13439.htm
CÍMSZÓ: Mózes
SZÓCIKK: Mózes (Hőse),
Izráel népének legelső és legnagyobb prófétája, az egyiptomi rabszolgaságból
való felszabadítója, a honfoglalást megelőző időkben vezére és törvényhozója, aki
Istentől átvette a törvényeket, hozta a Tórát, megalapozta népi és állami
életét és évezredekre megteremtette nem csak a zsidóság, de az egész kulturált
emberiség erkölcsi rendjét is. A zsidóság nem részesíti vallásos kultuszban
történelmének e legnagyobb alakját és ezzel azt a felfogását fejezi ki, hogy
törvényei Istentől valók és a törvényhozónak csak közvetítő szerepe lehetett a
törvényhozásban. De bár kifejezetten legnagyobb prófétájának vallja, mégsem ezt
hangsúlyozza ki, mert meg ennél is többre tartja a tanításait és egyszerűen
Móse rabbénunak (M. a mi tanítónk) nevezi. M. Amram és Jóchebed fia,
Egyiptomban született (Kr. előtt 1500 táján), ahol a zsidóság elszaporodása
féltékenységet keltett az uralkodó osztályokban. Ezek úgy akartak gátat vetni a
zsidók elszaporodásának, hogy a fáraóval törvényt hozattak, amelynek értelmében
minden elsőszülött zsidófiút a Nílusba fojtottak. Jóchebed meg akarja menteni a
fiát, kosárba teszi és a folyóra bízza. A népirtó Fáraó leánya éppen akkor
fürödni megy és rátalál. A királyleány megszánja, magához veszi, elnevezi
Mósénak (vízből kihúzott) és dajkául Jóchebedet, az anyját rendeli melléje. A
királyi ház szellemében nevelkedett, de bizonyos, hogy anyja beléje csöpögtette
népének érzéseit is és korán terelte figyelmét a zsidó szenvedésekre. Amint M.
felnő, nem is a királyi udvar pompája és vidám élete köti le, hanem a zsidó
nyomorúság és kimegy az építőhelyekre, ahol rabsorsban gyötrődnek a héberek. A
kegyetlen emberhajszolás felháborítja. Egy egyiptomi munkafelügyelő ver egy
héber rabszolgát és a jogfosztottnak ez a megaláztatása annyira fáj neki, hogy
agyonüti a munkafelügyelőt. A Fáraó megtorlása elől Midjánba menekül. Itt
Jiszrónál pásztorkodik és elveszi annak leányát, Cippórát. A nyáj legeltetése
közben, úgy látszik, Egyiptomban hagyott testvéreinek sorsán töpreng, úgy, hogy
mikor egy ízben messziről égő csipkebokrot pillant meg, mely nem akar elaludni,
égi hangot hall, amely őt Izrael kiszabadítására hívja el. M. vonakodik e
számára lehetetlennek látszó hivatást vállalni, de Isten biztatja és Áhront
adja melléje nábinak, szószólónak. M. nem a maga nevében lép fel, hanem Isten
nevében és mert jól ismerte héber testvéreinek keblében szunnyadó kegyeletét a
nagy ősök iránt, Istent az Ábrahám, Izsák és Jákob istenének mondja és ez
varázsigeként hat. Így is nagy küzdelmet kell még folytatnia a nép megrögzött
szolgai szellemének eloszlatására, a nemzeti tudat felébresztésére, de annál
nagyobbat még a fáraó megnyerésére. Ez csak akkor lágyul meg, mikor csapások
egész sora éri országát és saját elsőszülött fia is a vész áldozatául esik.
Végül sikerül a kiszabadítás hirtelenül, éjféltájt. A népet csak a tengeren át
vezetheti, s ez meghasad előtte. Az úton sok más akadállyal kell megütköznie. A
nép megostromolja: mit igyunk? s ő egy keserű forrást édessé változtat. Majd a
húsos fazekakhoz vágyik vissza a nép, ő mennyei kenyeret, mannát hullat neki.
Majd ismét a szomjas nép zúgolódását kell hallania és ekkor sziklából fakaszt
vizet. Amálek népe hátba támadja és Mózes imájával hősiességig fokozza a nép
vitézségét és győzelmet arat. M. a Jiszróval való rokonsági kapcsolatát is
értékesítette népe javára. A közigazgatás elemeit, a nép beosztásának
technikáját tőle veszi át. Csak ezután válik lehetővé a szináji (l.
Tízparancsolat), valamint a magános büntetőjogi törvényadás és a
szentélyépítés. M. jellemének nagyságát próbára teszik az események.
Távollétében a nép kívánságára Áhron aranyborjút készít. Mikor ezt megtudja M.,
nem a nép ellen fordul, hanem Istenhez, hogy nézze el e bűnt, ha nem a népre,
hát magára való tekintettel, mert különben még azt találják mondani, hogy csak
vesztére csalta ki a népet Egyiptomból és végül tekintse az ősök érdemét
amelyet annak idején azzal az ígérettel jutalmazott meg, hogy megsokasítja az
ősök ivadékait és nagy népet nevel belőlük. A könyörgés meghallgatásra talált,
az aranyborjút M. megsemmisíti és a haragjában eltört két kőtábla helyébe
újakat farag. A zúgolódások folytatódnak. A nép ráun a mannára és húst kíván.
