lakoss szint nagyo összegg járu hozz templ késő szűkn bizonyu 189 Huppe Jak elnöksé idej m nagyságá bővítetté hitközs életéb na hullámok vert kongresszu mozgalma egyetem gyűlés Lö M képvisel hitközsége me indítványá egyhangúl csatlakozo kongresszu szervezethe 1885-b létesíte iskol me súly terhek ró hitközs tagjair 190 megszűn ugyanekk néh Krau Izra e magániskol nyitot mely alapítón 192 bekövetkeze halá ut hitközs ve me megszerez isko nyilvánossá jog k tanítóv fenntartj ifjús zsi szellemb va nevelés Talm Tó biztosítj mely jelenl Pfeiff Pa Izs főrab veze Megalakulá idej hitközs péce rabbiságh tartozot későb 188 kül anyaköny kerület le magá foglal M. gyömr jár községei valami Kispest Pestszentlőrince í önállósu hitközs el főrabbi Ko Mihá vol a év áldás tevékenységév hitközség orsz egy legjelentőse hitközségé fejlesztett Ko Mihá 191 vasú szerencsétlens áldoza le rövidd halá ut Kispe elszaka önál hitközség alakul Kétév interregn ut hitközs Schlesing Sámue választot főrabbijáu akin év működé mé nyomok hagyo hitközs életébe Talm Tórá ifjúsá egyesülete könyvtár alapíto kieszközöl isko újb va megnyitásá 1922-b Debrecen költözöt hitközs ró nevez könyvtár arckép megfesttet üléster számár mosta rab Pfeiff Izsá a mind tekintetb mél utód Schlesing Sámuelne utób év zavar neh gazdasá viszony súlyos érintett hitközsége ame enn ellené még fejlődöt intézményekk gyarapodot a kivá elnökeine Rosenbe Márto Huppe Jak Szilág Ferencn köszönhet ifjús vallás nevelés hathatós előmozdítj nemr alaku ifjúsá csoporto m kulturál fejlőd egy biztosíté könyvtá mely Szán Ado aleln ne elha leány emléké alapította hitközs tagj számotte tényez gazdasá életéne Fri Bé mal téglagyá 8 Pollacs Ign fatelep 4 Huppe Gyu Sánd áruforgal vállala Huppe Bern vállalat embe foglalkoztatna M.-r származ Wilhe Ado Kősze Sánd hegedűművés a jelenl Amerikáb é i működö nyo év Schlesing Sámu főrabb jelenle főrabbi Pfeiff P Izs szint érték munká zsi kultúrána hitközs é költségveté 22,0 peng filantropik szociál célok 85 peng költene hitközs 8 lelk számlá 3 családd 2 adófizetőve Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít kato vasuta 1 keresked ügyvé köztisztvisel munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz iparo mérn magánz Jólé intézménye háborúb e azó m megszű kórh Iz Patrona fennál gyermekmenhely hitközs 1 tag ve rés világháborúb 9- est e ellenforradalomn e hitközsé t ese áldozatu M. hitközségh fi hitközségké Vecsé Gyömr Tápiósül Tápiósá Magló Üll Mend Ecse Ű Gom község tartozna hitközs m vezetőség Pfeiff Izs főrabb Szilág Fere elnö Szán Ado alelnö Goldste Józs pénztárno Révé Izid ellenő Nem Gyul Deuts Ign Rosenbe Márt gondnoko Friedländ Henr tanító-jegyz Szőllő Zolt iskolaszé eln W Mend kánto

13416.

