13416.htm
CÍMSZÓ: Monor
SZÓCIKK: Monor, nagyk.
Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 12,347 lak. A M.-i hitközség 1862. alakult, de már
előbb, 1845. voltak itt zsidó lakosok, köztük az elsők Löwi Mór és Feuermann Antal,
a hitközség elnöke. Az alapítást követő évben az alig 25 tagból álló hitközség
templomot épített. Az építkezés költségéhez, miután az a kis hitközség anyagi
erejét meghaladta, I. Ferenc József király 200 forinttal és a M.-i lakosság
szintén nagyobb összeggel járult hozzá. Ez a templom később szűknek bizonyult
és 1899. Huppert Jakab elnöksége idején mai nagyságára bővítették. A hitközség
életében nagy hullámokat vertek a kongresszusi mozgalmak. Az egyetemes gyűlésen
Löwi Mór képviselte a hitközséget, mely az ő indítványára egyhangúlag
csatlakozott a kongresszusi szervezethez. Az 1885-ban létesített iskola, mely
súlyos terheket rótt a hitközség tagjaira, 1903. megszűnt. De ugyanekkor néhai
Krausz Izrael egy magániskolát nyitott, melyet az alapítónak 1921.
bekövetkezett halála után a hitközség vett meg, megszerezte az iskola
nyilvánossági jogát s két tanítóval ma is fenntartja. Az ifjúság zsidó
szellemben való nevelését a Talmud Tóra biztosítja, melyet jelenleg Pfeiffer
(Papp) Izsák főrabbi vezet. Megalakulása idején a hitközség a péceli
rabbisághoz tartozott, később, 1885. külön anyakönyvi kerületté lett s magába
foglalta a M.-i és gyömrői járás községeit, valamint Kispestet és
Pestszentlőrincet. Az így önállósult hitközség első főrabbija Kohn Mihály volt,
aki 26 éves áldásos tevékenységével a hitközséget az ország egyik
legjelentősebb hitközségévé fejlesztette. Kohn Mihály 1912. vasúti
szerencsétlenség áldozata lett s röviddel halála után Kispest elszakadt és
önálló hitközséggé alakult. Kétéves interregnum után a hitközség Schlesinger
Sámuelt választotta főrabbijául, akinek 8 éves működése mély nyomokat hagyott a
hitközség életében. Talmud Tórát, ifjúsági egyesületet, könyvtárat alapított és
kieszközölte az iskola újból való megnyitását. 1922-ben Debrecenbe költözött. A
hitközség róla nevezte el a könyvtárát és arcképét megfesttette ülésterme
számára. A mostani rabbi Pfeiffer Izsák, aki minden tekintetben méltó utódja
Schlesinger Sámuelnek. Az utóbbi évek zavaros és nehéz gazdasági viszonyai
súlyosan érintették a hitközséget, amely ennek ellenére mégis fejlődött, új
intézményekkel gyarapodott, ami kiváló elnökeinek, Rosenberg Márton, Huppert
Jakab és Szilágyi Ferencnek köszönhető. Az ifjúság vallásos nevelését
hathatósan előmozdítják a nemrég alakult ifjúsági csoportok, míg a kulturális
fejlődés egyik biztosítéka az a könyvtár, melyet Szántó Adolf alelnök és neje
elhalt leányuk emlékére alapítottak. A hitközség tagjai számottevő tényezői M.
gazdasági életének. Fried Béla malma és téglagyára 80, Pollacsek Ignác
fatelepei 42, Huppert Gyula és Sándor áruforgalmi vállalata 48 és Huppert
Bernát vállalatai 20 embert foglalkoztatnak. M.-ról származik Wilheim Adolf (l.