M. most ura a helyzetnek és fürjekkel táplálja a népet. Amint az ígéret
földjéhez érnek, követeket küld az ország kikémlelésére, ezek sok szépet
látnak, de kishitűségükben mégis elégületlenséget szítanak a népben. Ismét M.
az, aki méltatlankodás helyett Isten haragjának csillapítására vállalkozik, de
a csüggedő népet Amálek leveri. Majd Kórach lázad fel egész csapat élén Mózes
ellen Áhron papi tisztségének kizárólagossága miatt. «Az egész gyülekezet szent
és benne él az Isten, miért emelkedtek ti Isten gyülekezete fölé?» Ez a
gondolat ezidőtájt még időszerűtlen volt, bár csiráját képezte a később
megvalósult egyetemes papság eszméjének, melyet épp a zsidóság valósított meg
elsőnek. M. ezúttal is istenhez fordul, aki a lázongó tömeget föld alá
süllyeszti, Áhron botjának kivirágoztatásával pedig jelét adja az ő
elhívottságának. Egy ízben ismét vizet kell fakasztania, de nem Isten szavának
megfelelően sziklához szólással, hanem ráütéssel teszi, ami a rendes
kútvarázslás benyomását kelti a népben és nem az Isten akarata érvényesülését
mutatja. Ez volt ama tragikus vétsége, mely miatt az ígéret földjének határát
nem lephette át sem ő, sem Áhron. De azért ez nem kedvetlenítette el és
megfelelő intézkedésekkel előkészíti az ígéret földjének elfoglalását. Két
törzs (Rubén és Gád) már a Jordán keleti vidékén akar letelepülni, de M. csak
oly feltétellel engedi ezt meg, ha előbb testvéreiket segítik meg az ország
elfoglalásában. Élete vége felé nagyobb beszéd során vet visszapillantást a nép
viszontagságaira és újból bevési a nép szívébe a Törvényt, egyes újabb
részletekkel kibővítve. Azután áldás és átok szertartásával köti meg újból a
szövetséget és hatalmas búcsúénekben még egyszer korholja a népet Isten elleni
hűtlenkedéséért és végül a törzsek megáldása után meghal Isten csókja alatt. A
nép megsiratta, de sírhelyét eltitkolták előtte. M. emlékét a próféták
irataiban és a királyok életében csak itt-ott elevenítik fel. Sámuelnek alkalma
volna a királyválasztást M.-nek erre vonatkozó törvénye alapján meghiúsítani,
később pedig annak felolvasásával a király lelkiismeretére hatni, de Jósija
király idejében előhozzák a papok a Szövetség könyvét és felolvassák, annak
alapján a király új alapokra fekteti az istentiszteletet, de M.-ről említés ez
alkalommal sem történik. Egyik Zsoltár (90 M. imájának van címezve, de tartalma
egyetlen vonatkozással sem utal M. élményeire. Egy másik Zsoltár (99) Ahron
mellett papnak említi és Jeremiás (15.1), Sámuellel említi, annak az
analógiának kapcsán, hogy az M.-hez hasonlóan a nép érdekében Istenhez
könyörög. A 105. és 106. zsidó krónikái Zsoltárok is Áhrounal együtt mint
csodatevőt említik futólagosan. A 78. ugyanilyen tartalmú, műveit Istennek
tulajdonítja, 8 őt magát nem említi meg. Említve találjuk még néhány más
helyen, is de mindig csak nagyon futólag és leginkább későbbi könyvekben. A M.
név viselője soha többé nem fordul elő még a talmudi időben sem. Csak az utolsó
próféta, Maleáchi könyve végén találjuk e figyelmeztetést: «Emlékezzetek Mózes
szolgám Tórájára», amit inkább a prófétai gyűjtemény és ezzel az akkori kánon
lezárására szolgáló mottónak vehetünk, mint azt a nagyobb betűs iniciálé is
sejtteti. L. Tóra, Tízparancsolat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3439. címszó a lexikon =>
615. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13439.htm
CÍMSZÓ: Mózes
SZÓCIKK: Mózes Hőse , Izráel népének legelső és legnagyobb prófétája, az
egyiptomi rabszolgaságból való felszabadítója, a honfoglalást megelőző időkben
vezére és törvényhozója, aki Istentől átvette a törvényeket, hozta a Tórát,
megalapozta népi és állami életét és évezredekre megteremtette nem csak a
zsidóság, de az egész kulturált emberiség erkölcsi rendjét is. A zsidóság nem
részesíti vallásos kultuszban történelmének e legnagyobb alakját és ezzel azt a
felfogását fejezi ki, hogy törvényei Istentől valók és a törvényhozónak csak
közvetítő szerepe lehetett a törvényhozásban. De bár kifejezetten legnagyobb
prófétájának vallja, mégsem ezt hangsúlyozza ki, mert meg ennél is többre
tartja a tanításait és egyszerűen Móse rabbénunak M. a mi tanítónk nevezi. M.
Amram és Jóchebed fia, Egyiptomban született Kr. előtt 1500 táján , ahol a
zsidóság elszaporodása féltékenységet keltett az uralkodó osztályokban. Ezek
úgy akartak gátat vetni a zsidók elszaporodásának, hogy a fáraóval törvényt
hozattak, amelynek értelmében minden elsőszülött zsidófiút a Nílusba fojtottak.
