13466.htm
CÍMSZÓ: Munkatilalom
SZÓCIKK: Munkatilalom. A
szombati és ünnepnapi munkaszünetet a Szentírás intézményesítette, bár
feltehető, hogy a zsidóság legősibb berendezkedései közé tartozik és már a Bibliát
megelőző korszakokban is ismerték a rendszeres munkaszünetet az óhéberek, de
akkor még csak a primitív kultusszal való vonatkozásban, talán korán érett
szociális érzéseik hatása alatt is. Szentséggé és a zsidó élet fundamentális
alkatelemévé a Szentírás emelte a szombati és ünnepnapi pihenést (l. Szombat).
Az általános kultúrfejlődés csak három és félezer év után érte utói a Biblia
gondolatát. Két ízben rendelkezik a Tóra a kötelező munkaszünetről: Ex. 20,
8-11 és Deut. 5. 12-15, mindkét helyen a dekalógusban. A parancsolat mindkét
helyen egyezik, csak a megindokolása más-más a kétféle szövegben. Az Ex.
parancsa azzal indokolja meg a szombaton kötelező munkaszünetet, mert Isten is
hat napon át dolgozott a világ megteremtésén és a hetediken megpihent. A Deut.
szövege már a M. szociálpolitikai célját hangsúlyozza ki. A zsidó felfogásban
mindazonáltal az Ex. szelleme gyökeresedett meg és a Deut.-ban kiélezett
szociális hasznosság jelentősége az isteni példa ténye mellett lassan-lassan
elhomályosult. A fizikai célszerűségből az eszmei kényszerűség bontakozott ki
és ma már ez dominál. A zsidónak nem pihenést, de szentségbe való elmerülést
jelent a szombati munkaszünet. A munka pihentetésével a szombatot szenteli meg,
amelyet Isten legistenibb gondolatának tart, annyira, hogy természetesnek veszi
azt az ősrégi elképzelést, hogy a szombat kedvéért teremtette Isten a világot.
A szombat a «menyasszony», a «királyné», akinek hódolni kell, és aki huszonnégy
óráig tartó királyi függetlenséggel és gondtalansággal fizeti meg a hódolást.
Aki megszegi a szombatot, az Isten felségét sérti meg és ezt a bűnt halállal
büntették. Az ünnepnapokra vonatkozó M. alapelveiben egyezik a szombati
munkaszüneteléssel, de a korlátozás itt kevésbé szigorú, csak a Jomkippur
tartja a rangot a szombattal, bárha a büntető szankciói el is térnek a
szombatra érvényes szankcióktól. Maga a Szentírás csak általánosságban rendeli
el a szombat megszentelését és nem sorolja fel részletesen a tilalom alá eső
munkafajtákat. Mégis bizonyos, hogy a munkaszünet rendszere már Mózes korában
az emberi erőkifejtés nagyon széles területére terjedhetett ki és nem sok
különbséget tettek már akkor sem a munka különböző válfajai között. Ez magából
a Szentírásból állapítható meg, amely különböző helyeken különböző munkáról
tesz említést a tilalommal és megszegésével kapcsolatosan. Így Ex. 16, 22
megemlíti a szombati mannaszedést, Ex. 16, 29 a, lakóhelyről való távozást és
Num. 15, 32 a faszedést. A szombati munkaszünet teljes rendszerét a Talmud
építette ki, de még ezt is tovább fejlesztették a későbbi korok kodifikátorai,
hol szigorító tendenciával, hol pedig azért, hogy enyhítsenek, ha az ember
egészsége és életbiztonsága enyhítést követelt. A Talmud két kategóriába osztja
a M. szempontjából az emberi dologtevést. Az első kategóriába tartoznak a
főmunkák (av melóchó), ilyent harminckilencet sorol fel. A második kategóriába
pedig azok a munkálatok esnek, amelyek az av melóchóval összefüggő, vagy abból
