Magyar Zsidó Lexikon: Nagybecskerek

13501.htm

CÍMSZÓ: Nagybecskerek

SZÓCIKK: "örökíti meg. Jól szervezett keretekben működött ezután a hitközség, gondosan ügyelt az alkotmányos adminisztrációra és sűrűn tartott gyűléseket. A XIX. sz. derekán már annyira meggyarapodott, hogy első zsinagógája szűknek bizonyult és épített egy másikat, a mai templom helyén, amely 1895-ig tartott. Ekkor építette a ma is fennálló szép templomot. A hitközség jellege jóformán már keletkezése óta haladó, ma is kongresszusi. Tanácskozási nyelve a régi időkben német volt, jegyzőkönyveit azonban az első elöljárók: Freund, Guttmann Ádám, Lichtenthal József, Eisenstädter Simon, Weisz Hermann alatt héber nyelven írták, ami már azért sem meglepő, mert a Freundok és Jauluszok is még üzleti könyveiket is héber nyelven vezették. A szabadságharc évében a fejlődés megakadt és a hitélet jóformán teljesen szünetelt. De rövid idő múlva megint életre kelt. Nyilvános álásokhoz azonban a XIX. sz. hetvenes évéig nem juthattak a zsidók. A magyarosodás korszakában azután a társadalmi érvényesülés lehetősége is kínálkozott. Egyre nőtt az értelmi foglalkozásban dolgozók száma, köztisztviselők is akadtak már, bár nem arányos számban, mert Torontál mindig zsentri-megye volt és tisztségeit főleg a nemesség számára tartotta fenn. Maga a lakosság azonban az 1848/49. évektől eltekintve, mindig békességben élt a zsidókkal, megbecsülte az építő munkájukat és sem a hatóság, sem egyesek sohasem gátolták meg intézményeik felépítésében és hitéletük fejlesztésében. Az ötvenes évek súlyos gazdasági viszonyai már jól megalapozott filantrópiát találtak a hitközségben, de a köznyomor még buzgóbb tevékenységre és a jótékonyság intézményesítésére serkentette a hitközséget. Ekkor keletkezett a Krajcáros-Egylet, majd abból a Zsidó Nőegylet, amely ma már 70 éves tevékeny múlttal dicsekedhetik. Első rabbija, Fein nevű, 1857-ig lelkészkedett. Ez héber nyelven templomi rendtartást szerkesztett; az érdekes dokumentum 1918. elveszett. 1857-76-ig Oppenheim Dávid volt a rabbi; 1876-80-ig nem töltötték be a rabbiállást. Az interregnum után az országosan becsült Klein Mór, Kiss Arnold budai vezető főrabbi édesatyja került a hitélet élére és 1S80-1915-ig működött. Jelenleg Niedermann Mór a főrabbi. A rabbik és a hitközség vezetői kitartó lelkesedéssel fejlesztették a hitközség intézményeit. Legfőbb gondjukat az iskolának szentelték, amely kitűnő tanerők vezetése alatt mintaintézménnyé fejlődött. Eleinte csak egy tanítója volt, azután háromra, végül ötre nőtt a tantestület. Nevesebb tanítói voltak: Guttmann, Pollák Móric, Feldheim Dávid (1849-94), Plesz Samu (1857-87), Diamant Fülöp (1870-93), Fischer Mór (1880-1900); Bányai Jakab (1882-1900). Dőri S. Zsigmond és Kálmán Mór innen kerültek a budapesti polgári iskolához. Az iskolát 1900. a hitközség átadta a városnak, majd 1902. beolvadt az állami iskolába. 1920-ban a cionizmus felélesztette a zsidó iskolát, néhai Korpner Lajos agitációja folytán. A jugoszláv állam engedélyezte és az iskola még most is működik. Az iskola kultúrmunkájához méltó az a filantropikus tevékenység, amelyet az 1858. létesített"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3501. címszó a lexikon => 626. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13501.htm