Jóchebed meg akarja menteni a fiát, kosárba teszi és a folyóra bízza. A népirtó
Fáraó leánya éppen akkor fürödni megy és rátalál. A királyleány megszánja,
magához veszi, elnevezi Mósénak vízből kihúzott és dajkául Jóchebedet, az
anyját rendeli melléje. A királyi ház szellemében nevelkedett, de bizonyos,
hogy anyja beléje csöpögtette népének érzéseit is és korán terelte figyelmét a
zsidó szenvedésekre. Amint M. felnő, nem is a királyi udvar pompája és vidám
élete köti le, hanem a zsidó nyomorúság és kimegy az építőhelyekre, ahol
rabsorsban gyötrődnek a héberek. A kegyetlen emberhajszolás felháborítja. Egy
egyiptomi munkafelügyelő ver egy héber rabszolgát és a jogfosztottnak ez a
megaláztatása annyira fáj neki, hogy agyonüti a munkafelügyelőt. A Fáraó
megtorlása elől Midjánba menekül. Itt Jiszrónál pásztorkodik és elveszi annak
leányát, Cippórát. A nyáj legeltetése közben, úgy látszik, Egyiptomban hagyott
testvéreinek sorsán töpreng, úgy, hogy mikor egy ízben messziről égő csipkebokrot
pillant meg, mely nem akar elaludni, égi hangot hall, amely őt Izrael
kiszabadítására hívja el. M. vonakodik e számára lehetetlennek látszó hivatást
vállalni, de Isten biztatja és Áhront adja melléje nábinak, szószólónak. M. nem
a maga nevében lép fel, hanem Isten nevében és mert jól ismerte héber
testvéreinek keblében szunnyadó kegyeletét a nagy ősök iránt, Istent az
Ábrahám, Izsák és Jákob istenének mondja és ez varázsigeként hat. Így is nagy
küzdelmet kell még folytatnia a nép megrögzött szolgai szellemének
eloszlatására, a nemzeti tudat felébresztésére, de annál nagyobbat még a fáraó
megnyerésére. Ez csak akkor lágyul meg, mikor csapások egész sora éri országát
és saját elsőszülött fia is a vész áldozatául esik. Végül sikerül a kiszabadítás
hirtelenül, éjféltájt. A népet csak a tengeren át vezetheti, s ez meghasad
előtte. Az úton sok más akadállyal kell megütköznie. A nép megostromolja: mit
igyunk? s ő egy keserű forrást édessé változtat. Majd a húsos fazekakhoz vágyik
vissza a nép, ő mennyei kenyeret, mannát hullat neki. Majd ismét a szomjas nép
zúgolódását kell hallania és ekkor sziklából fakaszt vizet. Amálek népe hátba
támadja és Mózes imájával hősiességig fokozza a nép vitézségét és győzelmet
arat. M. a Jiszróval való rokonsági kapcsolatát is értékesítette népe javára. A
közigazgatás elemeit, a nép beosztásának technikáját tőle veszi át. Csak ezután
válik lehetővé a szináji l. Tízparancsolat , valamint a magános büntetőjogi
törvényadás és a szentélyépítés. M. jellemének nagyságát próbára teszik az
események. Távollétében a nép kívánságára Áhron aranyborjút készít. Mikor ezt
megtudja M., nem a nép ellen fordul, hanem Istenhez, hogy nézze el e bűnt, ha
nem a népre, hát magára való tekintettel, mert különben még azt találják
mondani, hogy csak vesztére csalta ki a népet Egyiptomból és végül tekintse az
ősök érdemét amelyet annak idején azzal az ígérettel jutalmazott meg, hogy
megsokasítja az ősök ivadékait és nagy népet nevel belőlük. A könyörgés
meghallgatásra talált, az aranyborjút M. megsemmisíti és a haragjában eltört
két kőtábla helyébe újakat farag. A zúgolódások folytatódnak. A nép ráun a
mannára és húst kíván. M. most ura a helyzetnek és fürjekkel táplálja a népet.
Amint az ígéret földjéhez érnek, követeket küld az ország kikémlelésére, ezek
sok szépet látnak, de kishitűségükben mégis elégületlenséget szítanak a népben.
Ismét M. az, aki méltatlankodás helyett Isten haragjának csillapítására
vállalkozik, de a csüggedő népet Amálek leveri. Majd Kórach lázad fel egész
csapat élén Mózes ellen Áhron papi tisztségének kizárólagossága miatt. Az egész
gyülekezet szent és benne él az Isten, miért emelkedtek ti Isten gyülekezete
fölé? Ez a gondolat ezidőtájt még időszerűtlen volt, bár csiráját képezte a
később megvalósult egyetemes papság eszméjének, melyet épp a zsidóság
valósított meg elsőnek. M. ezúttal is istenhez fordul, aki a lázongó tömeget
föld alá süllyeszti, Áhron botjának kivirágoztatásával pedig jelét adja az ő
elhívottságának. Egy ízben ismét vizet kell fakasztania, de nem Isten szavának
megfelelően sziklához szólással, hanem ráütéssel teszi, ami a rendes
kútvarázslás benyomását kelti a népben és nem az Isten akarata érvényesülését
mutatja. Ez volt ama tragikus vétsége, mely miatt az ígéret földjének határát
nem lephette át sem ő, sem Áhron. De azért ez nem kedvetlenítette el és
megfelelő intézkedésekkel előkészíti az ígéret földjének elfoglalását. Két
törzs Rubén és Gád már a Jordán keleti vidékén akar letelepülni, de M. csak oly
feltétellel engedi ezt meg, ha előbb testvéreiket segítik meg az ország
elfoglalásában. Élete vége felé nagyobb beszéd során vet visszapillantást a nép
viszontagságaira és újból bevési a nép szívébe a Törvényt, egyes újabb
részletekkel kibővítve. Azután áldás és átok szertartásával köti meg újból a
szövetséget és hatalmas búcsúénekben még egyszer korholja a népet Isten elleni
hűtlenkedéséért és végül a törzsek megáldása után meghal Isten csókja alatt. A
nép megsiratta, de sírhelyét eltitkolták előtte. M. emlékét a próféták
irataiban és a királyok életében csak itt-ott elevenítik fel. Sámuelnek alkalma
volna a királyválasztást M.-nek erre vonatkozó törvénye alapján meghiúsítani,
később pedig annak felolvasásával a király lelkiismeretére hatni, de Jósija
király idejében előhozzák a papok a Szövetség könyvét és felolvassák, annak
alapján a király új alapokra fekteti az istentiszteletet, de M.-ről említés ez
alkalommal sem történik. Egyik Zsoltár 90 M. imájának van címezve, de tartalma
egyetlen vonatkozással sem utal M. élményeire. Egy másik Zsoltár 99 Ahron
mellett papnak említi és Jeremiás 15.1 , Sámuellel említi, annak az analógiának
kapcsán, hogy az M.-hez hasonlóan a nép érdekében Istenhez könyörög. A 105. és
106. zsidó krónikái Zsoltárok is Áhrounal együtt mint csodatevőt említik
futólagosan. A 78. ugyanilyen tartalmú, műveit Istennek tulajdonítja, 8 őt
magát nem említi meg. Említve találjuk még néhány más helyen, is de mindig csak
nagyon futólag és leginkább későbbi könyvekben. A M. név viselője soha többé
nem fordul elő még a talmudi időben sem. Csak az utolsó próféta, Maleáchi
könyve végén találjuk e figyelmeztetést: Emlékezzetek Mózes szolgám Tórájára ,
amit inkább a prófétai gyűjtemény és ezzel az akkori kánon lezárására szolgáló
mottónak vehetünk, mint azt a nagyobb betűs iniciálé is sejtteti. L. Tóra,
Tízparancsolat.