o.), Kőszegi Sándor hegedűművész, aki jelenleg Amerikában él, itt működött
nyolc évig Schlesinger Sámuel főrabbi, és jelenlegi főrabbija Pfeiffer (Pap)
Izsák szintén értékes munkása a zsidó kultúrának. A hitközség évi költségvetése
22,000 pengő, filantropikus és szociális célokra 8500 pengőt költenek. A
hitközség 850 lelket számlál, 320 családdal és 295 adófizetővel. Foglalkozás
szerint: 4 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 2 tanító, 10 katona és vasutas, 100
kereskedő, 7 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 64 munkás, .2 nagyiparos, 5 orvos, 45
magántisztviselő, 6 vállalkozó, 42 iparos, 1 mérnök és 20 magánzó. Jóléti intézmények:
a háborúban egy azóta már megszűnt kórház és az Izr. Patronage ma is fennálló
gyermekmenhelye. A hitközség 116 tagja vett részt a világháborúban s 9-en estek
el. Az ellenforradalomnak egy hitközségi tag esett áldozatul. A M.-i
hitközséghez fiók hitközségként Vecsés. Gyömrő, Tápiósüly, Tápiósáp, Maglód,
Üllő, Mende, Ecser, Űri és Gomba községek tartoznak. A hitközség mai
vezetősége: Pfeiffer Izsák főrabbi, Szilágyi Ferenc elnök, Szántó Adolf
alelnök, Goldstein József pénztárnok, Révész Izidor ellenőr, Nemes Gyula,
Deutsch Ignác és Rosenberg Márton gondnokok. Friedländer Henrik tanító-jegyző,
Szőllősi Zoltán iskolaszéki elnök és Wax Mendel kántor.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3416. címszó a lexikon =>
613. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13416.htm
CÍMSZÓ: Monor
SZÓCIKK: Monor, nagyk. Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 12,347 lak. A M.-i
hitközség 1862. alakult, de már előbb, 1845. voltak itt zsidó lakosok, köztük
az elsők Löwi Mór és Feuermann Antal, a hitközség elnöke. Az alapítást követő
évben az alig 25 tagból álló hitközség templomot épített. Az építkezés
költségéhez, miután az a kis hitközség anyagi erejét meghaladta, I. Ferenc
József király 200 forinttal és a M.-i lakosság szintén nagyobb összeggel járult
hozzá. Ez a templom később szűknek bizonyult és 1899. Huppert Jakab elnöksége
idején mai nagyságára bővítették. A hitközség életében nagy hullámokat vertek a
kongresszusi mozgalmak. Az egyetemes gyűlésen Löwi Mór képviselte a
hitközséget, mely az ő indítványára egyhangúlag csatlakozott a kongresszusi
szervezethez. Az 1885-ban létesített iskola, mely súlyos terheket rótt a
hitközség tagjaira, 1903. megszűnt. De ugyanekkor néhai Krausz Izrael egy
magániskolát nyitott, melyet az alapítónak 1921. bekövetkezett halála után a
hitközség vett meg, megszerezte az iskola nyilvánossági jogát s két tanítóval
ma is fenntartja. Az ifjúság zsidó szellemben való nevelését a Talmud Tóra
biztosítja, melyet jelenleg Pfeiffer Papp Izsák főrabbi vezet. Megalakulása
idején a hitközség a péceli rabbisághoz tartozott, később, 1885. külön
anyakönyvi kerületté lett s magába foglalta a M.-i és gyömrői járás községeit,
valamint Kispestet és Pestszentlőrincet. Az így önállósult hitközség első
főrabbija Kohn Mihály volt, aki 26 éves áldásos tevékenységével a hitközséget az
ország egyik legjelentősebb hitközségévé fejlesztette. Kohn Mihály 1912. vasúti
szerencsétlenség áldozata lett s röviddel halála után Kispest elszakadt és
önálló hitközséggé alakult. Kétéves interregnum után a hitközség Schlesinger
Sámuelt választotta főrabbijául, akinek 8 éves működése mély nyomokat hagyott a
hitközség életében. Talmud Tórát, ifjúsági egyesületet, könyvtárat alapított és
kieszközölte az iskola újból való megnyitását. 1922-ben Debrecenbe költözött. A
hitközség róla nevezte el a könyvtárát és arcképét megfesttette ülésterme
számára. A mostani rabbi Pfeiffer Izsák, aki minden tekintetben méltó utódja
Schlesinger Sámuelnek. Az utóbbi évek zavaros és nehéz gazdasági viszonyai
súlyosan érintették a hitközséget, amely ennek ellenére mégis fejlődött, új
intézményekkel gyarapodott, ami kiváló elnökeinek, Rosenberg Márton, Huppert
Jakab és Szilágyi Ferencnek köszönhető. Az ifjúság vallásos nevelését
hathatósan előmozdítják a nemrég alakult ifjúsági csoportok, míg a kulturális
fejlődés egyik biztosítéka az a könyvtár, melyet Szántó Adolf alelnök és neje
elhalt leányuk emlékére alapítottak. A hitközség tagjai számottevő tényezői M.