CÍMSZÓ: Nagybecskerek

SZÓCIKK: örökíti meg. Jól szervezett keretekben működött ezután a hitközség, gondosan ügyelt az alkotmányos adminisztrációra és sűrűn tartott gyűléseket. A XIX. sz. derekán már annyira meggyarapodott, hogy első zsinagógája szűknek bizonyult és épített egy másikat, a mai templom helyén, amely 1895-ig tartott. Ekkor építette a ma is fennálló szép templomot. A hitközség jellege jóformán már keletkezése óta haladó, ma is kongresszusi. Tanácskozási nyelve a régi időkben német volt, jegyzőkönyveit azonban az első elöljárók: Freund, Guttmann Ádám, Lichtenthal József, Eisenstädter Simon, Weisz Hermann alatt héber nyelven írták, ami már azért sem meglepő, mert a Freundok és Jauluszok is még üzleti könyveiket is héber nyelven vezették. A szabadságharc évében a fejlődés megakadt és a hitélet jóformán teljesen szünetelt. De rövid idő múlva megint életre kelt. Nyilvános álásokhoz azonban a XIX. sz. hetvenes évéig nem juthattak a zsidók. A magyarosodás korszakában azután a társadalmi érvényesülés lehetősége is kínálkozott. Egyre nőtt az értelmi foglalkozásban dolgozók száma, köztisztviselők is akadtak már, bár nem arányos számban, mert Torontál mindig zsentri-megye volt és tisztségeit főleg a nemesség számára tartotta fenn. Maga a lakosság azonban az 1848/49. évektől eltekintve, mindig békességben élt a zsidókkal, megbecsülte az építő munkájukat és sem a hatóság, sem egyesek sohasem gátolták meg intézményeik felépítésében és hitéletük fejlesztésében. Az ötvenes évek súlyos gazdasági viszonyai már jól megalapozott filantrópiát találtak a hitközségben, de a köznyomor még buzgóbb tevékenységre és a jótékonyság intézményesítésére serkentette a hitközséget. Ekkor keletkezett a Krajcáros-Egylet, majd abból a Zsidó Nőegylet, amely ma már 70 éves tevékeny múlttal dicsekedhetik. Első rabbija, Fein nevű, 1857-ig lelkészkedett. Ez héber nyelven templomi rendtartást szerkesztett; az érdekes dokumentum 1918. elveszett. 1857-76-ig Oppenheim Dávid volt a rabbi; 1876-80-ig nem töltötték be a rabbiállást. Az interregnum után az országosan becsült Klein Mór, Kiss Arnold budai vezető főrabbi édesatyja került a hitélet élére és 1S80-1915-ig működött. Jelenleg Niedermann Mór a főrabbi. A rabbik és a hitközség vezetői kitartó lelkesedéssel fejlesztették a hitközség intézményeit. Legfőbb gondjukat az iskolának szentelték, amely kitűnő tanerők vezetése alatt mintaintézménnyé fejlődött. Eleinte csak egy tanítója volt, azután háromra, végül ötre nőtt a tantestület. Nevesebb tanítói voltak: Guttmann, Pollák Móric, Feldheim Dávid 1849-94 , Plesz Samu 1857-87 , Diamant Fülöp 1870-93 , Fischer Mór 1880-1900 ; Bányai Jakab 1882-1900 . Dőri S. Zsigmond és Kálmán Mór innen kerültek a budapesti polgári iskolához. Az iskolát 1900. a hitközség átadta a városnak, majd 1902. beolvadt az állami iskolába. 1920-ban a cionizmus felélesztette a zsidó iskolát, néhai Korpner Lajos agitációja folytán. A jugoszláv állam engedélyezte és az iskola még most is működik. Az iskola kultúrmunkájához méltó az a filantropikus tevékenység, amelyet az 1858. létesített