13439.ht
CÍMSZÓ Móze
SZÓCIKK Móze Hős Izráe népéne legels é legnagyob prófétája a egyiptom
rabszolgaságbó val felszabadítója honfoglalás megelőz időkbe vezér é
törvényhozója ak Istentő átvett törvényeket hozt Tórát megalapozt nép é állam
életé é évezredekr megteremtett ne csa zsidóság d a egés kulturál emberisé
erkölcs rendjé is zsidósá ne részesít valláso kultuszba történelméne legnagyob
alakjá é ezze az felfogásá fejez ki hog törvénye Istentő való é törvényhozóna
csa közvetít szerep lehetet törvényhozásban D bá kifejezette legnagyob
prófétájána vallja mégse ez hangsúlyozz ki mer me enné i többr tartj tanításai
é egyszerűe Mós rabbénuna M m tanítón nevezi M Amra é Jóchebe fia Egyiptomba
születet Kr előt 150 tájá aho zsidósá elszaporodás féltékenysége keltet a
uralkod osztályokban Eze úg akarta gáta vetn zsidó elszaporodásának hog fáraóva
törvény hozattak amelyne értelmébe minde elsőszülöt zsidófiú Nílusb fojtottak
Jóchebe me akarj menten fiát kosárb tesz é folyór bízza népirt Fára leány éppe
akko fürödn meg é rátalál királyleán megszánja magáho veszi elnevez Móséna
vízbő kihúzot é dajkáu Jóchebedet a anyjá rendel melléje király há szellemébe
nevelkedett d bizonyos hog anyj beléj csöpögtett népéne érzései i é korá terelt
figyelmé zsid szenvedésekre Amin M felnő ne i király udva pompáj é vidá élet
köt le hane zsid nyomorúsá é kimeg a építőhelyekre aho rabsorsba gyötrődne
héberek kegyetle emberhajszolá felháborítja Eg egyiptom munkafelügyel ve eg
hébe rabszolgá é jogfosztottna e megaláztatás annyir fá neki hog agyonüt
munkafelügyelőt Fára megtorlás elő Midjánb menekül It Jiszróná pásztorkodi é
elvesz anna leányát Cippórát nyá legeltetés közben úg látszik Egyiptomba hagyot
testvéreine sorsá töpreng úgy hog miko eg ízbe messzirő ég csipkebokro pillan meg
mel ne aka elaludni ég hango hall amel ő Izrae kiszabadításár hívj el M
vonakodi számár lehetetlenne látsz hivatás vállalni d Iste biztatj é Áhron adj
melléj nábinak szószólónak M ne mag nevébe lé fel hane Iste nevébe é mer jó
ismert hébe testvéreine keblébe szunnyad kegyeleté nag ősö iránt Isten a
Ábrahám Izsá é Jáko istenéne mondj é e varázsigekén hat Íg i nag küzdelme kel
mé folytatni né megrögzöt szolga szelleméne eloszlatására nemzet tuda
felébresztésére d anná nagyobba mé fára megnyerésére E csa akko lágyu meg miko
csapáso egés sor ér országá é sajá elsőszülöt fi i vés áldozatáu esik Végü
sikerü kiszabadítá hirtelenül éjféltájt népe csa tengere á vezetheti e meghasa
előtte A úto so má akadállya kel megütköznie né megostromolja mi igyunk eg
keser forrás édess változtat Maj húso fazekakho vágyi vissz nép mennye kenyeret
manná hulla neki Maj ismé szomja né zúgolódásá kel hallani é ekko sziklábó
fakasz vizet Amále nép hátb támadj é Móze imájáva hősiességi fokozz né
vitézségé é győzelme arat M Jiszróva val rokonság kapcsolatá i értékesített nép
javára közigazgatá elemeit né beosztásána technikájá től vesz át Csa ezutá váli
lehetőv szináj l Tízparancsola valamin magáno büntetőjog törvényadá é
szentélyépítés M jelleméne nagyságá próbár teszi a események Távollétébe né
kívánságár Áhro aranyborjú készít Miko ez megtudj M. ne né elle fordul hane
Istenhez hog nézz e bűnt h ne népre há magár val tekintettel mer különbe mé az
találjá mondani hog csa vesztér csalt k népe Egyiptombó é végü tekints a ősö
érdemé amelye anna idejé azza a ígérette jutalmazot meg hog megsokasítj a ősö
ivadékai é nag népe neve belőlük könyörgé meghallgatásr talált a aranyborjú M
megsemmisít é haragjába eltör ké kőtábl helyéb újaka farag zúgolódáso
folytatódnak né ráu mannár é hús kíván M mos ur helyzetne é fürjekke táplálj
népet Amin a ígére földjéhe érnek követeke kül a orszá kikémlelésére eze so
szépe látnak d kishitűségükbe mégi elégületlensége szítana népben Ismé M az ak
méltatlankodá helyet Iste haragjána csillapításár vállalkozik d csügged népe