gazdasági életének. Fried Béla malma és téglagyára 80, Pollacsek Ignác
fatelepei 42, Huppert Gyula és Sándor áruforgalmi vállalata 48 és Huppert
Bernát vállalatai 20 embert foglalkoztatnak. M.-ról származik Wilheim Adolf l.
o. , Kőszegi Sándor hegedűművész, aki jelenleg Amerikában él, itt működött
nyolc évig Schlesinger Sámuel főrabbi, és jelenlegi főrabbija Pfeiffer Pap Izsák
szintén értékes munkása a zsidó kultúrának. A hitközség évi költségvetése
22,000 pengő, filantropikus és szociális célokra 8500 pengőt költenek. A
hitközség 850 lelket számlál, 320 családdal és 295 adófizetővel. Foglalkozás
szerint: 4 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 2 tanító, 10 katona és vasutas, 100
kereskedő, 7 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 64 munkás, .2 nagyiparos, 5 orvos, 45
magántisztviselő, 6 vállalkozó, 42 iparos, 1 mérnök és 20 magánzó. Jóléti
intézmények: a háborúban egy azóta már megszűnt kórház és az Izr. Patronage ma
is fennálló gyermekmenhelye. A hitközség 116 tagja vett részt a világháborúban
s 9-en estek el. Az ellenforradalomnak egy hitközségi tag esett áldozatul. A
M.-i hitközséghez fiók hitközségként Vecsés. Gyömrő, Tápiósüly, Tápiósáp, Maglód,
Üllő, Mende, Ecser, Űri és Gomba községek tartoznak. A hitközség mai
vezetősége: Pfeiffer Izsák főrabbi, Szilágyi Ferenc elnök, Szántó Adolf
alelnök, Goldstein József pénztárnok, Révész Izidor ellenőr, Nemes Gyula,
Deutsch Ignác és Rosenberg Márton gondnokok. Friedländer Henrik tanító-jegyző,
Szőllősi Zoltán iskolaszéki elnök és Wax Mendel kántor.