13501.ht

CÍMSZÓ Nagybecskere

SZÓCIKK örökít meg Jó szervezet keretekbe működöt ezutá hitközség gondosa ügyel a alkotmányo adminisztrációr é sűrű tartot gyűléseket XIX sz dereká má annyir meggyarapodott hog els zsinagógáj szűkne bizonyul é építet eg másikat ma templo helyén amel 1895-i tartott Ekko épített m i fennáll szé templomot hitközsé jelleg jóformá má keletkezés ót haladó m i kongresszusi Tanácskozás nyelv rég időkbe néme volt jegyzőkönyvei azonba a els elöljárók Freund Guttman Ádám Lichtentha József Eisenstädte Simon Weis Herman alat hébe nyelve írták am má azér se meglepő mer Freundo é Jauluszo i mé üzlet könyveike i hébe nyelve vezették szabadsághar évébe fejlődé megakad é hitéle jóformá teljese szünetelt D rövi id múlv megin életr kelt Nyilváno álásokho azonba XIX sz hetvene évéi ne juthatta zsidók magyarosodá korszakába azutá társadalm érvényesülé lehetőség i kínálkozott Egyr nőt a értelm foglalkozásba dolgozó száma köztisztviselő i akadta már bá ne arányo számban mer Torontá mindi zsentri-megy vol é tisztségei főle nemessé számár tartott fenn Mag lakossá azonba a 1848/49 évektő eltekintve mindi békességbe él zsidókkal megbecsült a épít munkájuka é se hatóság se egyese sohase gátoltá me intézményei felépítésébe é hitéletü fejlesztésében A ötvene éve súlyo gazdaság viszonya má jó megalapozot filantrópiá találta hitközségben d köznyomo mé buzgób tevékenységr é jótékonysá intézményesítésér serkentett hitközséget Ekko keletkezet Krajcáros-Egylet maj abbó Zsid Nőegylet amel m má 7 éve tevéken múltta dicsekedhetik Els rabbija Fei nevű 1857-i lelkészkedett E hébe nyelve templom rendtartás szerkesztett a érdeke dokumentu 1918 elveszett 1857-76-i Oppenhei Dávi vol rabbi 1876-80-i ne töltötté b rabbiállást A interregnu utá a országosa becsül Klei Mór Kis Arnol buda vezet főrabb édesatyj kerül hitéle élér é 1S80-1915-i működött Jelenle Niederman Mó főrabbi rabbi é hitközsé vezető kitart lelkesedésse fejlesztetté hitközsé intézményeit Legfőb gondjuka a iskolána szentelték amel kitűn tanerő vezetés alat mintaintézménny fejlődött Eleint csa eg tanítój volt azutá háromra végü ötr nőt tantestület Neveseb tanító voltak Guttmann Pollá Móric Feldhei Dávi 1849-9 Ples Sam 1857-8 Diaman Fülö 1870-9 Fische Mó 1880-190 Bánya Jaka 1882-190 Dőr S Zsigmon é Kálmá Mó inne kerülte budapest polgár iskolához A iskolá 1900 hitközsé átadt városnak maj 1902 beolvad a állam iskolába 1920-ba cionizmu felélesztett zsid iskolát néha Korpne Lajo agitációj folytán jugoszlá álla engedélyezt é a iskol mé mos i működik A iskol kultúrmunkájáho mélt a filantropiku tevékenység amelye a 1858 létesítet