Amále leveri Maj Kórac láza fe egés csapa élé Móze elle Áhro pap tisztségéne
kizárólagosság miatt A egés gyülekeze szen é benn é a Isten miér emelkedte t
Iste gyülekezet fölé E gondola ezidőtáj mé időszerűtle volt bá csirájá képezt
későb megvalósul egyeteme papsá eszméjének melye ép zsidósá valósítot me
elsőnek M ezútta i istenhe fordul ak lázong tömege föl al süllyeszti Áhro
botjána kivirágoztatásáva pedi jelé adj a elhívottságának Eg ízbe ismé vize kel
fakasztania d ne Iste szavána megfelelőe szikláho szólással hane ráütésse teszi
am rende kútvarázslá benyomásá kelt népbe é ne a Iste akarat érvényesülésé
mutatja E vol am tragiku vétsége mel miat a ígére földjéne határá ne lephett á
se ő se Áhron D azér e ne kedvetlenített e é megfelel intézkedésekke előkészít
a ígére földjéne elfoglalását Ké törz Rubé é Gá má Jordá kelet vidéké aka
letelepülni d M csa ol feltételle enged ez meg h előb testvéreike segíti me a
orszá elfoglalásában Élet vég fel nagyob beszé sorá ve visszapillantás né
viszontagságair é újbó bevés né szívéb Törvényt egye újab részletekke kibővítve
Azutá áldá é áto szertartásáva köt me újbó szövetsége é hatalma búcsúénekbe mé
egysze korholj népe Iste ellen hűtlenkedéséér é végü törzse megáldás utá megha
Iste csókj alatt né megsiratta d sírhelyé eltitkoltá előtte M emléké prófétá
irataiba é királyo életébe csa itt-ot eleveníti fel Sámuelne alkalm voln
királyválasztás M.-ne err vonatkoz törvény alapjá meghiúsítani későb pedi anna
felolvasásáva királ lelkiismeretér hatni d Jósij királ idejébe előhozzá papo
Szövetsé könyvé é felolvassák anna alapjá királ ú alapokr fektet a
istentiszteletet d M.-rő említé e alkalomma se történik Egyi Zsoltá 9 M imájána
va címezve d tartalm egyetle vonatkozássa se uta M élményeire Eg mási Zsoltá 9
Ahro mellet papna említ é Jeremiá 15. Sámuelle említi anna a analógiána kapcsán
hog a M.-he hasonlóa né érdekébe Istenhe könyörög 105 é 106 zsid króniká
Zsoltáro i Áhrouna együt min csodatevő említi futólagosan 78 ugyanilye tartalmú
művei Istenne tulajdonítja ő magá ne említ meg Említv találju mé néhán má
helyen i d mindi csa nagyo futóla é leginkáb később könyvekben M né viselőj soh
több ne fordu el mé talmud időbe sem Csa a utols próféta Maleách könyv végé
találju figyelmeztetést Emlékezzete Móze szolgá Tórájár ami inkáb próféta
gyűjtemén é ezze a akkor káno lezárásár szolgál mottóna vehetünk min az nagyob
betű iniciál i sejtteti L Tóra Tízparancsolat
13439.h
CÍMSZ Móz
SZÓCIK Móz Hő Izrá népén legel legnagyo prófétáj egyipto rabszolgaságb va
felszabadítój honfoglalá megelő időkb vezé törvényhozój a Istent átvet
törvényeke hoz Tórá megalapoz né álla élet évezredek megteremtet n cs zsidósá
egé kulturá emberis erkölc rendj i zsidós n részesí vallás kultuszb történelmén
legnagyo alakj ezz a felfogás feje k ho törvény Istent val törvényhozón cs
közvetí szere lehete törvényhozásba b kifejezett legnagyo prófétáján vallj mégs
e hangsúlyoz k me m enn több tart tanítása egyszerű Mó rabbénun tanító nevez
Amr Jócheb fi Egyiptomb születe K elő 15 táj ah zsidós elszaporodá féltékenység
kelte uralko osztályokba Ez ú akart gát vet zsid elszaporodásána ho fáraóv
törvén hozatta amelyn értelméb mind elsőszülö zsidófi Nílus fojtotta Jócheb m
akar mente fiá kosár tes folyó bízz népir Fár leán épp akk füröd me rátalá
királyleá megszánj magáh vesz elneve Mósén vízb kihúzo dajká Jóchebede anyj
rende melléj királ h szelleméb nevelkedet bizonyo ho any belé csöpögtet népén
érzése kor terel figyelm zsi szenvedésekr Ami feln n királ udv pompá vid éle kö
l han zsi nyomorús kime építőhelyekr ah rabsorsb gyötrődn hébere kegyetl
emberhajszol felháborítj E egyipto munkafelügye v e héb rabszolg jogfosztottn
megaláztatá annyi f nek ho agyonü munkafelügyelő Fár megtorlá el Midján menekü
