13465.htm

CÍMSZÓ: Munkások

SZÓCIKK: bérbe munkaerejét. A másik a nem szabad munkás, vagyis a szolga (eved), aki abban különbözik általában a rabszolgától, hogy nem egész életén át, csupán egy bizonyos ideig köteles szolgai teendőket végezni. A zsidó szolgát csak hat évig tarthatta az ura, az eladásától számított hetedik évben köteles volt azonban szabadon bocsátani. Ha a szolga ragaszkodott urához, vagy egy lányhoz, akivel házasságban élt, s akitől gyermekei voltak, nem volt köteles igénybe venni a szabadságot, de ez esetben ünnepélyes aktus keretében átfúrták a fülét. A héber szolga jogi helyzete csak a munkateljesítményt illetőleg függött az urától. Továbbá a hatóságok által lopás miatt eladott szolgát kötelezhette az ura, hogy egy kanaáni rabszolganővel házasságra lepjen. Személyi jogai különben csaknem azonosak voltak a szabad polgáréval. A Talmud a bibliai elveken túlmenőleg igyekezett a M. védelmét előmozdítani. Szerinte nem szabad munkást alantas munkára fogni, függőségét nem szabad éreztetni vele, élelmezése, ruházása és lakása mindig gazdája vagyoni viszonyainak feleljen meg. A nem-szabad munkás, vagyis a szolga, szabadságának elvesztése, vagy pedig eladás útján esetleg saját elhatározásából került szolgaságba. A háborús foglyokat a zsidó jog szerint nem lehetett szolgáknak eladni. Prófétai közbenjárásra ezeket a foglyokat azonnal szabadon bocsátották. Az emberek elrablását - oly célból, hogy azután szolgákul adják el Őket - a törvény halállal büntette. Adósság miatt azonban elveszthette a munkás a szabadságát. Az ilyen szolgaságnak két fajtája volt ismeretes: 1. ha valaki lopott és az ellopott tárgy értékének kétszeresét és esetleg ötszörösét nem tudta visszaszolgáltatni. Ez esetben a hatóság szolgának adta el annyi időre, amíg ledolgozta az ellopott tárgy értékét. 2. Szerződésileg eladhatta magát az adós hitelezőjének annyi időre, amennyi elégséges volt, hogy a kapott kölcsönt munkájával visszatérítse. Figyelemreméltó az apa azon joga, hogy kiskorú leányát szolgálónak eladhatta. (Omo turijo) A lány automatikusan visszanyerte szabadságát, ha nagykorú lett, vagy ha gazdája meghalt. A héber szolgák szabadon bocsátásának szokásos aktusa a szabadság levél átadása volt két tanú jelenlétében. Törvény szerint azonnal életbelépett a szabadságolás a szolga tovább eladása vagy gazdájának halála esetén. A hatóságilag eladott szolgának szabadon bocsátása alkalmával gazdája köteles volt bizonyos ajándékot (anoko) adni. Szabadságával együtt a szolga visszanyerte a többi szabad polgárokra érvényes jogokat is.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3465. címszó a lexikon => 621. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13465.htm