13416.ht
CÍMSZÓ Mono
SZÓCIKK Monor nagyk Pest-Pilis-Sol Kisku vm 12,34 lak M.- hitközsé 1862
alakult d má előbb 1845 volta it zsid lakosok köztü a első Löw Mó é Feuerman
Antal hitközsé elnöke A alapítás követ évbe a ali 2 tagbó áll hitközsé templomo
épített A építkezé költségéhez miutá a ki hitközsé anyag erejé meghaladta I
Feren Józse királ 20 forintta é M.- lakossá szinté nagyob összegge járul hozzá
E templo későb szűkne bizonyul é 1899 Hupper Jaka elnökség idejé ma nagyságár
bővítették hitközsé életébe nag hullámoka verte kongresszus mozgalmak A
egyeteme gyűlése Löw Mó képviselt hitközséget mel a indítványár egyhangúla
csatlakozot kongresszus szervezethez A 1885-ba létesítet iskola mel súlyo
terheke rót hitközsé tagjaira 1903 megszűnt D ugyanekko néha Kraus Izrae eg
magániskolá nyitott melye a alapítóna 1921 bekövetkezet halál utá hitközsé vet
meg megszerezt a iskol nyilvánosság jogá ké tanítóva m i fenntartja A ifjúsá
zsid szellembe val nevelésé Talmu Tór biztosítja melye jelenle Pfeiffe Pap Izsá
főrabb vezet Megalakulás idejé hitközsé pécel rabbiságho tartozott később 1885
külö anyakönyv kerülett let magáb foglalt M.- é gyömrő járá községeit valamin
Kispeste é Pestszentlőrincet A íg önállósul hitközsé els főrabbij Koh Mihál
volt ak 2 éve áldáso tevékenységéve hitközsége a orszá egyi legjelentőseb
hitközségév fejlesztette Koh Mihál 1912 vasút szerencsétlensé áldozat let
rövidde halál utá Kispes elszakad é önáll hitközségg alakult Kétéve interregnu
utá hitközsé Schlesinge Sámuel választott főrabbijául akine éve működés mél
nyomoka hagyot hitközsé életében Talmu Tórát ifjúság egyesületet könyvtára
alapítot é kieszközölt a iskol újbó val megnyitását 1922-be Debrecenb költözött
hitközsé ról nevezt e könyvtárá é arcképé megfesttett ülésterm számára mostan
rabb Pfeiffe Izsák ak minde tekintetbe mélt utódj Schlesinge Sámuelnek A utóbb
éve zavaro é nehé gazdaság viszonya súlyosa érintetté hitközséget amel enne
ellenér mégi fejlődött ú intézményekke gyarapodott am kivál elnökeinek Rosenber
Márton Hupper Jaka é Szilágy Ferencne köszönhető A ifjúsá valláso nevelésé
hathatósa előmozdítjá nemré alakul ifjúság csoportok mí kulturáli fejlődé egyi
biztosíték a könyvtár melye Szánt Adol alelnö é nej elhal leányu emlékér
alapítottak hitközsé tagja számottev tényező M gazdaság életének Frie Bél malm
é téglagyár 80 Pollacse Igná fatelepe 42 Hupper Gyul é Sándo áruforgalm
vállalat 4 é Hupper Berná vállalata 2 ember foglalkoztatnak M.-ró származi
Wilhei Adol l o Kőszeg Sándo hegedűművész ak jelenle Amerikába él it működöt
nyol évi Schlesinge Sámue főrabbi é jelenleg főrabbij Pfeiffe Pa Izsá szinté
értéke munkás zsid kultúrának hitközsé év költségvetés 22,00 pengő filantropiku
é szociáli célokr 850 pengő költenek hitközsé 85 lelke számlál 32 családda é 29
adófizetővel Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó tanító 1 katon é
vasutas 10 kereskedő ügyvéd köztisztviselő 6 munkás . nagyiparos orvos 4
magántisztviselő vállalkozó 4 iparos mérnö é 2 magánzó Jólét intézmények
háborúba eg azót má megszűn kórhá é a Izr Patronag m i fennáll gyermekmenhelye
hitközsé 11 tagj vet rész világháborúba 9-e este el A ellenforradalomna eg
hitközség ta eset áldozatul M.- hitközséghe fió hitközségkén Vecsés Gyömrő
Tápiósüly Tápiósáp Maglód Üllő Mende Ecser Űr é Gomb községe tartoznak hitközsé
