13469.htm
CÍMSZÓ: Münz
SZEMÉLYNÉV: Münz Mózes
SZÓCIKK: "M. (Minz) Mózes,
óbudai főrabbi, szül. Podoliában 1750 körül, megh. Óbudán 1831. Egyideig
Brodyban működött, ahol híres jesivát tartott fenn. Ezekiel Landau prágai főrabbi
ajánlotta az óbudai főrabbi székre 1790-ben, miután Günsburger Náthán halála
óta (1781) a rabbi széke betöltetlen volt. Híre csakhamar községe s az ország
határain is túlterjedt s véleményét távoli országokból is megkérdezték. Sógora
volt Herschel Mózesnek, a Jam ha-Talmud szerzőjének és Szófer Mózessel is
rokonságba került házassága révén. Úgy Szófer, mint Ezekiel Landau említik őt
responsumaikban. Amidőn 1794. Mordechai Benet eltiltotta a dupla bőrszíjú
tefillin használatát, M. ezt tudatlanságnak minősítette és a bőrimaszíjak
használatát jogosnak jelentette ki. Támogatták őt ebben a véleményében Hurwitz
Ph. frankfurti, Hirsch Levin berlini, Mesullam Tysmicnitz pozsonyi rabbik.
Később megállapították, hogy Elija Vilna régen hasonló képpen döntött. Ekkor M.
rábírta Chorin Áron aradi rabbit, hogy az ő álláspontját védje meg Benet előtt,
de Benet nem válaszolt Chorinnak. 1803-ban, amikor Chorin M. előszavával
megjelenttette Emek ha-Sóvé c. művét, Benet ezt a művét eretnekség vádjával
illette. Az aradi hitközség megkérdezte M. véleményét, aki azzal oszlatta el a
vitát, hogy bizonyos fejezet valóban kifogásolható, de az ott elhangzott
vélemények már évszázadokkal előbb is ugyanilyen vitát eredményeztek; másrészt
M. véleménye szerint semmiféle eretnekséget nem tartalmaz Chorin műve. Az
orthodox-párt később mégis kivitte, hogy M.-nek meg kellett idéznie akarata
ellenére Chorint a Bész din elé Óbudára. Chorin meg is jelent, de a második nap
már nem ment el és művének kárhoztatását nem vette tudomásul. Sokan belátásáért
liberálisnak tartották M.-t, mások a reform-mozgalmak hívének, de ő saját maga
cáfolta meg ezeket a feltevéseket. Chorin ezért elszakadt tőle és Kinat
ha-Emesz (1818.) c. művében reformernek vallja magát. Ezt a művét azonban 1819
febr. 19. visszavonta, mert M. állásfosztással fenyegette meg. Ez utóbbi
rendkívüli tekintélyét bizonyítja. M. művei: Deróso, mely 1814 jelent meg
Mordechai Rechnitz német fordításával, Óbudán; Responsumok, melyeket, fia
Joszef Isaac adott ki Prágában 1827.; kiadta és kommentárokkal látta el Jakob
ben Moses Peri Jaakov halachikus értekezéseit (1830)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3469. címszó a lexikon =>
622. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13469.htm
CÍMSZÓ: Münz
SZEMÉLYNÉV: Münz Mózes
SZÓCIKK: M. Minz Mózes, óbudai főrabbi, szül. Podoliában 1750 körül, megh.
Óbudán 1831. Egyideig Brodyban működött, ahol híres jesivát tartott fenn.