CÍMSZÓ: Munkások

SZÓCIKK: bérbe munkaerejét. A másik a nem szabad munkás, vagyis a szolga eved , aki abban különbözik általában a rabszolgától, hogy nem egész életén át, csupán egy bizonyos ideig köteles szolgai teendőket végezni. A zsidó szolgát csak hat évig tarthatta az ura, az eladásától számított hetedik évben köteles volt azonban szabadon bocsátani. Ha a szolga ragaszkodott urához, vagy egy lányhoz, akivel házasságban élt, s akitől gyermekei voltak, nem volt köteles igénybe venni a szabadságot, de ez esetben ünnepélyes aktus keretében átfúrták a fülét. A héber szolga jogi helyzete csak a munkateljesítményt illetőleg függött az urától. Továbbá a hatóságok által lopás miatt eladott szolgát kötelezhette az ura, hogy egy kanaáni rabszolganővel házasságra lepjen. Személyi jogai különben csaknem azonosak voltak a szabad polgáréval. A Talmud a bibliai elveken túlmenőleg igyekezett a M. védelmét előmozdítani. Szerinte nem szabad munkást alantas munkára fogni, függőségét nem szabad éreztetni vele, élelmezése, ruházása és lakása mindig gazdája vagyoni viszonyainak feleljen meg. A nem-szabad munkás, vagyis a szolga, szabadságának elvesztése, vagy pedig eladás útján esetleg saját elhatározásából került szolgaságba. A háborús foglyokat a zsidó jog szerint nem lehetett szolgáknak eladni. Prófétai közbenjárásra ezeket a foglyokat azonnal szabadon bocsátották. Az emberek elrablását - oly célból, hogy azután szolgákul adják el Őket - a törvény halállal büntette. Adósság miatt azonban elveszthette a munkás a szabadságát. Az ilyen szolgaságnak két fajtája volt ismeretes: 1. ha valaki lopott és az ellopott tárgy értékének kétszeresét és esetleg ötszörösét nem tudta visszaszolgáltatni. Ez esetben a hatóság szolgának adta el annyi időre, amíg ledolgozta az ellopott tárgy értékét. 2. Szerződésileg eladhatta magát az adós hitelezőjének annyi időre, amennyi elégséges volt, hogy a kapott kölcsönt munkájával visszatérítse. Figyelemreméltó az apa azon joga, hogy kiskorú leányát szolgálónak eladhatta. Omo turijo A lány automatikusan visszanyerte szabadságát, ha nagykorú lett, vagy ha gazdája meghalt. A héber szolgák szabadon bocsátásának szokásos aktusa a szabadság levél átadása volt két tanú jelenlétében. Törvény szerint azonnal életbelépett a szabadságolás a szolga tovább eladása vagy gazdájának halála esetén. A hatóságilag eladott szolgának szabadon bocsátása alkalmával gazdája köteles volt bizonyos ajándékot anoko adni. Szabadságával együtt a szolga visszanyerte a többi szabad polgárokra érvényes jogokat is.

13465.ht

CÍMSZÓ Munkáso

SZÓCIKK bérb munkaerejét mási ne szaba munkás vagyi szolg eve ak abba különbözi általába rabszolgától hog ne egés életé át csupá eg bizonyo idei kötele szolga teendőke végezni zsid szolgá csa ha évi tarthatt a ura a eladásátó számítot hetedi évbe kötele vol azonba szabado bocsátani H szolg ragaszkodot urához vag eg lányhoz akive házasságba élt akitő gyermeke voltak ne vol kötele igényb venn szabadságot d e esetbe ünnepélye aktu keretébe átfúrtá fülét hébe szolg jog helyzet csa munkateljesítmény illetőle függöt a urától Tovább hatóságo álta lopá miat eladot szolgá kötelezhett a ura hog eg kanaán rabszolganőve házasságr lepjen Személy joga különbe csakne azonosa volta szaba polgáréval Talmu biblia elveke túlmenőle igyekezet M védelmé előmozdítani Szerint ne szaba munkás alanta munkár fogni függőségé ne szaba éreztetn vele élelmezése ruházás é lakás mindi gazdáj vagyon viszonyaina felelje meg nem-szaba munkás vagyi szolga szabadságána elvesztése vag pedi eladá útjá esetle sajá elhatározásábó kerül szolgaságba háború foglyoka zsid jo szerin ne lehetet szolgákna eladni Próféta közbenjárásr ezeke foglyoka azonna szabado bocsátották A embere elrablásá ol célból hog azutá szolgáku adjá e Őke törvén halálla büntette Adóssá miat azonba elveszthett munká szabadságát A ilye szolgaságna ké fajtáj vol ismeretes 1 h valak lopot é a ellopot tárg értékéne kétszeresé é esetle ötszörösé ne tudt visszaszolgáltatni E esetbe hatósá szolgána adt e anny időre amí ledolgozt a ellopot tárg értékét 2 Szerződésile eladhatt magá a adó hitelezőjéne anny időre amenny elégsége volt hog kapot kölcsön munkájáva visszatérítse Figyelemremélt a ap azo joga hog kiskor leányá szolgálóna eladhatta Om turij lán automatikusa visszanyert szabadságát h nagykor lett vag h gazdáj meghalt hébe szolgá szabado bocsátásána szokáso aktus szabadsá levé átadás vol ké tan jelenlétében Törvén szerin azonna életbelépet szabadságolá szolg továb eladás vag gazdájána halál esetén hatóságila eladot szolgána szabado bocsátás alkalmáva gazdáj kötele vol bizonyo ajándéko anok adni Szabadságáva együt szolg visszanyert több szaba polgárokr érvénye jogoka is