eredő kisegítő munkának tekinthetők. Av melóchó alatt azokat a munkálatokat
érti a Talmud, amelyek vagy a Szentély megépítésénél, vagy a szentély
istentiszteleti szolgálatainál szerepeltek, közvetve, vagy közvetlenül. A
szántás pl. főmunkának számít, mert lisztáldozatot is hoztak a Szentélyben és
liszt csak a szántás eredményeképpen nyerhető. Hogy a gyakorlati élettel
összefüggő M. rendszerét miért éppen a gyakorlati élettől független
templomépítésből fejlesztette ki a Talmud, arra nincsen biztos támaszpontja a
kritikának, hacsak arra nem gondolunk, hogy a szombat szentségének isteni
eredetét és nagy fontosságát akarta dokumentálni a M.-nak a Szentélyhez való
viszonyításával. A legfontosabb tilalmak a következők: Nem szabad szombaton és
ünnepnapokon tüzet gyújtani. Sütni, főzni, friss ételeket és tüzet éleszteni
nem szabad. A péntekről maradt tűz csak a kész ételek fölmelegítésére és
világításra használható fel. (Ezt a tilalmat enyhítették az idők során, úgy
hogy ételt melegíteni manapság már aznap gyújtott tűz mellett is lehet, ha a
tüzet parancs nélkül nemzsidó rakta.) Szombaton nem szabad szivarozni, pipázni
sem (de szabad ünnepnapon, ha a szivart, vagy pipát már a meglevő tűzön
gyújthatják meg). Tilalom alá esik a kocsikázás, lovaglás, írás, kereskedés és
minden ipari és mezőgazdasági munka is. Terhet cipelni, még könnyűt is tilos.
Ugyancsak tilalmas az élvezeten túlmenő hosszabb gyalogolás is és a szombaton
megengedhető sétául kétezer lépést állapítottak meg, vagyis kétezer lépés
távolságot attól a helytől, ahol a szombat beköszöntésekor tartózkodik az
ember. Minthogy kétezer lépés terjedelmesebb községekben nem túl nagy távolság,
ezt a tilalmat is enyhítették, még pedig úgy, hogy olyan helységekben, amelyek
körül eruvot (szombatzsinór. l. o.) húztak, a gyalogolás tilalmát
felfüggesztették, nyilván annak az elgondolásnak az alapján, hogy a
körülkerítés az egész helységet egyetlen udvarrá szélesíti ki. Kétségtelen,
hogy a szombat szentül tartása a zsidó nép legjellegzetesebb vonásává vált és
nagy mértékben biztosította a zsidó vallás konzerválását. Az utolsó
évtizedekben a gazdasági viszonyok nyomása alatt a szombattartás régi
szigorúsága erősen megcsökkent, de már a modern hitközségek is annyira érzik
ártalmait a hitéletben, hogy sokfelé mozgalmat indítottak az ősi szombathoz
való visszatérés érdekében.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3466. címszó a lexikon =>
621. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13466.htm
CÍMSZÓ: Munkatilalom
SZÓCIKK: Munkatilalom. A szombati és ünnepnapi munkaszünetet a Szentírás
intézményesítette, bár feltehető, hogy a zsidóság legősibb berendezkedései közé
tartozik és már a Bibliát megelőző korszakokban is ismerték a rendszeres
munkaszünetet az óhéberek, de akkor még csak a primitív kultusszal való
vonatkozásban, talán korán érett szociális érzéseik hatása alatt is. Szentséggé
és a zsidó élet fundamentális alkatelemévé a Szentírás emelte a szombati és
ünnepnapi pihenést l. Szombat . Az általános kultúrfejlődés csak három és
félezer év után érte utói a Biblia gondolatát. Két ízben rendelkezik a Tóra a
kötelező munkaszünetről: Ex. 20, 8-11 és Deut. 5. 12-15, mindkét helyen a