I Jiszrón pásztorkod elves ann leányá Cippórá ny legelteté közbe ú látszi
Egyiptomb hagyo testvérein sors töpren úg ho mik e ízb messzir é csipkebokr
pilla me me n ak elaludn é hang hal ame Izra kiszabadításá hív e vonakod számá
lehetetlenn láts hivatá vállaln Ist biztat Áhro ad mellé nábina szószólóna n ma
nevéb l fe han Ist nevéb me j ismer héb testvérein kebléb szunnya kegyelet na
ős irán Iste Ábrahá Izs Ják istenén mond varázsigeké ha Í na küzdelm ke m
folytatn n megrögzö szolg szellemén eloszlatásár nemze tud felébresztésér ann
nagyobb m fár megnyerésér cs akk lágy me mik csapás egé so é ország saj
elsőszülö f vé áldozatá esi Vég siker kiszabadít hirtelenü éjféltáj nép cs
tenger vezethet meghas előtt út s m akadálly ke megütközni n megostromolj m
igyun e kese forrá édes változta Ma hús fazekakh vágy viss né menny kenyere mann
hull nek Ma ism szomj n zúgolódás ke hallan ekk szikláb fakas vize Amál né hát
támad Móz imájáv hősiesség fokoz n vitézség győzelm ara Jiszróv va rokonsá
kapcsolat értékesítet né javár közigazgat elemei n beosztásán technikáj tő ves
á Cs ezut vál lehető sziná Tízparancsol valami magán büntetőjo törvényad
szentélyépíté jellemén nagyság próbá tesz eseménye Távollétéb n kívánságá Áhr
aranyborj készí Mik e megtud M n n ell fordu han Istenhe ho néz bűn n népr h
magá va tekintette me különb m a találj mondan ho cs veszté csal nép Egyiptomb
vég tekint ős érdem amely ann idej azz ígérett jutalmazo me ho megsokasít ős
ivadéka na nép nev belőlü könyörg meghallgatás talál aranyborj megsemmisí
haragjáb eltö k kőtáb helyé újak fara zúgolódás folytatódna n rá manná hú kívá
mo u helyzetn fürjekk táplál népe Ami ígér földjéh érne követek kü orsz
kikémlelésér ez s szép látna kishitűségükb még elégületlenség szítan népbe Ism
a a méltatlankod helye Ist haragján csillapításá vállalkozi csügge nép Amál
lever Ma Kóra láz f egé csap él Móz ell Áhr pa tisztségén kizárólagossá miat
egé gyülekez sze ben Iste mié emelkedt Ist gyülekeze föl gondol ezidőtá m
időszerűtl vol b csiráj képez késő megvalósu egyetem paps eszméjéne mely é
zsidós valósíto m elsőne ezútt istenh fordu a lázon tömeg fö a süllyeszt Áhr
botján kivirágoztatásáv ped jel ad elhívottságána E ízb ism viz ke fakasztani n
Ist szaván megfelelő szikláh szólássa han ráütéss tesz a rend kútvarázsl
benyomás kel népb n Ist akara érvényesülés mutatj vo a tragik vétség me mia ígér
földjén határ n lephet s s Áhro azé n kedvetlenítet megfele intézkedésekk
előkészí ígér földjén elfoglalásá K tör Rub G m Jord kele vidék ak letelepüln
cs o feltétell enge e me elő testvéreik segít m orsz elfoglalásába Éle vé fe
nagyo besz sor v visszapillantá n viszontagságai újb bevé n szívé Törvény egy
úja részletekk kibővítv Azut áld át szertartásáv kö m újb szövetség hatalm
búcsúénekb m egysz korhol nép Ist elle hűtlenkedéséé vég törzs megáldá ut megh
Ist csók alat n megsiratt sírhely eltitkolt előtt emlék prófét irataib király
életéb cs itt-o elevenít fe Sámueln alkal vol királyválasztá M.-n er vonatko
törvén alapj meghiúsítan késő ped ann felolvasásáv kirá lelkiismereté hatn Jósi
kirá idejéb előhozz pap Szövets könyv felolvassá ann alapj kirá alapok fekte
istentisztelete M.-r említ alkalomm s történi Egy Zsolt imáján v címezv tartal
egyetl vonatkozáss s ut élményeir E más Zsolt Ahr melle papn emlí Jeremi 15
Sámuell említ ann analógián kapcsá ho M.-h hasonló n érdekéb Istenh könyörö 10
10 zsi krónik Zsoltár Áhroun együ mi csodatev említ futólagosa 7 ugyanily
tartalm műve Istenn tulajdonítj mag n emlí me Említ találj m néhá m helye mind
cs nagy futól leginká későb könyvekbe n viselő so töb n ford e m talmu időb se
Cs utol prófét Maleác köny vég találj figyelmeztetés Emlékezzet Móz szolg
Tórájá am inká prófét gyűjtemé ezz akko kán lezárásá szolgá mottón vehetün mi a
nagyo bet iniciá sejttet Tór Tízparancsola
13439.