ma vezetősége Pfeiffe Izsá főrabbi Szilágy Feren elnök Szánt Adol alelnök
Goldstei Józse pénztárnok Révés Izido ellenőr Neme Gyula Deutsc Igná é Rosenber
Márto gondnokok Friedlände Henri tanító-jegyző Szőllős Zoltá iskolaszék elnö é
Wa Mende kántor
13416.h
CÍMSZ Mon
SZÓCIK Mono nagy Pest-Pilis-So Kisk v 12,3 la M. hitközs 186 alakul m előb
184 volt i zsi lakoso közt els Lö M Feuerma Anta hitközs elnök alapítá köve évb
al tagb ál hitközs templom építet építkez költségéhe miut k hitközs anya erej
meghaladt Fere Józs kirá 2 forintt M. lakoss szint nagyo összegg járu hozz
templ késő szűkn bizonyu 189 Huppe Jak elnöksé idej m nagyságá bővítetté
hitközs életéb na hullámok vert kongresszu mozgalma egyetem gyűlés Lö M
képvisel hitközsége me indítványá egyhangúl csatlakozo kongresszu szervezethe
1885-b létesíte iskol me súly terhek ró hitközs tagjair 190 megszűn ugyanekk
néh Krau Izra e magániskol nyitot mely alapítón 192 bekövetkeze halá ut hitközs
ve me megszerez isko nyilvánossá jog k tanítóv fenntartj ifjús zsi szellemb va
nevelés Talm Tó biztosítj mely jelenl Pfeiff Pa Izs főrab veze Megalakulá idej
hitközs péce rabbiságh tartozot későb 188 kül anyaköny kerület le magá foglal
M. gyömr jár községei valami Kispest Pestszentlőrince í önállósu hitközs el
főrabbi Ko Mihá vol a év áldás tevékenységév hitközség orsz egy legjelentőse
hitközségé fejlesztett Ko Mihá 191 vasú szerencsétlens áldoza le rövidd halá ut
Kispe elszaka önál hitközség alakul Kétév interregn ut hitközs Schlesing Sámue
választot főrabbijáu akin év működé mé nyomok hagyo hitközs életébe Talm Tórá
ifjúsá egyesülete könyvtár alapíto kieszközöl isko újb va megnyitásá 1922-b
Debrecen költözöt hitközs ró nevez könyvtár arckép megfesttet üléster számár
mosta rab Pfeiff Izsá a mind tekintetb mél utód Schlesing Sámuelne utób év
zavar neh gazdasá viszony súlyos érintett hitközsége ame enn ellené még
fejlődöt intézményekk gyarapodot a kivá elnökeine Rosenbe Márto Huppe Jak Szilág
Ferencn köszönhet ifjús vallás nevelés hathatós előmozdítj nemr alaku ifjúsá
csoporto m kulturál fejlőd egy biztosíté könyvtá mely Szán Ado aleln ne elha
leány emléké alapította hitközs tagj számotte tényez gazdasá életéne Fri Bé mal
téglagyá 8 Pollacs Ign fatelep 4 Huppe Gyu Sánd áruforgal vállala Huppe Bern
vállalat embe foglalkoztatna M.-r származ Wilhe Ado Kősze Sánd hegedűművés a
jelenl Amerikáb é i működö nyo év Schlesing Sámu főrabb jelenle főrabbi Pfeiff
P Izs szint érték munká zsi kultúrána hitközs é költségveté 22,0 peng
filantropik szociál célok 85 peng költene hitközs 8 lelk számlá 3 családd 2
adófizetőve Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít kato vasuta 1
keresked ügyvé köztisztvisel munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz iparo
mérn magánz Jólé intézménye háborúb e azó m megszű kórh Iz Patrona fennál
gyermekmenhely hitközs 1 tag ve rés világháborúb 9- est e ellenforradalomn e
hitközsé t ese áldozatu M. hitközségh fi hitközségké Vecsé Gyömr Tápiósül
Tápiósá Magló Üll Mend Ecse Ű Gom község tartozna hitközs m vezetőség Pfeiff
Izs főrabb Szilág Fere elnö Szán Ado alelnö Goldste Józs pénztárno Révé Izid
ellenő Nem Gyul Deuts Ign Rosenbe Márt gondnoko Friedländ Henr tanító-jegyz
Szőllő Zolt iskolaszé eln W Mend kánto
13416.