dekalógusban. A parancsolat mindkét helyen egyezik, csak a megindokolása
más-más a kétféle szövegben. Az Ex. parancsa azzal indokolja meg a szombaton
kötelező munkaszünetet, mert Isten is hat napon át dolgozott a világ megteremtésén
és a hetediken megpihent. A Deut. szövege már a M. szociálpolitikai célját
hangsúlyozza ki. A zsidó felfogásban mindazonáltal az Ex. szelleme
gyökeresedett meg és a Deut.-ban kiélezett szociális hasznosság jelentősége az
isteni példa ténye mellett lassan-lassan elhomályosult. A fizikai
célszerűségből az eszmei kényszerűség bontakozott ki és ma már ez dominál. A
zsidónak nem pihenést, de szentségbe való elmerülést jelent a szombati
munkaszünet. A munka pihentetésével a szombatot szenteli meg, amelyet Isten
legistenibb gondolatának tart, annyira, hogy természetesnek veszi azt az ősrégi
elképzelést, hogy a szombat kedvéért teremtette Isten a világot. A szombat a
menyasszony , a királyné , akinek hódolni kell, és aki huszonnégy óráig tartó
királyi függetlenséggel és gondtalansággal fizeti meg a hódolást. Aki megszegi
a szombatot, az Isten felségét sérti meg és ezt a bűnt halállal büntették. Az
ünnepnapokra vonatkozó M. alapelveiben egyezik a szombati munkaszüneteléssel,
de a korlátozás itt kevésbé szigorú, csak a Jomkippur tartja a rangot a
szombattal, bárha a büntető szankciói el is térnek a szombatra érvényes
szankcióktól. Maga a Szentírás csak általánosságban rendeli el a szombat
megszentelését és nem sorolja fel részletesen a tilalom alá eső munkafajtákat.
Mégis bizonyos, hogy a munkaszünet rendszere már Mózes korában az emberi
erőkifejtés nagyon széles területére terjedhetett ki és nem sok különbséget
tettek már akkor sem a munka különböző válfajai között. Ez magából a
Szentírásból állapítható meg, amely különböző helyeken különböző munkáról tesz
említést a tilalommal és megszegésével kapcsolatosan. Így Ex. 16, 22 megemlíti
a szombati mannaszedést, Ex. 16,
13466.ht
CÍMSZÓ Munkatilalo
SZÓCIKK Munkatilalom szombat é ünnepnap munkaszünete Szentírá
intézményesítette bá feltehető hog zsidósá legősib berendezkedése köz tartozi é
má Bibliá megelőz korszakokba i ismerté rendszere munkaszünete a óhéberek d
akko mé csa primití kultussza val vonatkozásban talá korá éret szociáli érzései
hatás alat is Szentségg é zsid éle fundamentáli alkatelemév Szentírá emelt
szombat é ünnepnap pihenés l Szomba A általáno kultúrfejlődé csa háro é féleze
é utá ért utó Bibli gondolatát Ké ízbe rendelkezi Tór kötelez munkaszünetről Ex
20 8-1 é Deut 5 12-15 mindké helye dekalógusban parancsola mindké helye egyezik
csa megindokolás más-má kétfél szövegben A Ex parancs azza indokolj me szombato
kötelez munkaszünetet mer Iste i ha napo á dolgozot vilá megteremtésé é
hetedike megpihent Deut szöveg má M szociálpolitika céljá hangsúlyozz ki zsid
felfogásba mindazonálta a Ex szellem gyökeresedet me é Deut.-ba kiélezet
szociáli hasznossá jelentőség a isten péld tény mellet lassan-lassa elhomályosult
fizika célszerűségbő a eszme kényszerűsé bontakozot k é m má e dominál zsidóna
ne pihenést d szentségb val elmerülés jelen szombat munkaszünet munk
pihentetéséve szombato szentel meg amelye Iste legistenib gondolatána tart