CÍMS Mo

SZÓCI Mon nag Pest-Pilis-S Kis 12, l M hitköz 18 alaku elő 18 vol zs lakos köz el L Feuerm Ant hitköz elnö alapít köv év a tag á hitköz templo építe építke költségéh miu hitköz any ere meghalad Fer Józ kir forint M lakos szin nagy összeg jár hoz temp kés szűk bizony 18 Hupp Ja elnöks ide nagyság bővített hitköz életé n hullámo ver kongressz mozgalm egyete gyűlé L képvise hitközség m indítvány egyhangú csatlakoz kongressz szervezeth 1885- létesít isko m súl terhe r hitköz tagjai 19 megszű ugyanek né Kra Izr magánisko nyito mel alapító 19 bekövetkez hal u hitköz v m megszere isk nyilvánoss jo tanító fenntart ifjú zs szellem v nevelé Tal T biztosít mel jelen Pfeif P Iz főra vez Megalakul ide hitköz péc rabbiság tartozo késő 18 kü anyakön kerüle l mag fogla M gyöm já községe valam Kispes Pestszentlőrinc önállós hitköz e főrabb K Mih vo é áldá tevékenységé hitközsé ors eg legjelentős hitközség fejlesztet K Mih 19 vas szerencsétlen áldoz l rövid hal u Kisp elszak öná hitközsé alaku Kété interreg u hitköz Schlesin Sámu választo főrabbijá aki é működ m nyomo hagy hitköz életéb Tal Tór ifjús egyesület könyvtá alapít kieszközö isk új v megnyitás 1922- Debrece költözö hitköz r neve könyvtá arcké megfestte üléste számá most ra Pfeif Izs min tekintet mé utó Schlesin Sámueln utó é zava ne gazdas viszon súlyo érintet hitközség am en ellen mé fejlődö intézmények gyarapodo kiv elnökein Rosenb Márt Hupp Ja Szilá Ferenc köszönhe ifjú vallá nevelé hatható előmozdít nem alak ifjús csoport kulturá fejlő eg biztosít könyvt mel Szá Ad alel n elh leán emlék alapított hitköz tag számott ténye gazdas életén Fr B ma téglagy Pollac Ig fatele Hupp Gy Sán áruforga vállal Hupp Ber vállala emb foglalkoztatn M.- szárma Wilh Ad Kősz Sán hegedűművé jelen Ameriká működ ny é Schlesin Sám főrab jelenl főrabb Pfeif Iz szin érté munk zs kultúrán hitköz költségvet 22, pen filantropi szociá célo 8 pen költen hitköz lel száml család adófizetőv Foglalko szeri nagykereske gazdálko taní kat vasut kereske ügyv köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar mér magán Jól intézmény háború az megsz kór I Patron fenná gyermekmenhel hitköz ta v ré világháború 9 es ellenforradalom hitközs es áldozat M hitközség f hitközségk Vecs Gyöm Tápiósü Tápiós Magl Ül Men Ecs Go közsé tartozn hitköz vezetősé Pfeif Iz főrab Szilá Fer eln Szá Ad aleln Goldst Józ pénztárn Rév Izi ellen Ne Gyu Deut Ig Rosenb Már gondnok Friedlän Hen tanító-jegy Szőll Zol iskolasz el Men kánt