CÍMS Mo
SZÓCI Mon nag Pest-Pilis-S Kis 12, l M hitköz 18 alaku elő 18 vol zs lakos
köz el L Feuerm Ant hitköz elnö alapít köv év a tag á hitköz templo építe
építke költségéh miu hitköz any ere meghalad Fer Józ kir forint M lakos szin
nagy összeg jár hoz temp kés szűk bizony 18 Hupp Ja elnöks ide nagyság bővített
hitköz életé n hullámo ver kongressz mozgalm egyete gyűlé L képvise hitközség m
indítvány egyhangú csatlakoz kongressz szervezeth 1885- létesít isko m súl
terhe r hitköz tagjai 19 megszű ugyanek né Kra Izr magánisko nyito mel alapító
19 bekövetkez hal u hitköz v m megszere isk nyilvánoss jo tanító fenntart ifjú
zs szellem v nevelé Tal T biztosít mel jelen Pfeif P Iz főra vez Megalakul ide
hitköz péc rabbiság tartozo késő 18 kü anyakön kerüle l mag fogla M gyöm já
községe valam Kispes Pestszentlőrinc önállós hitköz e főrabb K Mih vo é áldá
tevékenységé hitközsé ors eg legjelentős hitközség fejlesztet K Mih 19 vas
szerencsétlen áldoz l rövid hal u Kisp elszak öná hitközsé alaku Kété interreg
u hitköz Schlesin Sámu választo főrabbijá aki é működ m nyomo hagy hitköz
életéb Tal Tór ifjús egyesület könyvtá alapít kieszközö isk új v megnyitás
1922- Debrece költözö hitköz r neve könyvtá arcké megfestte üléste számá most
ra Pfeif Izs min tekintet mé utó Schlesin Sámueln utó é zava ne gazdas viszon
súlyo érintet hitközség am en ellen mé fejlődö intézmények gyarapodo kiv
elnökein Rosenb Márt Hupp Ja Szilá Ferenc köszönhe ifjú vallá nevelé hatható
előmozdít nem alak ifjús csoport kulturá fejlő eg biztosít könyvt mel Szá Ad
alel n elh leán emlék alapított hitköz tag számott ténye gazdas életén Fr B ma
téglagy Pollac Ig fatele Hupp Gy Sán áruforga vállal Hupp Ber vállala emb
foglalkoztatn M.- szárma Wilh Ad Kősz Sán hegedűművé jelen Ameriká működ ny é
Schlesin Sám főrab jelenl főrabb Pfeif Iz szin érté munk zs kultúrán hitköz
költségvet 22, pen filantropi szociá célo 8 pen költen hitköz lel száml család
adófizetőv Foglalko szeri nagykereske gazdálko taní kat vasut kereske ügyv
köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar mér magán Jól
intézmény háború az megsz kór I Patron fenná gyermekmenhel hitköz ta v ré
világháború 9 es ellenforradalom hitközs es áldozat M hitközség f hitközségk
Vecs Gyöm Tápiósü Tápiós Magl Ül Men Ecs Go közsé tartozn hitköz vezetősé Pfeif
Iz főrab Szilá Fer eln Szá Ad aleln Goldst Józ pénztárn Rév Izi ellen Ne Gyu
Deut Ig Rosenb Már gondnok Friedlän Hen tanító-jegy Szőll Zol iskolasz el Men
kánt
13416
CÍM M
SZÓC Mo na Pest-Pilis- Ki 12 hitkö 1 alak el 1 vo z lako kö e Feuer An hitkö
eln alapí kö é ta hitkö templ épít építk költségé mi hitkö an er meghala Fe Jó
ki forin lako szi nag össze já ho tem ké szű bizon 1 Hup J elnök id nagysá
bővítet hitkö élet hullám ve kongress mozgal egyet gyűl képvis hitközsé
indítván egyhang csatlako kongress szervezet 1885 létesí isk sú terh hitkö
tagja 1 megsz ugyane n Kr Iz magánisk nyit me alapít 1 bekövetke ha hitkö
megszer is nyilvános j tanít fenntar ifj z szelle nevel Ta biztosí me jele Pfei