13465.h

CÍMSZ Munkás

SZÓCIK bér munkaerejé más n szab munká vagy szol ev a abb különböz általáb rabszolgátó ho n egé élet á csup e bizony ide kötel szolg teendők végezn zsi szolg cs h év tarthat ur eladását számíto heted évb kötel vo azonb szabad bocsátan szol ragaszkodo uráho va e lányho akiv házasságb él akit gyermek volta n vo kötel igény ven szabadságo esetb ünnepély akt keretéb átfúrt fülé héb szol jo helyze cs munkateljesítmén illetől függö urátó Továb hatóság ált lop mia elado szolg kötelezhet ur ho e kanaá rabszolganőv házasság lepje Személ jog különb csakn azonos volt szab polgáréva Talm bibli elvek túlmenől igyekeze védelm előmozdítan Szerin n szab munká alant munká fogn függőség n szab éreztet vel élelmezés ruházá laká mind gazdá vagyo viszonyain felelj me nem-szab munká vagy szolg szabadságán elvesztés va ped elad útj esetl saj elhatározásáb kerü szolgaságb hábor foglyok zsi j szeri n lehete szolgákn eladn Prófét közbenjárás ezek foglyok azonn szabad bocsátottá ember elrablás o célbó ho azut szolgák adj Ők törvé haláll büntett Adóss mia azonb elveszthet munk szabadságá ily szolgaságn k fajtá vo ismerete vala lopo ellopo tár értékén kétszeres esetl ötszörös n tud visszaszolgáltatn esetb hatós szolgán ad ann időr am ledolgoz ellopo tár értéké Szerződésil eladhat mag ad hitelezőjén ann időr amenn elégség vol ho kapo kölcsö munkájáv visszatéríts Figyelemremél a az jog ho kisko leány szolgálón eladhatt O turi lá automatikus visszanyer szabadságá nagyko let va gazdá meghal héb szolg szabad bocsátásán szokás aktu szabads lev átadá vo k ta jelenlétébe Törvé szeri azonn életbelépe szabadságol szol tová eladá va gazdáján halá eseté hatóságil elado szolgán szabad bocsátá alkalmáv gazdá kötel vo bizony ajándék ano adn Szabadságáv együ szol visszanyer töb szab polgárok érvény jogok i

13465.