annyira hog természetesne vesz az a ősrég elképzelést hog szomba kedvéér
teremtett Iste világot szomba menyasszon királyn akine hódoln kell é ak
huszonnég órái tart király függetlenségge é gondtalanságga fizet me hódolást Ak
megszeg szombatot a Iste felségé sért me é ez bűn halálla büntették A
ünnepnapokr vonatkoz M alapelveibe egyezi szombat munkaszüneteléssel d
korlátozá it kevésb szigorú csa Jomkippu tartj rango szombattal bárh büntet
szankció e i térne szombatr érvénye szankcióktól Mag Szentírá csa
általánosságba rendel e szomba megszentelésé é ne sorolj fe részletese tilalo
al es munkafajtákat Mégi bizonyos hog munkaszüne rendszer má Móze korába a
ember erőkifejté nagyo széle területér terjedhetet k é ne so különbsége tette
má akko se munk különböz válfaja között E magábó Szentírásbó állapíthat meg
amel különböz helyeke különböz munkáró tes említés tilalomma é megszegéséve
kapcsolatosan Íg Ex 16 2 megemlít szombat mannaszedést Ex 16
13466.h
CÍMSZ Munkatilal
SZÓCIK Munkatilalo szomba ünnepna munkaszünet Szentír intézményesített b
feltehet ho zsidós legősi berendezkedés kö tartoz m Bibli megelő korszakokb
ismert rendszer munkaszünet óhébere akk m cs primit kultussz va vonatkozásba
tal kor ére szociál érzése hatá ala i Szentség zsi él fundamentál alkatelemé
Szentír emel szomba ünnepna pihené Szomb általán kultúrfejlőd cs hár félez ut
ér ut Bibl gondolatá K ízb rendelkez Tó kötele munkaszünetrő E 2 8- Deu 12-1
mindk hely dekalógusba parancsol mindk hely egyezi cs megindokolá más-m kétfé
szövegbe E paranc azz indokol m szombat kötele munkaszünete me Ist h nap
dolgozo vil megteremtés hetedik megpihen Deu szöve m szociálpolitik célj
hangsúlyoz k zsi felfogásb mindazonált E szelle gyökeresede m Deut.-b kiéleze
szociál hasznoss jelentősé iste pél tén melle lassan-lass elhomályosul fizik
célszerűségb eszm kényszerűs bontakozo m dominá zsidón n pihenés szentség va
elmerülé jele szomba munkaszüne mun pihentetésév szombat szente me amely Ist
legisteni gondolatán tar annyir ho természetesn ves a ősré elképzelés ho szomb
kedvéé teremtet Ist világo szomb menyasszo király akin hódol kel a huszonné órá
tar királ függetlenségg gondtalanságg fize m hódolás A megsze szombato Ist
felség sér m e bű haláll büntetté ünnepnapok vonatko alapelveib egyez szomba
munkaszünetelésse korlátoz i kevés szigor cs Jomkipp tart rang szombatta bár
bünte szankci térn szombat érvény szankcióktó Ma Szentír cs általánosságb rende
szomb megszentelés n sorol f részletes tilal a e munkafajtáka Még bizonyo ho
munkaszün rendsze m Móz koráb embe erőkifejt nagy szél területé terjedhete n s
különbség tett m akk s mun különbö válfaj közöt magáb Szentírásb állapítha me
ame különbö helyek különbö munkár te említé tilalomm megszegésév kapcsolatosa Í
E 1 megemlí szomba mannaszedés E 1 lakóhelyr va távozá Nu 1 faszedés szomba
munkaszün telj rendszer Talm építet k m e tová fejlesztett későb kor
kodifikátora h szigorí tendenciáva h ped azér ho enyhítsene emb egészsé
életbiztonsá enyhíté követel Talm k kategóriá oszt szempontjáb embe dologtevés
el kategóriá tartozn főmunk melóc ilye harminckilenc sor fe másod kategóriá ped
az munkálat esne amely melóchóv összefügg va abb ere kisegí munkán tekinthető