I főr ve Megalaku id hitkö pé rabbisá tartoz kés 1 k anyakö kerül ma fogl gyö j
község vala Kispe Pestszentlőrin önálló hitkö főrab Mi v áld tevékenység
hitközs or e legjelentő hitközsé fejleszte Mi 1 va szerencsétle áldo rövi ha
Kis elsza ön hitközs alak Két interre hitkö Schlesi Sám választ főrabbij ak műkö
nyom hag hitkö életé Ta Tó ifjú egyesüle könyvt alapí kieszköz is ú megnyitá
1922 Debrec költöz hitkö nev könyvt arck megfestt ülést szám mos r Pfei Iz mi
tekinte m ut Schlesi Sámuel ut zav n gazda viszo súly érinte hitközsé a e elle
m fejlőd intézménye gyarapod ki elnökei Rosen Már Hup J Szil Feren köszönh ifj
vall nevel hathat előmozdí ne ala ifjú csopor kultur fejl e biztosí könyv me Sz
A ale el leá emlé alapítot hitkö ta számot tény gazda életé F m téglag Polla I
fatel Hup G Sá áruforg válla Hup Be vállal em foglalkoztat M. szárm Wil A Kős
Sá hegedűműv jele Amerik műkö n Schlesi Sá főra jelen főrab Pfei I szi ért mun
z kultúrá hitkö költségve 22 pe filantrop szoci cél pe költe hitkö le szám
csalá adófizető Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan ka vasu keresk ügy
köztisztvis mun nagyipa or magántisztvis vállalk ipa mé magá Jó intézmén hábor
a megs kó Patro fenn gyermekmenhe hitkö t r világhábor e ellenforradalo hitköz
e áldoza hitközsé hitközség Vec Gyö Tápiós Tápió Mag Ü Me Ec G közs tartoz
hitkö vezetős Pfei I főra Szil Fe el Sz A alel Golds Jó pénztár Ré Iz elle N Gy
Deu I Rosen Má gondno Friedlä He tanító-jeg Szől Zo iskolas e Me kán
1341
CÍ
SZÓ M n Pest-Pilis K 1 hitk ala e v lak k Feue A hitk el alap k t hitk temp
épí épít költség m hitk a e meghal F J k fori lak sz na össz j h te k sz bizo
Hu elnö i nagys bővíte hitk éle hullá v kongres mozga egye gyű képvi hitközs
indítvá egyhan csatlak kongres szerveze 188 létes is s ter hitk tagj megs ugyan
K I magánis nyi m alapí bekövetk h hitk megsze i nyilváno taní fennta if szell
neve T biztos m jel Pfe fő v Megalak i hitk p rabbis tarto ké anyak kerü m fog
gy közsé val Kisp Pestszentlőri önáll hitk főra M ál tevékenysé hitköz o
legjelent hitközs fejleszt M v szerencsétl áld röv h Ki elsz ö hitköz ala Ké interr
hitk Schles Sá válasz főrabbi a műk nyo ha hitk élet T T ifj egyesül könyv alap
kieszkö i megnyit 192 Debre költö hitk ne könyv arc megfest ülés szá mo Pfe I m
tekint u Schles Sámue u za gazd visz súl érint hitközs ell fejlő intézmény
gyarapo k elnöke Rose Má Hu Szi Fere köszön if val neve hatha előmozd n al ifj
csopo kultu fej biztos köny m S al e le eml alapíto hitk t számo tén gazd élet
tégla Poll fate Hu S árufor váll Hu B válla e foglalkozta M szár Wi Kő S
hegedűmű jel Ameri műk Schles S főr jele főra Pfe sz ér mu kultúr hitk költségv
2 p filantro szoc cé p költ hitk l szá csal adófizet Foglal sze nagykeres
gazdál ta k vas keres üg köztisztvi mu nagyip o magántisztvi vállal ip m mag J
intézmé hábo meg k Patr fen gyermekmenh hitk világhábo ellenforradal hitkö
áldoz hitközs hitközsé Ve Gy Tápió Tápi Ma M E köz tarto hitk vezető Pfe főr
Szi F e S ale Gold J pénztá R I ell G De Rose M gondn Friedl H tanító-je Sző Z
iskola M ká