Ezekiel Landau prágai főrabbi ajánlotta az óbudai főrabbi székre 1790-ben,
miután Günsburger Náthán halála óta 1781 a rabbi széke betöltetlen volt. Híre
csakhamar községe s az ország határain is túlterjedt s véleményét távoli
országokból is megkérdezték. Sógora volt Herschel Mózesnek, a Jam ha-Talmud
szerzőjének és Szófer Mózessel is rokonságba került házassága révén. Úgy
Szófer, mint Ezekiel Landau említik őt responsumaikban. Amidőn 1794. Mordechai
Benet eltiltotta a dupla bőrszíjú tefillin használatát, M. ezt tudatlanságnak
minősítette és a bőrimaszíjak használatát jogosnak jelentette ki. Támogatták őt
ebben a véleményében Hurwitz Ph. frankfurti, Hirsch Levin berlini, Mesullam
Tysmicnitz pozsonyi rabbik. Később megállapították, hogy Elija Vilna régen
hasonló képpen döntött. Ekkor M. rábírta Chorin Áron aradi rabbit, hogy az ő
álláspontját védje meg Benet előtt, de Benet nem válaszolt Chorinnak. 1803-ban,
amikor Chorin M. előszavával megjelenttette Emek ha-Sóvé c. művét, Benet ezt a
művét eretnekség vádjával illette. Az aradi hitközség megkérdezte M.
véleményét, aki azzal oszlatta el a vitát, hogy bizonyos fejezet valóban
kifogásolható, de az ott elhangzott vélemények már évszázadokkal előbb is
ugyanilyen vitát eredményeztek; másrészt M. véleménye szerint semmiféle
eretnekséget nem tartalmaz Chorin műve. Az orthodox-párt később mégis kivitte,
hogy M.-nek meg kellett idéznie akarata ellenére Chorint a Bész din elé
Óbudára. Chorin meg is jelent, de a második nap már nem ment el és művének
kárhoztatását nem vette tudomásul. Sokan belátásáért liberálisnak tartották
M.-t, mások a reform-mozgalmak hívének, de ő saját maga cáfolta meg ezeket a feltevéseket.
Chorin ezért elszakadt tőle és Kinat ha-Emesz 1818. c. művében reformernek
vallja magát. Ezt a művét azonban 1819 febr. 19. visszavonta, mert M.
állásfosztással fenyegette meg. Ez utóbbi rendkívüli tekintélyét bizonyítja. M.
művei: Deróso, mely 1814 jelent meg Mordechai Rechnitz német fordításával,
Óbudán; Responsumok, melyeket, fia Joszef Isaac adott ki Prágában 1827.; kiadta
és kommentárokkal látta el Jakob ben Moses Peri Jaakov halachikus értekezéseit
1830 .
13469.ht
CÍMSZÓ Mün
SZEMÉLYNÉV Mün Móze
SZÓCIKK M Min Mózes óbuda főrabbi szül Podoliába 175 körül megh Óbudá 1831
Egyidei Brodyba működött aho híre jesivá tartot fenn Ezekie Landa prága főrabb
ajánlott a óbuda főrabb székr 1790-ben miutá Günsburge Náthá halál ót 178 rabb
szék betöltetle volt Hír csakhama község a orszá határai i túlterjed véleményé
távol országokbó i megkérdezték Sógor vol Hersche Mózesnek Ja ha-Talmu
szerzőjéne é Szófe Mózesse i rokonságb kerül házasság révén Úg Szófer min
Ezekie Landa említi ő responsumaikban Amidő 1794 Mordecha Bene eltiltott dupl
bőrszíj tefilli használatát M ez tudatlanságna minősített é bőrimaszíja
használatá jogosna jelentett ki Támogattá ő ebbe véleményébe Hurwit Ph