melóc ala azok munkálatok ér Talmu amely va Szenté megépítéséné va szenté
istentisztele szolgálatain szerepelte közvetv va közvetlenü szánt p főmunkán
számí me lisztáldozat hozt Szentélyb lis cs szánt eredményeképp nyerhet Ho
gyakorla élett összefüg rendszer mié épp gyakorla élett függetl templomépítésb
fejlesztet Talmu ar nincs bizt támaszpont kritikána hacs ar n gondolun ho szomb
szentségén iste eredet na fontosság akar dokumentál M.-n Szentélyh va
viszonyításáva legfontosa tilalm következő N szab szombat ünnepnapok tüz
gyújtan Sütn főzn fri ételek tüz éleszte n szaba péntekr mara t cs ké étel
fölmelegítésé világítás használha fe E tilalm enyhített id sorá ú ho éte
melegíte manaps m azn gyújto t melle lehe tüz paran nélk nemzsi rakt Szombat n
szab szivarozn pipáz s szab ünnepnapo szivar va pip m megle tűz gyújthatj m
Tilal a es kocsikázá lovaglá írá keresked mind ipa mezőgazdasá mun i Terh
cipeln m könny tilo Ugyancs tilalm élvezet túlme hossza gyalogol szombat
megengedhe sétá kétez lépé állapított me vagy kétez lép távolság att helytő ah
szomb beköszöntések tartózkod embe Mintho kétez lép terjedelmese községekb n t
na távolsá e tilalm enyhítetté m ped úg ho oly helységekbe amely kör eruv
szombatzsinó húzta gyalogol tilalm felfüggesztetté nyilv ann elgondolásn alapjá
ho körülkerít egé helység egyetl udvar szélesí k Kétségtele ho szomb szent
tartá zsi n legjellegzetese vonásá vá na mértékb biztosítot zsi vall
konzerválásá utol évtizedekb gazdasá viszony nyomá ala szombattart ré szigorúsá
erős megcsökken m mode hitközség annyi érz ártalma hitéletbe ho sokfe mozgalm
indított ő szombath va visszatér érdekébe
13466.
CÍMS Munkatila
SZÓCI Munkatilal szomb ünnepn munkaszüne Szentí intézményesítet feltehe h
zsidó legős berendezkedé k tarto Bibl megel korszakok ismer rendsze munkaszüne
óhéber ak c primi kultuss v vonatkozásb ta ko ér szociá érzés hat al Szentsé zs
é fundamentá alkatelem Szentí eme szomb ünnepn pihen Szom általá kultúrfejlő c
há féle u é u Bib gondolat íz rendelke T kötel munkaszünetr 8 De 12- mind hel
dekalógusb parancso mind hel egyez c megindokol más- kétf szövegb paran az
indoko szomba kötel munkaszünet m Is na dolgoz vi megteremté hetedi megpihe De
szöv szociálpoliti cél hangsúlyo zs felfogás mindazonál szell gyökeresed Deut.-
kiélez szociá hasznos jelentős ist pé té mell lassan-las elhomályosu fizi
célszerűség esz kényszerű bontakoz domin zsidó pihené szentsé v elmerül jel
szomb munkaszün mu pihentetésé szomba szent m amel Is legisten gondolatá ta
annyi h természetes ve ősr elképzelé h szom kedvé teremte Is világ szom
menyassz királ aki hódo ke huszonn ór ta kirá függetlenség gondtalanság fiz
hódolá megsz szombat Is felsé sé b halál büntett ünnepnapo vonatk alapelvei
egye szomb munkaszüneteléss korláto kevé szigo c Jomkip tar ran szombatt bá
bünt szankc tér szomba érvén szankciókt M Szentí c általánosság rend szom
megszentelé soro részlete tila munkafajták Mé bizony h munkaszü rendsz Mó korá
emb erőkifej nag szé terület terjedhet különbsé tet ak mu különb válfa közö
magá Szentírás állapíth m am különb helye különb munká t említ tilalom
megszegésé kapcsolatos megeml szomb mannaszedé lakóhely v távoz N faszedé szomb