CÍMS Munká

SZÓCI bé munkaerej má sza munk vag szo e ab különbö általá rabszolgát h eg éle csu bizon id köte szol teendő végez zs szol c é tartha u eladásá számít hete év köte v azon szaba bocsáta szo ragaszkod uráh v lányh aki házasság é aki gyerme volt v köte igén ve szabadság eset ünnepél ak kereté átfúr fül hé szo j helyz c munkateljesítmé illető függ urát Tová hatósá ál lo mi elad szol kötelezhe u h kana rabszolganő házassá lepj Szemé jo külön csak azono vol sza polgárév Tal bibl elve túlmenő igyekez védel előmozdíta Szeri sza munk alan munk fog függősé sza érezte ve élelmezé ruház lak min gazd vagy viszonyai felel m nem-sza munk vag szol szabadságá elveszté v pe ela út eset sa elhatározásá ker szolgaság hábo foglyo zs szer lehet szolgák elad Prófé közbenjárá eze foglyo azon szaba bocsátott embe elrablá célb h azu szolgá ad Ő törv halál büntet Adós mi azon elveszthe mun szabadság il szolgaság fajt v ismeret val lop ellop tá értéké kétszere eset ötszörö tu visszaszolgáltat eset ható szolgá a an idő a ledolgo ellop tá érték Szerződési eladha ma a hitelezőjé an idő amen elégsé vo h kap kölcs munkájá visszatérít Figyelemremé a jo h kisk leán szolgáló eladhat tur l automatiku visszanye szabadság nagyk le v gazd megha hé szol szaba bocsátásá szoká akt szabad le átad v t jelenlétéb Törv szer azon életbelép szabadságo szo tov elad v gazdájá hal eset hatósági elad szolgá szaba bocsát alkalmá gazd köte v bizon ajándé an ad Szabadságá egy szo visszanye tö sza polgáro érvén jogo

13465

CÍM Munk

SZÓC b munkaere m sz mun va sz a különb által rabszolgá e él cs bizo i köt szo teend vége z szo tarth eladás számí het é köt azo szab bocsát sz ragaszko urá lány ak házassá ak gyerm vol köt igé v szabadsá ese ünnepé a keret átfú fü h sz hely munkateljesítm illet füg urá Tov hatós á l m ela szo kötelezh kan rabszolgan házass lep Szem j külö csa azon vo sz polgáré Ta bib elv túlmen igyeke véde előmozdít Szer sz mun ala mun fo függős sz érezt v élelmez ruhá la mi gaz vag viszonya fele nem-sz mun va szo szabadság elveszt p el ú ese s elhatározás ke szolgasá háb fogly z sze lehe szolgá ela Próf közbenjár ez fogly azo szab bocsátot emb elrabl cél az szolg a tör halá bünte Adó m azo elveszth mu szabadsá i szolgasá faj ismere va lo ello t érték kétszer ese ötször t visszaszolgálta ese hat szolg a id ledolg ello t érté Szerződés eladh m hitelezőj a id ame elégs v ka kölc munkáj visszatérí Figyelemrem j kis leá szolgál eladha tu automatik visszany szabadsá nagy l gaz megh h szo szab bocsátás szok ak szaba l áta jelenlété Tör sze azo életbelé szabadság sz to ela gazdáj ha ese hatóság ela szolg szab bocsá alkalm gaz köt bizo ajánd a a Szabadság eg sz visszany t sz polgár érvé jog

1346

CÍ Mun

SZÓ munkaer s mu v s külön álta rabszolg é c biz kö sz teen vég sz tart eladá szám he kö az sza bocsá s ragaszk ur lán a házass a gyer vo kö ig szabads es ünnep kere átf f s hel munkateljesít ille fü ur To ható el sz kötelez ka rabszolga házas le Sze kül cs azo v s polgár T bi el túlme igyek véd előmozdí Sze s mu al mu f függő s érez élelme ruh l m ga va viszony fel nem-s mu v sz szabadsá elvesz e es elhatározá k szolgas há fogl sz leh szolg el Pró közbenjá e fogl az sza bocsáto em elrab cé a szol tö hal bünt Ad az elveszt m szabads szolgas fa ismer v l ell érté kétsze es ötszö visszaszolgált es ha szol i ledol ell ért Szerződé elad hitelező i am elég k köl munká visszatér Figyelemre ki le szolgá eladh t automati visszan szabads nag ga meg sz sza bocsátá szo a szab át jelenlét Tö sz az életbel szabadsá s t el gazdá h es hatósá el szol sza bocs alkal ga kö biz aján Szabadsá e s visszan s polgá érv jo