frankfurti Hirsc Levi berlini Mesulla Tysmicnit pozsony rabbik Későb megállapították
hog Elij Viln rége hasonl képpe döntött Ekko M rábírt Chori Áro arad rabbit hog
a álláspontjá védj me Bene előtt d Bene ne válaszol Chorinnak 1803-ban amiko
Chori M előszaváva megjelenttett Eme ha-Sóv c művét Bene ez művé eretneksé
vádjáva illette A arad hitközsé megkérdezt M véleményét ak azza oszlatt e vitát
hog bizonyo fejeze valóba kifogásolható d a ot elhangzot véleménye má
évszázadokka előb i ugyanilye vitá eredményeztek másrész M vélemény szerin
semmifél eretneksége ne tartalma Chori műve A orthodox-pár későb mégi kivitte
hog M.-ne me kellet idézni akarat ellenér Chorin Bés di el Óbudára Chori me i
jelent d másodi na má ne men e é művéne kárhoztatásá ne vett tudomásul Soka
belátásáér liberálisna tartottá M.-t máso reform-mozgalma hívének d sajá mag
cáfolt me ezeke feltevéseket Chori ezér elszakad től é Kina ha-Emes 1818 c
művébe reformerne vallj magát Ez művé azonba 181 febr 19 visszavonta mer M
állásfosztássa fenyegett meg E utóbb rendkívül tekintélyé bizonyítja M művei
Deróso mel 181 jelen me Mordecha Rechnit néme fordításával Óbudán Responsumok
melyeket fi Josze Isaa adot k Prágába 1827. kiadt é kommentárokka látt e Jako
be Mose Per Jaako halachiku értekezései 183
13469.h
CÍMSZ Mü
SZEMÉLYNÉ Mü Móz
SZÓCIK Mi Móze óbud főrabb szü Podoliáb 17 körü meg Óbud 183 Egyide Brodyb
működöt ah hír jesiv tarto fen Ezeki Land prág főrab ajánlot óbud főrab szék
1790-be miut Günsburg Náth halá ó 17 rab szé betöltetl vol Hí csakham közsé
orsz határa túlterje vélemény távo országokb megkérdezté Sógo vo Hersch Mózesne
J ha-Talm szerzőjén Szóf Mózess rokonság kerü házassá révé Ú Szófe mi Ezeki
Land említ responsumaikba Amid 179 Mordech Ben eltiltot dup bőrszí tefill
használatá e tudatlanságn minősítet bőrimaszíj használat jogosn jelentet k
Támogatt ebb véleményéb Hurwi P frankfurt Hirs Lev berlin Mesull Tysmicni
pozson rabbi Késő megállapítottá ho Eli Vil rég hason képp döntöt Ekk rábír
Chor Ár ara rabbi ho álláspontj véd m Ben előt Ben n válaszo Chorinna 1803-ba
amik Chor előszaváv megjelenttet Em ha-Só művé Ben e műv eretneks vádjáv illett
ara hitközs megkérdez véleményé a azz oszlat vitá ho bizony fejez valób
kifogásolhat o elhangzo vélemény m évszázadokk elő ugyanily vit eredményezte
másrés vélemén szeri semmifé eretnekség n tartalm Chor műv orthodox-pá késő még
kivitt ho M.-n m kelle idézn akara ellené Chori Bé d e Óbudár Chor m jelen
másod n m n me művén kárhoztatás n vet tudomásu Sok belátásáé liberálisn
tartott M.- más reform-mozgalm hívéne saj ma cáfol m ezek feltevéseke Chor ezé
elszaka tő Kin ha-Eme 181 művéb reformern vall magá E műv azonb 18 feb 1
visszavont me állásfosztáss fenyeget me utób rendkívü tekintély bizonyítj műve
Derós me 18 jele m Mordech Rechni ném fordításáva Óbudá Responsumo melyeke f
Josz Isa ado Prágáb 1827 kiad kommentárokk lát Jak b Mos Pe Jaak halachik
értekezése 18
13469.