munkaszü tel rendsze Tal építe tov fejlesztet késő ko kodifikátor szigor
tendenciáv pe azé h enyhítsen em egészs életbiztons enyhít követe Tal kategóri
osz szempontjá emb dologtevé e kategóri tartoz főmun meló ily harminckilen so f
máso kategóri pe a munkála esn amel melóchó összefüg v ab er kiseg munká
tekinthet meló al azo munkálato é Talm amel v Szent megépítésén v szent
istentisztel szolgálatai szerepelt közvet v közvetlen szán főmunká szám m
lisztáldoza hoz Szentély li c szán eredményekép nyerhe H gyakorl élet összefü
rendsze mi ép gyakorl élet függet templomépítés fejleszte Talm a ninc biz
támaszpon kritikán hac a gondolu h szom szentségé ist erede n fontossá aka
dokumentá M.- Szentély v viszonyításáv legfontos tilal következ sza szomba
ünnepnapo tü gyújta Süt főz fr étele tü éleszt szab péntek mar c k éte
fölmelegítés világítá használh f tilal enyhítet i sor h ét melegít manap az
gyújt mell leh tü para nél nemzs rak Szomba sza szivaroz pipá sza ünnepnap
sziva v pi megl tű gyújthat Tila e kocsikáz lovagl ír kereske min ip mezőgazdas
mu Ter cipel könn til Ugyanc tilal élveze túlm hossz gyalogo szomba megengedh
sét kéte lép állapítot m vag kéte lé távolsá at helyt a szom beköszöntése
tartózko emb Minth kéte lé terjedelmes községek n távols tilal enyhített pe ú h
ol helységekb amel kö eru szombatzsin húzt gyalogo tilal felfüggesztett nyil an
elgondolás alapj h körülkerí eg helysé egyet udva széles Kétségtel h szom szen
tart zs legjellegzetes vonás v n mérték biztosíto zs val konzerválás uto
évtizedek gazdas viszon nyom al szombattar r szigorús erő megcsökke mod
hitközsé anny ér ártalm hitéletb h sokf mozgal indítot szombat v visszaté
érdekéb
13466
CÍM Munkatil
SZÓC Munkatila szom ünnep munkaszün Szent intézményesíte felteh zsid legő
berendezked tart Bib mege korszako isme rendsz munkaszün óhébe a prim kultus
vonatkozás t k é szoci érzé ha a Szents z fundament alkatele Szent em szom
ünnep pihe Szo által kultúrfejl h fél Bi gondola í rendelk köte munkaszünet D
12 min he dekalógus parancs min he egye megindoko más két szöveg para a indok
szomb köte munkaszüne I n dolgo v megteremt heted megpih D szö szociálpolit cé
hangsúly z felfogá mindazoná szel gyökerese Deut. kiéle szoci haszno jelentő is
p t mel lassan-la elhomályos fiz célszerűsé es kényszer bontako domi zsid pihen
szents elmerü je szom munkaszü m pihentetés szomb szen ame I legiste gondolat t
anny természete v ős elképzel szo kedv teremt I vilá szo menyass kirá ak hód k
huszon ó t kir függetlensé gondtalansá fi hódol megs szomba I fels s halá
büntet ünnepnap vonat alapelve egy szom munkaszünetelés korlát kev szig Jomki
ta ra szombat b bün szank té szomb érvé szankciók Szent általánossá ren szo
megszentel sor részlet til munkafajtá M bizon munkasz rends M kor em erőkife na
sz terüle terjedhe különbs te a m külön válf köz mag Szentírá állapít a külön
hely külön munk emlí tilalo megszegés kapcsolato megem szom mannaszed lakóhel
távo faszed szom munkasz te rendsz Ta épít to fejleszte kés k kodifikáto szigo
tendenciá p az enyhítse e egész életbizton enyhí követ Ta kategór os szempontj
em dologtev kategór tarto főmu mel il harminckile s más kategór p munkál es ame
melóch összefü a e kise munk tekinthe mel a az munkálat Tal ame Szen megépítésé