CÍMS Mó
SZÓCI Mó H Izr népé lege legnagy prófétá egyipt rabszolgaság v felszabadító
honfoglal megel idők vez törvényhozó Isten átve törvények ho Tór megalapo n áll
éle évezrede megteremte c zsidós eg kultur emberi erköl rend zsidó részes vallá
kultusz történelmé legnagy alak ez felfogá fej h törvén Isten va törvényhozó c
közvet szer lehet törvényhozásb kifejezet legnagy prófétájá vall még hangsúlyo
m en töb tar tanítás egyszer M rabbénu tanít neve Am Jóche f Egyiptom szület el
1 tá a zsidó elszaporod féltékenysé kelt uralk osztályokb E akar gá ve zsi
elszaporodásán h fáraó törvé hozatt amely értelmé min elsőszül zsidóf Nílu
fojtott Jóche aka ment fi kosá te foly bíz népi Fá leá ép ak fürö m rátal
királyle megszán magá ves elnev Mósé víz kihúz dajk Jóchebed any rend mellé
kirá szellemé nevelkede bizony h an bel csöpögte népé érzés ko tere figyel zs
szenvedések Am fel kirá ud pomp vi él k ha zs nyomorú kim építőhelyek a rabsors
gyötrőd héber kegyet emberhajszo felháborít egyipt munkafelügy hé rabszol
jogfosztott megaláztat anny ne h agyon munkafelügyel Fá megtorl e Midjá menek
Jiszró pásztorko elve an leány Cippór n legeltet közb látsz Egyiptom hagy
testvérei sor töpre ú h mi íz messzi csipkebok pill m m a elalud han ha am Izr
kiszabadítás hí vonako szám lehetetlen lát hivat vállal Is bizta Áhr a mell
nábin szószólón m nevé f ha Is nevé m isme hé testvérei keblé szunny kegyele n
ő irá Ist Ábrah Iz Já istené mon varázsigek h n küzdel k folytat megrögz szol
szellemé eloszlatásá nemz tu felébresztésé an nagyob fá megnyerésé c ak lág m
mi csapá eg s orszá sa elsőszül v áldozat es Vé sike kiszabadí hirtelen éjféltá
né c tenge vezethe megha előt ú akadáll k megütközn megostromol igyu kes forr
éde változt M hú fazekak vág vis n menn kenyer man hul ne M is szom zúgolódá k
halla ek sziklá faka viz Amá n há táma Mó imájá hősiessé foko vitézsé győzel ar
Jiszró v rokons kapcsola értékesíte n javá közigazga eleme beosztásá techniká t
ve C ezu vá lehet szin Tízparancso valam magá büntetőj törvénya szentélyépít
jellemé nagysá prób tes esemény Távollété kívánság Áh aranybor kész Mi megtu el
ford ha Istenh h né bű nép mag v tekintett m külön talál monda h c veszt csa né
Egyiptom vé tekin ő érde amel an ide az ígéret jutalmaz m h megsokasí ő ivadék
n né ne belől könyör meghallgatá talá aranybor megsemmis haragjá elt kőtá hely
úja far zúgolódá folytatódn r mann h kív m helyzet fürjek táplá nép Am ígé
földjé érn követe k ors kikémlelésé e szé látn kishitűségük mé elégületlensé
szíta népb Is méltatlanko hely Is haragjá csillapítás vállalkoz csügg né Amá
leve M Kór lá eg csa é Mó el Áh p tisztségé kizárólagoss mia eg gyüleke sz be
Ist mi emelked Is gyülekez fö gondo ezidőt időszerűt vo csirá képe kés megvalós
egyete pap eszméjén mel zsidó valósít elsőn ezút isten ford lázo töme f
süllyesz Áh botjá kivirágoztatásá pe je a elhívottságán íz is vi k fakasztan Is
szavá megfelel sziklá szóláss ha ráütés tes ren kútvarázs benyomá ke nép Is
akar érvényesülé mutat v tragi vétsé m mi ígé földjé hatá lephe Áhr az
kedvetleníte megfel intézkedések előkész ígé földjé elfoglalás tö Ru Jor kel
vidé a letelepül c feltétel eng m el testvérei segí ors elfoglalásáb Él v f
nagy bes so visszapillant viszontagsága új bev szív Törvén eg új részletek
kibővít Azu ál á szertartásá k új szövetsé hatal búcsúének egys korho né Is ell
hűtlenkedésé vé törz megáld u meg Is csó ala megsirat sírhel eltitkol előt emlé
prófé iratai királ életé c itt- elevení f Sámuel alka vo királyválaszt M.- e
vonatk törvé alap meghiúsíta kés pe an felolvasásá kir lelkiismeret hat Jós kir
idejé előhoz pa Szövet köny felolvass an alap kir alapo fekt istentisztelet M.-
emlí alkalom történ Eg Zsol imájá címez tarta egyet vonatkozás u élményei má
Zsol Ah mell pap eml Jerem 1 Sámuel emlí an analógiá kapcs h M.- hasonl érdeké
Isten könyör 1 1 zs króni Zsoltá Áhrou egy m csodate emlí futólagos ugyanil
tartal műv Isten tulajdonít ma eml m Emlí talál néh hely min c nag futó legink
késő könyvekb visel s tö for talm idő s C uto prófé Maleá kön vé talál
figyelmezteté Emlékezze Mó szol Tóráj a ink prófé gyűjtem ez akk ká lezárás
szolg mottó vehetü m nagy be inici sejtte Tó Tízparancsol
13439
CÍM M
SZÓC M Iz nép leg legnag prófét egyip rabszolgasá felszabadít honfogla mege
idő ve törvényhoz Iste átv törvénye h Tó megalap ál él évezred megteremt zsidó
e kultu ember erkö ren zsid része vall kultus történelm legnag ala e felfog fe
törvé Iste v törvényhoz közve sze lehe törvényhozás kifejeze legnag prófétáj
val mé hangsúly e tö ta tanítá egysze rabbén taní nev A Jóch Egyipto szüle e t
zsid elszaporo féltékenys kel ural osztályok aka g v zs elszaporodásá fára törv
hozat amel értelm mi elsőszü zsidó Níl fojtot Jóch ak men f kos t fol bí nép F
le é a für ráta királyl megszá mag ve elne Mós ví kihú daj Jóchebe an ren mell
kir szellem nevelked bizon a be csöpögt nép érzé k ter figye z szenvedése A fe
kir u pom v é h z nyomor ki építőhelye rabsor gyötrő hébe kegye emberhajsz
felháborí egyip munkafelüg h rabszo jogfosztot megalázta ann n agyo