13501.h

CÍMSZ Nagybecsker

SZÓCIK örökí me J szerveze keretekb működö ezut hitközsé gondos ügye alkotmány adminisztráció sűr tarto gyűléseke XI s derek m annyi meggyarapodot ho el zsinagógá szűkn bizonyu építe e másika m templ helyé ame 1895- tartot Ekk építet fennál sz templomo hitközs jelle jóform m keletkezé ó halad kongresszus Tanácskozá nyel ré időkb ném vol jegyzőkönyve azonb el elöljáró Freun Guttma Ádá Lichtenth Józse Eisenstädt Simo Wei Herma ala héb nyelv írtá a m azé s meglep me Freund Jaulusz m üzle könyveik héb nyelv vezetté szabadságha évéb fejlőd megaka hitél jóform teljes szünetel röv i múl megi élet kel Nyilván álásokh azonb XI s hetven évé n juthatt zsidó magyarosod korszakáb azut társadal érvényesül lehetősé kínálkozot Egy nő értel foglalkozásb dolgoz szám köztisztvisel akadt má b n arány számba me Toront mind zsentri-meg vo tisztsége fől nemess számá tartot fen Ma lakoss azonb 1848/4 évekt eltekintv mind békességb é zsidókka megbecsül épí munkájuk s hatósá s egyes sohas gátolt m intézménye felépítéséb hitélet fejlesztésébe ötven év súly gazdasá viszony m j megalapozo filantrópi talált hitközségbe köznyom m buzgó tevékenység jótékonys intézményesítésé serkentet hitközsége Ekk keletkeze Krajcáros-Egyle ma abb Zsi Nőegyle ame m év tevéke múltt dicsekedheti El rabbij Fe nev 1857- lelkészkedet héb nyelv templo rendtartá szerkesztet érdek dokument 191 elveszet 1857-76- Oppenhe Dáv vo rabb 1876-80- n töltött rabbiállás interregn ut országos becsü Kle Mó Ki Arno bud veze főrab édesaty kerü hitél élé 1S80-1915- működöt Jelenl Niederma M főrabb rabb hitközs vezet kitar lelkesedéss fejlesztett hitközs intézményei Legfő gondjuk iskolán szentelté ame kitű taner vezeté ala mintaintézménn fejlődöt Elein cs e tanító vol azut háromr vég öt nő tantestüle Nevese tanít volta Guttman Poll Móri Feldhe Dáv 1849- Ple Sa 1857- Diama Fül 1870- Fisch M 1880-19 Bány Jak 1882-19 Dő Zsigmo Kálm M inn került budapes polgá iskoláho iskol 190 hitközs átad városna ma 190 beolva álla iskoláb 1920-b cionizm felélesztet zsi iskolá néh Korpn Laj agitáció folytá jugoszl áll engedélyez isko m mo működi isko kultúrmunkájáh mél filantropik tevékenysé amely 185 létesíte

13501.

CÍMS Nagybecske

SZÓCI örök m szervez keretek működ ezu hitközs gondo ügy alkotmán adminisztráci sű tart gyűlések X dere anny meggyarapodo h e zsinagóg szűk bizony épít másik temp hely am 1895 tarto Ek építe fenná s templom hitköz jell jófor keletkez hala kongresszu Tanácskoz nye r idők né vo jegyzőkönyv azon e elöljár Freu Guttm Ád Lichtent Józs Eisenstäd Sim We Herm al hé nyel írt az megle m Freun Jaulus üzl könyvei hé nyel vezett szabadságh évé fejlő megak hité jófor telje szünete rö mú meg éle ke Nyilvá álások azon X hetve év juthat zsid magyaroso korszaká azu társada érvényesü lehetős kínálkozo Eg n érte foglalkozás dolgo szá köztisztvise akad m arán számb m Toron min zsentri-me v tisztség fő nemes szám tarto fe M lakos azon 1848/ évek eltekint min békesség zsidókk megbecsü ép munkáju hatós egye soha gátol intézmény felépítésé hitéle fejlesztéséb ötve é súl gazdas viszon megalapoz filantróp talál hitközségb köznyo buzg tevékenysé jótékony intézményesítés serkente hitközség Ek keletkez Krajcáros-Egyl m ab Zs Nőegyl am é tevék múlt dicsekedhet E rabbi F ne 1857 lelkészkede hé nyel templ rendtart szerkeszte érde dokumen 19 elvesze 1857-76 Oppenh Dá v rab 1876-80 töltöt rabbiállá interreg u országo becs Kl M K Arn bu vez főra édesat ker hité él 1S80-1915 működö Jelen Niederm főrab rab hitköz veze kita lelkesedés fejlesztet hitköz intézménye Legf gondju iskolá szentelt am kit tane vezet al mintaintézmén fejlődö Elei c tanít vo azu három vé ö n tantestül Neves taní volt Guttma Pol Mór Feldh Dá 1849 Pl S 1857 Diam Fü 1870 Fisc 1880-1 Bán Ja 1882-1 D Zsigm Kál in kerül budape polg iskoláh isko 19 hitköz áta városn m 19 beolv áll iskolá 1920- cioniz feléleszte zs iskol né Korp La agitáci folyt jugosz ál engedélye isk m működ isk kultúrmunkájá mé filantropi tevékenys amel 18 létesít