CÍMS M
SZEMÉLYN M Mó
SZÓCI M Móz óbu főrab sz Podoliá 1 kör me Óbu 18 Egyid Brody működö a hí
jesi tart fe Ezek Lan prá főra ajánlo óbu főra szé 1790-b miu Günsbur Nát hal 1
ra sz betöltet vo H csakha közs ors határ túlterj vélemén táv országok
megkérdezt Sóg v Hersc Mózesn ha-Tal szerzőjé Szó Mózes rokonsá ker házass rév
Szóf m Ezek Lan emlí responsumaikb Ami 17 Mordec Be eltilto du bőrsz tefil
használat tudatlanság minősíte bőrimaszí használa jogos jelente Támogat eb
véleményé Hurw frankfur Hir Le berli Mesul Tysmicn pozso rabb Kés megállapított
h El Vi ré haso kép döntö Ek rábí Cho Á ar rabb h álláspont vé Be elő Be válasz
Chorinn 1803-b ami Cho előszavá megjelentte E ha-S műv Be mű eretnek vádjá
illet ar hitköz megkérde vélemény az oszla vit h bizon feje való kifogásolha
elhangz vélemén évszázadok el ugyanil vi eredményezt másré vélemé szer semmif
eretneksé tartal Cho mű orthodox-p kés mé kivit h M.- kell idéz akar ellen Chor
B Óbudá Cho jele máso m művé kárhoztatá ve tudomás So belátásá liberális tartot
M. má reform-mozgal hívén sa m cáfo eze feltevések Cho ez elszak t Ki ha-Em 18
művé reformer val mag mű azon 1 fe visszavon m állásfosztás fenyege m utó
rendkív tekintél bizonyít műv Deró m 1 jel Mordec Rechn né fordításáv Óbud
Responsum melyek Jos Is ad Prágá 182 kia kommentárok lá Ja Mo P Jaa halachi
értekezés 1
13469
CÍM
SZEMÉLY M
SZÓC Mó ób főra s Podoli kö m Ób 1 Egyi Brod működ h jes tar f Eze La pr
főr ajánl ób főr sz 1790- mi Günsbu Ná ha r s betölte v csakh köz or hatá
túlter vélemé tá országo megkérdez Só Hers Mózes ha-Ta szerzőj Sz Móze rokons
ke házas ré Szó Eze La eml responsumaik Am 1 Morde B eltilt d bőrs tefi
használa tudatlansá minősít bőrimasz használ jogo jelent Támoga e vélemény Hur
frankfu Hi L berl Mesu Tysmic pozs rab Ké megállapítot E V r has ké dönt E ráb
Ch a rab álláspon v B el B válas Chorin 1803- am Ch előszav megjelentt ha- mű B
m eretne vádj ille a hitkö megkérd vélemén a oszl vi bizo fej val kifogásolh
elhang vélemé évszázado e ugyani v eredményez másr vélem sze semmi eretneks
tarta Ch m orthodox- ké m kivi M. kel idé aka elle Cho Óbud Ch jel más műv
kárhoztat v tudomá S belátás liberáli tarto M m reform-mozga hívé s cáf ez
feltevése Ch e elsza K ha-E 1 műv reforme va ma m azo f visszavo állásfosztá
fenyeg ut rendkí tekinté bizonyí mű Der je Morde Rech n fordításá Óbu Responsu
melye Jo I a Prág 18 ki kommentáro l J M Ja halach értekezé
1346
CÍ
SZEMÉL
SZÓ M ó főr Podol k Ó Egy Bro műkö je ta Ez L p fő aján ó fő s 1790 m Günsb
N h betölt csak kö o hat túlte vélem t ország megkérde S Her Móze ha-T szerző S
Móz rokon k háza r Sz Ez L em responsumai A Mord eltil bőr tef használ
tudatlans minősí bőrimas haszná jog jelen Támog vélemén Hu frankf H ber Mes
Tysmi poz ra K megállapíto ha k dön rá C ra álláspo e vála Chori 1803 a C
elősza megjelent ha m eretn vád ill hitk megkér vélemé osz v biz fe va
kifogásol elhan vélem évszázad ugyan eredménye más véle sz semm eretnek tart C
orthodox k kiv M ke id ak ell Ch Óbu C je má mű kárhozta tudom belátá liberál
tart reform-mozg hív cá e feltevés C elsz ha- mű reform v m az visszav
állásfoszt fenye u rendk tekint bizony m De j Mord Rec fordítás Ób Respons mely
J Prá 1 k kommentár J halac értekez