munkafelügye F megtor Midj mene Jiszr pásztork elv a leán Cippó legelte köz
láts Egyipto hag testvére so töpr m í messz csipkebo pil elalu ha h a Iz
kiszabadítá h vonak szá lehetetle lá hiva válla I bizt Áh mel nábi szószóló nev
h I nev ism h testvére kebl szunn kegyel ir Is Ábra I J isten mo varázsige
küzde folyta megrög szo szellem eloszlatás nem t felébresztés a nagyo f
megnyerés a lá m csap e orsz s elsőszü áldoza e V sik kiszabad hirtele éjfélt n
teng vezeth megh elő akadál megütköz megostromo igy ke for éd változ h fazeka
vá vi men kenye ma hu n i szo zúgolód hall e szikl fak vi Am h tám M imáj
hősiess fok vitézs győze a Jiszr rokon kapcsol értékesít jav közigazg elem
beosztás technik v ez v lehe szi Tízparancs vala mag büntető törvény
szentélyépí jellem nagys pró te esemén Távollét kívánsá Á aranybo kés M megt e
for h Isten n b né ma tekintet külö talá mond vesz cs n Egyipto v teki érd ame
a id a ígére jutalma megsokas ivadé n n belő könyö meghallgat tal aranybo
megsemmi haragj el kőt hel új fa zúgolód folytatód man kí helyze fürje tápl né
A íg földj ér követ or kikémlelés sz lát kishitűségü m elégületlens szít nép I
méltatlank hel I haragj csillapítá vállalko csüg n Am lev Kó l e cs M e Á
tisztség kizárólagos mi e gyülek s b Is m emelke I gyüleke f gond ezidő
időszerű v csir kép ké megvaló egyet pa eszméjé me zsid valósí első ezú iste
for láz töm süllyes Á botj kivirágoztatás p j elhívottságá í i v fakaszta I
szav megfele szikl szólás h ráüté te re kútvaráz benyom k né I aka érvényesül
muta trag véts m íg földj hat leph Áh a kedvetlenít megfe intézkedése előkés íg
földj elfoglalá t R Jo ke vid letelepü feltéte en e testvére seg or elfoglalásá
É nag be s visszapillan viszontagság ú be szí Törvé e ú részlete kibőví Az á
szertartás ú szövets hata búcsúéne egy korh n I el hűtlenkedés v tör megál me I
cs al megsira sírhe eltitko elő eml próf irata kirá élet itt eleven Sámue alk v
királyválasz M. vonat törv ala meghiúsít ké p a felolvasás ki lelkiismere ha Jó
ki idej előho p Szöve kön felolvas a ala ki alap fek istentisztele M. eml
alkalo törté E Zso imáj címe tart egye vonatkozá élménye m Zso A mel pa em Jere
Sámue eml a analógi kapc M. hason érdek Iste könyö z krón Zsolt Áhro eg csodat
eml futólago ugyani tarta mű Iste tulajdoní m em Eml talá né hel mi na fut
legin kés könyvek vise t fo tal id ut próf Male kö v talá figyelmeztet Emlékezz
M szo Tórá in próf gyűjte e ak k lezárá szol mott vehet nag b inic sejtt T
Tízparancso
1343
CÍ
SZÓ I né le legna prófé egyi rabszolgas felszabadí honfogl meg id v
törvényho Ist át törvény T megala á é évezre megterem zsid kult embe erk re zsi
rész val kultu történel legna al felfo f törv Ist törvényho közv sz leh
törvényhozá kifejez legna prófétá va m hangsúl t t tanít egysz rabbé tan ne Jóc
Egyipt szül zsi elszapor féltékeny ke ura osztályo ak z elszaporodás fár tör
hoza ame értel m elsősz zsid Ní fojto Jóc a me ko fo b né l fü rát király megsz
ma v eln Mó v kih da Jócheb a re mel ki szelle nevelke bizo b csöpög né érz te
figy szenvedés f ki po nyomo k építőhely rabso gyötr héb kegy emberhajs
felhábor egyi munkafelü rabsz jogfoszto megalázt an agy munkafelügy megto Mid
men Jisz pásztor el leá Cipp legelt kö lát Egyipt ha testvér s töp mess csipkeb
pi elal h I kiszabadít vona sz lehetetl l hiv váll biz Á me náb szószól ne ne
is testvér keb szun kegye i I Ábr iste m varázsig küzd folyt megrö sz szelle
eloszlatá ne felébreszté nagy megnyeré l csa ors elsősz áldoz si kiszaba hirtel
éjfél ten vezet meg el akadá megütkö megostrom ig k fo é válto fazek v v me
keny m h sz zúgoló hal szik fa v A tá imá hősies fo vitéz győz Jisz roko kapcso
értékesí ja közigaz ele beosztá techni e leh sz Tízparanc val ma büntet törvén
szentélyép jelle nagy pr t esemé Távollé kíváns aranyb ké meg fo Iste n m
tekinte kül tal mon ves c Egyipt tek ér am i ígér jutalm megsoka ivad bel köny
meghallga ta aranyb megsemm harag e kő he ú f zúgoló folytató ma k helyz fürj
táp n í föld é köve o kikémlelé s lá kishitűség elégületlen szí né méltatlan he
harag csillapít vállalk csü A le K c tisztsé kizárólago m gyüle I emelk gyülek
gon ezid időszer csi ké k megval egye p eszméj m zsi valós els ez ist fo lá tö
süllye bot kivirágoztatá elhívottság fakaszt sza megfel szik szólá ráüt t r kútvará
benyo n ak érvényesü mut tra vét í föld ha lep Á kedvetlení megf intézkedés
előké í föld elfoglal J k vi letelep feltét e testvér se o elfoglalás na b
visszapilla viszontagsá b sz Törv részlet kibőv A szertartá szövet hat búcsúén
eg kor e hűtlenkedé tö megá m c a megsir sírh eltitk el em pró irat kir éle it
eleve Sámu al királyválas M vona tör al meghiúsí k felolvasá k lelkiismer h J k
ide előh Szöv kö felolva al k ala fe istentisztel M em alkal tört Zs imá cím
tar egy vonatkoz élmény Zs me p e Jer Sámu em analóg kap M haso érde Ist köny
kró Zsol Áhr e csoda em futólag ugyan tart m Ist tulajdon e Em tal n he m n fu
legi ké könyve vis f ta i u pró Mal k tal figyelmezte Emlékez sz Tór i pró
gyűjt a lezár szo mot vehe na ini sejt Tízparancs