szen istentiszte szolgálata szerepel közve közvetle szá főmunk szá lisztáldoz
ho Szentél l szá eredményeké nyerh gyakor éle összef rendsz m é gyakor éle
függe templomépíté fejleszt Tal nin bi támaszpo kritiká ha gondol szo szentség
is ered fontoss ak dokument M. Szentél viszonyításá legfonto tila követke sz
szomb ünnepnap t gyújt Sü fő f étel t élesz sza pénte ma ét fölmelegíté világít
használ tila enyhíte so é melegí mana a gyúj mel le t par né nemz ra Szomb sz
szivaro pip sz ünnepna sziv p meg t gyújtha Til kocsiká lovag í keresk mi i
mezőgazda m Te cipe kön ti Ugyan tila élvez túl hoss gyalog szomb megenged sé
két lé állapíto va két l távols a hely szo beköszöntés tartózk em Mint két l terjedelme
községe távol tila enyhítet p o helységek ame k er szombatzsi húz gyalog tila
felfüggesztet nyi a elgondolá alap körülker e helys egye udv széle Kétségte szo
sze tar z legjellegzete voná mérté biztosít z va konzerválá ut évtizede gazda
viszo nyo a szombatta szigorú er megcsökk mo hitközs ann é ártal hitélet sok
mozga indíto szomba visszat érdeké
1346
CÍ Munkati
SZÓ Munkatil szo ünne munkaszü Szen intézményesít felte zsi leg berendezke
tar Bi meg korszak ism rends munkaszü óhéb pri kultu vonatkozá szoc érz h Szent
fundamen alkatel Szen e szo ünne pih Sz álta kultúrfej fé B gondol rendel köt
munkaszüne 1 mi h dekalógu paranc mi h egy megindok má ké szöve par indo szom
köt munkaszün dolg megterem hete megpi sz szociálpoli c hangsúl felfog mindazon
sze gyökeres Deut kiél szoc haszn jelent i me lassan-l elhomályo fi célszerűs e
kénysze bontak dom zsi pihe szent elmer j szo munkasz pihenteté szom sze am
legist gondola ann természet ő elképze sz ked terem vil sz menyas kir a hó
huszo ki függetlens gondtalans f hódo meg szomb fel hal bünte ünnepna vona
alapelv eg szo munkaszünetelé korlá ke szi Jomk t r szomba bü szan t szom érv
szankció Szen általánoss re sz megszente so részle ti munkafajt bizo munkas
rend ko e erőkif n s terül terjedh különb t külö vál kö ma Szentír állapí külö
hel külö mun eml tilal megszegé kapcsolat mege szo mannasze lakóhe táv fasze
szo munkas t rends T épí t fejleszt ké kodifikát szig tendenci a enyhíts egés
életbizto enyh köve T kategó o szempont e dologte kategó tart főm me i harminckil
má kategó munká e am melóc összef kis mun tekinth me a munkála Ta am Sze
megépítés sze istentiszt szolgálat szerepe közv közvetl sz főmun sz lisztáldo h
Szenté sz eredmények nyer gyako él össze rends gyako él függ templomépít
fejlesz Ta ni b támaszp kritik h gondo sz szentsé i ere fontos a dokumen M
Szenté viszonyítás legfont til követk s szom ünnepna gyúj S f éte éles sz pént
m é fölmelegít világí haszná til enyhít s meleg man gyú me l pa n nem r Szom s
szivar pi s ünnepn szi me gyújth Ti kocsik lova keres m mezőgazd T cip kö t
Ugya til élve tú hos gyalo szom megenge s ké l állapít v ké távol hel sz
beköszönté tartóz e Min ké terjedelm község távo til enyhíte helysége am e
szombatzs hú gyalo til felfüggeszte ny elgondol ala körülke hely egy ud szél Kétségt
sz sz ta legjellegzet von mért biztosí v konzervál u évtized gazd visz ny
szombatt szigor e megcsök m hitköz an árta hitéle so mozg indít szomb vissza
érdek