13501

CÍM Nagybecsk

SZÓC örö szerve kerete műkö ez hitköz gond üg alkotmá adminisztrác s tar gyűlése der ann meggyarapod zsinagó szű bizon épí mási tem hel a 189 tart E épít fenn templo hitkö jel jófo keletke hal kongressz Tanácsko ny idő n v jegyzőköny azo elöljá Fre Gutt Á Lichten Józ Eisenstä Si W Her a h nye ír a megl Freu Jaulu üz könyve h nye vezet szabadság év fejl mega hit jófo telj szünet r m me él k Nyilv áláso azo hetv é jutha zsi magyaros korszak az társad érvényes lehető kínálkoz E ért foglalkozá dolg sz köztisztvis aka ará szám Toro mi zsentri-m tisztsé f neme szá tart f lako azo 1848 éve eltekin mi békessé zsidók megbecs é munkáj ható egy soh gáto intézmén felépítés hitél fejlesztésé ötv sú gazda viszo megalapo filantró talá hitközség közny buz tevékenys jótékon intézményesíté serkent hitközsé E keletke Krajcáros-Egy a Z Nőegy a tevé múl dicsekedhe rabb n 185 lelkészked h nye temp rendtar szerkeszt érd dokume 1 elvesz 1857-7 Oppen D ra 1876-8 töltö rabbiáll interre ország bec K Ar b ve főr édesa ke hit é 1S80-191 működ Jele Nieder főra ra hitkö vez kit lelkesedé fejleszte hitkö intézmény Leg gondj iskol szentel a ki tan veze a mintaintézmé fejlőd Ele taní v az háro v tantestü Neve tan vol Guttm Po Mó Feld D 184 P 185 Dia F 187 Fis 1880- Bá J 1882- Zsig Ká i kerü budap pol iskolá isk 1 hitkö át város 1 beol ál iskol 1920 cioni feléleszt z isko n Kor L agitác foly jugos á engedély is műkö is kultúrmunkáj m filantrop tevékeny ame 1 létesí

1350

CÍ Nagybecs

SZÓ ör szerv keret műk e hitkö gon ü alkotm adminisztrá ta gyűlés de an meggyarapo zsinag sz bizo ép más te he 18 tar épí fen templ hitk je jóf keletk ha kongress Tanácsk n id jegyzőkön az elölj Fr Gut Lichte Jó Eisenst S He ny í meg Fre Jaul ü könyv ny veze szabadsá é fej meg hi jóf tel szüne m é Nyil álás az het juth zs magyaro korsza a társa érvénye lehet kínálko ér foglalkoz dol s köztisztvi ak ar szá Tor m zsentri- tiszts nem sz tar lak az 184 év elteki m békess zsidó megbec munká hat eg so gát intézmé felépíté hité fejlesztés öt s gazd visz megalap filantr tal hitközsé közn bu tevékeny jótéko intézményesít serken hitközs keletk Krajcáros-Eg Nőeg tev mú dicsekedh rab 18 lelkészke ny tem rendta szerkesz ér dokum elves 1857- Oppe r 1876- tölt rabbiál interr orszá be A v fő édes k hi 1S80-19 műkö Jel Niede főr r hitk ve ki lelkesed fejleszt hitk intézmén Le gond isko szente k ta vez mintaintézm fejlő El tan a hár tantest Nev ta vo Gutt P M Fel 18 18 Di 18 Fi 1880 B 1882 Zsi K ker buda po iskol is hitk á váro beo á isko 192 cion felélesz isk Ko agitá fol jugo engedél i műk i kultúrmunká filantro tevéken am létes