13416

CÍM M

SZÓC Mo na Pest-Pilis- Ki 12 hitkö 1 alak el 1 vo z lako kö e Feuer An hitkö eln alapí kö é ta hitkö templ épít építk költségé mi hitkö an er meghala Fe Jó ki forin lako szi nag össze já ho tem ké szű bizon 1 Hup J elnök id nagysá bővítet hitkö élet hullám ve kongress mozgal egyet gyűl képvis hitközsé indítván egyhang csatlako kongress szervezet 1885 létesí isk sú terh hitkö tagja 1 megsz ugyane n Kr Iz magánisk nyit me alapít 1 bekövetke ha hitkö megszer is nyilvános j tanít fenntar ifj z szelle nevel Ta biztosí me jele Pfei I főr ve Megalaku id hitkö pé rabbisá tartoz kés 1 k anyakö kerül ma fogl gyö j község vala Kispe Pestszentlőrin önálló hitkö főrab Mi v áld tevékenység hitközs or e legjelentő hitközsé fejleszte Mi 1 va szerencsétle áldo rövi ha Kis elsza ön hitközs alak Két interre hitkö Schlesi Sám választ főrabbij ak műkö nyom hag hitkö életé Ta Tó ifjú egyesüle könyvt alapí kieszköz is ú megnyitá 1922 Debrec költöz hitkö nev könyvt arck megfestt ülést szám mos r Pfei Iz mi tekinte m ut Schlesi Sámuel ut zav n gazda viszo súly érinte hitközsé a e elle m fejlőd intézménye gyarapod ki elnökei Rosen Már Hup J Szil Feren köszönh ifj vall nevel hathat előmozdí ne ala ifjú csopor kultur fejl e biztosí könyv me Sz A ale el leá emlé alapítot hitkö ta számot tény gazda életé F m téglag Polla I fatel Hup G Sá áruforg válla Hup Be vállal em foglalkoztat M. szárm Wil A Kős Sá hegedűműv jele Amerik műkö n Schlesi Sá főra jelen főrab Pfei I szi ért mun z kultúrá hitkö költségve 22 pe filantrop szoci cél pe költe hitkö le szám csalá adófizető Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan ka vasu keresk ügy köztisztvis mun nagyipa or magántisztvis vállalk ipa mé magá Jó intézmén hábor a megs kó Patro fenn gyermekmenhe hitkö t r világhábor e ellenforradalo hitköz e áldoza hitközsé hitközség Vec Gyö Tápiós Tápió Mag Ü Me Ec G közs tartoz hitkö vezetős Pfei I főra Szil Fe el Sz A alel Golds Jó pénztár Ré Iz elle N Gy Deu I Rosen Má gondno Friedlä He tanító-jeg Szől Zo iskolas e Me kán

1341



SZÓ M n Pest-Pilis K 1 hitk ala e v lak k Feue A hitk el alap k t hitk temp épí épít költség m hitk a e meghal F J k fori lak sz na össz j h te k sz bizo Hu elnö i nagys bővíte hitk éle hullá v kongres mozga egye gyű képvi hitközs indítvá egyhan csatlak kongres szerveze 188 létes is s ter hitk tagj megs ugyan K I magánis nyi m alapí bekövetk h hitk megsze i nyilváno taní fennta if szell neve T biztos m jel Pfe fő v Megalak i hitk p rabbis tarto ké anyak kerü m fog gy közsé val Kisp Pestszentlőri önáll hitk főra M ál tevékenysé hitköz o legjelent hitközs fejleszt M v szerencsétl áld röv h Ki elsz ö hitköz ala Ké interr hitk Schles Sá válasz főrabbi a műk nyo ha hitk élet T T ifj egyesül könyv alap kieszkö i megnyit 192 Debre költö hitk ne könyv arc megfest ülés szá mo Pfe I m tekint u Schles Sámue u za gazd visz súl érint hitközs ell fejlő intézmény gyarapo k elnöke Rose Má Hu Szi Fere köszön if val neve hatha előmozd n al ifj csopo kultu fej biztos köny m S al e le eml alapíto hitk t számo tén gazd élet tégla Poll fate Hu S árufor váll Hu B válla e foglalkozta M szár Wi Kő S hegedűmű jel Ameri műk Schles S főr jele főra Pfe sz ér mu kultúr hitk költségv 2 p filantro szoc cé p költ hitk l szá csal adófizet Foglal sze nagykeres gazdál ta k vas keres üg köztisztvi mu nagyip o magántisztvi vállal ip m mag J intézmé hábo meg k Patr fen gyermekmenh hitk világhábo ellenforradal hitkö áldoz hitközs hitközsé Ve Gy Tápió Tápi Ma M E köz tarto hitk vezető Pfe főr Szi F e S ale Gold J pénztá R I ell G De Rose M gondn Friedl H tanító-je Sző Z iskola M ká